A Magyar Polgári Együttműködés Egyesület december 12-i adventi ünnepsége különleges pillanatot hozott a közösség életében. Az est során Mészáros Kinga hegedűjátéka elbűvölte a közönséget, miközben édesapja, Mészáros László – aki 2000 óta az egyesület tagja – büszkén figyelte lánya fellépését. Az ünnepi alkalom jó lehetőséget adott arra is, hogy mindkettőjükkel beszélgessünk az értékekről, az elhivatottságról, a hitről, a tanulásról és arról az útról, amelyen mindennapjaikat építik.
„Hitre, tudásra, szép életre” – Mészáros László 25 éve a polgári értékek szolgálatában
– Mikor csatlakozott a Magyar Polgári Együttműködés Egyesülethez, és mi motiválta ebben?
– 2000-ben léptem be a Magyar Polgári Együttműködés Egyesületbe, így idén ennek éppen a 25. évfordulóját ünnepelhetem. A belépési nyilatkozatomat Mádl Ferenc alapító elnök úr, valamint a későbbi elnök, Granasztói György és Harmathy Károly írták alá. Ma is jó szívvel gondolok Harmathy Károlyra, vele munkakapcsolat révén kerültem szorosabb ismeretségbe, baráti viszony alakult ki köztünk, ő vezetett az egyesületbe. Sajnos 2012-ben elhunyt. A legfőbb motivációm a polgári értékrend volt, amely számomra a felelősségvállalást, a közösség szolgálatát és a nemzedékeken át továbbadott értékeket jelenti. 1998-tól önkormányzati képviselőként dolgoztam Abonyban hat cikluson keresztül, ebből öt alkalommal egyéni mandátumban nyertem el a választók bizalmát, még kezdetben a Kisgazda Párt, később a Fidesz-MPP színeiben. A családi hagyományt követtem, dédnagyapám a község bírója volt -harmincas évek elejétől a IIvilágháború végéig-, édesapám szimpatizált a kisgazdákkal, és gyermekkoromtól kezdve azt láttam, hogy a helyi közösségért végzett munka és a polgári gondolkodás természetes része a mindennapoknak. Bár Abonynak volt tagegyesülete, én egyéni tagként csatlakoztam az egyesülethez.
– Eredményesnek ítéli meg az egyesület munkáját?
– Igen, mindenképpen eredményesnek tartom. Az egyesület működése során következetesen képviselte azokat az értékeket, amelyek hosszú távon is irányt mutatnak. Külön öröm számomra visszaemlékezni dr. Jelenits István piarista szerzetes jelenlétére az egyesület életében. Magam is a kecskeméti piarista gimnáziumban érettségiztem 1986-ban, így ez az értékrend személyesen is közel áll hozzám. Sík Sándor: Himnusz Kalazanci Szent Józsefhez című versének sora – „Hitre, tudásra, szép életre, jóra, Példaadója!” – számomra jól összefoglalja mindazt, amit az egyesület szellemisége képvisel.
– Mi volt az elmúlt 25 év legmeghatározóbb élménye az egyesületben?
A Magyar Polgári Együttműködés Egyesület által szervezett miniszterelnöki évértékelők mindenképpen a legmeghatározóbb élményeim közé tartoznak. Ezeken az alkalmakon Orbán Viktor összegezte az elmúlt év eseményeit, és irányt mutatott a jövőre nézve. Ugyanilyen fontosnak érzem Mádl Ferenc elnök úr szerepét is, aki felismerte, hogy ezek az események és az ott megfogalmazott gondolatok hosszú távon is útmutatóként szolgálnak. Ezek az előremutatások számomra valódi „szilabuszok” voltak a jövőre nézve. Az itt megjelenő értékrend összhangban áll azzal a szemlélettel, amelyet szüleimtől hoztam, és amelyet második generációs értelmiségi családként mi is igyekszünk továbbadni a gyermekeinknek.
– Beszéljünk Kinga lánya fellépéséről az MPEE adventi ünnepségén. Honnan jött az ötlet?
– Tavaly karácsony előtt Budapestre utaztunk ajándékokat vásárolni, és utána ellátogattunk a Vakok Intézetében az MPEE adventi ünnepségére. Ott többek között Boros Misi zongorajátékát hallgattuk. Kingát annyira magával ragadta a műsor, hogy azt mondta: ő is szívesen fellépne a következő évi karácsonyi ünnepségen. Ígéretet tettem neki, hogy megpróbálom ezt elintézni, így került be a 2025-ös karácsonyi műsorba. Nagyon örült annak a szeretetnek, ami az ünnepi esten felé áradt.
– Milyen érzés volt szülőként látni a lányát az adventi ünnepségen fellépni?
– Büszkeséget éreztem. Jó érzés volt, hogy én is hozzájárulhattam valamihez az egyesület életében, és örültem a lányom sikerének. Az előadás után beszélgettem a tagtársakkal, mindenki nagy szeretettel szólt róla. A jövőben is szívesen segítjük az egyesület munkáját, és örömmel vagyunk ennek a közösségnek a tagjai.
„A zene értelmesebb út, mint a telefon görgetése” – Mészáros Kinga gondolatai zenéről, tanulásról és jövőről
– Mikor kezdtél el hegedülni?
