Magyar Polgári Együttműködés Egyesület

Üzlet és technológia – Mit keresnek a magyarok a világűrben?

Egyesületünk szervezésében január 16-án kerekasztal-beszélgetést tartottunk a világűr témájában az Óbudai Egyetemen. Meghívott előadónk, Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos előadásában kiemelte, hogy Magyarország a HUNOR program révén képes űrhajós-válogatásra és -kiképzésre, miközben tudományos sikereivel és a fiatalok inspirálásával is hozzájárul az űrkutatás fejlődéséhez.

 

A megjelenteket Kristóf Péter innovációs és űripari szakértő, az MPEE elnökségi tagja üdvözölte, majd Horváth Ágnes, az MPEE főtitkára köszöntötte a megjelenteket.

Főtitkár Asszony köszöntőjében kiemelte, hogy nagy megtiszteltetés számunkra Farkas Bertalan, Magyarország első és egyetlen űrhajósának jelenléte a rendezvényen. Üdvözölte a minisztériumok, egyetemek és kutatóintézetek vezető képviselőit, valamint külön örömét fejezte ki az egyetemi hallgatók aktív részvételéért. Felhívta a figyelmet arra, hogy az esemény az űrkutatás fejlődésével járó lehetőségeket és kihívásokat vizsgálja, miközben elősegíti a párbeszédet és az együttműködést a közös célok érdekében.

 

Az űrkutatás területén a tudományos és technológiai előrelépések új lehetőségeket nyitottak meg Magyarország számára, különösen azzal, hogy 2025-ben 45 év után ismét magyar űrhajós léphet a világűrbe. Intézményi hátterét is megteremtette a kormány, hiszen Ferencz Orsolya személyében űrkutatásért felelős miniszteri biztos irányítja, képviseli ezt a területet. Az ország egyetemei és kutatóintézetei egyre nagyobb szerepet kapnak az űrkutatási, űrjogi, űrgazdasági és egyéb szakmai képzések terén, ami hosszú távú gazdasági és társadalmi fejlődést ígér.

 

Horváth Ágnes beszédében ugyanakkor arra is kitért, hogy az űrkutatás előretörésével árnyoldalak is megjelentek, például az űrszemét problémája vagy az űripar militarizálódása. Magyarország számára kulcskérdés, hogy ezekre a trendekre milyen társadalmi, tudományos és gazdasági válaszokat tud adni.

 

A rendezvény célja, hogy megoldási javaslatokat fogalmazzon meg ezekre a kihívásokra.

 

– A mai rendezvényünk azt mutatja meg, hogy képesek vagyunk közös célokért dolgozni. Az ilyen események adhatják vissza a hitünket abban, hogy az eltérő vélemények és háttér ellenére is megtalálhatjuk a közös nevezőt, és közösen építhetünk egy jobb jövőt. Bízom benne, hogy a mai eszmecsere nemcsak inspiráló lesz, hanem hosszú távú hatást is gyakorol a közösségeinkre, mondta Horváth Ágnes, az MPEE főtitkára köszöntőjének zárásaként.

 

Magyarország képes űrhajós-válogatásra és -kiképzésre is – jelentette ki Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos.

 

Ferencz Orsolya az Üzlet és technológia – Mit keresnek a magyarok a világűrben? című rendezvényen azt mondta: Magyarország az alapító országok között van, ha azt nézzük, hogy az űrtudományokat miként indította el az emberiség. Hozzátette: nem véletlenül Kármán Tódorról, egy magyar tudósról nevezték el a világűr határát, amelyet Kármán-vonalként ismernek az egész világon. Hetedik nemzetként adtunk a világnak űrhajóst Farkas Bertalan személyében, emellett nagyon sok eszköz fejlesztésében vettünk részt, amelyekre büszkék lehetünk – hangsúlyozta, megjegyezve: huszonegy olyan magyar egyetemünk van, amely valamilyen programban részt vesz az űrtevékenység területén.

 

A magyarországi űrstratégia elindítására emlékeztetve kiemelte: újraépítették ezt a szakpolitikát, emellett fontos pillanat volt, amikor 2021-ben a magyar kormány jóváhagyta a Hungarian to Orbit (HUNOR) programot, így elindulhatott egy újabb magyar nemzeti kutató-űrhajós program a Nemzetközi Űrállomás fedélzetére. A magyar partnerek közül kiemelte a HUN-REN kutatóközpont-hálózatot, a Semmelweis Egyetemet, a Magyar Honvédséget és a Terrorelhárítási Központot.

 

A programról elmondta: 247 jelentkezőből végül ketten maradtak az űrhajóskiképzésben jelöltként, Kapu Tibor és Cserényi Gyula. Ők jelenleg ötnapos expedíción vesznek részt Mexikóban, ahol nyílt vízi és egyéb túlélőtréningeken gyakorlatoznak, emellett Houstonban és egyéb egyesült államokbeli helyszíneken folytatják a kiképzésüket. Eddig rendkívül jól veszik az akadályokat – tette hozzá. Jelezte azt is: az űrhajósokat sok szempont szerint kellett értékelni, folyamatosan nemzetközi szakemberekkel és szervezetekkel közösen dolgoztak.

 

A program egyik áldásos hatásának nevezte, hogy sok szakember tudott tapasztalatokat gyűjteni, ami által a nemzetközi térben is elmondható, hogy Magyarország képes űrhajós-válogatásra és -kiképzésre is. A miniszteri biztos kiemelte: bizonyos, újdonságnak számító szempontokat a magyar partnerek vittek be a válogatásba és a kiképzésbe, ami az Európai Űrügynökség és az amerikai partnerek figyelmét is felkeltette. A program kimenetele rendkívül összetett – mondta Ferencz Orsolya, hozzáfűzve: a természettudományok és különösen a világűr népszerűsítése az ifjúság körében óriási hozadéka a folyamatnak.

 

Magyarországon nemcsak kitűnő szakemberek vannak, hanem kitűnő és nagyon érdeklődő fiatalok is – hangsúlyozta, megjegyezve: a fiatalokat nagyon komolyan inspirálja, hogy Magyarország ilyen érdekes programokat tud lebonyolítani. A másik fontos hozadék a program tudományos tartalma. Ha itt akarjuk tartani „a kiművelt emberfőket”, akkor olyan feladatokat kell nekik adni, olyan kihívásokat, amelyekben

 

megtalálják a saját kutatási céljaikat, lehetőségeiket – vélekedett Ferencz Orsolya, kiemelve: a szakemberek rendkívül sokat tanulnak a program során.

 

A tanácskozást Kristóf Péter elnökségi tag moderálta. A kerekasztal-beszélgetésen Ferencz Orsolya mellett Kozlovszky Miklós (a Spacelab vezetője, egyetemi tanár, Óbudai Egyetem), Bartóki-Gönczy Balázs (intézetvezető, Világűrjog és Politika Kutatóintézet, Nemzeti Közszolgálati Egyetem), valamint Kiglics Gábor (ügyvezető igazgató, eCon Engineering Kft.) vett részt.

 

Az elhangzottakra Horváth Bianka UniSpace programigazgató (Nemzeti Közszolgálati Egyetem) korreferált.

 

A rendezvény a hallgatóság kérdéseinek megválaszolásával zárult.

 

 

Szöveg: MTI/MPEE

Fotó: MPEE