A Korunk kihívásai konferencia-sorozat első rendezvényének a Közjegyzők Háza adott otthont 2019. október 21-én. A megjelenteket Vízkelety Mariann, az MPEE elnöke köszöntötte, a rendezvényt Gellén Márton moderálta.

Az egész emberiségre nézve súlyos kihívást jelent a szédületesen gyors technológiai ugrás. Ez nyilvánvaló a mindennapi ember számára is, például a mesterséges intelligencia és a robotok terjedése, az emberi munka kiszorítása aggodalommal tölti el a társadalmat. Átveszik-e, átvehetik-e a robotok a hatalmat fölöttünk? Mi szükség lesz a jövőben az emberre? Eljön-e a már negyven éve vizionált 20-80 társadalom, melyben a szükséges fogyasztási javakat a társadalom mindössze húsz százaléka képes előállítani, fogalmazott előadásában Náray Szabó Gábor kémikus egyetemi tanár, az MTA rendes tagja. Hozzátette: az informatika és a telekommunikáció házasságából született a kibertér, mely emberek milliárdjait kapcsolja össze és a szakértők szerint ma már legfeljebb részben, csökevényesen ellenőrizhető. A számítógépek fejlődése lehetővé tette egy virtuális valóság kialakítását, melyben minden lehetséges, ha kell, elringatja, ha kell, provokálja és agresszióra serkenti a fogyasztóit. A mobiltelefonok révén az informatikai szolgáltatások szinte mindenkihez elérnek, ezáltal soha nem látott hatalomhoz segítve a rendszer működtetőit. Az élettudományok sem maradtak ki a robbanásból, ma már be tudunk avatkozni az öröklődésbe, a gének molekuláris sajátságait kihasználva át lehet ezeket szerkeszteni, ami megnyitja az utat újfajta élőlények „előállításához”, ezek egyes nem kívánt tulajdonságainak eltüntetéséhez vagy éppen valamely kívánt tulajdonságuk mesterséges kifejlesztéséhez. A technológiai ugrás szükségszerűen mindenütt gyors növekedéshez, a lélekszám, a fogyasztás, a szennyezés túlságosan gyors, az egész glóbuszra kiterjedő, exponenciális növekedéséhez vezetett.

Parti Tamás közjegyző az átalakuló társadalmak, robot jogászok(?) – algoritmusok a jog világában témával foglalkozott előadásában. A technológia elsősorban a rutint képes kezelni, azonban a jogalkalmazás nem szereti a rutinszerűséget, ugyanis amennyiben egy összetettebb jogviszonyt így intéznek, az sokkal nagyobb eséllyel vezet további problémákhoz. A felmerülő eredeti ellentmondásokat nem tudják az algoritmusok kezelni, márpedig az emberi rendszerek – a jog is ilyen –ellentmondásokkal terhesek. Ha ezekre kizárólag egy algoritmust alkalmazunk, akkor az eltorzítja a rendszert, mivel csak azokat a szempontokat követi, amelyeket korábban beleprogramoztak. Emiatt a humán tényező egészen addig nem lesz kiküszöbölhető, amíg el nem jön a humán szintű mesterséges intelligencia kora –mondta Parti Tamás. Hozzátette: a kibertérben kötött szerződések terjedése ellenére a folyamatból nem kihagyható a humán tényező.

Veszelszki Ágnes, a Budapesti Corvinus Egyetem nyelvész egyetemi docense előadásában többek között arról beszélt, hogy miről ismerhetőek fel az álhírek, és milyen lépéseket kell tennünk azért, hogy felelős és tudatos hírfogyasztókká váljunk. Az álhírek felismerésében az elemzés nyújthat nekünk segítséget. Több szempontra figyeljünk hírfogyasztás közben. Nézzük meg, hogy a cikk milyen forrásokra épül, és mit tudunk megjelenésének körülményeiről. Ki és mikor írta a cikket, mennyire friss információkra támaszkodott. Több szempontra figyeljünk hírfogyasztás közben. Érdemes például rákeresni bizonyos kifejezésekre, a cikkben említett adatokra, illetve több cikket elolvasni a témáról. Az álhírek többnyire az érzelmekre hatnak, hiszen céljuk a félelemkeltés, a megbotránkoztatás. A bulvár álhírek szenzációra építenek, ezeket nagy valószínűséggel felismerjük.

Berán Ferenc plébános, egyetemi docens a mesterséges intelligenciáról beszélt, az erkölcs és az etika témakörét járta körbe előadásában. Az erkölcsi kérdések kiindulási alapja az, hogy az ember erkölcsi személy, aki méltósága belső, lényegi természete következtében törekszik arra, hogy jót cselekedjen, tettének következtében személyisége kiteljesedjen, és az emberek közössége is gazdagabbá váljék. Ezt az erkölcsös viselkedést kívánja meg az egyéntől a szűkebb közösség és a társadalom is, amelyben él, munkáját végzi, amely jelzi, hogy az emberi méltóság közös java az emberiségnek, hívta fel a hallgatóság figyelmét Berán Ferenc.

Az előadásokat követően a hallgatóság kérdéseire adtak választ a konferencián felszólalók.