Magyar Polgári Együttműködés Egyesület

Mérföldkőhöz érkezett a felsőoktatás átalakítása

A nemzeti felsőoktatás jövője: kihívások és válaszok címmel az egyetemi modellváltásról közös tanácskozást szervezett a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület, a Pécsi Polgári Szalon Egyesület és a Pillér Egyesület szeptember 29-én Pécsett.


A tanácskozás az egyetemi modellváltás legfontosabb kérdéseit és kihívásait tűzte programjára azzal a szándékkal, hogy építő vitát kezdeményezzen az érintett szereplők képviselői között és hogy meghatározza a modellváltás hosszú távú célját, kijelölje eszközeit, azonosítsa a kihívásokat és megfogalmazzon rájuk a válaszokat, a már rövid távon várt eredményekkel együtt.


A hazánk első egyetemének székhelyén, Pécsett megrendezett tanácskozáson felszólaltak az egyetemi, kormányzati, tudományos, üzleti és társadalmi élet vezetői, kiemelt szereplői és szakértői, a résztvevők sorában pedig az érintett szervezetek vezetői és döntéshozói foglalnak majd helyet. A tanácskozás fővédnöke: Palkovics László innovációs és technológiai miniszter volt. Az egész napos rendezvényt Kristóf Péter, a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület tagja koordinálta.


A tanácskozást Gellén Márton, az Magyar Polgári Együttműködés Egyesület főtitkár-alelnöke nyitotta meg, az egyesület elnöke, Vízkelety Mariann nevében.

– Nem csak a versenyképességről szól a felsőoktatás, ez nemzeti megmaradási kérdés volt mindig is, és most is az – hívta fel a hallgatóság figyelmét Gellén Márton.

A megjelenteket Kvanduk Frigyes, a Pécsi Egyházmegye, általános helynöke üdvözölte.


A nyitó plenáris blokkban a megjelentek a felsőoktatás múltjáról, jelenéről és jövőjéről hallhattak előadásokat. A felsőoktatási modellváltás koordinációjáért felelős kormánybiztos, Stumpf István mellett a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára, Kollár László Péter, valamint a Színház- és Filmművészeti Egyetem kancellárja, Szarka Gábor is tartott prezentációt.


– Ha az egyetemek nem tudnak sikeresen bekapcsolódni abba a versenybe, ami elindult a tehetséges emberekért, tehetséges hallgatókért és a tudás megújításáért, akkor a nemzetünk komoly problémával néz szembe – fogalmazott Strumpf István.


Ezekhez a gondolatokhoz csatlakozott prezentációjában Kollár László Péter is, aki elmondta:


– Meggyőződésem, hogy a felsőoktatás fejlesztése nemzetstratégiai kérdés. Alapvető fontosságú, nemcsak azért, mert szakembereket képez és ápolja a nemzeti kultúrát, hanem legfőképp azért, mert az egyetem a gondolkodó, innovatív, értelmiség képzésének a helye.


A Színház- és Filmművészeti Egyetem kancellárja, Szarka Gábor arról beszélt, hogyan is néz ki egy ilyen modellváltó intézmény. Ugyanis az ő víziójuk az, hogy 2030-ra Közép-Európa vezető, innovatív színház- és filmművészeti egyeteme legyen az SZFE.


Strumpf István szerint mérföldkőhöz érkezett a magyar felsőoktatás átalakítása, hiszen a napokban írják alá azokat a szerződéseket, amelyek pontot tesznek a közép- és hosszútávú felsőoktatási finanszírozás kérdéseire.


– Látható, hogy a 64 felsőoktatási intézmény közül, 21 modellváltó intézmény lett. Ez a 21 egyetem 180 ezer hallgatót fogad be, ami több mint kétharmada a magyar felsőoktatásnak. A modellváltás tulajdonképpen csak egy esély, egy lehetőség az egyetemek számára. Az egyik legfontosabb cél az, hogy a tehetséges hallgatókat itthon tartsuk, amihez az is szükséges, hogy az oktatóinkat megbecsüljük – mondta Strumpf István.


Maróth Miklós, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat elnöke arról beszélt, hogy az egyetemek milyen szerepet töltenek be a tudományos kutatásban, fejlesztésben és innovációban.


Az előadásokat kerekasztal-beszélgetés követte Decsi István (Pécsi Tudományegyetem, kancellár), Gajdácsi József (Semmelweis Egyetem, orvosszakmai igazgató), Sinkó Ottó (Rudolf Kálmán Óbudai Egyetemért Alapítvány, kuratóriumi tag), Szabó Gábor (Szegedi Tudományegyetemért Alapítvány, kuratóriumi elnök) részvételével. A beszélgetést Molnár Dániel, a Doktoranduszok Országos Szövetsége elnöke moderálta.


A továbbiakban Sótonyi Péter, azÁllatorvostudományi Egyetem, rektora Modellváltás és autonómia: Az intézményirányítás kihívásai és lehetőségei címmel tartott előadást. Őt követte Pókos Gergely, aMagyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány kuratóriumi titkára, aki az alapítványi fenntartásról és az egyetemek gazdasági önállóságáról beszélt.


A Mathias Corvinus Collegiumot Szalai Zoltán főigazgató képviselte. A főigazgató a tehetséggondozás jövőjéről a Kárpát-medencében tartott előadást. Mint mondta a jövő felsőoktatásának fontos feladata, hogy a felsőoktatás változása és kihívásai mellett is biztosítani tudja a tehetségek időben történő felismerését és megfelelő gondozását. Az MCC ebben kíván segítséget és partnerséget nyújtani a felsőoktatási intézmények számára, és kiegészíteni a tehetséggondozási lehetőségek palettáját olyan attribútumokkal, melyekre a hallgatóknak egyetemi tanulmányaik mellett szükségük lehet.


 A második kerekasztal-beszélgetésben Miseta Attila (Pécsi Tudományegyetem, rektor), Scheer Sándor (Moholy-Nagy Művészeti Egyetemért Alapítvány, kuratóriumi tag), Vári Attila, (Testnevelési Egyetemért Alapítvány, kuratóriumi tag, Vízilabda Szövetség elnök) vett részt, a beszélgetést Murai László, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája elnöke moderálta.


A tanácskozás zárásaként Ágostházy Szabolcs, a Miniszterelnökség, európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkárának a Felsőoktatási fejlesztési források: befektetés a jövőbe című előadását hallhatták a megjelentek, melyet Palkovics László innovációs és technológiai miniszter videóüzenete követett.


mpee.hu


A nemzeti felsőoktatás jövője: kihívások és válaszok címmel az egyetemi modellváltásról közös tanácskozást szervezett a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület, a Pécsi Polgári Szalon Egyesület és a Pillér Egyesület szeptember 29-én Pécsett.


A tanácskozás az egyetemi modellváltás legfontosabb kérdéseit és kihívásait tűzte programjára azzal a szándékkal, hogy építő vitát kezdeményezzen az érintett szereplők képviselői között és hogy meghatározza a modellváltás hosszú távú célját, kijelölje eszközeit, azonosítsa a kihívásokat és megfogalmazzon rájuk a válaszokat, a már rövid távon várt eredményekkel együtt.


A hazánk első egyetemének székhelyén, Pécsett megrendezett tanácskozáson felszólaltak az egyetemi, kormányzati, tudományos, üzleti és társadalmi élet vezetői, kiemelt szereplői és szakértői, a résztvevők sorában pedig az érintett szervezetek vezetői és döntéshozói foglalnak majd helyet. A tanácskozás fővédnöke: Palkovics László innovációs és technológiai miniszter volt. Az egész napos rendezvényt Kristóf Péter, a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület tagja koordinálta.


A tanácskozást Gellén Márton, az Magyar Polgári Együttműködés Egyesület főtitkár-alelnöke nyitotta meg, az egyesület elnöke, Vízkelety Mariann nevében.

– Nem csak a versenyképességről szól a felsőoktatás, ez nemzeti megmaradási kérdés volt mindig is, és most is az – hívta fel a hallgatóság figyelmét Gellén Márton.

A megjelenteket Kvanduk Frigyes, a Pécsi Egyházmegye, általános helynöke üdvözölte.


A nyitó plenáris blokkban a megjelentek a felsőoktatás múltjáról, jelenéről és jövőjéről hallhattak előadásokat. A felsőoktatási modellváltás koordinációjáért felelős kormánybiztos, Stumpf István mellett a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára, Kollár László Péter, valamint a Színház- és Filmművészeti Egyetem kancellárja, Szarka Gábor is tartott prezentációt.


– Ha az egyetemek nem tudnak sikeresen bekapcsolódni abba a versenybe, ami elindult a tehetséges emberekért, tehetséges hallgatókért és a tudás megújításáért, akkor a nemzetünk komoly problémával néz szembe – fogalmazott Strumpf István.


Ezekhez a gondolatokhoz csatlakozott prezentációjában Kollár László Péter is, aki elmondta:


– Meggyőződésem, hogy a felsőoktatás fejlesztése nemzetstratégiai kérdés. Alapvető fontosságú, nemcsak azért, mert szakembereket képez és ápolja a nemzeti kultúrát, hanem legfőképp azért, mert az egyetem a gondolkodó, innovatív, értelmiség képzésének a helye.


A Színház- és Filmművészeti Egyetem kancellárja, Szarka Gábor arról beszélt, hogyan is néz ki egy ilyen modellváltó intézmény. Ugyanis az ő víziójuk az, hogy 2030-ra Közép-Európa vezető, innovatív színház- és filmművészeti egyeteme legyen az SZFE.


Strumpf István szerint mérföldkőhöz érkezett a magyar felsőoktatás átalakítása, hiszen a napokban írják alá azokat a szerződéseket, amelyek pontot tesznek a közép- és hosszútávú felsőoktatási finanszírozás kérdéseire.


– Látható, hogy a 64 felsőoktatási intézmény közül, 21 modellváltó intézmény lett. Ez a 21 egyetem 180 ezer hallgatót fogad be, ami több mint kétharmada a magyar felsőoktatásnak. A modellváltás tulajdonképpen csak egy esély, egy lehetőség az egyetemek számára. Az egyik legfontosabb cél az, hogy a tehetséges hallgatókat itthon tartsuk, amihez az is szükséges, hogy az oktatóinkat megbecsüljük – mondta Strumpf István.


Maróth Miklós, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat elnöke arról beszélt, hogy az egyetemek milyen szerepet töltenek be a tudományos kutatásban, fejlesztésben és innovációban.


Az előadásokat kerekasztal-beszélgetés követte Decsi István (Pécsi Tudományegyetem, kancellár), Gajdácsi József (Semmelweis Egyetem, orvosszakmai igazgató), Sinkó Ottó (Rudolf Kálmán Óbudai Egyetemért Alapítvány, kuratóriumi tag), Szabó Gábor (Szegedi Tudományegyetemért Alapítvány, kuratóriumi elnök) részvételével. A beszélgetést Molnár Dániel, a Doktoranduszok Országos Szövetsége elnöke moderálta.


A továbbiakban Sótonyi Péter, azÁllatorvostudományi Egyetem, rektora Modellváltás és autonómia: Az intézményirányítás kihívásai és lehetőségei címmel tartott előadást. Őt követte Pókos Gergely, aMagyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány kuratóriumi titkára, aki az alapítványi fenntartásról és az egyetemek gazdasági önállóságáról beszélt.


A Mathias Corvinus Collegiumot Szalai Zoltán főigazgató képviselte. A főigazgató a tehetséggondozás jövőjéről a Kárpát-medencében tartott előadást. Mint mondta a jövő felsőoktatásának fontos feladata, hogy a felsőoktatás változása és kihívásai mellett is biztosítani tudja a tehetségek időben történő felismerését és megfelelő gondozását. Az MCC ebben kíván segítséget és partnerséget nyújtani a felsőoktatási intézmények számára, és kiegészíteni a tehetséggondozási lehetőségek palettáját olyan attribútumokkal, melyekre a hallgatóknak egyetemi tanulmányaik mellett szükségük lehet.


 A második kerekasztal-beszélgetésben Miseta Attila (Pécsi Tudományegyetem, rektor), Scheer Sándor (Moholy-Nagy Művészeti Egyetemért Alapítvány, kuratóriumi tag), Vári Attila, (Testnevelési Egyetemért Alapítvány, kuratóriumi tag, Vízilabda Szövetség elnök) vett részt, a beszélgetést Murai László, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája elnöke moderálta.


A tanácskozás zárásaként Ágostházy Szabolcs, a Miniszterelnökség, európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkárának a Felsőoktatási fejlesztési források: befektetés a jövőbe című előadását hallhatták a megjelentek, melyet Palkovics László innovációs és technológiai miniszter videóüzenete követett.


mpee.hu


A nemzeti felsőoktatás jövője: kihívások és válaszok címmel az egyetemi modellváltásról közös tanácskozást szervezett a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület, a Pécsi Polgári Szalon Egyesület és a Pillér Egyesület szeptember 29-én Pécsett.


A tanácskozás az egyetemi modellváltás legfontosabb kérdéseit és kihívásait tűzte programjára azzal a szándékkal, hogy építő vitát kezdeményezzen az érintett szereplők képviselői között és hogy meghatározza a modellváltás hosszú távú célját, kijelölje eszközeit, azonosítsa a kihívásokat és megfogalmazzon rájuk a válaszokat, a már rövid távon várt eredményekkel együtt.


A hazánk első egyetemének székhelyén, Pécsett megrendezett tanácskozáson felszólaltak az egyetemi, kormányzati, tudományos, üzleti és társadalmi élet vezetői, kiemelt szereplői és szakértői, a résztvevők sorában pedig az érintett szervezetek vezetői és döntéshozói foglalnak majd helyet. A tanácskozás fővédnöke: Palkovics László innovációs és technológiai miniszter volt. Az egész napos rendezvényt Kristóf Péter, a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület tagja koordinálta.


A tanácskozást Gellén Márton, az Magyar Polgári Együttműködés Egyesület főtitkár-alelnöke nyitotta meg, az egyesület elnöke, Vízkelety Mariann nevében.

– Nem csak a versenyképességről szól a felsőoktatás, ez nemzeti megmaradási kérdés volt mindig is, és most is az – hívta fel a hallgatóság figyelmét Gellén Márton.

A megjelenteket Kvanduk Frigyes, a Pécsi Egyházmegye, általános helynöke üdvözölte.


A nyitó plenáris blokkban a megjelentek a felsőoktatás múltjáról, jelenéről és jövőjéről hallhattak előadásokat. A felsőoktatási modellváltás koordinációjáért felelős kormánybiztos, Stumpf István mellett a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára, Kollár László Péter, valamint a Színház- és Filmművészeti Egyetem kancellárja, Szarka Gábor is tartott prezentációt.


– Ha az egyetemek nem tudnak sikeresen bekapcsolódni abba a versenybe, ami elindult a tehetséges emberekért, tehetséges hallgatókért és a tudás megújításáért, akkor a nemzetünk komoly problémával néz szembe – fogalmazott Strumpf István.


Ezekhez a gondolatokhoz csatlakozott prezentációjában Kollár László Péter is, aki elmondta:


– Meggyőződésem, hogy a felsőoktatás fejlesztése nemzetstratégiai kérdés. Alapvető fontosságú, nemcsak azért, mert szakembereket képez és ápolja a nemzeti kultúrát, hanem legfőképp azért, mert az egyetem a gondolkodó, innovatív, értelmiség képzésének a helye.


A Színház- és Filmművészeti Egyetem kancellárja, Szarka Gábor arról beszélt, hogyan is néz ki egy ilyen modellváltó intézmény. Ugyanis az ő víziójuk az, hogy 2030-ra Közép-Európa vezető, innovatív színház- és filmművészeti egyeteme legyen az SZFE.


Strumpf István szerint mérföldkőhöz érkezett a magyar felsőoktatás átalakítása, hiszen a napokban írják alá azokat a szerződéseket, amelyek pontot tesznek a közép- és hosszútávú felsőoktatási finanszírozás kérdéseire.


– Látható, hogy a 64 felsőoktatási intézmény közül, 21 modellváltó intézmény lett. Ez a 21 egyetem 180 ezer hallgatót fogad be, ami több mint kétharmada a magyar felsőoktatásnak. A modellváltás tulajdonképpen csak egy esély, egy lehetőség az egyetemek számára. Az egyik legfontosabb cél az, hogy a tehetséges hallgatókat itthon tartsuk, amihez az is szükséges, hogy az oktatóinkat megbecsüljük – mondta Strumpf István.


Maróth Miklós, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat elnöke arról beszélt, hogy az egyetemek milyen szerepet töltenek be a tudományos kutatásban, fejlesztésben és innovációban.


Az előadásokat kerekasztal-beszélgetés követte Decsi István (Pécsi Tudományegyetem, kancellár), Gajdácsi József (Semmelweis Egyetem, orvosszakmai igazgató), Sinkó Ottó (Rudolf Kálmán Óbudai Egyetemért Alapítvány, kuratóriumi tag), Szabó Gábor (Szegedi Tudományegyetemért Alapítvány, kuratóriumi elnök) részvételével. A beszélgetést Molnár Dániel, a Doktoranduszok Országos Szövetsége elnöke moderálta.


A továbbiakban Sótonyi Péter, azÁllatorvostudományi Egyetem, rektora Modellváltás és autonómia: Az intézményirányítás kihívásai és lehetőségei címmel tartott előadást. Őt követte Pókos Gergely, aMagyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány kuratóriumi titkára, aki az alapítványi fenntartásról és az egyetemek gazdasági önállóságáról beszélt.


A Mathias Corvinus Collegiumot Szalai Zoltán főigazgató képviselte. A főigazgató a tehetséggondozás jövőjéről a Kárpát-medencében tartott előadást. Mint mondta a jövő felsőoktatásának fontos feladata, hogy a felsőoktatás változása és kihívásai mellett is biztosítani tudja a tehetségek időben történő felismerését és megfelelő gondozását. Az MCC ebben kíván segítséget és partnerséget nyújtani a felsőoktatási intézmények számára, és kiegészíteni a tehetséggondozási lehetőségek palettáját olyan attribútumokkal, melyekre a hallgatóknak egyetemi tanulmányaik mellett szükségük lehet.


 A második kerekasztal-beszélgetésben Miseta Attila (Pécsi Tudományegyetem, rektor), Scheer Sándor (Moholy-Nagy Művészeti Egyetemért Alapítvány, kuratóriumi tag), Vári Attila, (Testnevelési Egyetemért Alapítvány, kuratóriumi tag, Vízilabda Szövetség elnök) vett részt, a beszélgetést Murai László, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája elnöke moderálta.


A tanácskozás zárásaként Ágostházy Szabolcs, a Miniszterelnökség, európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkárának a Felsőoktatási fejlesztési források: befektetés a jövőbe című előadását hallhatták a megjelentek, melyet Palkovics László innovációs és technológiai miniszter videóüzenete követett.


mpee.hu


A nemzeti felsőoktatás jövője: kihívások és válaszok címmel az egyetemi modellváltásról közös tanácskozást szervezett a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület, a Pécsi Polgári Szalon Egyesület és a Pillér Egyesület szeptember 29-én Pécsett.


A tanácskozás az egyetemi modellváltás legfontosabb kérdéseit és kihívásait tűzte programjára azzal a szándékkal, hogy építő vitát kezdeményezzen az érintett szereplők képviselői között és hogy meghatározza a modellváltás hosszú távú célját, kijelölje eszközeit, azonosítsa a kihívásokat és megfogalmazzon rájuk a válaszokat, a már rövid távon várt eredményekkel együtt.


A hazánk első egyetemének székhelyén, Pécsett megrendezett tanácskozáson felszólaltak az egyetemi, kormányzati, tudományos, üzleti és társadalmi élet vezetői, kiemelt szereplői és szakértői, a résztvevők sorában pedig az érintett szervezetek vezetői és döntéshozói foglalnak majd helyet. A tanácskozás fővédnöke: Palkovics László innovációs és technológiai miniszter volt. Az egész napos rendezvényt Kristóf Péter, a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület tagja koordinálta.


A tanácskozást Gellén Márton, az Magyar Polgári Együttműködés Egyesület főtitkár-alelnöke nyitotta meg, az egyesület elnöke, Vízkelety Mariann nevében.

– Nem csak a versenyképességről szól a felsőoktatás, ez nemzeti megmaradási kérdés volt mindig is, és most is az – hívta fel a hallgatóság figyelmét Gellén Márton.

A megjelenteket Kvanduk Frigyes, a Pécsi Egyházmegye, általános helynöke üdvözölte.


A nyitó plenáris blokkban a megjelentek a felsőoktatás múltjáról, jelenéről és jövőjéről hallhattak előadásokat. A felsőoktatási modellváltás koordinációjáért felelős kormánybiztos, Stumpf István mellett a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára, Kollár László Péter, valamint a Színház- és Filmművészeti Egyetem kancellárja, Szarka Gábor is tartott prezentációt.


– Ha az egyetemek nem tudnak sikeresen bekapcsolódni abba a versenybe, ami elindult a tehetséges emberekért, tehetséges hallgatókért és a tudás megújításáért, akkor a nemzetünk komoly problémával néz szembe – fogalmazott Strumpf István.


Ezekhez a gondolatokhoz csatlakozott prezentációjában Kollár László Péter is, aki elmondta:


– Meggyőződésem, hogy a felsőoktatás fejlesztése nemzetstratégiai kérdés. Alapvető fontosságú, nemcsak azért, mert szakembereket képez és ápolja a nemzeti kultúrát, hanem legfőképp azért, mert az egyetem a gondolkodó, innovatív, értelmiség képzésének a helye.


A Színház- és Filmművészeti Egyetem kancellárja, Szarka Gábor arról beszélt, hogyan is néz ki egy ilyen modellváltó intézmény. Ugyanis az ő víziójuk az, hogy 2030-ra Közép-Európa vezető, innovatív színház- és filmművészeti egyeteme legyen az SZFE.


Strumpf István szerint mérföldkőhöz érkezett a magyar felsőoktatás átalakítása, hiszen a napokban írják alá azokat a szerződéseket, amelyek pontot tesznek a közép- és hosszútávú felsőoktatási finanszírozás kérdéseire.


– Látható, hogy a 64 felsőoktatási intézmény közül, 21 modellváltó intézmény lett. Ez a 21 egyetem 180 ezer hallgatót fogad be, ami több mint kétharmada a magyar felsőoktatásnak. A modellváltás tulajdonképpen csak egy esély, egy lehetőség az egyetemek számára. Az egyik legfontosabb cél az, hogy a tehetséges hallgatókat itthon tartsuk, amihez az is szükséges, hogy az oktatóinkat megbecsüljük – mondta Strumpf István.


Maróth Miklós, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat elnöke arról beszélt, hogy az egyetemek milyen szerepet töltenek be a tudományos kutatásban, fejlesztésben és innovációban.


Az előadásokat kerekasztal-beszélgetés követte Decsi István (Pécsi Tudományegyetem, kancellár), Gajdácsi József (Semmelweis Egyetem, orvosszakmai igazgató), Sinkó Ottó (Rudolf Kálmán Óbudai Egyetemért Alapítvány, kuratóriumi tag), Szabó Gábor (Szegedi Tudományegyetemért Alapítvány, kuratóriumi elnök) részvételével. A beszélgetést Molnár Dániel, a Doktoranduszok Országos Szövetsége elnöke moderálta.


A továbbiakban Sótonyi Péter, azÁllatorvostudományi Egyetem, rektora Modellváltás és autonómia: Az intézményirányítás kihívásai és lehetőségei címmel tartott előadást. Őt követte Pókos Gergely, aMagyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány kuratóriumi titkára, aki az alapítványi fenntartásról és az egyetemek gazdasági önállóságáról beszélt.


A Mathias Corvinus Collegiumot Szalai Zoltán főigazgató képviselte. A főigazgató a tehetséggondozás jövőjéről a Kárpát-medencében tartott előadást. Mint mondta a jövő felsőoktatásának fontos feladata, hogy a felsőoktatás változása és kihívásai mellett is biztosítani tudja a tehetségek időben történő felismerését és megfelelő gondozását. Az MCC ebben kíván segítséget és partnerséget nyújtani a felsőoktatási intézmények számára, és kiegészíteni a tehetséggondozási lehetőségek palettáját olyan attribútumokkal, melyekre a hallgatóknak egyetemi tanulmányaik mellett szükségük lehet.


 A második kerekasztal-beszélgetésben Miseta Attila (Pécsi Tudományegyetem, rektor), Scheer Sándor (Moholy-Nagy Művészeti Egyetemért Alapítvány, kuratóriumi tag), Vári Attila, (Testnevelési Egyetemért Alapítvány, kuratóriumi tag, Vízilabda Szövetség elnök) vett részt, a beszélgetést Murai László, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája elnöke moderálta.


A tanácskozás zárásaként Ágostházy Szabolcs, a Miniszterelnökség, európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkárának a Felsőoktatási fejlesztési források: befektetés a jövőbe című előadását hallhatták a megjelentek, melyet Palkovics László innovációs és technológiai miniszter videóüzenete követett.


mpee.hu


A nemzeti felsőoktatás jövője: kihívások és válaszok címmel az egyetemi modellváltásról közös tanácskozást szervezett a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület, a Pécsi Polgári Szalon Egyesület és a Pillér Egyesület szeptember 29-én Pécsett.


A tanácskozás az egyetemi modellváltás legfontosabb kérdéseit és kihívásait tűzte programjára azzal a szándékkal, hogy építő vitát kezdeményezzen az érintett szereplők képviselői között és hogy meghatározza a modellváltás hosszú távú célját, kijelölje eszközeit, azonosítsa a kihívásokat és megfogalmazzon rájuk a válaszokat, a már rövid távon várt eredményekkel együtt.


A hazánk első egyetemének székhelyén, Pécsett megrendezett tanácskozáson felszólaltak az egyetemi, kormányzati, tudományos, üzleti és társadalmi élet vezetői, kiemelt szereplői és szakértői, a résztvevők sorában pedig az érintett szervezetek vezetői és döntéshozói foglalnak majd helyet. A tanácskozás fővédnöke: Palkovics László innovációs és technológiai miniszter volt. Az egész napos rendezvényt Kristóf Péter, a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület tagja koordinálta.


A tanácskozást Gellén Márton, az Magyar Polgári Együttműködés Egyesület főtitkár-alelnöke nyitotta meg, az egyesület elnöke, Vízkelety Mariann nevében.

– Nem csak a versenyképességről szól a felsőoktatás, ez nemzeti megmaradási kérdés volt mindig is, és most is az – hívta fel a hallgatóság figyelmét Gellén Márton.

A megjelenteket Kvanduk Frigyes, a Pécsi Egyházmegye, általános helynöke üdvözölte.


A nyitó plenáris blokkban a megjelentek a felsőoktatás múltjáról, jelenéről és jövőjéről hallhattak előadásokat. A felsőoktatási modellváltás koordinációjáért felelős kormánybiztos, Stumpf István mellett a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára, Kollár László Péter, valamint a Színház- és Filmművészeti Egyetem kancellárja, Szarka Gábor is tartott prezentációt.


– Ha az egyetemek nem tudnak sikeresen bekapcsolódni abba a versenybe, ami elindult a tehetséges emberekért, tehetséges hallgatókért és a tudás megújításáért, akkor a nemzetünk komoly problémával néz szembe – fogalmazott Strumpf István.


Ezekhez a gondolatokhoz csatlakozott prezentációjában Kollár László Péter is, aki elmondta:


– Meggyőződésem, hogy a felsőoktatás fejlesztése nemzetstratégiai kérdés. Alapvető fontosságú, nemcsak azért, mert szakembereket képez és ápolja a nemzeti kultúrát, hanem legfőképp azért, mert az egyetem a gondolkodó, innovatív, értelmiség képzésének a helye.


A Színház- és Filmművészeti Egyetem kancellárja, Szarka Gábor arról beszélt, hogyan is néz ki egy ilyen modellváltó intézmény. Ugyanis az ő víziójuk az, hogy 2030-ra Közép-Európa vezető, innovatív színház- és filmművészeti egyeteme legyen az SZFE.


Strumpf István szerint mérföldkőhöz érkezett a magyar felsőoktatás átalakítása, hiszen a napokban írják alá azokat a szerződéseket, amelyek pontot tesznek a közép- és hosszútávú felsőoktatási finanszírozás kérdéseire.


– Látható, hogy a 64 felsőoktatási intézmény közül, 21 modellváltó intézmény lett. Ez a 21 egyetem 180 ezer hallgatót fogad be, ami több mint kétharmada a magyar felsőoktatásnak. A modellváltás tulajdonképpen csak egy esély, egy lehetőség az egyetemek számára. Az egyik legfontosabb cél az, hogy a tehetséges hallgatókat itthon tartsuk, amihez az is szükséges, hogy az oktatóinkat megbecsüljük – mondta Strumpf István.


Maróth Miklós, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat elnöke arról beszélt, hogy az egyetemek milyen szerepet töltenek be a tudományos kutatásban, fejlesztésben és innovációban.


Az előadásokat kerekasztal-beszélgetés követte Decsi István (Pécsi Tudományegyetem, kancellár), Gajdácsi József (Semmelweis Egyetem, orvosszakmai igazgató), Sinkó Ottó (Rudolf Kálmán Óbudai Egyetemért Alapítvány, kuratóriumi tag), Szabó Gábor (Szegedi Tudományegyetemért Alapítvány, kuratóriumi elnök) részvételével. A beszélgetést Molnár Dániel, a Doktoranduszok Országos Szövetsége elnöke moderálta.


A továbbiakban Sótonyi Péter, azÁllatorvostudományi Egyetem, rektora Modellváltás és autonómia: Az intézményirányítás kihívásai és lehetőségei címmel tartott előadást. Őt követte Pókos Gergely, aMagyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány kuratóriumi titkára, aki az alapítványi fenntartásról és az egyetemek gazdasági önállóságáról beszélt.


A Mathias Corvinus Collegiumot Szalai Zoltán főigazgató képviselte. A főigazgató a tehetséggondozás jövőjéről a Kárpát-medencében tartott előadást. Mint mondta a jövő felsőoktatásának fontos feladata, hogy a felsőoktatás változása és kihívásai mellett is biztosítani tudja a tehetségek időben történő felismerését és megfelelő gondozását. Az MCC ebben kíván segítséget és partnerséget nyújtani a felsőoktatási intézmények számára, és kiegészíteni a tehetséggondozási lehetőségek palettáját olyan attribútumokkal, melyekre a hallgatóknak egyetemi tanulmányaik mellett szükségük lehet.


 A második kerekasztal-beszélgetésben Miseta Attila (Pécsi Tudományegyetem, rektor), Scheer Sándor (Moholy-Nagy Művészeti Egyetemért Alapítvány, kuratóriumi tag), Vári Attila, (Testnevelési Egyetemért Alapítvány, kuratóriumi tag, Vízilabda Szövetség elnök) vett részt, a beszélgetést Murai László, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája elnöke moderálta.


A tanácskozás zárásaként Ágostházy Szabolcs, a Miniszterelnökség, európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkárának a Felsőoktatási fejlesztési források: befektetés a jövőbe című előadását hallhatták a megjelentek, melyet Palkovics László innovációs és technológiai miniszter videóüzenete követett.


mpee.hu


A nemzeti felsőoktatás jövője: kihívások és válaszok címmel az egyetemi modellváltásról közös tanácskozást szervezett a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület, a Pécsi Polgári Szalon Egyesület és a Pillér Egyesület szeptember 29-én Pécsett.


A tanácskozás az egyetemi modellváltás legfontosabb kérdéseit és kihívásait tűzte programjára azzal a szándékkal, hogy építő vitát kezdeményezzen az érintett szereplők képviselői között és hogy meghatározza a modellváltás hosszú távú célját, kijelölje eszközeit, azonosítsa a kihívásokat és megfogalmazzon rájuk a válaszokat, a már rövid távon várt eredményekkel együtt.


