Magyar egyetemek a nemzetközi rangsorokban – hol tartunk? címmel, a felsőoktatási modellváltás múltjáról, jelenéről és jövőjéről tartott tanácskozást a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület és az Állatorvostudományi Egyetem november 4-én, hétfőn Budapesten.
A rendezvény résztvevői részletesen vizsgálták a hazai egyetemek helyzetét a globális rangsorokban, valamint a felsőoktatási modellváltás hatásait, különös tekintettel annak rugalmasabb és teljesítményorientáltabb megközelítésére. A tanácskozásra rangos oktatási és ipari szakemberek érkeztek, hogy megosszák gondolataikat az egyetemi rendszer előtt álló kihívásokról és lehetőségekről.
A megjelenteket Horváth Ágnes, a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület főtitkára, az esemény üléselnöke üdvözölte, majd felkérte Náray-Szabó Gábor alelnököt, hogy mondja el köszöntőbeszédét.
A nyitó előadások során Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter a felsőoktatási modellváltás jelentőségét emelte ki, hangsúlyozva, hogy a reformok célja a versenyképesség növelése és a tehetséggondozás javítása. A modellváltó egyetemek teljesítményét ismertetve elmondta, hogy ezek az intézmények egyre jobb helyezéseket érnek el a nemzetközi rangsorokban, és ezáltal globálisan is elismertebbé válnak. Kiemelte, hogy a közalapítványi működésnek köszönhetően a felsőoktatási rendszer rugalmasabbá, kiszámíthatóbbá és teljesítmény-orientáltabbá vált, ami elősegíti az egyetemek nemzetközi versenyképességének növekedését.
Hankó Balázs elmondta, hogy öt évvel ezelőtt hét, két évvel ezelőtt kilenc, mostanra pedig már 12 magyar egyetem szerepel a világ legjobb öt százalékában a két legismertebb rangsor, a QS és a Times Higher Education szerint. A Semmelweis Egyetem különösen kiemelkedő helyezést ért el, hiszen a világ legjobb egy százalékába került, miközben további hat magyar intézmény is szerepel a világ legjobb ezer egyeteme között.
A miniszter arról is beszámolt, hogy az Országgyűlés ezen a héten tárgyalja azt a törvényjavaslatot, amely a kuratóriumi tagságot hat évre korlátozza, valamint a személyi összeférhetetlenségi szabályokat is tartalmazza. Az új szabályok hatályba lépése azonban csak akkor valósul meg, ha Brüsszel „visszaengedi” a magyar fiatalokat az Erasmus és Horizont programokba.
Hankó Balázs kategorikusan elutasította azt a „brüsszeli diktátumot”, amely kizárná az egyetemi rektorokat a kuratóriumokból, és amely lehetőséget adna arra, hogy
nemzetközi NGO-k határozzák meg, kik kerülhetnek az egyetemeket fenntartó kuratóriumi testületekbe.
A miniszter kitért a Brüsszellel folyamatban lévő perekkel kapcsolatos helyzetre is. Mint mondta, a 21 modellváltó egyetem közül jelenleg hat intézmény perben áll Brüsszellel a „minden jogalapot nélkülöző diszkriminatív döntés” miatt. Hangsúlyozta, hogy a modellváltást az egyetemek kezdeményezték, ezért Brüsszelnek nem a magyar kormánnyal, hanem az intézmények szenátusával van vitája.
Hankó kiemelte, hogy a magyar felsőoktatás megújulása a gazdaság igényeihez igazodott, és a fiatalok számára egyre vonzóbbá vált. Az elmúlt két évben évente több mint 100 ezer diák iratkozott be felsőoktatási intézményekbe, különösen a műszaki, természettudományos, agrár és informatikai szakok iránt nőtt meg az érdeklődés, ahol 44 százalékos létszámemelkedést tapasztaltak. Emellett minden második diák vidéki egyetemen tanul, ami hozzájárul a regionális oktatási központok erősítéséhez is.
A miniszter zárásként hangsúlyozta, hogy a magyar felsőoktatásnak alapvető célja a nemzet gazdasági és társadalmi érdekeinek szolgálata, és a magyar kormány ebben az elkötelezettségében semmilyen nemzetközi nyomásra nem hajlandó engedni. Az oktatási reform egyik célja, hogy az egyetemek sikeresen versenyezhessenek nemcsak a nemzetközi rangsorokban, hanem a tehetségekért folytatott globális küzdelemben is.
