A „Sorskérdéseink 2025” programot mutatta be Horváth Ágnes, a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület főtitkára, míg Laborczy-Lakner Zoltán az Aquinói Szent Tamás Közéleti Akadémia képviseletében tartott előadást „Nemzet, kultúra, modernitás” címmel a Gombaszögi Nyári Táborban, a Szövetség a Közös Célokért Civil információs napján. A két szervezet – együttműködésben a Kárpát-medencei Családok Szövetségével – a SZAKC meghívására vett részt a rendezvényen, és volt jelen a tábor minden napján.
A fórumon megjelenteket Hideghéthy Andrea, a Szövetség a Közös Célokért társulás ügyvezető igazgatója köszöntötte.
A program különleges alkalommal indult: az esemény előtti napon lett volna 80 éves Duray Miklós, a felvidéki közélet meghatározó alakja. Emlékére kiállítás nyílt a helyszínen, tisztelegve a Gombaszögi Tábor szellemiségét is formáló munkássága előtt.
A vendégek között jelen volt Őry Péter, a Pro Civis Polgári Társulás elnöke és a Magyar Szövetség pártigazgatója, valamint Horony Ákos nemzetiségi kormánybiztos is.
A „Sorskérdéseink” program célja, hogy a konzervatív értelmiség képviselői közösen gondolkodjanak a legfontosabb nemzeti és társadalmi kihívásokról, mondta Horváth Ágnes főtitkár előadásában. Mint fogalmazott, „nem lehet csak a sikerekről beszélni, a problémákat is ki kell mondani, ha a jövőnk iránt felelősek vagyunk”. A projektet hat munkacsoport dolgozta ki, amelyek olyan kulcstémákat vizsgálnak, mint az élet méltósága, a szellemi és állami szuverenitás, a közéleti kultúra, a digitális világ kihívásai, a demográfia és migráció kérdése, a család szerepe, valamint a nemzetek jövője a globális térben.
A munkacsoportok először szakmai fórumokon, majd zártkörű értelmiségi találkozókon és nyilvános polgári szalonokban vitatták meg a téziseket. A cél, hogy 2025 őszére olyan, közösen kimunkált javaslatok szülessenek, amelyek a konzervatív politikai döntéshozók számára is irányadóak lehetnek a programalkotás során. A kezdeményezés fontos célkitűzése a konzervatív fiatalok megszólítása is – képviselni kell érdekeiket, és lehetőséget kell biztosítani számukra, hogy bekapcsolódjanak a nemzet jövőjéről szóló gondolkodásba – emelte ki Horváth Ágnes.
Hideghéthy Andrea hozzátette: szervezeteik nemcsak lehetőségként, hanem nemzeti kötelességként tekintenek erre a feladatra. Ehhez a gondolatmenethez kapcsolódott
Laborczy-Lakner Zoltán előadása is, aki „Nemzet, kultúra, modernitás” címmel tartott szenvedélyes hangvételű, fiatalokat megszólító előadást.
Laborczy-Lakner a konzervatív gondolkodás szellemi keretei mentén a demográfiai válság, az identitásválság és a nemzeti önfenntartás esélyeit vette górcső alá. Az előadó rámutatott: a magyarság történelmi túlélése sokszor veszélyben forgott, de a jelenlegi demográfiai mutatók – különösen a határon túli magyar közösségek lélekszámának drasztikus csökkenése – komoly vészjelzést hordoznak.
Laborczy-Lakner szerint nemcsak gazdasági, hanem mélyebb kulturális és mentális válságról van szó. A fiatalok egy része a klímaváltozásra hivatkozva mond le a gyermekvállalásról, és a nemzeti jövőkép is egyre bizonytalanabb számukra. „A fejekben van a baj” – fogalmazott –, vagyis világnézeti és értékrendi fordulatra van szükség. Egy olyan újfajta gondolkodásra, amely egyszerre nyitott a modernitásra, de ragaszkodik az örök emberi és nemzeti értékekhez.
mpee.hu
