Az MPEE idén is részt vesz az eseményen. Itt megtekintheti programjainkat, amelyekre szeretettel várjuk.
Július 23. szerda
1. Digitális labirintus
A „Sorskérdéseink 2025” című program fő célkitűzése értelmiségi párbeszéd folytatása a sorsunkat meghatározó kérdésekről. A digitális világban átalakult az életünk, tanulásunk, szórakozásunk, kommunikációnk, és az utóbbi években a mesterséges intelligencia mindennapjaink részévé vált. Korunk kihívásának tartjuk, hogy képesek vagyunk-e eligazodni a „digitális labirintusban”, helyesen élni a lehetőségekkel, azokat a magunk és a társadalom számára fontos célok szolgálatába tudjuk-e állítani, és hogyan küzdhetünk meg az árnyoldalakkal, mint az addikció, az álhírek és hasonló problémák.
2. Méltósággal egy életen át – a segítségnyújtás lehetőségei születésünktől a halálunkig
Az emberi lét és az értékek megértése, értelmezése, új összefüggések felfedezése ma kulcsfontosságú, hiszen ez határozza meg önmagunkhoz és másokhoz való viszonyunkat. A kötődés, biztonság, szeretet megtapasztalása a családban kezdődik. Az élet számos krízishelyzetet hordoz, ami egyszerre jelenthet örömet és kihívást. Mi nyújt biztonságot? Hogyan éljük meg és adjuk át az alapvető emberi erőforrásokat és értékeket? Milyen hatékony válaszokat, alkalmas módszereket, segítő kapcsolatokat, szervezeti hátteret, kivezető utakat találunk egymáshoz, a különböző generációkhoz?
3. Közéleti kultúra – kooperáció vagy konfrontáció?
A közéleti kultúra nem csupán a politikáról szól, hatással van arra is, hogyan élünk együtt, hogyan gondolkodunk a nemzetről és egymásról. Hiszünk a párbeszéd erejében, a jobbító vitákban és abban, hogy a közélet formálható. A panel a társadalmi és politikai kommunikáció állapotát vizsgálja, és választ keres arra, hogyan válhat az értelmiség a közélet megújításának motorjává. Célunk, hogy feltárjuk a megőrzendő értékeket és a felszámolandó jelenségeket, valamint erősítsük a politika és az értelmiség közötti párbeszédet, azért, hogy a közélet nyitottabb, együttműködőbb lehessen.v
4. „Itt élned, halnod kell” – Szellemi és állami szuverenitás a globális világban
Hogyan őrizhetjük meg Magyarország szellemi és politikai önállóságát egy globalizált, gyakran uniformizáló világban? A vita alapja a Sorskérdéseink 2025” munkaanyaga: arra keresi a választ, miként védhető meg ezeréves államiságunk a 21. században, és milyen eszközökkel formálható a fiatal nemzedékből a jövő szuverenitásőrző közössége. Sorsdöntő kérdések, világos válaszok – egy vitában, amely a nemzeti önrendelkezés tétjéről szól. Mert szuverenitás nélkül nincs jövőnk.
Időpontváltozás! 15.15- 17.00 „Itt élned, halnod kell” Szellemi és állami szuverenitás a globális világban
Július 24. csütörtök
1. Múltidézés vagy jövőformálás? Közoktatás újratöltve
A közoktatás nemcsak intézményrendszer, hanem a jövőnket formáló erő, tükre és alakítója annak a társadalomnak, amelyben élünk. A kérdés az, hogy milyen embereket nevelünk általa Magyarországnak. Mit tud ma elérni a pedagógia, és hogyan válaszolhat az oktatás korunk legfontosabb kérdéseire? Merre tartunk, és kik lesznek azok, akik ezt az utat járják majd tovább? A Sorskérdéseink 2025 programsorozathoz kapcsolódva elismert szakértők és vezetők osztják meg gondolataikat arról, hogyan lehet a hagyományokat megújulással ötvözni, és miként tehetjük az iskolát valódi társadalomformáló térré.
2. Kereskedelempolitika kihívásai
A 2020-as évek geopolitikai fordulatai a világgazdaságot is a feje tetejére állították. A korábbi évtizedek egyre szabadabb kereskedelme, a multinacionális cégek „állam az államban” szerepe, a szabály alapú világrend mindinkább megkérdőjeleződik. A Trump adminisztráció e területen is változást hozott: visszatért a protekcionizmus, a vámpolitika lett az új tárgyalási módszer. Európa, egyre inkább úgy tűnik, elveszett ebben az erő nyelvén beszélő világban. Mit rontott el Brüsszel s mit kellene tennie? No es mi mindebben Magyarország szerepe?
3. Klíma, energia, környezet – mellébeszélés nélkül (a PBK rendezvénye)
A Professzorok Batthyány Köre (PBK) energia-munkacsoportja „Mennyi? Mi mennyi?” című 2023-as tanulmánya, 2023-2024-es tusványosi szereplései, „Tíz javaslat a jövőért” című 2024-es állásfoglalása, 2024-2025-ben meghívott neves külföldi professzor-vendégei az érdeklődőket a klíma-energia témakör alapkérdéseinek mély átgondolására igyekeztek késztetni. A pódiumbeszélgetés a 2024-es folytatása. A résztvevők és a munkacsoport elnöke olyan egymással szorosan összefüggő kérdésekről fejtik ki gondolataikat, mint a klímaváltozás tudománya, a kívánatos energiajövő és az ember-központú környezetvédelem.
