Tizennegyedik országértékelő beszédét tartotta Orbán Viktor miniszterelnök 2012. február 7-én, a Millenárison. A kormányfő úgy fogalmazott: Magyarország új alapokon áll, és ezeket az alapokat senki sem szedheti fel.
Hosszú lesz, itt-ott meredek, csatolják be az öveket – kezdte Orbán Viktor miniszterelnök keddi évértékelő beszédét a Millenárison. A miniszterelnök idézte Abraham Lincoln volt amerikai elnök mondását miszerint az emberektől kapott felhatalmazással, az emberek érdekében kell cselekedni, amely a demokratikus kormányzás lényegét jelenti. Nagy kár, hogy ez az észjárás kifelé megy a divatból és populizmusnak minősül – tette hozzá.
Orbán köszönetet mondott azoknak, akik a hazánkra zúdított pergőtűzben kiálltak Magyarországért a január 21-i békemenet során. A politika nem a balett-táncosok világa, de igenis számít, hogy együtt érezzenek és erőt adjanak nekünk az emberek, nem sajnáltatni akarjuk magunkat, nem olcsó szendergésre vágyunk – fogalmazott.
Napra pontosan egy éve találkoztunk ugyanitt és ugyanebből a célból, kevesen gondolták akkor, mi minden vár ránk 2011-ben. Az tisztán látszott, hogy a kommunizmus bukása után a legnehezebb év elé nézünk – mondta a miniszterelnök. Felidézte, tavaly az EU-ban 13 kormány bukott meg, és szomszédjaink közül négyben – Szlovéniában, Szlovákiában, Horvátországban és Romániában – is – fejtette ki Orbán Viktor.
Korábban stabilnak látszó országokban alakultak ki zavargások, bénították meg egész országrészek működését – fogalmazott, példaként említve Hollandiát. Meglátása szerint olyan veszélyek tűntek fel a horizonton, mint a fizetésképtelenség, és már nem tartoznak a sci-fi kategóriájába az eurózóna széteséséről szóló találgatások. A 2012-es évre szóló gazdasági előrejelzéseket naponta kiigazítják, és mindig lefelé. – A 2011-es év megrendítő volt Európa számára, a jövőbe vetett remények megingására gondolok. Európa lassan olyan lesz, mint az alkohol, nagy célok elérésére ösztönöz de megakadályozza, hogy elérjük azokat – tette hozzá a miniszterelnök.
Félni csak a félelemtől kell
– Annál különösebb, de igaz, hogy az Európát megrázó válság közepette két kis magyar település megmutatta, van kiút a mélységből – hangsúlyozta a miniszterelnök. Kiemelte: Devecser és Kolontár újjászületése megmutatta, nincs olyan mélypont, melyből ne lehetne újjáépíteni. – Nekik mindenüket elsodorta a vörösiszap-áradat. Jártam ott, emlékszem az ottaniak arcára – ecsetelte Orbán Viktor. Hangsúlyozta, van olyan, hogy megrepednek a biztos alapok, ez is egy ilyen helyzet volt.
– Magyarország most olyan helyzetben van, mint korábban Kolontár és Devecser. Sokan felteszik most a kérdést, mi van, ha elsüllyedünk a bajban, ha mi, a mostani kormány sem tudja megoldani a gondokat. Mi viszont most azt válaszoljuk, félni csak a félelemtől kell. Köszönjük Devecser, köszönjük Kolontár! – mondott hálát a kormányfő.
2010-ben egy hatalmas közös vállalkozásba kezdtünk, hogy megépítsük az erős Magyarországot, ahol jobb lehet az életünk, mondta Orbán, hozzátéve: tudtuk, hogy ez nem lesz sétagalopp, de legyőztük a kishitűségünket. Az előző kormányok nyolc éve alatt felhalmozott hibák és az elmúlt húsz év mulasztásai kapcsán az országot az elsüllyedt Costa Concordiához hasonlította, amelyet elhagyott a kapitánya. A „zátonyra futtatott Magyarország” három legnagyobb problémájának az adósságcsapdát, a munka becsületének elveszítését és a tartalékok tartalékok hiányát nevezte. Orbán emlékeztetett: 1998 és 2002 között már sikerült kiverekedni magunkat az adósságcsapdából, ám a szocialisták az önkormányzatok mellett eladósították az államot is.
„E nélkül most annyi pénzünk lenne, hogy mi adnánk kölcsön az IMF-nek, és azon vitatkoznánk, mennyi légitársaságunk legyen, vagy mennyit emeljünk a nyugdíjakon.” Elmondta Orbán azt is, hogy az is nyomasztó volt, hogy nem érte meg dolgozni, bátorság kellett ahhoz, hogy valaki erre vállalkozzon. Viszont munka nélkül nem lesz növekedés – mondta a miniszterelnök.
Az adórendszert úgy jellemezte: minden volt, csak progresszív nem, csak az járt jól, aki kijátszotta és büntette a teljesítményt. Ez vezetett oda, hogy 2010-ben kétmillió adófizető tartotta fenn a tízmilliós Magyarországot.
Az eladósodás magával hozta a hónapról hónapra élést, a családi tartalékok hiányát, ami azt jelentette, hogy baj esetén nincs hová nyúlni – hangsúlyozta a miniszterelnök. Orbán szerint szinte mindenki rosszul járt a 2010-ben lezárult korszakban, de jó páran sokak kárára meggazdagodtak. A politikus példaként hozta föl a magánnyugdíj-pénztárakat, ahol a válság alatt fizették a legnagyobb jutalmakat. Kiemelte azt is, hogy a legutóbbi napokban a 4-es metró felkerült a legkárosabb beruházások listájára.
Orbán Viktor úgy látja, mindennek az lett a vége, hogy egy kifizetetlen horribilis számla maradt hátra. Erre a számlára a baloldal azt mondta, fizessék ki az emberek – tette hozzá. Ezzel szemben az emberek 2010-ben egy kétharmados nemet mondtak erre a politikára – hangsúlyozta Orbán Viktor.
A miniszterelnök szólt arról is, hogy bár nem volt az ínyére, kivetették a bankadót, a válságadót, és bevezették a végtörlesztést, de nem volt vesztegetni való idő, az ország érdekében meg kellett ezt tenni. Sokan azt mondják, térjünk vissza azokhoz a módszerekhez, amellyel eladósították az országot – tette hozzá. „Mindenkivel együttműködök, akik segíti az erős Magyarország megteremtését, de harcolok azokkal szemben, akik a régi módszereket szeretnék viszontlátni.”
Új szelek fújnak Európában
– Ma már Európában is új szelek fújnak; ami tegnap elképzelhetetlen volt, mára bevett gyakorlat. A mi vágyainkban nincsen semmi rendkívüli, egy erős, független, szabad országot akarunk, ami biztonságot nyújt mindannyiunk számára – mondta a kormányfő, hozzátéve, az a tétje a kormány küzdelmének, hogy a középosztályi életet hogyan tudja megőrizni azoknak, akik már elérték, illetve hogyan segítheti a szegényebbeket, hogy elérjék.
Magyarország új alapokon áll, visszavonhatatlan tény, ezeket az alapokat senki sem szedheti fel a magyarok talpa alól. Akinek kétsége van, idézze fel a békemenetben részt vevők derűs elszántságát – figyelmeztetett Orbán.
Szerinte senkitől sem lehet elvárni, hogy tisztességgel dolgozzon, ha tudja, nincs értelme a munkájának. „Ezért fordultunk szembe az adósrabszolgasággal.” Azt nem gondolja senki, hogy a korábban felvett hiteleket csak úgy el lehet törölni – hiába esne jól -, de azt egész egyszerűen nem fogadhatjuk el, hogy az emberek lakásuk helyett a devizahitelüket hagyják a gyermekeikre – fogalmazott. Kiemelte: a végtörlesztéssel 160 ezer család kiszabadulhatott a nyomosztó devizateher alól. Ez nem csak az ő számukra jelent megkönnyebbülést, hanem ez azt is jelenti, hogy az ország küldő devizaadósságából 766 milliárdot sikerült átváltani.
Már van értelme többet, jobban dolgozni
Sikeresen és jelentősen csökkentettük az adósságot is, emelte ki a kormányfő. Elmondta, ha nem fékeztük volna meg az adósság növekedését, akkor most ott tartanánk, mint Görögország. A hitelezőink uralkodnának felettünk, tette hozzá. Most azonban még nem érezhetjük biztonságban függetlenségünket. A Széll Kálmán-terv végrehajtása 83 százalékon áll, van még feladat, hangsúlyozta Orbán Viktor.
Tudom, hogy sokan nem szeretik az új adórendszert, érvelt a miniszterelnök, de nincs olyan szisztéma, amit mindenki szeretne. „A gazdagok mindig megtalálják a módját, hogy kivonják jövedelmüket az adózás alól, ezért van szükség az arányos adórendszerre” – tette hozzá. A társadalmi igazságot nem az adórendszeren kell számon kérni, hanem a szociális rendszeren. Orbán Viktor elmondta, most már van értelme többet, jobban dolgozni, mert arányosan dolgozhatunk. „Az új adórendszerre 2013. január 1-től tudunk átállni, és biztosra veszem, ha a beüzemeltük azt, működni fog.”
Orbán Viktor azonban hozzátette: a mi politikánk túlnyúlik a középosztály képviseletén. A miniszterelnök úgy fogalmazott: érdekegyeztetésre van szükség a leszakadók és a középréteg között, hiszen utóbbi érdeke is, hogy kevesen éljenek segélyből.
Forrás: MTi/mno.hu
Tizennegyedik országértékelő beszédét tartotta Orbán Viktor miniszterelnök 2012. február 7-én, a Millenárison. A kormányfő úgy fogalmazott: Magyarország új alapokon áll, és ezeket az alapokat senki sem szedheti fel.
Hosszú lesz, itt-ott meredek, csatolják be az öveket – kezdte Orbán Viktor miniszterelnök keddi évértékelő beszédét a Millenárison. A miniszterelnök idézte Abraham Lincoln volt amerikai elnök mondását miszerint az emberektől kapott felhatalmazással, az emberek érdekében kell cselekedni, amely a demokratikus kormányzás lényegét jelenti. Nagy kár, hogy ez az észjárás kifelé megy a divatból és populizmusnak minősül – tette hozzá.
Orbán köszönetet mondott azoknak, akik a hazánkra zúdított pergőtűzben kiálltak Magyarországért a január 21-i békemenet során. A politika nem a balett-táncosok világa, de igenis számít, hogy együtt érezzenek és erőt adjanak nekünk az emberek, nem sajnáltatni akarjuk magunkat, nem olcsó szendergésre vágyunk – fogalmazott.
Napra pontosan egy éve találkoztunk ugyanitt és ugyanebből a célból, kevesen gondolták akkor, mi minden vár ránk 2011-ben. Az tisztán látszott, hogy a kommunizmus bukása után a legnehezebb év elé nézünk – mondta a miniszterelnök. Felidézte, tavaly az EU-ban 13 kormány bukott meg, és szomszédjaink közül négyben – Szlovéniában, Szlovákiában, Horvátországban és Romániában – is – fejtette ki Orbán Viktor.
Korábban stabilnak látszó országokban alakultak ki zavargások, bénították meg egész országrészek működését – fogalmazott, példaként említve Hollandiát. Meglátása szerint olyan veszélyek tűntek fel a horizonton, mint a fizetésképtelenség, és már nem tartoznak a sci-fi kategóriájába az eurózóna széteséséről szóló találgatások. A 2012-es évre szóló gazdasági előrejelzéseket naponta kiigazítják, és mindig lefelé. – A 2011-es év megrendítő volt Európa számára, a jövőbe vetett remények megingására gondolok. Európa lassan olyan lesz, mint az alkohol, nagy célok elérésére ösztönöz de megakadályozza, hogy elérjük azokat – tette hozzá a miniszterelnök.
Félni csak a félelemtől kell
– Annál különösebb, de igaz, hogy az Európát megrázó válság közepette két kis magyar település megmutatta, van kiút a mélységből – hangsúlyozta a miniszterelnök. Kiemelte: Devecser és Kolontár újjászületése megmutatta, nincs olyan mélypont, melyből ne lehetne újjáépíteni. – Nekik mindenüket elsodorta a vörösiszap-áradat. Jártam ott, emlékszem az ottaniak arcára – ecsetelte Orbán Viktor. Hangsúlyozta, van olyan, hogy megrepednek a biztos alapok, ez is egy ilyen helyzet volt.
– Magyarország most olyan helyzetben van, mint korábban Kolontár és Devecser. Sokan felteszik most a kérdést, mi van, ha elsüllyedünk a bajban, ha mi, a mostani kormány sem tudja megoldani a gondokat. Mi viszont most azt válaszoljuk, félni csak a félelemtől kell. Köszönjük Devecser, köszönjük Kolontár! – mondott hálát a kormányfő.
2010-ben egy hatalmas közös vállalkozásba kezdtünk, hogy megépítsük az erős Magyarországot, ahol jobb lehet az életünk, mondta Orbán, hozzátéve: tudtuk, hogy ez nem lesz sétagalopp, de legyőztük a kishitűségünket. Az előző kormányok nyolc éve alatt felhalmozott hibák és az elmúlt húsz év mulasztásai kapcsán az országot az elsüllyedt Costa Concordiához hasonlította, amelyet elhagyott a kapitánya. A „zátonyra futtatott Magyarország” három legnagyobb problémájának az adósságcsapdát, a munka becsületének elveszítését és a tartalékok tartalékok hiányát nevezte. Orbán emlékeztetett: 1998 és 2002 között már sikerült kiverekedni magunkat az adósságcsapdából, ám a szocialisták az önkormányzatok mellett eladósították az államot is.
„E nélkül most annyi pénzünk lenne, hogy mi adnánk kölcsön az IMF-nek, és azon vitatkoznánk, mennyi légitársaságunk legyen, vagy mennyit emeljünk a nyugdíjakon.” Elmondta Orbán azt is, hogy az is nyomasztó volt, hogy nem érte meg dolgozni, bátorság kellett ahhoz, hogy valaki erre vállalkozzon. Viszont munka nélkül nem lesz növekedés – mondta a miniszterelnök.
Az adórendszert úgy jellemezte: minden volt, csak progresszív nem, csak az járt jól, aki kijátszotta és büntette a teljesítményt. Ez vezetett oda, hogy 2010-ben kétmillió adófizető tartotta fenn a tízmilliós Magyarországot.
Az eladósodás magával hozta a hónapról hónapra élést, a családi tartalékok hiányát, ami azt jelentette, hogy baj esetén nincs hová nyúlni – hangsúlyozta a miniszterelnök. Orbán szerint szinte mindenki rosszul járt a 2010-ben lezárult korszakban, de jó páran sokak kárára meggazdagodtak. A politikus példaként hozta föl a magánnyugdíj-pénztárakat, ahol a válság alatt fizették a legnagyobb jutalmakat. Kiemelte azt is, hogy a legutóbbi napokban a 4-es metró felkerült a legkárosabb beruházások listájára.
Orbán Viktor úgy látja, mindennek az lett a vége, hogy egy kifizetetlen horribilis számla maradt hátra. Erre a számlára a baloldal azt mondta, fizessék ki az emberek – tette hozzá. Ezzel szemben az emberek 2010-ben egy kétharmados nemet mondtak erre a politikára – hangsúlyozta Orbán Viktor.
A miniszterelnök szólt arról is, hogy bár nem volt az ínyére, kivetették a bankadót, a válságadót, és bevezették a végtörlesztést, de nem volt vesztegetni való idő, az ország érdekében meg kellett ezt tenni. Sokan azt mondják, térjünk vissza azokhoz a módszerekhez, amellyel eladósították az országot – tette hozzá. „Mindenkivel együttműködök, akik segíti az erős Magyarország megteremtését, de harcolok azokkal szemben, akik a régi módszereket szeretnék viszontlátni.”
Új szelek fújnak Európában
– Ma már Európában is új szelek fújnak; ami tegnap elképzelhetetlen volt, mára bevett gyakorlat. A mi vágyainkban nincsen semmi rendkívüli, egy erős, független, szabad országot akarunk, ami biztonságot nyújt mindannyiunk számára – mondta a kormányfő, hozzátéve, az a tétje a kormány küzdelmének, hogy a középosztályi életet hogyan tudja megőrizni azoknak, akik már elérték, illetve hogyan segítheti a szegényebbeket, hogy elérjék.
Magyarország új alapokon áll, visszavonhatatlan tény, ezeket az alapokat senki sem szedheti fel a magyarok talpa alól. Akinek kétsége van, idézze fel a békemenetben részt vevők derűs elszántságát – figyelmeztetett Orbán.
Szerinte senkitől sem lehet elvárni, hogy tisztességgel dolgozzon, ha tudja, nincs értelme a munkájának. „Ezért fordultunk szembe az adósrabszolgasággal.” Azt nem gondolja senki, hogy a korábban felvett hiteleket csak úgy el lehet törölni – hiába esne jól -, de azt egész egyszerűen nem fogadhatjuk el, hogy az emberek lakásuk helyett a devizahitelüket hagyják a gyermekeikre – fogalmazott. Kiemelte: a végtörlesztéssel 160 ezer család kiszabadulhatott a nyomosztó devizateher alól. Ez nem csak az ő számukra jelent megkönnyebbülést, hanem ez azt is jelenti, hogy az ország küldő devizaadósságából 766 milliárdot sikerült átváltani.
Már van értelme többet, jobban dolgozni
Sikeresen és jelentősen csökkentettük az adósságot is, emelte ki a kormányfő. Elmondta, ha nem fékeztük volna meg az adósság növekedését, akkor most ott tartanánk, mint Görögország. A hitelezőink uralkodnának felettünk, tette hozzá. Most azonban még nem érezhetjük biztonságban függetlenségünket. A Széll Kálmán-terv végrehajtása 83 százalékon áll, van még feladat, hangsúlyozta Orbán Viktor.
Tudom, hogy sokan nem szeretik az új adórendszert, érvelt a miniszterelnök, de nincs olyan szisztéma, amit mindenki szeretne. „A gazdagok mindig megtalálják a módját, hogy kivonják jövedelmüket az adózás alól, ezért van szükség az arányos adórendszerre” – tette hozzá. A társadalmi igazságot nem az adórendszeren kell számon kérni, hanem a szociális rendszeren. Orbán Viktor elmondta, most már van értelme többet, jobban dolgozni, mert arányosan dolgozhatunk. „Az új adórendszerre 2013. január 1-től tudunk átállni, és biztosra veszem, ha a beüzemeltük azt, működni fog.”
Orbán Viktor azonban hozzátette: a mi politikánk túlnyúlik a középosztály képviseletén. A miniszterelnök úgy fogalmazott: érdekegyeztetésre van szükség a leszakadók és a középréteg között, hiszen utóbbi érdeke is, hogy kevesen éljenek segélyből.
Forrás: MTi/mno.hu
Tizennegyedik országértékelő beszédét tartotta Orbán Viktor miniszterelnök 2012. február 7-én, a Millenárison. A kormányfő úgy fogalmazott: Magyarország új alapokon áll, és ezeket az alapokat senki sem szedheti fel.
Hosszú lesz, itt-ott meredek, csatolják be az öveket – kezdte Orbán Viktor miniszterelnök keddi évértékelő beszédét a Millenárison. A miniszterelnök idézte Abraham Lincoln volt amerikai elnök mondását miszerint az emberektől kapott felhatalmazással, az emberek érdekében kell cselekedni, amely a demokratikus kormányzás lényegét jelenti. Nagy kár, hogy ez az észjárás kifelé megy a divatból és populizmusnak minősül – tette hozzá.
Orbán köszönetet mondott azoknak, akik a hazánkra zúdított pergőtűzben kiálltak Magyarországért a január 21-i békemenet során. A politika nem a balett-táncosok világa, de igenis számít, hogy együtt érezzenek és erőt adjanak nekünk az emberek, nem sajnáltatni akarjuk magunkat, nem olcsó szendergésre vágyunk – fogalmazott.
Napra pontosan egy éve találkoztunk ugyanitt és ugyanebből a célból, kevesen gondolták akkor, mi minden vár ránk 2011-ben. Az tisztán látszott, hogy a kommunizmus bukása után a legnehezebb év elé nézünk – mondta a miniszterelnök. Felidézte, tavaly az EU-ban 13 kormány bukott meg, és szomszédjaink közül négyben – Szlovéniában, Szlovákiában, Horvátországban és Romániában – is – fejtette ki Orbán Viktor.
Korábban stabilnak látszó országokban alakultak ki zavargások, bénították meg egész országrészek működését – fogalmazott, példaként említve Hollandiát. Meglátása szerint olyan veszélyek tűntek fel a horizonton, mint a fizetésképtelenség, és már nem tartoznak a sci-fi kategóriájába az eurózóna széteséséről szóló találgatások. A 2012-es évre szóló gazdasági előrejelzéseket naponta kiigazítják, és mindig lefelé. – A 2011-es év megrendítő volt Európa számára, a jövőbe vetett remények megingására gondolok. Európa lassan olyan lesz, mint az alkohol, nagy célok elérésére ösztönöz de megakadályozza, hogy elérjük azokat – tette hozzá a miniszterelnök.
Félni csak a félelemtől kell
– Annál különösebb, de igaz, hogy az Európát megrázó válság közepette két kis magyar település megmutatta, van kiút a mélységből – hangsúlyozta a miniszterelnök. Kiemelte: Devecser és Kolontár újjászületése megmutatta, nincs olyan mélypont, melyből ne lehetne újjáépíteni. – Nekik mindenüket elsodorta a vörösiszap-áradat. Jártam ott, emlékszem az ottaniak arcára – ecsetelte Orbán Viktor. Hangsúlyozta, van olyan, hogy megrepednek a biztos alapok, ez is egy ilyen helyzet volt.
– Magyarország most olyan helyzetben van, mint korábban Kolontár és Devecser. Sokan felteszik most a kérdést, mi van, ha elsüllyedünk a bajban, ha mi, a mostani kormány sem tudja megoldani a gondokat. Mi viszont most azt válaszoljuk, félni csak a félelemtől kell. Köszönjük Devecser, köszönjük Kolontár! – mondott hálát a kormányfő.
2010-ben egy hatalmas közös vállalkozásba kezdtünk, hogy megépítsük az erős Magyarországot, ahol jobb lehet az életünk, mondta Orbán, hozzátéve: tudtuk, hogy ez nem lesz sétagalopp, de legyőztük a kishitűségünket. Az előző kormányok nyolc éve alatt felhalmozott hibák és az elmúlt húsz év mulasztásai kapcsán az országot az elsüllyedt Costa Concordiához hasonlította, amelyet elhagyott a kapitánya. A „zátonyra futtatott Magyarország” három legnagyobb problémájának az adósságcsapdát, a munka becsületének elveszítését és a tartalékok tartalékok hiányát nevezte. Orbán emlékeztetett: 1998 és 2002 között már sikerült kiverekedni magunkat az adósságcsapdából, ám a szocialisták az önkormányzatok mellett eladósították az államot is.
„E nélkül most annyi pénzünk lenne, hogy mi adnánk kölcsön az IMF-nek, és azon vitatkoznánk, mennyi légitársaságunk legyen, vagy mennyit emeljünk a nyugdíjakon.” Elmondta Orbán azt is, hogy az is nyomasztó volt, hogy nem érte meg dolgozni, bátorság kellett ahhoz, hogy valaki erre vállalkozzon. Viszont munka nélkül nem lesz növekedés – mondta a miniszterelnök.
Az adórendszert úgy jellemezte: minden volt, csak progresszív nem, csak az járt jól, aki kijátszotta és büntette a teljesítményt. Ez vezetett oda, hogy 2010-ben kétmillió adófizető tartotta fenn a tízmilliós Magyarországot.
Az eladósodás magával hozta a hónapról hónapra élést, a családi tartalékok hiányát, ami azt jelentette, hogy baj esetén nincs hová nyúlni – hangsúlyozta a miniszterelnök. Orbán szerint szinte mindenki rosszul járt a 2010-ben lezárult korszakban, de jó páran sokak kárára meggazdagodtak. A politikus példaként hozta föl a magánnyugdíj-pénztárakat, ahol a válság alatt fizették a legnagyobb jutalmakat. Kiemelte azt is, hogy a legutóbbi napokban a 4-es metró felkerült a legkárosabb beruházások listájára.
Orbán Viktor úgy látja, mindennek az lett a vége, hogy egy kifizetetlen horribilis számla maradt hátra. Erre a számlára a baloldal azt mondta, fizessék ki az emberek – tette hozzá. Ezzel szemben az emberek 2010-ben egy kétharmados nemet mondtak erre a politikára – hangsúlyozta Orbán Viktor.
A miniszterelnök szólt arról is, hogy bár nem volt az ínyére, kivetették a bankadót, a válságadót, és bevezették a végtörlesztést, de nem volt vesztegetni való idő, az ország érdekében meg kellett ezt tenni. Sokan azt mondják, térjünk vissza azokhoz a módszerekhez, amellyel eladósították az országot – tette hozzá. „Mindenkivel együttműködök, akik segíti az erős Magyarország megteremtését, de harcolok azokkal szemben, akik a régi módszereket szeretnék viszontlátni.”
Új szelek fújnak Európában
– Ma már Európában is új szelek fújnak; ami tegnap elképzelhetetlen volt, mára bevett gyakorlat. A mi vágyainkban nincsen semmi rendkívüli, egy erős, független, szabad országot akarunk, ami biztonságot nyújt mindannyiunk számára – mondta a kormányfő, hozzátéve, az a tétje a kormány küzdelmének, hogy a középosztályi életet hogyan tudja megőrizni azoknak, akik már elérték, illetve hogyan segítheti a szegényebbeket, hogy elérjék.
Magyarország új alapokon áll, visszavonhatatlan tény, ezeket az alapokat senki sem szedheti fel a magyarok talpa alól. Akinek kétsége van, idézze fel a békemenetben részt vevők derűs elszántságát – figyelmeztetett Orbán.
Szerinte senkitől sem lehet elvárni, hogy tisztességgel dolgozzon, ha tudja, nincs értelme a munkájának. „Ezért fordultunk szembe az adósrabszolgasággal.” Azt nem gondolja senki, hogy a korábban felvett hiteleket csak úgy el lehet törölni – hiába esne jól -, de azt egész egyszerűen nem fogadhatjuk el, hogy az emberek lakásuk helyett a devizahitelüket hagyják a gyermekeikre – fogalmazott. Kiemelte: a végtörlesztéssel 160 ezer család kiszabadulhatott a nyomosztó devizateher alól. Ez nem csak az ő számukra jelent megkönnyebbülést, hanem ez azt is jelenti, hogy az ország küldő devizaadósságából 766 milliárdot sikerült átváltani.
Már van értelme többet, jobban dolgozni
Sikeresen és jelentősen csökkentettük az adósságot is, emelte ki a kormányfő. Elmondta, ha nem fékeztük volna meg az adósság növekedését, akkor most ott tartanánk, mint Görögország. A hitelezőink uralkodnának felettünk, tette hozzá. Most azonban még nem érezhetjük biztonságban függetlenségünket. A Széll Kálmán-terv végrehajtása 83 százalékon áll, van még feladat, hangsúlyozta Orbán Viktor.
Tudom, hogy sokan nem szeretik az új adórendszert, érvelt a miniszterelnök, de nincs olyan szisztéma, amit mindenki szeretne. „A gazdagok mindig megtalálják a módját, hogy kivonják jövedelmüket az adózás alól, ezért van szükség az arányos adórendszerre” – tette hozzá. A társadalmi igazságot nem az adórendszeren kell számon kérni, hanem a szociális rendszeren. Orbán Viktor elmondta, most már van értelme többet, jobban dolgozni, mert arányosan dolgozhatunk. „Az új adórendszerre 2013. január 1-től tudunk átállni, és biztosra veszem, ha a beüzemeltük azt, működni fog.”
Orbán Viktor azonban hozzátette: a mi politikánk túlnyúlik a középosztály képviseletén. A miniszterelnök úgy fogalmazott: érdekegyeztetésre van szükség a leszakadók és a középréteg között, hiszen utóbbi érdeke is, hogy kevesen éljenek segélyből.
Forrás: MTi/mno.hu
Tizennegyedik országértékelő beszédét tartotta Orbán Viktor miniszterelnök 2012. február 7-én, a Millenárison. A kormányfő úgy fogalmazott: Magyarország új alapokon áll, és ezeket az alapokat senki sem szedheti fel.
Hosszú lesz, itt-ott meredek, csatolják be az öveket – kezdte Orbán Viktor miniszterelnök keddi évértékelő beszédét a Millenárison. A miniszterelnök idézte Abraham Lincoln volt amerikai elnök mondását miszerint az emberektől kapott felhatalmazással, az emberek érdekében kell cselekedni, amely a demokratikus kormányzás lényegét jelenti. Nagy kár, hogy ez az észjárás kifelé megy a divatból és populizmusnak minősül – tette hozzá.
Orbán köszönetet mondott azoknak, akik a hazánkra zúdított pergőtűzben kiálltak Magyarországért a január 21-i békemenet során. A politika nem a balett-táncosok világa, de igenis számít, hogy együtt érezzenek és erőt adjanak nekünk az emberek, nem sajnáltatni akarjuk magunkat, nem olcsó szendergésre vágyunk – fogalmazott.
Napra pontosan egy éve találkoztunk ugyanitt és ugyanebből a célból, kevesen gondolták akkor, mi minden vár ránk 2011-ben. Az tisztán látszott, hogy a kommunizmus bukása után a legnehezebb év elé nézünk – mondta a miniszterelnök. Felidézte, tavaly az EU-ban 13 kormány bukott meg, és szomszédjaink közül négyben – Szlovéniában, Szlovákiában, Horvátországban és Romániában – is – fejtette ki Orbán Viktor.
Korábban stabilnak látszó országokban alakultak ki zavargások, bénították meg egész országrészek működését – fogalmazott, példaként említve Hollandiát. Meglátása szerint olyan veszélyek tűntek fel a horizonton, mint a fizetésképtelenség, és már nem tartoznak a sci-fi kategóriájába az eurózóna széteséséről szóló találgatások. A 2012-es évre szóló gazdasági előrejelzéseket naponta kiigazítják, és mindig lefelé. – A 2011-es év megrendítő volt Európa számára, a jövőbe vetett remények megingására gondolok. Európa lassan olyan lesz, mint az alkohol, nagy célok elérésére ösztönöz de megakadályozza, hogy elérjük azokat – tette hozzá a miniszterelnök.
Félni csak a félelemtől kell
– Annál különösebb, de igaz, hogy az Európát megrázó válság közepette két kis magyar település megmutatta, van kiút a mélységből – hangsúlyozta a miniszterelnök. Kiemelte: Devecser és Kolontár újjászületése megmutatta, nincs olyan mélypont, melyből ne lehetne újjáépíteni. – Nekik mindenüket elsodorta a vörösiszap-áradat. Jártam ott, emlékszem az ottaniak arcára – ecsetelte Orbán Viktor. Hangsúlyozta, van olyan, hogy megrepednek a biztos alapok, ez is egy ilyen helyzet volt.
– Magyarország most olyan helyzetben van, mint korábban Kolontár és Devecser. Sokan felteszik most a kérdést, mi van, ha elsüllyedünk a bajban, ha mi, a mostani kormány sem tudja megoldani a gondokat. Mi viszont most azt válaszoljuk, félni csak a félelemtől kell. Köszönjük Devecser, köszönjük Kolontár! – mondott hálát a kormányfő.
2010-ben egy hatalmas közös vállalkozásba kezdtünk, hogy megépítsük az erős Magyarországot, ahol jobb lehet az életünk, mondta Orbán, hozzátéve: tudtuk, hogy ez nem lesz sétagalopp, de legyőztük a kishitűségünket. Az előző kormányok nyolc éve alatt felhalmozott hibák és az elmúlt húsz év mulasztásai kapcsán az országot az elsüllyedt Costa Concordiához hasonlította, amelyet elhagyott a kapitánya. A „zátonyra futtatott Magyarország” három legnagyobb problémájának az adósságcsapdát, a munka becsületének elveszítését és a tartalékok tartalékok hiányát nevezte. Orbán emlékeztetett: 1998 és 2002 között már sikerült kiverekedni magunkat az adósságcsapdából, ám a szocialisták az önkormányzatok mellett eladósították az államot is.
„E nélkül most annyi pénzünk lenne, hogy mi adnánk kölcsön az IMF-nek, és azon vitatkoznánk, mennyi légitársaságunk legyen, vagy mennyit emeljünk a nyugdíjakon.” Elmondta Orbán azt is, hogy az is nyomasztó volt, hogy nem érte meg dolgozni, bátorság kellett ahhoz, hogy valaki erre vállalkozzon. Viszont munka nélkül nem lesz növekedés – mondta a miniszterelnök.
Az adórendszert úgy jellemezte: minden volt, csak progresszív nem, csak az járt jól, aki kijátszotta és büntette a teljesítményt. Ez vezetett oda, hogy 2010-ben kétmillió adófizető tartotta fenn a tízmilliós Magyarországot.
Az eladósodás magával hozta a hónapról hónapra élést, a családi tartalékok hiányát, ami azt jelentette, hogy baj esetén nincs hová nyúlni – hangsúlyozta a miniszterelnök. Orbán szerint szinte mindenki rosszul járt a 2010-ben lezárult korszakban, de jó páran sokak kárára meggazdagodtak. A politikus példaként hozta föl a magánnyugdíj-pénztárakat, ahol a válság alatt fizették a legnagyobb jutalmakat. Kiemelte azt is, hogy a legutóbbi napokban a 4-es metró felkerült a legkárosabb beruházások listájára.
Orbán Viktor úgy látja, mindennek az lett a vége, hogy egy kifizetetlen horribilis számla maradt hátra. Erre a számlára a baloldal azt mondta, fizessék ki az emberek – tette hozzá. Ezzel szemben az emberek 2010-ben egy kétharmados nemet mondtak erre a politikára – hangsúlyozta Orbán Viktor.
A miniszterelnök szólt arról is, hogy bár nem volt az ínyére, kivetették a bankadót, a válságadót, és bevezették a végtörlesztést, de nem volt vesztegetni való idő, az ország érdekében meg kellett ezt tenni. Sokan azt mondják, térjünk vissza azokhoz a módszerekhez, amellyel eladósították az országot – tette hozzá. „Mindenkivel együttműködök, akik segíti az erős Magyarország megteremtését, de harcolok azokkal szemben, akik a régi módszereket szeretnék viszontlátni.”
Új szelek fújnak Európában
– Ma már Európában is új szelek fújnak; ami tegnap elképzelhetetlen volt, mára bevett gyakorlat. A mi vágyainkban nincsen semmi rendkívüli, egy erős, független, szabad országot akarunk, ami biztonságot nyújt mindannyiunk számára – mondta a kormányfő, hozzátéve, az a tétje a kormány küzdelmének, hogy a középosztályi életet hogyan tudja megőrizni azoknak, akik már elérték, illetve hogyan segítheti a szegényebbeket, hogy elérjék.
Magyarország új alapokon áll, visszavonhatatlan tény, ezeket az alapokat senki sem szedheti fel a magyarok talpa alól. Akinek kétsége van, idézze fel a békemenetben részt vevők derűs elszántságát – figyelmeztetett Orbán.
Szerinte senkitől sem lehet elvárni, hogy tisztességgel dolgozzon, ha tudja, nincs értelme a munkájának. „Ezért fordultunk szembe az adósrabszolgasággal.” Azt nem gondolja senki, hogy a korábban felvett hiteleket csak úgy el lehet törölni – hiába esne jól -, de azt egész egyszerűen nem fogadhatjuk el, hogy az emberek lakásuk helyett a devizahitelüket hagyják a gyermekeikre – fogalmazott. Kiemelte: a végtörlesztéssel 160 ezer család kiszabadulhatott a nyomosztó devizateher alól. Ez nem csak az ő számukra jelent megkönnyebbülést, hanem ez azt is jelenti, hogy az ország küldő devizaadósságából 766 milliárdot sikerült átváltani.
Már van értelme többet, jobban dolgozni
Sikeresen és jelentősen csökkentettük az adósságot is, emelte ki a kormányfő. Elmondta, ha nem fékeztük volna meg az adósság növekedését, akkor most ott tartanánk, mint Görögország. A hitelezőink uralkodnának felettünk, tette hozzá. Most azonban még nem érezhetjük biztonságban függetlenségünket. A Széll Kálmán-terv végrehajtása 83 százalékon áll, van még feladat, hangsúlyozta Orbán Viktor.
Tudom, hogy sokan nem szeretik az új adórendszert, érvelt a miniszterelnök, de nincs olyan szisztéma, amit mindenki szeretne. „A gazdagok mindig megtalálják a módját, hogy kivonják jövedelmüket az adózás alól, ezért van szükség az arányos adórendszerre” – tette hozzá. A társadalmi igazságot nem az adórendszeren kell számon kérni, hanem a szociális rendszeren. Orbán Viktor elmondta, most már van értelme többet, jobban dolgozni, mert arányosan dolgozhatunk. „Az új adórendszerre 2013. január 1-től tudunk átállni, és biztosra veszem, ha a beüzemeltük azt, működni fog.”
Orbán Viktor azonban hozzátette: a mi politikánk túlnyúlik a középosztály képviseletén. A miniszterelnök úgy fogalmazott: érdekegyeztetésre van szükség a leszakadók és a középréteg között, hiszen utóbbi érdeke is, hogy kevesen éljenek segélyből.
Forrás: MTi/mno.hu
Tizennegyedik országértékelő beszédét tartotta Orbán Viktor miniszterelnök 2012. február 7-én, a Millenárison. A kormányfő úgy fogalmazott: Magyarország új alapokon áll, és ezeket az alapokat senki sem szedheti fel.
Hosszú lesz, itt-ott meredek, csatolják be az öveket – kezdte Orbán Viktor miniszterelnök keddi évértékelő beszédét a Millenárison. A miniszterelnök idézte Abraham Lincoln volt amerikai elnök mondását miszerint az emberektől kapott felhatalmazással, az emberek érdekében kell cselekedni, amely a demokratikus kormányzás lényegét jelenti. Nagy kár, hogy ez az észjárás kifelé megy a divatból és populizmusnak minősül – tette hozzá.
Orbán köszönetet mondott azoknak, akik a hazánkra zúdított pergőtűzben kiálltak Magyarországért a január 21-i békemenet során. A politika nem a balett-táncosok világa, de igenis számít, hogy együtt érezzenek és erőt adjanak nekünk az emberek, nem sajnáltatni akarjuk magunkat, nem olcsó szendergésre vágyunk – fogalmazott.
Napra pontosan egy éve találkoztunk ugyanitt és ugyanebből a célból, kevesen gondolták akkor, mi minden vár ránk 2011-ben. Az tisztán látszott, hogy a kommunizmus bukása után a legnehezebb év elé nézünk – mondta a miniszterelnök. Felidézte, tavaly az EU-ban 13 kormány bukott meg, és szomszédjaink közül négyben – Szlovéniában, Szlovákiában, Horvátországban és Romániában – is – fejtette ki Orbán Viktor.
Korábban stabilnak látszó országokban alakultak ki zavargások, bénították meg egész országrészek működését – fogalmazott, példaként említve Hollandiát. Meglátása szerint olyan veszélyek tűntek fel a horizonton, mint a fizetésképtelenség, és már nem tartoznak a sci-fi kategóriájába az eurózóna széteséséről szóló találgatások. A 2012-es évre szóló gazdasági előrejelzéseket naponta kiigazítják, és mindig lefelé. – A 2011-es év megrendítő volt Európa számára, a jövőbe vetett remények megingására gondolok. Európa lassan olyan lesz, mint az alkohol, nagy célok elérésére ösztönöz de megakadályozza, hogy elérjük azokat – tette hozzá a miniszterelnök.
Félni csak a félelemtől kell
– Annál különösebb, de igaz, hogy az Európát megrázó válság közepette két kis magyar település megmutatta, van kiút a mélységből – hangsúlyozta a miniszterelnök. Kiemelte: Devecser és Kolontár újjászületése megmutatta, nincs olyan mélypont, melyből ne lehetne újjáépíteni. – Nekik mindenüket elsodorta a vörösiszap-áradat. Jártam ott, emlékszem az ottaniak arcára – ecsetelte Orbán Viktor. Hangsúlyozta, van olyan, hogy megrepednek a biztos alapok, ez is egy ilyen helyzet volt.
– Magyarország most olyan helyzetben van, mint korábban Kolontár és Devecser. Sokan felteszik most a kérdést, mi van, ha elsüllyedünk a bajban, ha mi, a mostani kormány sem tudja megoldani a gondokat. Mi viszont most azt válaszoljuk, félni csak a félelemtől kell. Köszönjük Devecser, köszönjük Kolontár! – mondott hálát a kormányfő.
2010-ben egy hatalmas közös vállalkozásba kezdtünk, hogy megépítsük az erős Magyarországot, ahol jobb lehet az életünk, mondta Orbán, hozzátéve: tudtuk, hogy ez nem lesz sétagalopp, de legyőztük a kishitűségünket. Az előző kormányok nyolc éve alatt felhalmozott hibák és az elmúlt húsz év mulasztásai kapcsán az országot az elsüllyedt Costa Concordiához hasonlította, amelyet elhagyott a kapitánya. A „zátonyra futtatott Magyarország” három legnagyobb problémájának az adósságcsapdát, a munka becsületének elveszítését és a tartalékok tartalékok hiányát nevezte. Orbán emlékeztetett: 1998 és 2002 között már sikerült kiverekedni magunkat az adósságcsapdából, ám a szocialisták az önkormányzatok mellett eladósították az államot is.
„E nélkül most annyi pénzünk lenne, hogy mi adnánk kölcsön az IMF-nek, és azon vitatkoznánk, mennyi légitársaságunk legyen, vagy mennyit emeljünk a nyugdíjakon.” Elmondta Orbán azt is, hogy az is nyomasztó volt, hogy nem érte meg dolgozni, bátorság kellett ahhoz, hogy valaki erre vállalkozzon. Viszont munka nélkül nem lesz növekedés – mondta a miniszterelnök.
Az adórendszert úgy jellemezte: minden volt, csak progresszív nem, csak az járt jól, aki kijátszotta és büntette a teljesítményt. Ez vezetett oda, hogy 2010-ben kétmillió adófizető tartotta fenn a tízmilliós Magyarországot.
Az eladósodás magával hozta a hónapról hónapra élést, a családi tartalékok hiányát, ami azt jelentette, hogy baj esetén nincs hová nyúlni – hangsúlyozta a miniszterelnök. Orbán szerint szinte mindenki rosszul járt a 2010-ben lezárult korszakban, de jó páran sokak kárára meggazdagodtak. A politikus példaként hozta föl a magánnyugdíj-pénztárakat, ahol a válság alatt fizették a legnagyobb jutalmakat. Kiemelte azt is, hogy a legutóbbi napokban a 4-es metró felkerült a legkárosabb beruházások listájára.
Orbán Viktor úgy látja, mindennek az lett a vége, hogy egy kifizetetlen horribilis számla maradt hátra. Erre a számlára a baloldal azt mondta, fizessék ki az emberek – tette hozzá. Ezzel szemben az emberek 2010-ben egy kétharmados nemet mondtak erre a politikára – hangsúlyozta Orbán Viktor.
