Borboly Csaba, Hargita megye tanácsának elnöke, illetve a Régiók Európai Bizottságának tagja egy tusványosi kerekasztal-beszélgetésen elmondta, mit gondol a Romániának járó uniós pénzek felhasználásáról. A beszélgetés egyébként Magyarország innovációs potenciáljáról szólt, a Magyar Polgári Együttműködés Eghyeseület szervezésében.

A beszélgetőpartnerek eleinte arról értekeztek, hogy mennyire jó cél az a magyar kormány részéről, hogy Magyarországot az európai innovációs rangsorban a TOP10-be szeretnék juttatni. Kristóf Péter, a Magyar Innovációs Szövetség elnöke az Apollo-programhoz hasonlította, mondván mindkét program jelentősége az, hogy egy ambiciózus, ám elérhető céllal képes a társadalom és a gazdaság erejét egy adott témára koncentrálni.

Torda Eszter volt nagykövet, nemzetközi jogász szerint az a legfontosabb, hogy rendszerszintű gondolkodással valósítsuk ezt meg, hogy a K+F központok és a jogszabályi környezet segítse azt, hogy ezt a célt elérjük. Megjegyezte, a magyar gazdaság szempontjából a legfontosabb célnak tartja, hiszen most a huszonegyedikek vagyunk.

Kovács Levente, az Óbudai Egyetem rektora megerősítette, reális célról van szó, hazánkban megvan erre a kutatási háttér. 

Borboly Csaba kifejtette, „magyar állampolgárként és kettős állampolgárként is csodálatosnak tartom ezt a célt”, ugyanakkor Romániában látja, hogy ez egy más világ, itt az innováció csak címszavakban szerepel.

Ennek kapcsán kritizálta a román kormányt, mondván „amikor Brüsszelből lediktálják, hogy ezt [az innovációra szánt EU-s támogatásokat] a pénzt hogyan kell elkölteni, akkor a román állam két nap alatt elkölti”. Szerinte csak Kolozsvár zárkózott fel valamennyire, ő pedig próbálja Brüsszelnek felhívni a figyelmét arra, hogy „Romániának a fülét egy kicsit meg kéne húzni!”

A tehetséges fiatalok kivándorlásáról

A beszélgetés résztvevői megegyeztek abban, hogy a tehetséges fiataloknak nem is a kivándorlását, hanem a visszacsábítását kéne megoldani. Kristóf úgy fogalmazott, hogy „nem érdemes tenni az ellen, menjenek el, szerezzenek tapasztalatot és jöjjenek haza”.

Torda hozzáfűzte, az egyik legnagyobb kihívás, hogy visszajöjjenek a legtehetségesebbek. Borboly megjegyezte, Erdélyben sokkal nehezebb a helyzet, az elsődleges akadály ugyanis a nyelvi akadály, hiszen a tehetséges gyerekek jelentős része elbukja az érettségit románból. Az pedig, hogy valaki hazajöjjön és visszailleszkedjen, szintén nagyon-nagyon nehéz. Megjegyezte „nem léteznek a Magyarországon létező nagyon szép projektek, ötletek”, elmondása szerint náluk nagy a bürokrácia is a nyelvi akadály mellett. Beszámolt arról, hogy Hargita megyében igyekeznek segíteni a fiatalok vállalkozásalapítását, nagyon sikeres az inkubátorházuk, s a Hargita hazavár programjuk keretében igyekeznek mindenben segítséget nyújtani a hazavágyóknak.

Kristóf Péter hozzátette, sokszor elkövetik azt a hibát, hogy az egyetemek csak Magyarországon belül gondolkoznak, létre kéne hozni külföldi kampuszokat a magyar felsőoktatási intézményeknek azokon a helyszíneken, amik az elvándorló fiatalok számára népszerűek.

Varga Mátyás Zsolt, Mandiner