A hazánk első egyetemének székhelyén, Pécsett megrendezett tanácskozáson felszólaltak az egyetemi, kormányzati, tudományos, üzleti és társadalmi élet vezetői, kiemelt szereplői és szakértői, a résztvevők sorában pedig az érintett szervezetek vezetői és döntéshozói foglalnak majd helyet. A tanácskozás fővédnöke: Palkovics László innovációs és technológiai miniszter volt. Az egész napos rendezvényt Kristóf Péter, a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület tagja koordinálta.


A tanácskozást Gellén Márton, az Magyar Polgári Együttműködés Egyesület főtitkár-alelnöke nyitotta meg, az egyesület elnöke, Vízkelety Mariann nevében.

– Nem csak a versenyképességről szól a felsőoktatás, ez nemzeti megmaradási kérdés volt mindig is, és most is az – hívta fel a hallgatóság figyelmét Gellén Márton.

A megjelenteket Kvanduk Frigyes, a Pécsi Egyházmegye, általános helynöke üdvözölte.


A nyitó plenáris blokkban a megjelentek a felsőoktatás múltjáról, jelenéről és jövőjéről hallhattak előadásokat. A felsőoktatási modellváltás koordinációjáért felelős kormánybiztos, Stumpf István mellett a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára, Kollár László Péter, valamint a Színház- és Filmművészeti Egyetem kancellárja, Szarka Gábor is tartott prezentációt.


– Ha az egyetemek nem tudnak sikeresen bekapcsolódni abba a versenybe, ami elindult a tehetséges emberekért, tehetséges hallgatókért és a tudás megújításáért, akkor a nemzetünk komoly problémával néz szembe – fogalmazott Strumpf István.


Ezekhez a gondolatokhoz csatlakozott prezentációjában Kollár László Péter is, aki elmondta:


– Meggyőződésem, hogy a felsőoktatás fejlesztése nemzetstratégiai kérdés. Alapvető fontosságú, nemcsak azért, mert szakembereket képez és ápolja a nemzeti kultúrát, hanem legfőképp azért, mert az egyetem a gondolkodó, innovatív, értelmiség képzésének a helye.


A Színház- és Filmművészeti Egyetem kancellárja, Szarka Gábor arról beszélt, hogyan is néz ki egy ilyen modellváltó intézmény. Ugyanis az ő víziójuk az, hogy 2030-ra Közép-Európa vezető, innovatív színház- és filmművészeti egyeteme legyen az SZFE.


Strumpf István szerint mérföldkőhöz érkezett a magyar felsőoktatás átalakítása, hiszen a napokban írják alá azokat a szerződéseket, amelyek pontot tesznek a közép- és hosszútávú felsőoktatási finanszírozás kérdéseire.


– Látható, hogy a 64 felsőoktatási intézmény közül, 21 modellváltó intézmény lett. Ez a 21 egyetem 180 ezer hallgatót fogad be, ami több mint kétharmada a magyar felsőoktatásnak. A modellváltás tulajdonképpen csak egy esély, egy lehetőség az egyetemek számára. Az egyik legfontosabb cél az, hogy a tehetséges hallgatókat itthon tartsuk, amihez az is szükséges, hogy az oktatóinkat megbecsüljük – mondta Strumpf István.


Maróth Miklós, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat elnöke arról beszélt, hogy az egyetemek milyen szerepet töltenek be a tudományos kutatásban, fejlesztésben és innovációban.


Az előadásokat kerekasztal-beszélgetés követte Decsi István (Pécsi Tudományegyetem, kancellár), Gajdácsi József (Semmelweis Egyetem, orvosszakmai igazgató), Sinkó Ottó (Rudolf Kálmán Óbudai Egyetemért Alapítvány, kuratóriumi tag), Szabó Gábor (Szegedi Tudományegyetemért Alapítvány, kuratóriumi elnök) részvételével. A beszélgetést Molnár Dániel, a Doktoranduszok Országos Szövetsége elnöke moderálta.


A továbbiakban Sótonyi Péter, azÁllatorvostudományi Egyetem, rektora Modellváltás és autonómia: Az intézményirányítás kihívásai és lehetőségei címmel tartott előadást. Őt követte Pókos Gergely, aMagyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány kuratóriumi titkára, aki az alapítványi fenntartásról és az egyetemek gazdasági önállóságáról beszélt.


A Mathias Corvinus Collegiumot Szalai Zoltán főigazgató képviselte. A főigazgató a tehetséggondozás jövőjéről a Kárpát-medencében tartott előadást. Mint mondta a jövő felsőoktatásának fontos feladata, hogy a felsőoktatás változása és kihívásai mellett is biztosítani tudja a tehetségek időben történő felismerését és megfelelő gondozását. Az MCC ebben kíván segítséget és partnerséget nyújtani a felsőoktatási intézmények számára, és kiegészíteni a tehetséggondozási lehetőségek palettáját olyan attribútumokkal, melyekre a hallgatóknak egyetemi tanulmányaik mellett szükségük lehet.


 A második kerekasztal-beszélgetésben Miseta Attila (Pécsi Tudományegyetem, rektor), Scheer Sándor (Moholy-Nagy Művészeti Egyetemért Alapítvány, kuratóriumi tag), Vári Attila, (Testnevelési Egyetemért Alapítvány, kuratóriumi tag, Vízilabda Szövetség elnök) vett részt, a beszélgetést Murai László, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája elnöke moderálta.


A tanácskozás zárásaként Ágostházy Szabolcs, a Miniszterelnökség, európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkárának a Felsőoktatási fejlesztési források: befektetés a jövőbe című előadását hallhatták a megjelentek, melyet Palkovics László innovációs és technológiai miniszter videóüzenete követett.


mpee.hu


A nemzeti felsőoktatás jövője: kihívások és válaszok címmel az egyetemi modellváltásról közös tanácskozást szervezett a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület, a Pécsi Polgári Szalon Egyesület és a Pillér Egyesület szeptember 29-én Pécsett.


A tanácskozás az egyetemi modellváltás legfontosabb kérdéseit és kihívásait tűzte programjára azzal a szándékkal, hogy építő vitát kezdeményezzen az érintett szereplők képviselői között és hogy meghatározza a modellváltás hosszú távú célját, kijelölje eszközeit, azonosítsa a kihívásokat és megfogalmazzon rájuk a válaszokat, a már rövid távon várt eredményekkel együtt.


A hazánk első egyetemének székhelyén, Pécsett megrendezett tanácskozáson felszólaltak az egyetemi, kormányzati, tudományos, üzleti és társadalmi élet vezetői, kiemelt szereplői és szakértői, a résztvevők sorában pedig az érintett szervezetek vezetői és döntéshozói foglalnak majd helyet. A tanácskozás fővédnöke: Palkovics László innovációs és technológiai miniszter volt. Az egész napos rendezvényt Kristóf Péter, a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület tagja koordinálta.


A tanácskozást Gellén Márton, az Magyar Polgári Együttműködés Egyesület főtitkár-alelnöke nyitotta meg, az egyesület elnöke, Vízkelety Mariann nevében.

– Nem csak a versenyképességről szól a felsőoktatás, ez nemzeti megmaradási kérdés volt mindig is, és most is az – hívta fel a hallgatóság figyelmét Gellén Márton.

A megjelenteket Kvanduk Frigyes, a Pécsi Egyházmegye, általános helynöke üdvözölte.


A nyitó plenáris blokkban a megjelentek a felsőoktatás múltjáról, jelenéről és jövőjéről hallhattak előadásokat. A felsőoktatási modellváltás koordinációjáért felelős kormánybiztos, Stumpf István mellett a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára, Kollár László Péter, valamint a Színház- és Filmművészeti Egyetem kancellárja, Szarka Gábor is tartott prezentációt.


– Ha az egyetemek nem tudnak sikeresen bekapcsolódni abba a versenybe, ami elindult a tehetséges emberekért, tehetséges hallgatókért és a tudás megújításáért, akkor a nemzetünk komoly problémával néz szembe – fogalmazott Strumpf István.


Ezekhez a gondolatokhoz csatlakozott prezentációjában Kollár László Péter is, aki elmondta:


– Meggyőződésem, hogy a felsőoktatás fejlesztése nemzetstratégiai kérdés. Alapvető fontosságú, nemcsak azért, mert szakembereket képez és ápolja a nemzeti kultúrát, hanem legfőképp azért, mert az egyetem a gondolkodó, innovatív, értelmiség képzésének a helye.


A Színház- és Filmművészeti Egyetem kancellárja, Szarka Gábor arról beszélt, hogyan is néz ki egy ilyen modellváltó intézmény. Ugyanis az ő víziójuk az, hogy 2030-ra Közép-Európa vezető, innovatív színház- és filmművészeti egyeteme legyen az SZFE.


Strumpf István szerint mérföldkőhöz érkezett a magyar felsőoktatás átalakítása, hiszen a napokban írják alá azokat a szerződéseket, amelyek pontot tesznek a közép- és hosszútávú felsőoktatási finanszírozás kérdéseire.


– Látható, hogy a 64 felsőoktatási intézmény közül, 21 modellváltó intézmény lett. Ez a 21 egyetem 180 ezer hallgatót fogad be, ami több mint kétharmada a magyar felsőoktatásnak. A modellváltás tulajdonképpen csak egy esély, egy lehetőség az egyetemek számára. Az egyik legfontosabb cél az, hogy a tehetséges hallgatókat itthon tartsuk, amihez az is szükséges, hogy az oktatóinkat megbecsüljük – mondta Strumpf István.


Maróth Miklós, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat elnöke arról beszélt, hogy az egyetemek milyen szerepet töltenek be a tudományos kutatásban, fejlesztésben és innovációban.


Az előadásokat kerekasztal-beszélgetés követte Decsi István (Pécsi Tudományegyetem, kancellár), Gajdácsi József (Semmelweis Egyetem, orvosszakmai igazgató), Sinkó Ottó (Rudolf Kálmán Óbudai Egyetemért Alapítvány, kuratóriumi tag), Szabó Gábor (Szegedi Tudományegyetemért Alapítvány, kuratóriumi elnök) részvételével. A beszélgetést Molnár Dániel, a Doktoranduszok Országos Szövetsége elnöke moderálta.


A továbbiakban Sótonyi Péter, azÁllatorvostudományi Egyetem, rektora Modellváltás és autonómia: Az intézményirányítás kihívásai és lehetőségei címmel tartott előadást. Őt követte Pókos Gergely, aMagyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány kuratóriumi titkára, aki az alapítványi fenntartásról és az egyetemek gazdasági önállóságáról beszélt.


A Mathias Corvinus Collegiumot Szalai Zoltán főigazgató képviselte. A főigazgató a tehetséggondozás jövőjéről a Kárpát-medencében tartott előadást. Mint mondta a jövő felsőoktatásának fontos feladata, hogy a felsőoktatás változása és kihívásai mellett is biztosítani tudja a tehetségek időben történő felismerését és megfelelő gondozását. Az MCC ebben kíván segítséget és partnerséget nyújtani a felsőoktatási intézmények számára, és kiegészíteni a tehetséggondozási lehetőségek palettáját olyan attribútumokkal, melyekre a hallgatóknak egyetemi tanulmányaik mellett szükségük lehet.


 A második kerekasztal-beszélgetésben Miseta Attila (Pécsi Tudományegyetem, rektor), Scheer Sándor (Moholy-Nagy Művészeti Egyetemért Alapítvány, kuratóriumi tag), Vári Attila, (Testnevelési Egyetemért Alapítvány, kuratóriumi tag, Vízilabda Szövetség elnök) vett részt, a beszélgetést Murai László, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája elnöke moderálta.


A tanácskozás zárásaként Ágostházy Szabolcs, a Miniszterelnökség, európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkárának a Felsőoktatási fejlesztési források: befektetés a jövőbe című előadását hallhatták a megjelentek, melyet Palkovics László innovációs és technológiai miniszter videóüzenete követett.


mpee.hu


A nemzeti felsőoktatás jövője: kihívások és válaszok címmel az egyetemi modellváltásról közös tanácskozást szervezett a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület, a Pécsi Polgári Szalon Egyesület és a Pillér Egyesület szeptember 29-én Pécsett.


A tanácskozás az egyetemi modellváltás legfontosabb kérdéseit és kihívásait tűzte programjára azzal a szándékkal, hogy építő vitát kezdeményezzen az érintett szereplők képviselői között és hogy meghatározza a modellváltás hosszú távú célját, kijelölje eszközeit, azonosítsa a kihívásokat és megfogalmazzon rájuk a válaszokat, a már rövid távon várt eredményekkel együtt.


A hazánk első egyetemének székhelyén, Pécsett megrendezett tanácskozáson felszólaltak az egyetemi, kormányzati, tudományos, üzleti és társadalmi élet vezetői, kiemelt szereplői és szakértői, a résztvevők sorában pedig az érintett szervezetek vezetői és döntéshozói foglalnak majd helyet. A tanácskozás fővédnöke: Palkovics László innovációs és technológiai miniszter volt. Az egész napos rendezvényt Kristóf Péter, a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület tagja koordinálta.


A tanácskozást Gellén Márton, az Magyar Polgári Együttműködés Egyesület főtitkár-alelnöke nyitotta meg, az egyesület elnöke, Vízkelety Mariann nevében.

– Nem csak a versenyképességről szól a felsőoktatás, ez nemzeti megmaradási kérdés volt mindig is, és most is az – hívta fel a hallgatóság figyelmét Gellén Márton.

A megjelenteket Kvanduk Frigyes, a Pécsi Egyházmegye, általános helynöke üdvözölte.


A nyitó plenáris blokkban a megjelentek a felsőoktatás múltjáról, jelenéről és jövőjéről hallhattak előadásokat. A felsőoktatási modellváltás koordinációjáért felelős kormánybiztos, Stumpf István mellett a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára, Kollár László Péter, valamint a Színház- és Filmművészeti Egyetem kancellárja, Szarka Gábor is tartott prezentációt.


– Ha az egyetemek nem tudnak sikeresen bekapcsolódni abba a versenybe, ami elindult a tehetséges emberekért, tehetséges hallgatókért és a tudás megújításáért, akkor a nemzetünk komoly problémával néz szembe – fogalmazott Strumpf István.


Ezekhez a gondolatokhoz csatlakozott prezentációjában Kollár László Péter is, aki elmondta:


– Meggyőződésem, hogy a felsőoktatás fejlesztése nemzetstratégiai kérdés. Alapvető fontosságú, nemcsak azért, mert szakembereket képez és ápolja a nemzeti kultúrát, hanem legfőképp azért, mert az egyetem a gondolkodó, innovatív, értelmiség képzésének a helye.


A Színház- és Filmművészeti Egyetem kancellárja, Szarka Gábor arról beszélt, hogyan is néz ki egy ilyen modellváltó intézmény. Ugyanis az ő víziójuk az, hogy 2030-ra Közép-Európa vezető, innovatív színház- és filmművészeti egyeteme legyen az SZFE.


Strumpf István szerint mérföldkőhöz érkezett a magyar felsőoktatás átalakítása, hiszen a napokban írják alá azokat a szerződéseket, amelyek pontot tesznek a közép- és hosszútávú felsőoktatási finanszírozás kérdéseire.


– Látható, hogy a 64 felsőoktatási intézmény közül, 21 modellváltó intézmény lett. Ez a 21 egyetem 180 ezer hallgatót fogad be, ami több mint kétharmada a magyar felsőoktatásnak. A modellváltás tulajdonképpen csak egy esély, egy lehetőség az egyetemek számára. Az egyik legfontosabb cél az, hogy a tehetséges hallgatókat itthon tartsuk, amihez az is szükséges, hogy az oktatóinkat megbecsüljük – mondta Strumpf István.


Maróth Miklós, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat elnöke arról beszélt, hogy az egyetemek milyen szerepet töltenek be a tudományos kutatásban, fejlesztésben és innovációban.


Az előadásokat kerekasztal-beszélgetés követte Decsi István (Pécsi Tudományegyetem, kancellár), Gajdácsi József (Semmelweis Egyetem, orvosszakmai igazgató), Sinkó Ottó (Rudolf Kálmán Óbudai Egyetemért Alapítvány, kuratóriumi tag), Szabó Gábor (Szegedi Tudományegyetemért Alapítvány, kuratóriumi elnök) részvételével. A beszélgetést Molnár Dániel, a Doktoranduszok Országos Szövetsége elnöke moderálta.


A továbbiakban Sótonyi Péter, azÁllatorvostudományi Egyetem, rektora Modellváltás és autonómia: Az intézményirányítás kihívásai és lehetőségei címmel tartott előadást. Őt követte Pókos Gergely, aMagyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány kuratóriumi titkára, aki az alapítványi fenntartásról és az egyetemek gazdasági önállóságáról beszélt.


A Mathias Corvinus Collegiumot Szalai Zoltán főigazgató képviselte. A főigazgató a tehetséggondozás jövőjéről a Kárpát-medencében tartott előadást. Mint mondta a jövő felsőoktatásának fontos feladata, hogy a felsőoktatás változása és kihívásai mellett is biztosítani tudja a tehetségek időben történő felismerését és megfelelő gondozását. Az MCC ebben kíván segítséget és partnerséget nyújtani a felsőoktatási intézmények számára, és kiegészíteni a tehetséggondozási lehetőségek palettáját olyan attribútumokkal, melyekre a hallgatóknak egyetemi tanulmányaik mellett szükségük lehet.


 A második kerekasztal-beszélgetésben Miseta Attila (Pécsi Tudományegyetem, rektor), Scheer Sándor (Moholy-Nagy Művészeti Egyetemért Alapítvány, kuratóriumi tag), Vári Attila, (Testnevelési Egyetemért Alapítvány, kuratóriumi tag, Vízilabda Szövetség elnök) vett részt, a beszélgetést Murai László, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája elnöke moderálta.


A tanácskozás zárásaként Ágostházy Szabolcs, a Miniszterelnökség, európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkárának a Felsőoktatási fejlesztési források: befektetés a jövőbe című előadását hallhatták a megjelentek, melyet Palkovics László innovációs és technológiai miniszter videóüzenete követett.


mpee.hu


A nemzeti felsőoktatás jövője: kihívások és válaszok címmel az egyetemi modellváltásról közös tanácskozást szervezett a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület, a Pécsi Polgári Szalon Egyesület és a Pillér Egyesület szeptember 29-én Pécsett.


A tanácskozás az egyetemi modellváltás legfontosabb kérdéseit és kihívásait tűzte programjára azzal a szándékkal, hogy építő vitát kezdeményezzen az érintett szereplők képviselői között és hogy meghatározza a modellváltás hosszú távú célját, kijelölje eszközeit, azonosítsa a kihívásokat és megfogalmazzon rájuk a válaszokat, a már rövid távon várt eredményekkel együtt.


A hazánk első egyetemének székhelyén, Pécsett megrendezett tanácskozáson felszólaltak az egyetemi, kormányzati, tudományos, üzleti és társadalmi élet vezetői, kiemelt szereplői és szakértői, a résztvevők sorában pedig az érintett szervezetek vezetői és döntéshozói foglalnak majd helyet. A tanácskozás fővédnöke: Palkovics László innovációs és technológiai miniszter volt. Az egész napos rendezvényt Kristóf Péter, a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület tagja koordinálta.


A tanácskozást Gellén Márton, az Magyar Polgári Együttműködés Egyesület főtitkár-alelnöke nyitotta meg, az egyesület elnöke, Vízkelety Mariann nevében.

– Nem csak a versenyképességről szól a felsőoktatás, ez nemzeti megmaradási kérdés volt mindig is, és most is az – hívta fel a hallgatóság figyelmét Gellén Márton.

A megjelenteket Kvanduk Frigyes, a Pécsi Egyházmegye, általános helynöke üdvözölte.


A nyitó plenáris blokkban a megjelentek a felsőoktatás múltjáról, jelenéről és jövőjéről hallhattak előadásokat. A felsőoktatási modellváltás koordinációjáért felelős kormánybiztos, Stumpf István mellett a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára, Kollár László Péter, valamint a Színház- és Filmművészeti Egyetem kancellárja, Szarka Gábor is tartott prezentációt.


– Ha az egyetemek nem tudnak sikeresen bekapcsolódni abba a versenybe, ami elindult a tehetséges emberekért, tehetséges hallgatókért és a tudás megújításáért, akkor a nemzetünk komoly problémával néz szembe – fogalmazott Strumpf István.


Ezekhez a gondolatokhoz csatlakozott prezentációjában Kollár László Péter is, aki elmondta:


– Meggyőződésem, hogy a felsőoktatás fejlesztése nemzetstratégiai kérdés. Alapvető fontosságú, nemcsak azért, mert szakembereket képez és ápolja a nemzeti kultúrát, hanem legfőképp azért, mert az egyetem a gondolkodó, innovatív, értelmiség képzésének a helye.


A Színház- és Filmművészeti Egyetem kancellárja, Szarka Gábor arról beszélt, hogyan is néz ki egy ilyen modellváltó intézmény. Ugyanis az ő víziójuk az, hogy 2030-ra Közép-Európa vezető, innovatív színház- és filmművészeti egyeteme legyen az SZFE.


Strumpf István szerint mérföldkőhöz érkezett a magyar felsőoktatás átalakítása, hiszen a napokban írják alá azokat a szerződéseket, amelyek pontot tesznek a közép- és hosszútávú felsőoktatási finanszírozás kérdéseire.


– Látható, hogy a 64 felsőoktatási intézmény közül, 21 modellváltó intézmény lett. Ez a 21 egyetem 180 ezer hallgatót fogad be, ami több mint kétharmada a magyar felsőoktatásnak. A modellváltás tulajdonképpen csak egy esély, egy lehetőség az egyetemek számára. Az egyik legfontosabb cél az, hogy a tehetséges hallgatókat itthon tartsuk, amihez az is szükséges, hogy az oktatóinkat megbecsüljük – mondta Strumpf István.


Maróth Miklós, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat elnöke arról beszélt, hogy az egyetemek milyen szerepet töltenek be a tudományos kutatásban, fejlesztésben és innovációban.


Az előadásokat kerekasztal-beszélgetés követte Decsi István (Pécsi Tudományegyetem, kancellár), Gajdácsi József (Semmelweis Egyetem, orvosszakmai igazgató), Sinkó Ottó (Rudolf Kálmán Óbudai Egyetemért Alapítvány, kuratóriumi tag), Szabó Gábor (Szegedi Tudományegyetemért Alapítvány, kuratóriumi elnök) részvételével. A beszélgetést Molnár Dániel, a Doktoranduszok Országos Szövetsége elnöke moderálta.


A továbbiakban Sótonyi Péter, azÁllatorvostudományi Egyetem, rektora Modellváltás és autonómia: Az intézményirányítás kihívásai és lehetőségei címmel tartott előadást. Őt követte Pókos Gergely, aMagyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány kuratóriumi titkára, aki az alapítványi fenntartásról és az egyetemek gazdasági önállóságáról beszélt.


A Mathias Corvinus Collegiumot Szalai Zoltán főigazgató képviselte. A főigazgató a tehetséggondozás jövőjéről a Kárpát-medencében tartott előadást. Mint mondta a jövő felsőoktatásának fontos feladata, hogy a felsőoktatás változása és kihívásai mellett is biztosítani tudja a tehetségek időben történő felismerését és megfelelő gondozását. Az MCC ebben kíván segítséget és partnerséget nyújtani a felsőoktatási intézmények számára, és kiegészíteni a tehetséggondozási lehetőségek palettáját olyan attribútumokkal, melyekre a hallgatóknak egyetemi tanulmányaik mellett szükségük lehet.


 A második kerekasztal-beszélgetésben Miseta Attila (Pécsi Tudományegyetem, rektor), Scheer Sándor (Moholy-Nagy Művészeti Egyetemért Alapítvány, kuratóriumi tag), Vári Attila, (Testnevelési Egyetemért Alapítvány, kuratóriumi tag, Vízilabda Szövetség elnök) vett részt, a beszélgetést Murai László, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája elnöke moderálta.


A tanácskozás zárásaként Ágostházy Szabolcs, a Miniszterelnökség, európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkárának a Felsőoktatási fejlesztési források: befektetés a jövőbe című előadását hallhatták a megjelentek, melyet Palkovics László innovációs és technológiai miniszter videóüzenete követett.


mpee.hu


A nemzeti felsőoktatás jövője: kihívások és válaszok címmel az egyetemi modellváltásról közös tanácskozást szervezett a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület, a Pécsi Polgári Szalon Egyesület és a Pillér Egyesület szeptember 29-én Pécsett.


A tanácskozás az egyetemi modellváltás legfontosabb kérdéseit és kihívásait tűzte programjára azzal a szándékkal, hogy építő vitát kezdeményezzen az érintett szereplők képviselői között és hogy meghatározza a modellváltás hosszú távú célját, kijelölje eszközeit, azonosítsa a kihívásokat és megfogalmazzon rájuk a válaszokat, a már rövid távon várt eredményekkel együtt.


A hazánk első egyetemének székhelyén, Pécsett megrendezett tanácskozáson felszólaltak az egyetemi, kormányzati, tudományos, üzleti és társadalmi élet vezetői, kiemelt szereplői és szakértői, a résztvevők sorában pedig az érintett szervezetek vezetői és döntéshozói foglalnak majd helyet. A tanácskozás fővédnöke: Palkovics László innovációs és technológiai miniszter volt. Az egész napos rendezvényt Kristóf Péter, a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület tagja koordinálta.


A tanácskozást Gellén Márton, az Magyar Polgári Együttműködés Egyesület főtitkár-alelnöke nyitotta meg, az egyesület elnöke, Vízkelety Mariann nevében.

– Nem csak a versenyképességről szól a felsőoktatás, ez nemzeti megmaradási kérdés volt mindig is, és most is az – hívta fel a hallgatóság figyelmét Gellén Márton.

A megjelenteket Kvanduk Frigyes, a Pécsi Egyházmegye, általános helynöke üdvözölte.


A nyitó plenáris blokkban a megjelentek a felsőoktatás múltjáról, jelenéről és jövőjéről hallhattak előadásokat. A felsőoktatási modellváltás koordinációjáért felelős kormánybiztos, Stumpf István mellett a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára, Kollár László Péter, valamint a Színház- és Filmművészeti Egyetem kancellárja, Szarka Gábor is tartott prezentációt.


– Ha az egyetemek nem tudnak sikeresen bekapcsolódni abba a versenybe, ami elindult a tehetséges emberekért, tehetséges hallgatókért és a tudás megújításáért, akkor a nemzetünk komoly problémával néz szembe – fogalmazott Strumpf István.


Ezekhez a gondolatokhoz csatlakozott prezentációjában Kollár László Péter is, aki elmondta:


– Meggyőződésem, hogy a felsőoktatás fejlesztése nemzetstratégiai kérdés. Alapvető fontosságú, nemcsak azért, mert szakembereket képez és ápolja a nemzeti kultúrát, hanem legfőképp azért, mert az egyetem a gondolkodó, innovatív, értelmiség képzésének a helye.


A Színház- és Filmművészeti Egyetem kancellárja, Szarka Gábor arról beszélt, hogyan is néz ki egy ilyen modellváltó intézmény. Ugyanis az ő víziójuk az, hogy 2030-ra Közép-Európa vezető, innovatív színház- és filmművészeti egyeteme legyen az SZFE.


Strumpf István szerint mérföldkőhöz érkezett a magyar felsőoktatás átalakítása, hiszen a napokban írják alá azokat a szerződéseket, amelyek pontot tesznek a közép- és hosszútávú felsőoktatási finanszírozás kérdéseire.


– Látható, hogy a 64 felsőoktatási intézmény közül, 21 modellváltó intézmény lett. Ez a 21 egyetem 180 ezer hallgatót fogad be, ami több mint kétharmada a magyar felsőoktatásnak. A modellváltás tulajdonképpen csak egy esély, egy lehetőség az egyetemek számára. Az egyik legfontosabb cél az, hogy a tehetséges hallgatókat itthon tartsuk, amihez az is szükséges, hogy az oktatóinkat megbecsüljük – mondta Strumpf István.


Maróth Miklós, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat elnöke arról beszélt, hogy az egyetemek milyen szerepet töltenek be a tudományos kutatásban, fejlesztésben és innovációban.


Az előadásokat kerekasztal-beszélgetés követte Decsi István (Pécsi Tudományegyetem, kancellár), Gajdácsi József (Semmelweis Egyetem, orvosszakmai igazgató), Sinkó Ottó (Rudolf Kálmán Óbudai Egyetemért Alapítvány, kuratóriumi tag), Szabó Gábor (Szegedi Tudományegyetemért Alapítvány, kuratóriumi elnök) részvételével. A beszélgetést Molnár Dániel, a Doktoranduszok Országos Szövetsége elnöke moderálta.


A továbbiakban Sótonyi Péter, azÁllatorvostudományi Egyetem, rektora Modellváltás és autonómia: Az intézményirányítás kihívásai és lehetőségei címmel tartott előadást. Őt követte Pókos Gergely, aMagyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány kuratóriumi titkára, aki az alapítványi fenntartásról és az egyetemek gazdasági önállóságáról beszélt.


A Mathias Corvinus Collegiumot Szalai Zoltán főigazgató képviselte. A főigazgató a tehetséggondozás jövőjéről a Kárpát-medencében tartott előadást. Mint mondta a jövő felsőoktatásának fontos feladata, hogy a felsőoktatás változása és kihívásai mellett is biztosítani tudja a tehetségek időben történő felismerését és megfelelő gondozását. Az MCC ebben kíván segítséget és partnerséget nyújtani a felsőoktatási intézmények számára, és kiegészíteni a tehetséggondozási lehetőségek palettáját olyan attribútumokkal, melyekre a hallgatóknak egyetemi tanulmányaik mellett szükségük lehet.


 A második kerekasztal-beszélgetésben Miseta Attila (Pécsi Tudományegyetem, rektor), Scheer Sándor (Moholy-Nagy Művészeti Egyetemért Alapítvány, kuratóriumi tag), Vári Attila, (Testnevelési Egyetemért Alapítvány, kuratóriumi tag, Vízilabda Szövetség elnök) vett részt, a beszélgetést Murai László, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája elnöke moderálta.


A tanácskozás zárásaként Ágostházy Szabolcs, a Miniszterelnökség, európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkárának a Felsőoktatási fejlesztési források: befektetés a jövőbe című előadását hallhatták a megjelentek, melyet Palkovics László innovációs és technológiai miniszter videóüzenete követett.


mpee.hu


A nemzeti felsőoktatás jövője: kihívások és válaszok címmel az egyetemi modellváltásról közös tanácskozást szervezett a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület, a Pécsi Polgári Szalon Egyesület és a Pillér Egyesület szeptember 29-én Pécsett.


A tanácskozás az egyetemi modellváltás legfontosabb kérdéseit és kihívásait tűzte programjára azzal a szándékkal, hogy építő vitát kezdeményezzen az érintett szereplők képviselői között és hogy meghatározza a modellváltás hosszú távú célját, kijelölje eszközeit, azonosítsa a kihívásokat és megfogalmazzon rájuk a válaszokat, a már rövid távon várt eredményekkel együtt.


A hazánk első egyetemének székhelyén, Pécsett megrendezett tanácskozáson felszólaltak az egyetemi, kormányzati, tudományos, üzleti és társadalmi élet vezetői, kiemelt szereplői és szakértői, a résztvevők sorában pedig az érintett szervezetek vezetői és döntéshozói foglalnak majd helyet. A tanácskozás fővédnöke: Palkovics László innovációs és technológiai miniszter volt. Az egész napos rendezvényt Kristóf Péter, a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület tagja koordinálta.


A tanácskozást Gellén Márton, az Magyar Polgári Együttműködés Egyesület főtitkár-alelnöke nyitotta meg, az egyesület elnöke, Vízkelety Mariann nevében.

– Nem csak a versenyképességről szól a felsőoktatás, ez nemzeti megmaradási kérdés volt mindig is, és most is az – hívta fel a hallgatóság figyelmét Gellén Márton.