A miniszterelnök szólt arról is, hogy bár nem volt az ínyére, kivetették a bankadót, a válságadót, és bevezették a végtörlesztést, de nem volt vesztegetni való idő, az ország érdekében meg kellett ezt tenni. Sokan azt mondják, térjünk vissza azokhoz a módszerekhez, amellyel eladósították az országot – tette hozzá. „Mindenkivel együttműködök, akik segíti az erős Magyarország megteremtését, de harcolok azokkal szemben, akik a régi módszereket szeretnék viszontlátni.”
Új szelek fújnak Európában
– Ma már Európában is új szelek fújnak; ami tegnap elképzelhetetlen volt, mára bevett gyakorlat. A mi vágyainkban nincsen semmi rendkívüli, egy erős, független, szabad országot akarunk, ami biztonságot nyújt mindannyiunk számára – mondta a kormányfő, hozzátéve, az a tétje a kormány küzdelmének, hogy a középosztályi életet hogyan tudja megőrizni azoknak, akik már elérték, illetve hogyan segítheti a szegényebbeket, hogy elérjék.
Magyarország új alapokon áll, visszavonhatatlan tény, ezeket az alapokat senki sem szedheti fel a magyarok talpa alól. Akinek kétsége van, idézze fel a békemenetben részt vevők derűs elszántságát – figyelmeztetett Orbán.
Szerinte senkitől sem lehet elvárni, hogy tisztességgel dolgozzon, ha tudja, nincs értelme a munkájának. „Ezért fordultunk szembe az adósrabszolgasággal.” Azt nem gondolja senki, hogy a korábban felvett hiteleket csak úgy el lehet törölni – hiába esne jól -, de azt egész egyszerűen nem fogadhatjuk el, hogy az emberek lakásuk helyett a devizahitelüket hagyják a gyermekeikre – fogalmazott. Kiemelte: a végtörlesztéssel 160 ezer család kiszabadulhatott a nyomosztó devizateher alól. Ez nem csak az ő számukra jelent megkönnyebbülést, hanem ez azt is jelenti, hogy az ország küldő devizaadósságából 766 milliárdot sikerült átváltani.
Már van értelme többet, jobban dolgozni
Sikeresen és jelentősen csökkentettük az adósságot is, emelte ki a kormányfő. Elmondta, ha nem fékeztük volna meg az adósság növekedését, akkor most ott tartanánk, mint Görögország. A hitelezőink uralkodnának felettünk, tette hozzá. Most azonban még nem érezhetjük biztonságban függetlenségünket. A Széll Kálmán-terv végrehajtása 83 százalékon áll, van még feladat, hangsúlyozta Orbán Viktor.
Tudom, hogy sokan nem szeretik az új adórendszert, érvelt a miniszterelnök, de nincs olyan szisztéma, amit mindenki szeretne. „A gazdagok mindig megtalálják a módját, hogy kivonják jövedelmüket az adózás alól, ezért van szükség az arányos adórendszerre” – tette hozzá. A társadalmi igazságot nem az adórendszeren kell számon kérni, hanem a szociális rendszeren. Orbán Viktor elmondta, most már van értelme többet, jobban dolgozni, mert arányosan dolgozhatunk. „Az új adórendszerre 2013. január 1-től tudunk átállni, és biztosra veszem, ha a beüzemeltük azt, működni fog.”
Orbán Viktor azonban hozzátette: a mi politikánk túlnyúlik a középosztály képviseletén. A miniszterelnök úgy fogalmazott: érdekegyeztetésre van szükség a leszakadók és a középréteg között, hiszen utóbbi érdeke is, hogy kevesen éljenek segélyből.
Forrás: MTi/mno.hu
Tizennegyedik országértékelő beszédét tartotta Orbán Viktor miniszterelnök 2012. február 7-én, a Millenárison. A kormányfő úgy fogalmazott: Magyarország új alapokon áll, és ezeket az alapokat senki sem szedheti fel.
Hosszú lesz, itt-ott meredek, csatolják be az öveket – kezdte Orbán Viktor miniszterelnök keddi évértékelő beszédét a Millenárison. A miniszterelnök idézte Abraham Lincoln volt amerikai elnök mondását miszerint az emberektől kapott felhatalmazással, az emberek érdekében kell cselekedni, amely a demokratikus kormányzás lényegét jelenti. Nagy kár, hogy ez az észjárás kifelé megy a divatból és populizmusnak minősül – tette hozzá.
Orbán köszönetet mondott azoknak, akik a hazánkra zúdított pergőtűzben kiálltak Magyarországért a január 21-i békemenet során. A politika nem a balett-táncosok világa, de igenis számít, hogy együtt érezzenek és erőt adjanak nekünk az emberek, nem sajnáltatni akarjuk magunkat, nem olcsó szendergésre vágyunk – fogalmazott.
Napra pontosan egy éve találkoztunk ugyanitt és ugyanebből a célból, kevesen gondolták akkor, mi minden vár ránk 2011-ben. Az tisztán látszott, hogy a kommunizmus bukása után a legnehezebb év elé nézünk – mondta a miniszterelnök. Felidézte, tavaly az EU-ban 13 kormány bukott meg, és szomszédjaink közül négyben – Szlovéniában, Szlovákiában, Horvátországban és Romániában – is – fejtette ki Orbán Viktor.
Korábban stabilnak látszó országokban alakultak ki zavargások, bénították meg egész országrészek működését – fogalmazott, példaként említve Hollandiát. Meglátása szerint olyan veszélyek tűntek fel a horizonton, mint a fizetésképtelenség, és már nem tartoznak a sci-fi kategóriájába az eurózóna széteséséről szóló találgatások. A 2012-es évre szóló gazdasági előrejelzéseket naponta kiigazítják, és mindig lefelé. – A 2011-es év megrendítő volt Európa számára, a jövőbe vetett remények megingására gondolok. Európa lassan olyan lesz, mint az alkohol, nagy célok elérésére ösztönöz de megakadályozza, hogy elérjük azokat – tette hozzá a miniszterelnök.
Félni csak a félelemtől kell
– Annál különösebb, de igaz, hogy az Európát megrázó válság közepette két kis magyar település megmutatta, van kiút a mélységből – hangsúlyozta a miniszterelnök. Kiemelte: Devecser és Kolontár újjászületése megmutatta, nincs olyan mélypont, melyből ne lehetne újjáépíteni. – Nekik mindenüket elsodorta a vörösiszap-áradat. Jártam ott, emlékszem az ottaniak arcára – ecsetelte Orbán Viktor. Hangsúlyozta, van olyan, hogy megrepednek a biztos alapok, ez is egy ilyen helyzet volt.
– Magyarország most olyan helyzetben van, mint korábban Kolontár és Devecser. Sokan felteszik most a kérdést, mi van, ha elsüllyedünk a bajban, ha mi, a mostani kormány sem tudja megoldani a gondokat. Mi viszont most azt válaszoljuk, félni csak a félelemtől kell. Köszönjük Devecser, köszönjük Kolontár! – mondott hálát a kormányfő.
2010-ben egy hatalmas közös vállalkozásba kezdtünk, hogy megépítsük az erős Magyarországot, ahol jobb lehet az életünk, mondta Orbán, hozzátéve: tudtuk, hogy ez nem lesz sétagalopp, de legyőztük a kishitűségünket. Az előző kormányok nyolc éve alatt felhalmozott hibák és az elmúlt húsz év mulasztásai kapcsán az országot az elsüllyedt Costa Concordiához hasonlította, amelyet elhagyott a kapitánya. A „zátonyra futtatott Magyarország” három legnagyobb problémájának az adósságcsapdát, a munka becsületének elveszítését és a tartalékok tartalékok hiányát nevezte. Orbán emlékeztetett: 1998 és 2002 között már sikerült kiverekedni magunkat az adósságcsapdából, ám a szocialisták az önkormányzatok mellett eladósították az államot is.
„E nélkül most annyi pénzünk lenne, hogy mi adnánk kölcsön az IMF-nek, és azon vitatkoznánk, mennyi légitársaságunk legyen, vagy mennyit emeljünk a nyugdíjakon.” Elmondta Orbán azt is, hogy az is nyomasztó volt, hogy nem érte meg dolgozni, bátorság kellett ahhoz, hogy valaki erre vállalkozzon. Viszont munka nélkül nem lesz növekedés – mondta a miniszterelnök.
Az adórendszert úgy jellemezte: minden volt, csak progresszív nem, csak az járt jól, aki kijátszotta és büntette a teljesítményt. Ez vezetett oda, hogy 2010-ben kétmillió adófizető tartotta fenn a tízmilliós Magyarországot.
Az eladósodás magával hozta a hónapról hónapra élést, a családi tartalékok hiányát, ami azt jelentette, hogy baj esetén nincs hová nyúlni – hangsúlyozta a miniszterelnök. Orbán szerint szinte mindenki rosszul járt a 2010-ben lezárult korszakban, de jó páran sokak kárára meggazdagodtak. A politikus példaként hozta föl a magánnyugdíj-pénztárakat, ahol a válság alatt fizették a legnagyobb jutalmakat. Kiemelte azt is, hogy a legutóbbi napokban a 4-es metró felkerült a legkárosabb beruházások listájára.
Orbán Viktor úgy látja, mindennek az lett a vége, hogy egy kifizetetlen horribilis számla maradt hátra. Erre a számlára a baloldal azt mondta, fizessék ki az emberek – tette hozzá. Ezzel szemben az emberek 2010-ben egy kétharmados nemet mondtak erre a politikára – hangsúlyozta Orbán Viktor.
A miniszterelnök szólt arról is, hogy bár nem volt az ínyére, kivetették a bankadót, a válságadót, és bevezették a végtörlesztést, de nem volt vesztegetni való idő, az ország érdekében meg kellett ezt tenni. Sokan azt mondják, térjünk vissza azokhoz a módszerekhez, amellyel eladósították az országot – tette hozzá. „Mindenkivel együttműködök, akik segíti az erős Magyarország megteremtését, de harcolok azokkal szemben, akik a régi módszereket szeretnék viszontlátni.”
Új szelek fújnak Európában
– Ma már Európában is új szelek fújnak; ami tegnap elképzelhetetlen volt, mára bevett gyakorlat. A mi vágyainkban nincsen semmi rendkívüli, egy erős, független, szabad országot akarunk, ami biztonságot nyújt mindannyiunk számára – mondta a kormányfő, hozzátéve, az a tétje a kormány küzdelmének, hogy a középosztályi életet hogyan tudja megőrizni azoknak, akik már elérték, illetve hogyan segítheti a szegényebbeket, hogy elérjék.
Magyarország új alapokon áll, visszavonhatatlan tény, ezeket az alapokat senki sem szedheti fel a magyarok talpa alól. Akinek kétsége van, idézze fel a békemenetben részt vevők derűs elszántságát – figyelmeztetett Orbán.
Szerinte senkitől sem lehet elvárni, hogy tisztességgel dolgozzon, ha tudja, nincs értelme a munkájának. „Ezért fordultunk szembe az adósrabszolgasággal.” Azt nem gondolja senki, hogy a korábban felvett hiteleket csak úgy el lehet törölni – hiába esne jól -, de azt egész egyszerűen nem fogadhatjuk el, hogy az emberek lakásuk helyett a devizahitelüket hagyják a gyermekeikre – fogalmazott. Kiemelte: a végtörlesztéssel 160 ezer család kiszabadulhatott a nyomosztó devizateher alól. Ez nem csak az ő számukra jelent megkönnyebbülést, hanem ez azt is jelenti, hogy az ország küldő devizaadósságából 766 milliárdot sikerült átváltani.
Már van értelme többet, jobban dolgozni
Sikeresen és jelentősen csökkentettük az adósságot is, emelte ki a kormányfő. Elmondta, ha nem fékeztük volna meg az adósság növekedését, akkor most ott tartanánk, mint Görögország. A hitelezőink uralkodnának felettünk, tette hozzá. Most azonban még nem érezhetjük biztonságban függetlenségünket. A Széll Kálmán-terv végrehajtása 83 százalékon áll, van még feladat, hangsúlyozta Orbán Viktor.
Tudom, hogy sokan nem szeretik az új adórendszert, érvelt a miniszterelnök, de nincs olyan szisztéma, amit mindenki szeretne. „A gazdagok mindig megtalálják a módját, hogy kivonják jövedelmüket az adózás alól, ezért van szükség az arányos adórendszerre” – tette hozzá. A társadalmi igazságot nem az adórendszeren kell számon kérni, hanem a szociális rendszeren. Orbán Viktor elmondta, most már van értelme többet, jobban dolgozni, mert arányosan dolgozhatunk. „Az új adórendszerre 2013. január 1-től tudunk átállni, és biztosra veszem, ha a beüzemeltük azt, működni fog.”
Orbán Viktor azonban hozzátette: a mi politikánk túlnyúlik a középosztály képviseletén. A miniszterelnök úgy fogalmazott: érdekegyeztetésre van szükség a leszakadók és a középréteg között, hiszen utóbbi érdeke is, hogy kevesen éljenek segélyből.
Forrás: MTi/mno.hu
Tizennegyedik országértékelő beszédét tartotta Orbán Viktor miniszterelnök 2012. február 7-én, a Millenárison. A kormányfő úgy fogalmazott: Magyarország új alapokon áll, és ezeket az alapokat senki sem szedheti fel.
Hosszú lesz, itt-ott meredek, csatolják be az öveket – kezdte Orbán Viktor miniszterelnök keddi évértékelő beszédét a Millenárison. A miniszterelnök idézte Abraham Lincoln volt amerikai elnök mondását miszerint az emberektől kapott felhatalmazással, az emberek érdekében kell cselekedni, amely a demokratikus kormányzás lényegét jelenti. Nagy kár, hogy ez az észjárás kifelé megy a divatból és populizmusnak minősül – tette hozzá.
Orbán köszönetet mondott azoknak, akik a hazánkra zúdított pergőtűzben kiálltak Magyarországért a január 21-i békemenet során. A politika nem a balett-táncosok világa, de igenis számít, hogy együtt érezzenek és erőt adjanak nekünk az emberek, nem sajnáltatni akarjuk magunkat, nem olcsó szendergésre vágyunk – fogalmazott.
Napra pontosan egy éve találkoztunk ugyanitt és ugyanebből a célból, kevesen gondolták akkor, mi minden vár ránk 2011-ben. Az tisztán látszott, hogy a kommunizmus bukása után a legnehezebb év elé nézünk – mondta a miniszterelnök. Felidézte, tavaly az EU-ban 13 kormány bukott meg, és szomszédjaink közül négyben – Szlovéniában, Szlovákiában, Horvátországban és Romániában – is – fejtette ki Orbán Viktor.
Korábban stabilnak látszó országokban alakultak ki zavargások, bénították meg egész országrészek működését – fogalmazott, példaként említve Hollandiát. Meglátása szerint olyan veszélyek tűntek fel a horizonton, mint a fizetésképtelenség, és már nem tartoznak a sci-fi kategóriájába az eurózóna széteséséről szóló találgatások. A 2012-es évre szóló gazdasági előrejelzéseket naponta kiigazítják, és mindig lefelé. – A 2011-es év megrendítő volt Európa számára, a jövőbe vetett remények megingására gondolok. Európa lassan olyan lesz, mint az alkohol, nagy célok elérésére ösztönöz de megakadályozza, hogy elérjük azokat – tette hozzá a miniszterelnök.
Félni csak a félelemtől kell
– Annál különösebb, de igaz, hogy az Európát megrázó válság közepette két kis magyar település megmutatta, van kiút a mélységből – hangsúlyozta a miniszterelnök. Kiemelte: Devecser és Kolontár újjászületése megmutatta, nincs olyan mélypont, melyből ne lehetne újjáépíteni. – Nekik mindenüket elsodorta a vörösiszap-áradat. Jártam ott, emlékszem az ottaniak arcára – ecsetelte Orbán Viktor. Hangsúlyozta, van olyan, hogy megrepednek a biztos alapok, ez is egy ilyen helyzet volt.
– Magyarország most olyan helyzetben van, mint korábban Kolontár és Devecser. Sokan felteszik most a kérdést, mi van, ha elsüllyedünk a bajban, ha mi, a mostani kormány sem tudja megoldani a gondokat. Mi viszont most azt válaszoljuk, félni csak a félelemtől kell. Köszönjük Devecser, köszönjük Kolontár! – mondott hálát a kormányfő.
2010-ben egy hatalmas közös vállalkozásba kezdtünk, hogy megépítsük az erős Magyarországot, ahol jobb lehet az életünk, mondta Orbán, hozzátéve: tudtuk, hogy ez nem lesz sétagalopp, de legyőztük a kishitűségünket. Az előző kormányok nyolc éve alatt felhalmozott hibák és az elmúlt húsz év mulasztásai kapcsán az országot az elsüllyedt Costa Concordiához hasonlította, amelyet elhagyott a kapitánya. A „zátonyra futtatott Magyarország” három legnagyobb problémájának az adósságcsapdát, a munka becsületének elveszítését és a tartalékok tartalékok hiányát nevezte. Orbán emlékeztetett: 1998 és 2002 között már sikerült kiverekedni magunkat az adósságcsapdából, ám a szocialisták az önkormányzatok mellett eladósították az államot is.
„E nélkül most annyi pénzünk lenne, hogy mi adnánk kölcsön az IMF-nek, és azon vitatkoznánk, mennyi légitársaságunk legyen, vagy mennyit emeljünk a nyugdíjakon.” Elmondta Orbán azt is, hogy az is nyomasztó volt, hogy nem érte meg dolgozni, bátorság kellett ahhoz, hogy valaki erre vállalkozzon. Viszont munka nélkül nem lesz növekedés – mondta a miniszterelnök.
Az adórendszert úgy jellemezte: minden volt, csak progresszív nem, csak az járt jól, aki kijátszotta és büntette a teljesítményt. Ez vezetett oda, hogy 2010-ben kétmillió adófizető tartotta fenn a tízmilliós Magyarországot.
Az eladósodás magával hozta a hónapról hónapra élést, a családi tartalékok hiányát, ami azt jelentette, hogy baj esetén nincs hová nyúlni – hangsúlyozta a miniszterelnök. Orbán szerint szinte mindenki rosszul járt a 2010-ben lezárult korszakban, de jó páran sokak kárára meggazdagodtak. A politikus példaként hozta föl a magánnyugdíj-pénztárakat, ahol a válság alatt fizették a legnagyobb jutalmakat. Kiemelte azt is, hogy a legutóbbi napokban a 4-es metró felkerült a legkárosabb beruházások listájára.
Orbán Viktor úgy látja, mindennek az lett a vége, hogy egy kifizetetlen horribilis számla maradt hátra. Erre a számlára a baloldal azt mondta, fizessék ki az emberek – tette hozzá. Ezzel szemben az emberek 2010-ben egy kétharmados nemet mondtak erre a politikára – hangsúlyozta Orbán Viktor.
A miniszterelnök szólt arról is, hogy bár nem volt az ínyére, kivetették a bankadót, a válságadót, és bevezették a végtörlesztést, de nem volt vesztegetni való idő, az ország érdekében meg kellett ezt tenni. Sokan azt mondják, térjünk vissza azokhoz a módszerekhez, amellyel eladósították az országot – tette hozzá. „Mindenkivel együttműködök, akik segíti az erős Magyarország megteremtését, de harcolok azokkal szemben, akik a régi módszereket szeretnék viszontlátni.”
Új szelek fújnak Európában
– Ma már Európában is új szelek fújnak; ami tegnap elképzelhetetlen volt, mára bevett gyakorlat. A mi vágyainkban nincsen semmi rendkívüli, egy erős, független, szabad országot akarunk, ami biztonságot nyújt mindannyiunk számára – mondta a kormányfő, hozzátéve, az a tétje a kormány küzdelmének, hogy a középosztályi életet hogyan tudja megőrizni azoknak, akik már elérték, illetve hogyan segítheti a szegényebbeket, hogy elérjék.
Magyarország új alapokon áll, visszavonhatatlan tény, ezeket az alapokat senki sem szedheti fel a magyarok talpa alól. Akinek kétsége van, idézze fel a békemenetben részt vevők derűs elszántságát – figyelmeztetett Orbán.
Szerinte senkitől sem lehet elvárni, hogy tisztességgel dolgozzon, ha tudja, nincs értelme a munkájának. „Ezért fordultunk szembe az adósrabszolgasággal.” Azt nem gondolja senki, hogy a korábban felvett hiteleket csak úgy el lehet törölni – hiába esne jól -, de azt egész egyszerűen nem fogadhatjuk el, hogy az emberek lakásuk helyett a devizahitelüket hagyják a gyermekeikre – fogalmazott. Kiemelte: a végtörlesztéssel 160 ezer család kiszabadulhatott a nyomosztó devizateher alól. Ez nem csak az ő számukra jelent megkönnyebbülést, hanem ez azt is jelenti, hogy az ország küldő devizaadósságából 766 milliárdot sikerült átváltani.
Már van értelme többet, jobban dolgozni
Sikeresen és jelentősen csökkentettük az adósságot is, emelte ki a kormányfő. Elmondta, ha nem fékeztük volna meg az adósság növekedését, akkor most ott tartanánk, mint Görögország. A hitelezőink uralkodnának felettünk, tette hozzá. Most azonban még nem érezhetjük biztonságban függetlenségünket. A Széll Kálmán-terv végrehajtása 83 százalékon áll, van még feladat, hangsúlyozta Orbán Viktor.
Tudom, hogy sokan nem szeretik az új adórendszert, érvelt a miniszterelnök, de nincs olyan szisztéma, amit mindenki szeretne. „A gazdagok mindig megtalálják a módját, hogy kivonják jövedelmüket az adózás alól, ezért van szükség az arányos adórendszerre” – tette hozzá. A társadalmi igazságot nem az adórendszeren kell számon kérni, hanem a szociális rendszeren. Orbán Viktor elmondta, most már van értelme többet, jobban dolgozni, mert arányosan dolgozhatunk. „Az új adórendszerre 2013. január 1-től tudunk átállni, és biztosra veszem, ha a beüzemeltük azt, működni fog.”
Orbán Viktor azonban hozzátette: a mi politikánk túlnyúlik a középosztály képviseletén. A miniszterelnök úgy fogalmazott: érdekegyeztetésre van szükség a leszakadók és a középréteg között, hiszen utóbbi érdeke is, hogy kevesen éljenek segélyből.
Forrás: MTi/mno.hu
Tizennegyedik országértékelő beszédét tartotta Orbán Viktor miniszterelnök 2012. február 7-én, a Millenárison. A kormányfő úgy fogalmazott: Magyarország új alapokon áll, és ezeket az alapokat senki sem szedheti fel.
Hosszú lesz, itt-ott meredek, csatolják be az öveket – kezdte Orbán Viktor miniszterelnök keddi évértékelő beszédét a Millenárison. A miniszterelnök idézte Abraham Lincoln volt amerikai elnök mondását miszerint az emberektől kapott felhatalmazással, az emberek érdekében kell cselekedni, amely a demokratikus kormányzás lényegét jelenti. Nagy kár, hogy ez az észjárás kifelé megy a divatból és populizmusnak minősül – tette hozzá.
Orbán köszönetet mondott azoknak, akik a hazánkra zúdított pergőtűzben kiálltak Magyarországért a január 21-i békemenet során. A politika nem a balett-táncosok világa, de igenis számít, hogy együtt érezzenek és erőt adjanak nekünk az emberek, nem sajnáltatni akarjuk magunkat, nem olcsó szendergésre vágyunk – fogalmazott.
Napra pontosan egy éve találkoztunk ugyanitt és ugyanebből a célból, kevesen gondolták akkor, mi minden vár ránk 2011-ben. Az tisztán látszott, hogy a kommunizmus bukása után a legnehezebb év elé nézünk – mondta a miniszterelnök. Felidézte, tavaly az EU-ban 13 kormány bukott meg, és szomszédjaink közül négyben – Szlovéniában, Szlovákiában, Horvátországban és Romániában – is – fejtette ki Orbán Viktor.
Korábban stabilnak látszó országokban alakultak ki zavargások, bénították meg egész országrészek működését – fogalmazott, példaként említve Hollandiát. Meglátása szerint olyan veszélyek tűntek fel a horizonton, mint a fizetésképtelenség, és már nem tartoznak a sci-fi kategóriájába az eurózóna széteséséről szóló találgatások. A 2012-es évre szóló gazdasági előrejelzéseket naponta kiigazítják, és mindig lefelé. – A 2011-es év megrendítő volt Európa számára, a jövőbe vetett remények megingására gondolok. Európa lassan olyan lesz, mint az alkohol, nagy célok elérésére ösztönöz de megakadályozza, hogy elérjük azokat – tette hozzá a miniszterelnök.
Félni csak a félelemtől kell
– Annál különösebb, de igaz, hogy az Európát megrázó válság közepette két kis magyar település megmutatta, van kiút a mélységből – hangsúlyozta a miniszterelnök. Kiemelte: Devecser és Kolontár újjászületése megmutatta, nincs olyan mélypont, melyből ne lehetne újjáépíteni. – Nekik mindenüket elsodorta a vörösiszap-áradat. Jártam ott, emlékszem az ottaniak arcára – ecsetelte Orbán Viktor. Hangsúlyozta, van olyan, hogy megrepednek a biztos alapok, ez is egy ilyen helyzet volt.
– Magyarország most olyan helyzetben van, mint korábban Kolontár és Devecser. Sokan felteszik most a kérdést, mi van, ha elsüllyedünk a bajban, ha mi, a mostani kormány sem tudja megoldani a gondokat. Mi viszont most azt válaszoljuk, félni csak a félelemtől kell. Köszönjük Devecser, köszönjük Kolontár! – mondott hálát a kormányfő.
2010-ben egy hatalmas közös vállalkozásba kezdtünk, hogy megépítsük az erős Magyarországot, ahol jobb lehet az életünk, mondta Orbán, hozzátéve: tudtuk, hogy ez nem lesz sétagalopp, de legyőztük a kishitűségünket. Az előző kormányok nyolc éve alatt felhalmozott hibák és az elmúlt húsz év mulasztásai kapcsán az országot az elsüllyedt Costa Concordiához hasonlította, amelyet elhagyott a kapitánya. A „zátonyra futtatott Magyarország” három legnagyobb problémájának az adósságcsapdát, a munka becsületének elveszítését és a tartalékok tartalékok hiányát nevezte. Orbán emlékeztetett: 1998 és 2002 között már sikerült kiverekedni magunkat az adósságcsapdából, ám a szocialisták az önkormányzatok mellett eladósították az államot is.
„E nélkül most annyi pénzünk lenne, hogy mi adnánk kölcsön az IMF-nek, és azon vitatkoznánk, mennyi légitársaságunk legyen, vagy mennyit emeljünk a nyugdíjakon.” Elmondta Orbán azt is, hogy az is nyomasztó volt, hogy nem érte meg dolgozni, bátorság kellett ahhoz, hogy valaki erre vállalkozzon. Viszont munka nélkül nem lesz növekedés – mondta a miniszterelnök.
Az adórendszert úgy jellemezte: minden volt, csak progresszív nem, csak az járt jól, aki kijátszotta és büntette a teljesítményt. Ez vezetett oda, hogy 2010-ben kétmillió adófizető tartotta fenn a tízmilliós Magyarországot.
Az eladósodás magával hozta a hónapról hónapra élést, a családi tartalékok hiányát, ami azt jelentette, hogy baj esetén nincs hová nyúlni – hangsúlyozta a miniszterelnök. Orbán szerint szinte mindenki rosszul járt a 2010-ben lezárult korszakban, de jó páran sokak kárára meggazdagodtak. A politikus példaként hozta föl a magánnyugdíj-pénztárakat, ahol a válság alatt fizették a legnagyobb jutalmakat. Kiemelte azt is, hogy a legutóbbi napokban a 4-es metró felkerült a legkárosabb beruházások listájára.
Orbán Viktor úgy látja, mindennek az lett a vége, hogy egy kifizetetlen horribilis számla maradt hátra. Erre a számlára a baloldal azt mondta, fizessék ki az emberek – tette hozzá. Ezzel szemben az emberek 2010-ben egy kétharmados nemet mondtak erre a politikára – hangsúlyozta Orbán Viktor.
A miniszterelnök szólt arról is, hogy bár nem volt az ínyére, kivetették a bankadót, a válságadót, és bevezették a végtörlesztést, de nem volt vesztegetni való idő, az ország érdekében meg kellett ezt tenni. Sokan azt mondják, térjünk vissza azokhoz a módszerekhez, amellyel eladósították az országot – tette hozzá. „Mindenkivel együttműködök, akik segíti az erős Magyarország megteremtését, de harcolok azokkal szemben, akik a régi módszereket szeretnék viszontlátni.”
Új szelek fújnak Európában
– Ma már Európában is új szelek fújnak; ami tegnap elképzelhetetlen volt, mára bevett gyakorlat. A mi vágyainkban nincsen semmi rendkívüli, egy erős, független, szabad országot akarunk, ami biztonságot nyújt mindannyiunk számára – mondta a kormányfő, hozzátéve, az a tétje a kormány küzdelmének, hogy a középosztályi életet hogyan tudja megőrizni azoknak, akik már elérték, illetve hogyan segítheti a szegényebbeket, hogy elérjék.
Magyarország új alapokon áll, visszavonhatatlan tény, ezeket az alapokat senki sem szedheti fel a magyarok talpa alól. Akinek kétsége van, idézze fel a békemenetben részt vevők derűs elszántságát – figyelmeztetett Orbán.
Szerinte senkitől sem lehet elvárni, hogy tisztességgel dolgozzon, ha tudja, nincs értelme a munkájának. „Ezért fordultunk szembe az adósrabszolgasággal.” Azt nem gondolja senki, hogy a korábban felvett hiteleket csak úgy el lehet törölni – hiába esne jól -, de azt egész egyszerűen nem fogadhatjuk el, hogy az emberek lakásuk helyett a devizahitelüket hagyják a gyermekeikre – fogalmazott. Kiemelte: a végtörlesztéssel 160 ezer család kiszabadulhatott a nyomosztó devizateher alól. Ez nem csak az ő számukra jelent megkönnyebbülést, hanem ez azt is jelenti, hogy az ország küldő devizaadósságából 766 milliárdot sikerült átváltani.
Már van értelme többet, jobban dolgozni
Sikeresen és jelentősen csökkentettük az adósságot is, emelte ki a kormányfő. Elmondta, ha nem fékeztük volna meg az adósság növekedését, akkor most ott tartanánk, mint Görögország. A hitelezőink uralkodnának felettünk, tette hozzá. Most azonban még nem érezhetjük biztonságban függetlenségünket. A Széll Kálmán-terv végrehajtása 83 százalékon áll, van még feladat, hangsúlyozta Orbán Viktor.
Tudom, hogy sokan nem szeretik az új adórendszert, érvelt a miniszterelnök, de nincs olyan szisztéma, amit mindenki szeretne. „A gazdagok mindig megtalálják a módját, hogy kivonják jövedelmüket az adózás alól, ezért van szükség az arányos adórendszerre” – tette hozzá. A társadalmi igazságot nem az adórendszeren kell számon kérni, hanem a szociális rendszeren. Orbán Viktor elmondta, most már van értelme többet, jobban dolgozni, mert arányosan dolgozhatunk. „Az új adórendszerre 2013. január 1-től tudunk átállni, és biztosra veszem, ha a beüzemeltük azt, működni fog.”
Orbán Viktor azonban hozzátette: a mi politikánk túlnyúlik a középosztály képviseletén. A miniszterelnök úgy fogalmazott: érdekegyeztetésre van szükség a leszakadók és a középréteg között, hiszen utóbbi érdeke is, hogy kevesen éljenek segélyből.
Forrás: MTi/mno.hu
Tizennegyedik országértékelő beszédét tartotta Orbán Viktor miniszterelnök 2012. február 7-én, a Millenárison. A kormányfő úgy fogalmazott: Magyarország új alapokon áll, és ezeket az alapokat senki sem szedheti fel.
Hosszú lesz, itt-ott meredek, csatolják be az öveket – kezdte Orbán Viktor miniszterelnök keddi évértékelő beszédét a Millenárison. A miniszterelnök idézte Abraham Lincoln volt amerikai elnök mondását miszerint az emberektől kapott felhatalmazással, az emberek érdekében kell cselekedni, amely a demokratikus kormányzás lényegét jelenti. Nagy kár, hogy ez az észjárás kifelé megy a divatból és populizmusnak minősül – tette hozzá.
Orbán köszönetet mondott azoknak, akik a hazánkra zúdított pergőtűzben kiálltak Magyarországért a január 21-i békemenet során. A politika nem a balett-táncosok világa, de igenis számít, hogy együtt érezzenek és erőt adjanak nekünk az emberek, nem sajnáltatni akarjuk magunkat, nem olcsó szendergésre vágyunk – fogalmazott.
Napra pontosan egy éve találkoztunk ugyanitt és ugyanebből a célból, kevesen gondolták akkor, mi minden vár ránk 2011-ben. Az tisztán látszott, hogy a kommunizmus bukása után a legnehezebb év elé nézünk – mondta a miniszterelnök. Felidézte, tavaly az EU-ban 13 kormány bukott meg, és szomszédjaink közül négyben – Szlovéniában, Szlovákiában, Horvátországban és Romániában – is – fejtette ki Orbán Viktor.
Korábban stabilnak látszó országokban alakultak ki zavargások, bénították meg egész országrészek működését – fogalmazott, példaként említve Hollandiát. Meglátása szerint olyan veszélyek tűntek fel a horizonton, mint a fizetésképtelenség, és már nem tartoznak a sci-fi kategóriájába az eurózóna széteséséről szóló találgatások. A 2012-es évre szóló gazdasági előrejelzéseket naponta kiigazítják, és mindig lefelé. – A 2011-es év megrendítő volt Európa számára, a jövőbe vetett remények megingására gondolok. Európa lassan olyan lesz, mint az alkohol, nagy célok elérésére ösztönöz de megakadályozza, hogy elérjük azokat – tette hozzá a miniszterelnök.
Félni csak a félelemtől kell
– Annál különösebb, de igaz, hogy az Európát megrázó válság közepette két kis magyar település megmutatta, van kiút a mélységből – hangsúlyozta a miniszterelnök. Kiemelte: Devecser és Kolontár újjászületése megmutatta, nincs olyan mélypont, melyből ne lehetne újjáépíteni. – Nekik mindenüket elsodorta a vörösiszap-áradat. Jártam ott, emlékszem az ottaniak arcára – ecsetelte Orbán Viktor. Hangsúlyozta, van olyan, hogy megrepednek a biztos alapok, ez is egy ilyen helyzet volt.
– Magyarország most olyan helyzetben van, mint korábban Kolontár és Devecser. Sokan felteszik most a kérdést, mi van, ha elsüllyedünk a bajban, ha mi, a mostani kormány sem tudja megoldani a gondokat. Mi viszont most azt válaszoljuk, félni csak a félelemtől kell. Köszönjük Devecser, köszönjük Kolontár! – mondott hálát a kormányfő.
2010-ben egy hatalmas közös vállalkozásba kezdtünk, hogy megépítsük az erős Magyarországot, ahol jobb lehet az életünk, mondta Orbán, hozzátéve: tudtuk, hogy ez nem lesz sétagalopp, de legyőztük a kishitűségünket. Az előző kormányok nyolc éve alatt felhalmozott hibák és az elmúlt húsz év mulasztásai kapcsán az országot az elsüllyedt Costa Concordiához hasonlította, amelyet elhagyott a kapitánya. A „zátonyra futtatott Magyarország” három legnagyobb problémájának az adósságcsapdát, a munka becsületének elveszítését és a tartalékok tartalékok hiányát nevezte. Orbán emlékeztetett: 1998 és 2002 között már sikerült kiverekedni magunkat az adósságcsapdából, ám a szocialisták az önkormányzatok mellett eladósították az államot is.
„E nélkül most annyi pénzünk lenne, hogy mi adnánk kölcsön az IMF-nek, és azon vitatkoznánk, mennyi légitársaságunk legyen, vagy mennyit emeljünk a nyugdíjakon.” Elmondta Orbán azt is, hogy az is nyomasztó volt, hogy nem érte meg dolgozni, bátorság kellett ahhoz, hogy valaki erre vállalkozzon. Viszont munka nélkül nem lesz növekedés – mondta a miniszterelnök.
Az adórendszert úgy jellemezte: minden volt, csak progresszív nem, csak az járt jól, aki kijátszotta és büntette a teljesítményt. Ez vezetett oda, hogy 2010-ben kétmillió adófizető tartotta fenn a tízmilliós Magyarországot.
Az eladósodás magával hozta a hónapról hónapra élést, a családi tartalékok hiányát, ami azt jelentette, hogy baj esetén nincs hová nyúlni – hangsúlyozta a miniszterelnök. Orbán szerint szinte mindenki rosszul járt a 2010-ben lezárult korszakban, de jó páran sokak kárára meggazdagodtak. A politikus példaként hozta föl a magánnyugdíj-pénztárakat, ahol a válság alatt fizették a legnagyobb jutalmakat. Kiemelte azt is, hogy a legutóbbi napokban a 4-es metró felkerült a legkárosabb beruházások listájára.
Orbán Viktor úgy látja, mindennek az lett a vége, hogy egy kifizetetlen horribilis számla maradt hátra. Erre a számlára a baloldal azt mondta, fizessék ki az emberek – tette hozzá. Ezzel szemben az emberek 2010-ben egy kétharmados nemet mondtak erre a politikára – hangsúlyozta Orbán Viktor.
A miniszterelnök szólt arról is, hogy bár nem volt az ínyére, kivetették a bankadót, a válságadót, és bevezették a végtörlesztést, de nem volt vesztegetni való idő, az ország érdekében meg kellett ezt tenni. Sokan azt mondják, térjünk vissza azokhoz a módszerekhez, amellyel eladósították az országot – tette hozzá. „Mindenkivel együttműködök, akik segíti az erős Magyarország megteremtését, de harcolok azokkal szemben, akik a régi módszereket szeretnék viszontlátni.”
Új szelek fújnak Európában
– Ma már Európában is új szelek fújnak; ami tegnap elképzelhetetlen volt, mára bevett gyakorlat. A mi vágyainkban nincsen semmi rendkívüli, egy erős, független, szabad országot akarunk, ami biztonságot nyújt mindannyiunk számára – mondta a kormányfő, hozzátéve, az a tétje a kormány küzdelmének, hogy a középosztályi életet hogyan tudja megőrizni azoknak, akik már elérték, illetve hogyan segítheti a szegényebbeket, hogy elérjék.
Magyarország új alapokon áll, visszavonhatatlan tény, ezeket az alapokat senki sem szedheti fel a magyarok talpa alól. Akinek kétsége van, idézze fel a békemenetben részt vevők derűs elszántságát – figyelmeztetett Orbán.
Szerinte senkitől sem lehet elvárni, hogy tisztességgel dolgozzon, ha tudja, nincs értelme a munkájának. „Ezért fordultunk szembe az adósrabszolgasággal.” Azt nem gondolja senki, hogy a korábban felvett hiteleket csak úgy el lehet törölni – hiába esne jól -, de azt egész egyszerűen nem fogadhatjuk el, hogy az emberek lakásuk helyett a devizahitelüket hagyják a gyermekeikre – fogalmazott. Kiemelte: a végtörlesztéssel 160 ezer család kiszabadulhatott a nyomosztó devizateher alól. Ez nem csak az ő számukra jelent megkönnyebbülést, hanem ez azt is jelenti, hogy az ország küldő devizaadósságából 766 milliárdot sikerült átváltani.
Már van értelme többet, jobban dolgozni
Sikeresen és jelentősen csökkentettük az adósságot is, emelte ki a kormányfő. Elmondta, ha nem fékeztük volna meg az adósság növekedését, akkor most ott tartanánk, mint Görögország. A hitelezőink uralkodnának felettünk, tette hozzá. Most azonban még nem érezhetjük biztonságban függetlenségünket. A Széll Kálmán-terv végrehajtása 83 százalékon áll, van még feladat, hangsúlyozta Orbán Viktor.
Tudom, hogy sokan nem szeretik az új adórendszert, érvelt a miniszterelnök, de nincs olyan szisztéma, amit mindenki szeretne. „A gazdagok mindig megtalálják a módját, hogy kivonják jövedelmüket az adózás alól, ezért van szükség az arányos adórendszerre” – tette hozzá. A társadalmi igazságot nem az adórendszeren kell számon kérni, hanem a szociális rendszeren. Orbán Viktor elmondta, most már van értelme többet, jobban dolgozni, mert arányosan dolgozhatunk. „Az új adórendszerre 2013. január 1-től tudunk átállni, és biztosra veszem, ha a beüzemeltük azt, működni fog.”
Orbán Viktor azonban hozzátette: a mi politikánk túlnyúlik a középosztály képviseletén. A miniszterelnök úgy fogalmazott: érdekegyeztetésre van szükség a leszakadók és a középréteg között, hiszen utóbbi érdeke is, hogy kevesen éljenek segélyből.
Forrás: MTi/mno.hu
Tizennegyedik országértékelő beszédét tartotta Orbán Viktor miniszterelnök 2012. február 7-én, a Millenárison. A kormányfő úgy fogalmazott: Magyarország új alapokon áll, és ezeket az alapokat senki sem szedheti fel.
Hosszú lesz, itt-ott meredek, csatolják be az öveket – kezdte Orbán Viktor miniszterelnök keddi évértékelő beszédét a Millenárison. A miniszterelnök idézte Abraham Lincoln volt amerikai elnök mondását miszerint az emberektől kapott felhatalmazással, az emberek érdekében kell cselekedni, amely a demokratikus kormányzás lényegét jelenti. Nagy kár, hogy ez az észjárás kifelé megy a divatból és populizmusnak minősül – tette hozzá.
Orbán köszönetet mondott azoknak, akik a hazánkra zúdított pergőtűzben kiálltak Magyarországért a január 21-i békemenet során. A politika nem a balett-táncosok világa, de igenis számít, hogy együtt érezzenek és erőt adjanak nekünk az emberek, nem sajnáltatni akarjuk magunkat, nem olcsó szendergésre vágyunk – fogalmazott.
Napra pontosan egy éve találkoztunk ugyanitt és ugyanebből a célból, kevesen gondolták akkor, mi minden vár ránk 2011-ben. Az tisztán látszott, hogy a kommunizmus bukása után a legnehezebb év elé nézünk – mondta a miniszterelnök. Felidézte, tavaly az EU-ban 13 kormány bukott meg, és szomszédjaink közül négyben – Szlovéniában, Szlovákiában, Horvátországban és Romániában – is – fejtette ki Orbán Viktor.
Korábban stabilnak látszó országokban alakultak ki zavargások, bénították meg egész országrészek működését – fogalmazott, példaként említve Hollandiát. Meglátása szerint olyan veszélyek tűntek fel a horizonton, mint a fizetésképtelenség, és már nem tartoznak a sci-fi kategóriájába az eurózóna széteséséről szóló találgatások. A 2012-es évre szóló gazdasági előrejelzéseket naponta kiigazítják, és mindig lefelé. – A 2011-es év megrendítő volt Európa számára, a jövőbe vetett remények megingására gondolok. Európa lassan olyan lesz, mint az alkohol, nagy célok elérésére ösztönöz de megakadályozza, hogy elérjük azokat – tette hozzá a miniszterelnök.
