Népes és érdeklődő közönség gyűlt össze Tusványoson a Digitális labirintus című kerekasztal-beszélgetésen, amely a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület Sorskérdéseink 2025 programsorozatának első nyilvános eseménye volt. A Deák Ferenc sátor tusványosi programsorozatát Győri Enikő, európai parlamenti képviselő, az MPEE elnöke nyitotta meg.
Győri Enikő elmondta, hogy a Sorskérdéseink 2025 egy nagyívű programsorozat, amelyet a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület indított el idén februárban. Hangsúlyozta, hogy a zártkörű szakmai fórumok után ez az első nyilvános konzultáció, amely lehetőséget ad arra, hogy szélesebb közönség is részt vehessen a fontos társadalmi és technológiai kérdések megvitatásában.
Szabó Csaba Attila, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem emeritus professzora, a Digitális labirintus kerekasztal-beszélgetés moderátora, bemutatta a panel résztvevőit, majd felhívta a hallgatóság figyelmét arra, hogy „a digitális világ jelenségeit nemcsak elszenvednünk kell, hanem meg is kell tanulnunk tudatosan élni velük.” Ezt követően a résztvevők megosztották gondolataikat a digitális technológia társadalmi és gazdasági hatásairól.
Bíró Albert, az Infotér Egyesület főtitkára a digitális fizetési megoldások rohamos térhódítására hívta fel a figyelmet, hangsúlyozva, hogy ezek a változások jelentősen átalakítják a gazdaság működését és a felhasználói szokásokat.
Tódor Imre, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem adjunktusa arról beszélt, hogyan formálja át a digitalizáció a tanulás és a tudás megszerzésének módját. „Olyan, mintha a világ legnagyobb, de rendezetlen könyvtárában járnánk – csak épp nézőként és szereplőként is benne vagyunk. A kérdés az: a saját labirintusunkban bolyongunk, vagy a techóriásokéban?”
Mészáros Virág, az Autóipari Próbapálya Zala projektvezetője szerint új típusú szakemberekre van szükség – olyanokra, akik képesek kérdezni, kritikusan gondolkodni, és akik közösségi igényekre szabott digitális tartalmakkal dolgoznak.
Borók György, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal főosztályvezetője a mesterséges intelligencia szabályozási kérdéseiről szólt. Kiemelte, hogy ezek a gyorsan fejlődő technológiák komoly terhet rónak a nemzeti hatóságokra, amelyeknek egyszerre kell technológiai, jogi és etikai szempontokat mérlegelniük.
A kerekasztal-beszélgetés rávilágított arra, hogy a digitális technológia és a mesterséges intelligencia jelentős kihívásokat és lehetőségeket egyaránt hordoz magában. A résztvevők hangsúlyozták a tudatos digitális élet fontosságát, a kritikus gondolkodás és a megfelelő szabályozás szükségességét, valamint az oktatás és szakemberképzés átalakítását a jövő igényeihez igazodva. Egyértelművé vált, hogy a technológiai fejlődés sikeres társadalmi beágyazódása csak közös felelősségvállalással valósítható meg.
mpee.hu
