Magyar Polgári Együttműködés Egyesület

Polgári Értékrend Kutatás 2022 – Bemutatta ez évi fővárosi polgári értékrend kutatás eredményeit az MPEE

A Magyar Polgári Együttműködés Egyesület július 8-án a Pest Megyei Kormányhivatal tanácstermében tartotta meg a Polgári Értékrend Kutatás 2022 című előadását, amely a Batthyány Lajos Alapítvány támogatásával készült ez évi fővárosi polgári értékrend kutatás eredményeit mutatta be.


A kutatás eredményeit Dr. habil. Gellén Márton, az MPEE főtitkára és az empirikus felvételt készítő Varga Zsolt osztotta meg a rendezvényen megjelentekkel.


Gellén Márton, az MPEE főtitkára bevezető előadásában elmondta, hogy a 24 értékváltozót vontak be a kutatásba, amelyekkel emberi, közösségi, társadalmi és jogi értéket azonosítottak. A hazai szociológia nem az értékrend, hanem a törésvonalak mentén végez kutatásokat, azokat figyeli meg, ellenben az MPEE azokat az elemeket kutatja, amelyek a társadalmat összetartják, ezért ennek a kutatásnak helye van, fogalmazott az előadó.


– Mi a magyar társadalom egységében vagyunk érdekeltek – hívta fel a hallgatóság figyelmét Gellén Márton. Hozzátette: a Polgári Értékrend Kutatás 2022 címet viselő kutatásból kiderül, nem igaz már az a sztereotípia, hogy Budapest lenne a legliberálisabb város az országban. Az eredmények azt mutatják, hogy nem kifizetődő értékrendellenes politizálást folytatni. A legerősebb érték a kutatás eredményei szerint az egészség és a biztonság.


Az empirikus felvételt készítő Varga Zsolt elmondta, hogy Budapesten jók a munkaviszonyok, és látható, hogy a nyugalom egyértelműen fontos a budapesti lakosok számára. Ugyanakkor az eredmények azt mutatják, hogy nem sikerült uniós állampolgárokat nevelni a budapestiekből, a válaszadók több mint a fele mindenekelőtt magyarnak, másodsorban európainak vallja magát.


– Az emberek Budapesten kimondottan szabadságpártiak, nem véletlen az sem, hogy a forradalmak innen indultak el – mutatott rá Varga Zsolt, aki szerint ebből fakad az is, hogy a fővárosiak nem szeretik, ha korlátozzák őket.


A budapestiek számára a legkiemelkedőbb érték a család, a fővárosiaknak a jogok és a kötelezettségek betartása is nagyon fontos, azokat is elfogadják hasonló mértékben, mint a szabadságot. Megdöbbentő ugyanakkor, hogy a budapestiek a vallást nem sorolják a polgári értékrendek közé.


– Úgy tűnik, a vallás már nem tudja úgy megszólítani a fővárosiakat, hogy arra tömegek reagálnának – tette hozzá a kutatási igazgató.


Az előadásból megtudtuk, hogy az értékrend változása a megkérdezetteknél 49 éves kornál vált, azaz e kor felett egyre polgáribb a gondolkodásmód. A kutatásból kiderül az is, hogy az egyetemet nem végzettek inkább polgári gondolkodásúak, az értelmiség pedig nagyobb arányban a balliberális gondolkodás híve, valamint hogy az egyedülállók a liberálisabbak, a többgyerekesek inkább polgári értékrendet képviselnek. Meglepő fordulatként a kutatásból az is látszik, hogy Pest sokkal polgáribb értékeket vall, mint Buda.

Varga Zsolt elmondta, hogy a fővárosiak szeretik, ha elismerik a munkájukat, amennyiben olyan közegbe kerül egy budapesti, ahol nem ismerik ezt el, nincs tisztelet iránta, akkor arról a munkahelyről eljön.


A kutatásból kiderül az is, hogy a budapestieknek fontos a politika, és foglalkoznak is vele. A közéletben való részvétellel kapcsolatban a többség érzi, hogy tud hatni a társadalomra, ugyanakkor ezt a hozzáállást a fiatalabb korosztály inkább magáénak érzi, mint az idősebbek.


A budapestiek hetven százaléka tisztességgel megél a keresetéből, és akik leginkább panaszkodnak, azok a liberális gondolkodásúak, akik többek között a magas inflációt hangsúlyozzák. Varga Zsolt elmondta azt is, hogy az európai nagyvárosokhoz képest nagyon alacsony a nélkülözők aránya Budapesten, és a válaszokból kiderül az is, hogy ők is biztonságban érzik magukat.


A kutatást készítők feltették azt a kérdést, hogy ha most vasárnap lennének a parlamenti választások, melyik pártra szavaznának a megkérdezettek. A válaszokból kiderült, hogy több mint ötven százalék a Fideszre voksolna. Ezt visszaigazolják az időközi választások eredményei is. Sokan nem vállalják már, hogy az ellenzékre szavaztak.


 Érdekesség, hogy arra kérdésre, hogy kire szavaztak az országgyűlési választásokon áprilisban több mint hét százalék már nem vállalta, hogy az ellenzékre adta le voksát.

– A budapestiek jobban szeretik Magyarországot, mint a pénzt –hívta fel a hallgatóság figyelmét zárszavában Gellén Márton, az MPEE főtitkára Hozzátette: az értékek közül a pénz szerepe visszaszorult a középmezőnybe, vagyis visszaszorult az a szorongás, hogy kihúzzák-e hó végéig.


A fővárosiak nagyra értékelik a nyugalmat, a családot, az egészséget, de ezekért személyesen keveset tesznek. Mint fogalmazott: fontos, hogy a budapestiek ne csak befogadói legyenek ezeknek az értékeknek, hanem hozzák is létre azokat, akár a helyi közösségben is.


mpee.hu

A Magyar Polgári Együttműködés Egyesület július 8-án a Pest Megyei Kormányhivatal tanácstermében tartotta meg a Polgári Értékrend Kutatás 2022 című előadását, amely a Batthyány Lajos Alapítvány támogatásával készült ez évi fővárosi polgári értékrend kutatás eredményeit mutatta be.


A kutatás eredményeit Dr. habil. Gellén Márton, az MPEE főtitkára és az empirikus felvételt készítő Varga Zsolt osztotta meg a rendezvényen megjelentekkel.


Gellén Márton, az MPEE főtitkára bevezető előadásában elmondta, hogy a 24 értékváltozót vontak be a kutatásba, amelyekkel emberi, közösségi, társadalmi és jogi értéket azonosítottak. A hazai szociológia nem az értékrend, hanem a törésvonalak mentén végez kutatásokat, azokat figyeli meg, ellenben az MPEE azokat az elemeket kutatja, amelyek a társadalmat összetartják, ezért ennek a kutatásnak helye van, fogalmazott az előadó.


– Mi a magyar társadalom egységében vagyunk érdekeltek – hívta fel a hallgatóság figyelmét Gellén Márton. Hozzátette: a Polgári Értékrend Kutatás 2022 címet viselő kutatásból kiderül, nem igaz már az a sztereotípia, hogy Budapest lenne a legliberálisabb város az országban. Az eredmények azt mutatják, hogy nem kifizetődő értékrendellenes politizálást folytatni. A legerősebb érték a kutatás eredményei szerint az egészség és a biztonság.


Az empirikus felvételt készítő Varga Zsolt elmondta, hogy Budapesten jók a munkaviszonyok, és látható, hogy a nyugalom egyértelműen fontos a budapesti lakosok számára. Ugyanakkor az eredmények azt mutatják, hogy nem sikerült uniós állampolgárokat nevelni a budapestiekből, a válaszadók több mint a fele mindenekelőtt magyarnak, másodsorban európainak vallja magát.


– Az emberek Budapesten kimondottan szabadságpártiak, nem véletlen az sem, hogy a forradalmak innen indultak el – mutatott rá Varga Zsolt, aki szerint ebből fakad az is, hogy a fővárosiak nem szeretik, ha korlátozzák őket.


A budapestiek számára a legkiemelkedőbb érték a család, a fővárosiaknak a jogok és a kötelezettségek betartása is nagyon fontos, azokat is elfogadják hasonló mértékben, mint a szabadságot. Megdöbbentő ugyanakkor, hogy a budapestiek a vallást nem sorolják a polgári értékrendek közé.


– Úgy tűnik, a vallás már nem tudja úgy megszólítani a fővárosiakat, hogy arra tömegek reagálnának – tette hozzá a kutatási igazgató.


Az előadásból megtudtuk, hogy az értékrend változása a megkérdezetteknél 49 éves kornál vált, azaz e kor felett egyre polgáribb a gondolkodásmód. A kutatásból kiderül az is, hogy az egyetemet nem végzettek inkább polgári gondolkodásúak, az értelmiség pedig nagyobb arányban a balliberális gondolkodás híve, valamint hogy az egyedülállók a liberálisabbak, a többgyerekesek inkább polgári értékrendet képviselnek. Meglepő fordulatként a kutatásból az is látszik, hogy Pest sokkal polgáribb értékeket vall, mint Buda.

Varga Zsolt elmondta, hogy a fővárosiak szeretik, ha elismerik a munkájukat, amennyiben olyan közegbe kerül egy budapesti, ahol nem ismerik ezt el, nincs tisztelet iránta, akkor arról a munkahelyről eljön.


A kutatásból kiderül az is, hogy a budapestieknek fontos a politika, és foglalkoznak is vele. A közéletben való részvétellel kapcsolatban a többség érzi, hogy tud hatni a társadalomra, ugyanakkor ezt a hozzáállást a fiatalabb korosztály inkább magáénak érzi, mint az idősebbek.


A budapestiek hetven százaléka tisztességgel megél a keresetéből, és akik leginkább panaszkodnak, azok a liberális gondolkodásúak, akik többek között a magas inflációt hangsúlyozzák. Varga Zsolt elmondta azt is, hogy az európai nagyvárosokhoz képest nagyon alacsony a nélkülözők aránya Budapesten, és a válaszokból kiderül az is, hogy ők is biztonságban érzik magukat.


A kutatást készítők feltették azt a kérdést, hogy ha most vasárnap lennének a parlamenti választások, melyik pártra szavaznának a megkérdezettek. A válaszokból kiderült, hogy több mint ötven százalék a Fideszre voksolna. Ezt visszaigazolják az időközi választások eredményei is. Sokan nem vállalják már, hogy az ellenzékre szavaztak.


 Érdekesség, hogy arra kérdésre, hogy kire szavaztak az országgyűlési választásokon áprilisban több mint hét százalék már nem vállalta, hogy az ellenzékre adta le voksát.

– A budapestiek jobban szeretik Magyarországot, mint a pénzt –hívta fel a hallgatóság figyelmét zárszavában Gellén Márton, az MPEE főtitkára Hozzátette: az értékek közül a pénz szerepe visszaszorult a középmezőnybe, vagyis visszaszorult az a szorongás, hogy kihúzzák-e hó végéig.


A fővárosiak nagyra értékelik a nyugalmat, a családot, az egészséget, de ezekért személyesen keveset tesznek. Mint fogalmazott: fontos, hogy a budapestiek ne csak befogadói legyenek ezeknek az értékeknek, hanem hozzák is létre azokat, akár a helyi közösségben is.


mpee.hu

A Magyar Polgári Együttműködés Egyesület július 8-án a Pest Megyei Kormányhivatal tanácstermében tartotta meg a Polgári Értékrend Kutatás 2022 című előadását, amely a Batthyány Lajos Alapítvány támogatásával készült ez évi fővárosi polgári értékrend kutatás eredményeit mutatta be.


A kutatás eredményeit Dr. habil. Gellén Márton, az MPEE főtitkára és az empirikus felvételt készítő Varga Zsolt osztotta meg a rendezvényen megjelentekkel.


Gellén Márton, az MPEE főtitkára bevezető előadásában elmondta, hogy a 24 értékváltozót vontak be a kutatásba, amelyekkel emberi, közösségi, társadalmi és jogi értéket azonosítottak. A hazai szociológia nem az értékrend, hanem a törésvonalak mentén végez kutatásokat, azokat figyeli meg, ellenben az MPEE azokat az elemeket kutatja, amelyek a társadalmat összetartják, ezért ennek a kutatásnak helye van, fogalmazott az előadó.


– Mi a magyar társadalom egységében vagyunk érdekeltek – hívta fel a hallgatóság figyelmét Gellén Márton. Hozzátette: a Polgári Értékrend Kutatás 2022 címet viselő kutatásból kiderül, nem igaz már az a sztereotípia, hogy Budapest lenne a legliberálisabb város az országban. Az eredmények azt mutatják, hogy nem kifizetődő értékrendellenes politizálást folytatni. A legerősebb érték a kutatás eredményei szerint az egészség és a biztonság.


Az empirikus felvételt készítő Varga Zsolt elmondta, hogy Budapesten jók a munkaviszonyok, és látható, hogy a nyugalom egyértelműen fontos a budapesti lakosok számára. Ugyanakkor az eredmények azt mutatják, hogy nem sikerült uniós állampolgárokat nevelni a budapestiekből, a válaszadók több mint a fele mindenekelőtt magyarnak, másodsorban európainak vallja magát.


– Az emberek Budapesten kimondottan szabadságpártiak, nem véletlen az sem, hogy a forradalmak innen indultak el – mutatott rá Varga Zsolt, aki szerint ebből fakad az is, hogy a fővárosiak nem szeretik, ha korlátozzák őket.


A budapestiek számára a legkiemelkedőbb érték a család, a fővárosiaknak a jogok és a kötelezettségek betartása is nagyon fontos, azokat is elfogadják hasonló mértékben, mint a szabadságot. Megdöbbentő ugyanakkor, hogy a budapestiek a vallást nem sorolják a polgári értékrendek közé.