Félni csak a félelemtől kell
– Annál különösebb, de igaz, hogy az Európát megrázó válság közepette két kis magyar település megmutatta, van kiút a mélységből – hangsúlyozta a miniszterelnök. Kiemelte: Devecser és Kolontár újjászületése megmutatta, nincs olyan mélypont, melyből ne lehetne újjáépíteni. – Nekik mindenüket elsodorta a vörösiszap-áradat. Jártam ott, emlékszem az ottaniak arcára – ecsetelte Orbán Viktor. Hangsúlyozta, van olyan, hogy megrepednek a biztos alapok, ez is egy ilyen helyzet volt.
– Magyarország most olyan helyzetben van, mint korábban Kolontár és Devecser. Sokan felteszik most a kérdést, mi van, ha elsüllyedünk a bajban, ha mi, a mostani kormány sem tudja megoldani a gondokat. Mi viszont most azt válaszoljuk, félni csak a félelemtől kell. Köszönjük Devecser, köszönjük Kolontár! – mondott hálát a kormányfő.
2010-ben egy hatalmas közös vállalkozásba kezdtünk, hogy megépítsük az erős Magyarországot, ahol jobb lehet az életünk, mondta Orbán, hozzátéve: tudtuk, hogy ez nem lesz sétagalopp, de legyőztük a kishitűségünket. Az előző kormányok nyolc éve alatt felhalmozott hibák és az elmúlt húsz év mulasztásai kapcsán az országot az elsüllyedt Costa Concordiához hasonlította, amelyet elhagyott a kapitánya. A „zátonyra futtatott Magyarország” három legnagyobb problémájának az adósságcsapdát, a munka becsületének elveszítését és a tartalékok tartalékok hiányát nevezte. Orbán emlékeztetett: 1998 és 2002 között már sikerült kiverekedni magunkat az adósságcsapdából, ám a szocialisták az önkormányzatok mellett eladósították az államot is.
„E nélkül most annyi pénzünk lenne, hogy mi adnánk kölcsön az IMF-nek, és azon vitatkoznánk, mennyi légitársaságunk legyen, vagy mennyit emeljünk a nyugdíjakon.” Elmondta Orbán azt is, hogy az is nyomasztó volt, hogy nem érte meg dolgozni, bátorság kellett ahhoz, hogy valaki erre vállalkozzon. Viszont munka nélkül nem lesz növekedés – mondta a miniszterelnök.
Az adórendszert úgy jellemezte: minden volt, csak progresszív nem, csak az járt jól, aki kijátszotta és büntette a teljesítményt. Ez vezetett oda, hogy 2010-ben kétmillió adófizető tartotta fenn a tízmilliós Magyarországot.
Az eladósodás magával hozta a hónapról hónapra élést, a családi tartalékok hiányát, ami azt jelentette, hogy baj esetén nincs hová nyúlni – hangsúlyozta a miniszterelnök. Orbán szerint szinte mindenki rosszul járt a 2010-ben lezárult korszakban, de jó páran sokak kárára meggazdagodtak. A politikus példaként hozta föl a magánnyugdíj-pénztárakat, ahol a válság alatt fizették a legnagyobb jutalmakat. Kiemelte azt is, hogy a legutóbbi napokban a 4-es metró felkerült a legkárosabb beruházások listájára.
Orbán Viktor úgy látja, mindennek az lett a vége, hogy egy kifizetetlen horribilis számla maradt hátra. Erre a számlára a baloldal azt mondta, fizessék ki az emberek – tette hozzá. Ezzel szemben az emberek 2010-ben egy kétharmados nemet mondtak erre a politikára – hangsúlyozta Orbán Viktor.
A miniszterelnök szólt arról is, hogy bár nem volt az ínyére, kivetették a bankadót, a válságadót, és bevezették a végtörlesztést, de nem volt vesztegetni való idő, az ország érdekében meg kellett ezt tenni. Sokan azt mondják, térjünk vissza azokhoz a módszerekhez, amellyel eladósították az országot – tette hozzá. „Mindenkivel együttműködök, akik segíti az erős Magyarország megteremtését, de harcolok azokkal szemben, akik a régi módszereket szeretnék viszontlátni.”
Új szelek fújnak Európában
– Ma már Európában is új szelek fújnak; ami tegnap elképzelhetetlen volt, mára bevett gyakorlat. A mi vágyainkban nincsen semmi rendkívüli, egy erős, független, szabad országot akarunk, ami biztonságot nyújt mindannyiunk számára – mondta a kormányfő, hozzátéve, az a tétje a kormány küzdelmének, hogy a középosztályi életet hogyan tudja megőrizni azoknak, akik már elérték, illetve hogyan segítheti a szegényebbeket, hogy elérjék.
Magyarország új alapokon áll, visszavonhatatlan tény, ezeket az alapokat senki sem szedheti fel a magyarok talpa alól. Akinek kétsége van, idézze fel a békemenetben részt vevők derűs elszántságát – figyelmeztetett Orbán.
Szerinte senkitől sem lehet elvárni, hogy tisztességgel dolgozzon, ha tudja, nincs értelme a munkájának. „Ezért fordultunk szembe az adósrabszolgasággal.” Azt nem gondolja senki, hogy a korábban felvett hiteleket csak úgy el lehet törölni – hiába esne jól -, de azt egész egyszerűen nem fogadhatjuk el, hogy az emberek lakásuk helyett a devizahitelüket hagyják a gyermekeikre – fogalmazott. Kiemelte: a végtörlesztéssel 160 ezer család kiszabadulhatott a nyomosztó devizateher alól. Ez nem csak az ő számukra jelent megkönnyebbülést, hanem ez azt is jelenti, hogy az ország küldő devizaadósságából 766 milliárdot sikerült átváltani.
Már van értelme többet, jobban dolgozni
Sikeresen és jelentősen csökkentettük az adósságot is, emelte ki a kormányfő. Elmondta, ha nem fékeztük volna meg az adósság növekedését, akkor most ott tartanánk, mint Görögország. A hitelezőink uralkodnának felettünk, tette hozzá. Most azonban még nem érezhetjük biztonságban függetlenségünket. A Széll Kálmán-terv végrehajtása 83 százalékon áll, van még feladat, hangsúlyozta Orbán Viktor.
Tudom, hogy sokan nem szeretik az új adórendszert, érvelt a miniszterelnök, de nincs olyan szisztéma, amit mindenki szeretne. „A gazdagok mindig megtalálják a módját, hogy kivonják jövedelmüket az adózás alól, ezért van szükség az arányos adórendszerre” – tette hozzá. A társadalmi igazságot nem az adórendszeren kell számon kérni, hanem a szociális rendszeren. Orbán Viktor elmondta, most már van értelme többet, jobban dolgozni, mert arányosan dolgozhatunk. „Az új adórendszerre 2013. január 1-től tudunk átállni, és biztosra veszem, ha a beüzemeltük azt, működni fog.”
Orbán Viktor azonban hozzátette: a mi politikánk túlnyúlik a középosztály képviseletén. A miniszterelnök úgy fogalmazott: érdekegyeztetésre van szükség a leszakadók és a középréteg között, hiszen utóbbi érdeke is, hogy kevesen éljenek segélyből.
Forrás: MTi/mno.hu
Tizennegyedik országértékelő beszédét tartotta Orbán Viktor miniszterelnök 2012. február 7-én, a Millenárison. A kormányfő úgy fogalmazott: Magyarország új alapokon áll, és ezeket az alapokat senki sem szedheti fel.
Hosszú lesz, itt-ott meredek, csatolják be az öveket – kezdte Orbán Viktor miniszterelnök keddi évértékelő beszédét a Millenárison. A miniszterelnök idézte Abraham Lincoln volt amerikai elnök mondását miszerint az emberektől kapott felhatalmazással, az emberek érdekében kell cselekedni, amely a demokratikus kormányzás lényegét jelenti. Nagy kár, hogy ez az észjárás kifelé megy a divatból és populizmusnak minősül – tette hozzá.
Orbán köszönetet mondott azoknak, akik a hazánkra zúdított pergőtűzben kiálltak Magyarországért a január 21-i békemenet során. A politika nem a balett-táncosok világa, de igenis számít, hogy együtt érezzenek és erőt adjanak nekünk az emberek, nem sajnáltatni akarjuk magunkat, nem olcsó szendergésre vágyunk – fogalmazott.
Napra pontosan egy éve találkoztunk ugyanitt és ugyanebből a célból, kevesen gondolták akkor, mi minden vár ránk 2011-ben. Az tisztán látszott, hogy a kommunizmus bukása után a legnehezebb év elé nézünk – mondta a miniszterelnök. Felidézte, tavaly az EU-ban 13 kormány bukott meg, és szomszédjaink közül négyben – Szlovéniában, Szlovákiában, Horvátországban és Romániában – is – fejtette ki Orbán Viktor.
Korábban stabilnak látszó országokban alakultak ki zavargások, bénították meg egész országrészek működését – fogalmazott, példaként említve Hollandiát. Meglátása szerint olyan veszélyek tűntek fel a horizonton, mint a fizetésképtelenség, és már nem tartoznak a sci-fi kategóriájába az eurózóna széteséséről szóló találgatások. A 2012-es évre szóló gazdasági előrejelzéseket naponta kiigazítják, és mindig lefelé. – A 2011-es év megrendítő volt Európa számára, a jövőbe vetett remények megingására gondolok. Európa lassan olyan lesz, mint az alkohol, nagy célok elérésére ösztönöz de megakadályozza, hogy elérjük azokat – tette hozzá a miniszterelnök.
Félni csak a félelemtől kell
– Annál különösebb, de igaz, hogy az Európát megrázó válság közepette két kis magyar település megmutatta, van kiút a mélységből – hangsúlyozta a miniszterelnök. Kiemelte: Devecser és Kolontár újjászületése megmutatta, nincs olyan mélypont, melyből ne lehetne újjáépíteni. – Nekik mindenüket elsodorta a vörösiszap-áradat. Jártam ott, emlékszem az ottaniak arcára – ecsetelte Orbán Viktor. Hangsúlyozta, van olyan, hogy megrepednek a biztos alapok, ez is egy ilyen helyzet volt.
– Magyarország most olyan helyzetben van, mint korábban Kolontár és Devecser. Sokan felteszik most a kérdést, mi van, ha elsüllyedünk a bajban, ha mi, a mostani kormány sem tudja megoldani a gondokat. Mi viszont most azt válaszoljuk, félni csak a félelemtől kell. Köszönjük Devecser, köszönjük Kolontár! – mondott hálát a kormányfő.
2010-ben egy hatalmas közös vállalkozásba kezdtünk, hogy megépítsük az erős Magyarországot, ahol jobb lehet az életünk, mondta Orbán, hozzátéve: tudtuk, hogy ez nem lesz sétagalopp, de legyőztük a kishitűségünket. Az előző kormányok nyolc éve alatt felhalmozott hibák és az elmúlt húsz év mulasztásai kapcsán az országot az elsüllyedt Costa Concordiához hasonlította, amelyet elhagyott a kapitánya. A „zátonyra futtatott Magyarország” három legnagyobb problémájának az adósságcsapdát, a munka becsületének elveszítését és a tartalékok tartalékok hiányát nevezte. Orbán emlékeztetett: 1998 és 2002 között már sikerült kiverekedni magunkat az adósságcsapdából, ám a szocialisták az önkormányzatok mellett eladósították az államot is.
„E nélkül most annyi pénzünk lenne, hogy mi adnánk kölcsön az IMF-nek, és azon vitatkoznánk, mennyi légitársaságunk legyen, vagy mennyit emeljünk a nyugdíjakon.” Elmondta Orbán azt is, hogy az is nyomasztó volt, hogy nem érte meg dolgozni, bátorság kellett ahhoz, hogy valaki erre vállalkozzon. Viszont munka nélkül nem lesz növekedés – mondta a miniszterelnök.
Az adórendszert úgy jellemezte: minden volt, csak progresszív nem, csak az járt jól, aki kijátszotta és büntette a teljesítményt. Ez vezetett oda, hogy 2010-ben kétmillió adófizető tartotta fenn a tízmilliós Magyarországot.
Az eladósodás magával hozta a hónapról hónapra élést, a családi tartalékok hiányát, ami azt jelentette, hogy baj esetén nincs hová nyúlni – hangsúlyozta a miniszterelnök. Orbán szerint szinte mindenki rosszul járt a 2010-ben lezárult korszakban, de jó páran sokak kárára meggazdagodtak. A politikus példaként hozta föl a magánnyugdíj-pénztárakat, ahol a válság alatt fizették a legnagyobb jutalmakat. Kiemelte azt is, hogy a legutóbbi napokban a 4-es metró felkerült a legkárosabb beruházások listájára.
Orbán Viktor úgy látja, mindennek az lett a vége, hogy egy kifizetetlen horribilis számla maradt hátra. Erre a számlára a baloldal azt mondta, fizessék ki az emberek – tette hozzá. Ezzel szemben az emberek 2010-ben egy kétharmados nemet mondtak erre a politikára – hangsúlyozta Orbán Viktor.
A miniszterelnök szólt arról is, hogy bár nem volt az ínyére, kivetették a bankadót, a válságadót, és bevezették a végtörlesztést, de nem volt vesztegetni való idő, az ország érdekében meg kellett ezt tenni. Sokan azt mondják, térjünk vissza azokhoz a módszerekhez, amellyel eladósították az országot – tette hozzá. „Mindenkivel együttműködök, akik segíti az erős Magyarország megteremtését, de harcolok azokkal szemben, akik a régi módszereket szeretnék viszontlátni.”
Új szelek fújnak Európában
– Ma már Európában is új szelek fújnak; ami tegnap elképzelhetetlen volt, mára bevett gyakorlat. A mi vágyainkban nincsen semmi rendkívüli, egy erős, független, szabad országot akarunk, ami biztonságot nyújt mindannyiunk számára – mondta a kormányfő, hozzátéve, az a tétje a kormány küzdelmének, hogy a középosztályi életet hogyan tudja megőrizni azoknak, akik már elérték, illetve hogyan segítheti a szegényebbeket, hogy elérjék.
Magyarország új alapokon áll, visszavonhatatlan tény, ezeket az alapokat senki sem szedheti fel a magyarok talpa alól. Akinek kétsége van, idézze fel a békemenetben részt vevők derűs elszántságát – figyelmeztetett Orbán.
Szerinte senkitől sem lehet elvárni, hogy tisztességgel dolgozzon, ha tudja, nincs értelme a munkájának. „Ezért fordultunk szembe az adósrabszolgasággal.” Azt nem gondolja senki, hogy a korábban felvett hiteleket csak úgy el lehet törölni – hiába esne jól -, de azt egész egyszerűen nem fogadhatjuk el, hogy az emberek lakásuk helyett a devizahitelüket hagyják a gyermekeikre – fogalmazott. Kiemelte: a végtörlesztéssel 160 ezer család kiszabadulhatott a nyomosztó devizateher alól. Ez nem csak az ő számukra jelent megkönnyebbülést, hanem ez azt is jelenti, hogy az ország küldő devizaadósságából 766 milliárdot sikerült átváltani.
Már van értelme többet, jobban dolgozni
Sikeresen és jelentősen csökkentettük az adósságot is, emelte ki a kormányfő. Elmondta, ha nem fékeztük volna meg az adósság növekedését, akkor most ott tartanánk, mint Görögország. A hitelezőink uralkodnának felettünk, tette hozzá. Most azonban még nem érezhetjük biztonságban függetlenségünket. A Széll Kálmán-terv végrehajtása 83 százalékon áll, van még feladat, hangsúlyozta Orbán Viktor.
Tudom, hogy sokan nem szeretik az új adórendszert, érvelt a miniszterelnök, de nincs olyan szisztéma, amit mindenki szeretne. „A gazdagok mindig megtalálják a módját, hogy kivonják jövedelmüket az adózás alól, ezért van szükség az arányos adórendszerre” – tette hozzá. A társadalmi igazságot nem az adórendszeren kell számon kérni, hanem a szociális rendszeren. Orbán Viktor elmondta, most már van értelme többet, jobban dolgozni, mert arányosan dolgozhatunk. „Az új adórendszerre 2013. január 1-től tudunk átállni, és biztosra veszem, ha a beüzemeltük azt, működni fog.”
Orbán Viktor azonban hozzátette: a mi politikánk túlnyúlik a középosztály képviseletén. A miniszterelnök úgy fogalmazott: érdekegyeztetésre van szükség a leszakadók és a középréteg között, hiszen utóbbi érdeke is, hogy kevesen éljenek segélyből.
Forrás: MTi/mno.hu
Tizennegyedik országértékelő beszédét tartotta Orbán Viktor miniszterelnök 2012. február 7-én, a Millenárison. A kormányfő úgy fogalmazott: Magyarország új alapokon áll, és ezeket az alapokat senki sem szedheti fel.
Hosszú lesz, itt-ott meredek, csatolják be az öveket – kezdte Orbán Viktor miniszterelnök keddi évértékelő beszédét a Millenárison. A miniszterelnök idézte Abraham Lincoln volt amerikai elnök mondását miszerint az emberektől kapott felhatalmazással, az emberek érdekében kell cselekedni, amely a demokratikus kormányzás lényegét jelenti. Nagy kár, hogy ez az észjárás kifelé megy a divatból és populizmusnak minősül – tette hozzá.
Orbán köszönetet mondott azoknak, akik a hazánkra zúdított pergőtűzben kiálltak Magyarországért a január 21-i békemenet során. A politika nem a balett-táncosok világa, de igenis számít, hogy együtt érezzenek és erőt adjanak nekünk az emberek, nem sajnáltatni akarjuk magunkat, nem olcsó szendergésre vágyunk – fogalmazott.
Napra pontosan egy éve találkoztunk ugyanitt és ugyanebből a célból, kevesen gondolták akkor, mi minden vár ránk 2011-ben. Az tisztán látszott, hogy a kommunizmus bukása után a legnehezebb év elé nézünk – mondta a miniszterelnök. Felidézte, tavaly az EU-ban 13 kormány bukott meg, és szomszédjaink közül négyben – Szlovéniában, Szlovákiában, Horvátországban és Romániában – is – fejtette ki Orbán Viktor.
Korábban stabilnak látszó országokban alakultak ki zavargások, bénították meg egész országrészek működését – fogalmazott, példaként említve Hollandiát. Meglátása szerint olyan veszélyek tűntek fel a horizonton, mint a fizetésképtelenség, és már nem tartoznak a sci-fi kategóriájába az eurózóna széteséséről szóló találgatások. A 2012-es évre szóló gazdasági előrejelzéseket naponta kiigazítják, és mindig lefelé. – A 2011-es év megrendítő volt Európa számára, a jövőbe vetett remények megingására gondolok. Európa lassan olyan lesz, mint az alkohol, nagy célok elérésére ösztönöz de megakadályozza, hogy elérjük azokat – tette hozzá a miniszterelnök.
Félni csak a félelemtől kell
– Annál különösebb, de igaz, hogy az Európát megrázó válság közepette két kis magyar település megmutatta, van kiút a mélységből – hangsúlyozta a miniszterelnök. Kiemelte: Devecser és Kolontár újjászületése megmutatta, nincs olyan mélypont, melyből ne lehetne újjáépíteni. – Nekik mindenüket elsodorta a vörösiszap-áradat. Jártam ott, emlékszem az ottaniak arcára – ecsetelte Orbán Viktor. Hangsúlyozta, van olyan, hogy megrepednek a biztos alapok, ez is egy ilyen helyzet volt.
– Magyarország most olyan helyzetben van, mint korábban Kolontár és Devecser. Sokan felteszik most a kérdést, mi van, ha elsüllyedünk a bajban, ha mi, a mostani kormány sem tudja megoldani a gondokat. Mi viszont most azt válaszoljuk, félni csak a félelemtől kell. Köszönjük Devecser, köszönjük Kolontár! – mondott hálát a kormányfő.
2010-ben egy hatalmas közös vállalkozásba kezdtünk, hogy megépítsük az erős Magyarországot, ahol jobb lehet az életünk, mondta Orbán, hozzátéve: tudtuk, hogy ez nem lesz sétagalopp, de legyőztük a kishitűségünket. Az előző kormányok nyolc éve alatt felhalmozott hibák és az elmúlt húsz év mulasztásai kapcsán az országot az elsüllyedt Costa Concordiához hasonlította, amelyet elhagyott a kapitánya. A „zátonyra futtatott Magyarország” három legnagyobb problémájának az adósságcsapdát, a munka becsületének elveszítését és a tartalékok tartalékok hiányát nevezte. Orbán emlékeztetett: 1998 és 2002 között már sikerült kiverekedni magunkat az adósságcsapdából, ám a szocialisták az önkormányzatok mellett eladósították az államot is.
„E nélkül most annyi pénzünk lenne, hogy mi adnánk kölcsön az IMF-nek, és azon vitatkoznánk, mennyi légitársaságunk legyen, vagy mennyit emeljünk a nyugdíjakon.” Elmondta Orbán azt is, hogy az is nyomasztó volt, hogy nem érte meg dolgozni, bátorság kellett ahhoz, hogy valaki erre vállalkozzon. Viszont munka nélkül nem lesz növekedés – mondta a miniszterelnök.
Az adórendszert úgy jellemezte: minden volt, csak progresszív nem, csak az járt jól, aki kijátszotta és büntette a teljesítményt. Ez vezetett oda, hogy 2010-ben kétmillió adófizető tartotta fenn a tízmilliós Magyarországot.
Az eladósodás magával hozta a hónapról hónapra élést, a családi tartalékok hiányát, ami azt jelentette, hogy baj esetén nincs hová nyúlni – hangsúlyozta a miniszterelnök. Orbán szerint szinte mindenki rosszul járt a 2010-ben lezárult korszakban, de jó páran sokak kárára meggazdagodtak. A politikus példaként hozta föl a magánnyugdíj-pénztárakat, ahol a válság alatt fizették a legnagyobb jutalmakat. Kiemelte azt is, hogy a legutóbbi napokban a 4-es metró felkerült a legkárosabb beruházások listájára.
Orbán Viktor úgy látja, mindennek az lett a vége, hogy egy kifizetetlen horribilis számla maradt hátra. Erre a számlára a baloldal azt mondta, fizessék ki az emberek – tette hozzá. Ezzel szemben az emberek 2010-ben egy kétharmados nemet mondtak erre a politikára – hangsúlyozta Orbán Viktor.
A miniszterelnök szólt arról is, hogy bár nem volt az ínyére, kivetették a bankadót, a válságadót, és bevezették a végtörlesztést, de nem volt vesztegetni való idő, az ország érdekében meg kellett ezt tenni. Sokan azt mondják, térjünk vissza azokhoz a módszerekhez, amellyel eladósították az országot – tette hozzá. „Mindenkivel együttműködök, akik segíti az erős Magyarország megteremtését, de harcolok azokkal szemben, akik a régi módszereket szeretnék viszontlátni.”
Új szelek fújnak Európában
– Ma már Európában is új szelek fújnak; ami tegnap elképzelhetetlen volt, mára bevett gyakorlat. A mi vágyainkban nincsen semmi rendkívüli, egy erős, független, szabad országot akarunk, ami biztonságot nyújt mindannyiunk számára – mondta a kormányfő, hozzátéve, az a tétje a kormány küzdelmének, hogy a középosztályi életet hogyan tudja megőrizni azoknak, akik már elérték, illetve hogyan segítheti a szegényebbeket, hogy elérjék.
Magyarország új alapokon áll, visszavonhatatlan tény, ezeket az alapokat senki sem szedheti fel a magyarok talpa alól. Akinek kétsége van, idézze fel a békemenetben részt vevők derűs elszántságát – figyelmeztetett Orbán.
Szerinte senkitől sem lehet elvárni, hogy tisztességgel dolgozzon, ha tudja, nincs értelme a munkájának. „Ezért fordultunk szembe az adósrabszolgasággal.” Azt nem gondolja senki, hogy a korábban felvett hiteleket csak úgy el lehet törölni – hiába esne jól -, de azt egész egyszerűen nem fogadhatjuk el, hogy az emberek lakásuk helyett a devizahitelüket hagyják a gyermekeikre – fogalmazott. Kiemelte: a végtörlesztéssel 160 ezer család kiszabadulhatott a nyomosztó devizateher alól. Ez nem csak az ő számukra jelent megkönnyebbülést, hanem ez azt is jelenti, hogy az ország küldő devizaadósságából 766 milliárdot sikerült átváltani.
Már van értelme többet, jobban dolgozni
Sikeresen és jelentősen csökkentettük az adósságot is, emelte ki a kormányfő. Elmondta, ha nem fékeztük volna meg az adósság növekedését, akkor most ott tartanánk, mint Görögország. A hitelezőink uralkodnának felettünk, tette hozzá. Most azonban még nem érezhetjük biztonságban függetlenségünket. A Széll Kálmán-terv végrehajtása 83 százalékon áll, van még feladat, hangsúlyozta Orbán Viktor.
Tudom, hogy sokan nem szeretik az új adórendszert, érvelt a miniszterelnök, de nincs olyan szisztéma, amit mindenki szeretne. „A gazdagok mindig megtalálják a módját, hogy kivonják jövedelmüket az adózás alól, ezért van szükség az arányos adórendszerre” – tette hozzá. A társadalmi igazságot nem az adórendszeren kell számon kérni, hanem a szociális rendszeren. Orbán Viktor elmondta, most már van értelme többet, jobban dolgozni, mert arányosan dolgozhatunk. „Az új adórendszerre 2013. január 1-től tudunk átállni, és biztosra veszem, ha a beüzemeltük azt, működni fog.”
Orbán Viktor azonban hozzátette: a mi politikánk túlnyúlik a középosztály képviseletén. A miniszterelnök úgy fogalmazott: érdekegyeztetésre van szükség a leszakadók és a középréteg között, hiszen utóbbi érdeke is, hogy kevesen éljenek segélyből.
Forrás: MTi/mno.hu
Tizennegyedik országértékelő beszédét tartotta Orbán Viktor miniszterelnök 2012. február 7-én, a Millenárison. A kormányfő úgy fogalmazott: Magyarország új alapokon áll, és ezeket az alapokat senki sem szedheti fel.
Hosszú lesz, itt-ott meredek, csatolják be az öveket – kezdte Orbán Viktor miniszterelnök keddi évértékelő beszédét a Millenárison. A miniszterelnök idézte Abraham Lincoln volt amerikai elnök mondását miszerint az emberektől kapott felhatalmazással, az emberek érdekében kell cselekedni, amely a demokratikus kormányzás lényegét jelenti. Nagy kár, hogy ez az észjárás kifelé megy a divatból és populizmusnak minősül – tette hozzá.
Orbán köszönetet mondott azoknak, akik a hazánkra zúdított pergőtűzben kiálltak Magyarországért a január 21-i békemenet során. A politika nem a balett-táncosok világa, de igenis számít, hogy együtt érezzenek és erőt adjanak nekünk az emberek, nem sajnáltatni akarjuk magunkat, nem olcsó szendergésre vágyunk – fogalmazott.
Napra pontosan egy éve találkoztunk ugyanitt és ugyanebből a célból, kevesen gondolták akkor, mi minden vár ránk 2011-ben. Az tisztán látszott, hogy a kommunizmus bukása után a legnehezebb év elé nézünk – mondta a miniszterelnök. Felidézte, tavaly az EU-ban 13 kormány bukott meg, és szomszédjaink közül négyben – Szlovéniában, Szlovákiában, Horvátországban és Romániában – is – fejtette ki Orbán Viktor.
Korábban stabilnak látszó országokban alakultak ki zavargások, bénították meg egész országrészek működését – fogalmazott, példaként említve Hollandiát. Meglátása szerint olyan veszélyek tűntek fel a horizonton, mint a fizetésképtelenség, és már nem tartoznak a sci-fi kategóriájába az eurózóna széteséséről szóló találgatások. A 2012-es évre szóló gazdasági előrejelzéseket naponta kiigazítják, és mindig lefelé. – A 2011-es év megrendítő volt Európa számára, a jövőbe vetett remények megingására gondolok. Európa lassan olyan lesz, mint az alkohol, nagy célok elérésére ösztönöz de megakadályozza, hogy elérjük azokat – tette hozzá a miniszterelnök.
Félni csak a félelemtől kell
– Annál különösebb, de igaz, hogy az Európát megrázó válság közepette két kis magyar település megmutatta, van kiút a mélységből – hangsúlyozta a miniszterelnök. Kiemelte: Devecser és Kolontár újjászületése megmutatta, nincs olyan mélypont, melyből ne lehetne újjáépíteni. – Nekik mindenüket elsodorta a vörösiszap-áradat. Jártam ott, emlékszem az ottaniak arcára – ecsetelte Orbán Viktor. Hangsúlyozta, van olyan, hogy megrepednek a biztos alapok, ez is egy ilyen helyzet volt.
– Magyarország most olyan helyzetben van, mint korábban Kolontár és Devecser. Sokan felteszik most a kérdést, mi van, ha elsüllyedünk a bajban, ha mi, a mostani kormány sem tudja megoldani a gondokat. Mi viszont most azt válaszoljuk, félni csak a félelemtől kell. Köszönjük Devecser, köszönjük Kolontár! – mondott hálát a kormányfő.
2010-ben egy hatalmas közös vállalkozásba kezdtünk, hogy megépítsük az erős Magyarországot, ahol jobb lehet az életünk, mondta Orbán, hozzátéve: tudtuk, hogy ez nem lesz sétagalopp, de legyőztük a kishitűségünket. Az előző kormányok nyolc éve alatt felhalmozott hibák és az elmúlt húsz év mulasztásai kapcsán az országot az elsüllyedt Costa Concordiához hasonlította, amelyet elhagyott a kapitánya. A „zátonyra futtatott Magyarország” három legnagyobb problémájának az adósságcsapdát, a munka becsületének elveszítését és a tartalékok tartalékok hiányát nevezte. Orbán emlékeztetett: 1998 és 2002 között már sikerült kiverekedni magunkat az adósságcsapdából, ám a szocialisták az önkormányzatok mellett eladósították az államot is.
„E nélkül most annyi pénzünk lenne, hogy mi adnánk kölcsön az IMF-nek, és azon vitatkoznánk, mennyi légitársaságunk legyen, vagy mennyit emeljünk a nyugdíjakon.” Elmondta Orbán azt is, hogy az is nyomasztó volt, hogy nem érte meg dolgozni, bátorság kellett ahhoz, hogy valaki erre vállalkozzon. Viszont munka nélkül nem lesz növekedés – mondta a miniszterelnök.
Az adórendszert úgy jellemezte: minden volt, csak progresszív nem, csak az járt jól, aki kijátszotta és büntette a teljesítményt. Ez vezetett oda, hogy 2010-ben kétmillió adófizető tartotta fenn a tízmilliós Magyarországot.
Az eladósodás magával hozta a hónapról hónapra élést, a családi tartalékok hiányát, ami azt jelentette, hogy baj esetén nincs hová nyúlni – hangsúlyozta a miniszterelnök. Orbán szerint szinte mindenki rosszul járt a 2010-ben lezárult korszakban, de jó páran sokak kárára meggazdagodtak. A politikus példaként hozta föl a magánnyugdíj-pénztárakat, ahol a válság alatt fizették a legnagyobb jutalmakat. Kiemelte azt is, hogy a legutóbbi napokban a 4-es metró felkerült a legkárosabb beruházások listájára.
Orbán Viktor úgy látja, mindennek az lett a vége, hogy egy kifizetetlen horribilis számla maradt hátra. Erre a számlára a baloldal azt mondta, fizessék ki az emberek – tette hozzá. Ezzel szemben az emberek 2010-ben egy kétharmados nemet mondtak erre a politikára – hangsúlyozta Orbán Viktor.
A miniszterelnök szólt arról is, hogy bár nem volt az ínyére, kivetették a bankadót, a válságadót, és bevezették a végtörlesztést, de nem volt vesztegetni való idő, az ország érdekében meg kellett ezt tenni. Sokan azt mondják, térjünk vissza azokhoz a módszerekhez, amellyel eladósították az országot – tette hozzá. „Mindenkivel együttműködök, akik segíti az erős Magyarország megteremtését, de harcolok azokkal szemben, akik a régi módszereket szeretnék viszontlátni.”
Új szelek fújnak Európában
– Ma már Európában is új szelek fújnak; ami tegnap elképzelhetetlen volt, mára bevett gyakorlat. A mi vágyainkban nincsen semmi rendkívüli, egy erős, független, szabad országot akarunk, ami biztonságot nyújt mindannyiunk számára – mondta a kormányfő, hozzátéve, az a tétje a kormány küzdelmének, hogy a középosztályi életet hogyan tudja megőrizni azoknak, akik már elérték, illetve hogyan segítheti a szegényebbeket, hogy elérjék.
Magyarország új alapokon áll, visszavonhatatlan tény, ezeket az alapokat senki sem szedheti fel a magyarok talpa alól. Akinek kétsége van, idézze fel a békemenetben részt vevők derűs elszántságát – figyelmeztetett Orbán.
Szerinte senkitől sem lehet elvárni, hogy tisztességgel dolgozzon, ha tudja, nincs értelme a munkájának. „Ezért fordultunk szembe az adósrabszolgasággal.” Azt nem gondolja senki, hogy a korábban felvett hiteleket csak úgy el lehet törölni – hiába esne jól -, de azt egész egyszerűen nem fogadhatjuk el, hogy az emberek lakásuk helyett a devizahitelüket hagyják a gyermekeikre – fogalmazott. Kiemelte: a végtörlesztéssel 160 ezer család kiszabadulhatott a nyomosztó devizateher alól. Ez nem csak az ő számukra jelent megkönnyebbülést, hanem ez azt is jelenti, hogy az ország küldő devizaadósságából 766 milliárdot sikerült átváltani.
Már van értelme többet, jobban dolgozni
Sikeresen és jelentősen csökkentettük az adósságot is, emelte ki a kormányfő. Elmondta, ha nem fékeztük volna meg az adósság növekedését, akkor most ott tartanánk, mint Görögország. A hitelezőink uralkodnának felettünk, tette hozzá. Most azonban még nem érezhetjük biztonságban függetlenségünket. A Széll Kálmán-terv végrehajtása 83 százalékon áll, van még feladat, hangsúlyozta Orbán Viktor.
Tudom, hogy sokan nem szeretik az új adórendszert, érvelt a miniszterelnök, de nincs olyan szisztéma, amit mindenki szeretne. „A gazdagok mindig megtalálják a módját, hogy kivonják jövedelmüket az adózás alól, ezért van szükség az arányos adórendszerre” – tette hozzá. A társadalmi igazságot nem az adórendszeren kell számon kérni, hanem a szociális rendszeren. Orbán Viktor elmondta, most már van értelme többet, jobban dolgozni, mert arányosan dolgozhatunk. „Az új adórendszerre 2013. január 1-től tudunk átállni, és biztosra veszem, ha a beüzemeltük azt, működni fog.”
Orbán Viktor azonban hozzátette: a mi politikánk túlnyúlik a középosztály képviseletén. A miniszterelnök úgy fogalmazott: érdekegyeztetésre van szükség a leszakadók és a középréteg között, hiszen utóbbi érdeke is, hogy kevesen éljenek segélyből.
Forrás: MTi/mno.hu
Tizennegyedik országértékelő beszédét tartotta Orbán Viktor miniszterelnök 2012. február 7-én, a Millenárison. A kormányfő úgy fogalmazott: Magyarország új alapokon áll, és ezeket az alapokat senki sem szedheti fel.
Hosszú lesz, itt-ott meredek, csatolják be az öveket – kezdte Orbán Viktor miniszterelnök keddi évértékelő beszédét a Millenárison. A miniszterelnök idézte Abraham Lincoln volt amerikai elnök mondását miszerint az emberektől kapott felhatalmazással, az emberek érdekében kell cselekedni, amely a demokratikus kormányzás lényegét jelenti. Nagy kár, hogy ez az észjárás kifelé megy a divatból és populizmusnak minősül – tette hozzá.
Orbán köszönetet mondott azoknak, akik a hazánkra zúdított pergőtűzben kiálltak Magyarországért a január 21-i békemenet során. A politika nem a balett-táncosok világa, de igenis számít, hogy együtt érezzenek és erőt adjanak nekünk az emberek, nem sajnáltatni akarjuk magunkat, nem olcsó szendergésre vágyunk – fogalmazott.
Napra pontosan egy éve találkoztunk ugyanitt és ugyanebből a célból, kevesen gondolták akkor, mi minden vár ránk 2011-ben. Az tisztán látszott, hogy a kommunizmus bukása után a legnehezebb év elé nézünk – mondta a miniszterelnök. Felidézte, tavaly az EU-ban 13 kormány bukott meg, és szomszédjaink közül négyben – Szlovéniában, Szlovákiában, Horvátországban és Romániában – is – fejtette ki Orbán Viktor.
Korábban stabilnak látszó országokban alakultak ki zavargások, bénították meg egész országrészek működését – fogalmazott, példaként említve Hollandiát. Meglátása szerint olyan veszélyek tűntek fel a horizonton, mint a fizetésképtelenség, és már nem tartoznak a sci-fi kategóriájába az eurózóna széteséséről szóló találgatások. A 2012-es évre szóló gazdasági előrejelzéseket naponta kiigazítják, és mindig lefelé. – A 2011-es év megrendítő volt Európa számára, a jövőbe vetett remények megingására gondolok. Európa lassan olyan lesz, mint az alkohol, nagy célok elérésére ösztönöz de megakadályozza, hogy elérjük azokat – tette hozzá a miniszterelnök.
Félni csak a félelemtől kell
– Annál különösebb, de igaz, hogy az Európát megrázó válság közepette két kis magyar település megmutatta, van kiút a mélységből – hangsúlyozta a miniszterelnök. Kiemelte: Devecser és Kolontár újjászületése megmutatta, nincs olyan mélypont, melyből ne lehetne újjáépíteni. – Nekik mindenüket elsodorta a vörösiszap-áradat. Jártam ott, emlékszem az ottaniak arcára – ecsetelte Orbán Viktor. Hangsúlyozta, van olyan, hogy megrepednek a biztos alapok, ez is egy ilyen helyzet volt.
– Magyarország most olyan helyzetben van, mint korábban Kolontár és Devecser. Sokan felteszik most a kérdést, mi van, ha elsüllyedünk a bajban, ha mi, a mostani kormány sem tudja megoldani a gondokat. Mi viszont most azt válaszoljuk, félni csak a félelemtől kell. Köszönjük Devecser, köszönjük Kolontár! – mondott hálát a kormányfő.
2010-ben egy hatalmas közös vállalkozásba kezdtünk, hogy megépítsük az erős Magyarországot, ahol jobb lehet az életünk, mondta Orbán, hozzátéve: tudtuk, hogy ez nem lesz sétagalopp, de legyőztük a kishitűségünket. Az előző kormányok nyolc éve alatt felhalmozott hibák és az elmúlt húsz év mulasztásai kapcsán az országot az elsüllyedt Costa Concordiához hasonlította, amelyet elhagyott a kapitánya. A „zátonyra futtatott Magyarország” három legnagyobb problémájának az adósságcsapdát, a munka becsületének elveszítését és a tartalékok tartalékok hiányát nevezte. Orbán emlékeztetett: 1998 és 2002 között már sikerült kiverekedni magunkat az adósságcsapdából, ám a szocialisták az önkormányzatok mellett eladósították az államot is.
„E nélkül most annyi pénzünk lenne, hogy mi adnánk kölcsön az IMF-nek, és azon vitatkoznánk, mennyi légitársaságunk legyen, vagy mennyit emeljünk a nyugdíjakon.” Elmondta Orbán azt is, hogy az is nyomasztó volt, hogy nem érte meg dolgozni, bátorság kellett ahhoz, hogy valaki erre vállalkozzon. Viszont munka nélkül nem lesz növekedés – mondta a miniszterelnök.
Az adórendszert úgy jellemezte: minden volt, csak progresszív nem, csak az járt jól, aki kijátszotta és büntette a teljesítményt. Ez vezetett oda, hogy 2010-ben kétmillió adófizető tartotta fenn a tízmilliós Magyarországot.
Az eladósodás magával hozta a hónapról hónapra élést, a családi tartalékok hiányát, ami azt jelentette, hogy baj esetén nincs hová nyúlni – hangsúlyozta a miniszterelnök. Orbán szerint szinte mindenki rosszul járt a 2010-ben lezárult korszakban, de jó páran sokak kárára meggazdagodtak. A politikus példaként hozta föl a magánnyugdíj-pénztárakat, ahol a válság alatt fizették a legnagyobb jutalmakat. Kiemelte azt is, hogy a legutóbbi napokban a 4-es metró felkerült a legkárosabb beruházások listájára.
Orbán Viktor úgy látja, mindennek az lett a vége, hogy egy kifizetetlen horribilis számla maradt hátra. Erre a számlára a baloldal azt mondta, fizessék ki az emberek – tette hozzá. Ezzel szemben az emberek 2010-ben egy kétharmados nemet mondtak erre a politikára – hangsúlyozta Orbán Viktor.
A miniszterelnök szólt arról is, hogy bár nem volt az ínyére, kivetették a bankadót, a válságadót, és bevezették a végtörlesztést, de nem volt vesztegetni való idő, az ország érdekében meg kellett ezt tenni. Sokan azt mondják, térjünk vissza azokhoz a módszerekhez, amellyel eladósították az országot – tette hozzá. „Mindenkivel együttműködök, akik segíti az erős Magyarország megteremtését, de harcolok azokkal szemben, akik a régi módszereket szeretnék viszontlátni.”
Új szelek fújnak Európában
– Ma már Európában is új szelek fújnak; ami tegnap elképzelhetetlen volt, mára bevett gyakorlat. A mi vágyainkban nincsen semmi rendkívüli, egy erős, független, szabad országot akarunk, ami biztonságot nyújt mindannyiunk számára – mondta a kormányfő, hozzátéve, az a tétje a kormány küzdelmének, hogy a középosztályi életet hogyan tudja megőrizni azoknak, akik már elérték, illetve hogyan segítheti a szegényebbeket, hogy elérjék.
Magyarország új alapokon áll, visszavonhatatlan tény, ezeket az alapokat senki sem szedheti fel a magyarok talpa alól. Akinek kétsége van, idézze fel a békemenetben részt vevők derűs elszántságát – figyelmeztetett Orbán.
Szerinte senkitől sem lehet elvárni, hogy tisztességgel dolgozzon, ha tudja, nincs értelme a munkájának. „Ezért fordultunk szembe az adósrabszolgasággal.” Azt nem gondolja senki, hogy a korábban felvett hiteleket csak úgy el lehet törölni – hiába esne jól -, de azt egész egyszerűen nem fogadhatjuk el, hogy az emberek lakásuk helyett a devizahitelüket hagyják a gyermekeikre – fogalmazott. Kiemelte: a végtörlesztéssel 160 ezer család kiszabadulhatott a nyomosztó devizateher alól. Ez nem csak az ő számukra jelent megkönnyebbülést, hanem ez azt is jelenti, hogy az ország küldő devizaadósságából 766 milliárdot sikerült átváltani.
Már van értelme többet, jobban dolgozni
Sikeresen és jelentősen csökkentettük az adósságot is, emelte ki a kormányfő. Elmondta, ha nem fékeztük volna meg az adósság növekedését, akkor most ott tartanánk, mint Görögország. A hitelezőink uralkodnának felettünk, tette hozzá. Most azonban még nem érezhetjük biztonságban függetlenségünket. A Széll Kálmán-terv végrehajtása 83 százalékon áll, van még feladat, hangsúlyozta Orbán Viktor.