– Közel tíz éve. Számomra a hegedű mindig hobbi volt. Három évvel ezelőtt, 2022-ben azonban nagyon komolyan készültem a Koncz János Hegedűversenyre, amely az egyik legnagyobb presztízsű hazai hegedűverseny. A tanárom javasolta, hogy próbáljam ki magam. Azért is tetszett az ötlet, mert a keresztanyukám a Magyar Állami Operaház első hegedűse, és a nyolcvanas évek elején ő is részt vett ezen a versenyen, ahol különdíjat kapott. Én nem nyertem díjat, de már az is hatalmas öröm volt, hogy eljutottam az országos fordulóig.
– A hegedű ma már több mint hobbi?
– Nem, továbbra is hobbi szinten foglalkozom vele.
– Mit ad neked a zene lelkileg? Van kedvenc korszakod?
– Sokat tanulok, és amikor elmélyedek a tanulmányaimban, nagyon jó levezetés fél órát hegedülni. Nem a mobiltelefonhoz nyúlok, hanem sokkal értelmesebb dologgal foglalkozom. A kedvenc korszakom a romantika, a 19. század zenéje. A kedvenc zeneszerzőm Mendelssohn, aki ebben a korban alkotott. Érdekesség, hogy én 2009. február 3-án születtem, ő pedig pontosan 200 évvel korábban ugyanezen a napon.
– Mi volt a legnagyobb kihívás a hegedülés tanulása során?
– A kezdeti gyakorlás. Nem vagyok az a típus, aki könnyen feladja, de ez egy nagyon sok gyakorlást igénylő hangszer. Megtanulni helyesen fogni a vonót, tisztán megszólaltatni a hangokat időbe telt, és még ma is van mit csiszolni rajta. Nehéz pillanat az is, amikor egy darabot megtanulsz, és először állsz ki vele a közönség elé.
– Milyen élmény volt fellépni az MPEE adventi ünnepségén?
– Nagyon jól éreztem magam ebben a támogató, befogadó közegben. Egy olyan értelmiségi társaság vett körül, amelyet érdekelnek a világ történései, és hasonló nézőpontot képviselnek, ez nagyon tetszett.
– Milyen visszajelzéseket kaptál a közönségtől?
– A nagy taps nagyon jól esett, de külön öröm volt a virágcsokor is. Abonyban is szoktam fellépni hangversenyeken, ott eddig többnyire csokit kaptam. A virágcsokor számomra megtiszteltetés és egyfajta előrelépés volt.
– Van nálatok házizenélés, például karácsonykor?
– Igen, többször előfordult, főleg a covidos időszakban. Akkor sokat voltunk otthon, és az öcsémmel, Benedekkel, valamint a húgommal, Annával kitaláltuk, hogy kamarazenélünk. Ez körülbelül öt éve történt többek között húsvétkor, karácsonykor és egyéb családi alkalmakkor zenéltünk közösen. Az öcsém zongorán kísért minket, a húgom szintén hegedült.
Karácsony szent-este Benedek öcsém keresztszüleivel közösen énekelve – Karácsonyi énekeket – ünnepeljük a „Megváltó” eljövetelét. Édesanyám dr. Ecseki Ildikó Törökszentmiklós jegyzője a helyi hivatal munkatársaival szokott az Adventi időben zenélni.
– Mit üzennél a hozzád hasonló korú fiataloknak, akik most keresik a saját útjukat?
– Azt, hogy tanuljanak. A mai világban csak tanulással és információszerzéssel lehet előrejutni. Én is próbálok ezen az úton maradni. Nehéz az iskola, sokszor én is elfáradok, és könnyebb lenne csak a telefont görgetni – de az a kérdés, hogy ezzel mivel leszek előrébb. Szerintem semmivel. Érdemes inkább kitartani, felfedezni, kipróbálni új dolgokat, mert ezek adják meg a tudást és az élményeket, amelyek tényleg előrevisznek az életben.
– Milyen terveid vannak a jövőre nézve? Mi az a szakterület, amit szeretsz?
– Elsősorban a kémia érdekel. A célom, hogy sikeres érettségi után Budapesten tanuljak tovább. Gondolkodom a gyógyszerészeti karon, a vegyészmérnöki szakon vagy az általános természettudományi képzésen. Még nem döntöttem, de az biztos, hogy a kémiához kötődik majd a jövőm.
– Hogyan telik nálatok idén a karácsony?
– Otthon leszünk. A 2025-ös év számomra nagyon meghatározó volt, rengeteg élménnyel gazdagodtam. Egyik ilyen kedves emlék, amikor április végén részt vehettem az Országos Irinyi János Kémiaverseny döntőjén Debrecenben. Szüleim egész évben keményen dolgoztak, ezért a szünet nagy részét közösen, otthon töltjük. Az együtt eltöltött idő, a pihenés és az egymásra figyelés most többet jelent, mint bármi más, így készülünk megélni a karácsony csendes, bensőséges örömét. Köszönjük a lehetőséget. Áldott békés karácsonyi ünnepeket, és sikerekben gazdag boldog új évet kívánunk az Egyesület minden tagjának. És ne feledjük a jövő esztendőben választások lesznek: hallgassunk a szívünkre…
Egyesületünk áldott karácsonyt kíván az egész családnak, szeretetben és örömben gazdag ünnepeket!
Gajdos Erzsébet, mpee.hu