– Úgy tűnik, a vallás már nem tudja úgy megszólítani a fővárosiakat, hogy arra tömegek reagálnának – tette hozzá a kutatási igazgató.


Az előadásból megtudtuk, hogy az értékrend változása a megkérdezetteknél 49 éves kornál vált, azaz e kor felett egyre polgáribb a gondolkodásmód. A kutatásból kiderül az is, hogy az egyetemet nem végzettek inkább polgári gondolkodásúak, az értelmiség pedig nagyobb arányban a balliberális gondolkodás híve, valamint hogy az egyedülállók a liberálisabbak, a többgyerekesek inkább polgári értékrendet képviselnek. Meglepő fordulatként a kutatásból az is látszik, hogy Pest sokkal polgáribb értékeket vall, mint Buda.

Varga Zsolt elmondta, hogy a fővárosiak szeretik, ha elismerik a munkájukat, amennyiben olyan közegbe kerül egy budapesti, ahol nem ismerik ezt el, nincs tisztelet iránta, akkor arról a munkahelyről eljön.


A kutatásból kiderül az is, hogy a budapestieknek fontos a politika, és foglalkoznak is vele. A közéletben való részvétellel kapcsolatban a többség érzi, hogy tud hatni a társadalomra, ugyanakkor ezt a hozzáállást a fiatalabb korosztály inkább magáénak érzi, mint az idősebbek.


A budapestiek hetven százaléka tisztességgel megél a keresetéből, és akik leginkább panaszkodnak, azok a liberális gondolkodásúak, akik többek között a magas inflációt hangsúlyozzák. Varga Zsolt elmondta azt is, hogy az európai nagyvárosokhoz képest nagyon alacsony a nélkülözők aránya Budapesten, és a válaszokból kiderül az is, hogy ők is biztonságban érzik magukat.


A kutatást készítők feltették azt a kérdést, hogy ha most vasárnap lennének a parlamenti választások, melyik pártra szavaznának a megkérdezettek. A válaszokból kiderült, hogy több mint ötven százalék a Fideszre voksolna. Ezt visszaigazolják az időközi választások eredményei is. Sokan nem vállalják már, hogy az ellenzékre szavaztak.


 Érdekesség, hogy arra kérdésre, hogy kire szavaztak az országgyűlési választásokon áprilisban több mint hét százalék már nem vállalta, hogy az ellenzékre adta le voksát.

– A budapestiek jobban szeretik Magyarországot, mint a pénzt –hívta fel a hallgatóság figyelmét zárszavában Gellén Márton, az MPEE főtitkára Hozzátette: az értékek közül a pénz szerepe visszaszorult a középmezőnybe, vagyis visszaszorult az a szorongás, hogy kihúzzák-e hó végéig.


A fővárosiak nagyra értékelik a nyugalmat, a családot, az egészséget, de ezekért személyesen keveset tesznek. Mint fogalmazott: fontos, hogy a budapestiek ne csak befogadói legyenek ezeknek az értékeknek, hanem hozzák is létre azokat, akár a helyi közösségben is.


mpee.hu

A Magyar Polgári Együttműködés Egyesület július 8-án a Pest Megyei Kormányhivatal tanácstermében tartotta meg a Polgári Értékrend Kutatás 2022 című előadását, amely a Batthyány Lajos Alapítvány támogatásával készült ez évi fővárosi polgári értékrend kutatás eredményeit mutatta be.


A kutatás eredményeit Dr. habil. Gellén Márton, az MPEE főtitkára és az empirikus felvételt készítő Varga Zsolt osztotta meg a rendezvényen megjelentekkel.


Gellén Márton, az MPEE főtitkára bevezető előadásában elmondta, hogy a 24 értékváltozót vontak be a kutatásba, amelyekkel emberi, közösségi, társadalmi és jogi értéket azonosítottak. A hazai szociológia nem az értékrend, hanem a törésvonalak mentén végez kutatásokat, azokat figyeli meg, ellenben az MPEE azokat az elemeket kutatja, amelyek a társadalmat összetartják, ezért ennek a kutatásnak helye van, fogalmazott az előadó.


– Mi a magyar társadalom egységében vagyunk érdekeltek – hívta fel a hallgatóság figyelmét Gellén Márton. Hozzátette: a Polgári Értékrend Kutatás 2022 címet viselő kutatásból kiderül, nem igaz már az a sztereotípia, hogy Budapest lenne a legliberálisabb város az országban. Az eredmények azt mutatják, hogy nem kifizetődő értékrendellenes politizálást folytatni. A legerősebb érték a kutatás eredményei szerint az egészség és a biztonság.


Az empirikus felvételt készítő Varga Zsolt elmondta, hogy Budapesten jók a munkaviszonyok, és látható, hogy a nyugalom egyértelműen fontos a budapesti lakosok számára. Ugyanakkor az eredmények azt mutatják, hogy nem sikerült uniós állampolgárokat nevelni a budapestiekből, a válaszadók több mint a fele mindenekelőtt magyarnak, másodsorban európainak vallja magát.


– Az emberek Budapesten kimondottan szabadságpártiak, nem véletlen az sem, hogy a forradalmak innen indultak el – mutatott rá Varga Zsolt, aki szerint ebből fakad az is, hogy a fővárosiak nem szeretik, ha korlátozzák őket.


A budapestiek számára a legkiemelkedőbb érték a család, a fővárosiaknak a jogok és a kötelezettségek betartása is nagyon fontos, azokat is elfogadják hasonló mértékben, mint a szabadságot. Megdöbbentő ugyanakkor, hogy a budapestiek a vallást nem sorolják a polgári értékrendek közé.


– Úgy tűnik, a vallás már nem tudja úgy megszólítani a fővárosiakat, hogy arra tömegek reagálnának – tette hozzá a kutatási igazgató.


Az előadásból megtudtuk, hogy az értékrend változása a megkérdezetteknél 49 éves kornál vált, azaz e kor felett egyre polgáribb a gondolkodásmód. A kutatásból kiderül az is, hogy az egyetemet nem végzettek inkább polgári gondolkodásúak, az értelmiség pedig nagyobb arányban a balliberális gondolkodás híve, valamint hogy az egyedülállók a liberálisabbak, a többgyerekesek inkább polgári értékrendet képviselnek. Meglepő fordulatként a kutatásból az is látszik, hogy Pest sokkal polgáribb értékeket vall, mint Buda.

Varga Zsolt elmondta, hogy a fővárosiak szeretik, ha elismerik a munkájukat, amennyiben olyan közegbe kerül egy budapesti, ahol nem ismerik ezt el, nincs tisztelet iránta, akkor arról a munkahelyről eljön.


A kutatásból kiderül az is, hogy a budapestieknek fontos a politika, és foglalkoznak is vele. A közéletben való részvétellel kapcsolatban a többség érzi, hogy tud hatni a társadalomra, ugyanakkor ezt a hozzáállást a fiatalabb korosztály inkább magáénak érzi, mint az idősebbek.


A budapestiek hetven százaléka tisztességgel megél a keresetéből, és akik leginkább panaszkodnak, azok a liberális gondolkodásúak, akik többek között a magas inflációt hangsúlyozzák. Varga Zsolt elmondta azt is, hogy az európai nagyvárosokhoz képest nagyon alacsony a nélkülözők aránya Budapesten, és a válaszokból kiderül az is, hogy ők is biztonságban érzik magukat.


A kutatást készítők feltették azt a kérdést, hogy ha most vasárnap lennének a parlamenti választások, melyik pártra szavaznának a megkérdezettek. A válaszokból kiderült, hogy több mint ötven százalék a Fideszre voksolna. Ezt visszaigazolják az időközi választások eredményei is. Sokan nem vállalják már, hogy az ellenzékre szavaztak.


 Érdekesség, hogy arra kérdésre, hogy kire szavaztak az országgyűlési választásokon áprilisban több mint hét százalék már nem vállalta, hogy az ellenzékre adta le voksát.

– A budapestiek jobban szeretik Magyarországot, mint a pénzt –hívta fel a hallgatóság figyelmét zárszavában Gellén Márton, az MPEE főtitkára Hozzátette: az értékek közül a pénz szerepe visszaszorult a középmezőnybe, vagyis visszaszorult az a szorongás, hogy kihúzzák-e hó végéig.


A fővárosiak nagyra értékelik a nyugalmat, a családot, az egészséget, de ezekért személyesen keveset tesznek. Mint fogalmazott: fontos, hogy a budapestiek ne csak befogadói legyenek ezeknek az értékeknek, hanem hozzák is létre azokat, akár a helyi közösségben is.


mpee.hu

A Magyar Polgári Együttműködés Egyesület július 8-án a Pest Megyei Kormányhivatal tanácstermében tartotta meg a Polgári Értékrend Kutatás 2022 című előadását, amely a Batthyány Lajos Alapítvány támogatásával készült ez évi fővárosi polgári értékrend kutatás eredményeit mutatta be.


A kutatás eredményeit Dr. habil. Gellén Márton, az MPEE főtitkára és az empirikus felvételt készítő Varga Zsolt osztotta meg a rendezvényen megjelentekkel.


Gellén Márton, az MPEE főtitkára bevezető előadásában elmondta, hogy a 24 értékváltozót vontak be a kutatásba, amelyekkel emberi, közösségi, társadalmi és jogi értéket azonosítottak. A hazai szociológia nem az értékrend, hanem a törésvonalak mentén végez kutatásokat, azokat figyeli meg, ellenben az MPEE azokat az elemeket kutatja, amelyek a társadalmat összetartják, ezért ennek a kutatásnak helye van, fogalmazott az előadó.


– Mi a magyar társadalom egységében vagyunk érdekeltek – hívta fel a hallgatóság figyelmét Gellén Márton. Hozzátette: a Polgári Értékrend Kutatás 2022 címet viselő kutatásból kiderül, nem igaz már az a sztereotípia, hogy Budapest lenne a legliberálisabb város az országban. Az eredmények azt mutatják, hogy nem kifizetődő értékrendellenes politizálást folytatni. A legerősebb érték a kutatás eredményei szerint az egészség és a biztonság.


Az empirikus felvételt készítő Varga Zsolt elmondta, hogy Budapesten jók a munkaviszonyok, és látható, hogy a nyugalom egyértelműen fontos a budapesti lakosok számára. Ugyanakkor az eredmények azt mutatják, hogy nem sikerült uniós állampolgárokat nevelni a budapestiekből, a válaszadók több mint a fele mindenekelőtt magyarnak, másodsorban európainak vallja magát.


– Az emberek Budapesten kimondottan szabadságpártiak, nem véletlen az sem, hogy a forradalmak innen indultak el – mutatott rá Varga Zsolt, aki szerint ebből fakad az is, hogy a fővárosiak nem szeretik, ha korlátozzák őket.


A budapestiek számára a legkiemelkedőbb érték a család, a fővárosiaknak a jogok és a kötelezettségek betartása is nagyon fontos, azokat is elfogadják hasonló mértékben, mint a szabadságot. Megdöbbentő ugyanakkor, hogy a budapestiek a vallást nem sorolják a polgári értékrendek közé.


– Úgy tűnik, a vallás már nem tudja úgy megszólítani a fővárosiakat, hogy arra tömegek reagálnának – tette hozzá a kutatási igazgató.


Az előadásból megtudtuk, hogy az értékrend változása a megkérdezetteknél 49 éves kornál vált, azaz e kor felett egyre polgáribb a gondolkodásmód. A kutatásból kiderül az is, hogy az egyetemet nem végzettek inkább polgári gondolkodásúak, az értelmiség pedig nagyobb arányban a balliberális gondolkodás híve, valamint hogy az egyedülállók a liberálisabbak, a többgyerekesek inkább polgári értékrendet képviselnek. Meglepő fordulatként a kutatásból az is látszik, hogy Pest sokkal polgáribb értékeket vall, mint Buda.

Varga Zsolt elmondta, hogy a fővárosiak szeretik, ha elismerik a munkájukat, amennyiben olyan közegbe kerül egy budapesti, ahol nem ismerik ezt el, nincs tisztelet iránta, akkor arról a munkahelyről eljön.


A kutatásból kiderül az is, hogy a budapestieknek fontos a politika, és foglalkoznak is vele. A közéletben való részvétellel kapcsolatban a többség érzi, hogy tud hatni a társadalomra, ugyanakkor ezt a hozzáállást a fiatalabb korosztály inkább magáénak érzi, mint az idősebbek.


A budapestiek hetven százaléka tisztességgel megél a keresetéből, és akik leginkább panaszkodnak, azok a liberális gondolkodásúak, akik többek között a magas inflációt hangsúlyozzák. Varga Zsolt elmondta azt is, hogy az európai nagyvárosokhoz képest nagyon alacsony a nélkülözők aránya Budapesten, és a válaszokból kiderül az is, hogy ők is biztonságban érzik magukat.


A kutatást készítők feltették azt a kérdést, hogy ha most vasárnap lennének a parlamenti választások, melyik pártra szavaznának a megkérdezettek. A válaszokból kiderült, hogy több mint ötven százalék a Fideszre voksolna. Ezt visszaigazolják az időközi választások eredményei is. Sokan nem vállalják már, hogy az ellenzékre szavaztak.


 Érdekesség, hogy arra kérdésre, hogy kire szavaztak az országgyűlési választásokon áprilisban több mint hét százalék már nem vállalta, hogy az ellenzékre adta le voksát.

– A budapestiek jobban szeretik Magyarországot, mint a pénzt –hívta fel a hallgatóság figyelmét zárszavában Gellén Márton, az MPEE főtitkára Hozzátette: az értékek közül a pénz szerepe visszaszorult a középmezőnybe, vagyis visszaszorult az a szorongás, hogy kihúzzák-e hó végéig.