Tudom, hogy sokan nem szeretik az új adórendszert, érvelt a miniszterelnök, de nincs olyan szisztéma, amit mindenki szeretne. „A gazdagok mindig megtalálják a módját, hogy kivonják jövedelmüket az adózás alól, ezért van szükség az arányos adórendszerre” – tette hozzá. A társadalmi igazságot nem az adórendszeren kell számon kérni, hanem a szociális rendszeren. Orbán Viktor elmondta, most már van értelme többet, jobban dolgozni, mert arányosan dolgozhatunk. „Az új adórendszerre 2013. január 1-től tudunk átállni, és biztosra veszem, ha a beüzemeltük azt, működni fog.”
Orbán Viktor azonban hozzátette: a mi politikánk túlnyúlik a középosztály képviseletén. A miniszterelnök úgy fogalmazott: érdekegyeztetésre van szükség a leszakadók és a középréteg között, hiszen utóbbi érdeke is, hogy kevesen éljenek segélyből.
Forrás: MTi/mno.hu
Tizennegyedik országértékelő beszédét tartotta Orbán Viktor miniszterelnök 2012. február 7-én, a Millenárison. A kormányfő úgy fogalmazott: Magyarország új alapokon áll, és ezeket az alapokat senki sem szedheti fel.
Hosszú lesz, itt-ott meredek, csatolják be az öveket – kezdte Orbán Viktor miniszterelnök keddi évértékelő beszédét a Millenárison. A miniszterelnök idézte Abraham Lincoln volt amerikai elnök mondását miszerint az emberektől kapott felhatalmazással, az emberek érdekében kell cselekedni, amely a demokratikus kormányzás lényegét jelenti. Nagy kár, hogy ez az észjárás kifelé megy a divatból és populizmusnak minősül – tette hozzá.
Orbán köszönetet mondott azoknak, akik a hazánkra zúdított pergőtűzben kiálltak Magyarországért a január 21-i békemenet során. A politika nem a balett-táncosok világa, de igenis számít, hogy együtt érezzenek és erőt adjanak nekünk az emberek, nem sajnáltatni akarjuk magunkat, nem olcsó szendergésre vágyunk – fogalmazott.
Napra pontosan egy éve találkoztunk ugyanitt és ugyanebből a célból, kevesen gondolták akkor, mi minden vár ránk 2011-ben. Az tisztán látszott, hogy a kommunizmus bukása után a legnehezebb év elé nézünk – mondta a miniszterelnök. Felidézte, tavaly az EU-ban 13 kormány bukott meg, és szomszédjaink közül négyben – Szlovéniában, Szlovákiában, Horvátországban és Romániában – is – fejtette ki Orbán Viktor.
Korábban stabilnak látszó országokban alakultak ki zavargások, bénították meg egész országrészek működését – fogalmazott, példaként említve Hollandiát. Meglátása szerint olyan veszélyek tűntek fel a horizonton, mint a fizetésképtelenség, és már nem tartoznak a sci-fi kategóriájába az eurózóna széteséséről szóló találgatások. A 2012-es évre szóló gazdasági előrejelzéseket naponta kiigazítják, és mindig lefelé. – A 2011-es év megrendítő volt Európa számára, a jövőbe vetett remények megingására gondolok. Európa lassan olyan lesz, mint az alkohol, nagy célok elérésére ösztönöz de megakadályozza, hogy elérjük azokat – tette hozzá a miniszterelnök.
Félni csak a félelemtől kell
– Annál különösebb, de igaz, hogy az Európát megrázó válság közepette két kis magyar település megmutatta, van kiút a mélységből – hangsúlyozta a miniszterelnök. Kiemelte: Devecser és Kolontár újjászületése megmutatta, nincs olyan mélypont, melyből ne lehetne újjáépíteni. – Nekik mindenüket elsodorta a vörösiszap-áradat. Jártam ott, emlékszem az ottaniak arcára – ecsetelte Orbán Viktor. Hangsúlyozta, van olyan, hogy megrepednek a biztos alapok, ez is egy ilyen helyzet volt.
– Magyarország most olyan helyzetben van, mint korábban Kolontár és Devecser. Sokan felteszik most a kérdést, mi van, ha elsüllyedünk a bajban, ha mi, a mostani kormány sem tudja megoldani a gondokat. Mi viszont most azt válaszoljuk, félni csak a félelemtől kell. Köszönjük Devecser, köszönjük Kolontár! – mondott hálát a kormányfő.
2010-ben egy hatalmas közös vállalkozásba kezdtünk, hogy megépítsük az erős Magyarországot, ahol jobb lehet az életünk, mondta Orbán, hozzátéve: tudtuk, hogy ez nem lesz sétagalopp, de legyőztük a kishitűségünket. Az előző kormányok nyolc éve alatt felhalmozott hibák és az elmúlt húsz év mulasztásai kapcsán az országot az elsüllyedt Costa Concordiához hasonlította, amelyet elhagyott a kapitánya. A „zátonyra futtatott Magyarország” három legnagyobb problémájának az adósságcsapdát, a munka becsületének elveszítését és a tartalékok tartalékok hiányát nevezte. Orbán emlékeztetett: 1998 és 2002 között már sikerült kiverekedni magunkat az adósságcsapdából, ám a szocialisták az önkormányzatok mellett eladósították az államot is.
„E nélkül most annyi pénzünk lenne, hogy mi adnánk kölcsön az IMF-nek, és azon vitatkoznánk, mennyi légitársaságunk legyen, vagy mennyit emeljünk a nyugdíjakon.” Elmondta Orbán azt is, hogy az is nyomasztó volt, hogy nem érte meg dolgozni, bátorság kellett ahhoz, hogy valaki erre vállalkozzon. Viszont munka nélkül nem lesz növekedés – mondta a miniszterelnök.
Az adórendszert úgy jellemezte: minden volt, csak progresszív nem, csak az járt jól, aki kijátszotta és büntette a teljesítményt. Ez vezetett oda, hogy 2010-ben kétmillió adófizető tartotta fenn a tízmilliós Magyarországot.
Az eladósodás magával hozta a hónapról hónapra élést, a családi tartalékok hiányát, ami azt jelentette, hogy baj esetén nincs hová nyúlni – hangsúlyozta a miniszterelnök. Orbán szerint szinte mindenki rosszul járt a 2010-ben lezárult korszakban, de jó páran sokak kárára meggazdagodtak. A politikus példaként hozta föl a magánnyugdíj-pénztárakat, ahol a válság alatt fizették a legnagyobb jutalmakat. Kiemelte azt is, hogy a legutóbbi napokban a 4-es metró felkerült a legkárosabb beruházások listájára.
Orbán Viktor úgy látja, mindennek az lett a vége, hogy egy kifizetetlen horribilis számla maradt hátra. Erre a számlára a baloldal azt mondta, fizessék ki az emberek – tette hozzá. Ezzel szemben az emberek 2010-ben egy kétharmados nemet mondtak erre a politikára – hangsúlyozta Orbán Viktor.
A miniszterelnök szólt arról is, hogy bár nem volt az ínyére, kivetették a bankadót, a válságadót, és bevezették a végtörlesztést, de nem volt vesztegetni való idő, az ország érdekében meg kellett ezt tenni. Sokan azt mondják, térjünk vissza azokhoz a módszerekhez, amellyel eladósították az országot – tette hozzá. „Mindenkivel együttműködök, akik segíti az erős Magyarország megteremtését, de harcolok azokkal szemben, akik a régi módszereket szeretnék viszontlátni.”
Új szelek fújnak Európában
– Ma már Európában is új szelek fújnak; ami tegnap elképzelhetetlen volt, mára bevett gyakorlat. A mi vágyainkban nincsen semmi rendkívüli, egy erős, független, szabad országot akarunk, ami biztonságot nyújt mindannyiunk számára – mondta a kormányfő, hozzátéve, az a tétje a kormány küzdelmének, hogy a középosztályi életet hogyan tudja megőrizni azoknak, akik már elérték, illetve hogyan segítheti a szegényebbeket, hogy elérjék.
Magyarország új alapokon áll, visszavonhatatlan tény, ezeket az alapokat senki sem szedheti fel a magyarok talpa alól. Akinek kétsége van, idézze fel a békemenetben részt vevők derűs elszántságát – figyelmeztetett Orbán.
Szerinte senkitől sem lehet elvárni, hogy tisztességgel dolgozzon, ha tudja, nincs értelme a munkájának. „Ezért fordultunk szembe az adósrabszolgasággal.” Azt nem gondolja senki, hogy a korábban felvett hiteleket csak úgy el lehet törölni – hiába esne jól -, de azt egész egyszerűen nem fogadhatjuk el, hogy az emberek lakásuk helyett a devizahitelüket hagyják a gyermekeikre – fogalmazott. Kiemelte: a végtörlesztéssel 160 ezer család kiszabadulhatott a nyomosztó devizateher alól. Ez nem csak az ő számukra jelent megkönnyebbülést, hanem ez azt is jelenti, hogy az ország küldő devizaadósságából 766 milliárdot sikerült átváltani.
Már van értelme többet, jobban dolgozni
Sikeresen és jelentősen csökkentettük az adósságot is, emelte ki a kormányfő. Elmondta, ha nem fékeztük volna meg az adósság növekedését, akkor most ott tartanánk, mint Görögország. A hitelezőink uralkodnának felettünk, tette hozzá. Most azonban még nem érezhetjük biztonságban függetlenségünket. A Széll Kálmán-terv végrehajtása 83 százalékon áll, van még feladat, hangsúlyozta Orbán Viktor.
Tudom, hogy sokan nem szeretik az új adórendszert, érvelt a miniszterelnök, de nincs olyan szisztéma, amit mindenki szeretne. „A gazdagok mindig megtalálják a módját, hogy kivonják jövedelmüket az adózás alól, ezért van szükség az arányos adórendszerre” – tette hozzá. A társadalmi igazságot nem az adórendszeren kell számon kérni, hanem a szociális rendszeren. Orbán Viktor elmondta, most már van értelme többet, jobban dolgozni, mert arányosan dolgozhatunk. „Az új adórendszerre 2013. január 1-től tudunk átállni, és biztosra veszem, ha a beüzemeltük azt, működni fog.”
Orbán Viktor azonban hozzátette: a mi politikánk túlnyúlik a középosztály képviseletén. A miniszterelnök úgy fogalmazott: érdekegyeztetésre van szükség a leszakadók és a középréteg között, hiszen utóbbi érdeke is, hogy kevesen éljenek segélyből.
Forrás: MTi/mno.hu
Tizennegyedik országértékelő beszédét tartotta Orbán Viktor miniszterelnök 2012. február 7-én, a Millenárison. A kormányfő úgy fogalmazott: Magyarország új alapokon áll, és ezeket az alapokat senki sem szedheti fel.
Hosszú lesz, itt-ott meredek, csatolják be az öveket – kezdte Orbán Viktor miniszterelnök keddi évértékelő beszédét a Millenárison. A miniszterelnök idézte Abraham Lincoln volt amerikai elnök mondását miszerint az emberektől kapott felhatalmazással, az emberek érdekében kell cselekedni, amely a demokratikus kormányzás lényegét jelenti. Nagy kár, hogy ez az észjárás kifelé megy a divatból és populizmusnak minősül – tette hozzá.
Orbán köszönetet mondott azoknak, akik a hazánkra zúdított pergőtűzben kiálltak Magyarországért a január 21-i békemenet során. A politika nem a balett-táncosok világa, de igenis számít, hogy együtt érezzenek és erőt adjanak nekünk az emberek, nem sajnáltatni akarjuk magunkat, nem olcsó szendergésre vágyunk – fogalmazott.
Napra pontosan egy éve találkoztunk ugyanitt és ugyanebből a célból, kevesen gondolták akkor, mi minden vár ránk 2011-ben. Az tisztán látszott, hogy a kommunizmus bukása után a legnehezebb év elé nézünk – mondta a miniszterelnök. Felidézte, tavaly az EU-ban 13 kormány bukott meg, és szomszédjaink közül négyben – Szlovéniában, Szlovákiában, Horvátországban és Romániában – is – fejtette ki Orbán Viktor.
Korábban stabilnak látszó országokban alakultak ki zavargások, bénították meg egész országrészek működését – fogalmazott, példaként említve Hollandiát. Meglátása szerint olyan veszélyek tűntek fel a horizonton, mint a fizetésképtelenség, és már nem tartoznak a sci-fi kategóriájába az eurózóna széteséséről szóló találgatások. A 2012-es évre szóló gazdasági előrejelzéseket naponta kiigazítják, és mindig lefelé. – A 2011-es év megrendítő volt Európa számára, a jövőbe vetett remények megingására gondolok. Európa lassan olyan lesz, mint az alkohol, nagy célok elérésére ösztönöz de megakadályozza, hogy elérjük azokat – tette hozzá a miniszterelnök.
Félni csak a félelemtől kell
– Annál különösebb, de igaz, hogy az Európát megrázó válság közepette két kis magyar település megmutatta, van kiút a mélységből – hangsúlyozta a miniszterelnök. Kiemelte: Devecser és Kolontár újjászületése megmutatta, nincs olyan mélypont, melyből ne lehetne újjáépíteni. – Nekik mindenüket elsodorta a vörösiszap-áradat. Jártam ott, emlékszem az ottaniak arcára – ecsetelte Orbán Viktor. Hangsúlyozta, van olyan, hogy megrepednek a biztos alapok, ez is egy ilyen helyzet volt.
– Magyarország most olyan helyzetben van, mint korábban Kolontár és Devecser. Sokan felteszik most a kérdést, mi van, ha elsüllyedünk a bajban, ha mi, a mostani kormány sem tudja megoldani a gondokat. Mi viszont most azt válaszoljuk, félni csak a félelemtől kell. Köszönjük Devecser, köszönjük Kolontár! – mondott hálát a kormányfő.
2010-ben egy hatalmas közös vállalkozásba kezdtünk, hogy megépítsük az erős Magyarországot, ahol jobb lehet az életünk, mondta Orbán, hozzátéve: tudtuk, hogy ez nem lesz sétagalopp, de legyőztük a kishitűségünket. Az előző kormányok nyolc éve alatt felhalmozott hibák és az elmúlt húsz év mulasztásai kapcsán az országot az elsüllyedt Costa Concordiához hasonlította, amelyet elhagyott a kapitánya. A „zátonyra futtatott Magyarország” három legnagyobb problémájának az adósságcsapdát, a munka becsületének elveszítését és a tartalékok tartalékok hiányát nevezte. Orbán emlékeztetett: 1998 és 2002 között már sikerült kiverekedni magunkat az adósságcsapdából, ám a szocialisták az önkormányzatok mellett eladósították az államot is.
„E nélkül most annyi pénzünk lenne, hogy mi adnánk kölcsön az IMF-nek, és azon vitatkoznánk, mennyi légitársaságunk legyen, vagy mennyit emeljünk a nyugdíjakon.” Elmondta Orbán azt is, hogy az is nyomasztó volt, hogy nem érte meg dolgozni, bátorság kellett ahhoz, hogy valaki erre vállalkozzon. Viszont munka nélkül nem lesz növekedés – mondta a miniszterelnök.
Az adórendszert úgy jellemezte: minden volt, csak progresszív nem, csak az járt jól, aki kijátszotta és büntette a teljesítményt. Ez vezetett oda, hogy 2010-ben kétmillió adófizető tartotta fenn a tízmilliós Magyarországot.
Az eladósodás magával hozta a hónapról hónapra élést, a családi tartalékok hiányát, ami azt jelentette, hogy baj esetén nincs hová nyúlni – hangsúlyozta a miniszterelnök. Orbán szerint szinte mindenki rosszul járt a 2010-ben lezárult korszakban, de jó páran sokak kárára meggazdagodtak. A politikus példaként hozta föl a magánnyugdíj-pénztárakat, ahol a válság alatt fizették a legnagyobb jutalmakat. Kiemelte azt is, hogy a legutóbbi napokban a 4-es metró felkerült a legkárosabb beruházások listájára.
Orbán Viktor úgy látja, mindennek az lett a vége, hogy egy kifizetetlen horribilis számla maradt hátra. Erre a számlára a baloldal azt mondta, fizessék ki az emberek – tette hozzá. Ezzel szemben az emberek 2010-ben egy kétharmados nemet mondtak erre a politikára – hangsúlyozta Orbán Viktor.
A miniszterelnök szólt arról is, hogy bár nem volt az ínyére, kivetették a bankadót, a válságadót, és bevezették a végtörlesztést, de nem volt vesztegetni való idő, az ország érdekében meg kellett ezt tenni. Sokan azt mondják, térjünk vissza azokhoz a módszerekhez, amellyel eladósították az országot – tette hozzá. „Mindenkivel együttműködök, akik segíti az erős Magyarország megteremtését, de harcolok azokkal szemben, akik a régi módszereket szeretnék viszontlátni.”
Új szelek fújnak Európában
– Ma már Európában is új szelek fújnak; ami tegnap elképzelhetetlen volt, mára bevett gyakorlat. A mi vágyainkban nincsen semmi rendkívüli, egy erős, független, szabad országot akarunk, ami biztonságot nyújt mindannyiunk számára – mondta a kormányfő, hozzátéve, az a tétje a kormány küzdelmének, hogy a középosztályi életet hogyan tudja megőrizni azoknak, akik már elérték, illetve hogyan segítheti a szegényebbeket, hogy elérjék.
Magyarország új alapokon áll, visszavonhatatlan tény, ezeket az alapokat senki sem szedheti fel a magyarok talpa alól. Akinek kétsége van, idézze fel a békemenetben részt vevők derűs elszántságát – figyelmeztetett Orbán.
Szerinte senkitől sem lehet elvárni, hogy tisztességgel dolgozzon, ha tudja, nincs értelme a munkájának. „Ezért fordultunk szembe az adósrabszolgasággal.” Azt nem gondolja senki, hogy a korábban felvett hiteleket csak úgy el lehet törölni – hiába esne jól -, de azt egész egyszerűen nem fogadhatjuk el, hogy az emberek lakásuk helyett a devizahitelüket hagyják a gyermekeikre – fogalmazott. Kiemelte: a végtörlesztéssel 160 ezer család kiszabadulhatott a nyomosztó devizateher alól. Ez nem csak az ő számukra jelent megkönnyebbülést, hanem ez azt is jelenti, hogy az ország küldő devizaadósságából 766 milliárdot sikerült átváltani.
Már van értelme többet, jobban dolgozni
Sikeresen és jelentősen csökkentettük az adósságot is, emelte ki a kormányfő. Elmondta, ha nem fékeztük volna meg az adósság növekedését, akkor most ott tartanánk, mint Görögország. A hitelezőink uralkodnának felettünk, tette hozzá. Most azonban még nem érezhetjük biztonságban függetlenségünket. A Széll Kálmán-terv végrehajtása 83 százalékon áll, van még feladat, hangsúlyozta Orbán Viktor.
Tudom, hogy sokan nem szeretik az új adórendszert, érvelt a miniszterelnök, de nincs olyan szisztéma, amit mindenki szeretne. „A gazdagok mindig megtalálják a módját, hogy kivonják jövedelmüket az adózás alól, ezért van szükség az arányos adórendszerre” – tette hozzá. A társadalmi igazságot nem az adórendszeren kell számon kérni, hanem a szociális rendszeren. Orbán Viktor elmondta, most már van értelme többet, jobban dolgozni, mert arányosan dolgozhatunk. „Az új adórendszerre 2013. január 1-től tudunk átállni, és biztosra veszem, ha a beüzemeltük azt, működni fog.”
Orbán Viktor azonban hozzátette: a mi politikánk túlnyúlik a középosztály képviseletén. A miniszterelnök úgy fogalmazott: érdekegyeztetésre van szükség a leszakadók és a középréteg között, hiszen utóbbi érdeke is, hogy kevesen éljenek segélyből.
Forrás: MTi/mno.hu
Tizennegyedik országértékelő beszédét tartotta Orbán Viktor miniszterelnök 2012. február 7-én, a Millenárison. A kormányfő úgy fogalmazott: Magyarország új alapokon áll, és ezeket az alapokat senki sem szedheti fel.
Hosszú lesz, itt-ott meredek, csatolják be az öveket – kezdte Orbán Viktor miniszterelnök keddi évértékelő beszédét a Millenárison. A miniszterelnök idézte Abraham Lincoln volt amerikai elnök mondását miszerint az emberektől kapott felhatalmazással, az emberek érdekében kell cselekedni, amely a demokratikus kormányzás lényegét jelenti. Nagy kár, hogy ez az észjárás kifelé megy a divatból és populizmusnak minősül – tette hozzá.
Orbán köszönetet mondott azoknak, akik a hazánkra zúdított pergőtűzben kiálltak Magyarországért a január 21-i békemenet során. A politika nem a balett-táncosok világa, de igenis számít, hogy együtt érezzenek és erőt adjanak nekünk az emberek, nem sajnáltatni akarjuk magunkat, nem olcsó szendergésre vágyunk – fogalmazott.
Napra pontosan egy éve találkoztunk ugyanitt és ugyanebből a célból, kevesen gondolták akkor, mi minden vár ránk 2011-ben. Az tisztán látszott, hogy a kommunizmus bukása után a legnehezebb év elé nézünk – mondta a miniszterelnök. Felidézte, tavaly az EU-ban 13 kormány bukott meg, és szomszédjaink közül négyben – Szlovéniában, Szlovákiában, Horvátországban és Romániában – is – fejtette ki Orbán Viktor.
Korábban stabilnak látszó országokban alakultak ki zavargások, bénították meg egész országrészek működését – fogalmazott, példaként említve Hollandiát. Meglátása szerint olyan veszélyek tűntek fel a horizonton, mint a fizetésképtelenség, és már nem tartoznak a sci-fi kategóriájába az eurózóna széteséséről szóló találgatások. A 2012-es évre szóló gazdasági előrejelzéseket naponta kiigazítják, és mindig lefelé. – A 2011-es év megrendítő volt Európa számára, a jövőbe vetett remények megingására gondolok. Európa lassan olyan lesz, mint az alkohol, nagy célok elérésére ösztönöz de megakadályozza, hogy elérjük azokat – tette hozzá a miniszterelnök.
Félni csak a félelemtől kell
– Annál különösebb, de igaz, hogy az Európát megrázó válság közepette két kis magyar település megmutatta, van kiút a mélységből – hangsúlyozta a miniszterelnök. Kiemelte: Devecser és Kolontár újjászületése megmutatta, nincs olyan mélypont, melyből ne lehetne újjáépíteni. – Nekik mindenüket elsodorta a vörösiszap-áradat. Jártam ott, emlékszem az ottaniak arcára – ecsetelte Orbán Viktor. Hangsúlyozta, van olyan, hogy megrepednek a biztos alapok, ez is egy ilyen helyzet volt.
– Magyarország most olyan helyzetben van, mint korábban Kolontár és Devecser. Sokan felteszik most a kérdést, mi van, ha elsüllyedünk a bajban, ha mi, a mostani kormány sem tudja megoldani a gondokat. Mi viszont most azt válaszoljuk, félni csak a félelemtől kell. Köszönjük Devecser, köszönjük Kolontár! – mondott hálát a kormányfő.
2010-ben egy hatalmas közös vállalkozásba kezdtünk, hogy megépítsük az erős Magyarországot, ahol jobb lehet az életünk, mondta Orbán, hozzátéve: tudtuk, hogy ez nem lesz sétagalopp, de legyőztük a kishitűségünket. Az előző kormányok nyolc éve alatt felhalmozott hibák és az elmúlt húsz év mulasztásai kapcsán az országot az elsüllyedt Costa Concordiához hasonlította, amelyet elhagyott a kapitánya. A „zátonyra futtatott Magyarország” három legnagyobb problémájának az adósságcsapdát, a munka becsületének elveszítését és a tartalékok tartalékok hiányát nevezte. Orbán emlékeztetett: 1998 és 2002 között már sikerült kiverekedni magunkat az adósságcsapdából, ám a szocialisták az önkormányzatok mellett eladósították az államot is.
„E nélkül most annyi pénzünk lenne, hogy mi adnánk kölcsön az IMF-nek, és azon vitatkoznánk, mennyi légitársaságunk legyen, vagy mennyit emeljünk a nyugdíjakon.” Elmondta Orbán azt is, hogy az is nyomasztó volt, hogy nem érte meg dolgozni, bátorság kellett ahhoz, hogy valaki erre vállalkozzon. Viszont munka nélkül nem lesz növekedés – mondta a miniszterelnök.
Az adórendszert úgy jellemezte: minden volt, csak progresszív nem, csak az járt jól, aki kijátszotta és büntette a teljesítményt. Ez vezetett oda, hogy 2010-ben kétmillió adófizető tartotta fenn a tízmilliós Magyarországot.
Az eladósodás magával hozta a hónapról hónapra élést, a családi tartalékok hiányát, ami azt jelentette, hogy baj esetén nincs hová nyúlni – hangsúlyozta a miniszterelnök. Orbán szerint szinte mindenki rosszul járt a 2010-ben lezárult korszakban, de jó páran sokak kárára meggazdagodtak. A politikus példaként hozta föl a magánnyugdíj-pénztárakat, ahol a válság alatt fizették a legnagyobb jutalmakat. Kiemelte azt is, hogy a legutóbbi napokban a 4-es metró felkerült a legkárosabb beruházások listájára.
Orbán Viktor úgy látja, mindennek az lett a vége, hogy egy kifizetetlen horribilis számla maradt hátra. Erre a számlára a baloldal azt mondta, fizessék ki az emberek – tette hozzá. Ezzel szemben az emberek 2010-ben egy kétharmados nemet mondtak erre a politikára – hangsúlyozta Orbán Viktor.
A miniszterelnök szólt arról is, hogy bár nem volt az ínyére, kivetették a bankadót, a válságadót, és bevezették a végtörlesztést, de nem volt vesztegetni való idő, az ország érdekében meg kellett ezt tenni. Sokan azt mondják, térjünk vissza azokhoz a módszerekhez, amellyel eladósították az országot – tette hozzá. „Mindenkivel együttműködök, akik segíti az erős Magyarország megteremtését, de harcolok azokkal szemben, akik a régi módszereket szeretnék viszontlátni.”
Új szelek fújnak Európában
– Ma már Európában is új szelek fújnak; ami tegnap elképzelhetetlen volt, mára bevett gyakorlat. A mi vágyainkban nincsen semmi rendkívüli, egy erős, független, szabad országot akarunk, ami biztonságot nyújt mindannyiunk számára – mondta a kormányfő, hozzátéve, az a tétje a kormány küzdelmének, hogy a középosztályi életet hogyan tudja megőrizni azoknak, akik már elérték, illetve hogyan segítheti a szegényebbeket, hogy elérjék.
Magyarország új alapokon áll, visszavonhatatlan tény, ezeket az alapokat senki sem szedheti fel a magyarok talpa alól. Akinek kétsége van, idézze fel a békemenetben részt vevők derűs elszántságát – figyelmeztetett Orbán.
Szerinte senkitől sem lehet elvárni, hogy tisztességgel dolgozzon, ha tudja, nincs értelme a munkájának. „Ezért fordultunk szembe az adósrabszolgasággal.” Azt nem gondolja senki, hogy a korábban felvett hiteleket csak úgy el lehet törölni – hiába esne jól -, de azt egész egyszerűen nem fogadhatjuk el, hogy az emberek lakásuk helyett a devizahitelüket hagyják a gyermekeikre – fogalmazott. Kiemelte: a végtörlesztéssel 160 ezer család kiszabadulhatott a nyomosztó devizateher alól. Ez nem csak az ő számukra jelent megkönnyebbülést, hanem ez azt is jelenti, hogy az ország küldő devizaadósságából 766 milliárdot sikerült átváltani.
Már van értelme többet, jobban dolgozni
Sikeresen és jelentősen csökkentettük az adósságot is, emelte ki a kormányfő. Elmondta, ha nem fékeztük volna meg az adósság növekedését, akkor most ott tartanánk, mint Görögország. A hitelezőink uralkodnának felettünk, tette hozzá. Most azonban még nem érezhetjük biztonságban függetlenségünket. A Széll Kálmán-terv végrehajtása 83 százalékon áll, van még feladat, hangsúlyozta Orbán Viktor.
Tudom, hogy sokan nem szeretik az új adórendszert, érvelt a miniszterelnök, de nincs olyan szisztéma, amit mindenki szeretne. „A gazdagok mindig megtalálják a módját, hogy kivonják jövedelmüket az adózás alól, ezért van szükség az arányos adórendszerre” – tette hozzá. A társadalmi igazságot nem az adórendszeren kell számon kérni, hanem a szociális rendszeren. Orbán Viktor elmondta, most már van értelme többet, jobban dolgozni, mert arányosan dolgozhatunk. „Az új adórendszerre 2013. január 1-től tudunk átállni, és biztosra veszem, ha a beüzemeltük azt, működni fog.”
Orbán Viktor azonban hozzátette: a mi politikánk túlnyúlik a középosztály képviseletén. A miniszterelnök úgy fogalmazott: érdekegyeztetésre van szükség a leszakadók és a középréteg között, hiszen utóbbi érdeke is, hogy kevesen éljenek segélyből.
Forrás: MTi/mno.hu
Tizennegyedik országértékelő beszédét tartotta Orbán Viktor miniszterelnök 2012. február 7-én, a Millenárison. A kormányfő úgy fogalmazott: Magyarország új alapokon áll, és ezeket az alapokat senki sem szedheti fel.
Hosszú lesz, itt-ott meredek, csatolják be az öveket – kezdte Orbán Viktor miniszterelnök keddi évértékelő beszédét a Millenárison. A miniszterelnök idézte Abraham Lincoln volt amerikai elnök mondását miszerint az emberektől kapott felhatalmazással, az emberek érdekében kell cselekedni, amely a demokratikus kormányzás lényegét jelenti. Nagy kár, hogy ez az észjárás kifelé megy a divatból és populizmusnak minősül – tette hozzá.
Orbán köszönetet mondott azoknak, akik a hazánkra zúdított pergőtűzben kiálltak Magyarországért a január 21-i békemenet során. A politika nem a balett-táncosok világa, de igenis számít, hogy együtt érezzenek és erőt adjanak nekünk az emberek, nem sajnáltatni akarjuk magunkat, nem olcsó szendergésre vágyunk – fogalmazott.
Napra pontosan egy éve találkoztunk ugyanitt és ugyanebből a célból, kevesen gondolták akkor, mi minden vár ránk 2011-ben. Az tisztán látszott, hogy a kommunizmus bukása után a legnehezebb év elé nézünk – mondta a miniszterelnök. Felidézte, tavaly az EU-ban 13 kormány bukott meg, és szomszédjaink közül négyben – Szlovéniában, Szlovákiában, Horvátországban és Romániában – is – fejtette ki Orbán Viktor.
Korábban stabilnak látszó országokban alakultak ki zavargások, bénították meg egész országrészek működését – fogalmazott, példaként említve Hollandiát. Meglátása szerint olyan veszélyek tűntek fel a horizonton, mint a fizetésképtelenség, és már nem tartoznak a sci-fi kategóriájába az eurózóna széteséséről szóló találgatások. A 2012-es évre szóló gazdasági előrejelzéseket naponta kiigazítják, és mindig lefelé. – A 2011-es év megrendítő volt Európa számára, a jövőbe vetett remények megingására gondolok. Európa lassan olyan lesz, mint az alkohol, nagy célok elérésére ösztönöz de megakadályozza, hogy elérjük azokat – tette hozzá a miniszterelnök.
Félni csak a félelemtől kell
– Annál különösebb, de igaz, hogy az Európát megrázó válság közepette két kis magyar település megmutatta, van kiút a mélységből – hangsúlyozta a miniszterelnök. Kiemelte: Devecser és Kolontár újjászületése megmutatta, nincs olyan mélypont, melyből ne lehetne újjáépíteni. – Nekik mindenüket elsodorta a vörösiszap-áradat. Jártam ott, emlékszem az ottaniak arcára – ecsetelte Orbán Viktor. Hangsúlyozta, van olyan, hogy megrepednek a biztos alapok, ez is egy ilyen helyzet volt.
– Magyarország most olyan helyzetben van, mint korábban Kolontár és Devecser. Sokan felteszik most a kérdést, mi van, ha elsüllyedünk a bajban, ha mi, a mostani kormány sem tudja megoldani a gondokat. Mi viszont most azt válaszoljuk, félni csak a félelemtől kell. Köszönjük Devecser, köszönjük Kolontár! – mondott hálát a kormányfő.
2010-ben egy hatalmas közös vállalkozásba kezdtünk, hogy megépítsük az erős Magyarországot, ahol jobb lehet az életünk, mondta Orbán, hozzátéve: tudtuk, hogy ez nem lesz sétagalopp, de legyőztük a kishitűségünket. Az előző kormányok nyolc éve alatt felhalmozott hibák és az elmúlt húsz év mulasztásai kapcsán az országot az elsüllyedt Costa Concordiához hasonlította, amelyet elhagyott a kapitánya. A „zátonyra futtatott Magyarország” három legnagyobb problémájának az adósságcsapdát, a munka becsületének elveszítését és a tartalékok tartalékok hiányát nevezte. Orbán emlékeztetett: 1998 és 2002 között már sikerült kiverekedni magunkat az adósságcsapdából, ám a szocialisták az önkormányzatok mellett eladósították az államot is.
„E nélkül most annyi pénzünk lenne, hogy mi adnánk kölcsön az IMF-nek, és azon vitatkoznánk, mennyi légitársaságunk legyen, vagy mennyit emeljünk a nyugdíjakon.” Elmondta Orbán azt is, hogy az is nyomasztó volt, hogy nem érte meg dolgozni, bátorság kellett ahhoz, hogy valaki erre vállalkozzon. Viszont munka nélkül nem lesz növekedés – mondta a miniszterelnök.
Az adórendszert úgy jellemezte: minden volt, csak progresszív nem, csak az járt jól, aki kijátszotta és büntette a teljesítményt. Ez vezetett oda, hogy 2010-ben kétmillió adófizető tartotta fenn a tízmilliós Magyarországot.
Az eladósodás magával hozta a hónapról hónapra élést, a családi tartalékok hiányát, ami azt jelentette, hogy baj esetén nincs hová nyúlni – hangsúlyozta a miniszterelnök. Orbán szerint szinte mindenki rosszul járt a 2010-ben lezárult korszakban, de jó páran sokak kárára meggazdagodtak. A politikus példaként hozta föl a magánnyugdíj-pénztárakat, ahol a válság alatt fizették a legnagyobb jutalmakat. Kiemelte azt is, hogy a legutóbbi napokban a 4-es metró felkerült a legkárosabb beruházások listájára.
Orbán Viktor úgy látja, mindennek az lett a vége, hogy egy kifizetetlen horribilis számla maradt hátra. Erre a számlára a baloldal azt mondta, fizessék ki az emberek – tette hozzá. Ezzel szemben az emberek 2010-ben egy kétharmados nemet mondtak erre a politikára – hangsúlyozta Orbán Viktor.
A miniszterelnök szólt arról is, hogy bár nem volt az ínyére, kivetették a bankadót, a válságadót, és bevezették a végtörlesztést, de nem volt vesztegetni való idő, az ország érdekében meg kellett ezt tenni. Sokan azt mondják, térjünk vissza azokhoz a módszerekhez, amellyel eladósították az országot – tette hozzá. „Mindenkivel együttműködök, akik segíti az erős Magyarország megteremtését, de harcolok azokkal szemben, akik a régi módszereket szeretnék viszontlátni.”
Új szelek fújnak Európában
– Ma már Európában is új szelek fújnak; ami tegnap elképzelhetetlen volt, mára bevett gyakorlat. A mi vágyainkban nincsen semmi rendkívüli, egy erős, független, szabad országot akarunk, ami biztonságot nyújt mindannyiunk számára – mondta a kormányfő, hozzátéve, az a tétje a kormány küzdelmének, hogy a középosztályi életet hogyan tudja megőrizni azoknak, akik már elérték, illetve hogyan segítheti a szegényebbeket, hogy elérjék.
Magyarország új alapokon áll, visszavonhatatlan tény, ezeket az alapokat senki sem szedheti fel a magyarok talpa alól. Akinek kétsége van, idézze fel a békemenetben részt vevők derűs elszántságát – figyelmeztetett Orbán.
Szerinte senkitől sem lehet elvárni, hogy tisztességgel dolgozzon, ha tudja, nincs értelme a munkájának. „Ezért fordultunk szembe az adósrabszolgasággal.” Azt nem gondolja senki, hogy a korábban felvett hiteleket csak úgy el lehet törölni – hiába esne jól -, de azt egész egyszerűen nem fogadhatjuk el, hogy az emberek lakásuk helyett a devizahitelüket hagyják a gyermekeikre – fogalmazott. Kiemelte: a végtörlesztéssel 160 ezer család kiszabadulhatott a nyomosztó devizateher alól. Ez nem csak az ő számukra jelent megkönnyebbülést, hanem ez azt is jelenti, hogy az ország küldő devizaadósságából 766 milliárdot sikerült átváltani.
Már van értelme többet, jobban dolgozni
Sikeresen és jelentősen csökkentettük az adósságot is, emelte ki a kormányfő. Elmondta, ha nem fékeztük volna meg az adósság növekedését, akkor most ott tartanánk, mint Görögország. A hitelezőink uralkodnának felettünk, tette hozzá. Most azonban még nem érezhetjük biztonságban függetlenségünket. A Széll Kálmán-terv végrehajtása 83 százalékon áll, van még feladat, hangsúlyozta Orbán Viktor.
Tudom, hogy sokan nem szeretik az új adórendszert, érvelt a miniszterelnök, de nincs olyan szisztéma, amit mindenki szeretne. „A gazdagok mindig megtalálják a módját, hogy kivonják jövedelmüket az adózás alól, ezért van szükség az arányos adórendszerre” – tette hozzá. A társadalmi igazságot nem az adórendszeren kell számon kérni, hanem a szociális rendszeren. Orbán Viktor elmondta, most már van értelme többet, jobban dolgozni, mert arányosan dolgozhatunk. „Az új adórendszerre 2013. január 1-től tudunk átállni, és biztosra veszem, ha a beüzemeltük azt, működni fog.”
Orbán Viktor azonban hozzátette: a mi politikánk túlnyúlik a középosztály képviseletén. A miniszterelnök úgy fogalmazott: érdekegyeztetésre van szükség a leszakadók és a középréteg között, hiszen utóbbi érdeke is, hogy kevesen éljenek segélyből.
Forrás: MTi/mno.hu
Tizennegyedik országértékelő beszédét tartotta Orbán Viktor miniszterelnök 2012. február 7-én, a Millenárison. A kormányfő úgy fogalmazott: Magyarország új alapokon áll, és ezeket az alapokat senki sem szedheti fel.
Hosszú lesz, itt-ott meredek, csatolják be az öveket – kezdte Orbán Viktor miniszterelnök keddi évértékelő beszédét a Millenárison. A miniszterelnök idézte Abraham Lincoln volt amerikai elnök mondását miszerint az emberektől kapott felhatalmazással, az emberek érdekében kell cselekedni, amely a demokratikus kormányzás lényegét jelenti. Nagy kár, hogy ez az észjárás kifelé megy a divatból és populizmusnak minősül – tette hozzá.
Orbán köszönetet mondott azoknak, akik a hazánkra zúdított pergőtűzben kiálltak Magyarországért a január 21-i békemenet során. A politika nem a balett-táncosok világa, de igenis számít, hogy együtt érezzenek és erőt adjanak nekünk az emberek, nem sajnáltatni akarjuk magunkat, nem olcsó szendergésre vágyunk – fogalmazott.
Napra pontosan egy éve találkoztunk ugyanitt és ugyanebből a célból, kevesen gondolták akkor, mi minden vár ránk 2011-ben. Az tisztán látszott, hogy a kommunizmus bukása után a legnehezebb év elé nézünk – mondta a miniszterelnök. Felidézte, tavaly az EU-ban 13 kormány bukott meg, és szomszédjaink közül négyben – Szlovéniában, Szlovákiában, Horvátországban és Romániában – is – fejtette ki Orbán Viktor.
Korábban stabilnak látszó országokban alakultak ki zavargások, bénították meg egész országrészek működését – fogalmazott, példaként említve Hollandiát. Meglátása szerint olyan veszélyek tűntek fel a horizonton, mint a fizetésképtelenség, és már nem tartoznak a sci-fi kategóriájába az eurózóna széteséséről szóló találgatások. A 2012-es évre szóló gazdasági előrejelzéseket naponta kiigazítják, és mindig lefelé. – A 2011-es év megrendítő volt Európa számára, a jövőbe vetett remények megingására gondolok. Európa lassan olyan lesz, mint az alkohol, nagy célok elérésére ösztönöz de megakadályozza, hogy elérjük azokat – tette hozzá a miniszterelnök.
Félni csak a félelemtől kell
– Annál különösebb, de igaz, hogy az Európát megrázó válság közepette két kis magyar település megmutatta, van kiút a mélységből – hangsúlyozta a miniszterelnök. Kiemelte: Devecser és Kolontár újjászületése megmutatta, nincs olyan mélypont, melyből ne lehetne újjáépíteni. – Nekik mindenüket elsodorta a vörösiszap-áradat. Jártam ott, emlékszem az ottaniak arcára – ecsetelte Orbán Viktor. Hangsúlyozta, van olyan, hogy megrepednek a biztos alapok, ez is egy ilyen helyzet volt.
– Magyarország most olyan helyzetben van, mint korábban Kolontár és Devecser. Sokan felteszik most a kérdést, mi van, ha elsüllyedünk a bajban, ha mi, a mostani kormány sem tudja megoldani a gondokat. Mi viszont most azt válaszoljuk, félni csak a félelemtől kell. Köszönjük Devecser, köszönjük Kolontár! – mondott hálát a kormányfő.
2010-ben egy hatalmas közös vállalkozásba kezdtünk, hogy megépítsük az erős Magyarországot, ahol jobb lehet az életünk, mondta Orbán, hozzátéve: tudtuk, hogy ez nem lesz sétagalopp, de legyőztük a kishitűségünket. Az előző kormányok nyolc éve alatt felhalmozott hibák és az elmúlt húsz év mulasztásai kapcsán az országot az elsüllyedt Costa Concordiához hasonlította, amelyet elhagyott a kapitánya. A „zátonyra futtatott Magyarország” három legnagyobb problémájának az adósságcsapdát, a munka becsületének elveszítését és a tartalékok tartalékok hiányát nevezte. Orbán emlékeztetett: 1998 és 2002 között már sikerült kiverekedni magunkat az adósságcsapdából, ám a szocialisták az önkormányzatok mellett eladósították az államot is.
„E nélkül most annyi pénzünk lenne, hogy mi adnánk kölcsön az IMF-nek, és azon vitatkoznánk, mennyi légitársaságunk legyen, vagy mennyit emeljünk a nyugdíjakon.” Elmondta Orbán azt is, hogy az is nyomasztó volt, hogy nem érte meg dolgozni, bátorság kellett ahhoz, hogy valaki erre vállalkozzon. Viszont munka nélkül nem lesz növekedés – mondta a miniszterelnök.
Az adórendszert úgy jellemezte: minden volt, csak progresszív nem, csak az járt jól, aki kijátszotta és büntette a teljesítményt. Ez vezetett oda, hogy 2010-ben kétmillió adófizető tartotta fenn a tízmilliós Magyarországot.
