A tusványosi Sorskérdéseink 2025 programsorozat keretében megrendezett „Méltósággal egy életen át – a segítségnyújtás lehetőségei születésünktől a halálunkig” című kerekasztal-beszélgetés a Deák Ferenc sátorban zajlott, olyan alapvető és érzékeny témákat érintve, mint az emberi méltóság, identitás és gondoskodás az élet különböző szakaszaiban. A résztvevőket Győri Enikő, az MPEE elnöke köszöntötte, hangsúlyozva, hogy a választott téma nemcsak aktuális, hanem mély emberi kérdéseket is felvet, amelyekre közös válaszokat kell keresnünk.
A méltóság az emberi élet legfontosabb alapja. Ha nincs erős kötődésünk, akkor nem rendelkezünk valódi értékekkel sem, amelyek irányt adnak mindennapjainknak. Fontos, hogy már gyerekkorban megtanítsuk a fiatalokat arra, hogy jó valahová tartozni, a család az a biztos pont, amelyhez mindig vissza lehet térni, és amely biztonságot nyújt a nehézségek közepette is. Emellett elengedhetetlen, hogy megtanulják, érdemes küzdeni az álmaikért és céljaikért, hiszen ez formálja felelős, önálló felnőtté válásukat. Azért engedjük őket szabadon, hogy kibontakoztathassák személyiségüket, miközben mindig tudják, honnan jöttek és hová tartoznak. Többek között ezek a gondolatok hangzottak el a „Méltósággal egy életen át” című panelbeszélgetésen.
A beszélgetést Szőnyi Kinga, az Igazságügyi Minisztérium tanácsadója vezette, aki rámutatott: fontos tisztázni, hogyan alakul ki az identitás, és ebben milyen szerepe van a szülőknek és a környezetnek.
Hal Melinda klinikai szakpszichológus arra hívta fel a figyelmet, hogy az emberi méltóságról még mindig kevesebbet beszélünk, mint kellene, pedig ez nem lehetne tabutéma. Szerinte a méltósághoz kapcsolódó kérdéseknek a közbeszéd részévé kell válniuk – sőt, „trendinek” kellene lenniük.
Várfalvi Marianna, a Magyar Védőnők Szakmai Szövetségének elnöke szerint az emberi élet méltósága már a fogantatással kezdődik, és a védőnői hálózatnak ebben kulcsszerepe van. A védőnők nemcsak a születés utáni első éveket követik figyelemmel, hanem végigkísérik a fiatalokat a felnőtté válásig, majd támogatják őket a családalapítás időszakában is. Érdekességként megjegyezte, hogy az állat- és természetvédelem területén nincsenek identitásválságok – az emberek esetében azonban ez komoly kérdéssé vált.
Márton Zsuzsanna, a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetségének elnöke elsősorban a Partium helyzetéről beszélt, ahol – mint mondta – hiányzik a védőnői szolgálat, holott erre nagy szükség lenne a helyi magyar közösségek megmaradásához. A magyar identitás megőrzése nemcsak kulturális, hanem lelki és szociális támogatást is igényel. Emellett felhívta a figyelmet arra is, hogy hospice-ellátás sincs a régióban, így az élet méltóságteljes lezárásához szükséges segítség is hiányzik.
Eberlein Éva identitás coach a kapcsolódás fontosságát emelte ki. Véleménye szerint ma már gyakran magyarázni kell az olyan alapfogalmakat is, mint a tapintat vagy a tisztelet, pedig ezek lennének az egymáshoz való viszonyulás alappillérei. A „Ki vagyok én?” kérdés nemcsak személyes, hanem közösségi szinten is választ kíván.
A beszélgetés során világossá vált: az emberi méltóság nem csupán az élet egy szakaszában fontos, hanem a fogantatástól a halálig – minden korszakban más és más módon. Ehhez intézményekre, szakemberekre és érzékeny közbeszédre is szükség van, hogy senki ne maradjon segítség és méltóság nélkül.
mpee.hu