A megjelenteket Kvanduk Frigyes, a Pécsi Egyházmegye, általános helynöke üdvözölte.


A nyitó plenáris blokkban a megjelentek a felsőoktatás múltjáról, jelenéről és jövőjéről hallhattak előadásokat. A felsőoktatási modellváltás koordinációjáért felelős kormánybiztos, Stumpf István mellett a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára, Kollár László Péter, valamint a Színház- és Filmművészeti Egyetem kancellárja, Szarka Gábor is tartott prezentációt.


– Ha az egyetemek nem tudnak sikeresen bekapcsolódni abba a versenybe, ami elindult a tehetséges emberekért, tehetséges hallgatókért és a tudás megújításáért, akkor a nemzetünk komoly problémával néz szembe – fogalmazott Strumpf István.


Ezekhez a gondolatokhoz csatlakozott prezentációjában Kollár László Péter is, aki elmondta:


– Meggyőződésem, hogy a felsőoktatás fejlesztése nemzetstratégiai kérdés. Alapvető fontosságú, nemcsak azért, mert szakembereket képez és ápolja a nemzeti kultúrát, hanem legfőképp azért, mert az egyetem a gondolkodó, innovatív, értelmiség képzésének a helye.


A Színház- és Filmművészeti Egyetem kancellárja, Szarka Gábor arról beszélt, hogyan is néz ki egy ilyen modellváltó intézmény. Ugyanis az ő víziójuk az, hogy 2030-ra Közép-Európa vezető, innovatív színház- és filmművészeti egyeteme legyen az SZFE.


Strumpf István szerint mérföldkőhöz érkezett a magyar felsőoktatás átalakítása, hiszen a napokban írják alá azokat a szerződéseket, amelyek pontot tesznek a közép- és hosszútávú felsőoktatási finanszírozás kérdéseire.


– Látható, hogy a 64 felsőoktatási intézmény közül, 21 modellváltó intézmény lett. Ez a 21 egyetem 180 ezer hallgatót fogad be, ami több mint kétharmada a magyar felsőoktatásnak. A modellváltás tulajdonképpen csak egy esély, egy lehetőség az egyetemek számára. Az egyik legfontosabb cél az, hogy a tehetséges hallgatókat itthon tartsuk, amihez az is szükséges, hogy az oktatóinkat megbecsüljük – mondta Strumpf István.


Maróth Miklós, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat elnöke arról beszélt, hogy az egyetemek milyen szerepet töltenek be a tudományos kutatásban, fejlesztésben és innovációban.


Az előadásokat kerekasztal-beszélgetés követte Decsi István (Pécsi Tudományegyetem, kancellár), Gajdácsi József (Semmelweis Egyetem, orvosszakmai igazgató), Sinkó Ottó (Rudolf Kálmán Óbudai Egyetemért Alapítvány, kuratóriumi tag), Szabó Gábor (Szegedi Tudományegyetemért Alapítvány, kuratóriumi elnök) részvételével. A beszélgetést Molnár Dániel, a Doktoranduszok Országos Szövetsége elnöke moderálta.


A továbbiakban Sótonyi Péter, azÁllatorvostudományi Egyetem, rektora Modellváltás és autonómia: Az intézményirányítás kihívásai és lehetőségei címmel tartott előadást. Őt követte Pókos Gergely, aMagyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány kuratóriumi titkára, aki az alapítványi fenntartásról és az egyetemek gazdasági önállóságáról beszélt.


A Mathias Corvinus Collegiumot Szalai Zoltán főigazgató képviselte. A főigazgató a tehetséggondozás jövőjéről a Kárpát-medencében tartott előadást. Mint mondta a jövő felsőoktatásának fontos feladata, hogy a felsőoktatás változása és kihívásai mellett is biztosítani tudja a tehetségek időben történő felismerését és megfelelő gondozását. Az MCC ebben kíván segítséget és partnerséget nyújtani a felsőoktatási intézmények számára, és kiegészíteni a tehetséggondozási lehetőségek palettáját olyan attribútumokkal, melyekre a hallgatóknak egyetemi tanulmányaik mellett szükségük lehet.


 A második kerekasztal-beszélgetésben Miseta Attila (Pécsi Tudományegyetem, rektor), Scheer Sándor (Moholy-Nagy Művészeti Egyetemért Alapítvány, kuratóriumi tag), Vári Attila, (Testnevelési Egyetemért Alapítvány, kuratóriumi tag, Vízilabda Szövetség elnök) vett részt, a beszélgetést Murai László, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája elnöke moderálta.


A tanácskozás zárásaként Ágostházy Szabolcs, a Miniszterelnökség, európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkárának a Felsőoktatási fejlesztési források: befektetés a jövőbe című előadását hallhatták a megjelentek, melyet Palkovics László innovációs és technológiai miniszter videóüzenete követett.


mpee.hu


A nemzeti felsőoktatás jövője: kihívások és válaszok címmel az egyetemi modellváltásról közös tanácskozást szervezett a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület, a Pécsi Polgári Szalon Egyesület és a Pillér Egyesület szeptember 29-én Pécsett.


A tanácskozás az egyetemi modellváltás legfontosabb kérdéseit és kihívásait tűzte programjára azzal a szándékkal, hogy építő vitát kezdeményezzen az érintett szereplők képviselői között és hogy meghatározza a modellváltás hosszú távú célját, kijelölje eszközeit, azonosítsa a kihívásokat és megfogalmazzon rájuk a válaszokat, a már rövid távon várt eredményekkel együtt.


A hazánk első egyetemének székhelyén, Pécsett megrendezett tanácskozáson felszólaltak az egyetemi, kormányzati, tudományos, üzleti és társadalmi élet vezetői, kiemelt szereplői és szakértői, a résztvevők sorában pedig az érintett szervezetek vezetői és döntéshozói foglalnak majd helyet. A tanácskozás fővédnöke: Palkovics László innovációs és technológiai miniszter volt. Az egész napos rendezvényt Kristóf Péter, a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület tagja koordinálta.


A tanácskozást Gellén Márton, az Magyar Polgári Együttműködés Egyesület főtitkár-alelnöke nyitotta meg, az egyesület elnöke, Vízkelety Mariann nevében.

– Nem csak a versenyképességről szól a felsőoktatás, ez nemzeti megmaradási kérdés volt mindig is, és most is az – hívta fel a hallgatóság figyelmét Gellén Márton.

A megjelenteket Kvanduk Frigyes, a Pécsi Egyházmegye, általános helynöke üdvözölte.


A nyitó plenáris blokkban a megjelentek a felsőoktatás múltjáról, jelenéről és jövőjéről hallhattak előadásokat. A felsőoktatási modellváltás koordinációjáért felelős kormánybiztos, Stumpf István mellett a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára, Kollár László Péter, valamint a Színház- és Filmművészeti Egyetem kancellárja, Szarka Gábor is tartott prezentációt.


– Ha az egyetemek nem tudnak sikeresen bekapcsolódni abba a versenybe, ami elindult a tehetséges emberekért, tehetséges hallgatókért és a tudás megújításáért, akkor a nemzetünk komoly problémával néz szembe – fogalmazott Strumpf István.


Ezekhez a gondolatokhoz csatlakozott prezentációjában Kollár László Péter is, aki elmondta:


– Meggyőződésem, hogy a felsőoktatás fejlesztése nemzetstratégiai kérdés. Alapvető fontosságú, nemcsak azért, mert szakembereket képez és ápolja a nemzeti kultúrát, hanem legfőképp azért, mert az egyetem a gondolkodó, innovatív, értelmiség képzésének a helye.


A Színház- és Filmművészeti Egyetem kancellárja, Szarka Gábor arról beszélt, hogyan is néz ki egy ilyen modellváltó intézmény. Ugyanis az ő víziójuk az, hogy 2030-ra Közép-Európa vezető, innovatív színház- és filmművészeti egyeteme legyen az SZFE.


Strumpf István szerint mérföldkőhöz érkezett a magyar felsőoktatás átalakítása, hiszen a napokban írják alá azokat a szerződéseket, amelyek pontot tesznek a közép- és hosszútávú felsőoktatási finanszírozás kérdéseire.


– Látható, hogy a 64 felsőoktatási intézmény közül, 21 modellváltó intézmény lett. Ez a 21 egyetem 180 ezer hallgatót fogad be, ami több mint kétharmada a magyar felsőoktatásnak. A modellváltás tulajdonképpen csak egy esély, egy lehetőség az egyetemek számára. Az egyik legfontosabb cél az, hogy a tehetséges hallgatókat itthon tartsuk, amihez az is szükséges, hogy az oktatóinkat megbecsüljük – mondta Strumpf István.


Maróth Miklós, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat elnöke arról beszélt, hogy az egyetemek milyen szerepet töltenek be a tudományos kutatásban, fejlesztésben és innovációban.


Az előadásokat kerekasztal-beszélgetés követte Decsi István (Pécsi Tudományegyetem, kancellár), Gajdácsi József (Semmelweis Egyetem, orvosszakmai igazgató), Sinkó Ottó (Rudolf Kálmán Óbudai Egyetemért Alapítvány, kuratóriumi tag), Szabó Gábor (Szegedi Tudományegyetemért Alapítvány, kuratóriumi elnök) részvételével. A beszélgetést Molnár Dániel, a Doktoranduszok Országos Szövetsége elnöke moderálta.


A továbbiakban Sótonyi Péter, azÁllatorvostudományi Egyetem, rektora Modellváltás és autonómia: Az intézményirányítás kihívásai és lehetőségei címmel tartott előadást. Őt követte Pókos Gergely, aMagyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány kuratóriumi titkára, aki az alapítványi fenntartásról és az egyetemek gazdasági önállóságáról beszélt.


A Mathias Corvinus Collegiumot Szalai Zoltán főigazgató képviselte. A főigazgató a tehetséggondozás jövőjéről a Kárpát-medencében tartott előadást. Mint mondta a jövő felsőoktatásának fontos feladata, hogy a felsőoktatás változása és kihívásai mellett is biztosítani tudja a tehetségek időben történő felismerését és megfelelő gondozását. Az MCC ebben kíván segítséget és partnerséget nyújtani a felsőoktatási intézmények számára, és kiegészíteni a tehetséggondozási lehetőségek palettáját olyan attribútumokkal, melyekre a hallgatóknak egyetemi tanulmányaik mellett szükségük lehet.


 A második kerekasztal-beszélgetésben Miseta Attila (Pécsi Tudományegyetem, rektor), Scheer Sándor (Moholy-Nagy Művészeti Egyetemért Alapítvány, kuratóriumi tag), Vári Attila, (Testnevelési Egyetemért Alapítvány, kuratóriumi tag, Vízilabda Szövetség elnök) vett részt, a beszélgetést Murai László, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája elnöke moderálta.


A tanácskozás zárásaként Ágostházy Szabolcs, a Miniszterelnökség, európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkárának a Felsőoktatási fejlesztési források: befektetés a jövőbe című előadását hallhatták a megjelentek, melyet Palkovics László innovációs és technológiai miniszter videóüzenete követett.


mpee.hu


A nemzeti felsőoktatás jövője: kihívások és válaszok címmel az egyetemi modellváltásról közös tanácskozást szervezett a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület, a Pécsi Polgári Szalon Egyesület és a Pillér Egyesület szeptember 29-én Pécsett.


A tanácskozás az egyetemi modellváltás legfontosabb kérdéseit és kihívásait tűzte programjára azzal a szándékkal, hogy építő vitát kezdeményezzen az érintett szereplők képviselői között és hogy meghatározza a modellváltás hosszú távú célját, kijelölje eszközeit, azonosítsa a kihívásokat és megfogalmazzon rájuk a válaszokat, a már rövid távon várt eredményekkel együtt.


A hazánk első egyetemének székhelyén, Pécsett megrendezett tanácskozáson felszólaltak az egyetemi, kormányzati, tudományos, üzleti és társadalmi élet vezetői, kiemelt szereplői és szakértői, a résztvevők sorában pedig az érintett szervezetek vezetői és döntéshozói foglalnak majd helyet. A tanácskozás fővédnöke: Palkovics László innovációs és technológiai miniszter volt. Az egész napos rendezvényt Kristóf Péter, a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület tagja koordinálta.


A tanácskozást Gellén Márton, az Magyar Polgári Együttműködés Egyesület főtitkár-alelnöke nyitotta meg, az egyesület elnöke, Vízkelety Mariann nevében.

– Nem csak a versenyképességről szól a felsőoktatás, ez nemzeti megmaradási kérdés volt mindig is, és most is az – hívta fel a hallgatóság figyelmét Gellén Márton.

A megjelenteket Kvanduk Frigyes, a Pécsi Egyházmegye, általános helynöke üdvözölte.


A nyitó plenáris blokkban a megjelentek a felsőoktatás múltjáról, jelenéről és jövőjéről hallhattak előadásokat. A felsőoktatási modellváltás koordinációjáért felelős kormánybiztos, Stumpf István mellett a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára, Kollár László Péter, valamint a Színház- és Filmművészeti Egyetem kancellárja, Szarka Gábor is tartott prezentációt.


– Ha az egyetemek nem tudnak sikeresen bekapcsolódni abba a versenybe, ami elindult a tehetséges emberekért, tehetséges hallgatókért és a tudás megújításáért, akkor a nemzetünk komoly problémával néz szembe – fogalmazott Strumpf István.


Ezekhez a gondolatokhoz csatlakozott prezentációjában Kollár László Péter is, aki elmondta:


– Meggyőződésem, hogy a felsőoktatás fejlesztése nemzetstratégiai kérdés. Alapvető fontosságú, nemcsak azért, mert szakembereket képez és ápolja a nemzeti kultúrát, hanem legfőképp azért, mert az egyetem a gondolkodó, innovatív, értelmiség képzésének a helye.


A Színház- és Filmművészeti Egyetem kancellárja, Szarka Gábor arról beszélt, hogyan is néz ki egy ilyen modellváltó intézmény. Ugyanis az ő víziójuk az, hogy 2030-ra Közép-Európa vezető, innovatív színház- és filmművészeti egyeteme legyen az SZFE.


Strumpf István szerint mérföldkőhöz érkezett a magyar felsőoktatás átalakítása, hiszen a napokban írják alá azokat a szerződéseket, amelyek pontot tesznek a közép- és hosszútávú felsőoktatási finanszírozás kérdéseire.


– Látható, hogy a 64 felsőoktatási intézmény közül, 21 modellváltó intézmény lett. Ez a 21 egyetem 180 ezer hallgatót fogad be, ami több mint kétharmada a magyar felsőoktatásnak. A modellváltás tulajdonképpen csak egy esély, egy lehetőség az egyetemek számára. Az egyik legfontosabb cél az, hogy a tehetséges hallgatókat itthon tartsuk, amihez az is szükséges, hogy az oktatóinkat megbecsüljük – mondta Strumpf István.


Maróth Miklós, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat elnöke arról beszélt, hogy az egyetemek milyen szerepet töltenek be a tudományos kutatásban, fejlesztésben és innovációban.


Az előadásokat kerekasztal-beszélgetés követte Decsi István (Pécsi Tudományegyetem, kancellár), Gajdácsi József (Semmelweis Egyetem, orvosszakmai igazgató), Sinkó Ottó (Rudolf Kálmán Óbudai Egyetemért Alapítvány, kuratóriumi tag), Szabó Gábor (Szegedi Tudományegyetemért Alapítvány, kuratóriumi elnök) részvételével. A beszélgetést Molnár Dániel, a Doktoranduszok Országos Szövetsége elnöke moderálta.


A továbbiakban Sótonyi Péter, azÁllatorvostudományi Egyetem, rektora Modellváltás és autonómia: Az intézményirányítás kihívásai és lehetőségei címmel tartott előadást. Őt követte Pókos Gergely, aMagyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány kuratóriumi titkára, aki az alapítványi fenntartásról és az egyetemek gazdasági önállóságáról beszélt.


A Mathias Corvinus Collegiumot Szalai Zoltán főigazgató képviselte. A főigazgató a tehetséggondozás jövőjéről a Kárpát-medencében tartott előadást. Mint mondta a jövő felsőoktatásának fontos feladata, hogy a felsőoktatás változása és kihívásai mellett is biztosítani tudja a tehetségek időben történő felismerését és megfelelő gondozását. Az MCC ebben kíván segítséget és partnerséget nyújtani a felsőoktatási intézmények számára, és kiegészíteni a tehetséggondozási lehetőségek palettáját olyan attribútumokkal, melyekre a hallgatóknak egyetemi tanulmányaik mellett szükségük lehet.


 A második kerekasztal-beszélgetésben Miseta Attila (Pécsi Tudományegyetem, rektor), Scheer Sándor (Moholy-Nagy Művészeti Egyetemért Alapítvány, kuratóriumi tag), Vári Attila, (Testnevelési Egyetemért Alapítvány, kuratóriumi tag, Vízilabda Szövetség elnök) vett részt, a beszélgetést Murai László, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája elnöke moderálta.


A tanácskozás zárásaként Ágostházy Szabolcs, a Miniszterelnökség, európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkárának a Felsőoktatási fejlesztési források: befektetés a jövőbe című előadását hallhatták a megjelentek, melyet Palkovics László innovációs és technológiai miniszter videóüzenete követett.


mpee.hu


A nemzeti felsőoktatás jövője: kihívások és válaszok címmel az egyetemi modellváltásról közös tanácskozást szervezett a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület, a Pécsi Polgári Szalon Egyesület és a Pillér Egyesület szeptember 29-én Pécsett.


A tanácskozás az egyetemi modellváltás legfontosabb kérdéseit és kihívásait tűzte programjára azzal a szándékkal, hogy építő vitát kezdeményezzen az érintett szereplők képviselői között és hogy meghatározza a modellváltás hosszú távú célját, kijelölje eszközeit, azonosítsa a kihívásokat és megfogalmazzon rájuk a válaszokat, a már rövid távon várt eredményekkel együtt.


A hazánk első egyetemének székhelyén, Pécsett megrendezett tanácskozáson felszólaltak az egyetemi, kormányzati, tudományos, üzleti és társadalmi élet vezetői, kiemelt szereplői és szakértői, a résztvevők sorában pedig az érintett szervezetek vezetői és döntéshozói foglalnak majd helyet. A tanácskozás fővédnöke: Palkovics László innovációs és technológiai miniszter volt. Az egész napos rendezvényt Kristóf Péter, a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület tagja koordinálta.


A tanácskozást Gellén Márton, az Magyar Polgári Együttműködés Egyesület főtitkár-alelnöke nyitotta meg, az egyesület elnöke, Vízkelety Mariann nevében.

– Nem csak a versenyképességről szól a felsőoktatás, ez nemzeti megmaradási kérdés volt mindig is, és most is az – hívta fel a hallgatóság figyelmét Gellén Márton.

A megjelenteket Kvanduk Frigyes, a Pécsi Egyházmegye, általános helynöke üdvözölte.


A nyitó plenáris blokkban a megjelentek a felsőoktatás múltjáról, jelenéről és jövőjéről hallhattak előadásokat. A felsőoktatási modellváltás koordinációjáért felelős kormánybiztos, Stumpf István mellett a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára, Kollár László Péter, valamint a Színház- és Filmművészeti Egyetem kancellárja, Szarka Gábor is tartott prezentációt.


– Ha az egyetemek nem tudnak sikeresen bekapcsolódni abba a versenybe, ami elindult a tehetséges emberekért, tehetséges hallgatókért és a tudás megújításáért, akkor a nemzetünk komoly problémával néz szembe – fogalmazott Strumpf István.


Ezekhez a gondolatokhoz csatlakozott prezentációjában Kollár László Péter is, aki elmondta:


– Meggyőződésem, hogy a felsőoktatás fejlesztése nemzetstratégiai kérdés. Alapvető fontosságú, nemcsak azért, mert szakembereket képez és ápolja a nemzeti kultúrát, hanem legfőképp azért, mert az egyetem a gondolkodó, innovatív, értelmiség képzésének a helye.


A Színház- és Filmművészeti Egyetem kancellárja, Szarka Gábor arról beszélt, hogyan is néz ki egy ilyen modellváltó intézmény. Ugyanis az ő víziójuk az, hogy 2030-ra Közép-Európa vezető, innovatív színház- és filmművészeti egyeteme legyen az SZFE.


Strumpf István szerint mérföldkőhöz érkezett a magyar felsőoktatás átalakítása, hiszen a napokban írják alá azokat a szerződéseket, amelyek pontot tesznek a közép- és hosszútávú felsőoktatási finanszírozás kérdéseire.


– Látható, hogy a 64 felsőoktatási intézmény közül, 21 modellváltó intézmény lett. Ez a 21 egyetem 180 ezer hallgatót fogad be, ami több mint kétharmada a magyar felsőoktatásnak. A modellváltás tulajdonképpen csak egy esély, egy lehetőség az egyetemek számára. Az egyik legfontosabb cél az, hogy a tehetséges hallgatókat itthon tartsuk, amihez az is szükséges, hogy az oktatóinkat megbecsüljük – mondta Strumpf István.


Maróth Miklós, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat elnöke arról beszélt, hogy az egyetemek milyen szerepet töltenek be a tudományos kutatásban, fejlesztésben és innovációban.


Az előadásokat kerekasztal-beszélgetés követte Decsi István (Pécsi Tudományegyetem, kancellár), Gajdácsi József (Semmelweis Egyetem, orvosszakmai igazgató), Sinkó Ottó (Rudolf Kálmán Óbudai Egyetemért Alapítvány, kuratóriumi tag), Szabó Gábor (Szegedi Tudományegyetemért Alapítvány, kuratóriumi elnök) részvételével. A beszélgetést Molnár Dániel, a Doktoranduszok Országos Szövetsége elnöke moderálta.


A továbbiakban Sótonyi Péter, azÁllatorvostudományi Egyetem, rektora Modellváltás és autonómia: Az intézményirányítás kihívásai és lehetőségei címmel tartott előadást. Őt követte Pókos Gergely, aMagyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány kuratóriumi titkára, aki az alapítványi fenntartásról és az egyetemek gazdasági önállóságáról beszélt.


A Mathias Corvinus Collegiumot Szalai Zoltán főigazgató képviselte. A főigazgató a tehetséggondozás jövőjéről a Kárpát-medencében tartott előadást. Mint mondta a jövő felsőoktatásának fontos feladata, hogy a felsőoktatás változása és kihívásai mellett is biztosítani tudja a tehetségek időben történő felismerését és megfelelő gondozását. Az MCC ebben kíván segítséget és partnerséget nyújtani a felsőoktatási intézmények számára, és kiegészíteni a tehetséggondozási lehetőségek palettáját olyan attribútumokkal, melyekre a hallgatóknak egyetemi tanulmányaik mellett szükségük lehet.


 A második kerekasztal-beszélgetésben Miseta Attila (Pécsi Tudományegyetem, rektor), Scheer Sándor (Moholy-Nagy Művészeti Egyetemért Alapítvány, kuratóriumi tag), Vári Attila, (Testnevelési Egyetemért Alapítvány, kuratóriumi tag, Vízilabda Szövetség elnök) vett részt, a beszélgetést Murai László, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája elnöke moderálta.


A tanácskozás zárásaként Ágostházy Szabolcs, a Miniszterelnökség, európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkárának a Felsőoktatási fejlesztési források: befektetés a jövőbe című előadását hallhatták a megjelentek, melyet Palkovics László innovációs és technológiai miniszter videóüzenete követett.


mpee.hu


A nemzeti felsőoktatás jövője: kihívások és válaszok címmel az egyetemi modellváltásról közös tanácskozást szervezett a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület, a Pécsi Polgári Szalon Egyesület és a Pillér Egyesület szeptember 29-én Pécsett.


A tanácskozás az egyetemi modellváltás legfontosabb kérdéseit és kihívásait tűzte programjára azzal a szándékkal, hogy építő vitát kezdeményezzen az érintett szereplők képviselői között és hogy meghatározza a modellváltás hosszú távú célját, kijelölje eszközeit, azonosítsa a kihívásokat és megfogalmazzon rájuk a válaszokat, a már rövid távon várt eredményekkel együtt.


A hazánk első egyetemének székhelyén, Pécsett megrendezett tanácskozáson felszólaltak az egyetemi, kormányzati, tudományos, üzleti és társadalmi élet vezetői, kiemelt szereplői és szakértői, a résztvevők sorában pedig az érintett szervezetek vezetői és döntéshozói foglalnak majd helyet. A tanácskozás fővédnöke: Palkovics László innovációs és technológiai miniszter volt. Az egész napos rendezvényt Kristóf Péter, a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület tagja koordinálta.


A tanácskozást Gellén Márton, az Magyar Polgári Együttműködés Egyesület főtitkár-alelnöke nyitotta meg, az egyesület elnöke, Vízkelety Mariann nevében.

– Nem csak a versenyképességről szól a felsőoktatás, ez nemzeti megmaradási kérdés volt mindig is, és most is az – hívta fel a hallgatóság figyelmét Gellén Márton.

A megjelenteket Kvanduk Frigyes, a Pécsi Egyházmegye, általános helynöke üdvözölte.


A nyitó plenáris blokkban a megjelentek a felsőoktatás múltjáról, jelenéről és jövőjéről hallhattak előadásokat. A felsőoktatási modellváltás koordinációjáért felelős kormánybiztos, Stumpf István mellett a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára, Kollár László Péter, valamint a Színház- és Filmművészeti Egyetem kancellárja, Szarka Gábor is tartott prezentációt.


– Ha az egyetemek nem tudnak sikeresen bekapcsolódni abba a versenybe, ami elindult a tehetséges emberekért, tehetséges hallgatókért és a tudás megújításáért, akkor a nemzetünk komoly problémával néz szembe – fogalmazott Strumpf István.


Ezekhez a gondolatokhoz csatlakozott prezentációjában Kollár László Péter is, aki elmondta:


– Meggyőződésem, hogy a felsőoktatás fejlesztése nemzetstratégiai kérdés. Alapvető fontosságú, nemcsak azért, mert szakembereket képez és ápolja a nemzeti kultúrát, hanem legfőképp azért, mert az egyetem a gondolkodó, innovatív, értelmiség képzésének a helye.


A Színház- és Filmművészeti Egyetem kancellárja, Szarka Gábor arról beszélt, hogyan is néz ki egy ilyen modellváltó intézmény. Ugyanis az ő víziójuk az, hogy 2030-ra Közép-Európa vezető, innovatív színház- és filmművészeti egyeteme legyen az SZFE.


Strumpf István szerint mérföldkőhöz érkezett a magyar felsőoktatás átalakítása, hiszen a napokban írják alá azokat a szerződéseket, amelyek pontot tesznek a közép- és hosszútávú felsőoktatási finanszírozás kérdéseire.


– Látható, hogy a 64 felsőoktatási intézmény közül, 21 modellváltó intézmény lett. Ez a 21 egyetem 180 ezer hallgatót fogad be, ami több mint kétharmada a magyar felsőoktatásnak. A modellváltás tulajdonképpen csak egy esély, egy lehetőség az egyetemek számára. Az egyik legfontosabb cél az, hogy a tehetséges hallgatókat itthon tartsuk, amihez az is szükséges, hogy az oktatóinkat megbecsüljük – mondta Strumpf István.


Maróth Miklós, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat elnöke arról beszélt, hogy az egyetemek milyen szerepet töltenek be a tudományos kutatásban, fejlesztésben és innovációban.


Az előadásokat kerekasztal-beszélgetés követte Decsi István (Pécsi Tudományegyetem, kancellár), Gajdácsi József (Semmelweis Egyetem, orvosszakmai igazgató), Sinkó Ottó (Rudolf Kálmán Óbudai Egyetemért Alapítvány, kuratóriumi tag), Szabó Gábor (Szegedi Tudományegyetemért Alapítvány, kuratóriumi elnök) részvételével. A beszélgetést Molnár Dániel, a Doktoranduszok Országos Szövetsége elnöke moderálta.


A továbbiakban Sótonyi Péter, azÁllatorvostudományi Egyetem, rektora Modellváltás és autonómia: Az intézményirányítás kihívásai és lehetőségei címmel tartott előadást. Őt követte Pókos Gergely, aMagyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány kuratóriumi titkára, aki az alapítványi fenntartásról és az egyetemek gazdasági önállóságáról beszélt.


A Mathias Corvinus Collegiumot Szalai Zoltán főigazgató képviselte. A főigazgató a tehetséggondozás jövőjéről a Kárpát-medencében tartott előadást. Mint mondta a jövő felsőoktatásának fontos feladata, hogy a felsőoktatás változása és kihívásai mellett is biztosítani tudja a tehetségek időben történő felismerését és megfelelő gondozását. Az MCC ebben kíván segítséget és partnerséget nyújtani a felsőoktatási intézmények számára, és kiegészíteni a tehetséggondozási lehetőségek palettáját olyan attribútumokkal, melyekre a hallgatóknak egyetemi tanulmányaik mellett szükségük lehet.


 A második kerekasztal-beszélgetésben Miseta Attila (Pécsi Tudományegyetem, rektor), Scheer Sándor (Moholy-Nagy Művészeti Egyetemért Alapítvány, kuratóriumi tag), Vári Attila, (Testnevelési Egyetemért Alapítvány, kuratóriumi tag, Vízilabda Szövetség elnök) vett részt, a beszélgetést Murai László, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája elnöke moderálta.


A tanácskozás zárásaként Ágostházy Szabolcs, a Miniszterelnökség, európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkárának a Felsőoktatási fejlesztési források: befektetés a jövőbe című előadását hallhatták a megjelentek, melyet Palkovics László innovációs és technológiai miniszter videóüzenete követett.


mpee.hu


A nemzeti felsőoktatás jövője: kihívások és válaszok címmel az egyetemi modellváltásról közös tanácskozást szervezett a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület, a Pécsi Polgári Szalon Egyesület és a Pillér Egyesület szeptember 29-én Pécsett.


A tanácskozás az egyetemi modellváltás legfontosabb kérdéseit és kihívásait tűzte programjára azzal a szándékkal, hogy építő vitát kezdeményezzen az érintett szereplők képviselői között és hogy meghatározza a modellváltás hosszú távú célját, kijelölje eszközeit, azonosítsa a kihívásokat és megfogalmazzon rájuk a válaszokat, a már rövid távon várt eredményekkel együtt.


A hazánk első egyetemének székhelyén, Pécsett megrendezett tanácskozáson felszólaltak az egyetemi, kormányzati, tudományos, üzleti és társadalmi élet vezetői, kiemelt szereplői és szakértői, a résztvevők sorában pedig az érintett szervezetek vezetői és döntéshozói foglalnak majd helyet. A tanácskozás fővédnöke: Palkovics László innovációs és technológiai miniszter volt. Az egész napos rendezvényt Kristóf Péter, a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület tagja koordinálta.


A tanácskozást Gellén Márton, az Magyar Polgári Együttműködés Egyesület főtitkár-alelnöke nyitotta meg, az egyesület elnöke, Vízkelety Mariann nevében.

– Nem csak a versenyképességről szól a felsőoktatás, ez nemzeti megmaradási kérdés volt mindig is, és most is az – hívta fel a hallgatóság figyelmét Gellén Márton.

A megjelenteket Kvanduk Frigyes, a Pécsi Egyházmegye, általános helynöke üdvözölte.


A nyitó plenáris blokkban a megjelentek a felsőoktatás múltjáról, jelenéről és jövőjéről hallhattak előadásokat. A felsőoktatási modellváltás koordinációjáért felelős kormánybiztos, Stumpf István mellett a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára, Kollár László Péter, valamint a Színház- és Filmművészeti Egyetem kancellárja, Szarka Gábor is tartott prezentációt.


– Ha az egyetemek nem tudnak sikeresen bekapcsolódni abba a versenybe, ami elindult a tehetséges emberekért, tehetséges hallgatókért és a tudás megújításáért, akkor a nemzetünk komoly problémával néz szembe – fogalmazott Strumpf István.