Az eladósodás magával hozta a hónapról hónapra élést, a családi tartalékok hiányát, ami azt jelentette, hogy baj esetén nincs hová nyúlni – hangsúlyozta a miniszterelnök. Orbán szerint szinte mindenki rosszul járt a 2010-ben lezárult korszakban, de jó páran sokak kárára meggazdagodtak. A politikus példaként hozta föl a magánnyugdíj-pénztárakat, ahol a válság alatt fizették a legnagyobb jutalmakat. Kiemelte azt is, hogy a legutóbbi napokban a 4-es metró felkerült a legkárosabb beruházások listájára.
Orbán Viktor úgy látja, mindennek az lett a vége, hogy egy kifizetetlen horribilis számla maradt hátra. Erre a számlára a baloldal azt mondta, fizessék ki az emberek – tette hozzá. Ezzel szemben az emberek 2010-ben egy kétharmados nemet mondtak erre a politikára – hangsúlyozta Orbán Viktor.
A miniszterelnök szólt arról is, hogy bár nem volt az ínyére, kivetették a bankadót, a válságadót, és bevezették a végtörlesztést, de nem volt vesztegetni való idő, az ország érdekében meg kellett ezt tenni. Sokan azt mondják, térjünk vissza azokhoz a módszerekhez, amellyel eladósították az országot – tette hozzá. „Mindenkivel együttműködök, akik segíti az erős Magyarország megteremtését, de harcolok azokkal szemben, akik a régi módszereket szeretnék viszontlátni.”
Új szelek fújnak Európában
– Ma már Európában is új szelek fújnak; ami tegnap elképzelhetetlen volt, mára bevett gyakorlat. A mi vágyainkban nincsen semmi rendkívüli, egy erős, független, szabad országot akarunk, ami biztonságot nyújt mindannyiunk számára – mondta a kormányfő, hozzátéve, az a tétje a kormány küzdelmének, hogy a középosztályi életet hogyan tudja megőrizni azoknak, akik már elérték, illetve hogyan segítheti a szegényebbeket, hogy elérjék.
Magyarország új alapokon áll, visszavonhatatlan tény, ezeket az alapokat senki sem szedheti fel a magyarok talpa alól. Akinek kétsége van, idézze fel a békemenetben részt vevők derűs elszántságát – figyelmeztetett Orbán.
Szerinte senkitől sem lehet elvárni, hogy tisztességgel dolgozzon, ha tudja, nincs értelme a munkájának. „Ezért fordultunk szembe az adósrabszolgasággal.” Azt nem gondolja senki, hogy a korábban felvett hiteleket csak úgy el lehet törölni – hiába esne jól -, de azt egész egyszerűen nem fogadhatjuk el, hogy az emberek lakásuk helyett a devizahitelüket hagyják a gyermekeikre – fogalmazott. Kiemelte: a végtörlesztéssel 160 ezer család kiszabadulhatott a nyomosztó devizateher alól. Ez nem csak az ő számukra jelent megkönnyebbülést, hanem ez azt is jelenti, hogy az ország küldő devizaadósságából 766 milliárdot sikerült átváltani.
Már van értelme többet, jobban dolgozni
Sikeresen és jelentősen csökkentettük az adósságot is, emelte ki a kormányfő. Elmondta, ha nem fékeztük volna meg az adósság növekedését, akkor most ott tartanánk, mint Görögország. A hitelezőink uralkodnának felettünk, tette hozzá. Most azonban még nem érezhetjük biztonságban függetlenségünket. A Széll Kálmán-terv végrehajtása 83 százalékon áll, van még feladat, hangsúlyozta Orbán Viktor.
Tudom, hogy sokan nem szeretik az új adórendszert, érvelt a miniszterelnök, de nincs olyan szisztéma, amit mindenki szeretne. „A gazdagok mindig megtalálják a módját, hogy kivonják jövedelmüket az adózás alól, ezért van szükség az arányos adórendszerre” – tette hozzá. A társadalmi igazságot nem az adórendszeren kell számon kérni, hanem a szociális rendszeren. Orbán Viktor elmondta, most már van értelme többet, jobban dolgozni, mert arányosan dolgozhatunk. „Az új adórendszerre 2013. január 1-től tudunk átállni, és biztosra veszem, ha a beüzemeltük azt, működni fog.”
Orbán Viktor azonban hozzátette: a mi politikánk túlnyúlik a középosztály képviseletén. A miniszterelnök úgy fogalmazott: érdekegyeztetésre van szükség a leszakadók és a középréteg között, hiszen utóbbi érdeke is, hogy kevesen éljenek segélyből.
Forrás: MTi/mno.hu
Tizennegyedik országértékelő beszédét tartotta Orbán Viktor miniszterelnök 2012. február 7-én, a Millenárison. A kormányfő úgy fogalmazott: Magyarország új alapokon áll, és ezeket az alapokat senki sem szedheti fel.
Hosszú lesz, itt-ott meredek, csatolják be az öveket – kezdte Orbán Viktor miniszterelnök keddi évértékelő beszédét a Millenárison. A miniszterelnök idézte Abraham Lincoln volt amerikai elnök mondását miszerint az emberektől kapott felhatalmazással, az emberek érdekében kell cselekedni, amely a demokratikus kormányzás lényegét jelenti. Nagy kár, hogy ez az észjárás kifelé megy a divatból és populizmusnak minősül – tette hozzá.
Orbán köszönetet mondott azoknak, akik a hazánkra zúdított pergőtűzben kiálltak Magyarországért a január 21-i békemenet során. A politika nem a balett-táncosok világa, de igenis számít, hogy együtt érezzenek és erőt adjanak nekünk az emberek, nem sajnáltatni akarjuk magunkat, nem olcsó szendergésre vágyunk – fogalmazott.
Napra pontosan egy éve találkoztunk ugyanitt és ugyanebből a célból, kevesen gondolták akkor, mi minden vár ránk 2011-ben. Az tisztán látszott, hogy a kommunizmus bukása után a legnehezebb év elé nézünk – mondta a miniszterelnök. Felidézte, tavaly az EU-ban 13 kormány bukott meg, és szomszédjaink közül négyben – Szlovéniában, Szlovákiában, Horvátországban és Romániában – is – fejtette ki Orbán Viktor.
Korábban stabilnak látszó országokban alakultak ki zavargások, bénították meg egész országrészek működését – fogalmazott, példaként említve Hollandiát. Meglátása szerint olyan veszélyek tűntek fel a horizonton, mint a fizetésképtelenség, és már nem tartoznak a sci-fi kategóriájába az eurózóna széteséséről szóló találgatások. A 2012-es évre szóló gazdasági előrejelzéseket naponta kiigazítják, és mindig lefelé. – A 2011-es év megrendítő volt Európa számára, a jövőbe vetett remények megingására gondolok. Európa lassan olyan lesz, mint az alkohol, nagy célok elérésére ösztönöz de megakadályozza, hogy elérjük azokat – tette hozzá a miniszterelnök.
Félni csak a félelemtől kell
– Annál különösebb, de igaz, hogy az Európát megrázó válság közepette két kis magyar település megmutatta, van kiút a mélységből – hangsúlyozta a miniszterelnök. Kiemelte: Devecser és Kolontár újjászületése megmutatta, nincs olyan mélypont, melyből ne lehetne újjáépíteni. – Nekik mindenüket elsodorta a vörösiszap-áradat. Jártam ott, emlékszem az ottaniak arcára – ecsetelte Orbán Viktor. Hangsúlyozta, van olyan, hogy megrepednek a biztos alapok, ez is egy ilyen helyzet volt.
– Magyarország most olyan helyzetben van, mint korábban Kolontár és Devecser. Sokan felteszik most a kérdést, mi van, ha elsüllyedünk a bajban, ha mi, a mostani kormány sem tudja megoldani a gondokat. Mi viszont most azt válaszoljuk, félni csak a félelemtől kell. Köszönjük Devecser, köszönjük Kolontár! – mondott hálát a kormányfő.
2010-ben egy hatalmas közös vállalkozásba kezdtünk, hogy megépítsük az erős Magyarországot, ahol jobb lehet az életünk, mondta Orbán, hozzátéve: tudtuk, hogy ez nem lesz sétagalopp, de legyőztük a kishitűségünket. Az előző kormányok nyolc éve alatt felhalmozott hibák és az elmúlt húsz év mulasztásai kapcsán az országot az elsüllyedt Costa Concordiához hasonlította, amelyet elhagyott a kapitánya. A „zátonyra futtatott Magyarország” három legnagyobb problémájának az adósságcsapdát, a munka becsületének elveszítését és a tartalékok tartalékok hiányát nevezte. Orbán emlékeztetett: 1998 és 2002 között már sikerült kiverekedni magunkat az adósságcsapdából, ám a szocialisták az önkormányzatok mellett eladósították az államot is.
„E nélkül most annyi pénzünk lenne, hogy mi adnánk kölcsön az IMF-nek, és azon vitatkoznánk, mennyi légitársaságunk legyen, vagy mennyit emeljünk a nyugdíjakon.” Elmondta Orbán azt is, hogy az is nyomasztó volt, hogy nem érte meg dolgozni, bátorság kellett ahhoz, hogy valaki erre vállalkozzon. Viszont munka nélkül nem lesz növekedés – mondta a miniszterelnök.
Az adórendszert úgy jellemezte: minden volt, csak progresszív nem, csak az járt jól, aki kijátszotta és büntette a teljesítményt. Ez vezetett oda, hogy 2010-ben kétmillió adófizető tartotta fenn a tízmilliós Magyarországot.
Az eladósodás magával hozta a hónapról hónapra élést, a családi tartalékok hiányát, ami azt jelentette, hogy baj esetén nincs hová nyúlni – hangsúlyozta a miniszterelnök. Orbán szerint szinte mindenki rosszul járt a 2010-ben lezárult korszakban, de jó páran sokak kárára meggazdagodtak. A politikus példaként hozta föl a magánnyugdíj-pénztárakat, ahol a válság alatt fizették a legnagyobb jutalmakat. Kiemelte azt is, hogy a legutóbbi napokban a 4-es metró felkerült a legkárosabb beruházások listájára.
Orbán Viktor úgy látja, mindennek az lett a vége, hogy egy kifizetetlen horribilis számla maradt hátra. Erre a számlára a baloldal azt mondta, fizessék ki az emberek – tette hozzá. Ezzel szemben az emberek 2010-ben egy kétharmados nemet mondtak erre a politikára – hangsúlyozta Orbán Viktor.
A miniszterelnök szólt arról is, hogy bár nem volt az ínyére, kivetették a bankadót, a válságadót, és bevezették a végtörlesztést, de nem volt vesztegetni való idő, az ország érdekében meg kellett ezt tenni. Sokan azt mondják, térjünk vissza azokhoz a módszerekhez, amellyel eladósították az országot – tette hozzá. „Mindenkivel együttműködök, akik segíti az erős Magyarország megteremtését, de harcolok azokkal szemben, akik a régi módszereket szeretnék viszontlátni.”
Új szelek fújnak Európában
– Ma már Európában is új szelek fújnak; ami tegnap elképzelhetetlen volt, mára bevett gyakorlat. A mi vágyainkban nincsen semmi rendkívüli, egy erős, független, szabad országot akarunk, ami biztonságot nyújt mindannyiunk számára – mondta a kormányfő, hozzátéve, az a tétje a kormány küzdelmének, hogy a középosztályi életet hogyan tudja megőrizni azoknak, akik már elérték, illetve hogyan segítheti a szegényebbeket, hogy elérjék.
Magyarország új alapokon áll, visszavonhatatlan tény, ezeket az alapokat senki sem szedheti fel a magyarok talpa alól. Akinek kétsége van, idézze fel a békemenetben részt vevők derűs elszántságát – figyelmeztetett Orbán.
Szerinte senkitől sem lehet elvárni, hogy tisztességgel dolgozzon, ha tudja, nincs értelme a munkájának. „Ezért fordultunk szembe az adósrabszolgasággal.” Azt nem gondolja senki, hogy a korábban felvett hiteleket csak úgy el lehet törölni – hiába esne jól -, de azt egész egyszerűen nem fogadhatjuk el, hogy az emberek lakásuk helyett a devizahitelüket hagyják a gyermekeikre – fogalmazott. Kiemelte: a végtörlesztéssel 160 ezer család kiszabadulhatott a nyomosztó devizateher alól. Ez nem csak az ő számukra jelent megkönnyebbülést, hanem ez azt is jelenti, hogy az ország küldő devizaadósságából 766 milliárdot sikerült átváltani.
Már van értelme többet, jobban dolgozni
Sikeresen és jelentősen csökkentettük az adósságot is, emelte ki a kormányfő. Elmondta, ha nem fékeztük volna meg az adósság növekedését, akkor most ott tartanánk, mint Görögország. A hitelezőink uralkodnának felettünk, tette hozzá. Most azonban még nem érezhetjük biztonságban függetlenségünket. A Széll Kálmán-terv végrehajtása 83 százalékon áll, van még feladat, hangsúlyozta Orbán Viktor.
Tudom, hogy sokan nem szeretik az új adórendszert, érvelt a miniszterelnök, de nincs olyan szisztéma, amit mindenki szeretne. „A gazdagok mindig megtalálják a módját, hogy kivonják jövedelmüket az adózás alól, ezért van szükség az arányos adórendszerre” – tette hozzá. A társadalmi igazságot nem az adórendszeren kell számon kérni, hanem a szociális rendszeren. Orbán Viktor elmondta, most már van értelme többet, jobban dolgozni, mert arányosan dolgozhatunk. „Az új adórendszerre 2013. január 1-től tudunk átállni, és biztosra veszem, ha a beüzemeltük azt, működni fog.”
Orbán Viktor azonban hozzátette: a mi politikánk túlnyúlik a középosztály képviseletén. A miniszterelnök úgy fogalmazott: érdekegyeztetésre van szükség a leszakadók és a középréteg között, hiszen utóbbi érdeke is, hogy kevesen éljenek segélyből.
Forrás: MTi/mno.hu
Tizennegyedik országértékelő beszédét tartotta Orbán Viktor miniszterelnök 2012. február 7-én, a Millenárison. A kormányfő úgy fogalmazott: Magyarország új alapokon áll, és ezeket az alapokat senki sem szedheti fel.
Hosszú lesz, itt-ott meredek, csatolják be az öveket – kezdte Orbán Viktor miniszterelnök keddi évértékelő beszédét a Millenárison. A miniszterelnök idézte Abraham Lincoln volt amerikai elnök mondását miszerint az emberektől kapott felhatalmazással, az emberek érdekében kell cselekedni, amely a demokratikus kormányzás lényegét jelenti. Nagy kár, hogy ez az észjárás kifelé megy a divatból és populizmusnak minősül – tette hozzá.
Orbán köszönetet mondott azoknak, akik a hazánkra zúdított pergőtűzben kiálltak Magyarországért a január 21-i békemenet során. A politika nem a balett-táncosok világa, de igenis számít, hogy együtt érezzenek és erőt adjanak nekünk az emberek, nem sajnáltatni akarjuk magunkat, nem olcsó szendergésre vágyunk – fogalmazott.
Napra pontosan egy éve találkoztunk ugyanitt és ugyanebből a célból, kevesen gondolták akkor, mi minden vár ránk 2011-ben. Az tisztán látszott, hogy a kommunizmus bukása után a legnehezebb év elé nézünk – mondta a miniszterelnök. Felidézte, tavaly az EU-ban 13 kormány bukott meg, és szomszédjaink közül négyben – Szlovéniában, Szlovákiában, Horvátországban és Romániában – is – fejtette ki Orbán Viktor.
Korábban stabilnak látszó országokban alakultak ki zavargások, bénították meg egész országrészek működését – fogalmazott, példaként említve Hollandiát. Meglátása szerint olyan veszélyek tűntek fel a horizonton, mint a fizetésképtelenség, és már nem tartoznak a sci-fi kategóriájába az eurózóna széteséséről szóló találgatások. A 2012-es évre szóló gazdasági előrejelzéseket naponta kiigazítják, és mindig lefelé. – A 2011-es év megrendítő volt Európa számára, a jövőbe vetett remények megingására gondolok. Európa lassan olyan lesz, mint az alkohol, nagy célok elérésére ösztönöz de megakadályozza, hogy elérjük azokat – tette hozzá a miniszterelnök.
Félni csak a félelemtől kell
– Annál különösebb, de igaz, hogy az Európát megrázó válság közepette két kis magyar település megmutatta, van kiút a mélységből – hangsúlyozta a miniszterelnök. Kiemelte: Devecser és Kolontár újjászületése megmutatta, nincs olyan mélypont, melyből ne lehetne újjáépíteni. – Nekik mindenüket elsodorta a vörösiszap-áradat. Jártam ott, emlékszem az ottaniak arcára – ecsetelte Orbán Viktor. Hangsúlyozta, van olyan, hogy megrepednek a biztos alapok, ez is egy ilyen helyzet volt.
– Magyarország most olyan helyzetben van, mint korábban Kolontár és Devecser. Sokan felteszik most a kérdést, mi van, ha elsüllyedünk a bajban, ha mi, a mostani kormány sem tudja megoldani a gondokat. Mi viszont most azt válaszoljuk, félni csak a félelemtől kell. Köszönjük Devecser, köszönjük Kolontár! – mondott hálát a kormányfő.
2010-ben egy hatalmas közös vállalkozásba kezdtünk, hogy megépítsük az erős Magyarországot, ahol jobb lehet az életünk, mondta Orbán, hozzátéve: tudtuk, hogy ez nem lesz sétagalopp, de legyőztük a kishitűségünket. Az előző kormányok nyolc éve alatt felhalmozott hibák és az elmúlt húsz év mulasztásai kapcsán az országot az elsüllyedt Costa Concordiához hasonlította, amelyet elhagyott a kapitánya. A „zátonyra futtatott Magyarország” három legnagyobb problémájának az adósságcsapdát, a munka becsületének elveszítését és a tartalékok tartalékok hiányát nevezte. Orbán emlékeztetett: 1998 és 2002 között már sikerült kiverekedni magunkat az adósságcsapdából, ám a szocialisták az önkormányzatok mellett eladósították az államot is.
„E nélkül most annyi pénzünk lenne, hogy mi adnánk kölcsön az IMF-nek, és azon vitatkoznánk, mennyi légitársaságunk legyen, vagy mennyit emeljünk a nyugdíjakon.” Elmondta Orbán azt is, hogy az is nyomasztó volt, hogy nem érte meg dolgozni, bátorság kellett ahhoz, hogy valaki erre vállalkozzon. Viszont munka nélkül nem lesz növekedés – mondta a miniszterelnök.
Az adórendszert úgy jellemezte: minden volt, csak progresszív nem, csak az járt jól, aki kijátszotta és büntette a teljesítményt. Ez vezetett oda, hogy 2010-ben kétmillió adófizető tartotta fenn a tízmilliós Magyarországot.
Az eladósodás magával hozta a hónapról hónapra élést, a családi tartalékok hiányát, ami azt jelentette, hogy baj esetén nincs hová nyúlni – hangsúlyozta a miniszterelnök. Orbán szerint szinte mindenki rosszul járt a 2010-ben lezárult korszakban, de jó páran sokak kárára meggazdagodtak. A politikus példaként hozta föl a magánnyugdíj-pénztárakat, ahol a válság alatt fizették a legnagyobb jutalmakat. Kiemelte azt is, hogy a legutóbbi napokban a 4-es metró felkerült a legkárosabb beruházások listájára.
Orbán Viktor úgy látja, mindennek az lett a vége, hogy egy kifizetetlen horribilis számla maradt hátra. Erre a számlára a baloldal azt mondta, fizessék ki az emberek – tette hozzá. Ezzel szemben az emberek 2010-ben egy kétharmados nemet mondtak erre a politikára – hangsúlyozta Orbán Viktor.
A miniszterelnök szólt arról is, hogy bár nem volt az ínyére, kivetették a bankadót, a válságadót, és bevezették a végtörlesztést, de nem volt vesztegetni való idő, az ország érdekében meg kellett ezt tenni. Sokan azt mondják, térjünk vissza azokhoz a módszerekhez, amellyel eladósították az országot – tette hozzá. „Mindenkivel együttműködök, akik segíti az erős Magyarország megteremtését, de harcolok azokkal szemben, akik a régi módszereket szeretnék viszontlátni.”
Új szelek fújnak Európában
– Ma már Európában is új szelek fújnak; ami tegnap elképzelhetetlen volt, mára bevett gyakorlat. A mi vágyainkban nincsen semmi rendkívüli, egy erős, független, szabad országot akarunk, ami biztonságot nyújt mindannyiunk számára – mondta a kormányfő, hozzátéve, az a tétje a kormány küzdelmének, hogy a középosztályi életet hogyan tudja megőrizni azoknak, akik már elérték, illetve hogyan segítheti a szegényebbeket, hogy elérjék.
Magyarország új alapokon áll, visszavonhatatlan tény, ezeket az alapokat senki sem szedheti fel a magyarok talpa alól. Akinek kétsége van, idézze fel a békemenetben részt vevők derűs elszántságát – figyelmeztetett Orbán.
Szerinte senkitől sem lehet elvárni, hogy tisztességgel dolgozzon, ha tudja, nincs értelme a munkájának. „Ezért fordultunk szembe az adósrabszolgasággal.” Azt nem gondolja senki, hogy a korábban felvett hiteleket csak úgy el lehet törölni – hiába esne jól -, de azt egész egyszerűen nem fogadhatjuk el, hogy az emberek lakásuk helyett a devizahitelüket hagyják a gyermekeikre – fogalmazott. Kiemelte: a végtörlesztéssel 160 ezer család kiszabadulhatott a nyomosztó devizateher alól. Ez nem csak az ő számukra jelent megkönnyebbülést, hanem ez azt is jelenti, hogy az ország küldő devizaadósságából 766 milliárdot sikerült átváltani.
Már van értelme többet, jobban dolgozni
Sikeresen és jelentősen csökkentettük az adósságot is, emelte ki a kormányfő. Elmondta, ha nem fékeztük volna meg az adósság növekedését, akkor most ott tartanánk, mint Görögország. A hitelezőink uralkodnának felettünk, tette hozzá. Most azonban még nem érezhetjük biztonságban függetlenségünket. A Széll Kálmán-terv végrehajtása 83 százalékon áll, van még feladat, hangsúlyozta Orbán Viktor.
Tudom, hogy sokan nem szeretik az új adórendszert, érvelt a miniszterelnök, de nincs olyan szisztéma, amit mindenki szeretne. „A gazdagok mindig megtalálják a módját, hogy kivonják jövedelmüket az adózás alól, ezért van szükség az arányos adórendszerre” – tette hozzá. A társadalmi igazságot nem az adórendszeren kell számon kérni, hanem a szociális rendszeren. Orbán Viktor elmondta, most már van értelme többet, jobban dolgozni, mert arányosan dolgozhatunk. „Az új adórendszerre 2013. január 1-től tudunk átállni, és biztosra veszem, ha a beüzemeltük azt, működni fog.”
Orbán Viktor azonban hozzátette: a mi politikánk túlnyúlik a középosztály képviseletén. A miniszterelnök úgy fogalmazott: érdekegyeztetésre van szükség a leszakadók és a középréteg között, hiszen utóbbi érdeke is, hogy kevesen éljenek segélyből.
Forrás: MTi/mno.hu
Tizennegyedik országértékelő beszédét tartotta Orbán Viktor miniszterelnök 2012. február 7-én, a Millenárison. A kormányfő úgy fogalmazott: Magyarország új alapokon áll, és ezeket az alapokat senki sem szedheti fel.
Hosszú lesz, itt-ott meredek, csatolják be az öveket – kezdte Orbán Viktor miniszterelnök keddi évértékelő beszédét a Millenárison. A miniszterelnök idézte Abraham Lincoln volt amerikai elnök mondását miszerint az emberektől kapott felhatalmazással, az emberek érdekében kell cselekedni, amely a demokratikus kormányzás lényegét jelenti. Nagy kár, hogy ez az észjárás kifelé megy a divatból és populizmusnak minősül – tette hozzá.
Orbán köszönetet mondott azoknak, akik a hazánkra zúdított pergőtűzben kiálltak Magyarországért a január 21-i békemenet során. A politika nem a balett-táncosok világa, de igenis számít, hogy együtt érezzenek és erőt adjanak nekünk az emberek, nem sajnáltatni akarjuk magunkat, nem olcsó szendergésre vágyunk – fogalmazott.
Napra pontosan egy éve találkoztunk ugyanitt és ugyanebből a célból, kevesen gondolták akkor, mi minden vár ránk 2011-ben. Az tisztán látszott, hogy a kommunizmus bukása után a legnehezebb év elé nézünk – mondta a miniszterelnök. Felidézte, tavaly az EU-ban 13 kormány bukott meg, és szomszédjaink közül négyben – Szlovéniában, Szlovákiában, Horvátországban és Romániában – is – fejtette ki Orbán Viktor.
Korábban stabilnak látszó országokban alakultak ki zavargások, bénították meg egész országrészek működését – fogalmazott, példaként említve Hollandiát. Meglátása szerint olyan veszélyek tűntek fel a horizonton, mint a fizetésképtelenség, és már nem tartoznak a sci-fi kategóriájába az eurózóna széteséséről szóló találgatások. A 2012-es évre szóló gazdasági előrejelzéseket naponta kiigazítják, és mindig lefelé. – A 2011-es év megrendítő volt Európa számára, a jövőbe vetett remények megingására gondolok. Európa lassan olyan lesz, mint az alkohol, nagy célok elérésére ösztönöz de megakadályozza, hogy elérjük azokat – tette hozzá a miniszterelnök.
Félni csak a félelemtől kell
– Annál különösebb, de igaz, hogy az Európát megrázó válság közepette két kis magyar település megmutatta, van kiút a mélységből – hangsúlyozta a miniszterelnök. Kiemelte: Devecser és Kolontár újjászületése megmutatta, nincs olyan mélypont, melyből ne lehetne újjáépíteni. – Nekik mindenüket elsodorta a vörösiszap-áradat. Jártam ott, emlékszem az ottaniak arcára – ecsetelte Orbán Viktor. Hangsúlyozta, van olyan, hogy megrepednek a biztos alapok, ez is egy ilyen helyzet volt.
– Magyarország most olyan helyzetben van, mint korábban Kolontár és Devecser. Sokan felteszik most a kérdést, mi van, ha elsüllyedünk a bajban, ha mi, a mostani kormány sem tudja megoldani a gondokat. Mi viszont most azt válaszoljuk, félni csak a félelemtől kell. Köszönjük Devecser, köszönjük Kolontár! – mondott hálát a kormányfő.
2010-ben egy hatalmas közös vállalkozásba kezdtünk, hogy megépítsük az erős Magyarországot, ahol jobb lehet az életünk, mondta Orbán, hozzátéve: tudtuk, hogy ez nem lesz sétagalopp, de legyőztük a kishitűségünket. Az előző kormányok nyolc éve alatt felhalmozott hibák és az elmúlt húsz év mulasztásai kapcsán az országot az elsüllyedt Costa Concordiához hasonlította, amelyet elhagyott a kapitánya. A „zátonyra futtatott Magyarország” három legnagyobb problémájának az adósságcsapdát, a munka becsületének elveszítését és a tartalékok tartalékok hiányát nevezte. Orbán emlékeztetett: 1998 és 2002 között már sikerült kiverekedni magunkat az adósságcsapdából, ám a szocialisták az önkormányzatok mellett eladósították az államot is.
„E nélkül most annyi pénzünk lenne, hogy mi adnánk kölcsön az IMF-nek, és azon vitatkoznánk, mennyi légitársaságunk legyen, vagy mennyit emeljünk a nyugdíjakon.” Elmondta Orbán azt is, hogy az is nyomasztó volt, hogy nem érte meg dolgozni, bátorság kellett ahhoz, hogy valaki erre vállalkozzon. Viszont munka nélkül nem lesz növekedés – mondta a miniszterelnök.
Az adórendszert úgy jellemezte: minden volt, csak progresszív nem, csak az járt jól, aki kijátszotta és büntette a teljesítményt. Ez vezetett oda, hogy 2010-ben kétmillió adófizető tartotta fenn a tízmilliós Magyarországot.
Az eladósodás magával hozta a hónapról hónapra élést, a családi tartalékok hiányát, ami azt jelentette, hogy baj esetén nincs hová nyúlni – hangsúlyozta a miniszterelnök. Orbán szerint szinte mindenki rosszul járt a 2010-ben lezárult korszakban, de jó páran sokak kárára meggazdagodtak. A politikus példaként hozta föl a magánnyugdíj-pénztárakat, ahol a válság alatt fizették a legnagyobb jutalmakat. Kiemelte azt is, hogy a legutóbbi napokban a 4-es metró felkerült a legkárosabb beruházások listájára.
Orbán Viktor úgy látja, mindennek az lett a vége, hogy egy kifizetetlen horribilis számla maradt hátra. Erre a számlára a baloldal azt mondta, fizessék ki az emberek – tette hozzá. Ezzel szemben az emberek 2010-ben egy kétharmados nemet mondtak erre a politikára – hangsúlyozta Orbán Viktor.
A miniszterelnök szólt arról is, hogy bár nem volt az ínyére, kivetették a bankadót, a válságadót, és bevezették a végtörlesztést, de nem volt vesztegetni való idő, az ország érdekében meg kellett ezt tenni. Sokan azt mondják, térjünk vissza azokhoz a módszerekhez, amellyel eladósították az országot – tette hozzá. „Mindenkivel együttműködök, akik segíti az erős Magyarország megteremtését, de harcolok azokkal szemben, akik a régi módszereket szeretnék viszontlátni.”
Új szelek fújnak Európában
– Ma már Európában is új szelek fújnak; ami tegnap elképzelhetetlen volt, mára bevett gyakorlat. A mi vágyainkban nincsen semmi rendkívüli, egy erős, független, szabad országot akarunk, ami biztonságot nyújt mindannyiunk számára – mondta a kormányfő, hozzátéve, az a tétje a kormány küzdelmének, hogy a középosztályi életet hogyan tudja megőrizni azoknak, akik már elérték, illetve hogyan segítheti a szegényebbeket, hogy elérjék.
Magyarország új alapokon áll, visszavonhatatlan tény, ezeket az alapokat senki sem szedheti fel a magyarok talpa alól. Akinek kétsége van, idézze fel a békemenetben részt vevők derűs elszántságát – figyelmeztetett Orbán.
Szerinte senkitől sem lehet elvárni, hogy tisztességgel dolgozzon, ha tudja, nincs értelme a munkájának. „Ezért fordultunk szembe az adósrabszolgasággal.” Azt nem gondolja senki, hogy a korábban felvett hiteleket csak úgy el lehet törölni – hiába esne jól -, de azt egész egyszerűen nem fogadhatjuk el, hogy az emberek lakásuk helyett a devizahitelüket hagyják a gyermekeikre – fogalmazott. Kiemelte: a végtörlesztéssel 160 ezer család kiszabadulhatott a nyomosztó devizateher alól. Ez nem csak az ő számukra jelent megkönnyebbülést, hanem ez azt is jelenti, hogy az ország küldő devizaadósságából 766 milliárdot sikerült átváltani.
Már van értelme többet, jobban dolgozni
Sikeresen és jelentősen csökkentettük az adósságot is, emelte ki a kormányfő. Elmondta, ha nem fékeztük volna meg az adósság növekedését, akkor most ott tartanánk, mint Görögország. A hitelezőink uralkodnának felettünk, tette hozzá. Most azonban még nem érezhetjük biztonságban függetlenségünket. A Széll Kálmán-terv végrehajtása 83 százalékon áll, van még feladat, hangsúlyozta Orbán Viktor.
Tudom, hogy sokan nem szeretik az új adórendszert, érvelt a miniszterelnök, de nincs olyan szisztéma, amit mindenki szeretne. „A gazdagok mindig megtalálják a módját, hogy kivonják jövedelmüket az adózás alól, ezért van szükség az arányos adórendszerre” – tette hozzá. A társadalmi igazságot nem az adórendszeren kell számon kérni, hanem a szociális rendszeren. Orbán Viktor elmondta, most már van értelme többet, jobban dolgozni, mert arányosan dolgozhatunk. „Az új adórendszerre 2013. január 1-től tudunk átállni, és biztosra veszem, ha a beüzemeltük azt, működni fog.”
Orbán Viktor azonban hozzátette: a mi politikánk túlnyúlik a középosztály képviseletén. A miniszterelnök úgy fogalmazott: érdekegyeztetésre van szükség a leszakadók és a középréteg között, hiszen utóbbi érdeke is, hogy kevesen éljenek segélyből.
Forrás: MTi/mno.hu
Tizennegyedik országértékelő beszédét tartotta Orbán Viktor miniszterelnök 2012. február 7-én, a Millenárison. A kormányfő úgy fogalmazott: Magyarország új alapokon áll, és ezeket az alapokat senki sem szedheti fel.
Hosszú lesz, itt-ott meredek, csatolják be az öveket – kezdte Orbán Viktor miniszterelnök keddi évértékelő beszédét a Millenárison. A miniszterelnök idézte Abraham Lincoln volt amerikai elnök mondását miszerint az emberektől kapott felhatalmazással, az emberek érdekében kell cselekedni, amely a demokratikus kormányzás lényegét jelenti. Nagy kár, hogy ez az észjárás kifelé megy a divatból és populizmusnak minősül – tette hozzá.
Orbán köszönetet mondott azoknak, akik a hazánkra zúdított pergőtűzben kiálltak Magyarországért a január 21-i békemenet során. A politika nem a balett-táncosok világa, de igenis számít, hogy együtt érezzenek és erőt adjanak nekünk az emberek, nem sajnáltatni akarjuk magunkat, nem olcsó szendergésre vágyunk – fogalmazott.
Napra pontosan egy éve találkoztunk ugyanitt és ugyanebből a célból, kevesen gondolták akkor, mi minden vár ránk 2011-ben. Az tisztán látszott, hogy a kommunizmus bukása után a legnehezebb év elé nézünk – mondta a miniszterelnök. Felidézte, tavaly az EU-ban 13 kormány bukott meg, és szomszédjaink közül négyben – Szlovéniában, Szlovákiában, Horvátországban és Romániában – is – fejtette ki Orbán Viktor.
Korábban stabilnak látszó országokban alakultak ki zavargások, bénították meg egész országrészek működését – fogalmazott, példaként említve Hollandiát. Meglátása szerint olyan veszélyek tűntek fel a horizonton, mint a fizetésképtelenség, és már nem tartoznak a sci-fi kategóriájába az eurózóna széteséséről szóló találgatások. A 2012-es évre szóló gazdasági előrejelzéseket naponta kiigazítják, és mindig lefelé. – A 2011-es év megrendítő volt Európa számára, a jövőbe vetett remények megingására gondolok. Európa lassan olyan lesz, mint az alkohol, nagy célok elérésére ösztönöz de megakadályozza, hogy elérjük azokat – tette hozzá a miniszterelnök.
Félni csak a félelemtől kell
– Annál különösebb, de igaz, hogy az Európát megrázó válság közepette két kis magyar település megmutatta, van kiút a mélységből – hangsúlyozta a miniszterelnök. Kiemelte: Devecser és Kolontár újjászületése megmutatta, nincs olyan mélypont, melyből ne lehetne újjáépíteni. – Nekik mindenüket elsodorta a vörösiszap-áradat. Jártam ott, emlékszem az ottaniak arcára – ecsetelte Orbán Viktor. Hangsúlyozta, van olyan, hogy megrepednek a biztos alapok, ez is egy ilyen helyzet volt.
– Magyarország most olyan helyzetben van, mint korábban Kolontár és Devecser. Sokan felteszik most a kérdést, mi van, ha elsüllyedünk a bajban, ha mi, a mostani kormány sem tudja megoldani a gondokat. Mi viszont most azt válaszoljuk, félni csak a félelemtől kell. Köszönjük Devecser, köszönjük Kolontár! – mondott hálát a kormányfő.
2010-ben egy hatalmas közös vállalkozásba kezdtünk, hogy megépítsük az erős Magyarországot, ahol jobb lehet az életünk, mondta Orbán, hozzátéve: tudtuk, hogy ez nem lesz sétagalopp, de legyőztük a kishitűségünket. Az előző kormányok nyolc éve alatt felhalmozott hibák és az elmúlt húsz év mulasztásai kapcsán az országot az elsüllyedt Costa Concordiához hasonlította, amelyet elhagyott a kapitánya. A „zátonyra futtatott Magyarország” három legnagyobb problémájának az adósságcsapdát, a munka becsületének elveszítését és a tartalékok tartalékok hiányát nevezte. Orbán emlékeztetett: 1998 és 2002 között már sikerült kiverekedni magunkat az adósságcsapdából, ám a szocialisták az önkormányzatok mellett eladósították az államot is.
„E nélkül most annyi pénzünk lenne, hogy mi adnánk kölcsön az IMF-nek, és azon vitatkoznánk, mennyi légitársaságunk legyen, vagy mennyit emeljünk a nyugdíjakon.” Elmondta Orbán azt is, hogy az is nyomasztó volt, hogy nem érte meg dolgozni, bátorság kellett ahhoz, hogy valaki erre vállalkozzon. Viszont munka nélkül nem lesz növekedés – mondta a miniszterelnök.
Az adórendszert úgy jellemezte: minden volt, csak progresszív nem, csak az járt jól, aki kijátszotta és büntette a teljesítményt. Ez vezetett oda, hogy 2010-ben kétmillió adófizető tartotta fenn a tízmilliós Magyarországot.
Az eladósodás magával hozta a hónapról hónapra élést, a családi tartalékok hiányát, ami azt jelentette, hogy baj esetén nincs hová nyúlni – hangsúlyozta a miniszterelnök. Orbán szerint szinte mindenki rosszul járt a 2010-ben lezárult korszakban, de jó páran sokak kárára meggazdagodtak. A politikus példaként hozta föl a magánnyugdíj-pénztárakat, ahol a válság alatt fizették a legnagyobb jutalmakat. Kiemelte azt is, hogy a legutóbbi napokban a 4-es metró felkerült a legkárosabb beruházások listájára.
Orbán Viktor úgy látja, mindennek az lett a vége, hogy egy kifizetetlen horribilis számla maradt hátra. Erre a számlára a baloldal azt mondta, fizessék ki az emberek – tette hozzá. Ezzel szemben az emberek 2010-ben egy kétharmados nemet mondtak erre a politikára – hangsúlyozta Orbán Viktor.
A miniszterelnök szólt arról is, hogy bár nem volt az ínyére, kivetették a bankadót, a válságadót, és bevezették a végtörlesztést, de nem volt vesztegetni való idő, az ország érdekében meg kellett ezt tenni. Sokan azt mondják, térjünk vissza azokhoz a módszerekhez, amellyel eladósították az országot – tette hozzá. „Mindenkivel együttműködök, akik segíti az erős Magyarország megteremtését, de harcolok azokkal szemben, akik a régi módszereket szeretnék viszontlátni.”
Új szelek fújnak Európában
– Ma már Európában is új szelek fújnak; ami tegnap elképzelhetetlen volt, mára bevett gyakorlat. A mi vágyainkban nincsen semmi rendkívüli, egy erős, független, szabad országot akarunk, ami biztonságot nyújt mindannyiunk számára – mondta a kormányfő, hozzátéve, az a tétje a kormány küzdelmének, hogy a középosztályi életet hogyan tudja megőrizni azoknak, akik már elérték, illetve hogyan segítheti a szegényebbeket, hogy elérjék.
Magyarország új alapokon áll, visszavonhatatlan tény, ezeket az alapokat senki sem szedheti fel a magyarok talpa alól. Akinek kétsége van, idézze fel a békemenetben részt vevők derűs elszántságát – figyelmeztetett Orbán.
Szerinte senkitől sem lehet elvárni, hogy tisztességgel dolgozzon, ha tudja, nincs értelme a munkájának. „Ezért fordultunk szembe az adósrabszolgasággal.” Azt nem gondolja senki, hogy a korábban felvett hiteleket csak úgy el lehet törölni – hiába esne jól -, de azt egész egyszerűen nem fogadhatjuk el, hogy az emberek lakásuk helyett a devizahitelüket hagyják a gyermekeikre – fogalmazott. Kiemelte: a végtörlesztéssel 160 ezer család kiszabadulhatott a nyomosztó devizateher alól. Ez nem csak az ő számukra jelent megkönnyebbülést, hanem ez azt is jelenti, hogy az ország küldő devizaadósságából 766 milliárdot sikerült átváltani.
Már van értelme többet, jobban dolgozni
Sikeresen és jelentősen csökkentettük az adósságot is, emelte ki a kormányfő. Elmondta, ha nem fékeztük volna meg az adósság növekedését, akkor most ott tartanánk, mint Görögország. A hitelezőink uralkodnának felettünk, tette hozzá. Most azonban még nem érezhetjük biztonságban függetlenségünket. A Széll Kálmán-terv végrehajtása 83 százalékon áll, van még feladat, hangsúlyozta Orbán Viktor.
Tudom, hogy sokan nem szeretik az új adórendszert, érvelt a miniszterelnök, de nincs olyan szisztéma, amit mindenki szeretne. „A gazdagok mindig megtalálják a módját, hogy kivonják jövedelmüket az adózás alól, ezért van szükség az arányos adórendszerre” – tette hozzá. A társadalmi igazságot nem az adórendszeren kell számon kérni, hanem a szociális rendszeren. Orbán Viktor elmondta, most már van értelme többet, jobban dolgozni, mert arányosan dolgozhatunk. „Az új adórendszerre 2013. január 1-től tudunk átállni, és biztosra veszem, ha a beüzemeltük azt, működni fog.”
Orbán Viktor azonban hozzátette: a mi politikánk túlnyúlik a középosztály képviseletén. A miniszterelnök úgy fogalmazott: érdekegyeztetésre van szükség a leszakadók és a középréteg között, hiszen utóbbi érdeke is, hogy kevesen éljenek segélyből.
Forrás: MTi/mno.hu
Tizennegyedik országértékelő beszédét tartotta Orbán Viktor miniszterelnök 2012. február 7-én, a Millenárison. A kormányfő úgy fogalmazott: Magyarország új alapokon áll, és ezeket az alapokat senki sem szedheti fel.
Hosszú lesz, itt-ott meredek, csatolják be az öveket – kezdte Orbán Viktor miniszterelnök keddi évértékelő beszédét a Millenárison. A miniszterelnök idézte Abraham Lincoln volt amerikai elnök mondását miszerint az emberektől kapott felhatalmazással, az emberek érdekében kell cselekedni, amely a demokratikus kormányzás lényegét jelenti. Nagy kár, hogy ez az észjárás kifelé megy a divatból és populizmusnak minősül – tette hozzá.
Orbán köszönetet mondott azoknak, akik a hazánkra zúdított pergőtűzben kiálltak Magyarországért a január 21-i békemenet során. A politika nem a balett-táncosok világa, de igenis számít, hogy együtt érezzenek és erőt adjanak nekünk az emberek, nem sajnáltatni akarjuk magunkat, nem olcsó szendergésre vágyunk – fogalmazott.
Napra pontosan egy éve találkoztunk ugyanitt és ugyanebből a célból, kevesen gondolták akkor, mi minden vár ránk 2011-ben. Az tisztán látszott, hogy a kommunizmus bukása után a legnehezebb év elé nézünk – mondta a miniszterelnök. Felidézte, tavaly az EU-ban 13 kormány bukott meg, és szomszédjaink közül négyben – Szlovéniában, Szlovákiában, Horvátországban és Romániában – is – fejtette ki Orbán Viktor.
