A Magyar Polgári Együttműködés Egyesület szervezésében valósult meg a „Merre tovább, magyar nyelv?” című konferencia, amely a magyar nyelv jelenlegi helyzetét és jövőbeli lehetőségeit vizsgálta. A rendezvénynek a Magyar Tudományos Akadémia Felolvasóterme adott otthont, ahol a magyar nyelv megőrzésének és fejlesztésének időszerű kérdéseiről tanácskoztak nyelvészek, pedagógusok és más szakemberek.
Az eseményt Hammerstein Judit, az egyesület elnökségi tagja nyitotta meg, bemutatva a közel három évtizede alakult egyesület misszióját és tevékenységének fő irányvonalait. Beszédében hangsúlyozta, hogy a tanácskozás, melynek a magyar nyelv helyzete és jövője a témája, a Korunk kihívásai rendezvénysorozat része. Inspiráló és tartalmas párbeszédet kívánt a résztvevőknek.
A megnyitót követően két előadás hangzott el. Elsőként Oberfrank Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia köztestületi igazgatója, „Az MTA a magyar nyelv ápolásáról” című előadásában ismertette, milyen tudományos kezdeményezéseket és programokat indított az akadémia a magyar nyelv megőrzése és ápolása érdekében. Mint mondta az akadémiának alapításától fogva küldetése a magyar nyelv művelése, védelme. A magyar nyelv a nemzeti önállóság eszköze, és egyben kifejezi a határon túli összetartozást is. Az MTA vitát kezdeményezett a magyar nyelv megőrzéséről és használatáról a tudományban, amelyről összegző tanulmány készült. Erről háromévenként beszámolót készítenek, amit az akadémia közgyűlése elé visznek. A jelentés megállapította, hogy a magyar nyelv léte nincs veszélyben. A fenyegetettséget nem az anyanyelvünk kihalása jelenti, hanem az, ha a technológiai támogatás hiányában a magyar nyelv kiszorul a digitális térből. Az MTA alapításának 200. évfordulójához közeledve az akadémiának kiemelt feladata a nemzeti nyelv digitális jövőjének a biztosítása, tette hozzá.
További megállapítása a jelentésnek, hogy a magyar helyesírás szabályozása megfelelő, ennek elvei mindenki számára megismerhetők, az alkalmazások elérhetők. Az elit felelőssége a nyelv művelésében is megvan., egyre nagyobb az igény a normát ismerők tanácsára, útmutatására, hívta fel a hallgatóság figyelmét az előadó. Az angol nyelvnek speciális szerepe van, hiszen ismerete a tudományos életben a boldogulás eszköze, ezért tanulását ösztönözni kell, mondta Oberfrank Ferenc.
Másodikként Pomozi Péter, az NKE Nemeskürty István Tanárképző Karának tanszékvezetője a magyar nyelv Kárpát-medencei helyzetéről beszélt. Előadásában a történelmi és földrajzi tényezők hatásait elemezte, valamint a veszélyeztetett nyelvek problémáját érintette. Mint mondta, sok nyelv létezik a világon, amely veszélyeztetett, ám a magyar nyelv azon ötven nyelv egyike, amely rendelkezik infotechnológiai támogatottsággal. A nyelvek kihalásának okait kutatva kiemelte a kultúrspecifikus kihívásokat, például az őshonos kisebbségek kiszolgáltatottságát egy adott állam nyelvi ideológiájának és nyelvpolitikájának szorításában.
A nyitóelőadásokat egy kerekasztal-beszélgetés követte „Küzdelem a magyar nyelv ügyéért a mindennapokban” címmel. A panel résztvevői, Hadikné Végh Katalin magyartanár, Havas Judit előadóművész és Guld Ádám médiakutató különböző nézőpontokból vizsgálták, milyen kihívásokkal kell szembenézni a nyelvhasználat, tanítás és megőrzés során. A beszélgetés során szó esett a média és a digitalizáció nyelvhasználatra gyakorolt hatásáról, valamint arról, miként lehet ezeket a hatásokat pozitívan befolyásolni. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a nyelv nem statikus, hanem folyamatosan változó rendszer, amelyet gondoskodással és megújuló szemlélettel kell támogatni.
Az esemény zárásaként Győri Enikő, a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület elnöke összegezte a konferencia tanulságait. Hangsúlyozta, hogy a magyar nyelv ápolása és jövőjének biztosítása érdekében elengedhetetlen a társadalom különböző szereplőinek összefogása. Kosztolányi Dezső szavait idézve emlékeztetett a családok és az elit szerepére a nyelvi kultúra továbbörökítésében és a gondolatok igényes megfogalmazásában.
A rendezvény gazdag tartalmával és szakmai sokszínűségével hozzájárult a magyar nyelvről folytatott párbeszéd elmélyítéséhez, és számos értékes gondolatot vetett fel a nyelv jövőjével kapcsolatban.
MPEE Sajtó