Ezekhez a gondolatokhoz csatlakozott prezentációjában Kollár László Péter is, aki elmondta:


– Meggyőződésem, hogy a felsőoktatás fejlesztése nemzetstratégiai kérdés. Alapvető fontosságú, nemcsak azért, mert szakembereket képez és ápolja a nemzeti kultúrát, hanem legfőképp azért, mert az egyetem a gondolkodó, innovatív, értelmiség képzésének a helye.


A Színház- és Filmművészeti Egyetem kancellárja, Szarka Gábor arról beszélt, hogyan is néz ki egy ilyen modellváltó intézmény. Ugyanis az ő víziójuk az, hogy 2030-ra Közép-Európa vezető, innovatív színház- és filmművészeti egyeteme legyen az SZFE.


Strumpf István szerint mérföldkőhöz érkezett a magyar felsőoktatás átalakítása, hiszen a napokban írják alá azokat a szerződéseket, amelyek pontot tesznek a közép- és hosszútávú felsőoktatási finanszírozás kérdéseire.


– Látható, hogy a 64 felsőoktatási intézmény közül, 21 modellváltó intézmény lett. Ez a 21 egyetem 180 ezer hallgatót fogad be, ami több mint kétharmada a magyar felsőoktatásnak. A modellváltás tulajdonképpen csak egy esély, egy lehetőség az egyetemek számára. Az egyik legfontosabb cél az, hogy a tehetséges hallgatókat itthon tartsuk, amihez az is szükséges, hogy az oktatóinkat megbecsüljük – mondta Strumpf István.


Maróth Miklós, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat elnöke arról beszélt, hogy az egyetemek milyen szerepet töltenek be a tudományos kutatásban, fejlesztésben és innovációban.


Az előadásokat kerekasztal-beszélgetés követte Decsi István (Pécsi Tudományegyetem, kancellár), Gajdácsi József (Semmelweis Egyetem, orvosszakmai igazgató), Sinkó Ottó (Rudolf Kálmán Óbudai Egyetemért Alapítvány, kuratóriumi tag), Szabó Gábor (Szegedi Tudományegyetemért Alapítvány, kuratóriumi elnök) részvételével. A beszélgetést Molnár Dániel, a Doktoranduszok Országos Szövetsége elnöke moderálta.


A továbbiakban Sótonyi Péter, azÁllatorvostudományi Egyetem, rektora Modellváltás és autonómia: Az intézményirányítás kihívásai és lehetőségei címmel tartott előadást. Őt követte Pókos Gergely, aMagyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány kuratóriumi titkára, aki az alapítványi fenntartásról és az egyetemek gazdasági önállóságáról beszélt.


A Mathias Corvinus Collegiumot Szalai Zoltán főigazgató képviselte. A főigazgató a tehetséggondozás jövőjéről a Kárpát-medencében tartott előadást. Mint mondta a jövő felsőoktatásának fontos feladata, hogy a felsőoktatás változása és kihívásai mellett is biztosítani tudja a tehetségek időben történő felismerését és megfelelő gondozását. Az MCC ebben kíván segítséget és partnerséget nyújtani a felsőoktatási intézmények számára, és kiegészíteni a tehetséggondozási lehetőségek palettáját olyan attribútumokkal, melyekre a hallgatóknak egyetemi tanulmányaik mellett szükségük lehet.


 A második kerekasztal-beszélgetésben Miseta Attila (Pécsi Tudományegyetem, rektor), Scheer Sándor (Moholy-Nagy Művészeti Egyetemért Alapítvány, kuratóriumi tag), Vári Attila, (Testnevelési Egyetemért Alapítvány, kuratóriumi tag, Vízilabda Szövetség elnök) vett részt, a beszélgetést Murai László, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája elnöke moderálta.


A tanácskozás zárásaként Ágostházy Szabolcs, a Miniszterelnökség, európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkárának a Felsőoktatási fejlesztési források: befektetés a jövőbe című előadását hallhatták a megjelentek, melyet Palkovics László innovációs és technológiai miniszter videóüzenete követett.


mpee.hu


A nemzeti felsőoktatás jövője: kihívások és válaszok címmel az egyetemi modellváltásról közös tanácskozást szervezett a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület, a Pécsi Polgári Szalon Egyesület és a Pillér Egyesület szeptember 29-én Pécsett.


A tanácskozás az egyetemi modellváltás legfontosabb kérdéseit és kihívásait tűzte programjára azzal a szándékkal, hogy építő vitát kezdeményezzen az érintett szereplők képviselői között és hogy meghatározza a modellváltás hosszú távú célját, kijelölje eszközeit, azonosítsa a kihívásokat és megfogalmazzon rájuk a válaszokat, a már rövid távon várt eredményekkel együtt.


A hazánk első egyetemének székhelyén, Pécsett megrendezett tanácskozáson felszólaltak az egyetemi, kormányzati, tudományos, üzleti és társadalmi élet vezetői, kiemelt szereplői és szakértői, a résztvevők sorában pedig az érintett szervezetek vezetői és döntéshozói foglalnak majd helyet. A tanácskozás fővédnöke: Palkovics László innovációs és technológiai miniszter volt. Az egész napos rendezvényt Kristóf Péter, a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület tagja koordinálta.


A tanácskozást Gellén Márton, az Magyar Polgári Együttműködés Egyesület főtitkár-alelnöke nyitotta meg, az egyesület elnöke, Vízkelety Mariann nevében.

– Nem csak a versenyképességről szól a felsőoktatás, ez nemzeti megmaradási kérdés volt mindig is, és most is az – hívta fel a hallgatóság figyelmét Gellén Márton.

A megjelenteket Kvanduk Frigyes, a Pécsi Egyházmegye, általános helynöke üdvözölte.


A nyitó plenáris blokkban a megjelentek a felsőoktatás múltjáról, jelenéről és jövőjéről hallhattak előadásokat. A felsőoktatási modellváltás koordinációjáért felelős kormánybiztos, Stumpf István mellett a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára, Kollár László Péter, valamint a Színház- és Filmművészeti Egyetem kancellárja, Szarka Gábor is tartott prezentációt.


– Ha az egyetemek nem tudnak sikeresen bekapcsolódni abba a versenybe, ami elindult a tehetséges emberekért, tehetséges hallgatókért és a tudás megújításáért, akkor a nemzetünk komoly problémával néz szembe – fogalmazott Strumpf István.


Ezekhez a gondolatokhoz csatlakozott prezentációjában Kollár László Péter is, aki elmondta:


– Meggyőződésem, hogy a felsőoktatás fejlesztése nemzetstratégiai kérdés. Alapvető fontosságú, nemcsak azért, mert szakembereket képez és ápolja a nemzeti kultúrát, hanem legfőképp azért, mert az egyetem a gondolkodó, innovatív, értelmiség képzésének a helye.


A Színház- és Filmművészeti Egyetem kancellárja, Szarka Gábor arról beszélt, hogyan is néz ki egy ilyen modellváltó intézmény. Ugyanis az ő víziójuk az, hogy 2030-ra Közép-Európa vezető, innovatív színház- és filmművészeti egyeteme legyen az SZFE.


Strumpf István szerint mérföldkőhöz érkezett a magyar felsőoktatás átalakítása, hiszen a napokban írják alá azokat a szerződéseket, amelyek pontot tesznek a közép- és hosszútávú felsőoktatási finanszírozás kérdéseire.


– Látható, hogy a 64 felsőoktatási intézmény közül, 21 modellváltó intézmény lett. Ez a 21 egyetem 180 ezer hallgatót fogad be, ami több mint kétharmada a magyar felsőoktatásnak. A modellváltás tulajdonképpen csak egy esély, egy lehetőség az egyetemek számára. Az egyik legfontosabb cél az, hogy a tehetséges hallgatókat itthon tartsuk, amihez az is szükséges, hogy az oktatóinkat megbecsüljük – mondta Strumpf István.


Maróth Miklós, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat elnöke arról beszélt, hogy az egyetemek milyen szerepet töltenek be a tudományos kutatásban, fejlesztésben és innovációban.


Az előadásokat kerekasztal-beszélgetés követte Decsi István (Pécsi Tudományegyetem, kancellár), Gajdácsi József (Semmelweis Egyetem, orvosszakmai igazgató), Sinkó Ottó (Rudolf Kálmán Óbudai Egyetemért Alapítvány, kuratóriumi tag), Szabó Gábor (Szegedi Tudományegyetemért Alapítvány, kuratóriumi elnök) részvételével. A beszélgetést Molnár Dániel, a Doktoranduszok Országos Szövetsége elnöke moderálta.


A továbbiakban Sótonyi Péter, azÁllatorvostudományi Egyetem, rektora Modellváltás és autonómia: Az intézményirányítás kihívásai és lehetőségei címmel tartott előadást. Őt követte Pókos Gergely, aMagyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány kuratóriumi titkára, aki az alapítványi fenntartásról és az egyetemek gazdasági önállóságáról beszélt.


A Mathias Corvinus Collegiumot Szalai Zoltán főigazgató képviselte. A főigazgató a tehetséggondozás jövőjéről a Kárpát-medencében tartott előadást. Mint mondta a jövő felsőoktatásának fontos feladata, hogy a felsőoktatás változása és kihívásai mellett is biztosítani tudja a tehetségek időben történő felismerését és megfelelő gondozását. Az MCC ebben kíván segítséget és partnerséget nyújtani a felsőoktatási intézmények számára, és kiegészíteni a tehetséggondozási lehetőségek palettáját olyan attribútumokkal, melyekre a hallgatóknak egyetemi tanulmányaik mellett szükségük lehet.


 A második kerekasztal-beszélgetésben Miseta Attila (Pécsi Tudományegyetem, rektor), Scheer Sándor (Moholy-Nagy Művészeti Egyetemért Alapítvány, kuratóriumi tag), Vári Attila, (Testnevelési Egyetemért Alapítvány, kuratóriumi tag, Vízilabda Szövetség elnök) vett részt, a beszélgetést Murai László, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája elnöke moderálta.


A tanácskozás zárásaként Ágostházy Szabolcs, a Miniszterelnökség, európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkárának a Felsőoktatási fejlesztési források: befektetés a jövőbe című előadását hallhatták a megjelentek, melyet Palkovics László innovációs és technológiai miniszter videóüzenete követett.


mpee.hu


A nemzeti felsőoktatás jövője: kihívások és válaszok címmel az egyetemi modellváltásról közös tanácskozást szervezett a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület, a Pécsi Polgári Szalon Egyesület és a Pillér Egyesület szeptember 29-én Pécsett.


A tanácskozás az egyetemi modellváltás legfontosabb kérdéseit és kihívásait tűzte programjára azzal a szándékkal, hogy építő vitát kezdeményezzen az érintett szereplők képviselői között és hogy meghatározza a modellváltás hosszú távú célját, kijelölje eszközeit, azonosítsa a kihívásokat és megfogalmazzon rájuk a válaszokat, a már rövid távon várt eredményekkel együtt.


A hazánk első egyetemének székhelyén, Pécsett megrendezett tanácskozáson felszólaltak az egyetemi, kormányzati, tudományos, üzleti és társadalmi élet vezetői, kiemelt szereplői és szakértői, a résztvevők sorában pedig az érintett szervezetek vezetői és döntéshozói foglalnak majd helyet. A tanácskozás fővédnöke: Palkovics László innovációs és technológiai miniszter volt. Az egész napos rendezvényt Kristóf Péter, a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület tagja koordinálta.


A tanácskozást Gellén Márton, az Magyar Polgári Együttműködés Egyesület főtitkár-alelnöke nyitotta meg, az egyesület elnöke, Vízkelety Mariann nevében.

– Nem csak a versenyképességről szól a felsőoktatás, ez nemzeti megmaradási kérdés volt mindig is, és most is az – hívta fel a hallgatóság figyelmét Gellén Márton.

A megjelenteket Kvanduk Frigyes, a Pécsi Egyházmegye, általános helynöke üdvözölte.


A nyitó plenáris blokkban a megjelentek a felsőoktatás múltjáról, jelenéről és jövőjéről hallhattak előadásokat. A felsőoktatási modellváltás koordinációjáért felelős kormánybiztos, Stumpf István mellett a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára, Kollár László Péter, valamint a Színház- és Filmművészeti Egyetem kancellárja, Szarka Gábor is tartott prezentációt.


– Ha az egyetemek nem tudnak sikeresen bekapcsolódni abba a versenybe, ami elindult a tehetséges emberekért, tehetséges hallgatókért és a tudás megújításáért, akkor a nemzetünk komoly problémával néz szembe – fogalmazott Strumpf István.


Ezekhez a gondolatokhoz csatlakozott prezentációjában Kollár László Péter is, aki elmondta:


– Meggyőződésem, hogy a felsőoktatás fejlesztése nemzetstratégiai kérdés. Alapvető fontosságú, nemcsak azért, mert szakembereket képez és ápolja a nemzeti kultúrát, hanem legfőképp azért, mert az egyetem a gondolkodó, innovatív, értelmiség képzésének a helye.


A Színház- és Filmművészeti Egyetem kancellárja, Szarka Gábor arról beszélt, hogyan is néz ki egy ilyen modellváltó intézmény. Ugyanis az ő víziójuk az, hogy 2030-ra Közép-Európa vezető, innovatív színház- és filmművészeti egyeteme legyen az SZFE.


Strumpf István szerint mérföldkőhöz érkezett a magyar felsőoktatás átalakítása, hiszen a napokban írják alá azokat a szerződéseket, amelyek pontot tesznek a közép- és hosszútávú felsőoktatási finanszírozás kérdéseire.


– Látható, hogy a 64 felsőoktatási intézmény közül, 21 modellváltó intézmény lett. Ez a 21 egyetem 180 ezer hallgatót fogad be, ami több mint kétharmada a magyar felsőoktatásnak. A modellváltás tulajdonképpen csak egy esély, egy lehetőség az egyetemek számára. Az egyik legfontosabb cél az, hogy a tehetséges hallgatókat itthon tartsuk, amihez az is szükséges, hogy az oktatóinkat megbecsüljük – mondta Strumpf István.


Maróth Miklós, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat elnöke arról beszélt, hogy az egyetemek milyen szerepet töltenek be a tudományos kutatásban, fejlesztésben és innovációban.


Az előadásokat kerekasztal-beszélgetés követte Decsi István (Pécsi Tudományegyetem, kancellár), Gajdácsi József (Semmelweis Egyetem, orvosszakmai igazgató), Sinkó Ottó (Rudolf Kálmán Óbudai Egyetemért Alapítvány, kuratóriumi tag), Szabó Gábor (Szegedi Tudományegyetemért Alapítvány, kuratóriumi elnök) részvételével. A beszélgetést Molnár Dániel, a Doktoranduszok Országos Szövetsége elnöke moderálta.


A továbbiakban Sótonyi Péter, azÁllatorvostudományi Egyetem, rektora Modellváltás és autonómia: Az intézményirányítás kihívásai és lehetőségei címmel tartott előadást. Őt követte Pókos Gergely, aMagyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány kuratóriumi titkára, aki az alapítványi fenntartásról és az egyetemek gazdasági önállóságáról beszélt.


A Mathias Corvinus Collegiumot Szalai Zoltán főigazgató képviselte. A főigazgató a tehetséggondozás jövőjéről a Kárpát-medencében tartott előadást. Mint mondta a jövő felsőoktatásának fontos feladata, hogy a felsőoktatás változása és kihívásai mellett is biztosítani tudja a tehetségek időben történő felismerését és megfelelő gondozását. Az MCC ebben kíván segítséget és partnerséget nyújtani a felsőoktatási intézmények számára, és kiegészíteni a tehetséggondozási lehetőségek palettáját olyan attribútumokkal, melyekre a hallgatóknak egyetemi tanulmányaik mellett szükségük lehet.


 A második kerekasztal-beszélgetésben Miseta Attila (Pécsi Tudományegyetem, rektor), Scheer Sándor (Moholy-Nagy Művészeti Egyetemért Alapítvány, kuratóriumi tag), Vári Attila, (Testnevelési Egyetemért Alapítvány, kuratóriumi tag, Vízilabda Szövetség elnök) vett részt, a beszélgetést Murai László, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája elnöke moderálta.


A tanácskozás zárásaként Ágostházy Szabolcs, a Miniszterelnökség, európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkárának a Felsőoktatási fejlesztési források: befektetés a jövőbe című előadását hallhatták a megjelentek, melyet Palkovics László innovációs és technológiai miniszter videóüzenete követett.


mpee.hu


A nemzeti felsőoktatás jövője: kihívások és válaszok címmel az egyetemi modellváltásról közös tanácskozást szervezett a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület, a Pécsi Polgári Szalon Egyesület és a Pillér Egyesület szeptember 29-én Pécsett.


A tanácskozás az egyetemi modellváltás legfontosabb kérdéseit és kihívásait tűzte programjára azzal a szándékkal, hogy építő vitát kezdeményezzen az érintett szereplők képviselői között és hogy meghatározza a modellváltás hosszú távú célját, kijelölje eszközeit, azonosítsa a kihívásokat és megfogalmazzon rájuk a válaszokat, a már rövid távon várt eredményekkel együtt.


A hazánk első egyetemének székhelyén, Pécsett megrendezett tanácskozáson felszólaltak az egyetemi, kormányzati, tudományos, üzleti és társadalmi élet vezetői, kiemelt szereplői és szakértői, a résztvevők sorában pedig az érintett szervezetek vezetői és döntéshozói foglalnak majd helyet. A tanácskozás fővédnöke: Palkovics László innovációs és technológiai miniszter volt. Az egész napos rendezvényt Kristóf Péter, a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület tagja koordinálta.


A tanácskozást Gellén Márton, az Magyar Polgári Együttműködés Egyesület főtitkár-alelnöke nyitotta meg, az egyesület elnöke, Vízkelety Mariann nevében.

– Nem csak a versenyképességről szól a felsőoktatás, ez nemzeti megmaradási kérdés volt mindig is, és most is az – hívta fel a hallgatóság figyelmét Gellén Márton.

A megjelenteket Kvanduk Frigyes, a Pécsi Egyházmegye, általános helynöke üdvözölte.


A nyitó plenáris blokkban a megjelentek a felsőoktatás múltjáról, jelenéről és jövőjéről hallhattak előadásokat. A felsőoktatási modellváltás koordinációjáért felelős kormánybiztos, Stumpf István mellett a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára, Kollár László Péter, valamint a Színház- és Filmművészeti Egyetem kancellárja, Szarka Gábor is tartott prezentációt.


– Ha az egyetemek nem tudnak sikeresen bekapcsolódni abba a versenybe, ami elindult a tehetséges emberekért, tehetséges hallgatókért és a tudás megújításáért, akkor a nemzetünk komoly problémával néz szembe – fogalmazott Strumpf István.


Ezekhez a gondolatokhoz csatlakozott prezentációjában Kollár László Péter is, aki elmondta:


– Meggyőződésem, hogy a felsőoktatás fejlesztése nemzetstratégiai kérdés. Alapvető fontosságú, nemcsak azért, mert szakembereket képez és ápolja a nemzeti kultúrát, hanem legfőképp azért, mert az egyetem a gondolkodó, innovatív, értelmiség képzésének a helye.


A Színház- és Filmművészeti Egyetem kancellárja, Szarka Gábor arról beszélt, hogyan is néz ki egy ilyen modellváltó intézmény. Ugyanis az ő víziójuk az, hogy 2030-ra Közép-Európa vezető, innovatív színház- és filmművészeti egyeteme legyen az SZFE.


Strumpf István szerint mérföldkőhöz érkezett a magyar felsőoktatás átalakítása, hiszen a napokban írják alá azokat a szerződéseket, amelyek pontot tesznek a közép- és hosszútávú felsőoktatási finanszírozás kérdéseire.


– Látható, hogy a 64 felsőoktatási intézmény közül, 21 modellváltó intézmény lett. Ez a 21 egyetem 180 ezer hallgatót fogad be, ami több mint kétharmada a magyar felsőoktatásnak. A modellváltás tulajdonképpen csak egy esély, egy lehetőség az egyetemek számára. Az egyik legfontosabb cél az, hogy a tehetséges hallgatókat itthon tartsuk, amihez az is szükséges, hogy az oktatóinkat megbecsüljük – mondta Strumpf István.


Maróth Miklós, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat elnöke arról beszélt, hogy az egyetemek milyen szerepet töltenek be a tudományos kutatásban, fejlesztésben és innovációban.


Az előadásokat kerekasztal-beszélgetés követte Decsi István (Pécsi Tudományegyetem, kancellár), Gajdácsi József (Semmelweis Egyetem, orvosszakmai igazgató), Sinkó Ottó (Rudolf Kálmán Óbudai Egyetemért Alapítvány, kuratóriumi tag), Szabó Gábor (Szegedi Tudományegyetemért Alapítvány, kuratóriumi elnök) részvételével. A beszélgetést Molnár Dániel, a Doktoranduszok Országos Szövetsége elnöke moderálta.


A továbbiakban Sótonyi Péter, azÁllatorvostudományi Egyetem, rektora Modellváltás és autonómia: Az intézményirányítás kihívásai és lehetőségei címmel tartott előadást. Őt követte Pókos Gergely, aMagyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány kuratóriumi titkára, aki az alapítványi fenntartásról és az egyetemek gazdasági önállóságáról beszélt.


A Mathias Corvinus Collegiumot Szalai Zoltán főigazgató képviselte. A főigazgató a tehetséggondozás jövőjéről a Kárpát-medencében tartott előadást. Mint mondta a jövő felsőoktatásának fontos feladata, hogy a felsőoktatás változása és kihívásai mellett is biztosítani tudja a tehetségek időben történő felismerését és megfelelő gondozását. Az MCC ebben kíván segítséget és partnerséget nyújtani a felsőoktatási intézmények számára, és kiegészíteni a tehetséggondozási lehetőségek palettáját olyan attribútumokkal, melyekre a hallgatóknak egyetemi tanulmányaik mellett szükségük lehet.


 A második kerekasztal-beszélgetésben Miseta Attila (Pécsi Tudományegyetem, rektor), Scheer Sándor (Moholy-Nagy Művészeti Egyetemért Alapítvány, kuratóriumi tag), Vári Attila, (Testnevelési Egyetemért Alapítvány, kuratóriumi tag, Vízilabda Szövetség elnök) vett részt, a beszélgetést Murai László, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája elnöke moderálta.


A tanácskozás zárásaként Ágostházy Szabolcs, a Miniszterelnökség, európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkárának a Felsőoktatási fejlesztési források: befektetés a jövőbe című előadását hallhatták a megjelentek, melyet Palkovics László innovációs és technológiai miniszter videóüzenete követett.


mpee.hu


A nemzeti felsőoktatás jövője: kihívások és válaszok címmel az egyetemi modellváltásról közös tanácskozást szervezett a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület, a Pécsi Polgári Szalon Egyesület és a Pillér Egyesület szeptember 29-én Pécsett.


A tanácskozás az egyetemi modellváltás legfontosabb kérdéseit és kihívásait tűzte programjára azzal a szándékkal, hogy építő vitát kezdeményezzen az érintett szereplők képviselői között és hogy meghatározza a modellváltás hosszú távú célját, kijelölje eszközeit, azonosítsa a kihívásokat és megfogalmazzon rájuk a válaszokat, a már rövid távon várt eredményekkel együtt.


A hazánk első egyetemének székhelyén, Pécsett megrendezett tanácskozáson felszólaltak az egyetemi, kormányzati, tudományos, üzleti és társadalmi élet vezetői, kiemelt szereplői és szakértői, a résztvevők sorában pedig az érintett szervezetek vezetői és döntéshozói foglalnak majd helyet. A tanácskozás fővédnöke: Palkovics László innovációs és technológiai miniszter volt. Az egész napos rendezvényt Kristóf Péter, a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület tagja koordinálta.


A tanácskozást Gellén Márton, az Magyar Polgári Együttműködés Egyesület főtitkár-alelnöke nyitotta meg, az egyesület elnöke, Vízkelety Mariann nevében.

– Nem csak a versenyképességről szól a felsőoktatás, ez nemzeti megmaradási kérdés volt mindig is, és most is az – hívta fel a hallgatóság figyelmét Gellén Márton.

A megjelenteket Kvanduk Frigyes, a Pécsi Egyházmegye, általános helynöke üdvözölte.


A nyitó plenáris blokkban a megjelentek a felsőoktatás múltjáról, jelenéről és jövőjéről hallhattak előadásokat. A felsőoktatási modellváltás koordinációjáért felelős kormánybiztos, Stumpf István mellett a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára, Kollár László Péter, valamint a Színház- és Filmművészeti Egyetem kancellárja, Szarka Gábor is tartott prezentációt.


– Ha az egyetemek nem tudnak sikeresen bekapcsolódni abba a versenybe, ami elindult a tehetséges emberekért, tehetséges hallgatókért és a tudás megújításáért, akkor a nemzetünk komoly problémával néz szembe – fogalmazott Strumpf István.


Ezekhez a gondolatokhoz csatlakozott prezentációjában Kollár László Péter is, aki elmondta:


– Meggyőződésem, hogy a felsőoktatás fejlesztése nemzetstratégiai kérdés. Alapvető fontosságú, nemcsak azért, mert szakembereket képez és ápolja a nemzeti kultúrát, hanem legfőképp azért, mert az egyetem a gondolkodó, innovatív, értelmiség képzésének a helye.


A Színház- és Filmművészeti Egyetem kancellárja, Szarka Gábor arról beszélt, hogyan is néz ki egy ilyen modellváltó intézmény. Ugyanis az ő víziójuk az, hogy 2030-ra Közép-Európa vezető, innovatív színház- és filmművészeti egyeteme legyen az SZFE.


Strumpf István szerint mérföldkőhöz érkezett a magyar felsőoktatás átalakítása, hiszen a napokban írják alá azokat a szerződéseket, amelyek pontot tesznek a közép- és hosszútávú felsőoktatási finanszírozás kérdéseire.


– Látható, hogy a 64 felsőoktatási intézmény közül, 21 modellváltó intézmény lett. Ez a 21 egyetem 180 ezer hallgatót fogad be, ami több mint kétharmada a magyar felsőoktatásnak. A modellváltás tulajdonképpen csak egy esély, egy lehetőség az egyetemek számára. Az egyik legfontosabb cél az, hogy a tehetséges hallgatókat itthon tartsuk, amihez az is szükséges, hogy az oktatóinkat megbecsüljük – mondta Strumpf István.


Maróth Miklós, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat elnöke arról beszélt, hogy az egyetemek milyen szerepet töltenek be a tudományos kutatásban, fejlesztésben és innovációban.


Az előadásokat kerekasztal-beszélgetés követte Decsi István (Pécsi Tudományegyetem, kancellár), Gajdácsi József (Semmelweis Egyetem, orvosszakmai igazgató), Sinkó Ottó (Rudolf Kálmán Óbudai Egyetemért Alapítvány, kuratóriumi tag), Szabó Gábor (Szegedi Tudományegyetemért Alapítvány, kuratóriumi elnök) részvételével. A beszélgetést Molnár Dániel, a Doktoranduszok Országos Szövetsége elnöke moderálta.


A továbbiakban Sótonyi Péter, azÁllatorvostudományi Egyetem, rektora Modellváltás és autonómia: Az intézményirányítás kihívásai és lehetőségei címmel tartott előadást. Őt követte Pókos Gergely, aMagyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány kuratóriumi titkára, aki az alapítványi fenntartásról és az egyetemek gazdasági önállóságáról beszélt.


A Mathias Corvinus Collegiumot Szalai Zoltán főigazgató képviselte. A főigazgató a tehetséggondozás jövőjéről a Kárpát-medencében tartott előadást. Mint mondta a jövő felsőoktatásának fontos feladata, hogy a felsőoktatás változása és kihívásai mellett is biztosítani tudja a tehetségek időben történő felismerését és megfelelő gondozását. Az MCC ebben kíván segítséget és partnerséget nyújtani a felsőoktatási intézmények számára, és kiegészíteni a tehetséggondozási lehetőségek palettáját olyan attribútumokkal, melyekre a hallgatóknak egyetemi tanulmányaik mellett szükségük lehet.


 A második kerekasztal-beszélgetésben Miseta Attila (Pécsi Tudományegyetem, rektor), Scheer Sándor (Moholy-Nagy Művészeti Egyetemért Alapítvány, kuratóriumi tag), Vári Attila, (Testnevelési Egyetemért Alapítvány, kuratóriumi tag, Vízilabda Szövetség elnök) vett részt, a beszélgetést Murai László, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája elnöke moderálta.


A tanácskozás zárásaként Ágostházy Szabolcs, a Miniszterelnökség, európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkárának a Felsőoktatási fejlesztési források: befektetés a jövőbe című előadását hallhatták a megjelentek, melyet Palkovics László innovációs és technológiai miniszter videóüzenete követett.


mpee.hu


A nemzeti felsőoktatás jövője: kihívások és válaszok címmel az egyetemi modellváltásról közös tanácskozást szervezett a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület, a Pécsi Polgári Szalon Egyesület és a Pillér Egyesület szeptember 29-én Pécsett.


A tanácskozás az egyetemi modellváltás legfontosabb kérdéseit és kihívásait tűzte programjára azzal a szándékkal, hogy építő vitát kezdeményezzen az érintett szereplők képviselői között és hogy meghatározza a modellváltás hosszú távú célját, kijelölje eszközeit, azonosítsa a kihívásokat és megfogalmazzon rájuk a válaszokat, a már rövid távon várt eredményekkel együtt.


A hazánk első egyetemének székhelyén, Pécsett megrendezett tanácskozáson felszólaltak az egyetemi, kormányzati, tudományos, üzleti és társadalmi élet vezetői, kiemelt szereplői és szakértői, a résztvevők sorában pedig az érintett szervezetek vezetői és döntéshozói foglalnak majd helyet. A tanácskozás fővédnöke: Palkovics László innovációs és technológiai miniszter volt. Az egész napos rendezvényt Kristóf Péter, a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület tagja koordinálta.


A tanácskozást Gellén Márton, az Magyar Polgári Együttműködés Egyesület főtitkár-alelnöke nyitotta meg, az egyesület elnöke, Vízkelety Mariann nevében.

– Nem csak a versenyképességről szól a felsőoktatás, ez nemzeti megmaradási kérdés volt mindig is, és most is az – hívta fel a hallgatóság figyelmét Gellén Márton.

A megjelenteket Kvanduk Frigyes, a Pécsi Egyházmegye, általános helynöke üdvözölte.


A nyitó plenáris blokkban a megjelentek a felsőoktatás múltjáról, jelenéről és jövőjéről hallhattak előadásokat. A felsőoktatási modellváltás koordinációjáért felelős kormánybiztos, Stumpf István mellett a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára, Kollár László Péter, valamint a Színház- és Filmművészeti Egyetem kancellárja, Szarka Gábor is tartott prezentációt.


– Ha az egyetemek nem tudnak sikeresen bekapcsolódni abba a versenybe, ami elindult a tehetséges emberekért, tehetséges hallgatókért és a tudás megújításáért, akkor a nemzetünk komoly problémával néz szembe – fogalmazott Strumpf István.


Ezekhez a gondolatokhoz csatlakozott prezentációjában Kollár László Péter is, aki elmondta:


– Meggyőződésem, hogy a felsőoktatás fejlesztése nemzetstratégiai kérdés. Alapvető fontosságú, nemcsak azért, mert szakembereket képez és ápolja a nemzeti kultúrát, hanem legfőképp azért, mert az egyetem a gondolkodó, innovatív, értelmiség képzésének a helye.


A Színház- és Filmművészeti Egyetem kancellárja, Szarka Gábor arról beszélt, hogyan is néz ki egy ilyen modellváltó intézmény. Ugyanis az ő víziójuk az, hogy 2030-ra Közép-Európa vezető, innovatív színház- és filmművészeti egyeteme legyen az SZFE.