Korábban stabilnak látszó országokban alakultak ki zavargások, bénították meg egész országrészek működését – fogalmazott, példaként említve Hollandiát. Meglátása szerint olyan veszélyek tűntek fel a horizonton, mint a fizetésképtelenség, és már nem tartoznak a sci-fi kategóriájába az eurózóna széteséséről szóló találgatások. A 2012-es évre szóló gazdasági előrejelzéseket naponta kiigazítják, és mindig lefelé. – A 2011-es év megrendítő volt Európa számára, a jövőbe vetett remények megingására gondolok. Európa lassan olyan lesz, mint az alkohol, nagy célok elérésére ösztönöz de megakadályozza, hogy elérjük azokat – tette hozzá a miniszterelnök.
Félni csak a félelemtől kell
– Annál különösebb, de igaz, hogy az Európát megrázó válság közepette két kis magyar település megmutatta, van kiút a mélységből – hangsúlyozta a miniszterelnök. Kiemelte: Devecser és Kolontár újjászületése megmutatta, nincs olyan mélypont, melyből ne lehetne újjáépíteni. – Nekik mindenüket elsodorta a vörösiszap-áradat. Jártam ott, emlékszem az ottaniak arcára – ecsetelte Orbán Viktor. Hangsúlyozta, van olyan, hogy megrepednek a biztos alapok, ez is egy ilyen helyzet volt.
– Magyarország most olyan helyzetben van, mint korábban Kolontár és Devecser. Sokan felteszik most a kérdést, mi van, ha elsüllyedünk a bajban, ha mi, a mostani kormány sem tudja megoldani a gondokat. Mi viszont most azt válaszoljuk, félni csak a félelemtől kell. Köszönjük Devecser, köszönjük Kolontár! – mondott hálát a kormányfő.
2010-ben egy hatalmas közös vállalkozásba kezdtünk, hogy megépítsük az erős Magyarországot, ahol jobb lehet az életünk, mondta Orbán, hozzátéve: tudtuk, hogy ez nem lesz sétagalopp, de legyőztük a kishitűségünket. Az előző kormányok nyolc éve alatt felhalmozott hibák és az elmúlt húsz év mulasztásai kapcsán az országot az elsüllyedt Costa Concordiához hasonlította, amelyet elhagyott a kapitánya. A „zátonyra futtatott Magyarország” három legnagyobb problémájának az adósságcsapdát, a munka becsületének elveszítését és a tartalékok tartalékok hiányát nevezte. Orbán emlékeztetett: 1998 és 2002 között már sikerült kiverekedni magunkat az adósságcsapdából, ám a szocialisták az önkormányzatok mellett eladósították az államot is.
„E nélkül most annyi pénzünk lenne, hogy mi adnánk kölcsön az IMF-nek, és azon vitatkoznánk, mennyi légitársaságunk legyen, vagy mennyit emeljünk a nyugdíjakon.” Elmondta Orbán azt is, hogy az is nyomasztó volt, hogy nem érte meg dolgozni, bátorság kellett ahhoz, hogy valaki erre vállalkozzon. Viszont munka nélkül nem lesz növekedés – mondta a miniszterelnök.
Az adórendszert úgy jellemezte: minden volt, csak progresszív nem, csak az járt jól, aki kijátszotta és büntette a teljesítményt. Ez vezetett oda, hogy 2010-ben kétmillió adófizető tartotta fenn a tízmilliós Magyarországot.
Az eladósodás magával hozta a hónapról hónapra élést, a családi tartalékok hiányát, ami azt jelentette, hogy baj esetén nincs hová nyúlni – hangsúlyozta a miniszterelnök. Orbán szerint szinte mindenki rosszul járt a 2010-ben lezárult korszakban, de jó páran sokak kárára meggazdagodtak. A politikus példaként hozta föl a magánnyugdíj-pénztárakat, ahol a válság alatt fizették a legnagyobb jutalmakat. Kiemelte azt is, hogy a legutóbbi napokban a 4-es metró felkerült a legkárosabb beruházások listájára.
Orbán Viktor úgy látja, mindennek az lett a vége, hogy egy kifizetetlen horribilis számla maradt hátra. Erre a számlára a baloldal azt mondta, fizessék ki az emberek – tette hozzá. Ezzel szemben az emberek 2010-ben egy kétharmados nemet mondtak erre a politikára – hangsúlyozta Orbán Viktor.
A miniszterelnök szólt arról is, hogy bár nem volt az ínyére, kivetették a bankadót, a válságadót, és bevezették a végtörlesztést, de nem volt vesztegetni való idő, az ország érdekében meg kellett ezt tenni. Sokan azt mondják, térjünk vissza azokhoz a módszerekhez, amellyel eladósították az országot – tette hozzá. „Mindenkivel együttműködök, akik segíti az erős Magyarország megteremtését, de harcolok azokkal szemben, akik a régi módszereket szeretnék viszontlátni.”
Új szelek fújnak Európában
– Ma már Európában is új szelek fújnak; ami tegnap elképzelhetetlen volt, mára bevett gyakorlat. A mi vágyainkban nincsen semmi rendkívüli, egy erős, független, szabad országot akarunk, ami biztonságot nyújt mindannyiunk számára – mondta a kormányfő, hozzátéve, az a tétje a kormány küzdelmének, hogy a középosztályi életet hogyan tudja megőrizni azoknak, akik már elérték, illetve hogyan segítheti a szegényebbeket, hogy elérjék.
Magyarország új alapokon áll, visszavonhatatlan tény, ezeket az alapokat senki sem szedheti fel a magyarok talpa alól. Akinek kétsége van, idézze fel a békemenetben részt vevők derűs elszántságát – figyelmeztetett Orbán.
Szerinte senkitől sem lehet elvárni, hogy tisztességgel dolgozzon, ha tudja, nincs értelme a munkájának. „Ezért fordultunk szembe az adósrabszolgasággal.” Azt nem gondolja senki, hogy a korábban felvett hiteleket csak úgy el lehet törölni – hiába esne jól -, de azt egész egyszerűen nem fogadhatjuk el, hogy az emberek lakásuk helyett a devizahitelüket hagyják a gyermekeikre – fogalmazott. Kiemelte: a végtörlesztéssel 160 ezer család kiszabadulhatott a nyomosztó devizateher alól. Ez nem csak az ő számukra jelent megkönnyebbülést, hanem ez azt is jelenti, hogy az ország küldő devizaadósságából 766 milliárdot sikerült átváltani.
Már van értelme többet, jobban dolgozni
Sikeresen és jelentősen csökkentettük az adósságot is, emelte ki a kormányfő. Elmondta, ha nem fékeztük volna meg az adósság növekedését, akkor most ott tartanánk, mint Görögország. A hitelezőink uralkodnának felettünk, tette hozzá. Most azonban még nem érezhetjük biztonságban függetlenségünket. A Széll Kálmán-terv végrehajtása 83 százalékon áll, van még feladat, hangsúlyozta Orbán Viktor.
Tudom, hogy sokan nem szeretik az új adórendszert, érvelt a miniszterelnök, de nincs olyan szisztéma, amit mindenki szeretne. „A gazdagok mindig megtalálják a módját, hogy kivonják jövedelmüket az adózás alól, ezért van szükség az arányos adórendszerre” – tette hozzá. A társadalmi igazságot nem az adórendszeren kell számon kérni, hanem a szociális rendszeren. Orbán Viktor elmondta, most már van értelme többet, jobban dolgozni, mert arányosan dolgozhatunk. „Az új adórendszerre 2013. január 1-től tudunk átállni, és biztosra veszem, ha a beüzemeltük azt, működni fog.”
Orbán Viktor azonban hozzátette: a mi politikánk túlnyúlik a középosztály képviseletén. A miniszterelnök úgy fogalmazott: érdekegyeztetésre van szükség a leszakadók és a középréteg között, hiszen utóbbi érdeke is, hogy kevesen éljenek segélyből.
Forrás: MTi/mno.hu
Tizennegyedik országértékelő beszédét tartotta Orbán Viktor miniszterelnök 2012. február 7-én, a Millenárison. A kormányfő úgy fogalmazott: Magyarország új alapokon áll, és ezeket az alapokat senki sem szedheti fel.
Hosszú lesz, itt-ott meredek, csatolják be az öveket – kezdte Orbán Viktor miniszterelnök keddi évértékelő beszédét a Millenárison. A miniszterelnök idézte Abraham Lincoln volt amerikai elnök mondását miszerint az emberektől kapott felhatalmazással, az emberek érdekében kell cselekedni, amely a demokratikus kormányzás lényegét jelenti. Nagy kár, hogy ez az észjárás kifelé megy a divatból és populizmusnak minősül – tette hozzá.
Orbán köszönetet mondott azoknak, akik a hazánkra zúdított pergőtűzben kiálltak Magyarországért a január 21-i békemenet során. A politika nem a balett-táncosok világa, de igenis számít, hogy együtt érezzenek és erőt adjanak nekünk az emberek, nem sajnáltatni akarjuk magunkat, nem olcsó szendergésre vágyunk – fogalmazott.
Napra pontosan egy éve találkoztunk ugyanitt és ugyanebből a célból, kevesen gondolták akkor, mi minden vár ránk 2011-ben. Az tisztán látszott, hogy a kommunizmus bukása után a legnehezebb év elé nézünk – mondta a miniszterelnök. Felidézte, tavaly az EU-ban 13 kormány bukott meg, és szomszédjaink közül négyben – Szlovéniában, Szlovákiában, Horvátországban és Romániában – is – fejtette ki Orbán Viktor.
Korábban stabilnak látszó országokban alakultak ki zavargások, bénították meg egész országrészek működését – fogalmazott, példaként említve Hollandiát. Meglátása szerint olyan veszélyek tűntek fel a horizonton, mint a fizetésképtelenség, és már nem tartoznak a sci-fi kategóriájába az eurózóna széteséséről szóló találgatások. A 2012-es évre szóló gazdasági előrejelzéseket naponta kiigazítják, és mindig lefelé. – A 2011-es év megrendítő volt Európa számára, a jövőbe vetett remények megingására gondolok. Európa lassan olyan lesz, mint az alkohol, nagy célok elérésére ösztönöz de megakadályozza, hogy elérjük azokat – tette hozzá a miniszterelnök.
Félni csak a félelemtől kell
– Annál különösebb, de igaz, hogy az Európát megrázó válság közepette két kis magyar település megmutatta, van kiút a mélységből – hangsúlyozta a miniszterelnök. Kiemelte: Devecser és Kolontár újjászületése megmutatta, nincs olyan mélypont, melyből ne lehetne újjáépíteni. – Nekik mindenüket elsodorta a vörösiszap-áradat. Jártam ott, emlékszem az ottaniak arcára – ecsetelte Orbán Viktor. Hangsúlyozta, van olyan, hogy megrepednek a biztos alapok, ez is egy ilyen helyzet volt.
– Magyarország most olyan helyzetben van, mint korábban Kolontár és Devecser. Sokan felteszik most a kérdést, mi van, ha elsüllyedünk a bajban, ha mi, a mostani kormány sem tudja megoldani a gondokat. Mi viszont most azt válaszoljuk, félni csak a félelemtől kell. Köszönjük Devecser, köszönjük Kolontár! – mondott hálát a kormányfő.
2010-ben egy hatalmas közös vállalkozásba kezdtünk, hogy megépítsük az erős Magyarországot, ahol jobb lehet az életünk, mondta Orbán, hozzátéve: tudtuk, hogy ez nem lesz sétagalopp, de legyőztük a kishitűségünket. Az előző kormányok nyolc éve alatt felhalmozott hibák és az elmúlt húsz év mulasztásai kapcsán az országot az elsüllyedt Costa Concordiához hasonlította, amelyet elhagyott a kapitánya. A „zátonyra futtatott Magyarország” három legnagyobb problémájának az adósságcsapdát, a munka becsületének elveszítését és a tartalékok tartalékok hiányát nevezte. Orbán emlékeztetett: 1998 és 2002 között már sikerült kiverekedni magunkat az adósságcsapdából, ám a szocialisták az önkormányzatok mellett eladósították az államot is.
„E nélkül most annyi pénzünk lenne, hogy mi adnánk kölcsön az IMF-nek, és azon vitatkoznánk, mennyi légitársaságunk legyen, vagy mennyit emeljünk a nyugdíjakon.” Elmondta Orbán azt is, hogy az is nyomasztó volt, hogy nem érte meg dolgozni, bátorság kellett ahhoz, hogy valaki erre vállalkozzon. Viszont munka nélkül nem lesz növekedés – mondta a miniszterelnök.
Az adórendszert úgy jellemezte: minden volt, csak progresszív nem, csak az járt jól, aki kijátszotta és büntette a teljesítményt. Ez vezetett oda, hogy 2010-ben kétmillió adófizető tartotta fenn a tízmilliós Magyarországot.
Az eladósodás magával hozta a hónapról hónapra élést, a családi tartalékok hiányát, ami azt jelentette, hogy baj esetén nincs hová nyúlni – hangsúlyozta a miniszterelnök. Orbán szerint szinte mindenki rosszul járt a 2010-ben lezárult korszakban, de jó páran sokak kárára meggazdagodtak. A politikus példaként hozta föl a magánnyugdíj-pénztárakat, ahol a válság alatt fizették a legnagyobb jutalmakat. Kiemelte azt is, hogy a legutóbbi napokban a 4-es metró felkerült a legkárosabb beruházások listájára.
Orbán Viktor úgy látja, mindennek az lett a vége, hogy egy kifizetetlen horribilis számla maradt hátra. Erre a számlára a baloldal azt mondta, fizessék ki az emberek – tette hozzá. Ezzel szemben az emberek 2010-ben egy kétharmados nemet mondtak erre a politikára – hangsúlyozta Orbán Viktor.
A miniszterelnök szólt arról is, hogy bár nem volt az ínyére, kivetették a bankadót, a válságadót, és bevezették a végtörlesztést, de nem volt vesztegetni való idő, az ország érdekében meg kellett ezt tenni. Sokan azt mondják, térjünk vissza azokhoz a módszerekhez, amellyel eladósították az országot – tette hozzá. „Mindenkivel együttműködök, akik segíti az erős Magyarország megteremtését, de harcolok azokkal szemben, akik a régi módszereket szeretnék viszontlátni.”
Új szelek fújnak Európában
– Ma már Európában is új szelek fújnak; ami tegnap elképzelhetetlen volt, mára bevett gyakorlat. A mi vágyainkban nincsen semmi rendkívüli, egy erős, független, szabad országot akarunk, ami biztonságot nyújt mindannyiunk számára – mondta a kormányfő, hozzátéve, az a tétje a kormány küzdelmének, hogy a középosztályi életet hogyan tudja megőrizni azoknak, akik már elérték, illetve hogyan segítheti a szegényebbeket, hogy elérjék.
Magyarország új alapokon áll, visszavonhatatlan tény, ezeket az alapokat senki sem szedheti fel a magyarok talpa alól. Akinek kétsége van, idézze fel a békemenetben részt vevők derűs elszántságát – figyelmeztetett Orbán.
Szerinte senkitől sem lehet elvárni, hogy tisztességgel dolgozzon, ha tudja, nincs értelme a munkájának. „Ezért fordultunk szembe az adósrabszolgasággal.” Azt nem gondolja senki, hogy a korábban felvett hiteleket csak úgy el lehet törölni – hiába esne jól -, de azt egész egyszerűen nem fogadhatjuk el, hogy az emberek lakásuk helyett a devizahitelüket hagyják a gyermekeikre – fogalmazott. Kiemelte: a végtörlesztéssel 160 ezer család kiszabadulhatott a nyomosztó devizateher alól. Ez nem csak az ő számukra jelent megkönnyebbülést, hanem ez azt is jelenti, hogy az ország küldő devizaadósságából 766 milliárdot sikerült átváltani.
Már van értelme többet, jobban dolgozni
Sikeresen és jelentősen csökkentettük az adósságot is, emelte ki a kormányfő. Elmondta, ha nem fékeztük volna meg az adósság növekedését, akkor most ott tartanánk, mint Görögország. A hitelezőink uralkodnának felettünk, tette hozzá. Most azonban még nem érezhetjük biztonságban függetlenségünket. A Széll Kálmán-terv végrehajtása 83 százalékon áll, van még feladat, hangsúlyozta Orbán Viktor.
Tudom, hogy sokan nem szeretik az új adórendszert, érvelt a miniszterelnök, de nincs olyan szisztéma, amit mindenki szeretne. „A gazdagok mindig megtalálják a módját, hogy kivonják jövedelmüket az adózás alól, ezért van szükség az arányos adórendszerre” – tette hozzá. A társadalmi igazságot nem az adórendszeren kell számon kérni, hanem a szociális rendszeren. Orbán Viktor elmondta, most már van értelme többet, jobban dolgozni, mert arányosan dolgozhatunk. „Az új adórendszerre 2013. január 1-től tudunk átállni, és biztosra veszem, ha a beüzemeltük azt, működni fog.”
Orbán Viktor azonban hozzátette: a mi politikánk túlnyúlik a középosztály képviseletén. A miniszterelnök úgy fogalmazott: érdekegyeztetésre van szükség a leszakadók és a középréteg között, hiszen utóbbi érdeke is, hogy kevesen éljenek segélyből.
Forrás: MTi/mno.hu
Tizennegyedik országértékelő beszédét tartotta Orbán Viktor miniszterelnök 2012. február 7-én, a Millenárison. A kormányfő úgy fogalmazott: Magyarország új alapokon áll, és ezeket az alapokat senki sem szedheti fel.
Hosszú lesz, itt-ott meredek, csatolják be az öveket – kezdte Orbán Viktor miniszterelnök keddi évértékelő beszédét a Millenárison. A miniszterelnök idézte Abraham Lincoln volt amerikai elnök mondását miszerint az emberektől kapott felhatalmazással, az emberek érdekében kell cselekedni, amely a demokratikus kormányzás lényegét jelenti. Nagy kár, hogy ez az észjárás kifelé megy a divatból és populizmusnak minősül – tette hozzá.
Orbán köszönetet mondott azoknak, akik a hazánkra zúdított pergőtűzben kiálltak Magyarországért a január 21-i békemenet során. A politika nem a balett-táncosok világa, de igenis számít, hogy együtt érezzenek és erőt adjanak nekünk az emberek, nem sajnáltatni akarjuk magunkat, nem olcsó szendergésre vágyunk – fogalmazott.
Napra pontosan egy éve találkoztunk ugyanitt és ugyanebből a célból, kevesen gondolták akkor, mi minden vár ránk 2011-ben. Az tisztán látszott, hogy a kommunizmus bukása után a legnehezebb év elé nézünk – mondta a miniszterelnök. Felidézte, tavaly az EU-ban 13 kormány bukott meg, és szomszédjaink közül négyben – Szlovéniában, Szlovákiában, Horvátországban és Romániában – is – fejtette ki Orbán Viktor.
Korábban stabilnak látszó országokban alakultak ki zavargások, bénították meg egész országrészek működését – fogalmazott, példaként említve Hollandiát. Meglátása szerint olyan veszélyek tűntek fel a horizonton, mint a fizetésképtelenség, és már nem tartoznak a sci-fi kategóriájába az eurózóna széteséséről szóló találgatások. A 2012-es évre szóló gazdasági előrejelzéseket naponta kiigazítják, és mindig lefelé. – A 2011-es év megrendítő volt Európa számára, a jövőbe vetett remények megingására gondolok. Európa lassan olyan lesz, mint az alkohol, nagy célok elérésére ösztönöz de megakadályozza, hogy elérjük azokat – tette hozzá a miniszterelnök.
Félni csak a félelemtől kell
– Annál különösebb, de igaz, hogy az Európát megrázó válság közepette két kis magyar település megmutatta, van kiút a mélységből – hangsúlyozta a miniszterelnök. Kiemelte: Devecser és Kolontár újjászületése megmutatta, nincs olyan mélypont, melyből ne lehetne újjáépíteni. – Nekik mindenüket elsodorta a vörösiszap-áradat. Jártam ott, emlékszem az ottaniak arcára – ecsetelte Orbán Viktor. Hangsúlyozta, van olyan, hogy megrepednek a biztos alapok, ez is egy ilyen helyzet volt.
– Magyarország most olyan helyzetben van, mint korábban Kolontár és Devecser. Sokan felteszik most a kérdést, mi van, ha elsüllyedünk a bajban, ha mi, a mostani kormány sem tudja megoldani a gondokat. Mi viszont most azt válaszoljuk, félni csak a félelemtől kell. Köszönjük Devecser, köszönjük Kolontár! – mondott hálát a kormányfő.
2010-ben egy hatalmas közös vállalkozásba kezdtünk, hogy megépítsük az erős Magyarországot, ahol jobb lehet az életünk, mondta Orbán, hozzátéve: tudtuk, hogy ez nem lesz sétagalopp, de legyőztük a kishitűségünket. Az előző kormányok nyolc éve alatt felhalmozott hibák és az elmúlt húsz év mulasztásai kapcsán az országot az elsüllyedt Costa Concordiához hasonlította, amelyet elhagyott a kapitánya. A „zátonyra futtatott Magyarország” három legnagyobb problémájának az adósságcsapdát, a munka becsületének elveszítését és a tartalékok tartalékok hiányát nevezte. Orbán emlékeztetett: 1998 és 2002 között már sikerült kiverekedni magunkat az adósságcsapdából, ám a szocialisták az önkormányzatok mellett eladósították az államot is.
„E nélkül most annyi pénzünk lenne, hogy mi adnánk kölcsön az IMF-nek, és azon vitatkoznánk, mennyi légitársaságunk legyen, vagy mennyit emeljünk a nyugdíjakon.” Elmondta Orbán azt is, hogy az is nyomasztó volt, hogy nem érte meg dolgozni, bátorság kellett ahhoz, hogy valaki erre vállalkozzon. Viszont munka nélkül nem lesz növekedés – mondta a miniszterelnök.
Az adórendszert úgy jellemezte: minden volt, csak progresszív nem, csak az járt jól, aki kijátszotta és büntette a teljesítményt. Ez vezetett oda, hogy 2010-ben kétmillió adófizető tartotta fenn a tízmilliós Magyarországot.
Az eladósodás magával hozta a hónapról hónapra élést, a családi tartalékok hiányát, ami azt jelentette, hogy baj esetén nincs hová nyúlni – hangsúlyozta a miniszterelnök. Orbán szerint szinte mindenki rosszul járt a 2010-ben lezárult korszakban, de jó páran sokak kárára meggazdagodtak. A politikus példaként hozta föl a magánnyugdíj-pénztárakat, ahol a válság alatt fizették a legnagyobb jutalmakat. Kiemelte azt is, hogy a legutóbbi napokban a 4-es metró felkerült a legkárosabb beruházások listájára.
Orbán Viktor úgy látja, mindennek az lett a vége, hogy egy kifizetetlen horribilis számla maradt hátra. Erre a számlára a baloldal azt mondta, fizessék ki az emberek – tette hozzá. Ezzel szemben az emberek 2010-ben egy kétharmados nemet mondtak erre a politikára – hangsúlyozta Orbán Viktor.
A miniszterelnök szólt arról is, hogy bár nem volt az ínyére, kivetették a bankadót, a válságadót, és bevezették a végtörlesztést, de nem volt vesztegetni való idő, az ország érdekében meg kellett ezt tenni. Sokan azt mondják, térjünk vissza azokhoz a módszerekhez, amellyel eladósították az országot – tette hozzá. „Mindenkivel együttműködök, akik segíti az erős Magyarország megteremtését, de harcolok azokkal szemben, akik a régi módszereket szeretnék viszontlátni.”
Új szelek fújnak Európában
– Ma már Európában is új szelek fújnak; ami tegnap elképzelhetetlen volt, mára bevett gyakorlat. A mi vágyainkban nincsen semmi rendkívüli, egy erős, független, szabad országot akarunk, ami biztonságot nyújt mindannyiunk számára – mondta a kormányfő, hozzátéve, az a tétje a kormány küzdelmének, hogy a középosztályi életet hogyan tudja megőrizni azoknak, akik már elérték, illetve hogyan segítheti a szegényebbeket, hogy elérjék.
Magyarország új alapokon áll, visszavonhatatlan tény, ezeket az alapokat senki sem szedheti fel a magyarok talpa alól. Akinek kétsége van, idézze fel a békemenetben részt vevők derűs elszántságát – figyelmeztetett Orbán.
Szerinte senkitől sem lehet elvárni, hogy tisztességgel dolgozzon, ha tudja, nincs értelme a munkájának. „Ezért fordultunk szembe az adósrabszolgasággal.” Azt nem gondolja senki, hogy a korábban felvett hiteleket csak úgy el lehet törölni – hiába esne jól -, de azt egész egyszerűen nem fogadhatjuk el, hogy az emberek lakásuk helyett a devizahitelüket hagyják a gyermekeikre – fogalmazott. Kiemelte: a végtörlesztéssel 160 ezer család kiszabadulhatott a nyomosztó devizateher alól. Ez nem csak az ő számukra jelent megkönnyebbülést, hanem ez azt is jelenti, hogy az ország küldő devizaadósságából 766 milliárdot sikerült átváltani.
Már van értelme többet, jobban dolgozni
Sikeresen és jelentősen csökkentettük az adósságot is, emelte ki a kormányfő. Elmondta, ha nem fékeztük volna meg az adósság növekedését, akkor most ott tartanánk, mint Görögország. A hitelezőink uralkodnának felettünk, tette hozzá. Most azonban még nem érezhetjük biztonságban függetlenségünket. A Széll Kálmán-terv végrehajtása 83 százalékon áll, van még feladat, hangsúlyozta Orbán Viktor.
Tudom, hogy sokan nem szeretik az új adórendszert, érvelt a miniszterelnök, de nincs olyan szisztéma, amit mindenki szeretne. „A gazdagok mindig megtalálják a módját, hogy kivonják jövedelmüket az adózás alól, ezért van szükség az arányos adórendszerre” – tette hozzá. A társadalmi igazságot nem az adórendszeren kell számon kérni, hanem a szociális rendszeren. Orbán Viktor elmondta, most már van értelme többet, jobban dolgozni, mert arányosan dolgozhatunk. „Az új adórendszerre 2013. január 1-től tudunk átállni, és biztosra veszem, ha a beüzemeltük azt, működni fog.”
Orbán Viktor azonban hozzátette: a mi politikánk túlnyúlik a középosztály képviseletén. A miniszterelnök úgy fogalmazott: érdekegyeztetésre van szükség a leszakadók és a középréteg között, hiszen utóbbi érdeke is, hogy kevesen éljenek segélyből.
Forrás: MTi/mno.hu
Tizennegyedik országértékelő beszédét tartotta Orbán Viktor miniszterelnök 2012. február 7-én, a Millenárison. A kormányfő úgy fogalmazott: Magyarország új alapokon áll, és ezeket az alapokat senki sem szedheti fel.
Hosszú lesz, itt-ott meredek, csatolják be az öveket – kezdte Orbán Viktor miniszterelnök keddi évértékelő beszédét a Millenárison. A miniszterelnök idézte Abraham Lincoln volt amerikai elnök mondását miszerint az emberektől kapott felhatalmazással, az emberek érdekében kell cselekedni, amely a demokratikus kormányzás lényegét jelenti. Nagy kár, hogy ez az észjárás kifelé megy a divatból és populizmusnak minősül – tette hozzá.
Orbán köszönetet mondott azoknak, akik a hazánkra zúdított pergőtűzben kiálltak Magyarországért a január 21-i békemenet során. A politika nem a balett-táncosok világa, de igenis számít, hogy együtt érezzenek és erőt adjanak nekünk az emberek, nem sajnáltatni akarjuk magunkat, nem olcsó szendergésre vágyunk – fogalmazott.
Napra pontosan egy éve találkoztunk ugyanitt és ugyanebből a célból, kevesen gondolták akkor, mi minden vár ránk 2011-ben. Az tisztán látszott, hogy a kommunizmus bukása után a legnehezebb év elé nézünk – mondta a miniszterelnök. Felidézte, tavaly az EU-ban 13 kormány bukott meg, és szomszédjaink közül négyben – Szlovéniában, Szlovákiában, Horvátországban és Romániában – is – fejtette ki Orbán Viktor.
Korábban stabilnak látszó országokban alakultak ki zavargások, bénították meg egész országrészek működését – fogalmazott, példaként említve Hollandiát. Meglátása szerint olyan veszélyek tűntek fel a horizonton, mint a fizetésképtelenség, és már nem tartoznak a sci-fi kategóriájába az eurózóna széteséséről szóló találgatások. A 2012-es évre szóló gazdasági előrejelzéseket naponta kiigazítják, és mindig lefelé. – A 2011-es év megrendítő volt Európa számára, a jövőbe vetett remények megingására gondolok. Európa lassan olyan lesz, mint az alkohol, nagy célok elérésére ösztönöz de megakadályozza, hogy elérjük azokat – tette hozzá a miniszterelnök.
Félni csak a félelemtől kell
– Annál különösebb, de igaz, hogy az Európát megrázó válság közepette két kis magyar település megmutatta, van kiút a mélységből – hangsúlyozta a miniszterelnök. Kiemelte: Devecser és Kolontár újjászületése megmutatta, nincs olyan mélypont, melyből ne lehetne újjáépíteni. – Nekik mindenüket elsodorta a vörösiszap-áradat. Jártam ott, emlékszem az ottaniak arcára – ecsetelte Orbán Viktor. Hangsúlyozta, van olyan, hogy megrepednek a biztos alapok, ez is egy ilyen helyzet volt.
– Magyarország most olyan helyzetben van, mint korábban Kolontár és Devecser. Sokan felteszik most a kérdést, mi van, ha elsüllyedünk a bajban, ha mi, a mostani kormány sem tudja megoldani a gondokat. Mi viszont most azt válaszoljuk, félni csak a félelemtől kell. Köszönjük Devecser, köszönjük Kolontár! – mondott hálát a kormányfő.
2010-ben egy hatalmas közös vállalkozásba kezdtünk, hogy megépítsük az erős Magyarországot, ahol jobb lehet az életünk, mondta Orbán, hozzátéve: tudtuk, hogy ez nem lesz sétagalopp, de legyőztük a kishitűségünket. Az előző kormányok nyolc éve alatt felhalmozott hibák és az elmúlt húsz év mulasztásai kapcsán az országot az elsüllyedt Costa Concordiához hasonlította, amelyet elhagyott a kapitánya. A „zátonyra futtatott Magyarország” három legnagyobb problémájának az adósságcsapdát, a munka becsületének elveszítését és a tartalékok tartalékok hiányát nevezte. Orbán emlékeztetett: 1998 és 2002 között már sikerült kiverekedni magunkat az adósságcsapdából, ám a szocialisták az önkormányzatok mellett eladósították az államot is.
„E nélkül most annyi pénzünk lenne, hogy mi adnánk kölcsön az IMF-nek, és azon vitatkoznánk, mennyi légitársaságunk legyen, vagy mennyit emeljünk a nyugdíjakon.” Elmondta Orbán azt is, hogy az is nyomasztó volt, hogy nem érte meg dolgozni, bátorság kellett ahhoz, hogy valaki erre vállalkozzon. Viszont munka nélkül nem lesz növekedés – mondta a miniszterelnök.
Az adórendszert úgy jellemezte: minden volt, csak progresszív nem, csak az járt jól, aki kijátszotta és büntette a teljesítményt. Ez vezetett oda, hogy 2010-ben kétmillió adófizető tartotta fenn a tízmilliós Magyarországot.
Az eladósodás magával hozta a hónapról hónapra élést, a családi tartalékok hiányát, ami azt jelentette, hogy baj esetén nincs hová nyúlni – hangsúlyozta a miniszterelnök. Orbán szerint szinte mindenki rosszul járt a 2010-ben lezárult korszakban, de jó páran sokak kárára meggazdagodtak. A politikus példaként hozta föl a magánnyugdíj-pénztárakat, ahol a válság alatt fizették a legnagyobb jutalmakat. Kiemelte azt is, hogy a legutóbbi napokban a 4-es metró felkerült a legkárosabb beruházások listájára.
Orbán Viktor úgy látja, mindennek az lett a vége, hogy egy kifizetetlen horribilis számla maradt hátra. Erre a számlára a baloldal azt mondta, fizessék ki az emberek – tette hozzá. Ezzel szemben az emberek 2010-ben egy kétharmados nemet mondtak erre a politikára – hangsúlyozta Orbán Viktor.
A miniszterelnök szólt arról is, hogy bár nem volt az ínyére, kivetették a bankadót, a válságadót, és bevezették a végtörlesztést, de nem volt vesztegetni való idő, az ország érdekében meg kellett ezt tenni. Sokan azt mondják, térjünk vissza azokhoz a módszerekhez, amellyel eladósították az országot – tette hozzá. „Mindenkivel együttműködök, akik segíti az erős Magyarország megteremtését, de harcolok azokkal szemben, akik a régi módszereket szeretnék viszontlátni.”
Új szelek fújnak Európában
– Ma már Európában is új szelek fújnak; ami tegnap elképzelhetetlen volt, mára bevett gyakorlat. A mi vágyainkban nincsen semmi rendkívüli, egy erős, független, szabad országot akarunk, ami biztonságot nyújt mindannyiunk számára – mondta a kormányfő, hozzátéve, az a tétje a kormány küzdelmének, hogy a középosztályi életet hogyan tudja megőrizni azoknak, akik már elérték, illetve hogyan segítheti a szegényebbeket, hogy elérjék.
Magyarország új alapokon áll, visszavonhatatlan tény, ezeket az alapokat senki sem szedheti fel a magyarok talpa alól. Akinek kétsége van, idézze fel a békemenetben részt vevők derűs elszántságát – figyelmeztetett Orbán.
Szerinte senkitől sem lehet elvárni, hogy tisztességgel dolgozzon, ha tudja, nincs értelme a munkájának. „Ezért fordultunk szembe az adósrabszolgasággal.” Azt nem gondolja senki, hogy a korábban felvett hiteleket csak úgy el lehet törölni – hiába esne jól -, de azt egész egyszerűen nem fogadhatjuk el, hogy az emberek lakásuk helyett a devizahitelüket hagyják a gyermekeikre – fogalmazott. Kiemelte: a végtörlesztéssel 160 ezer család kiszabadulhatott a nyomosztó devizateher alól. Ez nem csak az ő számukra jelent megkönnyebbülést, hanem ez azt is jelenti, hogy az ország küldő devizaadósságából 766 milliárdot sikerült átváltani.
Már van értelme többet, jobban dolgozni
Sikeresen és jelentősen csökkentettük az adósságot is, emelte ki a kormányfő. Elmondta, ha nem fékeztük volna meg az adósság növekedését, akkor most ott tartanánk, mint Görögország. A hitelezőink uralkodnának felettünk, tette hozzá. Most azonban még nem érezhetjük biztonságban függetlenségünket. A Széll Kálmán-terv végrehajtása 83 százalékon áll, van még feladat, hangsúlyozta Orbán Viktor.
Tudom, hogy sokan nem szeretik az új adórendszert, érvelt a miniszterelnök, de nincs olyan szisztéma, amit mindenki szeretne. „A gazdagok mindig megtalálják a módját, hogy kivonják jövedelmüket az adózás alól, ezért van szükség az arányos adórendszerre” – tette hozzá. A társadalmi igazságot nem az adórendszeren kell számon kérni, hanem a szociális rendszeren. Orbán Viktor elmondta, most már van értelme többet, jobban dolgozni, mert arányosan dolgozhatunk. „Az új adórendszerre 2013. január 1-től tudunk átállni, és biztosra veszem, ha a beüzemeltük azt, működni fog.”
Orbán Viktor azonban hozzátette: a mi politikánk túlnyúlik a középosztály képviseletén. A miniszterelnök úgy fogalmazott: érdekegyeztetésre van szükség a leszakadók és a középréteg között, hiszen utóbbi érdeke is, hogy kevesen éljenek segélyből.
Forrás: MTi/mno.hu
Tizennegyedik országértékelő beszédét tartotta Orbán Viktor miniszterelnök 2012. február 7-én, a Millenárison. A kormányfő úgy fogalmazott: Magyarország új alapokon áll, és ezeket az alapokat senki sem szedheti fel.
Hosszú lesz, itt-ott meredek, csatolják be az öveket – kezdte Orbán Viktor miniszterelnök keddi évértékelő beszédét a Millenárison. A miniszterelnök idézte Abraham Lincoln volt amerikai elnök mondását miszerint az emberektől kapott felhatalmazással, az emberek érdekében kell cselekedni, amely a demokratikus kormányzás lényegét jelenti. Nagy kár, hogy ez az észjárás kifelé megy a divatból és populizmusnak minősül – tette hozzá.
Orbán köszönetet mondott azoknak, akik a hazánkra zúdított pergőtűzben kiálltak Magyarországért a január 21-i békemenet során. A politika nem a balett-táncosok világa, de igenis számít, hogy együtt érezzenek és erőt adjanak nekünk az emberek, nem sajnáltatni akarjuk magunkat, nem olcsó szendergésre vágyunk – fogalmazott.
Napra pontosan egy éve találkoztunk ugyanitt és ugyanebből a célból, kevesen gondolták akkor, mi minden vár ránk 2011-ben. Az tisztán látszott, hogy a kommunizmus bukása után a legnehezebb év elé nézünk – mondta a miniszterelnök. Felidézte, tavaly az EU-ban 13 kormány bukott meg, és szomszédjaink közül négyben – Szlovéniában, Szlovákiában, Horvátországban és Romániában – is – fejtette ki Orbán Viktor.
Korábban stabilnak látszó országokban alakultak ki zavargások, bénították meg egész országrészek működését – fogalmazott, példaként említve Hollandiát. Meglátása szerint olyan veszélyek tűntek fel a horizonton, mint a fizetésképtelenség, és már nem tartoznak a sci-fi kategóriájába az eurózóna széteséséről szóló találgatások. A 2012-es évre szóló gazdasági előrejelzéseket naponta kiigazítják, és mindig lefelé. – A 2011-es év megrendítő volt Európa számára, a jövőbe vetett remények megingására gondolok. Európa lassan olyan lesz, mint az alkohol, nagy célok elérésére ösztönöz de megakadályozza, hogy elérjük azokat – tette hozzá a miniszterelnök.
Félni csak a félelemtől kell
– Annál különösebb, de igaz, hogy az Európát megrázó válság közepette két kis magyar település megmutatta, van kiút a mélységből – hangsúlyozta a miniszterelnök. Kiemelte: Devecser és Kolontár újjászületése megmutatta, nincs olyan mélypont, melyből ne lehetne újjáépíteni. – Nekik mindenüket elsodorta a vörösiszap-áradat. Jártam ott, emlékszem az ottaniak arcára – ecsetelte Orbán Viktor. Hangsúlyozta, van olyan, hogy megrepednek a biztos alapok, ez is egy ilyen helyzet volt.
– Magyarország most olyan helyzetben van, mint korábban Kolontár és Devecser. Sokan felteszik most a kérdést, mi van, ha elsüllyedünk a bajban, ha mi, a mostani kormány sem tudja megoldani a gondokat. Mi viszont most azt válaszoljuk, félni csak a félelemtől kell. Köszönjük Devecser, köszönjük Kolontár! – mondott hálát a kormányfő.
2010-ben egy hatalmas közös vállalkozásba kezdtünk, hogy megépítsük az erős Magyarországot, ahol jobb lehet az életünk, mondta Orbán, hozzátéve: tudtuk, hogy ez nem lesz sétagalopp, de legyőztük a kishitűségünket. Az előző kormányok nyolc éve alatt felhalmozott hibák és az elmúlt húsz év mulasztásai kapcsán az országot az elsüllyedt Costa Concordiához hasonlította, amelyet elhagyott a kapitánya. A „zátonyra futtatott Magyarország” három legnagyobb problémájának az adósságcsapdát, a munka becsületének elveszítését és a tartalékok tartalékok hiányát nevezte. Orbán emlékeztetett: 1998 és 2002 között már sikerült kiverekedni magunkat az adósságcsapdából, ám a szocialisták az önkormányzatok mellett eladósították az államot is.
„E nélkül most annyi pénzünk lenne, hogy mi adnánk kölcsön az IMF-nek, és azon vitatkoznánk, mennyi légitársaságunk legyen, vagy mennyit emeljünk a nyugdíjakon.” Elmondta Orbán azt is, hogy az is nyomasztó volt, hogy nem érte meg dolgozni, bátorság kellett ahhoz, hogy valaki erre vállalkozzon. Viszont munka nélkül nem lesz növekedés – mondta a miniszterelnök.
Az adórendszert úgy jellemezte: minden volt, csak progresszív nem, csak az járt jól, aki kijátszotta és büntette a teljesítményt. Ez vezetett oda, hogy 2010-ben kétmillió adófizető tartotta fenn a tízmilliós Magyarországot.
Az eladósodás magával hozta a hónapról hónapra élést, a családi tartalékok hiányát, ami azt jelentette, hogy baj esetén nincs hová nyúlni – hangsúlyozta a miniszterelnök. Orbán szerint szinte mindenki rosszul járt a 2010-ben lezárult korszakban, de jó páran sokak kárára meggazdagodtak. A politikus példaként hozta föl a magánnyugdíj-pénztárakat, ahol a válság alatt fizették a legnagyobb jutalmakat. Kiemelte azt is, hogy a legutóbbi napokban a 4-es metró felkerült a legkárosabb beruházások listájára.
Orbán Viktor úgy látja, mindennek az lett a vége, hogy egy kifizetetlen horribilis számla maradt hátra. Erre a számlára a baloldal azt mondta, fizessék ki az emberek – tette hozzá. Ezzel szemben az emberek 2010-ben egy kétharmados nemet mondtak erre a politikára – hangsúlyozta Orbán Viktor.
A miniszterelnök szólt arról is, hogy bár nem volt az ínyére, kivetették a bankadót, a válságadót, és bevezették a végtörlesztést, de nem volt vesztegetni való idő, az ország érdekében meg kellett ezt tenni. Sokan azt mondják, térjünk vissza azokhoz a módszerekhez, amellyel eladósították az országot – tette hozzá. „Mindenkivel együttműködök, akik segíti az erős Magyarország megteremtését, de harcolok azokkal szemben, akik a régi módszereket szeretnék viszontlátni.”
Új szelek fújnak Európában
– Ma már Európában is új szelek fújnak; ami tegnap elképzelhetetlen volt, mára bevett gyakorlat. A mi vágyainkban nincsen semmi rendkívüli, egy erős, független, szabad országot akarunk, ami biztonságot nyújt mindannyiunk számára – mondta a kormányfő, hozzátéve, az a tétje a kormány küzdelmének, hogy a középosztályi életet hogyan tudja megőrizni azoknak, akik már elérték, illetve hogyan segítheti a szegényebbeket, hogy elérjék.
Magyarország új alapokon áll, visszavonhatatlan tény, ezeket az alapokat senki sem szedheti fel a magyarok talpa alól. Akinek kétsége van, idézze fel a békemenetben részt vevők derűs elszántságát – figyelmeztetett Orbán.
Szerinte senkitől sem lehet elvárni, hogy tisztességgel dolgozzon, ha tudja, nincs értelme a munkájának. „Ezért fordultunk szembe az adósrabszolgasággal.” Azt nem gondolja senki, hogy a korábban felvett hiteleket csak úgy el lehet törölni – hiába esne jól -, de azt egész egyszerűen nem fogadhatjuk el, hogy az emberek lakásuk helyett a devizahitelüket hagyják a gyermekeikre – fogalmazott. Kiemelte: a végtörlesztéssel 160 ezer család kiszabadulhatott a nyomosztó devizateher alól. Ez nem csak az ő számukra jelent megkönnyebbülést, hanem ez azt is jelenti, hogy az ország küldő devizaadósságából 766 milliárdot sikerült átváltani.