A fővárosiak nagyra értékelik a nyugalmat, a családot, az egészséget, de ezekért személyesen keveset tesznek. Mint fogalmazott: fontos, hogy a budapestiek ne csak befogadói legyenek ezeknek az értékeknek, hanem hozzák is létre azokat, akár a helyi közösségben is.


mpee.hu

A Magyar Polgári Együttműködés Egyesület július 8-án a Pest Megyei Kormányhivatal tanácstermében tartotta meg a Polgári Értékrend Kutatás 2022 című előadását, amely a Batthyány Lajos Alapítvány támogatásával készült ez évi fővárosi polgári értékrend kutatás eredményeit mutatta be.


A kutatás eredményeit Dr. habil. Gellén Márton, az MPEE főtitkára és az empirikus felvételt készítő Varga Zsolt osztotta meg a rendezvényen megjelentekkel.


Gellén Márton, az MPEE főtitkára bevezető előadásában elmondta, hogy a 24 értékváltozót vontak be a kutatásba, amelyekkel emberi, közösségi, társadalmi és jogi értéket azonosítottak. A hazai szociológia nem az értékrend, hanem a törésvonalak mentén végez kutatásokat, azokat figyeli meg, ellenben az MPEE azokat az elemeket kutatja, amelyek a társadalmat összetartják, ezért ennek a kutatásnak helye van, fogalmazott az előadó.


– Mi a magyar társadalom egységében vagyunk érdekeltek – hívta fel a hallgatóság figyelmét Gellén Márton. Hozzátette: a Polgári Értékrend Kutatás 2022 címet viselő kutatásból kiderül, nem igaz már az a sztereotípia, hogy Budapest lenne a legliberálisabb város az országban. Az eredmények azt mutatják, hogy nem kifizetődő értékrendellenes politizálást folytatni. A legerősebb érték a kutatás eredményei szerint az egészség és a biztonság.


Az empirikus felvételt készítő Varga Zsolt elmondta, hogy Budapesten jók a munkaviszonyok, és látható, hogy a nyugalom egyértelműen fontos a budapesti lakosok számára. Ugyanakkor az eredmények azt mutatják, hogy nem sikerült uniós állampolgárokat nevelni a budapestiekből, a válaszadók több mint a fele mindenekelőtt magyarnak, másodsorban európainak vallja magát.


– Az emberek Budapesten kimondottan szabadságpártiak, nem véletlen az sem, hogy a forradalmak innen indultak el – mutatott rá Varga Zsolt, aki szerint ebből fakad az is, hogy a fővárosiak nem szeretik, ha korlátozzák őket.


A budapestiek számára a legkiemelkedőbb érték a család, a fővárosiaknak a jogok és a kötelezettségek betartása is nagyon fontos, azokat is elfogadják hasonló mértékben, mint a szabadságot. Megdöbbentő ugyanakkor, hogy a budapestiek a vallást nem sorolják a polgári értékrendek közé.


– Úgy tűnik, a vallás már nem tudja úgy megszólítani a fővárosiakat, hogy arra tömegek reagálnának – tette hozzá a kutatási igazgató.


Az előadásból megtudtuk, hogy az értékrend változása a megkérdezetteknél 49 éves kornál vált, azaz e kor felett egyre polgáribb a gondolkodásmód. A kutatásból kiderül az is, hogy az egyetemet nem végzettek inkább polgári gondolkodásúak, az értelmiség pedig nagyobb arányban a balliberális gondolkodás híve, valamint hogy az egyedülállók a liberálisabbak, a többgyerekesek inkább polgári értékrendet képviselnek. Meglepő fordulatként a kutatásból az is látszik, hogy Pest sokkal polgáribb értékeket vall, mint Buda.

Varga Zsolt elmondta, hogy a fővárosiak szeretik, ha elismerik a munkájukat, amennyiben olyan közegbe kerül egy budapesti, ahol nem ismerik ezt el, nincs tisztelet iránta, akkor arról a munkahelyről eljön.


A kutatásból kiderül az is, hogy a budapestieknek fontos a politika, és foglalkoznak is vele. A közéletben való részvétellel kapcsolatban a többség érzi, hogy tud hatni a társadalomra, ugyanakkor ezt a hozzáállást a fiatalabb korosztály inkább magáénak érzi, mint az idősebbek.


A budapestiek hetven százaléka tisztességgel megél a keresetéből, és akik leginkább panaszkodnak, azok a liberális gondolkodásúak, akik többek között a magas inflációt hangsúlyozzák. Varga Zsolt elmondta azt is, hogy az európai nagyvárosokhoz képest nagyon alacsony a nélkülözők aránya Budapesten, és a válaszokból kiderül az is, hogy ők is biztonságban érzik magukat.


A kutatást készítők feltették azt a kérdést, hogy ha most vasárnap lennének a parlamenti választások, melyik pártra szavaznának a megkérdezettek. A válaszokból kiderült, hogy több mint ötven százalék a Fideszre voksolna. Ezt visszaigazolják az időközi választások eredményei is. Sokan nem vállalják már, hogy az ellenzékre szavaztak.


 Érdekesség, hogy arra kérdésre, hogy kire szavaztak az országgyűlési választásokon áprilisban több mint hét százalék már nem vállalta, hogy az ellenzékre adta le voksát.

– A budapestiek jobban szeretik Magyarországot, mint a pénzt –hívta fel a hallgatóság figyelmét zárszavában Gellén Márton, az MPEE főtitkára Hozzátette: az értékek közül a pénz szerepe visszaszorult a középmezőnybe, vagyis visszaszorult az a szorongás, hogy kihúzzák-e hó végéig.


A fővárosiak nagyra értékelik a nyugalmat, a családot, az egészséget, de ezekért személyesen keveset tesznek. Mint fogalmazott: fontos, hogy a budapestiek ne csak befogadói legyenek ezeknek az értékeknek, hanem hozzák is létre azokat, akár a helyi közösségben is.


mpee.hu

A Magyar Polgári Együttműködés Egyesület július 8-án a Pest Megyei Kormányhivatal tanácstermében tartotta meg a Polgári Értékrend Kutatás 2022 című előadását, amely a Batthyány Lajos Alapítvány támogatásával készült ez évi fővárosi polgári értékrend kutatás eredményeit mutatta be.


A kutatás eredményeit Dr. habil. Gellén Márton, az MPEE főtitkára és az empirikus felvételt készítő Varga Zsolt osztotta meg a rendezvényen megjelentekkel.


Gellén Márton, az MPEE főtitkára bevezető előadásában elmondta, hogy a 24 értékváltozót vontak be a kutatásba, amelyekkel emberi, közösségi, társadalmi és jogi értéket azonosítottak. A hazai szociológia nem az értékrend, hanem a törésvonalak mentén végez kutatásokat, azokat figyeli meg, ellenben az MPEE azokat az elemeket kutatja, amelyek a társadalmat összetartják, ezért ennek a kutatásnak helye van, fogalmazott az előadó.


– Mi a magyar társadalom egységében vagyunk érdekeltek – hívta fel a hallgatóság figyelmét Gellén Márton. Hozzátette: a Polgári Értékrend Kutatás 2022 címet viselő kutatásból kiderül, nem igaz már az a sztereotípia, hogy Budapest lenne a legliberálisabb város az országban. Az eredmények azt mutatják, hogy nem kifizetődő értékrendellenes politizálást folytatni. A legerősebb érték a kutatás eredményei szerint az egészség és a biztonság.


Az empirikus felvételt készítő Varga Zsolt elmondta, hogy Budapesten jók a munkaviszonyok, és látható, hogy a nyugalom egyértelműen fontos a budapesti lakosok számára. Ugyanakkor az eredmények azt mutatják, hogy nem sikerült uniós állampolgárokat nevelni a budapestiekből, a válaszadók több mint a fele mindenekelőtt magyarnak, másodsorban európainak vallja magát.


– Az emberek Budapesten kimondottan szabadságpártiak, nem véletlen az sem, hogy a forradalmak innen indultak el – mutatott rá Varga Zsolt, aki szerint ebből fakad az is, hogy a fővárosiak nem szeretik, ha korlátozzák őket.


A budapestiek számára a legkiemelkedőbb érték a család, a fővárosiaknak a jogok és a kötelezettségek betartása is nagyon fontos, azokat is elfogadják hasonló mértékben, mint a szabadságot. Megdöbbentő ugyanakkor, hogy a budapestiek a vallást nem sorolják a polgári értékrendek közé.


– Úgy tűnik, a vallás már nem tudja úgy megszólítani a fővárosiakat, hogy arra tömegek reagálnának – tette hozzá a kutatási igazgató.


Az előadásból megtudtuk, hogy az értékrend változása a megkérdezetteknél 49 éves kornál vált, azaz e kor felett egyre polgáribb a gondolkodásmód. A kutatásból kiderül az is, hogy az egyetemet nem végzettek inkább polgári gondolkodásúak, az értelmiség pedig nagyobb arányban a balliberális gondolkodás híve, valamint hogy az egyedülállók a liberálisabbak, a többgyerekesek inkább polgári értékrendet képviselnek. Meglepő fordulatként a kutatásból az is látszik, hogy Pest sokkal polgáribb értékeket vall, mint Buda.

Varga Zsolt elmondta, hogy a fővárosiak szeretik, ha elismerik a munkájukat, amennyiben olyan közegbe kerül egy budapesti, ahol nem ismerik ezt el, nincs tisztelet iránta, akkor arról a munkahelyről eljön.


A kutatásból kiderül az is, hogy a budapestieknek fontos a politika, és foglalkoznak is vele. A közéletben való részvétellel kapcsolatban a többség érzi, hogy tud hatni a társadalomra, ugyanakkor ezt a hozzáállást a fiatalabb korosztály inkább magáénak érzi, mint az idősebbek.


A budapestiek hetven százaléka tisztességgel megél a keresetéből, és akik leginkább panaszkodnak, azok a liberális gondolkodásúak, akik többek között a magas inflációt hangsúlyozzák. Varga Zsolt elmondta azt is, hogy az európai nagyvárosokhoz képest nagyon alacsony a nélkülözők aránya Budapesten, és a válaszokból kiderül az is, hogy ők is biztonságban érzik magukat.


A kutatást készítők feltették azt a kérdést, hogy ha most vasárnap lennének a parlamenti választások, melyik pártra szavaznának a megkérdezettek. A válaszokból kiderült, hogy több mint ötven százalék a Fideszre voksolna. Ezt visszaigazolják az időközi választások eredményei is. Sokan nem vállalják már, hogy az ellenzékre szavaztak.


 Érdekesség, hogy arra kérdésre, hogy kire szavaztak az országgyűlési választásokon áprilisban több mint hét százalék már nem vállalta, hogy az ellenzékre adta le voksát.

– A budapestiek jobban szeretik Magyarországot, mint a pénzt –hívta fel a hallgatóság figyelmét zárszavában Gellén Márton, az MPEE főtitkára Hozzátette: az értékek közül a pénz szerepe visszaszorult a középmezőnybe, vagyis visszaszorult az a szorongás, hogy kihúzzák-e hó végéig.


A fővárosiak nagyra értékelik a nyugalmat, a családot, az egészséget, de ezekért személyesen keveset tesznek. Mint fogalmazott: fontos, hogy a budapestiek ne csak befogadói legyenek ezeknek az értékeknek, hanem hozzák is létre azokat, akár a helyi közösségben is.


mpee.hu

A Magyar Polgári Együttműködés Egyesület július 8-án a Pest Megyei Kormányhivatal tanácstermében tartotta meg a Polgári Értékrend Kutatás 2022 című előadását, amely a Batthyány Lajos Alapítvány támogatásával készült ez évi fővárosi polgári értékrend kutatás eredményeit mutatta be.


A kutatás eredményeit Dr. habil. Gellén Márton, az MPEE főtitkára és az empirikus felvételt készítő Varga Zsolt osztotta meg a rendezvényen megjelentekkel.


Gellén Márton, az MPEE főtitkára bevezető előadásában elmondta, hogy a 24 értékváltozót vontak be a kutatásba, amelyekkel emberi, közösségi, társadalmi és jogi értéket azonosítottak. A hazai szociológia nem az értékrend, hanem a törésvonalak mentén végez kutatásokat, azokat figyeli meg, ellenben az MPEE azokat az elemeket kutatja, amelyek a társadalmat összetartják, ezért ennek a kutatásnak helye van, fogalmazott az előadó.


– Mi a magyar társadalom egységében vagyunk érdekeltek – hívta fel a hallgatóság figyelmét Gellén Márton. Hozzátette: a Polgári Értékrend Kutatás 2022 címet viselő kutatásból kiderül, nem igaz már az a sztereotípia, hogy Budapest lenne a legliberálisabb város az országban. Az eredmények azt mutatják, hogy nem kifizetődő értékrendellenes politizálást folytatni. A legerősebb érték a kutatás eredményei szerint az egészség és a biztonság.


Az empirikus felvételt készítő Varga Zsolt elmondta, hogy Budapesten jók a munkaviszonyok, és látható, hogy a nyugalom egyértelműen fontos a budapesti lakosok számára. Ugyanakkor az eredmények azt mutatják, hogy nem sikerült uniós állampolgárokat nevelni a budapestiekből, a válaszadók több mint a fele mindenekelőtt magyarnak, másodsorban európainak vallja magát.


– Az emberek Budapesten kimondottan szabadságpártiak, nem véletlen az sem, hogy a forradalmak innen indultak el – mutatott rá Varga Zsolt, aki szerint ebből fakad az is, hogy a fővárosiak nem szeretik, ha korlátozzák őket.


A budapestiek számára a legkiemelkedőbb érték a család, a fővárosiaknak a jogok és a kötelezettségek betartása is nagyon fontos, azokat is elfogadják hasonló mértékben, mint a szabadságot. Megdöbbentő ugyanakkor, hogy a budapestiek a vallást nem sorolják a polgári értékrendek közé.


– Úgy tűnik, a vallás már nem tudja úgy megszólítani a fővárosiakat, hogy arra tömegek reagálnának – tette hozzá a kutatási igazgató.