Strumpf István szerint mérföldkőhöz érkezett a magyar felsőoktatás átalakítása, hiszen a napokban írják alá azokat a szerződéseket, amelyek pontot tesznek a közép- és hosszútávú felsőoktatási finanszírozás kérdéseire.


– Látható, hogy a 64 felsőoktatási intézmény közül, 21 modellváltó intézmény lett. Ez a 21 egyetem 180 ezer hallgatót fogad be, ami több mint kétharmada a magyar felsőoktatásnak. A modellváltás tulajdonképpen csak egy esély, egy lehetőség az egyetemek számára. Az egyik legfontosabb cél az, hogy a tehetséges hallgatókat itthon tartsuk, amihez az is szükséges, hogy az oktatóinkat megbecsüljük – mondta Strumpf István.


Maróth Miklós, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat elnöke arról beszélt, hogy az egyetemek milyen szerepet töltenek be a tudományos kutatásban, fejlesztésben és innovációban.


Az előadásokat kerekasztal-beszélgetés követte Decsi István (Pécsi Tudományegyetem, kancellár), Gajdácsi József (Semmelweis Egyetem, orvosszakmai igazgató), Sinkó Ottó (Rudolf Kálmán Óbudai Egyetemért Alapítvány, kuratóriumi tag), Szabó Gábor (Szegedi Tudományegyetemért Alapítvány, kuratóriumi elnök) részvételével. A beszélgetést Molnár Dániel, a Doktoranduszok Országos Szövetsége elnöke moderálta.


A továbbiakban Sótonyi Péter, azÁllatorvostudományi Egyetem, rektora Modellváltás és autonómia: Az intézményirányítás kihívásai és lehetőségei címmel tartott előadást. Őt követte Pókos Gergely, aMagyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány kuratóriumi titkára, aki az alapítványi fenntartásról és az egyetemek gazdasági önállóságáról beszélt.


A Mathias Corvinus Collegiumot Szalai Zoltán főigazgató képviselte. A főigazgató a tehetséggondozás jövőjéről a Kárpát-medencében tartott előadást. Mint mondta a jövő felsőoktatásának fontos feladata, hogy a felsőoktatás változása és kihívásai mellett is biztosítani tudja a tehetségek időben történő felismerését és megfelelő gondozását. Az MCC ebben kíván segítséget és partnerséget nyújtani a felsőoktatási intézmények számára, és kiegészíteni a tehetséggondozási lehetőségek palettáját olyan attribútumokkal, melyekre a hallgatóknak egyetemi tanulmányaik mellett szükségük lehet.


 A második kerekasztal-beszélgetésben Miseta Attila (Pécsi Tudományegyetem, rektor), Scheer Sándor (Moholy-Nagy Művészeti Egyetemért Alapítvány, kuratóriumi tag), Vári Attila, (Testnevelési Egyetemért Alapítvány, kuratóriumi tag, Vízilabda Szövetség elnök) vett részt, a beszélgetést Murai László, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája elnöke moderálta.


A tanácskozás zárásaként Ágostházy Szabolcs, a Miniszterelnökség, európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkárának a Felsőoktatási fejlesztési források: befektetés a jövőbe című előadását hallhatták a megjelentek, melyet Palkovics László innovációs és technológiai miniszter videóüzenete követett.


mpee.hu


A nemzeti felsőoktatás jövője: kihívások és válaszok címmel az egyetemi modellváltásról közös tanácskozást szervezett a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület, a Pécsi Polgári Szalon Egyesület és a Pillér Egyesület szeptember 29-én Pécsett.


A tanácskozás az egyetemi modellváltás legfontosabb kérdéseit és kihívásait tűzte programjára azzal a szándékkal, hogy építő vitát kezdeményezzen az érintett szereplők képviselői között és hogy meghatározza a modellváltás hosszú távú célját, kijelölje eszközeit, azonosítsa a kihívásokat és megfogalmazzon rájuk a válaszokat, a már rövid távon várt eredményekkel együtt.


A hazánk első egyetemének székhelyén, Pécsett megrendezett tanácskozáson felszólaltak az egyetemi, kormányzati, tudományos, üzleti és társadalmi élet vezetői, kiemelt szereplői és szakértői, a résztvevők sorában pedig az érintett szervezetek vezetői és döntéshozói foglalnak majd helyet. A tanácskozás fővédnöke: Palkovics László innovációs és technológiai miniszter volt. Az egész napos rendezvényt Kristóf Péter, a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület tagja koordinálta.


A tanácskozást Gellén Márton, az Magyar Polgári Együttműködés Egyesület főtitkár-alelnöke nyitotta meg, az egyesület elnöke, Vízkelety Mariann nevében.

– Nem csak a versenyképességről szól a felsőoktatás, ez nemzeti megmaradási kérdés volt mindig is, és most is az – hívta fel a hallgatóság figyelmét Gellén Márton.

A megjelenteket Kvanduk Frigyes, a Pécsi Egyházmegye, általános helynöke üdvözölte.


A nyitó plenáris blokkban a megjelentek a felsőoktatás múltjáról, jelenéről és jövőjéről hallhattak előadásokat. A felsőoktatási modellváltás koordinációjáért felelős kormánybiztos, Stumpf István mellett a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára, Kollár László Péter, valamint a Színház- és Filmművészeti Egyetem kancellárja, Szarka Gábor is tartott prezentációt.


– Ha az egyetemek nem tudnak sikeresen bekapcsolódni abba a versenybe, ami elindult a tehetséges emberekért, tehetséges hallgatókért és a tudás megújításáért, akkor a nemzetünk komoly problémával néz szembe – fogalmazott Strumpf István.


Ezekhez a gondolatokhoz csatlakozott prezentációjában Kollár László Péter is, aki elmondta:


– Meggyőződésem, hogy a felsőoktatás fejlesztése nemzetstratégiai kérdés. Alapvető fontosságú, nemcsak azért, mert szakembereket képez és ápolja a nemzeti kultúrát, hanem legfőképp azért, mert az egyetem a gondolkodó, innovatív, értelmiség képzésének a helye.


A Színház- és Filmművészeti Egyetem kancellárja, Szarka Gábor arról beszélt, hogyan is néz ki egy ilyen modellváltó intézmény. Ugyanis az ő víziójuk az, hogy 2030-ra Közép-Európa vezető, innovatív színház- és filmművészeti egyeteme legyen az SZFE.


Strumpf István szerint mérföldkőhöz érkezett a magyar felsőoktatás átalakítása, hiszen a napokban írják alá azokat a szerződéseket, amelyek pontot tesznek a közép- és hosszútávú felsőoktatási finanszírozás kérdéseire.


– Látható, hogy a 64 felsőoktatási intézmény közül, 21 modellváltó intézmény lett. Ez a 21 egyetem 180 ezer hallgatót fogad be, ami több mint kétharmada a magyar felsőoktatásnak. A modellváltás tulajdonképpen csak egy esély, egy lehetőség az egyetemek számára. Az egyik legfontosabb cél az, hogy a tehetséges hallgatókat itthon tartsuk, amihez az is szükséges, hogy az oktatóinkat megbecsüljük – mondta Strumpf István.


Maróth Miklós, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat elnöke arról beszélt, hogy az egyetemek milyen szerepet töltenek be a tudományos kutatásban, fejlesztésben és innovációban.


Az előadásokat kerekasztal-beszélgetés követte Decsi István (Pécsi Tudományegyetem, kancellár), Gajdácsi József (Semmelweis Egyetem, orvosszakmai igazgató), Sinkó Ottó (Rudolf Kálmán Óbudai Egyetemért Alapítvány, kuratóriumi tag), Szabó Gábor (Szegedi Tudományegyetemért Alapítvány, kuratóriumi elnök) részvételével. A beszélgetést Molnár Dániel, a Doktoranduszok Országos Szövetsége elnöke moderálta.


A továbbiakban Sótonyi Péter, azÁllatorvostudományi Egyetem, rektora Modellváltás és autonómia: Az intézményirányítás kihívásai és lehetőségei címmel tartott előadást. Őt követte Pókos Gergely, aMagyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány kuratóriumi titkára, aki az alapítványi fenntartásról és az egyetemek gazdasági önállóságáról beszélt.


A Mathias Corvinus Collegiumot Szalai Zoltán főigazgató képviselte. A főigazgató a tehetséggondozás jövőjéről a Kárpát-medencében tartott előadást. Mint mondta a jövő felsőoktatásának fontos feladata, hogy a felsőoktatás változása és kihívásai mellett is biztosítani tudja a tehetségek időben történő felismerését és megfelelő gondozását. Az MCC ebben kíván segítséget és partnerséget nyújtani a felsőoktatási intézmények számára, és kiegészíteni a tehetséggondozási lehetőségek palettáját olyan attribútumokkal, melyekre a hallgatóknak egyetemi tanulmányaik mellett szükségük lehet.


 A második kerekasztal-beszélgetésben Miseta Attila (Pécsi Tudományegyetem, rektor), Scheer Sándor (Moholy-Nagy Művészeti Egyetemért Alapítvány, kuratóriumi tag), Vári Attila, (Testnevelési Egyetemért Alapítvány, kuratóriumi tag, Vízilabda Szövetség elnök) vett részt, a beszélgetést Murai László, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája elnöke moderálta.


A tanácskozás zárásaként Ágostházy Szabolcs, a Miniszterelnökség, európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkárának a Felsőoktatási fejlesztési források: befektetés a jövőbe című előadását hallhatták a megjelentek, melyet Palkovics László innovációs és technológiai miniszter videóüzenete követett.


mpee.hu


A nemzeti felsőoktatás jövője: kihívások és válaszok címmel az egyetemi modellváltásról közös tanácskozást szervezett a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület, a Pécsi Polgári Szalon Egyesület és a Pillér Egyesület szeptember 29-én Pécsett.


A tanácskozás az egyetemi modellváltás legfontosabb kérdéseit és kihívásait tűzte programjára azzal a szándékkal, hogy építő vitát kezdeményezzen az érintett szereplők képviselői között és hogy meghatározza a modellváltás hosszú távú célját, kijelölje eszközeit, azonosítsa a kihívásokat és megfogalmazzon rájuk a válaszokat, a már rövid távon várt eredményekkel együtt.


A hazánk első egyetemének székhelyén, Pécsett megrendezett tanácskozáson felszólaltak az egyetemi, kormányzati, tudományos, üzleti és társadalmi élet vezetői, kiemelt szereplői és szakértői, a résztvevők sorában pedig az érintett szervezetek vezetői és döntéshozói foglalnak majd helyet. A tanácskozás fővédnöke: Palkovics László innovációs és technológiai miniszter volt. Az egész napos rendezvényt Kristóf Péter, a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület tagja koordinálta.


A tanácskozást Gellén Márton, az Magyar Polgári Együttműködés Egyesület főtitkár-alelnöke nyitotta meg, az egyesület elnöke, Vízkelety Mariann nevében.

– Nem csak a versenyképességről szól a felsőoktatás, ez nemzeti megmaradási kérdés volt mindig is, és most is az – hívta fel a hallgatóság figyelmét Gellén Márton.

A megjelenteket Kvanduk Frigyes, a Pécsi Egyházmegye, általános helynöke üdvözölte.


A nyitó plenáris blokkban a megjelentek a felsőoktatás múltjáról, jelenéről és jövőjéről hallhattak előadásokat. A felsőoktatási modellváltás koordinációjáért felelős kormánybiztos, Stumpf István mellett a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára, Kollár László Péter, valamint a Színház- és Filmművészeti Egyetem kancellárja, Szarka Gábor is tartott prezentációt.


– Ha az egyetemek nem tudnak sikeresen bekapcsolódni abba a versenybe, ami elindult a tehetséges emberekért, tehetséges hallgatókért és a tudás megújításáért, akkor a nemzetünk komoly problémával néz szembe – fogalmazott Strumpf István.


Ezekhez a gondolatokhoz csatlakozott prezentációjában Kollár László Péter is, aki elmondta:


– Meggyőződésem, hogy a felsőoktatás fejlesztése nemzetstratégiai kérdés. Alapvető fontosságú, nemcsak azért, mert szakembereket képez és ápolja a nemzeti kultúrát, hanem legfőképp azért, mert az egyetem a gondolkodó, innovatív, értelmiség képzésének a helye.


A Színház- és Filmművészeti Egyetem kancellárja, Szarka Gábor arról beszélt, hogyan is néz ki egy ilyen modellváltó intézmény. Ugyanis az ő víziójuk az, hogy 2030-ra Közép-Európa vezető, innovatív színház- és filmművészeti egyeteme legyen az SZFE.


Strumpf István szerint mérföldkőhöz érkezett a magyar felsőoktatás átalakítása, hiszen a napokban írják alá azokat a szerződéseket, amelyek pontot tesznek a közép- és hosszútávú felsőoktatási finanszírozás kérdéseire.


– Látható, hogy a 64 felsőoktatási intézmény közül, 21 modellváltó intézmény lett. Ez a 21 egyetem 180 ezer hallgatót fogad be, ami több mint kétharmada a magyar felsőoktatásnak. A modellváltás tulajdonképpen csak egy esély, egy lehetőség az egyetemek számára. Az egyik legfontosabb cél az, hogy a tehetséges hallgatókat itthon tartsuk, amihez az is szükséges, hogy az oktatóinkat megbecsüljük – mondta Strumpf István.


Maróth Miklós, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat elnöke arról beszélt, hogy az egyetemek milyen szerepet töltenek be a tudományos kutatásban, fejlesztésben és innovációban.


Az előadásokat kerekasztal-beszélgetés követte Decsi István (Pécsi Tudományegyetem, kancellár), Gajdácsi József (Semmelweis Egyetem, orvosszakmai igazgató), Sinkó Ottó (Rudolf Kálmán Óbudai Egyetemért Alapítvány, kuratóriumi tag), Szabó Gábor (Szegedi Tudományegyetemért Alapítvány, kuratóriumi elnök) részvételével. A beszélgetést Molnár Dániel, a Doktoranduszok Országos Szövetsége elnöke moderálta.


A továbbiakban Sótonyi Péter, azÁllatorvostudományi Egyetem, rektora Modellváltás és autonómia: Az intézményirányítás kihívásai és lehetőségei címmel tartott előadást. Őt követte Pókos Gergely, aMagyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány kuratóriumi titkára, aki az alapítványi fenntartásról és az egyetemek gazdasági önállóságáról beszélt.


A Mathias Corvinus Collegiumot Szalai Zoltán főigazgató képviselte. A főigazgató a tehetséggondozás jövőjéről a Kárpát-medencében tartott előadást. Mint mondta a jövő felsőoktatásának fontos feladata, hogy a felsőoktatás változása és kihívásai mellett is biztosítani tudja a tehetségek időben történő felismerését és megfelelő gondozását. Az MCC ebben kíván segítséget és partnerséget nyújtani a felsőoktatási intézmények számára, és kiegészíteni a tehetséggondozási lehetőségek palettáját olyan attribútumokkal, melyekre a hallgatóknak egyetemi tanulmányaik mellett szükségük lehet.


 A második kerekasztal-beszélgetésben Miseta Attila (Pécsi Tudományegyetem, rektor), Scheer Sándor (Moholy-Nagy Művészeti Egyetemért Alapítvány, kuratóriumi tag), Vári Attila, (Testnevelési Egyetemért Alapítvány, kuratóriumi tag, Vízilabda Szövetség elnök) vett részt, a beszélgetést Murai László, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája elnöke moderálta.


A tanácskozás zárásaként Ágostházy Szabolcs, a Miniszterelnökség, európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkárának a Felsőoktatási fejlesztési források: befektetés a jövőbe című előadását hallhatták a megjelentek, melyet Palkovics László innovációs és technológiai miniszter videóüzenete követett.


mpee.hu


A nemzeti felsőoktatás jövője: kihívások és válaszok címmel az egyetemi modellváltásról közös tanácskozást szervezett a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület, a Pécsi Polgári Szalon Egyesület és a Pillér Egyesület szeptember 29-én Pécsett.


A tanácskozás az egyetemi modellváltás legfontosabb kérdéseit és kihívásait tűzte programjára azzal a szándékkal, hogy építő vitát kezdeményezzen az érintett szereplők képviselői között és hogy meghatározza a modellváltás hosszú távú célját, kijelölje eszközeit, azonosítsa a kihívásokat és megfogalmazzon rájuk a válaszokat, a már rövid távon várt eredményekkel együtt.


A hazánk első egyetemének székhelyén, Pécsett megrendezett tanácskozáson felszólaltak az egyetemi, kormányzati, tudományos, üzleti és társadalmi élet vezetői, kiemelt szereplői és szakértői, a résztvevők sorában pedig az érintett szervezetek vezetői és döntéshozói foglalnak majd helyet. A tanácskozás fővédnöke: Palkovics László innovációs és technológiai miniszter volt. Az egész napos rendezvényt Kristóf Péter, a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület tagja koordinálta.


A tanácskozást Gellén Márton, az Magyar Polgári Együttműködés Egyesület főtitkár-alelnöke nyitotta meg, az egyesület elnöke, Vízkelety Mariann nevében.

– Nem csak a versenyképességről szól a felsőoktatás, ez nemzeti megmaradási kérdés volt mindig is, és most is az – hívta fel a hallgatóság figyelmét Gellén Márton.

A megjelenteket Kvanduk Frigyes, a Pécsi Egyházmegye, általános helynöke üdvözölte.


A nyitó plenáris blokkban a megjelentek a felsőoktatás múltjáról, jelenéről és jövőjéről hallhattak előadásokat. A felsőoktatási modellváltás koordinációjáért felelős kormánybiztos, Stumpf István mellett a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára, Kollár László Péter, valamint a Színház- és Filmművészeti Egyetem kancellárja, Szarka Gábor is tartott prezentációt.


– Ha az egyetemek nem tudnak sikeresen bekapcsolódni abba a versenybe, ami elindult a tehetséges emberekért, tehetséges hallgatókért és a tudás megújításáért, akkor a nemzetünk komoly problémával néz szembe – fogalmazott Strumpf István.


Ezekhez a gondolatokhoz csatlakozott prezentációjában Kollár László Péter is, aki elmondta:


– Meggyőződésem, hogy a felsőoktatás fejlesztése nemzetstratégiai kérdés. Alapvető fontosságú, nemcsak azért, mert szakembereket képez és ápolja a nemzeti kultúrát, hanem legfőképp azért, mert az egyetem a gondolkodó, innovatív, értelmiség képzésének a helye.


A Színház- és Filmművészeti Egyetem kancellárja, Szarka Gábor arról beszélt, hogyan is néz ki egy ilyen modellváltó intézmény. Ugyanis az ő víziójuk az, hogy 2030-ra Közép-Európa vezető, innovatív színház- és filmművészeti egyeteme legyen az SZFE.


Strumpf István szerint mérföldkőhöz érkezett a magyar felsőoktatás átalakítása, hiszen a napokban írják alá azokat a szerződéseket, amelyek pontot tesznek a közép- és hosszútávú felsőoktatási finanszírozás kérdéseire.


– Látható, hogy a 64 felsőoktatási intézmény közül, 21 modellváltó intézmény lett. Ez a 21 egyetem 180 ezer hallgatót fogad be, ami több mint kétharmada a magyar felsőoktatásnak. A modellváltás tulajdonképpen csak egy esély, egy lehetőség az egyetemek számára. Az egyik legfontosabb cél az, hogy a tehetséges hallgatókat itthon tartsuk, amihez az is szükséges, hogy az oktatóinkat megbecsüljük – mondta Strumpf István.


Maróth Miklós, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat elnöke arról beszélt, hogy az egyetemek milyen szerepet töltenek be a tudományos kutatásban, fejlesztésben és innovációban.


Az előadásokat kerekasztal-beszélgetés követte Decsi István (Pécsi Tudományegyetem, kancellár), Gajdácsi József (Semmelweis Egyetem, orvosszakmai igazgató), Sinkó Ottó (Rudolf Kálmán Óbudai Egyetemért Alapítvány, kuratóriumi tag), Szabó Gábor (Szegedi Tudományegyetemért Alapítvány, kuratóriumi elnök) részvételével. A beszélgetést Molnár Dániel, a Doktoranduszok Országos Szövetsége elnöke moderálta.


A továbbiakban Sótonyi Péter, azÁllatorvostudományi Egyetem, rektora Modellváltás és autonómia: Az intézményirányítás kihívásai és lehetőségei címmel tartott előadást. Őt követte Pókos Gergely, aMagyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány kuratóriumi titkára, aki az alapítványi fenntartásról és az egyetemek gazdasági önállóságáról beszélt.


A Mathias Corvinus Collegiumot Szalai Zoltán főigazgató képviselte. A főigazgató a tehetséggondozás jövőjéről a Kárpát-medencében tartott előadást. Mint mondta a jövő felsőoktatásának fontos feladata, hogy a felsőoktatás változása és kihívásai mellett is biztosítani tudja a tehetségek időben történő felismerését és megfelelő gondozását. Az MCC ebben kíván segítséget és partnerséget nyújtani a felsőoktatási intézmények számára, és kiegészíteni a tehetséggondozási lehetőségek palettáját olyan attribútumokkal, melyekre a hallgatóknak egyetemi tanulmányaik mellett szükségük lehet.


 A második kerekasztal-beszélgetésben Miseta Attila (Pécsi Tudományegyetem, rektor), Scheer Sándor (Moholy-Nagy Művészeti Egyetemért Alapítvány, kuratóriumi tag), Vári Attila, (Testnevelési Egyetemért Alapítvány, kuratóriumi tag, Vízilabda Szövetség elnök) vett részt, a beszélgetést Murai László, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája elnöke moderálta.


A tanácskozás zárásaként Ágostházy Szabolcs, a Miniszterelnökség, európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkárának a Felsőoktatási fejlesztési források: befektetés a jövőbe című előadását hallhatták a megjelentek, melyet Palkovics László innovációs és technológiai miniszter videóüzenete követett.


mpee.hu


A nemzeti felsőoktatás jövője: kihívások és válaszok címmel az egyetemi modellváltásról közös tanácskozást szervezett a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület, a Pécsi Polgári Szalon Egyesület és a Pillér Egyesület szeptember 29-én Pécsett.


A tanácskozás az egyetemi modellváltás legfontosabb kérdéseit és kihívásait tűzte programjára azzal a szándékkal, hogy építő vitát kezdeményezzen az érintett szereplők képviselői között és hogy meghatározza a modellváltás hosszú távú célját, kijelölje eszközeit, azonosítsa a kihívásokat és megfogalmazzon rájuk a válaszokat, a már rövid távon várt eredményekkel együtt.


A hazánk első egyetemének székhelyén, Pécsett megrendezett tanácskozáson felszólaltak az egyetemi, kormányzati, tudományos, üzleti és társadalmi élet vezetői, kiemelt szereplői és szakértői, a résztvevők sorában pedig az érintett szervezetek vezetői és döntéshozói foglalnak majd helyet. A tanácskozás fővédnöke: Palkovics László innovációs és technológiai miniszter volt. Az egész napos rendezvényt Kristóf Péter, a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület tagja koordinálta.


A tanácskozást Gellén Márton, az Magyar Polgári Együttműködés Egyesület főtitkár-alelnöke nyitotta meg, az egyesület elnöke, Vízkelety Mariann nevében.

– Nem csak a versenyképességről szól a felsőoktatás, ez nemzeti megmaradási kérdés volt mindig is, és most is az – hívta fel a hallgatóság figyelmét Gellén Márton.

A megjelenteket Kvanduk Frigyes, a Pécsi Egyházmegye, általános helynöke üdvözölte.


A nyitó plenáris blokkban a megjelentek a felsőoktatás múltjáról, jelenéről és jövőjéről hallhattak előadásokat. A felsőoktatási modellváltás koordinációjáért felelős kormánybiztos, Stumpf István mellett a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára, Kollár László Péter, valamint a Színház- és Filmművészeti Egyetem kancellárja, Szarka Gábor is tartott prezentációt.


– Ha az egyetemek nem tudnak sikeresen bekapcsolódni abba a versenybe, ami elindult a tehetséges emberekért, tehetséges hallgatókért és a tudás megújításáért, akkor a nemzetünk komoly problémával néz szembe – fogalmazott Strumpf István.


Ezekhez a gondolatokhoz csatlakozott prezentációjában Kollár László Péter is, aki elmondta:


– Meggyőződésem, hogy a felsőoktatás fejlesztése nemzetstratégiai kérdés. Alapvető fontosságú, nemcsak azért, mert szakembereket képez és ápolja a nemzeti kultúrát, hanem legfőképp azért, mert az egyetem a gondolkodó, innovatív, értelmiség képzésének a helye.


A Színház- és Filmművészeti Egyetem kancellárja, Szarka Gábor arról beszélt, hogyan is néz ki egy ilyen modellváltó intézmény. Ugyanis az ő víziójuk az, hogy 2030-ra Közép-Európa vezető, innovatív színház- és filmművészeti egyeteme legyen az SZFE.


Strumpf István szerint mérföldkőhöz érkezett a magyar felsőoktatás átalakítása, hiszen a napokban írják alá azokat a szerződéseket, amelyek pontot tesznek a közép- és hosszútávú felsőoktatási finanszírozás kérdéseire.


– Látható, hogy a 64 felsőoktatási intézmény közül, 21 modellváltó intézmény lett. Ez a 21 egyetem 180 ezer hallgatót fogad be, ami több mint kétharmada a magyar felsőoktatásnak. A modellváltás tulajdonképpen csak egy esély, egy lehetőség az egyetemek számára. Az egyik legfontosabb cél az, hogy a tehetséges hallgatókat itthon tartsuk, amihez az is szükséges, hogy az oktatóinkat megbecsüljük – mondta Strumpf István.


Maróth Miklós, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat elnöke arról beszélt, hogy az egyetemek milyen szerepet töltenek be a tudományos kutatásban, fejlesztésben és innovációban.


Az előadásokat kerekasztal-beszélgetés követte Decsi István (Pécsi Tudományegyetem, kancellár), Gajdácsi József (Semmelweis Egyetem, orvosszakmai igazgató), Sinkó Ottó (Rudolf Kálmán Óbudai Egyetemért Alapítvány, kuratóriumi tag), Szabó Gábor (Szegedi Tudományegyetemért Alapítvány, kuratóriumi elnök) részvételével. A beszélgetést Molnár Dániel, a Doktoranduszok Országos Szövetsége elnöke moderálta.


A továbbiakban Sótonyi Péter, azÁllatorvostudományi Egyetem, rektora Modellváltás és autonómia: Az intézményirányítás kihívásai és lehetőségei címmel tartott előadást. Őt követte Pókos Gergely, aMagyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány kuratóriumi titkára, aki az alapítványi fenntartásról és az egyetemek gazdasági önállóságáról beszélt.


A Mathias Corvinus Collegiumot Szalai Zoltán főigazgató képviselte. A főigazgató a tehetséggondozás jövőjéről a Kárpát-medencében tartott előadást. Mint mondta a jövő felsőoktatásának fontos feladata, hogy a felsőoktatás változása és kihívásai mellett is biztosítani tudja a tehetségek időben történő felismerését és megfelelő gondozását. Az MCC ebben kíván segítséget és partnerséget nyújtani a felsőoktatási intézmények számára, és kiegészíteni a tehetséggondozási lehetőségek palettáját olyan attribútumokkal, melyekre a hallgatóknak egyetemi tanulmányaik mellett szükségük lehet.


 A második kerekasztal-beszélgetésben Miseta Attila (Pécsi Tudományegyetem, rektor), Scheer Sándor (Moholy-Nagy Művészeti Egyetemért Alapítvány, kuratóriumi tag), Vári Attila, (Testnevelési Egyetemért Alapítvány, kuratóriumi tag, Vízilabda Szövetség elnök) vett részt, a beszélgetést Murai László, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája elnöke moderálta.


A tanácskozás zárásaként Ágostházy Szabolcs, a Miniszterelnökség, európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkárának a Felsőoktatási fejlesztési források: befektetés a jövőbe című előadását hallhatták a megjelentek, melyet Palkovics László innovációs és technológiai miniszter videóüzenete követett.


mpee.hu


A nemzeti felsőoktatás jövője: kihívások és válaszok címmel az egyetemi modellváltásról közös tanácskozást szervezett a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület, a Pécsi Polgári Szalon Egyesület és a Pillér Egyesület szeptember 29-én Pécsett.


A tanácskozás az egyetemi modellváltás legfontosabb kérdéseit és kihívásait tűzte programjára azzal a szándékkal, hogy építő vitát kezdeményezzen az érintett szereplők képviselői között és hogy meghatározza a modellváltás hosszú távú célját, kijelölje eszközeit, azonosítsa a kihívásokat és megfogalmazzon rájuk a válaszokat, a már rövid távon várt eredményekkel együtt.


A hazánk első egyetemének székhelyén, Pécsett megrendezett tanácskozáson felszólaltak az egyetemi, kormányzati, tudományos, üzleti és társadalmi élet vezetői, kiemelt szereplői és szakértői, a résztvevők sorában pedig az érintett szervezetek vezetői és döntéshozói foglalnak majd helyet. A tanácskozás fővédnöke: Palkovics László innovációs és technológiai miniszter volt. Az egész napos rendezvényt Kristóf Péter, a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület tagja koordinálta.


A tanácskozást Gellén Márton, az Magyar Polgári Együttműködés Egyesület főtitkár-alelnöke nyitotta meg, az egyesület elnöke, Vízkelety Mariann nevében.

– Nem csak a versenyképességről szól a felsőoktatás, ez nemzeti megmaradási kérdés volt mindig is, és most is az – hívta fel a hallgatóság figyelmét Gellén Márton.

A megjelenteket Kvanduk Frigyes, a Pécsi Egyházmegye, általános helynöke üdvözölte.


A nyitó plenáris blokkban a megjelentek a felsőoktatás múltjáról, jelenéről és jövőjéről hallhattak előadásokat. A felsőoktatási modellváltás koordinációjáért felelős kormánybiztos, Stumpf István mellett a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára, Kollár László Péter, valamint a Színház- és Filmművészeti Egyetem kancellárja, Szarka Gábor is tartott prezentációt.


– Ha az egyetemek nem tudnak sikeresen bekapcsolódni abba a versenybe, ami elindult a tehetséges emberekért, tehetséges hallgatókért és a tudás megújításáért, akkor a nemzetünk komoly problémával néz szembe – fogalmazott Strumpf István.


Ezekhez a gondolatokhoz csatlakozott prezentációjában Kollár László Péter is, aki elmondta:


– Meggyőződésem, hogy a felsőoktatás fejlesztése nemzetstratégiai kérdés. Alapvető fontosságú, nemcsak azért, mert szakembereket képez és ápolja a nemzeti kultúrát, hanem legfőképp azért, mert az egyetem a gondolkodó, innovatív, értelmiség képzésének a helye.


A Színház- és Filmművészeti Egyetem kancellárja, Szarka Gábor arról beszélt, hogyan is néz ki egy ilyen modellváltó intézmény. Ugyanis az ő víziójuk az, hogy 2030-ra Közép-Európa vezető, innovatív színház- és filmművészeti egyeteme legyen az SZFE.


Strumpf István szerint mérföldkőhöz érkezett a magyar felsőoktatás átalakítása, hiszen a napokban írják alá azokat a szerződéseket, amelyek pontot tesznek a közép- és hosszútávú felsőoktatási finanszírozás kérdéseire.


– Látható, hogy a 64 felsőoktatási intézmény közül, 21 modellváltó intézmény lett. Ez a 21 egyetem 180 ezer hallgatót fogad be, ami több mint kétharmada a magyar felsőoktatásnak. A modellváltás tulajdonképpen csak egy esély, egy lehetőség az egyetemek számára. Az egyik legfontosabb cél az, hogy a tehetséges hallgatókat itthon tartsuk, amihez az is szükséges, hogy az oktatóinkat megbecsüljük – mondta Strumpf István.