Már van értelme többet, jobban dolgozni
Sikeresen és jelentősen csökkentettük az adósságot is, emelte ki a kormányfő. Elmondta, ha nem fékeztük volna meg az adósság növekedését, akkor most ott tartanánk, mint Görögország. A hitelezőink uralkodnának felettünk, tette hozzá. Most azonban még nem érezhetjük biztonságban függetlenségünket. A Széll Kálmán-terv végrehajtása 83 százalékon áll, van még feladat, hangsúlyozta Orbán Viktor.
Tudom, hogy sokan nem szeretik az új adórendszert, érvelt a miniszterelnök, de nincs olyan szisztéma, amit mindenki szeretne. „A gazdagok mindig megtalálják a módját, hogy kivonják jövedelmüket az adózás alól, ezért van szükség az arányos adórendszerre” – tette hozzá. A társadalmi igazságot nem az adórendszeren kell számon kérni, hanem a szociális rendszeren. Orbán Viktor elmondta, most már van értelme többet, jobban dolgozni, mert arányosan dolgozhatunk. „Az új adórendszerre 2013. január 1-től tudunk átállni, és biztosra veszem, ha a beüzemeltük azt, működni fog.”
Orbán Viktor azonban hozzátette: a mi politikánk túlnyúlik a középosztály képviseletén. A miniszterelnök úgy fogalmazott: érdekegyeztetésre van szükség a leszakadók és a középréteg között, hiszen utóbbi érdeke is, hogy kevesen éljenek segélyből.
Forrás: MTi/mno.hu
Tizennegyedik országértékelő beszédét tartotta Orbán Viktor miniszterelnök 2012. február 7-én, a Millenárison. A kormányfő úgy fogalmazott: Magyarország új alapokon áll, és ezeket az alapokat senki sem szedheti fel.
Hosszú lesz, itt-ott meredek, csatolják be az öveket – kezdte Orbán Viktor miniszterelnök keddi évértékelő beszédét a Millenárison. A miniszterelnök idézte Abraham Lincoln volt amerikai elnök mondását miszerint az emberektől kapott felhatalmazással, az emberek érdekében kell cselekedni, amely a demokratikus kormányzás lényegét jelenti. Nagy kár, hogy ez az észjárás kifelé megy a divatból és populizmusnak minősül – tette hozzá.
Orbán köszönetet mondott azoknak, akik a hazánkra zúdított pergőtűzben kiálltak Magyarországért a január 21-i békemenet során. A politika nem a balett-táncosok világa, de igenis számít, hogy együtt érezzenek és erőt adjanak nekünk az emberek, nem sajnáltatni akarjuk magunkat, nem olcsó szendergésre vágyunk – fogalmazott.
Napra pontosan egy éve találkoztunk ugyanitt és ugyanebből a célból, kevesen gondolták akkor, mi minden vár ránk 2011-ben. Az tisztán látszott, hogy a kommunizmus bukása után a legnehezebb év elé nézünk – mondta a miniszterelnök. Felidézte, tavaly az EU-ban 13 kormány bukott meg, és szomszédjaink közül négyben – Szlovéniában, Szlovákiában, Horvátországban és Romániában – is – fejtette ki Orbán Viktor.
Korábban stabilnak látszó országokban alakultak ki zavargások, bénították meg egész országrészek működését – fogalmazott, példaként említve Hollandiát. Meglátása szerint olyan veszélyek tűntek fel a horizonton, mint a fizetésképtelenség, és már nem tartoznak a sci-fi kategóriájába az eurózóna széteséséről szóló találgatások. A 2012-es évre szóló gazdasági előrejelzéseket naponta kiigazítják, és mindig lefelé. – A 2011-es év megrendítő volt Európa számára, a jövőbe vetett remények megingására gondolok. Európa lassan olyan lesz, mint az alkohol, nagy célok elérésére ösztönöz de megakadályozza, hogy elérjük azokat – tette hozzá a miniszterelnök.
Félni csak a félelemtől kell
– Annál különösebb, de igaz, hogy az Európát megrázó válság közepette két kis magyar település megmutatta, van kiút a mélységből – hangsúlyozta a miniszterelnök. Kiemelte: Devecser és Kolontár újjászületése megmutatta, nincs olyan mélypont, melyből ne lehetne újjáépíteni. – Nekik mindenüket elsodorta a vörösiszap-áradat. Jártam ott, emlékszem az ottaniak arcára – ecsetelte Orbán Viktor. Hangsúlyozta, van olyan, hogy megrepednek a biztos alapok, ez is egy ilyen helyzet volt.
– Magyarország most olyan helyzetben van, mint korábban Kolontár és Devecser. Sokan felteszik most a kérdést, mi van, ha elsüllyedünk a bajban, ha mi, a mostani kormány sem tudja megoldani a gondokat. Mi viszont most azt válaszoljuk, félni csak a félelemtől kell. Köszönjük Devecser, köszönjük Kolontár! – mondott hálát a kormányfő.
2010-ben egy hatalmas közös vállalkozásba kezdtünk, hogy megépítsük az erős Magyarországot, ahol jobb lehet az életünk, mondta Orbán, hozzátéve: tudtuk, hogy ez nem lesz sétagalopp, de legyőztük a kishitűségünket. Az előző kormányok nyolc éve alatt felhalmozott hibák és az elmúlt húsz év mulasztásai kapcsán az országot az elsüllyedt Costa Concordiához hasonlította, amelyet elhagyott a kapitánya. A „zátonyra futtatott Magyarország” három legnagyobb problémájának az adósságcsapdát, a munka becsületének elveszítését és a tartalékok tartalékok hiányát nevezte. Orbán emlékeztetett: 1998 és 2002 között már sikerült kiverekedni magunkat az adósságcsapdából, ám a szocialisták az önkormányzatok mellett eladósították az államot is.
„E nélkül most annyi pénzünk lenne, hogy mi adnánk kölcsön az IMF-nek, és azon vitatkoznánk, mennyi légitársaságunk legyen, vagy mennyit emeljünk a nyugdíjakon.” Elmondta Orbán azt is, hogy az is nyomasztó volt, hogy nem érte meg dolgozni, bátorság kellett ahhoz, hogy valaki erre vállalkozzon. Viszont munka nélkül nem lesz növekedés – mondta a miniszterelnök.
Az adórendszert úgy jellemezte: minden volt, csak progresszív nem, csak az járt jól, aki kijátszotta és büntette a teljesítményt. Ez vezetett oda, hogy 2010-ben kétmillió adófizető tartotta fenn a tízmilliós Magyarországot.
Az eladósodás magával hozta a hónapról hónapra élést, a családi tartalékok hiányát, ami azt jelentette, hogy baj esetén nincs hová nyúlni – hangsúlyozta a miniszterelnök. Orbán szerint szinte mindenki rosszul járt a 2010-ben lezárult korszakban, de jó páran sokak kárára meggazdagodtak. A politikus példaként hozta föl a magánnyugdíj-pénztárakat, ahol a válság alatt fizették a legnagyobb jutalmakat. Kiemelte azt is, hogy a legutóbbi napokban a 4-es metró felkerült a legkárosabb beruházások listájára.
Orbán Viktor úgy látja, mindennek az lett a vége, hogy egy kifizetetlen horribilis számla maradt hátra. Erre a számlára a baloldal azt mondta, fizessék ki az emberek – tette hozzá. Ezzel szemben az emberek 2010-ben egy kétharmados nemet mondtak erre a politikára – hangsúlyozta Orbán Viktor.
A miniszterelnök szólt arról is, hogy bár nem volt az ínyére, kivetették a bankadót, a válságadót, és bevezették a végtörlesztést, de nem volt vesztegetni való idő, az ország érdekében meg kellett ezt tenni. Sokan azt mondják, térjünk vissza azokhoz a módszerekhez, amellyel eladósították az országot – tette hozzá. „Mindenkivel együttműködök, akik segíti az erős Magyarország megteremtését, de harcolok azokkal szemben, akik a régi módszereket szeretnék viszontlátni.”
Új szelek fújnak Európában
– Ma már Európában is új szelek fújnak; ami tegnap elképzelhetetlen volt, mára bevett gyakorlat. A mi vágyainkban nincsen semmi rendkívüli, egy erős, független, szabad országot akarunk, ami biztonságot nyújt mindannyiunk számára – mondta a kormányfő, hozzátéve, az a tétje a kormány küzdelmének, hogy a középosztályi életet hogyan tudja megőrizni azoknak, akik már elérték, illetve hogyan segítheti a szegényebbeket, hogy elérjék.
Magyarország új alapokon áll, visszavonhatatlan tény, ezeket az alapokat senki sem szedheti fel a magyarok talpa alól. Akinek kétsége van, idézze fel a békemenetben részt vevők derűs elszántságát – figyelmeztetett Orbán.
Szerinte senkitől sem lehet elvárni, hogy tisztességgel dolgozzon, ha tudja, nincs értelme a munkájának. „Ezért fordultunk szembe az adósrabszolgasággal.” Azt nem gondolja senki, hogy a korábban felvett hiteleket csak úgy el lehet törölni – hiába esne jól -, de azt egész egyszerűen nem fogadhatjuk el, hogy az emberek lakásuk helyett a devizahitelüket hagyják a gyermekeikre – fogalmazott. Kiemelte: a végtörlesztéssel 160 ezer család kiszabadulhatott a nyomosztó devizateher alól. Ez nem csak az ő számukra jelent megkönnyebbülést, hanem ez azt is jelenti, hogy az ország küldő devizaadósságából 766 milliárdot sikerült átváltani.
Már van értelme többet, jobban dolgozni
Sikeresen és jelentősen csökkentettük az adósságot is, emelte ki a kormányfő. Elmondta, ha nem fékeztük volna meg az adósság növekedését, akkor most ott tartanánk, mint Görögország. A hitelezőink uralkodnának felettünk, tette hozzá. Most azonban még nem érezhetjük biztonságban függetlenségünket. A Széll Kálmán-terv végrehajtása 83 százalékon áll, van még feladat, hangsúlyozta Orbán Viktor.
Tudom, hogy sokan nem szeretik az új adórendszert, érvelt a miniszterelnök, de nincs olyan szisztéma, amit mindenki szeretne. „A gazdagok mindig megtalálják a módját, hogy kivonják jövedelmüket az adózás alól, ezért van szükség az arányos adórendszerre” – tette hozzá. A társadalmi igazságot nem az adórendszeren kell számon kérni, hanem a szociális rendszeren. Orbán Viktor elmondta, most már van értelme többet, jobban dolgozni, mert arányosan dolgozhatunk. „Az új adórendszerre 2013. január 1-től tudunk átállni, és biztosra veszem, ha a beüzemeltük azt, működni fog.”
Orbán Viktor azonban hozzátette: a mi politikánk túlnyúlik a középosztály képviseletén. A miniszterelnök úgy fogalmazott: érdekegyeztetésre van szükség a leszakadók és a középréteg között, hiszen utóbbi érdeke is, hogy kevesen éljenek segélyből.
Forrás: MTi/mno.hu
Tizennegyedik országértékelő beszédét tartotta Orbán Viktor miniszterelnök 2012. február 7-én, a Millenárison. A kormányfő úgy fogalmazott: Magyarország új alapokon áll, és ezeket az alapokat senki sem szedheti fel.
Hosszú lesz, itt-ott meredek, csatolják be az öveket – kezdte Orbán Viktor miniszterelnök keddi évértékelő beszédét a Millenárison. A miniszterelnök idézte Abraham Lincoln volt amerikai elnök mondását miszerint az emberektől kapott felhatalmazással, az emberek érdekében kell cselekedni, amely a demokratikus kormányzás lényegét jelenti. Nagy kár, hogy ez az észjárás kifelé megy a divatból és populizmusnak minősül – tette hozzá.
Orbán köszönetet mondott azoknak, akik a hazánkra zúdított pergőtűzben kiálltak Magyarországért a január 21-i békemenet során. A politika nem a balett-táncosok világa, de igenis számít, hogy együtt érezzenek és erőt adjanak nekünk az emberek, nem sajnáltatni akarjuk magunkat, nem olcsó szendergésre vágyunk – fogalmazott.
Napra pontosan egy éve találkoztunk ugyanitt és ugyanebből a célból, kevesen gondolták akkor, mi minden vár ránk 2011-ben. Az tisztán látszott, hogy a kommunizmus bukása után a legnehezebb év elé nézünk – mondta a miniszterelnök. Felidézte, tavaly az EU-ban 13 kormány bukott meg, és szomszédjaink közül négyben – Szlovéniában, Szlovákiában, Horvátországban és Romániában – is – fejtette ki Orbán Viktor.
Korábban stabilnak látszó országokban alakultak ki zavargások, bénították meg egész országrészek működését – fogalmazott, példaként említve Hollandiát. Meglátása szerint olyan veszélyek tűntek fel a horizonton, mint a fizetésképtelenség, és már nem tartoznak a sci-fi kategóriájába az eurózóna széteséséről szóló találgatások. A 2012-es évre szóló gazdasági előrejelzéseket naponta kiigazítják, és mindig lefelé. – A 2011-es év megrendítő volt Európa számára, a jövőbe vetett remények megingására gondolok. Európa lassan olyan lesz, mint az alkohol, nagy célok elérésére ösztönöz de megakadályozza, hogy elérjük azokat – tette hozzá a miniszterelnök.
Félni csak a félelemtől kell
– Annál különösebb, de igaz, hogy az Európát megrázó válság közepette két kis magyar település megmutatta, van kiút a mélységből – hangsúlyozta a miniszterelnök. Kiemelte: Devecser és Kolontár újjászületése megmutatta, nincs olyan mélypont, melyből ne lehetne újjáépíteni. – Nekik mindenüket elsodorta a vörösiszap-áradat. Jártam ott, emlékszem az ottaniak arcára – ecsetelte Orbán Viktor. Hangsúlyozta, van olyan, hogy megrepednek a biztos alapok, ez is egy ilyen helyzet volt.
– Magyarország most olyan helyzetben van, mint korábban Kolontár és Devecser. Sokan felteszik most a kérdést, mi van, ha elsüllyedünk a bajban, ha mi, a mostani kormány sem tudja megoldani a gondokat. Mi viszont most azt válaszoljuk, félni csak a félelemtől kell. Köszönjük Devecser, köszönjük Kolontár! – mondott hálát a kormányfő.
2010-ben egy hatalmas közös vállalkozásba kezdtünk, hogy megépítsük az erős Magyarországot, ahol jobb lehet az életünk, mondta Orbán, hozzátéve: tudtuk, hogy ez nem lesz sétagalopp, de legyőztük a kishitűségünket. Az előző kormányok nyolc éve alatt felhalmozott hibák és az elmúlt húsz év mulasztásai kapcsán az országot az elsüllyedt Costa Concordiához hasonlította, amelyet elhagyott a kapitánya. A „zátonyra futtatott Magyarország” három legnagyobb problémájának az adósságcsapdát, a munka becsületének elveszítését és a tartalékok tartalékok hiányát nevezte. Orbán emlékeztetett: 1998 és 2002 között már sikerült kiverekedni magunkat az adósságcsapdából, ám a szocialisták az önkormányzatok mellett eladósították az államot is.
„E nélkül most annyi pénzünk lenne, hogy mi adnánk kölcsön az IMF-nek, és azon vitatkoznánk, mennyi légitársaságunk legyen, vagy mennyit emeljünk a nyugdíjakon.” Elmondta Orbán azt is, hogy az is nyomasztó volt, hogy nem érte meg dolgozni, bátorság kellett ahhoz, hogy valaki erre vállalkozzon. Viszont munka nélkül nem lesz növekedés – mondta a miniszterelnök.
Az adórendszert úgy jellemezte: minden volt, csak progresszív nem, csak az járt jól, aki kijátszotta és büntette a teljesítményt. Ez vezetett oda, hogy 2010-ben kétmillió adófizető tartotta fenn a tízmilliós Magyarországot.
Az eladósodás magával hozta a hónapról hónapra élést, a családi tartalékok hiányát, ami azt jelentette, hogy baj esetén nincs hová nyúlni – hangsúlyozta a miniszterelnök. Orbán szerint szinte mindenki rosszul járt a 2010-ben lezárult korszakban, de jó páran sokak kárára meggazdagodtak. A politikus példaként hozta föl a magánnyugdíj-pénztárakat, ahol a válság alatt fizették a legnagyobb jutalmakat. Kiemelte azt is, hogy a legutóbbi napokban a 4-es metró felkerült a legkárosabb beruházások listájára.
Orbán Viktor úgy látja, mindennek az lett a vége, hogy egy kifizetetlen horribilis számla maradt hátra. Erre a számlára a baloldal azt mondta, fizessék ki az emberek – tette hozzá. Ezzel szemben az emberek 2010-ben egy kétharmados nemet mondtak erre a politikára – hangsúlyozta Orbán Viktor.
A miniszterelnök szólt arról is, hogy bár nem volt az ínyére, kivetették a bankadót, a válságadót, és bevezették a végtörlesztést, de nem volt vesztegetni való idő, az ország érdekében meg kellett ezt tenni. Sokan azt mondják, térjünk vissza azokhoz a módszerekhez, amellyel eladósították az országot – tette hozzá. „Mindenkivel együttműködök, akik segíti az erős Magyarország megteremtését, de harcolok azokkal szemben, akik a régi módszereket szeretnék viszontlátni.”
Új szelek fújnak Európában
– Ma már Európában is új szelek fújnak; ami tegnap elképzelhetetlen volt, mára bevett gyakorlat. A mi vágyainkban nincsen semmi rendkívüli, egy erős, független, szabad országot akarunk, ami biztonságot nyújt mindannyiunk számára – mondta a kormányfő, hozzátéve, az a tétje a kormány küzdelmének, hogy a középosztályi életet hogyan tudja megőrizni azoknak, akik már elérték, illetve hogyan segítheti a szegényebbeket, hogy elérjék.
Magyarország új alapokon áll, visszavonhatatlan tény, ezeket az alapokat senki sem szedheti fel a magyarok talpa alól. Akinek kétsége van, idézze fel a békemenetben részt vevők derűs elszántságát – figyelmeztetett Orbán.
Szerinte senkitől sem lehet elvárni, hogy tisztességgel dolgozzon, ha tudja, nincs értelme a munkájának. „Ezért fordultunk szembe az adósrabszolgasággal.” Azt nem gondolja senki, hogy a korábban felvett hiteleket csak úgy el lehet törölni – hiába esne jól -, de azt egész egyszerűen nem fogadhatjuk el, hogy az emberek lakásuk helyett a devizahitelüket hagyják a gyermekeikre – fogalmazott. Kiemelte: a végtörlesztéssel 160 ezer család kiszabadulhatott a nyomosztó devizateher alól. Ez nem csak az ő számukra jelent megkönnyebbülést, hanem ez azt is jelenti, hogy az ország küldő devizaadósságából 766 milliárdot sikerült átváltani.
Már van értelme többet, jobban dolgozni
Sikeresen és jelentősen csökkentettük az adósságot is, emelte ki a kormányfő. Elmondta, ha nem fékeztük volna meg az adósság növekedését, akkor most ott tartanánk, mint Görögország. A hitelezőink uralkodnának felettünk, tette hozzá. Most azonban még nem érezhetjük biztonságban függetlenségünket. A Széll Kálmán-terv végrehajtása 83 százalékon áll, van még feladat, hangsúlyozta Orbán Viktor.
Tudom, hogy sokan nem szeretik az új adórendszert, érvelt a miniszterelnök, de nincs olyan szisztéma, amit mindenki szeretne. „A gazdagok mindig megtalálják a módját, hogy kivonják jövedelmüket az adózás alól, ezért van szükség az arányos adórendszerre” – tette hozzá. A társadalmi igazságot nem az adórendszeren kell számon kérni, hanem a szociális rendszeren. Orbán Viktor elmondta, most már van értelme többet, jobban dolgozni, mert arányosan dolgozhatunk. „Az új adórendszerre 2013. január 1-től tudunk átállni, és biztosra veszem, ha a beüzemeltük azt, működni fog.”
Orbán Viktor azonban hozzátette: a mi politikánk túlnyúlik a középosztály képviseletén. A miniszterelnök úgy fogalmazott: érdekegyeztetésre van szükség a leszakadók és a középréteg között, hiszen utóbbi érdeke is, hogy kevesen éljenek segélyből.
Forrás: MTi/mno.hu
Tizennegyedik országértékelő beszédét tartotta Orbán Viktor miniszterelnök 2012. február 7-én, a Millenárison. A kormányfő úgy fogalmazott: Magyarország új alapokon áll, és ezeket az alapokat senki sem szedheti fel.
Hosszú lesz, itt-ott meredek, csatolják be az öveket – kezdte Orbán Viktor miniszterelnök keddi évértékelő beszédét a Millenárison. A miniszterelnök idézte Abraham Lincoln volt amerikai elnök mondását miszerint az emberektől kapott felhatalmazással, az emberek érdekében kell cselekedni, amely a demokratikus kormányzás lényegét jelenti. Nagy kár, hogy ez az észjárás kifelé megy a divatból és populizmusnak minősül – tette hozzá.
Orbán köszönetet mondott azoknak, akik a hazánkra zúdított pergőtűzben kiálltak Magyarországért a január 21-i békemenet során. A politika nem a balett-táncosok világa, de igenis számít, hogy együtt érezzenek és erőt adjanak nekünk az emberek, nem sajnáltatni akarjuk magunkat, nem olcsó szendergésre vágyunk – fogalmazott.
Napra pontosan egy éve találkoztunk ugyanitt és ugyanebből a célból, kevesen gondolták akkor, mi minden vár ránk 2011-ben. Az tisztán látszott, hogy a kommunizmus bukása után a legnehezebb év elé nézünk – mondta a miniszterelnök. Felidézte, tavaly az EU-ban 13 kormány bukott meg, és szomszédjaink közül négyben – Szlovéniában, Szlovákiában, Horvátországban és Romániában – is – fejtette ki Orbán Viktor.
Korábban stabilnak látszó országokban alakultak ki zavargások, bénították meg egész országrészek működését – fogalmazott, példaként említve Hollandiát. Meglátása szerint olyan veszélyek tűntek fel a horizonton, mint a fizetésképtelenség, és már nem tartoznak a sci-fi kategóriájába az eurózóna széteséséről szóló találgatások. A 2012-es évre szóló gazdasági előrejelzéseket naponta kiigazítják, és mindig lefelé. – A 2011-es év megrendítő volt Európa számára, a jövőbe vetett remények megingására gondolok. Európa lassan olyan lesz, mint az alkohol, nagy célok elérésére ösztönöz de megakadályozza, hogy elérjük azokat – tette hozzá a miniszterelnök.
Félni csak a félelemtől kell
– Annál különösebb, de igaz, hogy az Európát megrázó válság közepette két kis magyar település megmutatta, van kiút a mélységből – hangsúlyozta a miniszterelnök. Kiemelte: Devecser és Kolontár újjászületése megmutatta, nincs olyan mélypont, melyből ne lehetne újjáépíteni. – Nekik mindenüket elsodorta a vörösiszap-áradat. Jártam ott, emlékszem az ottaniak arcára – ecsetelte Orbán Viktor. Hangsúlyozta, van olyan, hogy megrepednek a biztos alapok, ez is egy ilyen helyzet volt.
– Magyarország most olyan helyzetben van, mint korábban Kolontár és Devecser. Sokan felteszik most a kérdést, mi van, ha elsüllyedünk a bajban, ha mi, a mostani kormány sem tudja megoldani a gondokat. Mi viszont most azt válaszoljuk, félni csak a félelemtől kell. Köszönjük Devecser, köszönjük Kolontár! – mondott hálát a kormányfő.
2010-ben egy hatalmas közös vállalkozásba kezdtünk, hogy megépítsük az erős Magyarországot, ahol jobb lehet az életünk, mondta Orbán, hozzátéve: tudtuk, hogy ez nem lesz sétagalopp, de legyőztük a kishitűségünket. Az előző kormányok nyolc éve alatt felhalmozott hibák és az elmúlt húsz év mulasztásai kapcsán az országot az elsüllyedt Costa Concordiához hasonlította, amelyet elhagyott a kapitánya. A „zátonyra futtatott Magyarország” három legnagyobb problémájának az adósságcsapdát, a munka becsületének elveszítését és a tartalékok tartalékok hiányát nevezte. Orbán emlékeztetett: 1998 és 2002 között már sikerült kiverekedni magunkat az adósságcsapdából, ám a szocialisták az önkormányzatok mellett eladósították az államot is.
„E nélkül most annyi pénzünk lenne, hogy mi adnánk kölcsön az IMF-nek, és azon vitatkoznánk, mennyi légitársaságunk legyen, vagy mennyit emeljünk a nyugdíjakon.” Elmondta Orbán azt is, hogy az is nyomasztó volt, hogy nem érte meg dolgozni, bátorság kellett ahhoz, hogy valaki erre vállalkozzon. Viszont munka nélkül nem lesz növekedés – mondta a miniszterelnök.
Az adórendszert úgy jellemezte: minden volt, csak progresszív nem, csak az járt jól, aki kijátszotta és büntette a teljesítményt. Ez vezetett oda, hogy 2010-ben kétmillió adófizető tartotta fenn a tízmilliós Magyarországot.
Az eladósodás magával hozta a hónapról hónapra élést, a családi tartalékok hiányát, ami azt jelentette, hogy baj esetén nincs hová nyúlni – hangsúlyozta a miniszterelnök. Orbán szerint szinte mindenki rosszul járt a 2010-ben lezárult korszakban, de jó páran sokak kárára meggazdagodtak. A politikus példaként hozta föl a magánnyugdíj-pénztárakat, ahol a válság alatt fizették a legnagyobb jutalmakat. Kiemelte azt is, hogy a legutóbbi napokban a 4-es metró felkerült a legkárosabb beruházások listájára.
Orbán Viktor úgy látja, mindennek az lett a vége, hogy egy kifizetetlen horribilis számla maradt hátra. Erre a számlára a baloldal azt mondta, fizessék ki az emberek – tette hozzá. Ezzel szemben az emberek 2010-ben egy kétharmados nemet mondtak erre a politikára – hangsúlyozta Orbán Viktor.
A miniszterelnök szólt arról is, hogy bár nem volt az ínyére, kivetették a bankadót, a válságadót, és bevezették a végtörlesztést, de nem volt vesztegetni való idő, az ország érdekében meg kellett ezt tenni. Sokan azt mondják, térjünk vissza azokhoz a módszerekhez, amellyel eladósították az országot – tette hozzá. „Mindenkivel együttműködök, akik segíti az erős Magyarország megteremtését, de harcolok azokkal szemben, akik a régi módszereket szeretnék viszontlátni.”
Új szelek fújnak Európában
– Ma már Európában is új szelek fújnak; ami tegnap elképzelhetetlen volt, mára bevett gyakorlat. A mi vágyainkban nincsen semmi rendkívüli, egy erős, független, szabad országot akarunk, ami biztonságot nyújt mindannyiunk számára – mondta a kormányfő, hozzátéve, az a tétje a kormány küzdelmének, hogy a középosztályi életet hogyan tudja megőrizni azoknak, akik már elérték, illetve hogyan segítheti a szegényebbeket, hogy elérjék.
Magyarország új alapokon áll, visszavonhatatlan tény, ezeket az alapokat senki sem szedheti fel a magyarok talpa alól. Akinek kétsége van, idézze fel a békemenetben részt vevők derűs elszántságát – figyelmeztetett Orbán.
Szerinte senkitől sem lehet elvárni, hogy tisztességgel dolgozzon, ha tudja, nincs értelme a munkájának. „Ezért fordultunk szembe az adósrabszolgasággal.” Azt nem gondolja senki, hogy a korábban felvett hiteleket csak úgy el lehet törölni – hiába esne jól -, de azt egész egyszerűen nem fogadhatjuk el, hogy az emberek lakásuk helyett a devizahitelüket hagyják a gyermekeikre – fogalmazott. Kiemelte: a végtörlesztéssel 160 ezer család kiszabadulhatott a nyomosztó devizateher alól. Ez nem csak az ő számukra jelent megkönnyebbülést, hanem ez azt is jelenti, hogy az ország küldő devizaadósságából 766 milliárdot sikerült átváltani.
Már van értelme többet, jobban dolgozni
Sikeresen és jelentősen csökkentettük az adósságot is, emelte ki a kormányfő. Elmondta, ha nem fékeztük volna meg az adósság növekedését, akkor most ott tartanánk, mint Görögország. A hitelezőink uralkodnának felettünk, tette hozzá. Most azonban még nem érezhetjük biztonságban függetlenségünket. A Széll Kálmán-terv végrehajtása 83 százalékon áll, van még feladat, hangsúlyozta Orbán Viktor.
Tudom, hogy sokan nem szeretik az új adórendszert, érvelt a miniszterelnök, de nincs olyan szisztéma, amit mindenki szeretne. „A gazdagok mindig megtalálják a módját, hogy kivonják jövedelmüket az adózás alól, ezért van szükség az arányos adórendszerre” – tette hozzá. A társadalmi igazságot nem az adórendszeren kell számon kérni, hanem a szociális rendszeren. Orbán Viktor elmondta, most már van értelme többet, jobban dolgozni, mert arányosan dolgozhatunk. „Az új adórendszerre 2013. január 1-től tudunk átállni, és biztosra veszem, ha a beüzemeltük azt, működni fog.”
Orbán Viktor azonban hozzátette: a mi politikánk túlnyúlik a középosztály képviseletén. A miniszterelnök úgy fogalmazott: érdekegyeztetésre van szükség a leszakadók és a középréteg között, hiszen utóbbi érdeke is, hogy kevesen éljenek segélyből.
Forrás: MTi/mno.hu
Tizennegyedik országértékelő beszédét tartotta Orbán Viktor miniszterelnök 2012. február 7-én, a Millenárison. A kormányfő úgy fogalmazott: Magyarország új alapokon áll, és ezeket az alapokat senki sem szedheti fel.
Hosszú lesz, itt-ott meredek, csatolják be az öveket – kezdte Orbán Viktor miniszterelnök keddi évértékelő beszédét a Millenárison. A miniszterelnök idézte Abraham Lincoln volt amerikai elnök mondását miszerint az emberektől kapott felhatalmazással, az emberek érdekében kell cselekedni, amely a demokratikus kormányzás lényegét jelenti. Nagy kár, hogy ez az észjárás kifelé megy a divatból és populizmusnak minősül – tette hozzá.
Orbán köszönetet mondott azoknak, akik a hazánkra zúdított pergőtűzben kiálltak Magyarországért a január 21-i békemenet során. A politika nem a balett-táncosok világa, de igenis számít, hogy együtt érezzenek és erőt adjanak nekünk az emberek, nem sajnáltatni akarjuk magunkat, nem olcsó szendergésre vágyunk – fogalmazott.
Napra pontosan egy éve találkoztunk ugyanitt és ugyanebből a célból, kevesen gondolták akkor, mi minden vár ránk 2011-ben. Az tisztán látszott, hogy a kommunizmus bukása után a legnehezebb év elé nézünk – mondta a miniszterelnök. Felidézte, tavaly az EU-ban 13 kormány bukott meg, és szomszédjaink közül négyben – Szlovéniában, Szlovákiában, Horvátországban és Romániában – is – fejtette ki Orbán Viktor.
Korábban stabilnak látszó országokban alakultak ki zavargások, bénították meg egész országrészek működését – fogalmazott, példaként említve Hollandiát. Meglátása szerint olyan veszélyek tűntek fel a horizonton, mint a fizetésképtelenség, és már nem tartoznak a sci-fi kategóriájába az eurózóna széteséséről szóló találgatások. A 2012-es évre szóló gazdasági előrejelzéseket naponta kiigazítják, és mindig lefelé. – A 2011-es év megrendítő volt Európa számára, a jövőbe vetett remények megingására gondolok. Európa lassan olyan lesz, mint az alkohol, nagy célok elérésére ösztönöz de megakadályozza, hogy elérjük azokat – tette hozzá a miniszterelnök.
Félni csak a félelemtől kell
– Annál különösebb, de igaz, hogy az Európát megrázó válság közepette két kis magyar település megmutatta, van kiút a mélységből – hangsúlyozta a miniszterelnök. Kiemelte: Devecser és Kolontár újjászületése megmutatta, nincs olyan mélypont, melyből ne lehetne újjáépíteni. – Nekik mindenüket elsodorta a vörösiszap-áradat. Jártam ott, emlékszem az ottaniak arcára – ecsetelte Orbán Viktor. Hangsúlyozta, van olyan, hogy megrepednek a biztos alapok, ez is egy ilyen helyzet volt.
– Magyarország most olyan helyzetben van, mint korábban Kolontár és Devecser. Sokan felteszik most a kérdést, mi van, ha elsüllyedünk a bajban, ha mi, a mostani kormány sem tudja megoldani a gondokat. Mi viszont most azt válaszoljuk, félni csak a félelemtől kell. Köszönjük Devecser, köszönjük Kolontár! – mondott hálát a kormányfő.
2010-ben egy hatalmas közös vállalkozásba kezdtünk, hogy megépítsük az erős Magyarországot, ahol jobb lehet az életünk, mondta Orbán, hozzátéve: tudtuk, hogy ez nem lesz sétagalopp, de legyőztük a kishitűségünket. Az előző kormányok nyolc éve alatt felhalmozott hibák és az elmúlt húsz év mulasztásai kapcsán az országot az elsüllyedt Costa Concordiához hasonlította, amelyet elhagyott a kapitánya. A „zátonyra futtatott Magyarország” három legnagyobb problémájának az adósságcsapdát, a munka becsületének elveszítését és a tartalékok tartalékok hiányát nevezte. Orbán emlékeztetett: 1998 és 2002 között már sikerült kiverekedni magunkat az adósságcsapdából, ám a szocialisták az önkormányzatok mellett eladósították az államot is.
„E nélkül most annyi pénzünk lenne, hogy mi adnánk kölcsön az IMF-nek, és azon vitatkoznánk, mennyi légitársaságunk legyen, vagy mennyit emeljünk a nyugdíjakon.” Elmondta Orbán azt is, hogy az is nyomasztó volt, hogy nem érte meg dolgozni, bátorság kellett ahhoz, hogy valaki erre vállalkozzon. Viszont munka nélkül nem lesz növekedés – mondta a miniszterelnök.
Az adórendszert úgy jellemezte: minden volt, csak progresszív nem, csak az járt jól, aki kijátszotta és büntette a teljesítményt. Ez vezetett oda, hogy 2010-ben kétmillió adófizető tartotta fenn a tízmilliós Magyarországot.
Az eladósodás magával hozta a hónapról hónapra élést, a családi tartalékok hiányát, ami azt jelentette, hogy baj esetén nincs hová nyúlni – hangsúlyozta a miniszterelnök. Orbán szerint szinte mindenki rosszul járt a 2010-ben lezárult korszakban, de jó páran sokak kárára meggazdagodtak. A politikus példaként hozta föl a magánnyugdíj-pénztárakat, ahol a válság alatt fizették a legnagyobb jutalmakat. Kiemelte azt is, hogy a legutóbbi napokban a 4-es metró felkerült a legkárosabb beruházások listájára.
Orbán Viktor úgy látja, mindennek az lett a vége, hogy egy kifizetetlen horribilis számla maradt hátra. Erre a számlára a baloldal azt mondta, fizessék ki az emberek – tette hozzá. Ezzel szemben az emberek 2010-ben egy kétharmados nemet mondtak erre a politikára – hangsúlyozta Orbán Viktor.
A miniszterelnök szólt arról is, hogy bár nem volt az ínyére, kivetették a bankadót, a válságadót, és bevezették a végtörlesztést, de nem volt vesztegetni való idő, az ország érdekében meg kellett ezt tenni. Sokan azt mondják, térjünk vissza azokhoz a módszerekhez, amellyel eladósították az országot – tette hozzá. „Mindenkivel együttműködök, akik segíti az erős Magyarország megteremtését, de harcolok azokkal szemben, akik a régi módszereket szeretnék viszontlátni.”
Új szelek fújnak Európában
– Ma már Európában is új szelek fújnak; ami tegnap elképzelhetetlen volt, mára bevett gyakorlat. A mi vágyainkban nincsen semmi rendkívüli, egy erős, független, szabad országot akarunk, ami biztonságot nyújt mindannyiunk számára – mondta a kormányfő, hozzátéve, az a tétje a kormány küzdelmének, hogy a középosztályi életet hogyan tudja megőrizni azoknak, akik már elérték, illetve hogyan segítheti a szegényebbeket, hogy elérjék.
Magyarország új alapokon áll, visszavonhatatlan tény, ezeket az alapokat senki sem szedheti fel a magyarok talpa alól. Akinek kétsége van, idézze fel a békemenetben részt vevők derűs elszántságát – figyelmeztetett Orbán.
Szerinte senkitől sem lehet elvárni, hogy tisztességgel dolgozzon, ha tudja, nincs értelme a munkájának. „Ezért fordultunk szembe az adósrabszolgasággal.” Azt nem gondolja senki, hogy a korábban felvett hiteleket csak úgy el lehet törölni – hiába esne jól -, de azt egész egyszerűen nem fogadhatjuk el, hogy az emberek lakásuk helyett a devizahitelüket hagyják a gyermekeikre – fogalmazott. Kiemelte: a végtörlesztéssel 160 ezer család kiszabadulhatott a nyomosztó devizateher alól. Ez nem csak az ő számukra jelent megkönnyebbülést, hanem ez azt is jelenti, hogy az ország küldő devizaadósságából 766 milliárdot sikerült átváltani.
Már van értelme többet, jobban dolgozni
Sikeresen és jelentősen csökkentettük az adósságot is, emelte ki a kormányfő. Elmondta, ha nem fékeztük volna meg az adósság növekedését, akkor most ott tartanánk, mint Görögország. A hitelezőink uralkodnának felettünk, tette hozzá. Most azonban még nem érezhetjük biztonságban függetlenségünket. A Széll Kálmán-terv végrehajtása 83 százalékon áll, van még feladat, hangsúlyozta Orbán Viktor.
Tudom, hogy sokan nem szeretik az új adórendszert, érvelt a miniszterelnök, de nincs olyan szisztéma, amit mindenki szeretne. „A gazdagok mindig megtalálják a módját, hogy kivonják jövedelmüket az adózás alól, ezért van szükség az arányos adórendszerre” – tette hozzá. A társadalmi igazságot nem az adórendszeren kell számon kérni, hanem a szociális rendszeren. Orbán Viktor elmondta, most már van értelme többet, jobban dolgozni, mert arányosan dolgozhatunk. „Az új adórendszerre 2013. január 1-től tudunk átállni, és biztosra veszem, ha a beüzemeltük azt, működni fog.”
Orbán Viktor azonban hozzátette: a mi politikánk túlnyúlik a középosztály képviseletén. A miniszterelnök úgy fogalmazott: érdekegyeztetésre van szükség a leszakadók és a középréteg között, hiszen utóbbi érdeke is, hogy kevesen éljenek segélyből.
Forrás: MTi/mno.hu
Tizennegyedik országértékelő beszédét tartotta Orbán Viktor miniszterelnök 2012. február 7-én, a Millenárison. A kormányfő úgy fogalmazott: Magyarország új alapokon áll, és ezeket az alapokat senki sem szedheti fel.
Hosszú lesz, itt-ott meredek, csatolják be az öveket – kezdte Orbán Viktor miniszterelnök keddi évértékelő beszédét a Millenárison. A miniszterelnök idézte Abraham Lincoln volt amerikai elnök mondását miszerint az emberektől kapott felhatalmazással, az emberek érdekében kell cselekedni, amely a demokratikus kormányzás lényegét jelenti. Nagy kár, hogy ez az észjárás kifelé megy a divatból és populizmusnak minősül – tette hozzá.
Orbán köszönetet mondott azoknak, akik a hazánkra zúdított pergőtűzben kiálltak Magyarországért a január 21-i békemenet során. A politika nem a balett-táncosok világa, de igenis számít, hogy együtt érezzenek és erőt adjanak nekünk az emberek, nem sajnáltatni akarjuk magunkat, nem olcsó szendergésre vágyunk – fogalmazott.
Napra pontosan egy éve találkoztunk ugyanitt és ugyanebből a célból, kevesen gondolták akkor, mi minden vár ránk 2011-ben. Az tisztán látszott, hogy a kommunizmus bukása után a legnehezebb év elé nézünk – mondta a miniszterelnök. Felidézte, tavaly az EU-ban 13 kormány bukott meg, és szomszédjaink közül négyben – Szlovéniában, Szlovákiában, Horvátországban és Romániában – is – fejtette ki Orbán Viktor.
Korábban stabilnak látszó országokban alakultak ki zavargások, bénították meg egész országrészek működését – fogalmazott, példaként említve Hollandiát. Meglátása szerint olyan veszélyek tűntek fel a horizonton, mint a fizetésképtelenség, és már nem tartoznak a sci-fi kategóriájába az eurózóna széteséséről szóló találgatások. A 2012-es évre szóló gazdasági előrejelzéseket naponta kiigazítják, és mindig lefelé. – A 2011-es év megrendítő volt Európa számára, a jövőbe vetett remények megingására gondolok. Európa lassan olyan lesz, mint az alkohol, nagy célok elérésére ösztönöz de megakadályozza, hogy elérjük azokat – tette hozzá a miniszterelnök.
Félni csak a félelemtől kell
– Annál különösebb, de igaz, hogy az Európát megrázó válság közepette két kis magyar település megmutatta, van kiút a mélységből – hangsúlyozta a miniszterelnök. Kiemelte: Devecser és Kolontár újjászületése megmutatta, nincs olyan mélypont, melyből ne lehetne újjáépíteni. – Nekik mindenüket elsodorta a vörösiszap-áradat. Jártam ott, emlékszem az ottaniak arcára – ecsetelte Orbán Viktor. Hangsúlyozta, van olyan, hogy megrepednek a biztos alapok, ez is egy ilyen helyzet volt.
– Magyarország most olyan helyzetben van, mint korábban Kolontár és Devecser. Sokan felteszik most a kérdést, mi van, ha elsüllyedünk a bajban, ha mi, a mostani kormány sem tudja megoldani a gondokat. Mi viszont most azt válaszoljuk, félni csak a félelemtől kell. Köszönjük Devecser, köszönjük Kolontár! – mondott hálát a kormányfő.
2010-ben egy hatalmas közös vállalkozásba kezdtünk, hogy megépítsük az erős Magyarországot, ahol jobb lehet az életünk, mondta Orbán, hozzátéve: tudtuk, hogy ez nem lesz sétagalopp, de legyőztük a kishitűségünket. Az előző kormányok nyolc éve alatt felhalmozott hibák és az elmúlt húsz év mulasztásai kapcsán az országot az elsüllyedt Costa Concordiához hasonlította, amelyet elhagyott a kapitánya. A „zátonyra futtatott Magyarország” három legnagyobb problémájának az adósságcsapdát, a munka becsületének elveszítését és a tartalékok tartalékok hiányát nevezte. Orbán emlékeztetett: 1998 és 2002 között már sikerült kiverekedni magunkat az adósságcsapdából, ám a szocialisták az önkormányzatok mellett eladósították az államot is.