„A felsőoktatásnak az adott nemzet társadalmát és gazdaságát kell erősítenie, és ebből – mivel magyarok vagyunk – semmit, de semmit nem fogunk engedni” – fogalmazott Hankó Balázs.
Szászi István, a Bosch csoport magyarországi és adriai vezetője elmondta, hogy hazánkban működik a vállalat egyik legnagyobb kutatás-fejlesztési központja, ahol a járműgyártás következő 8-10 évét meghatározó projekteken dolgoznak. Céljuk, hogy ne csak önállóan, hanem partnerekkel, egy ökoszisztémában legyenek sikeresek. Hangsúlyozta, hogy az innováció csak akkor értékes, ha társadalmilag és gazdaságilag is hasznos.
Zaránd Gergely, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tudományos rektorhelyettese elmondta, hogy intézményük a QS 2024-es rangsorban a mérnöki tudományok terén a 243. helyen áll, és céljuk az első száz közé kerülés. Rámutatott, hogy a magyar felsőoktatásnak a nemzetközi versenyhez alkalmazkodnia kellett, ami egyes intézmények számára komoly kihívást jelentett. A rangsorokban való helyezés egyre fontosabb, és a jelentkezők számára is motiváló tényező. Az egyetemeknek pedig már a középiskolában támogatniuk kell a tehetségeket.
A „Mit kívánnak a felsőoktatás ügyfelei?” kerekasztal-beszélgetést Lukács Eszter, a Széchenyi Egyetem nemzetközi és stratégiai kapcsolatokért felelős elnökhelyettese vezette be. Előadásában a magyar felsőoktatás nemzetközi versenyképességéről beszélt, különféle rangsorok és indikátorok elemzésével. Felvázolta a magyar intézmények előtt álló kihívásokat, és javaslatokat tett a nemzetközi versenyképesség javítására.
A panel résztvevői között volt Birkner Zoltán, a Pannon Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke, Ábrahám László, a Sensirion Hungary Kft. ügyvezetője, Szabó István, a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat vezérigazgató-helyettese, valamint Eszterhai Marcell, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának elnöke. A beszélgetést Kristóf Péter, a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület képviselője moderálta.
A résztvevők megvitatták a felsőoktatásban érintett különböző szereplők, köztük az egyetemek, a kutatási hálózatok, a vállalati partnerek és a hallgatók igényeit és elvárásait. Szó esett a versenyképes oktatás feltételeinek megteremtéséről, az ipari kapcsolatok erősítéséről, valamint a hallgatók jobb felkészítéséről a munkaerőpiac kihívásaira. A beszélgetés célja az volt, hogy közös irányelveket és javaslatokat dolgozzanak ki a magyar felsőoktatás jövőjére nézve.
A „Mit teszünk, hogy a következő években közelebb kerüljünk céljainkhoz?” záró előadások Horváth Ágnes üléselnök vezetésével zajlottak.
Az előadások sorát Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke nyitotta. „Nobel-díjasok ligájában” című beszédében arról beszélt, hogy a Szegedi Tudományegyetem miként kíván versenyképes maradni a tudományos élet élvonalában, és hogyan célozza meg a világ legmagasabb elismeréseit.
Ezt követően Horváth Bianka, az Óbudai Egyetem adjunktusa, az UniSpace Programot mutatta be, amely célja, hogy Magyarország helyet kapjon az új űrverseny globális térképén. Előadásában kiemelte a programban részt vevő egyetemek és partnerek közötti példátlan összefogást, amely jelentős kitörési lehetőséget kínál a magyar kutatók és hallgatók számára az űripar területén.
Süth Miklós, az Állatorvostudományi Egyetem stratégiai rektorhelyettese egy nemzetközi akkreditáció tapasztalatairól számolt be, bemutatva, hogy milyen kihívásokkal és tanulságokkal jár a nemzetközi minősítések elérése, amelyek kulcsszerepet játszanak az intézmények nemzetközi elismertségének növelésében.
A záró gondolatokat Náray-Szabó Gábor, a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület alelnöke fogalmazta meg. Beszédében összefoglalta a konferencia során megfogalmazott célokat és köszönetet mondott a résztvevőknek, kiemelve a közös munka jelentőségét a magyar felsőoktatás jövője érdekében.
A tanácskozás az alábbi felvételen nézhető meg: https://youtube.com/live/kSHLborHwB8
mpee.hu