Az előadásból megtudtuk, hogy az értékrend változása a megkérdezetteknél 49 éves kornál vált, azaz e kor felett egyre polgáribb a gondolkodásmód. A kutatásból kiderül az is, hogy az egyetemet nem végzettek inkább polgári gondolkodásúak, az értelmiség pedig nagyobb arányban a balliberális gondolkodás híve, valamint hogy az egyedülállók a liberálisabbak, a többgyerekesek inkább polgári értékrendet képviselnek. Meglepő fordulatként a kutatásból az is látszik, hogy Pest sokkal polgáribb értékeket vall, mint Buda.

Varga Zsolt elmondta, hogy a fővárosiak szeretik, ha elismerik a munkájukat, amennyiben olyan közegbe kerül egy budapesti, ahol nem ismerik ezt el, nincs tisztelet iránta, akkor arról a munkahelyről eljön.


A kutatásból kiderül az is, hogy a budapestieknek fontos a politika, és foglalkoznak is vele. A közéletben való részvétellel kapcsolatban a többség érzi, hogy tud hatni a társadalomra, ugyanakkor ezt a hozzáállást a fiatalabb korosztály inkább magáénak érzi, mint az idősebbek.


A budapestiek hetven százaléka tisztességgel megél a keresetéből, és akik leginkább panaszkodnak, azok a liberális gondolkodásúak, akik többek között a magas inflációt hangsúlyozzák. Varga Zsolt elmondta azt is, hogy az európai nagyvárosokhoz képest nagyon alacsony a nélkülözők aránya Budapesten, és a válaszokból kiderül az is, hogy ők is biztonságban érzik magukat.


A kutatást készítők feltették azt a kérdést, hogy ha most vasárnap lennének a parlamenti választások, melyik pártra szavaznának a megkérdezettek. A válaszokból kiderült, hogy több mint ötven százalék a Fideszre voksolna. Ezt visszaigazolják az időközi választások eredményei is. Sokan nem vállalják már, hogy az ellenzékre szavaztak.


 Érdekesség, hogy arra kérdésre, hogy kire szavaztak az országgyűlési választásokon áprilisban több mint hét százalék már nem vállalta, hogy az ellenzékre adta le voksát.

– A budapestiek jobban szeretik Magyarországot, mint a pénzt –hívta fel a hallgatóság figyelmét zárszavában Gellén Márton, az MPEE főtitkára Hozzátette: az értékek közül a pénz szerepe visszaszorult a középmezőnybe, vagyis visszaszorult az a szorongás, hogy kihúzzák-e hó végéig.


A fővárosiak nagyra értékelik a nyugalmat, a családot, az egészséget, de ezekért személyesen keveset tesznek. Mint fogalmazott: fontos, hogy a budapestiek ne csak befogadói legyenek ezeknek az értékeknek, hanem hozzák is létre azokat, akár a helyi közösségben is.


mpee.hu

A Magyar Polgári Együttműködés Egyesület július 8-án a Pest Megyei Kormányhivatal tanácstermében tartotta meg a Polgári Értékrend Kutatás 2022 című előadását, amely a Batthyány Lajos Alapítvány támogatásával készült ez évi fővárosi polgári értékrend kutatás eredményeit mutatta be.


A kutatás eredményeit Dr. habil. Gellén Márton, az MPEE főtitkára és az empirikus felvételt készítő Varga Zsolt osztotta meg a rendezvényen megjelentekkel.


Gellén Márton, az MPEE főtitkára bevezető előadásában elmondta, hogy a 24 értékváltozót vontak be a kutatásba, amelyekkel emberi, közösségi, társadalmi és jogi értéket azonosítottak. A hazai szociológia nem az értékrend, hanem a törésvonalak mentén végez kutatásokat, azokat figyeli meg, ellenben az MPEE azokat az elemeket kutatja, amelyek a társadalmat összetartják, ezért ennek a kutatásnak helye van, fogalmazott az előadó.


– Mi a magyar társadalom egységében vagyunk érdekeltek – hívta fel a hallgatóság figyelmét Gellén Márton. Hozzátette: a Polgári Értékrend Kutatás 2022 címet viselő kutatásból kiderül, nem igaz már az a sztereotípia, hogy Budapest lenne a legliberálisabb város az országban. Az eredmények azt mutatják, hogy nem kifizetődő értékrendellenes politizálást folytatni. A legerősebb érték a kutatás eredményei szerint az egészség és a biztonság.


Az empirikus felvételt készítő Varga Zsolt elmondta, hogy Budapesten jók a munkaviszonyok, és látható, hogy a nyugalom egyértelműen fontos a budapesti lakosok számára. Ugyanakkor az eredmények azt mutatják, hogy nem sikerült uniós állampolgárokat nevelni a budapestiekből, a válaszadók több mint a fele mindenekelőtt magyarnak, másodsorban európainak vallja magát.


– Az emberek Budapesten kimondottan szabadságpártiak, nem véletlen az sem, hogy a forradalmak innen indultak el – mutatott rá Varga Zsolt, aki szerint ebből fakad az is, hogy a fővárosiak nem szeretik, ha korlátozzák őket.


A budapestiek számára a legkiemelkedőbb érték a család, a fővárosiaknak a jogok és a kötelezettségek betartása is nagyon fontos, azokat is elfogadják hasonló mértékben, mint a szabadságot. Megdöbbentő ugyanakkor, hogy a budapestiek a vallást nem sorolják a polgári értékrendek közé.


– Úgy tűnik, a vallás már nem tudja úgy megszólítani a fővárosiakat, hogy arra tömegek reagálnának – tette hozzá a kutatási igazgató.


Az előadásból megtudtuk, hogy az értékrend változása a megkérdezetteknél 49 éves kornál vált, azaz e kor felett egyre polgáribb a gondolkodásmód. A kutatásból kiderül az is, hogy az egyetemet nem végzettek inkább polgári gondolkodásúak, az értelmiség pedig nagyobb arányban a balliberális gondolkodás híve, valamint hogy az egyedülállók a liberálisabbak, a többgyerekesek inkább polgári értékrendet képviselnek. Meglepő fordulatként a kutatásból az is látszik, hogy Pest sokkal polgáribb értékeket vall, mint Buda.

Varga Zsolt elmondta, hogy a fővárosiak szeretik, ha elismerik a munkájukat, amennyiben olyan közegbe kerül egy budapesti, ahol nem ismerik ezt el, nincs tisztelet iránta, akkor arról a munkahelyről eljön.


A kutatásból kiderül az is, hogy a budapestieknek fontos a politika, és foglalkoznak is vele. A közéletben való részvétellel kapcsolatban a többség érzi, hogy tud hatni a társadalomra, ugyanakkor ezt a hozzáállást a fiatalabb korosztály inkább magáénak érzi, mint az idősebbek.


A budapestiek hetven százaléka tisztességgel megél a keresetéből, és akik leginkább panaszkodnak, azok a liberális gondolkodásúak, akik többek között a magas inflációt hangsúlyozzák. Varga Zsolt elmondta azt is, hogy az európai nagyvárosokhoz képest nagyon alacsony a nélkülözők aránya Budapesten, és a válaszokból kiderül az is, hogy ők is biztonságban érzik magukat.


A kutatást készítők feltették azt a kérdést, hogy ha most vasárnap lennének a parlamenti választások, melyik pártra szavaznának a megkérdezettek. A válaszokból kiderült, hogy több mint ötven százalék a Fideszre voksolna. Ezt visszaigazolják az időközi választások eredményei is. Sokan nem vállalják már, hogy az ellenzékre szavaztak.


 Érdekesség, hogy arra kérdésre, hogy kire szavaztak az országgyűlési választásokon áprilisban több mint hét százalék már nem vállalta, hogy az ellenzékre adta le voksát.

– A budapestiek jobban szeretik Magyarországot, mint a pénzt –hívta fel a hallgatóság figyelmét zárszavában Gellén Márton, az MPEE főtitkára Hozzátette: az értékek közül a pénz szerepe visszaszorult a középmezőnybe, vagyis visszaszorult az a szorongás, hogy kihúzzák-e hó végéig.


A fővárosiak nagyra értékelik a nyugalmat, a családot, az egészséget, de ezekért személyesen keveset tesznek. Mint fogalmazott: fontos, hogy a budapestiek ne csak befogadói legyenek ezeknek az értékeknek, hanem hozzák is létre azokat, akár a helyi közösségben is.


mpee.hu

A Magyar Polgári Együttműködés Egyesület július 8-án a Pest Megyei Kormányhivatal tanácstermében tartotta meg a Polgári Értékrend Kutatás 2022 című előadását, amely a Batthyány Lajos Alapítvány támogatásával készült ez évi fővárosi polgári értékrend kutatás eredményeit mutatta be.


A kutatás eredményeit Dr. habil. Gellén Márton, az MPEE főtitkára és az empirikus felvételt készítő Varga Zsolt osztotta meg a rendezvényen megjelentekkel.


Gellén Márton, az MPEE főtitkára bevezető előadásában elmondta, hogy a 24 értékváltozót vontak be a kutatásba, amelyekkel emberi, közösségi, társadalmi és jogi értéket azonosítottak. A hazai szociológia nem az értékrend, hanem a törésvonalak mentén végez kutatásokat, azokat figyeli meg, ellenben az MPEE azokat az elemeket kutatja, amelyek a társadalmat összetartják, ezért ennek a kutatásnak helye van, fogalmazott az előadó.


– Mi a magyar társadalom egységében vagyunk érdekeltek – hívta fel a hallgatóság figyelmét Gellén Márton. Hozzátette: a Polgári Értékrend Kutatás 2022 címet viselő kutatásból kiderül, nem igaz már az a sztereotípia, hogy Budapest lenne a legliberálisabb város az országban. Az eredmények azt mutatják, hogy nem kifizetődő értékrendellenes politizálást folytatni. A legerősebb érték a kutatás eredményei szerint az egészség és a biztonság.


Az empirikus felvételt készítő Varga Zsolt elmondta, hogy Budapesten jók a munkaviszonyok, és látható, hogy a nyugalom egyértelműen fontos a budapesti lakosok számára. Ugyanakkor az eredmények azt mutatják, hogy nem sikerült uniós állampolgárokat nevelni a budapestiekből, a válaszadók több mint a fele mindenekelőtt magyarnak, másodsorban európainak vallja magát.


– Az emberek Budapesten kimondottan szabadságpártiak, nem véletlen az sem, hogy a forradalmak innen indultak el – mutatott rá Varga Zsolt, aki szerint ebből fakad az is, hogy a fővárosiak nem szeretik, ha korlátozzák őket.


A budapestiek számára a legkiemelkedőbb érték a család, a fővárosiaknak a jogok és a kötelezettségek betartása is nagyon fontos, azokat is elfogadják hasonló mértékben, mint a szabadságot. Megdöbbentő ugyanakkor, hogy a budapestiek a vallást nem sorolják a polgári értékrendek közé.


– Úgy tűnik, a vallás már nem tudja úgy megszólítani a fővárosiakat, hogy arra tömegek reagálnának – tette hozzá a kutatási igazgató.


Az előadásból megtudtuk, hogy az értékrend változása a megkérdezetteknél 49 éves kornál vált, azaz e kor felett egyre polgáribb a gondolkodásmód. A kutatásból kiderül az is, hogy az egyetemet nem végzettek inkább polgári gondolkodásúak, az értelmiség pedig nagyobb arányban a balliberális gondolkodás híve, valamint hogy az egyedülállók a liberálisabbak, a többgyerekesek inkább polgári értékrendet képviselnek. Meglepő fordulatként a kutatásból az is látszik, hogy Pest sokkal polgáribb értékeket vall, mint Buda.

Varga Zsolt elmondta, hogy a fővárosiak szeretik, ha elismerik a munkájukat, amennyiben olyan közegbe kerül egy budapesti, ahol nem ismerik ezt el, nincs tisztelet iránta, akkor arról a munkahelyről eljön.


A kutatásból kiderül az is, hogy a budapestieknek fontos a politika, és foglalkoznak is vele. A közéletben való részvétellel kapcsolatban a többség érzi, hogy tud hatni a társadalomra, ugyanakkor ezt a hozzáállást a fiatalabb korosztály inkább magáénak érzi, mint az idősebbek.


A budapestiek hetven százaléka tisztességgel megél a keresetéből, és akik leginkább panaszkodnak, azok a liberális gondolkodásúak, akik többek között a magas inflációt hangsúlyozzák. Varga Zsolt elmondta azt is, hogy az európai nagyvárosokhoz képest nagyon alacsony a nélkülözők aránya Budapesten, és a válaszokból kiderül az is, hogy ők is biztonságban érzik magukat.


A kutatást készítők feltették azt a kérdést, hogy ha most vasárnap lennének a parlamenti választások, melyik pártra szavaznának a megkérdezettek. A válaszokból kiderült, hogy több mint ötven százalék a Fideszre voksolna. Ezt visszaigazolják az időközi választások eredményei is. Sokan nem vállalják már, hogy az ellenzékre szavaztak.


 Érdekesség, hogy arra kérdésre, hogy kire szavaztak az országgyűlési választásokon áprilisban több mint hét százalék már nem vállalta, hogy az ellenzékre adta le voksát.

– A budapestiek jobban szeretik Magyarországot, mint a pénzt –hívta fel a hallgatóság figyelmét zárszavában Gellén Márton, az MPEE főtitkára Hozzátette: az értékek közül a pénz szerepe visszaszorult a középmezőnybe, vagyis visszaszorult az a szorongás, hogy kihúzzák-e hó végéig.