Maróth Miklós, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat elnöke arról beszélt, hogy az egyetemek milyen szerepet töltenek be a tudományos kutatásban, fejlesztésben és innovációban.


Az előadásokat kerekasztal-beszélgetés követte Decsi István (Pécsi Tudományegyetem, kancellár), Gajdácsi József (Semmelweis Egyetem, orvosszakmai igazgató), Sinkó Ottó (Rudolf Kálmán Óbudai Egyetemért Alapítvány, kuratóriumi tag), Szabó Gábor (Szegedi Tudományegyetemért Alapítvány, kuratóriumi elnök) részvételével. A beszélgetést Molnár Dániel, a Doktoranduszok Országos Szövetsége elnöke moderálta.


A továbbiakban Sótonyi Péter, azÁllatorvostudományi Egyetem, rektora Modellváltás és autonómia: Az intézményirányítás kihívásai és lehetőségei címmel tartott előadást. Őt követte Pókos Gergely, aMagyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány kuratóriumi titkára, aki az alapítványi fenntartásról és az egyetemek gazdasági önállóságáról beszélt.


A Mathias Corvinus Collegiumot Szalai Zoltán főigazgató képviselte. A főigazgató a tehetséggondozás jövőjéről a Kárpát-medencében tartott előadást. Mint mondta a jövő felsőoktatásának fontos feladata, hogy a felsőoktatás változása és kihívásai mellett is biztosítani tudja a tehetségek időben történő felismerését és megfelelő gondozását. Az MCC ebben kíván segítséget és partnerséget nyújtani a felsőoktatási intézmények számára, és kiegészíteni a tehetséggondozási lehetőségek palettáját olyan attribútumokkal, melyekre a hallgatóknak egyetemi tanulmányaik mellett szükségük lehet.


 A második kerekasztal-beszélgetésben Miseta Attila (Pécsi Tudományegyetem, rektor), Scheer Sándor (Moholy-Nagy Művészeti Egyetemért Alapítvány, kuratóriumi tag), Vári Attila, (Testnevelési Egyetemért Alapítvány, kuratóriumi tag, Vízilabda Szövetség elnök) vett részt, a beszélgetést Murai László, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája elnöke moderálta.


A tanácskozás zárásaként Ágostházy Szabolcs, a Miniszterelnökség, európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkárának a Felsőoktatási fejlesztési források: befektetés a jövőbe című előadását hallhatták a megjelentek, melyet Palkovics László innovációs és technológiai miniszter videóüzenete követett.


mpee.hu


A nemzeti felsőoktatás jövője: kihívások és válaszok címmel az egyetemi modellváltásról közös tanácskozást szervezett a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület, a Pécsi Polgári Szalon Egyesület és a Pillér Egyesület szeptember 29-én Pécsett.


A tanácskozás az egyetemi modellváltás legfontosabb kérdéseit és kihívásait tűzte programjára azzal a szándékkal, hogy építő vitát kezdeményezzen az érintett szereplők képviselői között és hogy meghatározza a modellváltás hosszú távú célját, kijelölje eszközeit, azonosítsa a kihívásokat és megfogalmazzon rájuk a válaszokat, a már rövid távon várt eredményekkel együtt.


A hazánk első egyetemének székhelyén, Pécsett megrendezett tanácskozáson felszólaltak az egyetemi, kormányzati, tudományos, üzleti és társadalmi élet vezetői, kiemelt szereplői és szakértői, a résztvevők sorában pedig az érintett szervezetek vezetői és döntéshozói foglalnak majd helyet. A tanácskozás fővédnöke: Palkovics László innovációs és technológiai miniszter volt. Az egész napos rendezvényt Kristóf Péter, a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület tagja koordinálta.


A tanácskozást Gellén Márton, az Magyar Polgári Együttműködés Egyesület főtitkár-alelnöke nyitotta meg, az egyesület elnöke, Vízkelety Mariann nevében.

– Nem csak a versenyképességről szól a felsőoktatás, ez nemzeti megmaradási kérdés volt mindig is, és most is az – hívta fel a hallgatóság figyelmét Gellén Márton.

A megjelenteket Kvanduk Frigyes, a Pécsi Egyházmegye, általános helynöke üdvözölte.


A nyitó plenáris blokkban a megjelentek a felsőoktatás múltjáról, jelenéről és jövőjéről hallhattak előadásokat. A felsőoktatási modellváltás koordinációjáért felelős kormánybiztos, Stumpf István mellett a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára, Kollár László Péter, valamint a Színház- és Filmművészeti Egyetem kancellárja, Szarka Gábor is tartott prezentációt.


– Ha az egyetemek nem tudnak sikeresen bekapcsolódni abba a versenybe, ami elindult a tehetséges emberekért, tehetséges hallgatókért és a tudás megújításáért, akkor a nemzetünk komoly problémával néz szembe – fogalmazott Strumpf István.


Ezekhez a gondolatokhoz csatlakozott prezentációjában Kollár László Péter is, aki elmondta:


– Meggyőződésem, hogy a felsőoktatás fejlesztése nemzetstratégiai kérdés. Alapvető fontosságú, nemcsak azért, mert szakembereket képez és ápolja a nemzeti kultúrát, hanem legfőképp azért, mert az egyetem a gondolkodó, innovatív, értelmiség képzésének a helye.


A Színház- és Filmművészeti Egyetem kancellárja, Szarka Gábor arról beszélt, hogyan is néz ki egy ilyen modellváltó intézmény. Ugyanis az ő víziójuk az, hogy 2030-ra Közép-Európa vezető, innovatív színház- és filmművészeti egyeteme legyen az SZFE.


Strumpf István szerint mérföldkőhöz érkezett a magyar felsőoktatás átalakítása, hiszen a napokban írják alá azokat a szerződéseket, amelyek pontot tesznek a közép- és hosszútávú felsőoktatási finanszírozás kérdéseire.


– Látható, hogy a 64 felsőoktatási intézmény közül, 21 modellváltó intézmény lett. Ez a 21 egyetem 180 ezer hallgatót fogad be, ami több mint kétharmada a magyar felsőoktatásnak. A modellváltás tulajdonképpen csak egy esély, egy lehetőség az egyetemek számára. Az egyik legfontosabb cél az, hogy a tehetséges hallgatókat itthon tartsuk, amihez az is szükséges, hogy az oktatóinkat megbecsüljük – mondta Strumpf István.


Maróth Miklós, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat elnöke arról beszélt, hogy az egyetemek milyen szerepet töltenek be a tudományos kutatásban, fejlesztésben és innovációban.


Az előadásokat kerekasztal-beszélgetés követte Decsi István (Pécsi Tudományegyetem, kancellár), Gajdácsi József (Semmelweis Egyetem, orvosszakmai igazgató), Sinkó Ottó (Rudolf Kálmán Óbudai Egyetemért Alapítvány, kuratóriumi tag), Szabó Gábor (Szegedi Tudományegyetemért Alapítvány, kuratóriumi elnök) részvételével. A beszélgetést Molnár Dániel, a Doktoranduszok Országos Szövetsége elnöke moderálta.


A továbbiakban Sótonyi Péter, azÁllatorvostudományi Egyetem, rektora Modellváltás és autonómia: Az intézményirányítás kihívásai és lehetőségei címmel tartott előadást. Őt követte Pókos Gergely, aMagyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány kuratóriumi titkára, aki az alapítványi fenntartásról és az egyetemek gazdasági önállóságáról beszélt.


A Mathias Corvinus Collegiumot Szalai Zoltán főigazgató képviselte. A főigazgató a tehetséggondozás jövőjéről a Kárpát-medencében tartott előadást. Mint mondta a jövő felsőoktatásának fontos feladata, hogy a felsőoktatás változása és kihívásai mellett is biztosítani tudja a tehetségek időben történő felismerését és megfelelő gondozását. Az MCC ebben kíván segítséget és partnerséget nyújtani a felsőoktatási intézmények számára, és kiegészíteni a tehetséggondozási lehetőségek palettáját olyan attribútumokkal, melyekre a hallgatóknak egyetemi tanulmányaik mellett szükségük lehet.


 A második kerekasztal-beszélgetésben Miseta Attila (Pécsi Tudományegyetem, rektor), Scheer Sándor (Moholy-Nagy Művészeti Egyetemért Alapítvány, kuratóriumi tag), Vári Attila, (Testnevelési Egyetemért Alapítvány, kuratóriumi tag, Vízilabda Szövetség elnök) vett részt, a beszélgetést Murai László, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája elnöke moderálta.


A tanácskozás zárásaként Ágostházy Szabolcs, a Miniszterelnökség, európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkárának a Felsőoktatási fejlesztési források: befektetés a jövőbe című előadását hallhatták a megjelentek, melyet Palkovics László innovációs és technológiai miniszter videóüzenete követett.


mpee.hu


A nemzeti felsőoktatás jövője: kihívások és válaszok címmel az egyetemi modellváltásról közös tanácskozást szervezett a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület, a Pécsi Polgári Szalon Egyesület és a Pillér Egyesület szeptember 29-én Pécsett.


A tanácskozás az egyetemi modellváltás legfontosabb kérdéseit és kihívásait tűzte programjára azzal a szándékkal, hogy építő vitát kezdeményezzen az érintett szereplők képviselői között és hogy meghatározza a modellváltás hosszú távú célját, kijelölje eszközeit, azonosítsa a kihívásokat és megfogalmazzon rájuk a válaszokat, a már rövid távon várt eredményekkel együtt.


A hazánk első egyetemének székhelyén, Pécsett megrendezett tanácskozáson felszólaltak az egyetemi, kormányzati, tudományos, üzleti és társadalmi élet vezetői, kiemelt szereplői és szakértői, a résztvevők sorában pedig az érintett szervezetek vezetői és döntéshozói foglalnak majd helyet. A tanácskozás fővédnöke: Palkovics László innovációs és technológiai miniszter volt. Az egész napos rendezvényt Kristóf Péter, a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület tagja koordinálta.


A tanácskozást Gellén Márton, az Magyar Polgári Együttműködés Egyesület főtitkár-alelnöke nyitotta meg, az egyesület elnöke, Vízkelety Mariann nevében.

– Nem csak a versenyképességről szól a felsőoktatás, ez nemzeti megmaradási kérdés volt mindig is, és most is az – hívta fel a hallgatóság figyelmét Gellén Márton.

A megjelenteket Kvanduk Frigyes, a Pécsi Egyházmegye, általános helynöke üdvözölte.


A nyitó plenáris blokkban a megjelentek a felsőoktatás múltjáról, jelenéről és jövőjéről hallhattak előadásokat. A felsőoktatási modellváltás koordinációjáért felelős kormánybiztos, Stumpf István mellett a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára, Kollár László Péter, valamint a Színház- és Filmművészeti Egyetem kancellárja, Szarka Gábor is tartott prezentációt.


– Ha az egyetemek nem tudnak sikeresen bekapcsolódni abba a versenybe, ami elindult a tehetséges emberekért, tehetséges hallgatókért és a tudás megújításáért, akkor a nemzetünk komoly problémával néz szembe – fogalmazott Strumpf István.


Ezekhez a gondolatokhoz csatlakozott prezentációjában Kollár László Péter is, aki elmondta:


– Meggyőződésem, hogy a felsőoktatás fejlesztése nemzetstratégiai kérdés. Alapvető fontosságú, nemcsak azért, mert szakembereket képez és ápolja a nemzeti kultúrát, hanem legfőképp azért, mert az egyetem a gondolkodó, innovatív, értelmiség képzésének a helye.


A Színház- és Filmművészeti Egyetem kancellárja, Szarka Gábor arról beszélt, hogyan is néz ki egy ilyen modellváltó intézmény. Ugyanis az ő víziójuk az, hogy 2030-ra Közép-Európa vezető, innovatív színház- és filmművészeti egyeteme legyen az SZFE.


Strumpf István szerint mérföldkőhöz érkezett a magyar felsőoktatás átalakítása, hiszen a napokban írják alá azokat a szerződéseket, amelyek pontot tesznek a közép- és hosszútávú felsőoktatási finanszírozás kérdéseire.


– Látható, hogy a 64 felsőoktatási intézmény közül, 21 modellváltó intézmény lett. Ez a 21 egyetem 180 ezer hallgatót fogad be, ami több mint kétharmada a magyar felsőoktatásnak. A modellváltás tulajdonképpen csak egy esély, egy lehetőség az egyetemek számára. Az egyik legfontosabb cél az, hogy a tehetséges hallgatókat itthon tartsuk, amihez az is szükséges, hogy az oktatóinkat megbecsüljük – mondta Strumpf István.


Maróth Miklós, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat elnöke arról beszélt, hogy az egyetemek milyen szerepet töltenek be a tudományos kutatásban, fejlesztésben és innovációban.


Az előadásokat kerekasztal-beszélgetés követte Decsi István (Pécsi Tudományegyetem, kancellár), Gajdácsi József (Semmelweis Egyetem, orvosszakmai igazgató), Sinkó Ottó (Rudolf Kálmán Óbudai Egyetemért Alapítvány, kuratóriumi tag), Szabó Gábor (Szegedi Tudományegyetemért Alapítvány, kuratóriumi elnök) részvételével. A beszélgetést Molnár Dániel, a Doktoranduszok Országos Szövetsége elnöke moderálta.


A továbbiakban Sótonyi Péter, azÁllatorvostudományi Egyetem, rektora Modellváltás és autonómia: Az intézményirányítás kihívásai és lehetőségei címmel tartott előadást. Őt követte Pókos Gergely, aMagyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány kuratóriumi titkára, aki az alapítványi fenntartásról és az egyetemek gazdasági önállóságáról beszélt.


A Mathias Corvinus Collegiumot Szalai Zoltán főigazgató képviselte. A főigazgató a tehetséggondozás jövőjéről a Kárpát-medencében tartott előadást. Mint mondta a jövő felsőoktatásának fontos feladata, hogy a felsőoktatás változása és kihívásai mellett is biztosítani tudja a tehetségek időben történő felismerését és megfelelő gondozását. Az MCC ebben kíván segítséget és partnerséget nyújtani a felsőoktatási intézmények számára, és kiegészíteni a tehetséggondozási lehetőségek palettáját olyan attribútumokkal, melyekre a hallgatóknak egyetemi tanulmányaik mellett szükségük lehet.


 A második kerekasztal-beszélgetésben Miseta Attila (Pécsi Tudományegyetem, rektor), Scheer Sándor (Moholy-Nagy Művészeti Egyetemért Alapítvány, kuratóriumi tag), Vári Attila, (Testnevelési Egyetemért Alapítvány, kuratóriumi tag, Vízilabda Szövetség elnök) vett részt, a beszélgetést Murai László, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája elnöke moderálta.


A tanácskozás zárásaként Ágostházy Szabolcs, a Miniszterelnökség, európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkárának a Felsőoktatási fejlesztési források: befektetés a jövőbe című előadását hallhatták a megjelentek, melyet Palkovics László innovációs és technológiai miniszter videóüzenete követett.


mpee.hu


A nemzeti felsőoktatás jövője: kihívások és válaszok címmel az egyetemi modellváltásról közös tanácskozást szervezett a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület, a Pécsi Polgári Szalon Egyesület és a Pillér Egyesület szeptember 29-én Pécsett.


A tanácskozás az egyetemi modellváltás legfontosabb kérdéseit és kihívásait tűzte programjára azzal a szándékkal, hogy építő vitát kezdeményezzen az érintett szereplők képviselői között és hogy meghatározza a modellváltás hosszú távú célját, kijelölje eszközeit, azonosítsa a kihívásokat és megfogalmazzon rájuk a válaszokat, a már rövid távon várt eredményekkel együtt.


A hazánk első egyetemének székhelyén, Pécsett megrendezett tanácskozáson felszólaltak az egyetemi, kormányzati, tudományos, üzleti és társadalmi élet vezetői, kiemelt szereplői és szakértői, a résztvevők sorában pedig az érintett szervezetek vezetői és döntéshozói foglalnak majd helyet. A tanácskozás fővédnöke: Palkovics László innovációs és technológiai miniszter volt. Az egész napos rendezvényt Kristóf Péter, a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület tagja koordinálta.


A tanácskozást Gellén Márton, az Magyar Polgári Együttműködés Egyesület főtitkár-alelnöke nyitotta meg, az egyesület elnöke, Vízkelety Mariann nevében.

– Nem csak a versenyképességről szól a felsőoktatás, ez nemzeti megmaradási kérdés volt mindig is, és most is az – hívta fel a hallgatóság figyelmét Gellén Márton.

A megjelenteket Kvanduk Frigyes, a Pécsi Egyházmegye, általános helynöke üdvözölte.


A nyitó plenáris blokkban a megjelentek a felsőoktatás múltjáról, jelenéről és jövőjéről hallhattak előadásokat. A felsőoktatási modellváltás koordinációjáért felelős kormánybiztos, Stumpf István mellett a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára, Kollár László Péter, valamint a Színház- és Filmművészeti Egyetem kancellárja, Szarka Gábor is tartott prezentációt.


– Ha az egyetemek nem tudnak sikeresen bekapcsolódni abba a versenybe, ami elindult a tehetséges emberekért, tehetséges hallgatókért és a tudás megújításáért, akkor a nemzetünk komoly problémával néz szembe – fogalmazott Strumpf István.


Ezekhez a gondolatokhoz csatlakozott prezentációjában Kollár László Péter is, aki elmondta:


– Meggyőződésem, hogy a felsőoktatás fejlesztése nemzetstratégiai kérdés. Alapvető fontosságú, nemcsak azért, mert szakembereket képez és ápolja a nemzeti kultúrát, hanem legfőképp azért, mert az egyetem a gondolkodó, innovatív, értelmiség képzésének a helye.


A Színház- és Filmművészeti Egyetem kancellárja, Szarka Gábor arról beszélt, hogyan is néz ki egy ilyen modellváltó intézmény. Ugyanis az ő víziójuk az, hogy 2030-ra Közép-Európa vezető, innovatív színház- és filmművészeti egyeteme legyen az SZFE.


Strumpf István szerint mérföldkőhöz érkezett a magyar felsőoktatás átalakítása, hiszen a napokban írják alá azokat a szerződéseket, amelyek pontot tesznek a közép- és hosszútávú felsőoktatási finanszírozás kérdéseire.


– Látható, hogy a 64 felsőoktatási intézmény közül, 21 modellváltó intézmény lett. Ez a 21 egyetem 180 ezer hallgatót fogad be, ami több mint kétharmada a magyar felsőoktatásnak. A modellváltás tulajdonképpen csak egy esély, egy lehetőség az egyetemek számára. Az egyik legfontosabb cél az, hogy a tehetséges hallgatókat itthon tartsuk, amihez az is szükséges, hogy az oktatóinkat megbecsüljük – mondta Strumpf István.


Maróth Miklós, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat elnöke arról beszélt, hogy az egyetemek milyen szerepet töltenek be a tudományos kutatásban, fejlesztésben és innovációban.


Az előadásokat kerekasztal-beszélgetés követte Decsi István (Pécsi Tudományegyetem, kancellár), Gajdácsi József (Semmelweis Egyetem, orvosszakmai igazgató), Sinkó Ottó (Rudolf Kálmán Óbudai Egyetemért Alapítvány, kuratóriumi tag), Szabó Gábor (Szegedi Tudományegyetemért Alapítvány, kuratóriumi elnök) részvételével. A beszélgetést Molnár Dániel, a Doktoranduszok Országos Szövetsége elnöke moderálta.


A továbbiakban Sótonyi Péter, azÁllatorvostudományi Egyetem, rektora Modellváltás és autonómia: Az intézményirányítás kihívásai és lehetőségei címmel tartott előadást. Őt követte Pókos Gergely, aMagyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány kuratóriumi titkára, aki az alapítványi fenntartásról és az egyetemek gazdasági önállóságáról beszélt.


A Mathias Corvinus Collegiumot Szalai Zoltán főigazgató képviselte. A főigazgató a tehetséggondozás jövőjéről a Kárpát-medencében tartott előadást. Mint mondta a jövő felsőoktatásának fontos feladata, hogy a felsőoktatás változása és kihívásai mellett is biztosítani tudja a tehetségek időben történő felismerését és megfelelő gondozását. Az MCC ebben kíván segítséget és partnerséget nyújtani a felsőoktatási intézmények számára, és kiegészíteni a tehetséggondozási lehetőségek palettáját olyan attribútumokkal, melyekre a hallgatóknak egyetemi tanulmányaik mellett szükségük lehet.


 A második kerekasztal-beszélgetésben Miseta Attila (Pécsi Tudományegyetem, rektor), Scheer Sándor (Moholy-Nagy Művészeti Egyetemért Alapítvány, kuratóriumi tag), Vári Attila, (Testnevelési Egyetemért Alapítvány, kuratóriumi tag, Vízilabda Szövetség elnök) vett részt, a beszélgetést Murai László, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája elnöke moderálta.


A tanácskozás zárásaként Ágostházy Szabolcs, a Miniszterelnökség, európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkárának a Felsőoktatási fejlesztési források: befektetés a jövőbe című előadását hallhatták a megjelentek, melyet Palkovics László innovációs és technológiai miniszter videóüzenete követett.


mpee.hu


A nemzeti felsőoktatás jövője: kihívások és válaszok címmel az egyetemi modellváltásról közös tanácskozást szervezett a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület, a Pécsi Polgári Szalon Egyesület és a Pillér Egyesület szeptember 29-én Pécsett.


A tanácskozás az egyetemi modellváltás legfontosabb kérdéseit és kihívásait tűzte programjára azzal a szándékkal, hogy építő vitát kezdeményezzen az érintett szereplők képviselői között és hogy meghatározza a modellváltás hosszú távú célját, kijelölje eszközeit, azonosítsa a kihívásokat és megfogalmazzon rájuk a válaszokat, a már rövid távon várt eredményekkel együtt.


A hazánk első egyetemének székhelyén, Pécsett megrendezett tanácskozáson felszólaltak az egyetemi, kormányzati, tudományos, üzleti és társadalmi élet vezetői, kiemelt szereplői és szakértői, a résztvevők sorában pedig az érintett szervezetek vezetői és döntéshozói foglalnak majd helyet. A tanácskozás fővédnöke: Palkovics László innovációs és technológiai miniszter volt. Az egész napos rendezvényt Kristóf Péter, a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület tagja koordinálta.


A tanácskozást Gellén Márton, az Magyar Polgári Együttműködés Egyesület főtitkár-alelnöke nyitotta meg, az egyesület elnöke, Vízkelety Mariann nevében.

– Nem csak a versenyképességről szól a felsőoktatás, ez nemzeti megmaradási kérdés volt mindig is, és most is az – hívta fel a hallgatóság figyelmét Gellén Márton.

A megjelenteket Kvanduk Frigyes, a Pécsi Egyházmegye, általános helynöke üdvözölte.


A nyitó plenáris blokkban a megjelentek a felsőoktatás múltjáról, jelenéről és jövőjéről hallhattak előadásokat. A felsőoktatási modellváltás koordinációjáért felelős kormánybiztos, Stumpf István mellett a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára, Kollár László Péter, valamint a Színház- és Filmművészeti Egyetem kancellárja, Szarka Gábor is tartott prezentációt.


– Ha az egyetemek nem tudnak sikeresen bekapcsolódni abba a versenybe, ami elindult a tehetséges emberekért, tehetséges hallgatókért és a tudás megújításáért, akkor a nemzetünk komoly problémával néz szembe – fogalmazott Strumpf István.


Ezekhez a gondolatokhoz csatlakozott prezentációjában Kollár László Péter is, aki elmondta:


– Meggyőződésem, hogy a felsőoktatás fejlesztése nemzetstratégiai kérdés. Alapvető fontosságú, nemcsak azért, mert szakembereket képez és ápolja a nemzeti kultúrát, hanem legfőképp azért, mert az egyetem a gondolkodó, innovatív, értelmiség képzésének a helye.


A Színház- és Filmművészeti Egyetem kancellárja, Szarka Gábor arról beszélt, hogyan is néz ki egy ilyen modellváltó intézmény. Ugyanis az ő víziójuk az, hogy 2030-ra Közép-Európa vezető, innovatív színház- és filmművészeti egyeteme legyen az SZFE.


Strumpf István szerint mérföldkőhöz érkezett a magyar felsőoktatás átalakítása, hiszen a napokban írják alá azokat a szerződéseket, amelyek pontot tesznek a közép- és hosszútávú felsőoktatási finanszírozás kérdéseire.


– Látható, hogy a 64 felsőoktatási intézmény közül, 21 modellváltó intézmény lett. Ez a 21 egyetem 180 ezer hallgatót fogad be, ami több mint kétharmada a magyar felsőoktatásnak. A modellváltás tulajdonképpen csak egy esély, egy lehetőség az egyetemek számára. Az egyik legfontosabb cél az, hogy a tehetséges hallgatókat itthon tartsuk, amihez az is szükséges, hogy az oktatóinkat megbecsüljük – mondta Strumpf István.


Maróth Miklós, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat elnöke arról beszélt, hogy az egyetemek milyen szerepet töltenek be a tudományos kutatásban, fejlesztésben és innovációban.


Az előadásokat kerekasztal-beszélgetés követte Decsi István (Pécsi Tudományegyetem, kancellár), Gajdácsi József (Semmelweis Egyetem, orvosszakmai igazgató), Sinkó Ottó (Rudolf Kálmán Óbudai Egyetemért Alapítvány, kuratóriumi tag), Szabó Gábor (Szegedi Tudományegyetemért Alapítvány, kuratóriumi elnök) részvételével. A beszélgetést Molnár Dániel, a Doktoranduszok Országos Szövetsége elnöke moderálta.


A továbbiakban Sótonyi Péter, azÁllatorvostudományi Egyetem, rektora Modellváltás és autonómia: Az intézményirányítás kihívásai és lehetőségei címmel tartott előadást. Őt követte Pókos Gergely, aMagyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány kuratóriumi titkára, aki az alapítványi fenntartásról és az egyetemek gazdasági önállóságáról beszélt.


A Mathias Corvinus Collegiumot Szalai Zoltán főigazgató képviselte. A főigazgató a tehetséggondozás jövőjéről a Kárpát-medencében tartott előadást. Mint mondta a jövő felsőoktatásának fontos feladata, hogy a felsőoktatás változása és kihívásai mellett is biztosítani tudja a tehetségek időben történő felismerését és megfelelő gondozását. Az MCC ebben kíván segítséget és partnerséget nyújtani a felsőoktatási intézmények számára, és kiegészíteni a tehetséggondozási lehetőségek palettáját olyan attribútumokkal, melyekre a hallgatóknak egyetemi tanulmányaik mellett szükségük lehet.


 A második kerekasztal-beszélgetésben Miseta Attila (Pécsi Tudományegyetem, rektor), Scheer Sándor (Moholy-Nagy Művészeti Egyetemért Alapítvány, kuratóriumi tag), Vári Attila, (Testnevelési Egyetemért Alapítvány, kuratóriumi tag, Vízilabda Szövetség elnök) vett részt, a beszélgetést Murai László, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája elnöke moderálta.


A tanácskozás zárásaként Ágostházy Szabolcs, a Miniszterelnökség, európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkárának a Felsőoktatási fejlesztési források: befektetés a jövőbe című előadását hallhatták a megjelentek, melyet Palkovics László innovációs és technológiai miniszter videóüzenete követett.


mpee.hu


A nemzeti felsőoktatás jövője: kihívások és válaszok címmel az egyetemi modellváltásról közös tanácskozást szervezett a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület, a Pécsi Polgári Szalon Egyesület és a Pillér Egyesület szeptember 29-én Pécsett.


A tanácskozás az egyetemi modellváltás legfontosabb kérdéseit és kihívásait tűzte programjára azzal a szándékkal, hogy építő vitát kezdeményezzen az érintett szereplők képviselői között és hogy meghatározza a modellváltás hosszú távú célját, kijelölje eszközeit, azonosítsa a kihívásokat és megfogalmazzon rájuk a válaszokat, a már rövid távon várt eredményekkel együtt.


A hazánk első egyetemének székhelyén, Pécsett megrendezett tanácskozáson felszólaltak az egyetemi, kormányzati, tudományos, üzleti és társadalmi élet vezetői, kiemelt szereplői és szakértői, a résztvevők sorában pedig az érintett szervezetek vezetői és döntéshozói foglalnak majd helyet. A tanácskozás fővédnöke: Palkovics László innovációs és technológiai miniszter volt. Az egész napos rendezvényt Kristóf Péter, a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület tagja koordinálta.


A tanácskozást Gellén Márton, az Magyar Polgári Együttműködés Egyesület főtitkár-alelnöke nyitotta meg, az egyesület elnöke, Vízkelety Mariann nevében.

– Nem csak a versenyképességről szól a felsőoktatás, ez nemzeti megmaradási kérdés volt mindig is, és most is az – hívta fel a hallgatóság figyelmét Gellén Márton.

A megjelenteket Kvanduk Frigyes, a Pécsi Egyházmegye, általános helynöke üdvözölte.


A nyitó plenáris blokkban a megjelentek a felsőoktatás múltjáról, jelenéről és jövőjéről hallhattak előadásokat. A felsőoktatási modellváltás koordinációjáért felelős kormánybiztos, Stumpf István mellett a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára, Kollár László Péter, valamint a Színház- és Filmművészeti Egyetem kancellárja, Szarka Gábor is tartott prezentációt.


– Ha az egyetemek nem tudnak sikeresen bekapcsolódni abba a versenybe, ami elindult a tehetséges emberekért, tehetséges hallgatókért és a tudás megújításáért, akkor a nemzetünk komoly problémával néz szembe – fogalmazott Strumpf István.


Ezekhez a gondolatokhoz csatlakozott prezentációjában Kollár László Péter is, aki elmondta:


– Meggyőződésem, hogy a felsőoktatás fejlesztése nemzetstratégiai kérdés. Alapvető fontosságú, nemcsak azért, mert szakembereket képez és ápolja a nemzeti kultúrát, hanem legfőképp azért, mert az egyetem a gondolkodó, innovatív, értelmiség képzésének a helye.


A Színház- és Filmművészeti Egyetem kancellárja, Szarka Gábor arról beszélt, hogyan is néz ki egy ilyen modellváltó intézmény. Ugyanis az ő víziójuk az, hogy 2030-ra Közép-Európa vezető, innovatív színház- és filmművészeti egyeteme legyen az SZFE.


Strumpf István szerint mérföldkőhöz érkezett a magyar felsőoktatás átalakítása, hiszen a napokban írják alá azokat a szerződéseket, amelyek pontot tesznek a közép- és hosszútávú felsőoktatási finanszírozás kérdéseire.


– Látható, hogy a 64 felsőoktatási intézmény közül, 21 modellváltó intézmény lett. Ez a 21 egyetem 180 ezer hallgatót fogad be, ami több mint kétharmada a magyar felsőoktatásnak. A modellváltás tulajdonképpen csak egy esély, egy lehetőség az egyetemek számára. Az egyik legfontosabb cél az, hogy a tehetséges hallgatókat itthon tartsuk, amihez az is szükséges, hogy az oktatóinkat megbecsüljük – mondta Strumpf István.


Maróth Miklós, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat elnöke arról beszélt, hogy az egyetemek milyen szerepet töltenek be a tudományos kutatásban, fejlesztésben és innovációban.


Az előadásokat kerekasztal-beszélgetés követte Decsi István (Pécsi Tudományegyetem, kancellár), Gajdácsi József (Semmelweis Egyetem, orvosszakmai igazgató), Sinkó Ottó (Rudolf Kálmán Óbudai Egyetemért Alapítvány, kuratóriumi tag), Szabó Gábor (Szegedi Tudományegyetemért Alapítvány, kuratóriumi elnök) részvételével. A beszélgetést Molnár Dániel, a Doktoranduszok Országos Szövetsége elnöke moderálta.