4. Törékeny erő vagy láthatatlan védőburok – Neked van mentális pajzsod?
A kor kihívásaira reagálni képes nemzedék csak stabil lelki állapottal képzelhető el! A lelki, mentális védőpajzs, mely kiszűri a káros, lélekromboló ingereket egyre inkább csorbát szenved és végső soron eltűnik. A kötődni és érezni képtelen emberek a fogyasztás, tőkeorintáltság és instant megoldásokat kínáló jutalmazó ingerek, azaz a könnyebb megoldások csábításának képtelenek ellenállni. A függőségek, gyors megoldások és a digitalizáció világában az idegrendszeri és érzelmi stabilitásra való törekvés társadalmi és nemzeti kötelességünk. Közösen, a mentális védőpajzs visszaépítésén dolgozunk!
5. Újjáéledhet a tradicionális családforma? A tradwife-mozgalom térhódítás
Úgy tűnik, a világ legszervezettebb és leggazdagabb családpolitikája ellenére sem biztos, hogy lesz még következő generáció. Vagy mégis? Vitassuk meg! A gyermekvállalás és nevelés bizalmon alapuló társas életprogram, de szülni csak a nők tudnak. A kérdés: akarnak-e, tudnak-e egyáltalán egy teljesítményre célzott világban, ahol a szabadidővel rendelkezés mindent elsöprő igénye összekapcsolódik az élménytársadalom össznépi felelőtlenségével. Ezzel a kilátástalanul családtalanító világgal száll szembe a tradewife mozgalom, amelynek követői már a magyar közösségekben is megjelentek.
Július 25. péntek
1. Családjaink és nemzetünk jövője
A beszélgetés a Professzorok Batthyány Köre és a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért együttműködésének keretében a család és a nemzet egésze közötti kapcsolatra fókuszál. Az elmúlt másfél évtized családbarát fordulata segítette a családok megszületését és működését, a családbarát közgondolkodás kialakulását. A folyamatosan változó világban azonban figyelemmel kell lenni a különböző generációk igényeire, problémáira, lehetőségeire. A kerekasztal igyekszik körbejárni a családot és a családokon keresztül a nemzetet érintő legégetőbb demográfiai, gazdasági, társadalmi kérdéseket
2. Új utakon – mi vár a felsőoktatásra a következő évtizedekben?
A felsőoktatás feladata, hogy ne csupán jó szakembereket, de a közösségeket építeni tudó és akaró, felelős értelmiséget képezzen. Mára veszélyes időket élünk: egy rohamosan változó világban kell boldogulnunk. Azt gondolnánk, tanultunk már annyit a történelem során, hogy a viharokban csak összefogva, egymást segítve lehetséges a túlélés. De nem. Sajnos jelen vannak a gonoszságokat elkövetők—így már csak az a kérdés, hogy lesznek -e sokan, akik nem nézik tétlenül a tombolást és képesek lesznek összefogni. A panel arra keresi a választ, hogy mi ebben a felsőoktatás szerepe.
3. Vezetni csak jogosítvánnyal
Tudás – (el)Hivatás – Intelligencia Egy autó vezetéséhez jogosítvány kell, csak orvosi diplomával lehet felírni gyógyszert. Egy közösség (pl.: falu, város, ország, Európa, stb) vezetése milyen tudáshoz, felkészültséghez köthető? A nyugati világban elfogadott választási rendszerek megszüntették / tiltják, hogy a választással elnyerhető vezetői feladatok megszerzésének bármilyen műveltségi feltétele legyen. A panel szakértői arra keresik a választ, hogy a jelenlegi képzések mennyiben szolgálják a felkészülést: mit tanítanak, kiket képeznek, milyen eredménnyel.
4. Kereszténydemokrácia
Schuman tervének a 75. évfordulója alkalmából szeretnénk megvizsgálni (történeti, eszmetörténeti, filozófiai, teológiai szempontból), hogy milyen Európát álmodtak meg az Unió kereszténydemokrata alapítói; hogy állunk most és milyen jövőképe van a kereszténydemokráciának Európával kapcsolatban a 21. században.
5. Áldozatsegítés határokon át
Magyarországon a rendszerváltást követően a tettes-orientált nézetek mellett egyre hangsúlyosabban jelent meg az áldozatok védelme is. Az áldozatok nagyobb arányban juthatnak hozzá úgy a segítséghez, hogy nem feltétlenül kell hatósági eljárásnak indulnia, kitéve őt akár a félelemnek, a másodlagos viktimizációnak. A panelbeszélgetés résztvevőivel az áldozatsegítés, az egyre szaporodó internetes csalások, valamint az áldozatok és sértettek védelmében, illetve a gyors és hatékony igazságszolgáltatás érdekében hozott bűnüldözési és jogszabályi változásokról beszélgetünk.