A fővárosiak nagyra értékelik a nyugalmat, a családot, az egészséget, de ezekért személyesen keveset tesznek. Mint fogalmazott: fontos, hogy a budapestiek ne csak befogadói legyenek ezeknek az értékeknek, hanem hozzák is létre azokat, akár a helyi közösségben is.


mpee.hu

A Magyar Polgári Együttműködés Egyesület július 8-án a Pest Megyei Kormányhivatal tanácstermében tartotta meg a Polgári Értékrend Kutatás 2022 című előadását, amely a Batthyány Lajos Alapítvány támogatásával készült ez évi fővárosi polgári értékrend kutatás eredményeit mutatta be.


A kutatás eredményeit Dr. habil. Gellén Márton, az MPEE főtitkára és az empirikus felvételt készítő Varga Zsolt osztotta meg a rendezvényen megjelentekkel.


Gellén Márton, az MPEE főtitkára bevezető előadásában elmondta, hogy a 24 értékváltozót vontak be a kutatásba, amelyekkel emberi, közösségi, társadalmi és jogi értéket azonosítottak. A hazai szociológia nem az értékrend, hanem a törésvonalak mentén végez kutatásokat, azokat figyeli meg, ellenben az MPEE azokat az elemeket kutatja, amelyek a társadalmat összetartják, ezért ennek a kutatásnak helye van, fogalmazott az előadó.


– Mi a magyar társadalom egységében vagyunk érdekeltek – hívta fel a hallgatóság figyelmét Gellén Márton. Hozzátette: a Polgári Értékrend Kutatás 2022 címet viselő kutatásból kiderül, nem igaz már az a sztereotípia, hogy Budapest lenne a legliberálisabb város az országban. Az eredmények azt mutatják, hogy nem kifizetődő értékrendellenes politizálást folytatni. A legerősebb érték a kutatás eredményei szerint az egészség és a biztonság.


Az empirikus felvételt készítő Varga Zsolt elmondta, hogy Budapesten jók a munkaviszonyok, és látható, hogy a nyugalom egyértelműen fontos a budapesti lakosok számára. Ugyanakkor az eredmények azt mutatják, hogy nem sikerült uniós állampolgárokat nevelni a budapestiekből, a válaszadók több mint a fele mindenekelőtt magyarnak, másodsorban európainak vallja magát.


– Az emberek Budapesten kimondottan szabadságpártiak, nem véletlen az sem, hogy a forradalmak innen indultak el – mutatott rá Varga Zsolt, aki szerint ebből fakad az is, hogy a fővárosiak nem szeretik, ha korlátozzák őket.


A budapestiek számára a legkiemelkedőbb érték a család, a fővárosiaknak a jogok és a kötelezettségek betartása is nagyon fontos, azokat is elfogadják hasonló mértékben, mint a szabadságot. Megdöbbentő ugyanakkor, hogy a budapestiek a vallást nem sorolják a polgári értékrendek közé.


– Úgy tűnik, a vallás már nem tudja úgy megszólítani a fővárosiakat, hogy arra tömegek reagálnának – tette hozzá a kutatási igazgató.


Az előadásból megtudtuk, hogy az értékrend változása a megkérdezetteknél 49 éves kornál vált, azaz e kor felett egyre polgáribb a gondolkodásmód. A kutatásból kiderül az is, hogy az egyetemet nem végzettek inkább polgári gondolkodásúak, az értelmiség pedig nagyobb arányban a balliberális gondolkodás híve, valamint hogy az egyedülállók a liberálisabbak, a többgyerekesek inkább polgári értékrendet képviselnek. Meglepő fordulatként a kutatásból az is látszik, hogy Pest sokkal polgáribb értékeket vall, mint Buda.

Varga Zsolt elmondta, hogy a fővárosiak szeretik, ha elismerik a munkájukat, amennyiben olyan közegbe kerül egy budapesti, ahol nem ismerik ezt el, nincs tisztelet iránta, akkor arról a munkahelyről eljön.


A kutatásból kiderül az is, hogy a budapestieknek fontos a politika, és foglalkoznak is vele. A közéletben való részvétellel kapcsolatban a többség érzi, hogy tud hatni a társadalomra, ugyanakkor ezt a hozzáállást a fiatalabb korosztály inkább magáénak érzi, mint az idősebbek.


A budapestiek hetven százaléka tisztességgel megél a keresetéből, és akik leginkább panaszkodnak, azok a liberális gondolkodásúak, akik többek között a magas inflációt hangsúlyozzák. Varga Zsolt elmondta azt is, hogy az európai nagyvárosokhoz képest nagyon alacsony a nélkülözők aránya Budapesten, és a válaszokból kiderül az is, hogy ők is biztonságban érzik magukat.


A kutatást készítők feltették azt a kérdést, hogy ha most vasárnap lennének a parlamenti választások, melyik pártra szavaznának a megkérdezettek. A válaszokból kiderült, hogy több mint ötven százalék a Fideszre voksolna. Ezt visszaigazolják az időközi választások eredményei is. Sokan nem vállalják már, hogy az ellenzékre szavaztak.


 Érdekesség, hogy arra kérdésre, hogy kire szavaztak az országgyűlési választásokon áprilisban több mint hét százalék már nem vállalta, hogy az ellenzékre adta le voksát.

– A budapestiek jobban szeretik Magyarországot, mint a pénzt –hívta fel a hallgatóság figyelmét zárszavában Gellén Márton, az MPEE főtitkára Hozzátette: az értékek közül a pénz szerepe visszaszorult a középmezőnybe, vagyis visszaszorult az a szorongás, hogy kihúzzák-e hó végéig.


A fővárosiak nagyra értékelik a nyugalmat, a családot, az egészséget, de ezekért személyesen keveset tesznek. Mint fogalmazott: fontos, hogy a budapestiek ne csak befogadói legyenek ezeknek az értékeknek, hanem hozzák is létre azokat, akár a helyi közösségben is.


mpee.hu

A Magyar Polgári Együttműködés Egyesület július 8-án a Pest Megyei Kormányhivatal tanácstermében tartotta meg a Polgári Értékrend Kutatás 2022 című előadását, amely a Batthyány Lajos Alapítvány támogatásával készült ez évi fővárosi polgári értékrend kutatás eredményeit mutatta be.


A kutatás eredményeit Dr. habil. Gellén Márton, az MPEE főtitkára és az empirikus felvételt készítő Varga Zsolt osztotta meg a rendezvényen megjelentekkel.


Gellén Márton, az MPEE főtitkára bevezető előadásában elmondta, hogy a 24 értékváltozót vontak be a kutatásba, amelyekkel emberi, közösségi, társadalmi és jogi értéket azonosítottak. A hazai szociológia nem az értékrend, hanem a törésvonalak mentén végez kutatásokat, azokat figyeli meg, ellenben az MPEE azokat az elemeket kutatja, amelyek a társadalmat összetartják, ezért ennek a kutatásnak helye van, fogalmazott az előadó.


– Mi a magyar társadalom egységében vagyunk érdekeltek – hívta fel a hallgatóság figyelmét Gellén Márton. Hozzátette: a Polgári Értékrend Kutatás 2022 címet viselő kutatásból kiderül, nem igaz már az a sztereotípia, hogy Budapest lenne a legliberálisabb város az országban. Az eredmények azt mutatják, hogy nem kifizetődő értékrendellenes politizálást folytatni. A legerősebb érték a kutatás eredményei szerint az egészség és a biztonság.


Az empirikus felvételt készítő Varga Zsolt elmondta, hogy Budapesten jók a munkaviszonyok, és látható, hogy a nyugalom egyértelműen fontos a budapesti lakosok számára. Ugyanakkor az eredmények azt mutatják, hogy nem sikerült uniós állampolgárokat nevelni a budapestiekből, a válaszadók több mint a fele mindenekelőtt magyarnak, másodsorban európainak vallja magát.


– Az emberek Budapesten kimondottan szabadságpártiak, nem véletlen az sem, hogy a forradalmak innen indultak el – mutatott rá Varga Zsolt, aki szerint ebből fakad az is, hogy a fővárosiak nem szeretik, ha korlátozzák őket.


A budapestiek számára a legkiemelkedőbb érték a család, a fővárosiaknak a jogok és a kötelezettségek betartása is nagyon fontos, azokat is elfogadják hasonló mértékben, mint a szabadságot. Megdöbbentő ugyanakkor, hogy a budapestiek a vallást nem sorolják a polgári értékrendek közé.


– Úgy tűnik, a vallás már nem tudja úgy megszólítani a fővárosiakat, hogy arra tömegek reagálnának – tette hozzá a kutatási igazgató.


Az előadásból megtudtuk, hogy az értékrend változása a megkérdezetteknél 49 éves kornál vált, azaz e kor felett egyre polgáribb a gondolkodásmód. A kutatásból kiderül az is, hogy az egyetemet nem végzettek inkább polgári gondolkodásúak, az értelmiség pedig nagyobb arányban a balliberális gondolkodás híve, valamint hogy az egyedülállók a liberálisabbak, a többgyerekesek inkább polgári értékrendet képviselnek. Meglepő fordulatként a kutatásból az is látszik, hogy Pest sokkal polgáribb értékeket vall, mint Buda.

Varga Zsolt elmondta, hogy a fővárosiak szeretik, ha elismerik a munkájukat, amennyiben olyan közegbe kerül egy budapesti, ahol nem ismerik ezt el, nincs tisztelet iránta, akkor arról a munkahelyről eljön.


A kutatásból kiderül az is, hogy a budapestieknek fontos a politika, és foglalkoznak is vele. A közéletben való részvétellel kapcsolatban a többség érzi, hogy tud hatni a társadalomra, ugyanakkor ezt a hozzáállást a fiatalabb korosztály inkább magáénak érzi, mint az idősebbek.


A budapestiek hetven százaléka tisztességgel megél a keresetéből, és akik leginkább panaszkodnak, azok a liberális gondolkodásúak, akik többek között a magas inflációt hangsúlyozzák. Varga Zsolt elmondta azt is, hogy az európai nagyvárosokhoz képest nagyon alacsony a nélkülözők aránya Budapesten, és a válaszokból kiderül az is, hogy ők is biztonságban érzik magukat.


A kutatást készítők feltették azt a kérdést, hogy ha most vasárnap lennének a parlamenti választások, melyik pártra szavaznának a megkérdezettek. A válaszokból kiderült, hogy több mint ötven százalék a Fideszre voksolna. Ezt visszaigazolják az időközi választások eredményei is. Sokan nem vállalják már, hogy az ellenzékre szavaztak.


 Érdekesség, hogy arra kérdésre, hogy kire szavaztak az országgyűlési választásokon áprilisban több mint hét százalék már nem vállalta, hogy az ellenzékre adta le voksát.

– A budapestiek jobban szeretik Magyarországot, mint a pénzt –hívta fel a hallgatóság figyelmét zárszavában Gellén Márton, az MPEE főtitkára Hozzátette: az értékek közül a pénz szerepe visszaszorult a középmezőnybe, vagyis visszaszorult az a szorongás, hogy kihúzzák-e hó végéig.


A fővárosiak nagyra értékelik a nyugalmat, a családot, az egészséget, de ezekért személyesen keveset tesznek. Mint fogalmazott: fontos, hogy a budapestiek ne csak befogadói legyenek ezeknek az értékeknek, hanem hozzák is létre azokat, akár a helyi közösségben is.


mpee.hu

A Magyar Polgári Együttműködés Egyesület július 8-án a Pest Megyei Kormányhivatal tanácstermében tartotta meg a Polgári Értékrend Kutatás 2022 című előadását, amely a Batthyány Lajos Alapítvány támogatásával készült ez évi fővárosi polgári értékrend kutatás eredményeit mutatta be.


A kutatás eredményeit Dr. habil. Gellén Márton, az MPEE főtitkára és az empirikus felvételt készítő Varga Zsolt osztotta meg a rendezvényen megjelentekkel.


Gellén Márton, az MPEE főtitkára bevezető előadásában elmondta, hogy a 24 értékváltozót vontak be a kutatásba, amelyekkel emberi, közösségi, társadalmi és jogi értéket azonosítottak. A hazai szociológia nem az értékrend, hanem a törésvonalak mentén végez kutatásokat, azokat figyeli meg, ellenben az MPEE azokat az elemeket kutatja, amelyek a társadalmat összetartják, ezért ennek a kutatásnak helye van, fogalmazott az előadó.


– Mi a magyar társadalom egységében vagyunk érdekeltek – hívta fel a hallgatóság figyelmét Gellén Márton. Hozzátette: a Polgári Értékrend Kutatás 2022 címet viselő kutatásból kiderül, nem igaz már az a sztereotípia, hogy Budapest lenne a legliberálisabb város az országban. Az eredmények azt mutatják, hogy nem kifizetődő értékrendellenes politizálást folytatni. A legerősebb érték a kutatás eredményei szerint az egészség és a biztonság.


Az empirikus felvételt készítő Varga Zsolt elmondta, hogy Budapesten jók a munkaviszonyok, és látható, hogy a nyugalom egyértelműen fontos a budapesti lakosok számára. Ugyanakkor az eredmények azt mutatják, hogy nem sikerült uniós állampolgárokat nevelni a budapestiekből, a válaszadók több mint a fele mindenekelőtt magyarnak, másodsorban európainak vallja magát.


– Az emberek Budapesten kimondottan szabadságpártiak, nem véletlen az sem, hogy a forradalmak innen indultak el – mutatott rá Varga Zsolt, aki szerint ebből fakad az is, hogy a fővárosiak nem szeretik, ha korlátozzák őket.


A budapestiek számára a legkiemelkedőbb érték a család, a fővárosiaknak a jogok és a kötelezettségek betartása is nagyon fontos, azokat is elfogadják hasonló mértékben, mint a szabadságot. Megdöbbentő ugyanakkor, hogy a budapestiek a vallást nem sorolják a polgári értékrendek közé.


– Úgy tűnik, a vallás már nem tudja úgy megszólítani a fővárosiakat, hogy arra tömegek reagálnának – tette hozzá a kutatási igazgató.