A továbbiakban Sótonyi Péter, azÁllatorvostudományi Egyetem, rektora Modellváltás és autonómia: Az intézményirányítás kihívásai és lehetőségei címmel tartott előadást. Őt követte Pókos Gergely, aMagyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány kuratóriumi titkára, aki az alapítványi fenntartásról és az egyetemek gazdasági önállóságáról beszélt.


A Mathias Corvinus Collegiumot Szalai Zoltán főigazgató képviselte. A főigazgató a tehetséggondozás jövőjéről a Kárpát-medencében tartott előadást. Mint mondta a jövő felsőoktatásának fontos feladata, hogy a felsőoktatás változása és kihívásai mellett is biztosítani tudja a tehetségek időben történő felismerését és megfelelő gondozását. Az MCC ebben kíván segítséget és partnerséget nyújtani a felsőoktatási intézmények számára, és kiegészíteni a tehetséggondozási lehetőségek palettáját olyan attribútumokkal, melyekre a hallgatóknak egyetemi tanulmányaik mellett szükségük lehet.


 A második kerekasztal-beszélgetésben Miseta Attila (Pécsi Tudományegyetem, rektor), Scheer Sándor (Moholy-Nagy Művészeti Egyetemért Alapítvány, kuratóriumi tag), Vári Attila, (Testnevelési Egyetemért Alapítvány, kuratóriumi tag, Vízilabda Szövetség elnök) vett részt, a beszélgetést Murai László, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája elnöke moderálta.


A tanácskozás zárásaként Ágostházy Szabolcs, a Miniszterelnökség, európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkárának a Felsőoktatási fejlesztési források: befektetés a jövőbe című előadását hallhatták a megjelentek, melyet Palkovics László innovációs és technológiai miniszter videóüzenete követett.


mpee.hu


A nemzeti felsőoktatás jövője: kihívások és válaszok címmel az egyetemi modellváltásról közös tanácskozást szervezett a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület, a Pécsi Polgári Szalon Egyesület és a Pillér Egyesület szeptember 29-én Pécsett.


A tanácskozás az egyetemi modellváltás legfontosabb kérdéseit és kihívásait tűzte programjára azzal a szándékkal, hogy építő vitát kezdeményezzen az érintett szereplők képviselői között és hogy meghatározza a modellváltás hosszú távú célját, kijelölje eszközeit, azonosítsa a kihívásokat és megfogalmazzon rájuk a válaszokat, a már rövid távon várt eredményekkel együtt.


A hazánk első egyetemének székhelyén, Pécsett megrendezett tanácskozáson felszólaltak az egyetemi, kormányzati, tudományos, üzleti és társadalmi élet vezetői, kiemelt szereplői és szakértői, a résztvevők sorában pedig az érintett szervezetek vezetői és döntéshozói foglalnak majd helyet. A tanácskozás fővédnöke: Palkovics László innovációs és technológiai miniszter volt. Az egész napos rendezvényt Kristóf Péter, a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület tagja koordinálta.


A tanácskozást Gellén Márton, az Magyar Polgári Együttműködés Egyesület főtitkár-alelnöke nyitotta meg, az egyesület elnöke, Vízkelety Mariann nevében.

– Nem csak a versenyképességről szól a felsőoktatás, ez nemzeti megmaradási kérdés volt mindig is, és most is az – hívta fel a hallgatóság figyelmét Gellén Márton.

A megjelenteket Kvanduk Frigyes, a Pécsi Egyházmegye, általános helynöke üdvözölte.


A nyitó plenáris blokkban a megjelentek a felsőoktatás múltjáról, jelenéről és jövőjéről hallhattak előadásokat. A felsőoktatási modellváltás koordinációjáért felelős kormánybiztos, Stumpf István mellett a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára, Kollár László Péter, valamint a Színház- és Filmművészeti Egyetem kancellárja, Szarka Gábor is tartott prezentációt.


– Ha az egyetemek nem tudnak sikeresen bekapcsolódni abba a versenybe, ami elindult a tehetséges emberekért, tehetséges hallgatókért és a tudás megújításáért, akkor a nemzetünk komoly problémával néz szembe – fogalmazott Strumpf István.


Ezekhez a gondolatokhoz csatlakozott prezentációjában Kollár László Péter is, aki elmondta:


– Meggyőződésem, hogy a felsőoktatás fejlesztése nemzetstratégiai kérdés. Alapvető fontosságú, nemcsak azért, mert szakembereket képez és ápolja a nemzeti kultúrát, hanem legfőképp azért, mert az egyetem a gondolkodó, innovatív, értelmiség képzésének a helye.


A Színház- és Filmművészeti Egyetem kancellárja, Szarka Gábor arról beszélt, hogyan is néz ki egy ilyen modellváltó intézmény. Ugyanis az ő víziójuk az, hogy 2030-ra Közép-Európa vezető, innovatív színház- és filmművészeti egyeteme legyen az SZFE.


Strumpf István szerint mérföldkőhöz érkezett a magyar felsőoktatás átalakítása, hiszen a napokban írják alá azokat a szerződéseket, amelyek pontot tesznek a közép- és hosszútávú felsőoktatási finanszírozás kérdéseire.


– Látható, hogy a 64 felsőoktatási intézmény közül, 21 modellváltó intézmény lett. Ez a 21 egyetem 180 ezer hallgatót fogad be, ami több mint kétharmada a magyar felsőoktatásnak. A modellváltás tulajdonképpen csak egy esély, egy lehetőség az egyetemek számára. Az egyik legfontosabb cél az, hogy a tehetséges hallgatókat itthon tartsuk, amihez az is szükséges, hogy az oktatóinkat megbecsüljük – mondta Strumpf István.


Maróth Miklós, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat elnöke arról beszélt, hogy az egyetemek milyen szerepet töltenek be a tudományos kutatásban, fejlesztésben és innovációban.


Az előadásokat kerekasztal-beszélgetés követte Decsi István (Pécsi Tudományegyetem, kancellár), Gajdácsi József (Semmelweis Egyetem, orvosszakmai igazgató), Sinkó Ottó (Rudolf Kálmán Óbudai Egyetemért Alapítvány, kuratóriumi tag), Szabó Gábor (Szegedi Tudományegyetemért Alapítvány, kuratóriumi elnök) részvételével. A beszélgetést Molnár Dániel, a Doktoranduszok Országos Szövetsége elnöke moderálta.


A továbbiakban Sótonyi Péter, azÁllatorvostudományi Egyetem, rektora Modellváltás és autonómia: Az intézményirányítás kihívásai és lehetőségei címmel tartott előadást. Őt követte Pókos Gergely, aMagyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány kuratóriumi titkára, aki az alapítványi fenntartásról és az egyetemek gazdasági önállóságáról beszélt.


A Mathias Corvinus Collegiumot Szalai Zoltán főigazgató képviselte. A főigazgató a tehetséggondozás jövőjéről a Kárpát-medencében tartott előadást. Mint mondta a jövő felsőoktatásának fontos feladata, hogy a felsőoktatás változása és kihívásai mellett is biztosítani tudja a tehetségek időben történő felismerését és megfelelő gondozását. Az MCC ebben kíván segítséget és partnerséget nyújtani a felsőoktatási intézmények számára, és kiegészíteni a tehetséggondozási lehetőségek palettáját olyan attribútumokkal, melyekre a hallgatóknak egyetemi tanulmányaik mellett szükségük lehet.


 A második kerekasztal-beszélgetésben Miseta Attila (Pécsi Tudományegyetem, rektor), Scheer Sándor (Moholy-Nagy Művészeti Egyetemért Alapítvány, kuratóriumi tag), Vári Attila, (Testnevelési Egyetemért Alapítvány, kuratóriumi tag, Vízilabda Szövetség elnök) vett részt, a beszélgetést Murai László, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája elnöke moderálta.


A tanácskozás zárásaként Ágostházy Szabolcs, a Miniszterelnökség, európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkárának a Felsőoktatási fejlesztési források: befektetés a jövőbe című előadását hallhatták a megjelentek, melyet Palkovics László innovációs és technológiai miniszter videóüzenete követett.


mpee.hu


A nemzeti felsőoktatás jövője: kihívások és válaszok címmel az egyetemi modellváltásról közös tanácskozást szervezett a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület, a Pécsi Polgári Szalon Egyesület és a Pillér Egyesület szeptember 29-én Pécsett.


A tanácskozás az egyetemi modellváltás legfontosabb kérdéseit és kihívásait tűzte programjára azzal a szándékkal, hogy építő vitát kezdeményezzen az érintett szereplők képviselői között és hogy meghatározza a modellváltás hosszú távú célját, kijelölje eszközeit, azonosítsa a kihívásokat és megfogalmazzon rájuk a válaszokat, a már rövid távon várt eredményekkel együtt.


A hazánk első egyetemének székhelyén, Pécsett megrendezett tanácskozáson felszólaltak az egyetemi, kormányzati, tudományos, üzleti és társadalmi élet vezetői, kiemelt szereplői és szakértői, a résztvevők sorában pedig az érintett szervezetek vezetői és döntéshozói foglalnak majd helyet. A tanácskozás fővédnöke: Palkovics László innovációs és technológiai miniszter volt. Az egész napos rendezvényt Kristóf Péter, a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület tagja koordinálta.


A tanácskozást Gellén Márton, az Magyar Polgári Együttműködés Egyesület főtitkár-alelnöke nyitotta meg, az egyesület elnöke, Vízkelety Mariann nevében.

– Nem csak a versenyképességről szól a felsőoktatás, ez nemzeti megmaradási kérdés volt mindig is, és most is az – hívta fel a hallgatóság figyelmét Gellén Márton.

A megjelenteket Kvanduk Frigyes, a Pécsi Egyházmegye, általános helynöke üdvözölte.


A nyitó plenáris blokkban a megjelentek a felsőoktatás múltjáról, jelenéről és jövőjéről hallhattak előadásokat. A felsőoktatási modellváltás koordinációjáért felelős kormánybiztos, Stumpf István mellett a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára, Kollár László Péter, valamint a Színház- és Filmművészeti Egyetem kancellárja, Szarka Gábor is tartott prezentációt.


– Ha az egyetemek nem tudnak sikeresen bekapcsolódni abba a versenybe, ami elindult a tehetséges emberekért, tehetséges hallgatókért és a tudás megújításáért, akkor a nemzetünk komoly problémával néz szembe – fogalmazott Strumpf István.


Ezekhez a gondolatokhoz csatlakozott prezentációjában Kollár László Péter is, aki elmondta:


– Meggyőződésem, hogy a felsőoktatás fejlesztése nemzetstratégiai kérdés. Alapvető fontosságú, nemcsak azért, mert szakembereket képez és ápolja a nemzeti kultúrát, hanem legfőképp azért, mert az egyetem a gondolkodó, innovatív, értelmiség képzésének a helye.


A Színház- és Filmművészeti Egyetem kancellárja, Szarka Gábor arról beszélt, hogyan is néz ki egy ilyen modellváltó intézmény. Ugyanis az ő víziójuk az, hogy 2030-ra Közép-Európa vezető, innovatív színház- és filmművészeti egyeteme legyen az SZFE.


Strumpf István szerint mérföldkőhöz érkezett a magyar felsőoktatás átalakítása, hiszen a napokban írják alá azokat a szerződéseket, amelyek pontot tesznek a közép- és hosszútávú felsőoktatási finanszírozás kérdéseire.


– Látható, hogy a 64 felsőoktatási intézmény közül, 21 modellváltó intézmény lett. Ez a 21 egyetem 180 ezer hallgatót fogad be, ami több mint kétharmada a magyar felsőoktatásnak. A modellváltás tulajdonképpen csak egy esély, egy lehetőség az egyetemek számára. Az egyik legfontosabb cél az, hogy a tehetséges hallgatókat itthon tartsuk, amihez az is szükséges, hogy az oktatóinkat megbecsüljük – mondta Strumpf István.


Maróth Miklós, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat elnöke arról beszélt, hogy az egyetemek milyen szerepet töltenek be a tudományos kutatásban, fejlesztésben és innovációban.


Az előadásokat kerekasztal-beszélgetés követte Decsi István (Pécsi Tudományegyetem, kancellár), Gajdácsi József (Semmelweis Egyetem, orvosszakmai igazgató), Sinkó Ottó (Rudolf Kálmán Óbudai Egyetemért Alapítvány, kuratóriumi tag), Szabó Gábor (Szegedi Tudományegyetemért Alapítvány, kuratóriumi elnök) részvételével. A beszélgetést Molnár Dániel, a Doktoranduszok Országos Szövetsége elnöke moderálta.


A továbbiakban Sótonyi Péter, azÁllatorvostudományi Egyetem, rektora Modellváltás és autonómia: Az intézményirányítás kihívásai és lehetőségei címmel tartott előadást. Őt követte Pókos Gergely, aMagyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány kuratóriumi titkára, aki az alapítványi fenntartásról és az egyetemek gazdasági önállóságáról beszélt.


A Mathias Corvinus Collegiumot Szalai Zoltán főigazgató képviselte. A főigazgató a tehetséggondozás jövőjéről a Kárpát-medencében tartott előadást. Mint mondta a jövő felsőoktatásának fontos feladata, hogy a felsőoktatás változása és kihívásai mellett is biztosítani tudja a tehetségek időben történő felismerését és megfelelő gondozását. Az MCC ebben kíván segítséget és partnerséget nyújtani a felsőoktatási intézmények számára, és kiegészíteni a tehetséggondozási lehetőségek palettáját olyan attribútumokkal, melyekre a hallgatóknak egyetemi tanulmányaik mellett szükségük lehet.


 A második kerekasztal-beszélgetésben Miseta Attila (Pécsi Tudományegyetem, rektor), Scheer Sándor (Moholy-Nagy Művészeti Egyetemért Alapítvány, kuratóriumi tag), Vári Attila, (Testnevelési Egyetemért Alapítvány, kuratóriumi tag, Vízilabda Szövetség elnök) vett részt, a beszélgetést Murai László, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája elnöke moderálta.


A tanácskozás zárásaként Ágostházy Szabolcs, a Miniszterelnökség, európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkárának a Felsőoktatási fejlesztési források: befektetés a jövőbe című előadását hallhatták a megjelentek, melyet Palkovics László innovációs és technológiai miniszter videóüzenete követett.


mpee.hu


A nemzeti felsőoktatás jövője: kihívások és válaszok címmel az egyetemi modellváltásról közös tanácskozást szervezett a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület, a Pécsi Polgári Szalon Egyesület és a Pillér Egyesület szeptember 29-én Pécsett.


A tanácskozás az egyetemi modellváltás legfontosabb kérdéseit és kihívásait tűzte programjára azzal a szándékkal, hogy építő vitát kezdeményezzen az érintett szereplők képviselői között és hogy meghatározza a modellváltás hosszú távú célját, kijelölje eszközeit, azonosítsa a kihívásokat és megfogalmazzon rájuk a válaszokat, a már rövid távon várt eredményekkel együtt.


A hazánk első egyetemének székhelyén, Pécsett megrendezett tanácskozáson felszólaltak az egyetemi, kormányzati, tudományos, üzleti és társadalmi élet vezetői, kiemelt szereplői és szakértői, a résztvevők sorában pedig az érintett szervezetek vezetői és döntéshozói foglalnak majd helyet. A tanácskozás fővédnöke: Palkovics László innovációs és technológiai miniszter volt. Az egész napos rendezvényt Kristóf Péter, a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület tagja koordinálta.


A tanácskozást Gellén Márton, az Magyar Polgári Együttműködés Egyesület főtitkár-alelnöke nyitotta meg, az egyesület elnöke, Vízkelety Mariann nevében.

– Nem csak a versenyképességről szól a felsőoktatás, ez nemzeti megmaradási kérdés volt mindig is, és most is az – hívta fel a hallgatóság figyelmét Gellén Márton.

A megjelenteket Kvanduk Frigyes, a Pécsi Egyházmegye, általános helynöke üdvözölte.


A nyitó plenáris blokkban a megjelentek a felsőoktatás múltjáról, jelenéről és jövőjéről hallhattak előadásokat. A felsőoktatási modellváltás koordinációjáért felelős kormánybiztos, Stumpf István mellett a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára, Kollár László Péter, valamint a Színház- és Filmművészeti Egyetem kancellárja, Szarka Gábor is tartott prezentációt.


– Ha az egyetemek nem tudnak sikeresen bekapcsolódni abba a versenybe, ami elindult a tehetséges emberekért, tehetséges hallgatókért és a tudás megújításáért, akkor a nemzetünk komoly problémával néz szembe – fogalmazott Strumpf István.


Ezekhez a gondolatokhoz csatlakozott prezentációjában Kollár László Péter is, aki elmondta:


– Meggyőződésem, hogy a felsőoktatás fejlesztése nemzetstratégiai kérdés. Alapvető fontosságú, nemcsak azért, mert szakembereket képez és ápolja a nemzeti kultúrát, hanem legfőképp azért, mert az egyetem a gondolkodó, innovatív, értelmiség képzésének a helye.


A Színház- és Filmművészeti Egyetem kancellárja, Szarka Gábor arról beszélt, hogyan is néz ki egy ilyen modellváltó intézmény. Ugyanis az ő víziójuk az, hogy 2030-ra Közép-Európa vezető, innovatív színház- és filmművészeti egyeteme legyen az SZFE.


Strumpf István szerint mérföldkőhöz érkezett a magyar felsőoktatás átalakítása, hiszen a napokban írják alá azokat a szerződéseket, amelyek pontot tesznek a közép- és hosszútávú felsőoktatási finanszírozás kérdéseire.


– Látható, hogy a 64 felsőoktatási intézmény közül, 21 modellváltó intézmény lett. Ez a 21 egyetem 180 ezer hallgatót fogad be, ami több mint kétharmada a magyar felsőoktatásnak. A modellváltás tulajdonképpen csak egy esély, egy lehetőség az egyetemek számára. Az egyik legfontosabb cél az, hogy a tehetséges hallgatókat itthon tartsuk, amihez az is szükséges, hogy az oktatóinkat megbecsüljük – mondta Strumpf István.


Maróth Miklós, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat elnöke arról beszélt, hogy az egyetemek milyen szerepet töltenek be a tudományos kutatásban, fejlesztésben és innovációban.


Az előadásokat kerekasztal-beszélgetés követte Decsi István (Pécsi Tudományegyetem, kancellár), Gajdácsi József (Semmelweis Egyetem, orvosszakmai igazgató), Sinkó Ottó (Rudolf Kálmán Óbudai Egyetemért Alapítvány, kuratóriumi tag), Szabó Gábor (Szegedi Tudományegyetemért Alapítvány, kuratóriumi elnök) részvételével. A beszélgetést Molnár Dániel, a Doktoranduszok Országos Szövetsége elnöke moderálta.


A továbbiakban Sótonyi Péter, azÁllatorvostudományi Egyetem, rektora Modellváltás és autonómia: Az intézményirányítás kihívásai és lehetőségei címmel tartott előadást. Őt követte Pókos Gergely, aMagyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány kuratóriumi titkára, aki az alapítványi fenntartásról és az egyetemek gazdasági önállóságáról beszélt.


A Mathias Corvinus Collegiumot Szalai Zoltán főigazgató képviselte. A főigazgató a tehetséggondozás jövőjéről a Kárpát-medencében tartott előadást. Mint mondta a jövő felsőoktatásának fontos feladata, hogy a felsőoktatás változása és kihívásai mellett is biztosítani tudja a tehetségek időben történő felismerését és megfelelő gondozását. Az MCC ebben kíván segítséget és partnerséget nyújtani a felsőoktatási intézmények számára, és kiegészíteni a tehetséggondozási lehetőségek palettáját olyan attribútumokkal, melyekre a hallgatóknak egyetemi tanulmányaik mellett szükségük lehet.


 A második kerekasztal-beszélgetésben Miseta Attila (Pécsi Tudományegyetem, rektor), Scheer Sándor (Moholy-Nagy Művészeti Egyetemért Alapítvány, kuratóriumi tag), Vári Attila, (Testnevelési Egyetemért Alapítvány, kuratóriumi tag, Vízilabda Szövetség elnök) vett részt, a beszélgetést Murai László, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája elnöke moderálta.


A tanácskozás zárásaként Ágostházy Szabolcs, a Miniszterelnökség, európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkárának a Felsőoktatási fejlesztési források: befektetés a jövőbe című előadását hallhatták a megjelentek, melyet Palkovics László innovációs és technológiai miniszter videóüzenete követett.


mpee.hu


A nemzeti felsőoktatás jövője: kihívások és válaszok címmel az egyetemi modellváltásról közös tanácskozást szervezett a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület, a Pécsi Polgári Szalon Egyesület és a Pillér Egyesület szeptember 29-én Pécsett.


A tanácskozás az egyetemi modellváltás legfontosabb kérdéseit és kihívásait tűzte programjára azzal a szándékkal, hogy építő vitát kezdeményezzen az érintett szereplők képviselői között és hogy meghatározza a modellváltás hosszú távú célját, kijelölje eszközeit, azonosítsa a kihívásokat és megfogalmazzon rájuk a válaszokat, a már rövid távon várt eredményekkel együtt.


A hazánk első egyetemének székhelyén, Pécsett megrendezett tanácskozáson felszólaltak az egyetemi, kormányzati, tudományos, üzleti és társadalmi élet vezetői, kiemelt szereplői és szakértői, a résztvevők sorában pedig az érintett szervezetek vezetői és döntéshozói foglalnak majd helyet. A tanácskozás fővédnöke: Palkovics László innovációs és technológiai miniszter volt. Az egész napos rendezvényt Kristóf Péter, a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület tagja koordinálta.


A tanácskozást Gellén Márton, az Magyar Polgári Együttműködés Egyesület főtitkár-alelnöke nyitotta meg, az egyesület elnöke, Vízkelety Mariann nevében.

– Nem csak a versenyképességről szól a felsőoktatás, ez nemzeti megmaradási kérdés volt mindig is, és most is az – hívta fel a hallgatóság figyelmét Gellén Márton.

A megjelenteket Kvanduk Frigyes, a Pécsi Egyházmegye, általános helynöke üdvözölte.


A nyitó plenáris blokkban a megjelentek a felsőoktatás múltjáról, jelenéről és jövőjéről hallhattak előadásokat. A felsőoktatási modellváltás koordinációjáért felelős kormánybiztos, Stumpf István mellett a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára, Kollár László Péter, valamint a Színház- és Filmművészeti Egyetem kancellárja, Szarka Gábor is tartott prezentációt.


– Ha az egyetemek nem tudnak sikeresen bekapcsolódni abba a versenybe, ami elindult a tehetséges emberekért, tehetséges hallgatókért és a tudás megújításáért, akkor a nemzetünk komoly problémával néz szembe – fogalmazott Strumpf István.


Ezekhez a gondolatokhoz csatlakozott prezentációjában Kollár László Péter is, aki elmondta:


– Meggyőződésem, hogy a felsőoktatás fejlesztése nemzetstratégiai kérdés. Alapvető fontosságú, nemcsak azért, mert szakembereket képez és ápolja a nemzeti kultúrát, hanem legfőképp azért, mert az egyetem a gondolkodó, innovatív, értelmiség képzésének a helye.


A Színház- és Filmművészeti Egyetem kancellárja, Szarka Gábor arról beszélt, hogyan is néz ki egy ilyen modellváltó intézmény. Ugyanis az ő víziójuk az, hogy 2030-ra Közép-Európa vezető, innovatív színház- és filmművészeti egyeteme legyen az SZFE.


Strumpf István szerint mérföldkőhöz érkezett a magyar felsőoktatás átalakítása, hiszen a napokban írják alá azokat a szerződéseket, amelyek pontot tesznek a közép- és hosszútávú felsőoktatási finanszírozás kérdéseire.


– Látható, hogy a 64 felsőoktatási intézmény közül, 21 modellváltó intézmény lett. Ez a 21 egyetem 180 ezer hallgatót fogad be, ami több mint kétharmada a magyar felsőoktatásnak. A modellváltás tulajdonképpen csak egy esély, egy lehetőség az egyetemek számára. Az egyik legfontosabb cél az, hogy a tehetséges hallgatókat itthon tartsuk, amihez az is szükséges, hogy az oktatóinkat megbecsüljük – mondta Strumpf István.


Maróth Miklós, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat elnöke arról beszélt, hogy az egyetemek milyen szerepet töltenek be a tudományos kutatásban, fejlesztésben és innovációban.


Az előadásokat kerekasztal-beszélgetés követte Decsi István (Pécsi Tudományegyetem, kancellár), Gajdácsi József (Semmelweis Egyetem, orvosszakmai igazgató), Sinkó Ottó (Rudolf Kálmán Óbudai Egyetemért Alapítvány, kuratóriumi tag), Szabó Gábor (Szegedi Tudományegyetemért Alapítvány, kuratóriumi elnök) részvételével. A beszélgetést Molnár Dániel, a Doktoranduszok Országos Szövetsége elnöke moderálta.


A továbbiakban Sótonyi Péter, azÁllatorvostudományi Egyetem, rektora Modellváltás és autonómia: Az intézményirányítás kihívásai és lehetőségei címmel tartott előadást. Őt követte Pókos Gergely, aMagyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány kuratóriumi titkára, aki az alapítványi fenntartásról és az egyetemek gazdasági önállóságáról beszélt.


A Mathias Corvinus Collegiumot Szalai Zoltán főigazgató képviselte. A főigazgató a tehetséggondozás jövőjéről a Kárpát-medencében tartott előadást. Mint mondta a jövő felsőoktatásának fontos feladata, hogy a felsőoktatás változása és kihívásai mellett is biztosítani tudja a tehetségek időben történő felismerését és megfelelő gondozását. Az MCC ebben kíván segítséget és partnerséget nyújtani a felsőoktatási intézmények számára, és kiegészíteni a tehetséggondozási lehetőségek palettáját olyan attribútumokkal, melyekre a hallgatóknak egyetemi tanulmányaik mellett szükségük lehet.


 A második kerekasztal-beszélgetésben Miseta Attila (Pécsi Tudományegyetem, rektor), Scheer Sándor (Moholy-Nagy Művészeti Egyetemért Alapítvány, kuratóriumi tag), Vári Attila, (Testnevelési Egyetemért Alapítvány, kuratóriumi tag, Vízilabda Szövetség elnök) vett részt, a beszélgetést Murai László, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája elnöke moderálta.


A tanácskozás zárásaként Ágostházy Szabolcs, a Miniszterelnökség, európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkárának a Felsőoktatási fejlesztési források: befektetés a jövőbe című előadását hallhatták a megjelentek, melyet Palkovics László innovációs és technológiai miniszter videóüzenete követett.


mpee.hu


A nemzeti felsőoktatás jövője: kihívások és válaszok címmel az egyetemi modellváltásról közös tanácskozást szervezett a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület, a Pécsi Polgári Szalon Egyesület és a Pillér Egyesület szeptember 29-én Pécsett.


A tanácskozás az egyetemi modellváltás legfontosabb kérdéseit és kihívásait tűzte programjára azzal a szándékkal, hogy építő vitát kezdeményezzen az érintett szereplők képviselői között és hogy meghatározza a modellváltás hosszú távú célját, kijelölje eszközeit, azonosítsa a kihívásokat és megfogalmazzon rájuk a válaszokat, a már rövid távon várt eredményekkel együtt.


A hazánk első egyetemének székhelyén, Pécsett megrendezett tanácskozáson felszólaltak az egyetemi, kormányzati, tudományos, üzleti és társadalmi élet vezetői, kiemelt szereplői és szakértői, a résztvevők sorában pedig az érintett szervezetek vezetői és döntéshozói foglalnak majd helyet. A tanácskozás fővédnöke: Palkovics László innovációs és technológiai miniszter volt. Az egész napos rendezvényt Kristóf Péter, a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület tagja koordinálta.


A tanácskozást Gellén Márton, az Magyar Polgári Együttműködés Egyesület főtitkár-alelnöke nyitotta meg, az egyesület elnöke, Vízkelety Mariann nevében.

– Nem csak a versenyképességről szól a felsőoktatás, ez nemzeti megmaradási kérdés volt mindig is, és most is az – hívta fel a hallgatóság figyelmét Gellén Márton.

A megjelenteket Kvanduk Frigyes, a Pécsi Egyházmegye, általános helynöke üdvözölte.


A nyitó plenáris blokkban a megjelentek a felsőoktatás múltjáról, jelenéről és jövőjéről hallhattak előadásokat. A felsőoktatási modellváltás koordinációjáért felelős kormánybiztos, Stumpf István mellett a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára, Kollár László Péter, valamint a Színház- és Filmművészeti Egyetem kancellárja, Szarka Gábor is tartott prezentációt.


– Ha az egyetemek nem tudnak sikeresen bekapcsolódni abba a versenybe, ami elindult a tehetséges emberekért, tehetséges hallgatókért és a tudás megújításáért, akkor a nemzetünk komoly problémával néz szembe – fogalmazott Strumpf István.


Ezekhez a gondolatokhoz csatlakozott prezentációjában Kollár László Péter is, aki elmondta:


– Meggyőződésem, hogy a felsőoktatás fejlesztése nemzetstratégiai kérdés. Alapvető fontosságú, nemcsak azért, mert szakembereket képez és ápolja a nemzeti kultúrát, hanem legfőképp azért, mert az egyetem a gondolkodó, innovatív, értelmiség képzésének a helye.


A Színház- és Filmművészeti Egyetem kancellárja, Szarka Gábor arról beszélt, hogyan is néz ki egy ilyen modellváltó intézmény. Ugyanis az ő víziójuk az, hogy 2030-ra Közép-Európa vezető, innovatív színház- és filmművészeti egyeteme legyen az SZFE.


Strumpf István szerint mérföldkőhöz érkezett a magyar felsőoktatás átalakítása, hiszen a napokban írják alá azokat a szerződéseket, amelyek pontot tesznek a közép- és hosszútávú felsőoktatási finanszírozás kérdéseire.


– Látható, hogy a 64 felsőoktatási intézmény közül, 21 modellváltó intézmény lett. Ez a 21 egyetem 180 ezer hallgatót fogad be, ami több mint kétharmada a magyar felsőoktatásnak. A modellváltás tulajdonképpen csak egy esély, egy lehetőség az egyetemek számára. Az egyik legfontosabb cél az, hogy a tehetséges hallgatókat itthon tartsuk, amihez az is szükséges, hogy az oktatóinkat megbecsüljük – mondta Strumpf István.


Maróth Miklós, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat elnöke arról beszélt, hogy az egyetemek milyen szerepet töltenek be a tudományos kutatásban, fejlesztésben és innovációban.


Az előadásokat kerekasztal-beszélgetés követte Decsi István (Pécsi Tudományegyetem, kancellár), Gajdácsi József (Semmelweis Egyetem, orvosszakmai igazgató), Sinkó Ottó (Rudolf Kálmán Óbudai Egyetemért Alapítvány, kuratóriumi tag), Szabó Gábor (Szegedi Tudományegyetemért Alapítvány, kuratóriumi elnök) részvételével. A beszélgetést Molnár Dániel, a Doktoranduszok Országos Szövetsége elnöke moderálta.


A továbbiakban Sótonyi Péter, azÁllatorvostudományi Egyetem, rektora Modellváltás és autonómia: Az intézményirányítás kihívásai és lehetőségei címmel tartott előadást. Őt követte Pókos Gergely, aMagyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány kuratóriumi titkára, aki az alapítványi fenntartásról és az egyetemek gazdasági önállóságáról beszélt.


A Mathias Corvinus Collegiumot Szalai Zoltán főigazgató képviselte. A főigazgató a tehetséggondozás jövőjéről a Kárpát-medencében tartott előadást. Mint mondta a jövő felsőoktatásának fontos feladata, hogy a felsőoktatás változása és kihívásai mellett is biztosítani tudja a tehetségek időben történő felismerését és megfelelő gondozását. Az MCC ebben kíván segítséget és partnerséget nyújtani a felsőoktatási intézmények számára, és kiegészíteni a tehetséggondozási lehetőségek palettáját olyan attribútumokkal, melyekre a hallgatóknak egyetemi tanulmányaik mellett szükségük lehet.


