A Magyar Polgári Együttműködés Egyesület „Alkotmányosság a küzdőtéren: A Tisza- kormány alaptörvény-módosítási elképzeléseinek jogi értékelése” címmel tartott kerekasztal-beszélgetést. Az eseményt egyesületünk elnöke, Győri Enikő nyitotta meg, Stumpf István Széchenyi-díjas professzor és Koltay András egyetemi tanár vett részt a beszélgetésben, amelyet Lapu Árpád nemzetközi jogász moderált.
Magyarország Alaptörvényének 17. módosítási javaslatáról szavaz az esemény napján az Országgyűlés. Győri Enikő felvezetőjében az alkotmányok XXI. századi szerepéről, az alkotmányos határátlépésekről, a politika előtti korlátokról tett fel kérdéseket, és megkérdőjelezte a javaslat európai alkotmányossággal való összhangját.
A professzorok áttekintették az Alaptörvény-módosítás főbb elemeit, a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatásának megszüntetését, az Alkotmánybíróság tagjainak 70 éves felső korhatárát, az országgyűlési képviselők megbízatási idejének korlátozását, az önálló szabályozó szervekkel kapcsolatosan felmerült kérdéseket és az Alaptörvény-módosítások egyéb részeit.
A jogászprofesszorok egyetértettek abban, hogy a javaslat súlyos, formális alkotmányos aggályokat vet fel, egyes részei a visszamenőleges hatály tilalmába és a személyre szabott alkotmányozás tilalmába ütköznek. Rámutattak, hogy a népakaratra hivatkozással és a választási eredmény alapján nem arra kaptak felhatalmazást, hogy jogi köntösbe bújtatott megoldásokkal távolítsanak el közjogi tisztviselőket. Ilyen megoldásokkal az új intézmények születési rendellenességgel jönnek létre, és a jogállamiságot formálisan sértő javaslatok elfogadására a kétharmados többség sem jelent felhatalmazást. Az Alaptörvény koherenciájának megsértése és a jogi garanciák felülírása könnyen alkotmányos káoszhoz vezethet. A köztársasági elnök közvetlen választása a közjogi rendszer teljes átalakítását igényelné. Az Alkotmány alapfunkciója Magyarország konszenzusos együttműködésének.
Győri Enikő záróbeszédében megköszönte Kavecsánszky Ádámnak és a Polgári Magyarországért Alapítványnak a helyszín biztosítását, a felszólalóknak és a vendégeknek pedig a részvételt. Kiemelte, hogy jelenleg az erőből történő kormányzás mintapéldáját láthatjuk. Egyértelműen nemet kell mondani a félelem korának újbóli beköszöntésére, valamint arra a szemléletre, amely szerint bárkivel bármit meg lehet tenni. Szólt a politikai kommunikáció stílusának romlásáról is, és feltette a kérdést: miként lehet társadalmi békét teremteni, ha a választások után a közbeszéd nemhogy tisztulna, hanem annak durva hangneme immár a parlamentbe is beköltözött a miniszterelnök jóvoltából. Hangsúlyozta, hogy Egyesületünk a jövőben is az értelmes, jobbító szándékú beszélgetések és viták tere kíván maradni, mert csak így maradhatunk hűek a polgári éthoszhoz.