Az előadásból megtudtuk, hogy az értékrend változása a megkérdezetteknél 49 éves kornál vált, azaz e kor felett egyre polgáribb a gondolkodásmód. A kutatásból kiderül az is, hogy az egyetemet nem végzettek inkább polgári gondolkodásúak, az értelmiség pedig nagyobb arányban a balliberális gondolkodás híve, valamint hogy az egyedülállók a liberálisabbak, a többgyerekesek inkább polgári értékrendet képviselnek. Meglepő fordulatként a kutatásból az is látszik, hogy Pest sokkal polgáribb értékeket vall, mint Buda.

Varga Zsolt elmondta, hogy a fővárosiak szeretik, ha elismerik a munkájukat, amennyiben olyan közegbe kerül egy budapesti, ahol nem ismerik ezt el, nincs tisztelet iránta, akkor arról a munkahelyről eljön.


A kutatásból kiderül az is, hogy a budapestieknek fontos a politika, és foglalkoznak is vele. A közéletben való részvétellel kapcsolatban a többség érzi, hogy tud hatni a társadalomra, ugyanakkor ezt a hozzáállást a fiatalabb korosztály inkább magáénak érzi, mint az idősebbek.


A budapestiek hetven százaléka tisztességgel megél a keresetéből, és akik leginkább panaszkodnak, azok a liberális gondolkodásúak, akik többek között a magas inflációt hangsúlyozzák. Varga Zsolt elmondta azt is, hogy az európai nagyvárosokhoz képest nagyon alacsony a nélkülözők aránya Budapesten, és a válaszokból kiderül az is, hogy ők is biztonságban érzik magukat.


A kutatást készítők feltették azt a kérdést, hogy ha most vasárnap lennének a parlamenti választások, melyik pártra szavaznának a megkérdezettek. A válaszokból kiderült, hogy több mint ötven százalék a Fideszre voksolna. Ezt visszaigazolják az időközi választások eredményei is. Sokan nem vállalják már, hogy az ellenzékre szavaztak.


 Érdekesség, hogy arra kérdésre, hogy kire szavaztak az országgyűlési választásokon áprilisban több mint hét százalék már nem vállalta, hogy az ellenzékre adta le voksát.

– A budapestiek jobban szeretik Magyarországot, mint a pénzt –hívta fel a hallgatóság figyelmét zárszavában Gellén Márton, az MPEE főtitkára Hozzátette: az értékek közül a pénz szerepe visszaszorult a középmezőnybe, vagyis visszaszorult az a szorongás, hogy kihúzzák-e hó végéig.


A fővárosiak nagyra értékelik a nyugalmat, a családot, az egészséget, de ezekért személyesen keveset tesznek. Mint fogalmazott: fontos, hogy a budapestiek ne csak befogadói legyenek ezeknek az értékeknek, hanem hozzák is létre azokat, akár a helyi közösségben is.


mpee.hu

A Magyar Polgári Együttműködés Egyesület július 8-án a Pest Megyei Kormányhivatal tanácstermében tartotta meg a Polgári Értékrend Kutatás 2022 című előadását, amely a Batthyány Lajos Alapítvány támogatásával készült ez évi fővárosi polgári értékrend kutatás eredményeit mutatta be.


A kutatás eredményeit Dr. habil. Gellén Márton, az MPEE főtitkára és az empirikus felvételt készítő Varga Zsolt osztotta meg a rendezvényen megjelentekkel.


Gellén Márton, az MPEE főtitkára bevezető előadásában elmondta, hogy a 24 értékváltozót vontak be a kutatásba, amelyekkel emberi, közösségi, társadalmi és jogi értéket azonosítottak. A hazai szociológia nem az értékrend, hanem a törésvonalak mentén végez kutatásokat, azokat figyeli meg, ellenben az MPEE azokat az elemeket kutatja, amelyek a társadalmat összetartják, ezért ennek a kutatásnak helye van, fogalmazott az előadó.


– Mi a magyar társadalom egységében vagyunk érdekeltek – hívta fel a hallgatóság figyelmét Gellén Márton. Hozzátette: a Polgári Értékrend Kutatás 2022 címet viselő kutatásból kiderül, nem igaz már az a sztereotípia, hogy Budapest lenne a legliberálisabb város az országban. Az eredmények azt mutatják, hogy nem kifizetődő értékrendellenes politizálást folytatni. A legerősebb érték a kutatás eredményei szerint az egészség és a biztonság.


Az empirikus felvételt készítő Varga Zsolt elmondta, hogy Budapesten jók a munkaviszonyok, és látható, hogy a nyugalom egyértelműen fontos a budapesti lakosok számára. Ugyanakkor az eredmények azt mutatják, hogy nem sikerült uniós állampolgárokat nevelni a budapestiekből, a válaszadók több mint a fele mindenekelőtt magyarnak, másodsorban európainak vallja magát.


– Az emberek Budapesten kimondottan szabadságpártiak, nem véletlen az sem, hogy a forradalmak innen indultak el – mutatott rá Varga Zsolt, aki szerint ebből fakad az is, hogy a fővárosiak nem szeretik, ha korlátozzák őket.


A budapestiek számára a legkiemelkedőbb érték a család, a fővárosiaknak a jogok és a kötelezettségek betartása is nagyon fontos, azokat is elfogadják hasonló mértékben, mint a szabadságot. Megdöbbentő ugyanakkor, hogy a budapestiek a vallást nem sorolják a polgári értékrendek közé.


– Úgy tűnik, a vallás már nem tudja úgy megszólítani a fővárosiakat, hogy arra tömegek reagálnának – tette hozzá a kutatási igazgató.


Az előadásból megtudtuk, hogy az értékrend változása a megkérdezetteknél 49 éves kornál vált, azaz e kor felett egyre polgáribb a gondolkodásmód. A kutatásból kiderül az is, hogy az egyetemet nem végzettek inkább polgári gondolkodásúak, az értelmiség pedig nagyobb arányban a balliberális gondolkodás híve, valamint hogy az egyedülállók a liberálisabbak, a többgyerekesek inkább polgári értékrendet képviselnek. Meglepő fordulatként a kutatásból az is látszik, hogy Pest sokkal polgáribb értékeket vall, mint Buda.

Varga Zsolt elmondta, hogy a fővárosiak szeretik, ha elismerik a munkájukat, amennyiben olyan közegbe kerül egy budapesti, ahol nem ismerik ezt el, nincs tisztelet iránta, akkor arról a munkahelyről eljön.


A kutatásból kiderül az is, hogy a budapestieknek fontos a politika, és foglalkoznak is vele. A közéletben való részvétellel kapcsolatban a többség érzi, hogy tud hatni a társadalomra, ugyanakkor ezt a hozzáállást a fiatalabb korosztály inkább magáénak érzi, mint az idősebbek.


A budapestiek hetven százaléka tisztességgel megél a keresetéből, és akik leginkább panaszkodnak, azok a liberális gondolkodásúak, akik többek között a magas inflációt hangsúlyozzák. Varga Zsolt elmondta azt is, hogy az európai nagyvárosokhoz képest nagyon alacsony a nélkülözők aránya Budapesten, és a válaszokból kiderül az is, hogy ők is biztonságban érzik magukat.


A kutatást készítők feltették azt a kérdést, hogy ha most vasárnap lennének a parlamenti választások, melyik pártra szavaznának a megkérdezettek. A válaszokból kiderült, hogy több mint ötven százalék a Fideszre voksolna. Ezt visszaigazolják az időközi választások eredményei is. Sokan nem vállalják már, hogy az ellenzékre szavaztak.


 Érdekesség, hogy arra kérdésre, hogy kire szavaztak az országgyűlési választásokon áprilisban több mint hét százalék már nem vállalta, hogy az ellenzékre adta le voksát.

– A budapestiek jobban szeretik Magyarországot, mint a pénzt –hívta fel a hallgatóság figyelmét zárszavában Gellén Márton, az MPEE főtitkára Hozzátette: az értékek közül a pénz szerepe visszaszorult a középmezőnybe, vagyis visszaszorult az a szorongás, hogy kihúzzák-e hó végéig.


A fővárosiak nagyra értékelik a nyugalmat, a családot, az egészséget, de ezekért személyesen keveset tesznek. Mint fogalmazott: fontos, hogy a budapestiek ne csak befogadói legyenek ezeknek az értékeknek, hanem hozzák is létre azokat, akár a helyi közösségben is.


mpee.hu

A Magyar Polgári Együttműködés Egyesület július 8-án a Pest Megyei Kormányhivatal tanácstermében tartotta meg a Polgári Értékrend Kutatás 2022 című előadását, amely a Batthyány Lajos Alapítvány támogatásával készült ez évi fővárosi polgári értékrend kutatás eredményeit mutatta be.


A kutatás eredményeit Dr. habil. Gellén Márton, az MPEE főtitkára és az empirikus felvételt készítő Varga Zsolt osztotta meg a rendezvényen megjelentekkel.


Gellén Márton, az MPEE főtitkára bevezető előadásában elmondta, hogy a 24 értékváltozót vontak be a kutatásba, amelyekkel emberi, közösségi, társadalmi és jogi értéket azonosítottak. A hazai szociológia nem az értékrend, hanem a törésvonalak mentén végez kutatásokat, azokat figyeli meg, ellenben az MPEE azokat az elemeket kutatja, amelyek a társadalmat összetartják, ezért ennek a kutatásnak helye van, fogalmazott az előadó.


– Mi a magyar társadalom egységében vagyunk érdekeltek – hívta fel a hallgatóság figyelmét Gellén Márton. Hozzátette: a Polgári Értékrend Kutatás 2022 címet viselő kutatásból kiderül, nem igaz már az a sztereotípia, hogy Budapest lenne a legliberálisabb város az országban. Az eredmények azt mutatják, hogy nem kifizetődő értékrendellenes politizálást folytatni. A legerősebb érték a kutatás eredményei szerint az egészség és a biztonság.


Az empirikus felvételt készítő Varga Zsolt elmondta, hogy Budapesten jók a munkaviszonyok, és látható, hogy a nyugalom egyértelműen fontos a budapesti lakosok számára. Ugyanakkor az eredmények azt mutatják, hogy nem sikerült uniós állampolgárokat nevelni a budapestiekből, a válaszadók több mint a fele mindenekelőtt magyarnak, másodsorban európainak vallja magát.


– Az emberek Budapesten kimondottan szabadságpártiak, nem véletlen az sem, hogy a forradalmak innen indultak el – mutatott rá Varga Zsolt, aki szerint ebből fakad az is, hogy a fővárosiak nem szeretik, ha korlátozzák őket.


A budapestiek számára a legkiemelkedőbb érték a család, a fővárosiaknak a jogok és a kötelezettségek betartása is nagyon fontos, azokat is elfogadják hasonló mértékben, mint a szabadságot. Megdöbbentő ugyanakkor, hogy a budapestiek a vallást nem sorolják a polgári értékrendek közé.


– Úgy tűnik, a vallás már nem tudja úgy megszólítani a fővárosiakat, hogy arra tömegek reagálnának – tette hozzá a kutatási igazgató.


Az előadásból megtudtuk, hogy az értékrend változása a megkérdezetteknél 49 éves kornál vált, azaz e kor felett egyre polgáribb a gondolkodásmód. A kutatásból kiderül az is, hogy az egyetemet nem végzettek inkább polgári gondolkodásúak, az értelmiség pedig nagyobb arányban a balliberális gondolkodás híve, valamint hogy az egyedülállók a liberálisabbak, a többgyerekesek inkább polgári értékrendet képviselnek. Meglepő fordulatként a kutatásból az is látszik, hogy Pest sokkal polgáribb értékeket vall, mint Buda.

Varga Zsolt elmondta, hogy a fővárosiak szeretik, ha elismerik a munkájukat, amennyiben olyan közegbe kerül egy budapesti, ahol nem ismerik ezt el, nincs tisztelet iránta, akkor arról a munkahelyről eljön.


A kutatásból kiderül az is, hogy a budapestieknek fontos a politika, és foglalkoznak is vele. A közéletben való részvétellel kapcsolatban a többség érzi, hogy tud hatni a társadalomra, ugyanakkor ezt a hozzáállást a fiatalabb korosztály inkább magáénak érzi, mint az idősebbek.


A budapestiek hetven százaléka tisztességgel megél a keresetéből, és akik leginkább panaszkodnak, azok a liberális gondolkodásúak, akik többek között a magas inflációt hangsúlyozzák. Varga Zsolt elmondta azt is, hogy az európai nagyvárosokhoz képest nagyon alacsony a nélkülözők aránya Budapesten, és a válaszokból kiderül az is, hogy ők is biztonságban érzik magukat.


A kutatást készítők feltették azt a kérdést, hogy ha most vasárnap lennének a parlamenti választások, melyik pártra szavaznának a megkérdezettek. A válaszokból kiderült, hogy több mint ötven százalék a Fideszre voksolna. Ezt visszaigazolják az időközi választások eredményei is. Sokan nem vállalják már, hogy az ellenzékre szavaztak.


 Érdekesség, hogy arra kérdésre, hogy kire szavaztak az országgyűlési választásokon áprilisban több mint hét százalék már nem vállalta, hogy az ellenzékre adta le voksát.

– A budapestiek jobban szeretik Magyarországot, mint a pénzt –hívta fel a hallgatóság figyelmét zárszavában Gellén Márton, az MPEE főtitkára Hozzátette: az értékek közül a pénz szerepe visszaszorult a középmezőnybe, vagyis visszaszorult az a szorongás, hogy kihúzzák-e hó végéig.