 A második kerekasztal-beszélgetésben Miseta Attila (Pécsi Tudományegyetem, rektor), Scheer Sándor (Moholy-Nagy Művészeti Egyetemért Alapítvány, kuratóriumi tag), Vári Attila, (Testnevelési Egyetemért Alapítvány, kuratóriumi tag, Vízilabda Szövetség elnök) vett részt, a beszélgetést Murai László, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája elnöke moderálta.


A tanácskozás zárásaként Ágostházy Szabolcs, a Miniszterelnökség, európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkárának a Felsőoktatási fejlesztési források: befektetés a jövőbe című előadását hallhatták a megjelentek, melyet Palkovics László innovációs és technológiai miniszter videóüzenete követett.


mpee.hu


A nemzeti felsőoktatás jövője: kihívások és válaszok címmel az egyetemi modellváltásról közös tanácskozást szervezett a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület, a Pécsi Polgári Szalon Egyesület és a Pillér Egyesület szeptember 29-én Pécsett.


A tanácskozás az egyetemi modellváltás legfontosabb kérdéseit és kihívásait tűzte programjára azzal a szándékkal, hogy építő vitát kezdeményezzen az érintett szereplők képviselői között és hogy meghatározza a modellváltás hosszú távú célját, kijelölje eszközeit, azonosítsa a kihívásokat és megfogalmazzon rájuk a válaszokat, a már rövid távon várt eredményekkel együtt.


A hazánk első egyetemének székhelyén, Pécsett megrendezett tanácskozáson felszólaltak az egyetemi, kormányzati, tudományos, üzleti és társadalmi élet vezetői, kiemelt szereplői és szakértői, a résztvevők sorában pedig az érintett szervezetek vezetői és döntéshozói foglalnak majd helyet. A tanácskozás fővédnöke: Palkovics László innovációs és technológiai miniszter volt. Az egész napos rendezvényt Kristóf Péter, a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület tagja koordinálta.


A tanácskozást Gellén Márton, az Magyar Polgári Együttműködés Egyesület főtitkár-alelnöke nyitotta meg, az egyesület elnöke, Vízkelety Mariann nevében.

– Nem csak a versenyképességről szól a felsőoktatás, ez nemzeti megmaradási kérdés volt mindig is, és most is az – hívta fel a hallgatóság figyelmét Gellén Márton.

A megjelenteket Kvanduk Frigyes, a Pécsi Egyházmegye, általános helynöke üdvözölte.


A nyitó plenáris blokkban a megjelentek a felsőoktatás múltjáról, jelenéről és jövőjéről hallhattak előadásokat. A felsőoktatási modellváltás koordinációjáért felelős kormánybiztos, Stumpf István mellett a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára, Kollár László Péter, valamint a Színház- és Filmművészeti Egyetem kancellárja, Szarka Gábor is tartott prezentációt.


– Ha az egyetemek nem tudnak sikeresen bekapcsolódni abba a versenybe, ami elindult a tehetséges emberekért, tehetséges hallgatókért és a tudás megújításáért, akkor a nemzetünk komoly problémával néz szembe – fogalmazott Strumpf István.


Ezekhez a gondolatokhoz csatlakozott prezentációjában Kollár László Péter is, aki elmondta:


– Meggyőződésem, hogy a felsőoktatás fejlesztése nemzetstratégiai kérdés. Alapvető fontosságú, nemcsak azért, mert szakembereket képez és ápolja a nemzeti kultúrát, hanem legfőképp azért, mert az egyetem a gondolkodó, innovatív, értelmiség képzésének a helye.


A Színház- és Filmművészeti Egyetem kancellárja, Szarka Gábor arról beszélt, hogyan is néz ki egy ilyen modellváltó intézmény. Ugyanis az ő víziójuk az, hogy 2030-ra Közép-Európa vezető, innovatív színház- és filmművészeti egyeteme legyen az SZFE.


Strumpf István szerint mérföldkőhöz érkezett a magyar felsőoktatás átalakítása, hiszen a napokban írják alá azokat a szerződéseket, amelyek pontot tesznek a közép- és hosszútávú felsőoktatási finanszírozás kérdéseire.


– Látható, hogy a 64 felsőoktatási intézmény közül, 21 modellváltó intézmény lett. Ez a 21 egyetem 180 ezer hallgatót fogad be, ami több mint kétharmada a magyar felsőoktatásnak. A modellváltás tulajdonképpen csak egy esély, egy lehetőség az egyetemek számára. Az egyik legfontosabb cél az, hogy a tehetséges hallgatókat itthon tartsuk, amihez az is szükséges, hogy az oktatóinkat megbecsüljük – mondta Strumpf István.


Maróth Miklós, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat elnöke arról beszélt, hogy az egyetemek milyen szerepet töltenek be a tudományos kutatásban, fejlesztésben és innovációban.


Az előadásokat kerekasztal-beszélgetés követte Decsi István (Pécsi Tudományegyetem, kancellár), Gajdácsi József (Semmelweis Egyetem, orvosszakmai igazgató), Sinkó Ottó (Rudolf Kálmán Óbudai Egyetemért Alapítvány, kuratóriumi tag), Szabó Gábor (Szegedi Tudományegyetemért Alapítvány, kuratóriumi elnök) részvételével. A beszélgetést Molnár Dániel, a Doktoranduszok Országos Szövetsége elnöke moderálta.


A továbbiakban Sótonyi Péter, azÁllatorvostudományi Egyetem, rektora Modellváltás és autonómia: Az intézményirányítás kihívásai és lehetőségei címmel tartott előadást. Őt követte Pókos Gergely, aMagyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány kuratóriumi titkára, aki az alapítványi fenntartásról és az egyetemek gazdasági önállóságáról beszélt.


A Mathias Corvinus Collegiumot Szalai Zoltán főigazgató képviselte. A főigazgató a tehetséggondozás jövőjéről a Kárpát-medencében tartott előadást. Mint mondta a jövő felsőoktatásának fontos feladata, hogy a felsőoktatás változása és kihívásai mellett is biztosítani tudja a tehetségek időben történő felismerését és megfelelő gondozását. Az MCC ebben kíván segítséget és partnerséget nyújtani a felsőoktatási intézmények számára, és kiegészíteni a tehetséggondozási lehetőségek palettáját olyan attribútumokkal, melyekre a hallgatóknak egyetemi tanulmányaik mellett szükségük lehet.


 A második kerekasztal-beszélgetésben Miseta Attila (Pécsi Tudományegyetem, rektor), Scheer Sándor (Moholy-Nagy Művészeti Egyetemért Alapítvány, kuratóriumi tag), Vári Attila, (Testnevelési Egyetemért Alapítvány, kuratóriumi tag, Vízilabda Szövetség elnök) vett részt, a beszélgetést Murai László, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája elnöke moderálta.


A tanácskozás zárásaként Ágostházy Szabolcs, a Miniszterelnökség, európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkárának a Felsőoktatási fejlesztési források: befektetés a jövőbe című előadását hallhatták a megjelentek, melyet Palkovics László innovációs és technológiai miniszter videóüzenete követett.


mpee.hu


A nemzeti felsőoktatás jövője: kihívások és válaszok címmel az egyetemi modellváltásról közös tanácskozást szervezett a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület, a Pécsi Polgári Szalon Egyesület és a Pillér Egyesület szeptember 29-én Pécsett.


A tanácskozás az egyetemi modellváltás legfontosabb kérdéseit és kihívásait tűzte programjára azzal a szándékkal, hogy építő vitát kezdeményezzen az érintett szereplők képviselői között és hogy meghatározza a modellváltás hosszú távú célját, kijelölje eszközeit, azonosítsa a kihívásokat és megfogalmazzon rájuk a válaszokat, a már rövid távon várt eredményekkel együtt.


A hazánk első egyetemének székhelyén, Pécsett megrendezett tanácskozáson felszólaltak az egyetemi, kormányzati, tudományos, üzleti és társadalmi élet vezetői, kiemelt szereplői és szakértői, a résztvevők sorában pedig az érintett szervezetek vezetői és döntéshozói foglalnak majd helyet. A tanácskozás fővédnöke: Palkovics László innovációs és technológiai miniszter volt. Az egész napos rendezvényt Kristóf Péter, a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület tagja koordinálta.


A tanácskozást Gellén Márton, az Magyar Polgári Együttműködés Egyesület főtitkár-alelnöke nyitotta meg, az egyesület elnöke, Vízkelety Mariann nevében.

– Nem csak a versenyképességről szól a felsőoktatás, ez nemzeti megmaradási kérdés volt mindig is, és most is az – hívta fel a hallgatóság figyelmét Gellén Márton.

A megjelenteket Kvanduk Frigyes, a Pécsi Egyházmegye, általános helynöke üdvözölte.


A nyitó plenáris blokkban a megjelentek a felsőoktatás múltjáról, jelenéről és jövőjéről hallhattak előadásokat. A felsőoktatási modellváltás koordinációjáért felelős kormánybiztos, Stumpf István mellett a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára, Kollár László Péter, valamint a Színház- és Filmművészeti Egyetem kancellárja, Szarka Gábor is tartott prezentációt.


– Ha az egyetemek nem tudnak sikeresen bekapcsolódni abba a versenybe, ami elindult a tehetséges emberekért, tehetséges hallgatókért és a tudás megújításáért, akkor a nemzetünk komoly problémával néz szembe – fogalmazott Strumpf István.


Ezekhez a gondolatokhoz csatlakozott prezentációjában Kollár László Péter is, aki elmondta:


– Meggyőződésem, hogy a felsőoktatás fejlesztése nemzetstratégiai kérdés. Alapvető fontosságú, nemcsak azért, mert szakembereket képez és ápolja a nemzeti kultúrát, hanem legfőképp azért, mert az egyetem a gondolkodó, innovatív, értelmiség képzésének a helye.


A Színház- és Filmművészeti Egyetem kancellárja, Szarka Gábor arról beszélt, hogyan is néz ki egy ilyen modellváltó intézmény. Ugyanis az ő víziójuk az, hogy 2030-ra Közép-Európa vezető, innovatív színház- és filmművészeti egyeteme legyen az SZFE.


Strumpf István szerint mérföldkőhöz érkezett a magyar felsőoktatás átalakítása, hiszen a napokban írják alá azokat a szerződéseket, amelyek pontot tesznek a közép- és hosszútávú felsőoktatási finanszírozás kérdéseire.


– Látható, hogy a 64 felsőoktatási intézmény közül, 21 modellváltó intézmény lett. Ez a 21 egyetem 180 ezer hallgatót fogad be, ami több mint kétharmada a magyar felsőoktatásnak. A modellváltás tulajdonképpen csak egy esély, egy lehetőség az egyetemek számára. Az egyik legfontosabb cél az, hogy a tehetséges hallgatókat itthon tartsuk, amihez az is szükséges, hogy az oktatóinkat megbecsüljük – mondta Strumpf István.


Maróth Miklós, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat elnöke arról beszélt, hogy az egyetemek milyen szerepet töltenek be a tudományos kutatásban, fejlesztésben és innovációban.


Az előadásokat kerekasztal-beszélgetés követte Decsi István (Pécsi Tudományegyetem, kancellár), Gajdácsi József (Semmelweis Egyetem, orvosszakmai igazgató), Sinkó Ottó (Rudolf Kálmán Óbudai Egyetemért Alapítvány, kuratóriumi tag), Szabó Gábor (Szegedi Tudományegyetemért Alapítvány, kuratóriumi elnök) részvételével. A beszélgetést Molnár Dániel, a Doktoranduszok Országos Szövetsége elnöke moderálta.


A továbbiakban Sótonyi Péter, azÁllatorvostudományi Egyetem, rektora Modellváltás és autonómia: Az intézményirányítás kihívásai és lehetőségei címmel tartott előadást. Őt követte Pókos Gergely, aMagyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány kuratóriumi titkára, aki az alapítványi fenntartásról és az egyetemek gazdasági önállóságáról beszélt.


A Mathias Corvinus Collegiumot Szalai Zoltán főigazgató képviselte. A főigazgató a tehetséggondozás jövőjéről a Kárpát-medencében tartott előadást. Mint mondta a jövő felsőoktatásának fontos feladata, hogy a felsőoktatás változása és kihívásai mellett is biztosítani tudja a tehetségek időben történő felismerését és megfelelő gondozását. Az MCC ebben kíván segítséget és partnerséget nyújtani a felsőoktatási intézmények számára, és kiegészíteni a tehetséggondozási lehetőségek palettáját olyan attribútumokkal, melyekre a hallgatóknak egyetemi tanulmányaik mellett szükségük lehet.


 A második kerekasztal-beszélgetésben Miseta Attila (Pécsi Tudományegyetem, rektor), Scheer Sándor (Moholy-Nagy Művészeti Egyetemért Alapítvány, kuratóriumi tag), Vári Attila, (Testnevelési Egyetemért Alapítvány, kuratóriumi tag, Vízilabda Szövetség elnök) vett részt, a beszélgetést Murai László, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája elnöke moderálta.


A tanácskozás zárásaként Ágostházy Szabolcs, a Miniszterelnökség, európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkárának a Felsőoktatási fejlesztési források: befektetés a jövőbe című előadását hallhatták a megjelentek, melyet Palkovics László innovációs és technológiai miniszter videóüzenete követett.


mpee.hu


A nemzeti felsőoktatás jövője: kihívások és válaszok címmel az egyetemi modellváltásról közös tanácskozást szervezett a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület, a Pécsi Polgári Szalon Egyesület és a Pillér Egyesület szeptember 29-én Pécsett.


A tanácskozás az egyetemi modellváltás legfontosabb kérdéseit és kihívásait tűzte programjára azzal a szándékkal, hogy építő vitát kezdeményezzen az érintett szereplők képviselői között és hogy meghatározza a modellváltás hosszú távú célját, kijelölje eszközeit, azonosítsa a kihívásokat és megfogalmazzon rájuk a válaszokat, a már rövid távon várt eredményekkel együtt.


A hazánk első egyetemének székhelyén, Pécsett megrendezett tanácskozáson felszólaltak az egyetemi, kormányzati, tudományos, üzleti és társadalmi élet vezetői, kiemelt szereplői és szakértői, a résztvevők sorában pedig az érintett szervezetek vezetői és döntéshozói foglalnak majd helyet. A tanácskozás fővédnöke: Palkovics László innovációs és technológiai miniszter volt. Az egész napos rendezvényt Kristóf Péter, a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület tagja koordinálta.


A tanácskozást Gellén Márton, az Magyar Polgári Együttműködés Egyesület főtitkár-alelnöke nyitotta meg, az egyesület elnöke, Vízkelety Mariann nevében.

– Nem csak a versenyképességről szól a felsőoktatás, ez nemzeti megmaradási kérdés volt mindig is, és most is az – hívta fel a hallgatóság figyelmét Gellén Márton.

A megjelenteket Kvanduk Frigyes, a Pécsi Egyházmegye, általános helynöke üdvözölte.


A nyitó plenáris blokkban a megjelentek a felsőoktatás múltjáról, jelenéről és jövőjéről hallhattak előadásokat. A felsőoktatási modellváltás koordinációjáért felelős kormánybiztos, Stumpf István mellett a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára, Kollár László Péter, valamint a Színház- és Filmművészeti Egyetem kancellárja, Szarka Gábor is tartott prezentációt.


– Ha az egyetemek nem tudnak sikeresen bekapcsolódni abba a versenybe, ami elindult a tehetséges emberekért, tehetséges hallgatókért és a tudás megújításáért, akkor a nemzetünk komoly problémával néz szembe – fogalmazott Strumpf István.


Ezekhez a gondolatokhoz csatlakozott prezentációjában Kollár László Péter is, aki elmondta:


– Meggyőződésem, hogy a felsőoktatás fejlesztése nemzetstratégiai kérdés. Alapvető fontosságú, nemcsak azért, mert szakembereket képez és ápolja a nemzeti kultúrát, hanem legfőképp azért, mert az egyetem a gondolkodó, innovatív, értelmiség képzésének a helye.


A Színház- és Filmművészeti Egyetem kancellárja, Szarka Gábor arról beszélt, hogyan is néz ki egy ilyen modellváltó intézmény. Ugyanis az ő víziójuk az, hogy 2030-ra Közép-Európa vezető, innovatív színház- és filmművészeti egyeteme legyen az SZFE.


Strumpf István szerint mérföldkőhöz érkezett a magyar felsőoktatás átalakítása, hiszen a napokban írják alá azokat a szerződéseket, amelyek pontot tesznek a közép- és hosszútávú felsőoktatási finanszírozás kérdéseire.


– Látható, hogy a 64 felsőoktatási intézmény közül, 21 modellváltó intézmény lett. Ez a 21 egyetem 180 ezer hallgatót fogad be, ami több mint kétharmada a magyar felsőoktatásnak. A modellváltás tulajdonképpen csak egy esély, egy lehetőség az egyetemek számára. Az egyik legfontosabb cél az, hogy a tehetséges hallgatókat itthon tartsuk, amihez az is szükséges, hogy az oktatóinkat megbecsüljük – mondta Strumpf István.


Maróth Miklós, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat elnöke arról beszélt, hogy az egyetemek milyen szerepet töltenek be a tudományos kutatásban, fejlesztésben és innovációban.


Az előadásokat kerekasztal-beszélgetés követte Decsi István (Pécsi Tudományegyetem, kancellár), Gajdácsi József (Semmelweis Egyetem, orvosszakmai igazgató), Sinkó Ottó (Rudolf Kálmán Óbudai Egyetemért Alapítvány, kuratóriumi tag), Szabó Gábor (Szegedi Tudományegyetemért Alapítvány, kuratóriumi elnök) részvételével. A beszélgetést Molnár Dániel, a Doktoranduszok Országos Szövetsége elnöke moderálta.


A továbbiakban Sótonyi Péter, azÁllatorvostudományi Egyetem, rektora Modellváltás és autonómia: Az intézményirányítás kihívásai és lehetőségei címmel tartott előadást. Őt követte Pókos Gergely, aMagyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány kuratóriumi titkára, aki az alapítványi fenntartásról és az egyetemek gazdasági önállóságáról beszélt.


A Mathias Corvinus Collegiumot Szalai Zoltán főigazgató képviselte. A főigazgató a tehetséggondozás jövőjéről a Kárpát-medencében tartott előadást. Mint mondta a jövő felsőoktatásának fontos feladata, hogy a felsőoktatás változása és kihívásai mellett is biztosítani tudja a tehetségek időben történő felismerését és megfelelő gondozását. Az MCC ebben kíván segítséget és partnerséget nyújtani a felsőoktatási intézmények számára, és kiegészíteni a tehetséggondozási lehetőségek palettáját olyan attribútumokkal, melyekre a hallgatóknak egyetemi tanulmányaik mellett szükségük lehet.


 A második kerekasztal-beszélgetésben Miseta Attila (Pécsi Tudományegyetem, rektor), Scheer Sándor (Moholy-Nagy Művészeti Egyetemért Alapítvány, kuratóriumi tag), Vári Attila, (Testnevelési Egyetemért Alapítvány, kuratóriumi tag, Vízilabda Szövetség elnök) vett részt, a beszélgetést Murai László, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája elnöke moderálta.


A tanácskozás zárásaként Ágostházy Szabolcs, a Miniszterelnökség, európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkárának a Felsőoktatási fejlesztési források: befektetés a jövőbe című előadását hallhatták a megjelentek, melyet Palkovics László innovációs és technológiai miniszter videóüzenete követett.


mpee.hu


A nemzeti felsőoktatás jövője: kihívások és válaszok címmel az egyetemi modellváltásról közös tanácskozást szervezett a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület, a Pécsi Polgári Szalon Egyesület és a Pillér Egyesület szeptember 29-én Pécsett.


A tanácskozás az egyetemi modellváltás legfontosabb kérdéseit és kihívásait tűzte programjára azzal a szándékkal, hogy építő vitát kezdeményezzen az érintett szereplők képviselői között és hogy meghatározza a modellváltás hosszú távú célját, kijelölje eszközeit, azonosítsa a kihívásokat és megfogalmazzon rájuk a válaszokat, a már rövid távon várt eredményekkel együtt.


A hazánk első egyetemének székhelyén, Pécsett megrendezett tanácskozáson felszólaltak az egyetemi, kormányzati, tudományos, üzleti és társadalmi élet vezetői, kiemelt szereplői és szakértői, a résztvevők sorában pedig az érintett szervezetek vezetői és döntéshozói foglalnak majd helyet. A tanácskozás fővédnöke: Palkovics László innovációs és technológiai miniszter volt. Az egész napos rendezvényt Kristóf Péter, a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület tagja koordinálta.


A tanácskozást Gellén Márton, az Magyar Polgári Együttműködés Egyesület főtitkár-alelnöke nyitotta meg, az egyesület elnöke, Vízkelety Mariann nevében.

– Nem csak a versenyképességről szól a felsőoktatás, ez nemzeti megmaradási kérdés volt mindig is, és most is az – hívta fel a hallgatóság figyelmét Gellén Márton.

A megjelenteket Kvanduk Frigyes, a Pécsi Egyházmegye, általános helynöke üdvözölte.


A nyitó plenáris blokkban a megjelentek a felsőoktatás múltjáról, jelenéről és jövőjéről hallhattak előadásokat. A felsőoktatási modellváltás koordinációjáért felelős kormánybiztos, Stumpf István mellett a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára, Kollár László Péter, valamint a Színház- és Filmművészeti Egyetem kancellárja, Szarka Gábor is tartott prezentációt.


– Ha az egyetemek nem tudnak sikeresen bekapcsolódni abba a versenybe, ami elindult a tehetséges emberekért, tehetséges hallgatókért és a tudás megújításáért, akkor a nemzetünk komoly problémával néz szembe – fogalmazott Strumpf István.


Ezekhez a gondolatokhoz csatlakozott prezentációjában Kollár László Péter is, aki elmondta:


– Meggyőződésem, hogy a felsőoktatás fejlesztése nemzetstratégiai kérdés. Alapvető fontosságú, nemcsak azért, mert szakembereket képez és ápolja a nemzeti kultúrát, hanem legfőképp azért, mert az egyetem a gondolkodó, innovatív, értelmiség képzésének a helye.


A Színház- és Filmművészeti Egyetem kancellárja, Szarka Gábor arról beszélt, hogyan is néz ki egy ilyen modellváltó intézmény. Ugyanis az ő víziójuk az, hogy 2030-ra Közép-Európa vezető, innovatív színház- és filmművészeti egyeteme legyen az SZFE.


Strumpf István szerint mérföldkőhöz érkezett a magyar felsőoktatás átalakítása, hiszen a napokban írják alá azokat a szerződéseket, amelyek pontot tesznek a közép- és hosszútávú felsőoktatási finanszírozás kérdéseire.


– Látható, hogy a 64 felsőoktatási intézmény közül, 21 modellváltó intézmény lett. Ez a 21 egyetem 180 ezer hallgatót fogad be, ami több mint kétharmada a magyar felsőoktatásnak. A modellváltás tulajdonképpen csak egy esély, egy lehetőség az egyetemek számára. Az egyik legfontosabb cél az, hogy a tehetséges hallgatókat itthon tartsuk, amihez az is szükséges, hogy az oktatóinkat megbecsüljük – mondta Strumpf István.


Maróth Miklós, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat elnöke arról beszélt, hogy az egyetemek milyen szerepet töltenek be a tudományos kutatásban, fejlesztésben és innovációban.


Az előadásokat kerekasztal-beszélgetés követte Decsi István (Pécsi Tudományegyetem, kancellár), Gajdácsi József (Semmelweis Egyetem, orvosszakmai igazgató), Sinkó Ottó (Rudolf Kálmán Óbudai Egyetemért Alapítvány, kuratóriumi tag), Szabó Gábor (Szegedi Tudományegyetemért Alapítvány, kuratóriumi elnök) részvételével. A beszélgetést Molnár Dániel, a Doktoranduszok Országos Szövetsége elnöke moderálta.


A továbbiakban Sótonyi Péter, azÁllatorvostudományi Egyetem, rektora Modellváltás és autonómia: Az intézményirányítás kihívásai és lehetőségei címmel tartott előadást. Őt követte Pókos Gergely, aMagyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány kuratóriumi titkára, aki az alapítványi fenntartásról és az egyetemek gazdasági önállóságáról beszélt.


A Mathias Corvinus Collegiumot Szalai Zoltán főigazgató képviselte. A főigazgató a tehetséggondozás jövőjéről a Kárpát-medencében tartott előadást. Mint mondta a jövő felsőoktatásának fontos feladata, hogy a felsőoktatás változása és kihívásai mellett is biztosítani tudja a tehetségek időben történő felismerését és megfelelő gondozását. Az MCC ebben kíván segítséget és partnerséget nyújtani a felsőoktatási intézmények számára, és kiegészíteni a tehetséggondozási lehetőségek palettáját olyan attribútumokkal, melyekre a hallgatóknak egyetemi tanulmányaik mellett szükségük lehet.


 A második kerekasztal-beszélgetésben Miseta Attila (Pécsi Tudományegyetem, rektor), Scheer Sándor (Moholy-Nagy Művészeti Egyetemért Alapítvány, kuratóriumi tag), Vári Attila, (Testnevelési Egyetemért Alapítvány, kuratóriumi tag, Vízilabda Szövetség elnök) vett részt, a beszélgetést Murai László, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája elnöke moderálta.


A tanácskozás zárásaként Ágostházy Szabolcs, a Miniszterelnökség, európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkárának a Felsőoktatási fejlesztési források: befektetés a jövőbe című előadását hallhatták a megjelentek, melyet Palkovics László innovációs és technológiai miniszter videóüzenete követett.


mpee.hu


A nemzeti felsőoktatás jövője: kihívások és válaszok címmel az egyetemi modellváltásról közös tanácskozást szervezett a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület, a Pécsi Polgári Szalon Egyesület és a Pillér Egyesület szeptember 29-én Pécsett.


A tanácskozás az egyetemi modellváltás legfontosabb kérdéseit és kihívásait tűzte programjára azzal a szándékkal, hogy építő vitát kezdeményezzen az érintett szereplők képviselői között és hogy meghatározza a modellváltás hosszú távú célját, kijelölje eszközeit, azonosítsa a kihívásokat és megfogalmazzon rájuk a válaszokat, a már rövid távon várt eredményekkel együtt.


A hazánk első egyetemének székhelyén, Pécsett megrendezett tanácskozáson felszólaltak az egyetemi, kormányzati, tudományos, üzleti és társadalmi élet vezetői, kiemelt szereplői és szakértői, a résztvevők sorában pedig az érintett szervezetek vezetői és döntéshozói foglalnak majd helyet. A tanácskozás fővédnöke: Palkovics László innovációs és technológiai miniszter volt. Az egész napos rendezvényt Kristóf Péter, a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület tagja koordinálta.


A tanácskozást Gellén Márton, az Magyar Polgári Együttműködés Egyesület főtitkár-alelnöke nyitotta meg, az egyesület elnöke, Vízkelety Mariann nevében.

– Nem csak a versenyképességről szól a felsőoktatás, ez nemzeti megmaradási kérdés volt mindig is, és most is az – hívta fel a hallgatóság figyelmét Gellén Márton.

A megjelenteket Kvanduk Frigyes, a Pécsi Egyházmegye, általános helynöke üdvözölte.


A nyitó plenáris blokkban a megjelentek a felsőoktatás múltjáról, jelenéről és jövőjéről hallhattak előadásokat. A felsőoktatási modellváltás koordinációjáért felelős kormánybiztos, Stumpf István mellett a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára, Kollár László Péter, valamint a Színház- és Filmművészeti Egyetem kancellárja, Szarka Gábor is tartott prezentációt.


– Ha az egyetemek nem tudnak sikeresen bekapcsolódni abba a versenybe, ami elindult a tehetséges emberekért, tehetséges hallgatókért és a tudás megújításáért, akkor a nemzetünk komoly problémával néz szembe – fogalmazott Strumpf István.


Ezekhez a gondolatokhoz csatlakozott prezentációjában Kollár László Péter is, aki elmondta:


– Meggyőződésem, hogy a felsőoktatás fejlesztése nemzetstratégiai kérdés. Alapvető fontosságú, nemcsak azért, mert szakembereket képez és ápolja a nemzeti kultúrát, hanem legfőképp azért, mert az egyetem a gondolkodó, innovatív, értelmiség képzésének a helye.


A Színház- és Filmművészeti Egyetem kancellárja, Szarka Gábor arról beszélt, hogyan is néz ki egy ilyen modellváltó intézmény. Ugyanis az ő víziójuk az, hogy 2030-ra Közép-Európa vezető, innovatív színház- és filmművészeti egyeteme legyen az SZFE.


Strumpf István szerint mérföldkőhöz érkezett a magyar felsőoktatás átalakítása, hiszen a napokban írják alá azokat a szerződéseket, amelyek pontot tesznek a közép- és hosszútávú felsőoktatási finanszírozás kérdéseire.


– Látható, hogy a 64 felsőoktatási intézmény közül, 21 modellváltó intézmény lett. Ez a 21 egyetem 180 ezer hallgatót fogad be, ami több mint kétharmada a magyar felsőoktatásnak. A modellváltás tulajdonképpen csak egy esély, egy lehetőség az egyetemek számára. Az egyik legfontosabb cél az, hogy a tehetséges hallgatókat itthon tartsuk, amihez az is szükséges, hogy az oktatóinkat megbecsüljük – mondta Strumpf István.


Maróth Miklós, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat elnöke arról beszélt, hogy az egyetemek milyen szerepet töltenek be a tudományos kutatásban, fejlesztésben és innovációban.


Az előadásokat kerekasztal-beszélgetés követte Decsi István (Pécsi Tudományegyetem, kancellár), Gajdácsi József (Semmelweis Egyetem, orvosszakmai igazgató), Sinkó Ottó (Rudolf Kálmán Óbudai Egyetemért Alapítvány, kuratóriumi tag), Szabó Gábor (Szegedi Tudományegyetemért Alapítvány, kuratóriumi elnök) részvételével. A beszélgetést Molnár Dániel, a Doktoranduszok Országos Szövetsége elnöke moderálta.


A továbbiakban Sótonyi Péter, azÁllatorvostudományi Egyetem, rektora Modellváltás és autonómia: Az intézményirányítás kihívásai és lehetőségei címmel tartott előadást. Őt követte Pókos Gergely, aMagyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány kuratóriumi titkára, aki az alapítványi fenntartásról és az egyetemek gazdasági önállóságáról beszélt.


A Mathias Corvinus Collegiumot Szalai Zoltán főigazgató képviselte. A főigazgató a tehetséggondozás jövőjéről a Kárpát-medencében tartott előadást. Mint mondta a jövő felsőoktatásának fontos feladata, hogy a felsőoktatás változása és kihívásai mellett is biztosítani tudja a tehetségek időben történő felismerését és megfelelő gondozását. Az MCC ebben kíván segítséget és partnerséget nyújtani a felsőoktatási intézmények számára, és kiegészíteni a tehetséggondozási lehetőségek palettáját olyan attribútumokkal, melyekre a hallgatóknak egyetemi tanulmányaik mellett szükségük lehet.


 A második kerekasztal-beszélgetésben Miseta Attila (Pécsi Tudományegyetem, rektor), Scheer Sándor (Moholy-Nagy Művészeti Egyetemért Alapítvány, kuratóriumi tag), Vári Attila, (Testnevelési Egyetemért Alapítvány, kuratóriumi tag, Vízilabda Szövetség elnök) vett részt, a beszélgetést Murai László, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája elnöke moderálta.


A tanácskozás zárásaként Ágostházy Szabolcs, a Miniszterelnökség, európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkárának a Felsőoktatási fejlesztési források: befektetés a jövőbe című előadását hallhatták a megjelentek, melyet Palkovics László innovációs és technológiai miniszter videóüzenete követett.


mpee.hu