A fővárosiak nagyra értékelik a nyugalmat, a családot, az egészséget, de ezekért személyesen keveset tesznek. Mint fogalmazott: fontos, hogy a budapestiek ne csak befogadói legyenek ezeknek az értékeknek, hanem hozzák is létre azokat, akár a helyi közösségben is.


mpee.hu

A Magyar Polgári Együttműködés Egyesület július 8-án a Pest Megyei Kormányhivatal tanácstermében tartotta meg a Polgári Értékrend Kutatás 2022 című előadását, amely a Batthyány Lajos Alapítvány támogatásával készült ez évi fővárosi polgári értékrend kutatás eredményeit mutatta be.


A kutatás eredményeit Dr. habil. Gellén Márton, az MPEE főtitkára és az empirikus felvételt készítő Varga Zsolt osztotta meg a rendezvényen megjelentekkel.


Gellén Márton, az MPEE főtitkára bevezető előadásában elmondta, hogy a 24 értékváltozót vontak be a kutatásba, amelyekkel emberi, közösségi, társadalmi és jogi értéket azonosítottak. A hazai szociológia nem az értékrend, hanem a törésvonalak mentén végez kutatásokat, azokat figyeli meg, ellenben az MPEE azokat az elemeket kutatja, amelyek a társadalmat összetartják, ezért ennek a kutatásnak helye van, fogalmazott az előadó.


– Mi a magyar társadalom egységében vagyunk érdekeltek – hívta fel a hallgatóság figyelmét Gellén Márton. Hozzátette: a Polgári Értékrend Kutatás 2022 címet viselő kutatásból kiderül, nem igaz már az a sztereotípia, hogy Budapest lenne a legliberálisabb város az országban. Az eredmények azt mutatják, hogy nem kifizetődő értékrendellenes politizálást folytatni. A legerősebb érték a kutatás eredményei szerint az egészség és a biztonság.


Az empirikus felvételt készítő Varga Zsolt elmondta, hogy Budapesten jók a munkaviszonyok, és látható, hogy a nyugalom egyértelműen fontos a budapesti lakosok számára. Ugyanakkor az eredmények azt mutatják, hogy nem sikerült uniós állampolgárokat nevelni a budapestiekből, a válaszadók több mint a fele mindenekelőtt magyarnak, másodsorban európainak vallja magát.


– Az emberek Budapesten kimondottan szabadságpártiak, nem véletlen az sem, hogy a forradalmak innen indultak el – mutatott rá Varga Zsolt, aki szerint ebből fakad az is, hogy a fővárosiak nem szeretik, ha korlátozzák őket.


A budapestiek számára a legkiemelkedőbb érték a család, a fővárosiaknak a jogok és a kötelezettségek betartása is nagyon fontos, azokat is elfogadják hasonló mértékben, mint a szabadságot. Megdöbbentő ugyanakkor, hogy a budapestiek a vallást nem sorolják a polgári értékrendek közé.


– Úgy tűnik, a vallás már nem tudja úgy megszólítani a fővárosiakat, hogy arra tömegek reagálnának – tette hozzá a kutatási igazgató.


Az előadásból megtudtuk, hogy az értékrend változása a megkérdezetteknél 49 éves kornál vált, azaz e kor felett egyre polgáribb a gondolkodásmód. A kutatásból kiderül az is, hogy az egyetemet nem végzettek inkább polgári gondolkodásúak, az értelmiség pedig nagyobb arányban a balliberális gondolkodás híve, valamint hogy az egyedülállók a liberálisabbak, a többgyerekesek inkább polgári értékrendet képviselnek. Meglepő fordulatként a kutatásból az is látszik, hogy Pest sokkal polgáribb értékeket vall, mint Buda.

Varga Zsolt elmondta, hogy a fővárosiak szeretik, ha elismerik a munkájukat, amennyiben olyan közegbe kerül egy budapesti, ahol nem ismerik ezt el, nincs tisztelet iránta, akkor arról a munkahelyről eljön.


A kutatásból kiderül az is, hogy a budapestieknek fontos a politika, és foglalkoznak is vele. A közéletben való részvétellel kapcsolatban a többség érzi, hogy tud hatni a társadalomra, ugyanakkor ezt a hozzáállást a fiatalabb korosztály inkább magáénak érzi, mint az idősebbek.


A budapestiek hetven százaléka tisztességgel megél a keresetéből, és akik leginkább panaszkodnak, azok a liberális gondolkodásúak, akik többek között a magas inflációt hangsúlyozzák. Varga Zsolt elmondta azt is, hogy az európai nagyvárosokhoz képest nagyon alacsony a nélkülözők aránya Budapesten, és a válaszokból kiderül az is, hogy ők is biztonságban érzik magukat.


A kutatást készítők feltették azt a kérdést, hogy ha most vasárnap lennének a parlamenti választások, melyik pártra szavaznának a megkérdezettek. A válaszokból kiderült, hogy több mint ötven százalék a Fideszre voksolna. Ezt visszaigazolják az időközi választások eredményei is. Sokan nem vállalják már, hogy az ellenzékre szavaztak.


 Érdekesség, hogy arra kérdésre, hogy kire szavaztak az országgyűlési választásokon áprilisban több mint hét százalék már nem vállalta, hogy az ellenzékre adta le voksát.

– A budapestiek jobban szeretik Magyarországot, mint a pénzt –hívta fel a hallgatóság figyelmét zárszavában Gellén Márton, az MPEE főtitkára Hozzátette: az értékek közül a pénz szerepe visszaszorult a középmezőnybe, vagyis visszaszorult az a szorongás, hogy kihúzzák-e hó végéig.


A fővárosiak nagyra értékelik a nyugalmat, a családot, az egészséget, de ezekért személyesen keveset tesznek. Mint fogalmazott: fontos, hogy a budapestiek ne csak befogadói legyenek ezeknek az értékeknek, hanem hozzák is létre azokat, akár a helyi közösségben is.


mpee.hu

A Magyar Polgári Együttműködés Egyesület július 8-án a Pest Megyei Kormányhivatal tanácstermében tartotta meg a Polgári Értékrend Kutatás 2022 című előadását, amely a Batthyány Lajos Alapítvány támogatásával készült ez évi fővárosi polgári értékrend kutatás eredményeit mutatta be.


A kutatás eredményeit Dr. habil. Gellén Márton, az MPEE főtitkára és az empirikus felvételt készítő Varga Zsolt osztotta meg a rendezvényen megjelentekkel.


Gellén Márton, az MPEE főtitkára bevezető előadásában elmondta, hogy a 24 értékváltozót vontak be a kutatásba, amelyekkel emberi, közösségi, társadalmi és jogi értéket azonosítottak. A hazai szociológia nem az értékrend, hanem a törésvonalak mentén végez kutatásokat, azokat figyeli meg, ellenben az MPEE azokat az elemeket kutatja, amelyek a társadalmat összetartják, ezért ennek a kutatásnak helye van, fogalmazott az előadó.


– Mi a magyar társadalom egységében vagyunk érdekeltek – hívta fel a hallgatóság figyelmét Gellén Márton. Hozzátette: a Polgári Értékrend Kutatás 2022 címet viselő kutatásból kiderül, nem igaz már az a sztereotípia, hogy Budapest lenne a legliberálisabb város az országban. Az eredmények azt mutatják, hogy nem kifizetődő értékrendellenes politizálást folytatni. A legerősebb érték a kutatás eredményei szerint az egészség és a biztonság.


Az empirikus felvételt készítő Varga Zsolt elmondta, hogy Budapesten jók a munkaviszonyok, és látható, hogy a nyugalom egyértelműen fontos a budapesti lakosok számára. Ugyanakkor az eredmények azt mutatják, hogy nem sikerült uniós állampolgárokat nevelni a budapestiekből, a válaszadók több mint a fele mindenekelőtt magyarnak, másodsorban európainak vallja magát.


– Az emberek Budapesten kimondottan szabadságpártiak, nem véletlen az sem, hogy a forradalmak innen indultak el – mutatott rá Varga Zsolt, aki szerint ebből fakad az is, hogy a fővárosiak nem szeretik, ha korlátozzák őket.


A budapestiek számára a legkiemelkedőbb érték a család, a fővárosiaknak a jogok és a kötelezettségek betartása is nagyon fontos, azokat is elfogadják hasonló mértékben, mint a szabadságot. Megdöbbentő ugyanakkor, hogy a budapestiek a vallást nem sorolják a polgári értékrendek közé.


– Úgy tűnik, a vallás már nem tudja úgy megszólítani a fővárosiakat, hogy arra tömegek reagálnának – tette hozzá a kutatási igazgató.


Az előadásból megtudtuk, hogy az értékrend változása a megkérdezetteknél 49 éves kornál vált, azaz e kor felett egyre polgáribb a gondolkodásmód. A kutatásból kiderül az is, hogy az egyetemet nem végzettek inkább polgári gondolkodásúak, az értelmiség pedig nagyobb arányban a balliberális gondolkodás híve, valamint hogy az egyedülállók a liberálisabbak, a többgyerekesek inkább polgári értékrendet képviselnek. Meglepő fordulatként a kutatásból az is látszik, hogy Pest sokkal polgáribb értékeket vall, mint Buda.

Varga Zsolt elmondta, hogy a fővárosiak szeretik, ha elismerik a munkájukat, amennyiben olyan közegbe kerül egy budapesti, ahol nem ismerik ezt el, nincs tisztelet iránta, akkor arról a munkahelyről eljön.


A kutatásból kiderül az is, hogy a budapestieknek fontos a politika, és foglalkoznak is vele. A közéletben való részvétellel kapcsolatban a többség érzi, hogy tud hatni a társadalomra, ugyanakkor ezt a hozzáállást a fiatalabb korosztály inkább magáénak érzi, mint az idősebbek.


A budapestiek hetven százaléka tisztességgel megél a keresetéből, és akik leginkább panaszkodnak, azok a liberális gondolkodásúak, akik többek között a magas inflációt hangsúlyozzák. Varga Zsolt elmondta azt is, hogy az európai nagyvárosokhoz képest nagyon alacsony a nélkülözők aránya Budapesten, és a válaszokból kiderül az is, hogy ők is biztonságban érzik magukat.


A kutatást készítők feltették azt a kérdést, hogy ha most vasárnap lennének a parlamenti választások, melyik pártra szavaznának a megkérdezettek. A válaszokból kiderült, hogy több mint ötven százalék a Fideszre voksolna. Ezt visszaigazolják az időközi választások eredményei is. Sokan nem vállalják már, hogy az ellenzékre szavaztak.


 Érdekesség, hogy arra kérdésre, hogy kire szavaztak az országgyűlési választásokon áprilisban több mint hét százalék már nem vállalta, hogy az ellenzékre adta le voksát.

– A budapestiek jobban szeretik Magyarországot, mint a pénzt –hívta fel a hallgatóság figyelmét zárszavában Gellén Márton, az MPEE főtitkára Hozzátette: az értékek közül a pénz szerepe visszaszorult a középmezőnybe, vagyis visszaszorult az a szorongás, hogy kihúzzák-e hó végéig.


A fővárosiak nagyra értékelik a nyugalmat, a családot, az egészséget, de ezekért személyesen keveset tesznek. Mint fogalmazott: fontos, hogy a budapestiek ne csak befogadói legyenek ezeknek az értékeknek, hanem hozzák is létre azokat, akár a helyi közösségben is.


mpee.hu

A Magyar Polgári Együttműködés Egyesület július 8-án a Pest Megyei Kormányhivatal tanácstermében tartotta meg a Polgári Értékrend Kutatás 2022 című előadását, amely a Batthyány Lajos Alapítvány támogatásával készült ez évi fővárosi polgári értékrend kutatás eredményeit mutatta be.


A kutatás eredményeit Dr. habil. Gellén Márton, az MPEE főtitkára és az empirikus felvételt készítő Varga Zsolt osztotta meg a rendezvényen megjelentekkel.


Gellén Márton, az MPEE főtitkára bevezető előadásában elmondta, hogy a 24 értékváltozót vontak be a kutatásba, amelyekkel emberi, közösségi, társadalmi és jogi értéket azonosítottak. A hazai szociológia nem az értékrend, hanem a törésvonalak mentén végez kutatásokat, azokat figyeli meg, ellenben az MPEE azokat az elemeket kutatja, amelyek a társadalmat összetartják, ezért ennek a kutatásnak helye van, fogalmazott az előadó.


– Mi a magyar társadalom egységében vagyunk érdekeltek – hívta fel a hallgatóság figyelmét Gellén Márton. Hozzátette: a Polgári Értékrend Kutatás 2022 címet viselő kutatásból kiderül, nem igaz már az a sztereotípia, hogy Budapest lenne a legliberálisabb város az országban. Az eredmények azt mutatják, hogy nem kifizetődő értékrendellenes politizálást folytatni. A legerősebb érték a kutatás eredményei szerint az egészség és a biztonság.


Az empirikus felvételt készítő Varga Zsolt elmondta, hogy Budapesten jók a munkaviszonyok, és látható, hogy a nyugalom egyértelműen fontos a budapesti lakosok számára. Ugyanakkor az eredmények azt mutatják, hogy nem sikerült uniós állampolgárokat nevelni a budapestiekből, a válaszadók több mint a fele mindenekelőtt magyarnak, másodsorban európainak vallja magát.


– Az emberek Budapesten kimondottan szabadságpártiak, nem véletlen az sem, hogy a forradalmak innen indultak el – mutatott rá Varga Zsolt, aki szerint ebből fakad az is, hogy a fővárosiak nem szeretik, ha korlátozzák őket.


A budapestiek számára a legkiemelkedőbb érték a család, a fővárosiaknak a jogok és a kötelezettségek betartása is nagyon fontos, azokat is elfogadják hasonló mértékben, mint a szabadságot. Megdöbbentő ugyanakkor, hogy a budapestiek a vallást nem sorolják a polgári értékrendek közé.


– Úgy tűnik, a vallás már nem tudja úgy megszólítani a fővárosiakat, hogy arra tömegek reagálnának – tette hozzá a kutatási igazgató.


Az előadásból megtudtuk, hogy az értékrend változása a megkérdezetteknél 49 éves kornál vált, azaz e kor felett egyre polgáribb a gondolkodásmód. A kutatásból kiderül az is, hogy az egyetemet nem végzettek inkább polgári gondolkodásúak, az értelmiség pedig nagyobb arányban a balliberális gondolkodás híve, valamint hogy az egyedülállók a liberálisabbak, a többgyerekesek inkább polgári értékrendet képviselnek. Meglepő fordulatként a kutatásból az is látszik, hogy Pest sokkal polgáribb értékeket vall, mint Buda.

Varga Zsolt elmondta, hogy a fővárosiak szeretik, ha elismerik a munkájukat, amennyiben olyan közegbe kerül egy budapesti, ahol nem ismerik ezt el, nincs tisztelet iránta, akkor arról a munkahelyről eljön.


A kutatásból kiderül az is, hogy a budapestieknek fontos a politika, és foglalkoznak is vele. A közéletben való részvétellel kapcsolatban a többség érzi, hogy tud hatni a társadalomra, ugyanakkor ezt a hozzáállást a fiatalabb korosztály inkább magáénak érzi, mint az idősebbek.


A budapestiek hetven százaléka tisztességgel megél a keresetéből, és akik leginkább panaszkodnak, azok a liberális gondolkodásúak, akik többek között a magas inflációt hangsúlyozzák. Varga Zsolt elmondta azt is, hogy az európai nagyvárosokhoz képest nagyon alacsony a nélkülözők aránya Budapesten, és a válaszokból kiderül az is, hogy ők is biztonságban érzik magukat.


A kutatást készítők feltették azt a kérdést, hogy ha most vasárnap lennének a parlamenti választások, melyik pártra szavaznának a megkérdezettek. A válaszokból kiderült, hogy több mint ötven százalék a Fideszre voksolna. Ezt visszaigazolják az időközi választások eredményei is. Sokan nem vállalják már, hogy az ellenzékre szavaztak.


 Érdekesség, hogy arra kérdésre, hogy kire szavaztak az országgyűlési választásokon áprilisban több mint hét százalék már nem vállalta, hogy az ellenzékre adta le voksát.

– A budapestiek jobban szeretik Magyarországot, mint a pénzt –hívta fel a hallgatóság figyelmét zárszavában Gellén Márton, az MPEE főtitkára Hozzátette: az értékek közül a pénz szerepe visszaszorult a középmezőnybe, vagyis visszaszorult az a szorongás, hogy kihúzzák-e hó végéig.


A fővárosiak nagyra értékelik a nyugalmat, a családot, az egészséget, de ezekért személyesen keveset tesznek. Mint fogalmazott: fontos, hogy a budapestiek ne csak befogadói legyenek ezeknek az értékeknek, hanem hozzák is létre azokat, akár a helyi közösségben is.


mpee.hu

A Magyar Polgári Együttműködés Egyesület július 8-án a Pest Megyei Kormányhivatal tanácstermében tartotta meg a Polgári Értékrend Kutatás 2022 című előadását, amely a Batthyány Lajos Alapítvány támogatásával készült ez évi fővárosi polgári értékrend kutatás eredményeit mutatta be.


A kutatás eredményeit Dr. habil. Gellén Márton, az MPEE főtitkára és az empirikus felvételt készítő Varga Zsolt osztotta meg a rendezvényen megjelentekkel.


Gellén Márton, az MPEE főtitkára bevezető előadásában elmondta, hogy a 24 értékváltozót vontak be a kutatásba, amelyekkel emberi, közösségi, társadalmi és jogi értéket azonosítottak. A hazai szociológia nem az értékrend, hanem a törésvonalak mentén végez kutatásokat, azokat figyeli meg, ellenben az MPEE azokat az elemeket kutatja, amelyek a társadalmat összetartják, ezért ennek a kutatásnak helye van, fogalmazott az előadó.


– Mi a magyar társadalom egységében vagyunk érdekeltek – hívta fel a hallgatóság figyelmét Gellén Márton. Hozzátette: a Polgári Értékrend Kutatás 2022 címet viselő kutatásból kiderül, nem igaz már az a sztereotípia, hogy Budapest lenne a legliberálisabb város az országban. Az eredmények azt mutatják, hogy nem kifizetődő értékrendellenes politizálást folytatni. A legerősebb érték a kutatás eredményei szerint az egészség és a biztonság.


Az empirikus felvételt készítő Varga Zsolt elmondta, hogy Budapesten jók a munkaviszonyok, és látható, hogy a nyugalom egyértelműen fontos a budapesti lakosok számára. Ugyanakkor az eredmények azt mutatják, hogy nem sikerült uniós állampolgárokat nevelni a budapestiekből, a válaszadók több mint a fele mindenekelőtt magyarnak, másodsorban európainak vallja magát.


– Az emberek Budapesten kimondottan szabadságpártiak, nem véletlen az sem, hogy a forradalmak innen indultak el – mutatott rá Varga Zsolt, aki szerint ebből fakad az is, hogy a fővárosiak nem szeretik, ha korlátozzák őket.


A budapestiek számára a legkiemelkedőbb érték a család, a fővárosiaknak a jogok és a kötelezettségek betartása is nagyon fontos, azokat is elfogadják hasonló mértékben, mint a szabadságot. Megdöbbentő ugyanakkor, hogy a budapestiek a vallást nem sorolják a polgári értékrendek közé.


– Úgy tűnik, a vallás már nem tudja úgy megszólítani a fővárosiakat, hogy arra tömegek reagálnának – tette hozzá a kutatási igazgató.


Az előadásból megtudtuk, hogy az értékrend változása a megkérdezetteknél 49 éves kornál vált, azaz e kor felett egyre polgáribb a gondolkodásmód. A kutatásból kiderül az is, hogy az egyetemet nem végzettek inkább polgári gondolkodásúak, az értelmiség pedig nagyobb arányban a balliberális gondolkodás híve, valamint hogy az egyedülállók a liberálisabbak, a többgyerekesek inkább polgári értékrendet képviselnek. Meglepő fordulatként a kutatásból az is látszik, hogy Pest sokkal polgáribb értékeket vall, mint Buda.

Varga Zsolt elmondta, hogy a fővárosiak szeretik, ha elismerik a munkájukat, amennyiben olyan közegbe kerül egy budapesti, ahol nem ismerik ezt el, nincs tisztelet iránta, akkor arról a munkahelyről eljön.


A kutatásból kiderül az is, hogy a budapestieknek fontos a politika, és foglalkoznak is vele. A közéletben való részvétellel kapcsolatban a többség érzi, hogy tud hatni a társadalomra, ugyanakkor ezt a hozzáállást a fiatalabb korosztály inkább magáénak érzi, mint az idősebbek.


A budapestiek hetven százaléka tisztességgel megél a keresetéből, és akik leginkább panaszkodnak, azok a liberális gondolkodásúak, akik többek között a magas inflációt hangsúlyozzák. Varga Zsolt elmondta azt is, hogy az európai nagyvárosokhoz képest nagyon alacsony a nélkülözők aránya Budapesten, és a válaszokból kiderül az is, hogy ők is biztonságban érzik magukat.


A kutatást készítők feltették azt a kérdést, hogy ha most vasárnap lennének a parlamenti választások, melyik pártra szavaznának a megkérdezettek. A válaszokból kiderült, hogy több mint ötven százalék a Fideszre voksolna. Ezt visszaigazolják az időközi választások eredményei is. Sokan nem vállalják már, hogy az ellenzékre szavaztak.


 Érdekesség, hogy arra kérdésre, hogy kire szavaztak az országgyűlési választásokon áprilisban több mint hét százalék már nem vállalta, hogy az ellenzékre adta le voksát.

– A budapestiek jobban szeretik Magyarországot, mint a pénzt –hívta fel a hallgatóság figyelmét zárszavában Gellén Márton, az MPEE főtitkára Hozzátette: az értékek közül a pénz szerepe visszaszorult a középmezőnybe, vagyis visszaszorult az a szorongás, hogy kihúzzák-e hó végéig.


A fővárosiak nagyra értékelik a nyugalmat, a családot, az egészséget, de ezekért személyesen keveset tesznek. Mint fogalmazott: fontos, hogy a budapestiek ne csak befogadói legyenek ezeknek az értékeknek, hanem hozzák is létre azokat, akár a helyi közösségben is.


mpee.hu

A Magyar Polgári Együttműködés Egyesület július 8-án a Pest Megyei Kormányhivatal tanácstermében tartotta meg a Polgári Értékrend Kutatás 2022 című előadását, amely a Batthyány Lajos Alapítvány támogatásával készült ez évi fővárosi polgári értékrend kutatás eredményeit mutatta be.


A kutatás eredményeit Dr. habil. Gellén Márton, az MPEE főtitkára és az empirikus felvételt készítő Varga Zsolt osztotta meg a rendezvényen megjelentekkel.


Gellén Márton, az MPEE főtitkára bevezető előadásában elmondta, hogy a 24 értékváltozót vontak be a kutatásba, amelyekkel emberi, közösségi, társadalmi és jogi értéket azonosítottak. A hazai szociológia nem az értékrend, hanem a törésvonalak mentén végez kutatásokat, azokat figyeli meg, ellenben az MPEE azokat az elemeket kutatja, amelyek a társadalmat összetartják, ezért ennek a kutatásnak helye van, fogalmazott az előadó.


– Mi a magyar társadalom egységében vagyunk érdekeltek – hívta fel a hallgatóság figyelmét Gellén Márton. Hozzátette: a Polgári Értékrend Kutatás 2022 címet viselő kutatásból kiderül, nem igaz már az a sztereotípia, hogy Budapest lenne a legliberálisabb város az országban. Az eredmények azt mutatják, hogy nem kifizetődő értékrendellenes politizálást folytatni. A legerősebb érték a kutatás eredményei szerint az egészség és a biztonság.


Az empirikus felvételt készítő Varga Zsolt elmondta, hogy Budapesten jók a munkaviszonyok, és látható, hogy a nyugalom egyértelműen fontos a budapesti lakosok számára. Ugyanakkor az eredmények azt mutatják, hogy nem sikerült uniós állampolgárokat nevelni a budapestiekből, a válaszadók több mint a fele mindenekelőtt magyarnak, másodsorban európainak vallja magát.


– Az emberek Budapesten kimondottan szabadságpártiak, nem véletlen az sem, hogy a forradalmak innen indultak el – mutatott rá Varga Zsolt, aki szerint ebből fakad az is, hogy a fővárosiak nem szeretik, ha korlátozzák őket.


A budapestiek számára a legkiemelkedőbb érték a család, a fővárosiaknak a jogok és a kötelezettségek betartása is nagyon fontos, azokat is elfogadják hasonló mértékben, mint a szabadságot. Megdöbbentő ugyanakkor, hogy a budapestiek a vallást nem sorolják a polgári értékrendek közé.


– Úgy tűnik, a vallás már nem tudja úgy megszólítani a fővárosiakat, hogy arra tömegek reagálnának – tette hozzá a kutatási igazgató.


Az előadásból megtudtuk, hogy az értékrend változása a megkérdezetteknél 49 éves kornál vált, azaz e kor felett egyre polgáribb a gondolkodásmód. A kutatásból kiderül az is, hogy az egyetemet nem végzettek inkább polgári gondolkodásúak, az értelmiség pedig nagyobb arányban a balliberális gondolkodás híve, valamint hogy az egyedülállók a liberálisabbak, a többgyerekesek inkább polgári értékrendet képviselnek. Meglepő fordulatként a kutatásból az is látszik, hogy Pest sokkal polgáribb értékeket vall, mint Buda.

Varga Zsolt elmondta, hogy a fővárosiak szeretik, ha elismerik a munkájukat, amennyiben olyan közegbe kerül egy budapesti, ahol nem ismerik ezt el, nincs tisztelet iránta, akkor arról a munkahelyről eljön.


A kutatásból kiderül az is, hogy a budapestieknek fontos a politika, és foglalkoznak is vele. A közéletben való részvétellel kapcsolatban a többség érzi, hogy tud hatni a társadalomra, ugyanakkor ezt a hozzáállást a fiatalabb korosztály inkább magáénak érzi, mint az idősebbek.


A budapestiek hetven százaléka tisztességgel megél a keresetéből, és akik leginkább panaszkodnak, azok a liberális gondolkodásúak, akik többek között a magas inflációt hangsúlyozzák. Varga Zsolt elmondta azt is, hogy az európai nagyvárosokhoz képest nagyon alacsony a nélkülözők aránya Budapesten, és a válaszokból kiderül az is, hogy ők is biztonságban érzik magukat.


A kutatást készítők feltették azt a kérdést, hogy ha most vasárnap lennének a parlamenti választások, melyik pártra szavaznának a megkérdezettek. A válaszokból kiderült, hogy több mint ötven százalék a Fideszre voksolna. Ezt visszaigazolják az időközi választások eredményei is. Sokan nem vállalják már, hogy az ellenzékre szavaztak.


 Érdekesség, hogy arra kérdésre, hogy kire szavaztak az országgyűlési választásokon áprilisban több mint hét százalék már nem vállalta, hogy az ellenzékre adta le voksát.

– A budapestiek jobban szeretik Magyarországot, mint a pénzt –hívta fel a hallgatóság figyelmét zárszavában Gellén Márton, az MPEE főtitkára Hozzátette: az értékek közül a pénz szerepe visszaszorult a középmezőnybe, vagyis visszaszorult az a szorongás, hogy kihúzzák-e hó végéig.


A fővárosiak nagyra értékelik a nyugalmat, a családot, az egészséget, de ezekért személyesen keveset tesznek. Mint fogalmazott: fontos, hogy a budapestiek ne csak befogadói legyenek ezeknek az értékeknek, hanem hozzák is létre azokat, akár a helyi közösségben is.


mpee.hu