„E nélkül most annyi pénzünk lenne, hogy mi adnánk kölcsön az IMF-nek, és azon vitatkoznánk, mennyi légitársaságunk legyen, vagy mennyit emeljünk a nyugdíjakon.” Elmondta Orbán azt is, hogy az is nyomasztó volt, hogy nem érte meg dolgozni, bátorság kellett ahhoz, hogy valaki erre vállalkozzon. Viszont munka nélkül nem lesz növekedés – mondta a miniszterelnök.
Az adórendszert úgy jellemezte: minden volt, csak progresszív nem, csak az járt jól, aki kijátszotta és büntette a teljesítményt. Ez vezetett oda, hogy 2010-ben kétmillió adófizető tartotta fenn a tízmilliós Magyarországot.
Az eladósodás magával hozta a hónapról hónapra élést, a családi tartalékok hiányát, ami azt jelentette, hogy baj esetén nincs hová nyúlni – hangsúlyozta a miniszterelnök. Orbán szerint szinte mindenki rosszul járt a 2010-ben lezárult korszakban, de jó páran sokak kárára meggazdagodtak. A politikus példaként hozta föl a magánnyugdíj-pénztárakat, ahol a válság alatt fizették a legnagyobb jutalmakat. Kiemelte azt is, hogy a legutóbbi napokban a 4-es metró felkerült a legkárosabb beruházások listájára.
Orbán Viktor úgy látja, mindennek az lett a vége, hogy egy kifizetetlen horribilis számla maradt hátra. Erre a számlára a baloldal azt mondta, fizessék ki az emberek – tette hozzá. Ezzel szemben az emberek 2010-ben egy kétharmados nemet mondtak erre a politikára – hangsúlyozta Orbán Viktor.
A miniszterelnök szólt arról is, hogy bár nem volt az ínyére, kivetették a bankadót, a válságadót, és bevezették a végtörlesztést, de nem volt vesztegetni való idő, az ország érdekében meg kellett ezt tenni. Sokan azt mondják, térjünk vissza azokhoz a módszerekhez, amellyel eladósították az országot – tette hozzá. „Mindenkivel együttműködök, akik segíti az erős Magyarország megteremtését, de harcolok azokkal szemben, akik a régi módszereket szeretnék viszontlátni.”
Új szelek fújnak Európában
– Ma már Európában is új szelek fújnak; ami tegnap elképzelhetetlen volt, mára bevett gyakorlat. A mi vágyainkban nincsen semmi rendkívüli, egy erős, független, szabad országot akarunk, ami biztonságot nyújt mindannyiunk számára – mondta a kormányfő, hozzátéve, az a tétje a kormány küzdelmének, hogy a középosztályi életet hogyan tudja megőrizni azoknak, akik már elérték, illetve hogyan segítheti a szegényebbeket, hogy elérjék.
Magyarország új alapokon áll, visszavonhatatlan tény, ezeket az alapokat senki sem szedheti fel a magyarok talpa alól. Akinek kétsége van, idézze fel a békemenetben részt vevők derűs elszántságát – figyelmeztetett Orbán.
Szerinte senkitől sem lehet elvárni, hogy tisztességgel dolgozzon, ha tudja, nincs értelme a munkájának. „Ezért fordultunk szembe az adósrabszolgasággal.” Azt nem gondolja senki, hogy a korábban felvett hiteleket csak úgy el lehet törölni – hiába esne jól -, de azt egész egyszerűen nem fogadhatjuk el, hogy az emberek lakásuk helyett a devizahitelüket hagyják a gyermekeikre – fogalmazott. Kiemelte: a végtörlesztéssel 160 ezer család kiszabadulhatott a nyomosztó devizateher alól. Ez nem csak az ő számukra jelent megkönnyebbülést, hanem ez azt is jelenti, hogy az ország küldő devizaadósságából 766 milliárdot sikerült átváltani.
Már van értelme többet, jobban dolgozni
Sikeresen és jelentősen csökkentettük az adósságot is, emelte ki a kormányfő. Elmondta, ha nem fékeztük volna meg az adósság növekedését, akkor most ott tartanánk, mint Görögország. A hitelezőink uralkodnának felettünk, tette hozzá. Most azonban még nem érezhetjük biztonságban függetlenségünket. A Széll Kálmán-terv végrehajtása 83 százalékon áll, van még feladat, hangsúlyozta Orbán Viktor.
Tudom, hogy sokan nem szeretik az új adórendszert, érvelt a miniszterelnök, de nincs olyan szisztéma, amit mindenki szeretne. „A gazdagok mindig megtalálják a módját, hogy kivonják jövedelmüket az adózás alól, ezért van szükség az arányos adórendszerre” – tette hozzá. A társadalmi igazságot nem az adórendszeren kell számon kérni, hanem a szociális rendszeren. Orbán Viktor elmondta, most már van értelme többet, jobban dolgozni, mert arányosan dolgozhatunk. „Az új adórendszerre 2013. január 1-től tudunk átállni, és biztosra veszem, ha a beüzemeltük azt, működni fog.”
Orbán Viktor azonban hozzátette: a mi politikánk túlnyúlik a középosztály képviseletén. A miniszterelnök úgy fogalmazott: érdekegyeztetésre van szükség a leszakadók és a középréteg között, hiszen utóbbi érdeke is, hogy kevesen éljenek segélyből.
Forrás: MTi/mno.hu
Tizennegyedik országértékelő beszédét tartotta Orbán Viktor miniszterelnök 2012. február 7-én, a Millenárison. A kormányfő úgy fogalmazott: Magyarország új alapokon áll, és ezeket az alapokat senki sem szedheti fel.
Hosszú lesz, itt-ott meredek, csatolják be az öveket – kezdte Orbán Viktor miniszterelnök keddi évértékelő beszédét a Millenárison. A miniszterelnök idézte Abraham Lincoln volt amerikai elnök mondását miszerint az emberektől kapott felhatalmazással, az emberek érdekében kell cselekedni, amely a demokratikus kormányzás lényegét jelenti. Nagy kár, hogy ez az észjárás kifelé megy a divatból és populizmusnak minősül – tette hozzá.
Orbán köszönetet mondott azoknak, akik a hazánkra zúdított pergőtűzben kiálltak Magyarországért a január 21-i békemenet során. A politika nem a balett-táncosok világa, de igenis számít, hogy együtt érezzenek és erőt adjanak nekünk az emberek, nem sajnáltatni akarjuk magunkat, nem olcsó szendergésre vágyunk – fogalmazott.
Napra pontosan egy éve találkoztunk ugyanitt és ugyanebből a célból, kevesen gondolták akkor, mi minden vár ránk 2011-ben. Az tisztán látszott, hogy a kommunizmus bukása után a legnehezebb év elé nézünk – mondta a miniszterelnök. Felidézte, tavaly az EU-ban 13 kormány bukott meg, és szomszédjaink közül négyben – Szlovéniában, Szlovákiában, Horvátországban és Romániában – is – fejtette ki Orbán Viktor.
Korábban stabilnak látszó országokban alakultak ki zavargások, bénították meg egész országrészek működését – fogalmazott, példaként említve Hollandiát. Meglátása szerint olyan veszélyek tűntek fel a horizonton, mint a fizetésképtelenség, és már nem tartoznak a sci-fi kategóriájába az eurózóna széteséséről szóló találgatások. A 2012-es évre szóló gazdasági előrejelzéseket naponta kiigazítják, és mindig lefelé. – A 2011-es év megrendítő volt Európa számára, a jövőbe vetett remények megingására gondolok. Európa lassan olyan lesz, mint az alkohol, nagy célok elérésére ösztönöz de megakadályozza, hogy elérjük azokat – tette hozzá a miniszterelnök.
Félni csak a félelemtől kell
– Annál különösebb, de igaz, hogy az Európát megrázó válság közepette két kis magyar település megmutatta, van kiút a mélységből – hangsúlyozta a miniszterelnök. Kiemelte: Devecser és Kolontár újjászületése megmutatta, nincs olyan mélypont, melyből ne lehetne újjáépíteni. – Nekik mindenüket elsodorta a vörösiszap-áradat. Jártam ott, emlékszem az ottaniak arcára – ecsetelte Orbán Viktor. Hangsúlyozta, van olyan, hogy megrepednek a biztos alapok, ez is egy ilyen helyzet volt.
– Magyarország most olyan helyzetben van, mint korábban Kolontár és Devecser. Sokan felteszik most a kérdést, mi van, ha elsüllyedünk a bajban, ha mi, a mostani kormány sem tudja megoldani a gondokat. Mi viszont most azt válaszoljuk, félni csak a félelemtől kell. Köszönjük Devecser, köszönjük Kolontár! – mondott hálát a kormányfő.
2010-ben egy hatalmas közös vállalkozásba kezdtünk, hogy megépítsük az erős Magyarországot, ahol jobb lehet az életünk, mondta Orbán, hozzátéve: tudtuk, hogy ez nem lesz sétagalopp, de legyőztük a kishitűségünket. Az előző kormányok nyolc éve alatt felhalmozott hibák és az elmúlt húsz év mulasztásai kapcsán az országot az elsüllyedt Costa Concordiához hasonlította, amelyet elhagyott a kapitánya. A „zátonyra futtatott Magyarország” három legnagyobb problémájának az adósságcsapdát, a munka becsületének elveszítését és a tartalékok tartalékok hiányát nevezte. Orbán emlékeztetett: 1998 és 2002 között már sikerült kiverekedni magunkat az adósságcsapdából, ám a szocialisták az önkormányzatok mellett eladósították az államot is.
„E nélkül most annyi pénzünk lenne, hogy mi adnánk kölcsön az IMF-nek, és azon vitatkoznánk, mennyi légitársaságunk legyen, vagy mennyit emeljünk a nyugdíjakon.” Elmondta Orbán azt is, hogy az is nyomasztó volt, hogy nem érte meg dolgozni, bátorság kellett ahhoz, hogy valaki erre vállalkozzon. Viszont munka nélkül nem lesz növekedés – mondta a miniszterelnök.
Az adórendszert úgy jellemezte: minden volt, csak progresszív nem, csak az járt jól, aki kijátszotta és büntette a teljesítményt. Ez vezetett oda, hogy 2010-ben kétmillió adófizető tartotta fenn a tízmilliós Magyarországot.
Az eladósodás magával hozta a hónapról hónapra élést, a családi tartalékok hiányát, ami azt jelentette, hogy baj esetén nincs hová nyúlni – hangsúlyozta a miniszterelnök. Orbán szerint szinte mindenki rosszul járt a 2010-ben lezárult korszakban, de jó páran sokak kárára meggazdagodtak. A politikus példaként hozta föl a magánnyugdíj-pénztárakat, ahol a válság alatt fizették a legnagyobb jutalmakat. Kiemelte azt is, hogy a legutóbbi napokban a 4-es metró felkerült a legkárosabb beruházások listájára.
Orbán Viktor úgy látja, mindennek az lett a vége, hogy egy kifizetetlen horribilis számla maradt hátra. Erre a számlára a baloldal azt mondta, fizessék ki az emberek – tette hozzá. Ezzel szemben az emberek 2010-ben egy kétharmados nemet mondtak erre a politikára – hangsúlyozta Orbán Viktor.
A miniszterelnök szólt arról is, hogy bár nem volt az ínyére, kivetették a bankadót, a válságadót, és bevezették a végtörlesztést, de nem volt vesztegetni való idő, az ország érdekében meg kellett ezt tenni. Sokan azt mondják, térjünk vissza azokhoz a módszerekhez, amellyel eladósították az országot – tette hozzá. „Mindenkivel együttműködök, akik segíti az erős Magyarország megteremtését, de harcolok azokkal szemben, akik a régi módszereket szeretnék viszontlátni.”
Új szelek fújnak Európában
– Ma már Európában is új szelek fújnak; ami tegnap elképzelhetetlen volt, mára bevett gyakorlat. A mi vágyainkban nincsen semmi rendkívüli, egy erős, független, szabad országot akarunk, ami biztonságot nyújt mindannyiunk számára – mondta a kormányfő, hozzátéve, az a tétje a kormány küzdelmének, hogy a középosztályi életet hogyan tudja megőrizni azoknak, akik már elérték, illetve hogyan segítheti a szegényebbeket, hogy elérjék.
Magyarország új alapokon áll, visszavonhatatlan tény, ezeket az alapokat senki sem szedheti fel a magyarok talpa alól. Akinek kétsége van, idézze fel a békemenetben részt vevők derűs elszántságát – figyelmeztetett Orbán.
Szerinte senkitől sem lehet elvárni, hogy tisztességgel dolgozzon, ha tudja, nincs értelme a munkájának. „Ezért fordultunk szembe az adósrabszolgasággal.” Azt nem gondolja senki, hogy a korábban felvett hiteleket csak úgy el lehet törölni – hiába esne jól -, de azt egész egyszerűen nem fogadhatjuk el, hogy az emberek lakásuk helyett a devizahitelüket hagyják a gyermekeikre – fogalmazott. Kiemelte: a végtörlesztéssel 160 ezer család kiszabadulhatott a nyomosztó devizateher alól. Ez nem csak az ő számukra jelent megkönnyebbülést, hanem ez azt is jelenti, hogy az ország küldő devizaadósságából 766 milliárdot sikerült átváltani.
Már van értelme többet, jobban dolgozni
Sikeresen és jelentősen csökkentettük az adósságot is, emelte ki a kormányfő. Elmondta, ha nem fékeztük volna meg az adósság növekedését, akkor most ott tartanánk, mint Görögország. A hitelezőink uralkodnának felettünk, tette hozzá. Most azonban még nem érezhetjük biztonságban függetlenségünket. A Széll Kálmán-terv végrehajtása 83 százalékon áll, van még feladat, hangsúlyozta Orbán Viktor.
Tudom, hogy sokan nem szeretik az új adórendszert, érvelt a miniszterelnök, de nincs olyan szisztéma, amit mindenki szeretne. „A gazdagok mindig megtalálják a módját, hogy kivonják jövedelmüket az adózás alól, ezért van szükség az arányos adórendszerre” – tette hozzá. A társadalmi igazságot nem az adórendszeren kell számon kérni, hanem a szociális rendszeren. Orbán Viktor elmondta, most már van értelme többet, jobban dolgozni, mert arányosan dolgozhatunk. „Az új adórendszerre 2013. január 1-től tudunk átállni, és biztosra veszem, ha a beüzemeltük azt, működni fog.”
Orbán Viktor azonban hozzátette: a mi politikánk túlnyúlik a középosztály képviseletén. A miniszterelnök úgy fogalmazott: érdekegyeztetésre van szükség a leszakadók és a középréteg között, hiszen utóbbi érdeke is, hogy kevesen éljenek segélyből.
Forrás: MTi/mno.hu
Tizennegyedik országértékelő beszédét tartotta Orbán Viktor miniszterelnök 2012. február 7-én, a Millenárison. A kormányfő úgy fogalmazott: Magyarország új alapokon áll, és ezeket az alapokat senki sem szedheti fel.
Hosszú lesz, itt-ott meredek, csatolják be az öveket – kezdte Orbán Viktor miniszterelnök keddi évértékelő beszédét a Millenárison. A miniszterelnök idézte Abraham Lincoln volt amerikai elnök mondását miszerint az emberektől kapott felhatalmazással, az emberek érdekében kell cselekedni, amely a demokratikus kormányzás lényegét jelenti. Nagy kár, hogy ez az észjárás kifelé megy a divatból és populizmusnak minősül – tette hozzá.
Orbán köszönetet mondott azoknak, akik a hazánkra zúdított pergőtűzben kiálltak Magyarországért a január 21-i békemenet során. A politika nem a balett-táncosok világa, de igenis számít, hogy együtt érezzenek és erőt adjanak nekünk az emberek, nem sajnáltatni akarjuk magunkat, nem olcsó szendergésre vágyunk – fogalmazott.
Napra pontosan egy éve találkoztunk ugyanitt és ugyanebből a célból, kevesen gondolták akkor, mi minden vár ránk 2011-ben. Az tisztán látszott, hogy a kommunizmus bukása után a legnehezebb év elé nézünk – mondta a miniszterelnök. Felidézte, tavaly az EU-ban 13 kormány bukott meg, és szomszédjaink közül négyben – Szlovéniában, Szlovákiában, Horvátországban és Romániában – is – fejtette ki Orbán Viktor.
Korábban stabilnak látszó országokban alakultak ki zavargások, bénították meg egész országrészek működését – fogalmazott, példaként említve Hollandiát. Meglátása szerint olyan veszélyek tűntek fel a horizonton, mint a fizetésképtelenség, és már nem tartoznak a sci-fi kategóriájába az eurózóna széteséséről szóló találgatások. A 2012-es évre szóló gazdasági előrejelzéseket naponta kiigazítják, és mindig lefelé. – A 2011-es év megrendítő volt Európa számára, a jövőbe vetett remények megingására gondolok. Európa lassan olyan lesz, mint az alkohol, nagy célok elérésére ösztönöz de megakadályozza, hogy elérjük azokat – tette hozzá a miniszterelnök.
Félni csak a félelemtől kell
– Annál különösebb, de igaz, hogy az Európát megrázó válság közepette két kis magyar település megmutatta, van kiút a mélységből – hangsúlyozta a miniszterelnök. Kiemelte: Devecser és Kolontár újjászületése megmutatta, nincs olyan mélypont, melyből ne lehetne újjáépíteni. – Nekik mindenüket elsodorta a vörösiszap-áradat. Jártam ott, emlékszem az ottaniak arcára – ecsetelte Orbán Viktor. Hangsúlyozta, van olyan, hogy megrepednek a biztos alapok, ez is egy ilyen helyzet volt.
– Magyarország most olyan helyzetben van, mint korábban Kolontár és Devecser. Sokan felteszik most a kérdést, mi van, ha elsüllyedünk a bajban, ha mi, a mostani kormány sem tudja megoldani a gondokat. Mi viszont most azt válaszoljuk, félni csak a félelemtől kell. Köszönjük Devecser, köszönjük Kolontár! – mondott hálát a kormányfő.
2010-ben egy hatalmas közös vállalkozásba kezdtünk, hogy megépítsük az erős Magyarországot, ahol jobb lehet az életünk, mondta Orbán, hozzátéve: tudtuk, hogy ez nem lesz sétagalopp, de legyőztük a kishitűségünket. Az előző kormányok nyolc éve alatt felhalmozott hibák és az elmúlt húsz év mulasztásai kapcsán az országot az elsüllyedt Costa Concordiához hasonlította, amelyet elhagyott a kapitánya. A „zátonyra futtatott Magyarország” három legnagyobb problémájának az adósságcsapdát, a munka becsületének elveszítését és a tartalékok tartalékok hiányát nevezte. Orbán emlékeztetett: 1998 és 2002 között már sikerült kiverekedni magunkat az adósságcsapdából, ám a szocialisták az önkormányzatok mellett eladósították az államot is.
„E nélkül most annyi pénzünk lenne, hogy mi adnánk kölcsön az IMF-nek, és azon vitatkoznánk, mennyi légitársaságunk legyen, vagy mennyit emeljünk a nyugdíjakon.” Elmondta Orbán azt is, hogy az is nyomasztó volt, hogy nem érte meg dolgozni, bátorság kellett ahhoz, hogy valaki erre vállalkozzon. Viszont munka nélkül nem lesz növekedés – mondta a miniszterelnök.
Az adórendszert úgy jellemezte: minden volt, csak progresszív nem, csak az járt jól, aki kijátszotta és büntette a teljesítményt. Ez vezetett oda, hogy 2010-ben kétmillió adófizető tartotta fenn a tízmilliós Magyarországot.
Az eladósodás magával hozta a hónapról hónapra élést, a családi tartalékok hiányát, ami azt jelentette, hogy baj esetén nincs hová nyúlni – hangsúlyozta a miniszterelnök. Orbán szerint szinte mindenki rosszul járt a 2010-ben lezárult korszakban, de jó páran sokak kárára meggazdagodtak. A politikus példaként hozta föl a magánnyugdíj-pénztárakat, ahol a válság alatt fizették a legnagyobb jutalmakat. Kiemelte azt is, hogy a legutóbbi napokban a 4-es metró felkerült a legkárosabb beruházások listájára.
Orbán Viktor úgy látja, mindennek az lett a vége, hogy egy kifizetetlen horribilis számla maradt hátra. Erre a számlára a baloldal azt mondta, fizessék ki az emberek – tette hozzá. Ezzel szemben az emberek 2010-ben egy kétharmados nemet mondtak erre a politikára – hangsúlyozta Orbán Viktor.
A miniszterelnök szólt arról is, hogy bár nem volt az ínyére, kivetették a bankadót, a válságadót, és bevezették a végtörlesztést, de nem volt vesztegetni való idő, az ország érdekében meg kellett ezt tenni. Sokan azt mondják, térjünk vissza azokhoz a módszerekhez, amellyel eladósították az országot – tette hozzá. „Mindenkivel együttműködök, akik segíti az erős Magyarország megteremtését, de harcolok azokkal szemben, akik a régi módszereket szeretnék viszontlátni.”
Új szelek fújnak Európában
– Ma már Európában is új szelek fújnak; ami tegnap elképzelhetetlen volt, mára bevett gyakorlat. A mi vágyainkban nincsen semmi rendkívüli, egy erős, független, szabad országot akarunk, ami biztonságot nyújt mindannyiunk számára – mondta a kormányfő, hozzátéve, az a tétje a kormány küzdelmének, hogy a középosztályi életet hogyan tudja megőrizni azoknak, akik már elérték, illetve hogyan segítheti a szegényebbeket, hogy elérjék.
Magyarország új alapokon áll, visszavonhatatlan tény, ezeket az alapokat senki sem szedheti fel a magyarok talpa alól. Akinek kétsége van, idézze fel a békemenetben részt vevők derűs elszántságát – figyelmeztetett Orbán.
Szerinte senkitől sem lehet elvárni, hogy tisztességgel dolgozzon, ha tudja, nincs értelme a munkájának. „Ezért fordultunk szembe az adósrabszolgasággal.” Azt nem gondolja senki, hogy a korábban felvett hiteleket csak úgy el lehet törölni – hiába esne jól -, de azt egész egyszerűen nem fogadhatjuk el, hogy az emberek lakásuk helyett a devizahitelüket hagyják a gyermekeikre – fogalmazott. Kiemelte: a végtörlesztéssel 160 ezer család kiszabadulhatott a nyomosztó devizateher alól. Ez nem csak az ő számukra jelent megkönnyebbülést, hanem ez azt is jelenti, hogy az ország küldő devizaadósságából 766 milliárdot sikerült átváltani.
Már van értelme többet, jobban dolgozni
Sikeresen és jelentősen csökkentettük az adósságot is, emelte ki a kormányfő. Elmondta, ha nem fékeztük volna meg az adósság növekedését, akkor most ott tartanánk, mint Görögország. A hitelezőink uralkodnának felettünk, tette hozzá. Most azonban még nem érezhetjük biztonságban függetlenségünket. A Széll Kálmán-terv végrehajtása 83 százalékon áll, van még feladat, hangsúlyozta Orbán Viktor.
Tudom, hogy sokan nem szeretik az új adórendszert, érvelt a miniszterelnök, de nincs olyan szisztéma, amit mindenki szeretne. „A gazdagok mindig megtalálják a módját, hogy kivonják jövedelmüket az adózás alól, ezért van szükség az arányos adórendszerre” – tette hozzá. A társadalmi igazságot nem az adórendszeren kell számon kérni, hanem a szociális rendszeren. Orbán Viktor elmondta, most már van értelme többet, jobban dolgozni, mert arányosan dolgozhatunk. „Az új adórendszerre 2013. január 1-től tudunk átállni, és biztosra veszem, ha a beüzemeltük azt, működni fog.”
Orbán Viktor azonban hozzátette: a mi politikánk túlnyúlik a középosztály képviseletén. A miniszterelnök úgy fogalmazott: érdekegyeztetésre van szükség a leszakadók és a középréteg között, hiszen utóbbi érdeke is, hogy kevesen éljenek segélyből.
Forrás: MTi/mno.hu
Tizennegyedik országértékelő beszédét tartotta Orbán Viktor miniszterelnök 2012. február 7-én, a Millenárison. A kormányfő úgy fogalmazott: Magyarország új alapokon áll, és ezeket az alapokat senki sem szedheti fel.
Hosszú lesz, itt-ott meredek, csatolják be az öveket – kezdte Orbán Viktor miniszterelnök keddi évértékelő beszédét a Millenárison. A miniszterelnök idézte Abraham Lincoln volt amerikai elnök mondását miszerint az emberektől kapott felhatalmazással, az emberek érdekében kell cselekedni, amely a demokratikus kormányzás lényegét jelenti. Nagy kár, hogy ez az észjárás kifelé megy a divatból és populizmusnak minősül – tette hozzá.
Orbán köszönetet mondott azoknak, akik a hazánkra zúdított pergőtűzben kiálltak Magyarországért a január 21-i békemenet során. A politika nem a balett-táncosok világa, de igenis számít, hogy együtt érezzenek és erőt adjanak nekünk az emberek, nem sajnáltatni akarjuk magunkat, nem olcsó szendergésre vágyunk – fogalmazott.
Napra pontosan egy éve találkoztunk ugyanitt és ugyanebből a célból, kevesen gondolták akkor, mi minden vár ránk 2011-ben. Az tisztán látszott, hogy a kommunizmus bukása után a legnehezebb év elé nézünk – mondta a miniszterelnök. Felidézte, tavaly az EU-ban 13 kormány bukott meg, és szomszédjaink közül négyben – Szlovéniában, Szlovákiában, Horvátországban és Romániában – is – fejtette ki Orbán Viktor.
Korábban stabilnak látszó országokban alakultak ki zavargások, bénították meg egész országrészek működését – fogalmazott, példaként említve Hollandiát. Meglátása szerint olyan veszélyek tűntek fel a horizonton, mint a fizetésképtelenség, és már nem tartoznak a sci-fi kategóriájába az eurózóna széteséséről szóló találgatások. A 2012-es évre szóló gazdasági előrejelzéseket naponta kiigazítják, és mindig lefelé. – A 2011-es év megrendítő volt Európa számára, a jövőbe vetett remények megingására gondolok. Európa lassan olyan lesz, mint az alkohol, nagy célok elérésére ösztönöz de megakadályozza, hogy elérjük azokat – tette hozzá a miniszterelnök.
Félni csak a félelemtől kell
– Annál különösebb, de igaz, hogy az Európát megrázó válság közepette két kis magyar település megmutatta, van kiút a mélységből – hangsúlyozta a miniszterelnök. Kiemelte: Devecser és Kolontár újjászületése megmutatta, nincs olyan mélypont, melyből ne lehetne újjáépíteni. – Nekik mindenüket elsodorta a vörösiszap-áradat. Jártam ott, emlékszem az ottaniak arcára – ecsetelte Orbán Viktor. Hangsúlyozta, van olyan, hogy megrepednek a biztos alapok, ez is egy ilyen helyzet volt.
– Magyarország most olyan helyzetben van, mint korábban Kolontár és Devecser. Sokan felteszik most a kérdést, mi van, ha elsüllyedünk a bajban, ha mi, a mostani kormány sem tudja megoldani a gondokat. Mi viszont most azt válaszoljuk, félni csak a félelemtől kell. Köszönjük Devecser, köszönjük Kolontár! – mondott hálát a kormányfő.
2010-ben egy hatalmas közös vállalkozásba kezdtünk, hogy megépítsük az erős Magyarországot, ahol jobb lehet az életünk, mondta Orbán, hozzátéve: tudtuk, hogy ez nem lesz sétagalopp, de legyőztük a kishitűségünket. Az előző kormányok nyolc éve alatt felhalmozott hibák és az elmúlt húsz év mulasztásai kapcsán az országot az elsüllyedt Costa Concordiához hasonlította, amelyet elhagyott a kapitánya. A „zátonyra futtatott Magyarország” három legnagyobb problémájának az adósságcsapdát, a munka becsületének elveszítését és a tartalékok tartalékok hiányát nevezte. Orbán emlékeztetett: 1998 és 2002 között már sikerült kiverekedni magunkat az adósságcsapdából, ám a szocialisták az önkormányzatok mellett eladósították az államot is.
„E nélkül most annyi pénzünk lenne, hogy mi adnánk kölcsön az IMF-nek, és azon vitatkoznánk, mennyi légitársaságunk legyen, vagy mennyit emeljünk a nyugdíjakon.” Elmondta Orbán azt is, hogy az is nyomasztó volt, hogy nem érte meg dolgozni, bátorság kellett ahhoz, hogy valaki erre vállalkozzon. Viszont munka nélkül nem lesz növekedés – mondta a miniszterelnök.
Az adórendszert úgy jellemezte: minden volt, csak progresszív nem, csak az járt jól, aki kijátszotta és büntette a teljesítményt. Ez vezetett oda, hogy 2010-ben kétmillió adófizető tartotta fenn a tízmilliós Magyarországot.
Az eladósodás magával hozta a hónapról hónapra élést, a családi tartalékok hiányát, ami azt jelentette, hogy baj esetén nincs hová nyúlni – hangsúlyozta a miniszterelnök. Orbán szerint szinte mindenki rosszul járt a 2010-ben lezárult korszakban, de jó páran sokak kárára meggazdagodtak. A politikus példaként hozta föl a magánnyugdíj-pénztárakat, ahol a válság alatt fizették a legnagyobb jutalmakat. Kiemelte azt is, hogy a legutóbbi napokban a 4-es metró felkerült a legkárosabb beruházások listájára.
Orbán Viktor úgy látja, mindennek az lett a vége, hogy egy kifizetetlen horribilis számla maradt hátra. Erre a számlára a baloldal azt mondta, fizessék ki az emberek – tette hozzá. Ezzel szemben az emberek 2010-ben egy kétharmados nemet mondtak erre a politikára – hangsúlyozta Orbán Viktor.
A miniszterelnök szólt arról is, hogy bár nem volt az ínyére, kivetették a bankadót, a válságadót, és bevezették a végtörlesztést, de nem volt vesztegetni való idő, az ország érdekében meg kellett ezt tenni. Sokan azt mondják, térjünk vissza azokhoz a módszerekhez, amellyel eladósították az országot – tette hozzá. „Mindenkivel együttműködök, akik segíti az erős Magyarország megteremtését, de harcolok azokkal szemben, akik a régi módszereket szeretnék viszontlátni.”
Új szelek fújnak Európában
– Ma már Európában is új szelek fújnak; ami tegnap elképzelhetetlen volt, mára bevett gyakorlat. A mi vágyainkban nincsen semmi rendkívüli, egy erős, független, szabad országot akarunk, ami biztonságot nyújt mindannyiunk számára – mondta a kormányfő, hozzátéve, az a tétje a kormány küzdelmének, hogy a középosztályi életet hogyan tudja megőrizni azoknak, akik már elérték, illetve hogyan segítheti a szegényebbeket, hogy elérjék.
Magyarország új alapokon áll, visszavonhatatlan tény, ezeket az alapokat senki sem szedheti fel a magyarok talpa alól. Akinek kétsége van, idézze fel a békemenetben részt vevők derűs elszántságát – figyelmeztetett Orbán.
Szerinte senkitől sem lehet elvárni, hogy tisztességgel dolgozzon, ha tudja, nincs értelme a munkájának. „Ezért fordultunk szembe az adósrabszolgasággal.” Azt nem gondolja senki, hogy a korábban felvett hiteleket csak úgy el lehet törölni – hiába esne jól -, de azt egész egyszerűen nem fogadhatjuk el, hogy az emberek lakásuk helyett a devizahitelüket hagyják a gyermekeikre – fogalmazott. Kiemelte: a végtörlesztéssel 160 ezer család kiszabadulhatott a nyomosztó devizateher alól. Ez nem csak az ő számukra jelent megkönnyebbülést, hanem ez azt is jelenti, hogy az ország küldő devizaadósságából 766 milliárdot sikerült átváltani.
Már van értelme többet, jobban dolgozni
Sikeresen és jelentősen csökkentettük az adósságot is, emelte ki a kormányfő. Elmondta, ha nem fékeztük volna meg az adósság növekedését, akkor most ott tartanánk, mint Görögország. A hitelezőink uralkodnának felettünk, tette hozzá. Most azonban még nem érezhetjük biztonságban függetlenségünket. A Széll Kálmán-terv végrehajtása 83 százalékon áll, van még feladat, hangsúlyozta Orbán Viktor.
Tudom, hogy sokan nem szeretik az új adórendszert, érvelt a miniszterelnök, de nincs olyan szisztéma, amit mindenki szeretne. „A gazdagok mindig megtalálják a módját, hogy kivonják jövedelmüket az adózás alól, ezért van szükség az arányos adórendszerre” – tette hozzá. A társadalmi igazságot nem az adórendszeren kell számon kérni, hanem a szociális rendszeren. Orbán Viktor elmondta, most már van értelme többet, jobban dolgozni, mert arányosan dolgozhatunk. „Az új adórendszerre 2013. január 1-től tudunk átállni, és biztosra veszem, ha a beüzemeltük azt, működni fog.”
Orbán Viktor azonban hozzátette: a mi politikánk túlnyúlik a középosztály képviseletén. A miniszterelnök úgy fogalmazott: érdekegyeztetésre van szükség a leszakadók és a középréteg között, hiszen utóbbi érdeke is, hogy kevesen éljenek segélyből.
Forrás: MTi/mno.hu
Tizennegyedik országértékelő beszédét tartotta Orbán Viktor miniszterelnök 2012. február 7-én, a Millenárison. A kormányfő úgy fogalmazott: Magyarország új alapokon áll, és ezeket az alapokat senki sem szedheti fel.
Hosszú lesz, itt-ott meredek, csatolják be az öveket – kezdte Orbán Viktor miniszterelnök keddi évértékelő beszédét a Millenárison. A miniszterelnök idézte Abraham Lincoln volt amerikai elnök mondását miszerint az emberektől kapott felhatalmazással, az emberek érdekében kell cselekedni, amely a demokratikus kormányzás lényegét jelenti. Nagy kár, hogy ez az észjárás kifelé megy a divatból és populizmusnak minősül – tette hozzá.
Orbán köszönetet mondott azoknak, akik a hazánkra zúdított pergőtűzben kiálltak Magyarországért a január 21-i békemenet során. A politika nem a balett-táncosok világa, de igenis számít, hogy együtt érezzenek és erőt adjanak nekünk az emberek, nem sajnáltatni akarjuk magunkat, nem olcsó szendergésre vágyunk – fogalmazott.
Napra pontosan egy éve találkoztunk ugyanitt és ugyanebből a célból, kevesen gondolták akkor, mi minden vár ránk 2011-ben. Az tisztán látszott, hogy a kommunizmus bukása után a legnehezebb év elé nézünk – mondta a miniszterelnök. Felidézte, tavaly az EU-ban 13 kormány bukott meg, és szomszédjaink közül négyben – Szlovéniában, Szlovákiában, Horvátországban és Romániában – is – fejtette ki Orbán Viktor.
Korábban stabilnak látszó országokban alakultak ki zavargások, bénították meg egész országrészek működését – fogalmazott, példaként említve Hollandiát. Meglátása szerint olyan veszélyek tűntek fel a horizonton, mint a fizetésképtelenség, és már nem tartoznak a sci-fi kategóriájába az eurózóna széteséséről szóló találgatások. A 2012-es évre szóló gazdasági előrejelzéseket naponta kiigazítják, és mindig lefelé. – A 2011-es év megrendítő volt Európa számára, a jövőbe vetett remények megingására gondolok. Európa lassan olyan lesz, mint az alkohol, nagy célok elérésére ösztönöz de megakadályozza, hogy elérjük azokat – tette hozzá a miniszterelnök.
Félni csak a félelemtől kell
– Annál különösebb, de igaz, hogy az Európát megrázó válság közepette két kis magyar település megmutatta, van kiút a mélységből – hangsúlyozta a miniszterelnök. Kiemelte: Devecser és Kolontár újjászületése megmutatta, nincs olyan mélypont, melyből ne lehetne újjáépíteni. – Nekik mindenüket elsodorta a vörösiszap-áradat. Jártam ott, emlékszem az ottaniak arcára – ecsetelte Orbán Viktor. Hangsúlyozta, van olyan, hogy megrepednek a biztos alapok, ez is egy ilyen helyzet volt.
– Magyarország most olyan helyzetben van, mint korábban Kolontár és Devecser. Sokan felteszik most a kérdést, mi van, ha elsüllyedünk a bajban, ha mi, a mostani kormány sem tudja megoldani a gondokat. Mi viszont most azt válaszoljuk, félni csak a félelemtől kell. Köszönjük Devecser, köszönjük Kolontár! – mondott hálát a kormányfő.
2010-ben egy hatalmas közös vállalkozásba kezdtünk, hogy megépítsük az erős Magyarországot, ahol jobb lehet az életünk, mondta Orbán, hozzátéve: tudtuk, hogy ez nem lesz sétagalopp, de legyőztük a kishitűségünket. Az előző kormányok nyolc éve alatt felhalmozott hibák és az elmúlt húsz év mulasztásai kapcsán az országot az elsüllyedt Costa Concordiához hasonlította, amelyet elhagyott a kapitánya. A „zátonyra futtatott Magyarország” három legnagyobb problémájának az adósságcsapdát, a munka becsületének elveszítését és a tartalékok tartalékok hiányát nevezte. Orbán emlékeztetett: 1998 és 2002 között már sikerült kiverekedni magunkat az adósságcsapdából, ám a szocialisták az önkormányzatok mellett eladósították az államot is.
„E nélkül most annyi pénzünk lenne, hogy mi adnánk kölcsön az IMF-nek, és azon vitatkoznánk, mennyi légitársaságunk legyen, vagy mennyit emeljünk a nyugdíjakon.” Elmondta Orbán azt is, hogy az is nyomasztó volt, hogy nem érte meg dolgozni, bátorság kellett ahhoz, hogy valaki erre vállalkozzon. Viszont munka nélkül nem lesz növekedés – mondta a miniszterelnök.
Az adórendszert úgy jellemezte: minden volt, csak progresszív nem, csak az járt jól, aki kijátszotta és büntette a teljesítményt. Ez vezetett oda, hogy 2010-ben kétmillió adófizető tartotta fenn a tízmilliós Magyarországot.
Az eladósodás magával hozta a hónapról hónapra élést, a családi tartalékok hiányát, ami azt jelentette, hogy baj esetén nincs hová nyúlni – hangsúlyozta a miniszterelnök. Orbán szerint szinte mindenki rosszul járt a 2010-ben lezárult korszakban, de jó páran sokak kárára meggazdagodtak. A politikus példaként hozta föl a magánnyugdíj-pénztárakat, ahol a válság alatt fizették a legnagyobb jutalmakat. Kiemelte azt is, hogy a legutóbbi napokban a 4-es metró felkerült a legkárosabb beruházások listájára.
Orbán Viktor úgy látja, mindennek az lett a vége, hogy egy kifizetetlen horribilis számla maradt hátra. Erre a számlára a baloldal azt mondta, fizessék ki az emberek – tette hozzá. Ezzel szemben az emberek 2010-ben egy kétharmados nemet mondtak erre a politikára – hangsúlyozta Orbán Viktor.
A miniszterelnök szólt arról is, hogy bár nem volt az ínyére, kivetették a bankadót, a válságadót, és bevezették a végtörlesztést, de nem volt vesztegetni való idő, az ország érdekében meg kellett ezt tenni. Sokan azt mondják, térjünk vissza azokhoz a módszerekhez, amellyel eladósították az országot – tette hozzá. „Mindenkivel együttműködök, akik segíti az erős Magyarország megteremtését, de harcolok azokkal szemben, akik a régi módszereket szeretnék viszontlátni.”
Új szelek fújnak Európában
– Ma már Európában is új szelek fújnak; ami tegnap elképzelhetetlen volt, mára bevett gyakorlat. A mi vágyainkban nincsen semmi rendkívüli, egy erős, független, szabad országot akarunk, ami biztonságot nyújt mindannyiunk számára – mondta a kormányfő, hozzátéve, az a tétje a kormány küzdelmének, hogy a középosztályi életet hogyan tudja megőrizni azoknak, akik már elérték, illetve hogyan segítheti a szegényebbeket, hogy elérjék.
Magyarország új alapokon áll, visszavonhatatlan tény, ezeket az alapokat senki sem szedheti fel a magyarok talpa alól. Akinek kétsége van, idézze fel a békemenetben részt vevők derűs elszántságát – figyelmeztetett Orbán.
Szerinte senkitől sem lehet elvárni, hogy tisztességgel dolgozzon, ha tudja, nincs értelme a munkájának. „Ezért fordultunk szembe az adósrabszolgasággal.” Azt nem gondolja senki, hogy a korábban felvett hiteleket csak úgy el lehet törölni – hiába esne jól -, de azt egész egyszerűen nem fogadhatjuk el, hogy az emberek lakásuk helyett a devizahitelüket hagyják a gyermekeikre – fogalmazott. Kiemelte: a végtörlesztéssel 160 ezer család kiszabadulhatott a nyomosztó devizateher alól. Ez nem csak az ő számukra jelent megkönnyebbülést, hanem ez azt is jelenti, hogy az ország küldő devizaadósságából 766 milliárdot sikerült átváltani.
Már van értelme többet, jobban dolgozni
Sikeresen és jelentősen csökkentettük az adósságot is, emelte ki a kormányfő. Elmondta, ha nem fékeztük volna meg az adósság növekedését, akkor most ott tartanánk, mint Görögország. A hitelezőink uralkodnának felettünk, tette hozzá. Most azonban még nem érezhetjük biztonságban függetlenségünket. A Széll Kálmán-terv végrehajtása 83 százalékon áll, van még feladat, hangsúlyozta Orbán Viktor.
Tudom, hogy sokan nem szeretik az új adórendszert, érvelt a miniszterelnök, de nincs olyan szisztéma, amit mindenki szeretne. „A gazdagok mindig megtalálják a módját, hogy kivonják jövedelmüket az adózás alól, ezért van szükség az arányos adórendszerre” – tette hozzá. A társadalmi igazságot nem az adórendszeren kell számon kérni, hanem a szociális rendszeren. Orbán Viktor elmondta, most már van értelme többet, jobban dolgozni, mert arányosan dolgozhatunk. „Az új adórendszerre 2013. január 1-től tudunk átállni, és biztosra veszem, ha a beüzemeltük azt, működni fog.”
Orbán Viktor azonban hozzátette: a mi politikánk túlnyúlik a középosztály képviseletén. A miniszterelnök úgy fogalmazott: érdekegyeztetésre van szükség a leszakadók és a középréteg között, hiszen utóbbi érdeke is, hogy kevesen éljenek segélyből.
Forrás: MTi/mno.hu
Tizennegyedik országértékelő beszédét tartotta Orbán Viktor miniszterelnök 2012. február 7-én, a Millenárison. A kormányfő úgy fogalmazott: Magyarország új alapokon áll, és ezeket az alapokat senki sem szedheti fel.
Hosszú lesz, itt-ott meredek, csatolják be az öveket – kezdte Orbán Viktor miniszterelnök keddi évértékelő beszédét a Millenárison. A miniszterelnök idézte Abraham Lincoln volt amerikai elnök mondását miszerint az emberektől kapott felhatalmazással, az emberek érdekében kell cselekedni, amely a demokratikus kormányzás lényegét jelenti. Nagy kár, hogy ez az észjárás kifelé megy a divatból és populizmusnak minősül – tette hozzá.
Orbán köszönetet mondott azoknak, akik a hazánkra zúdított pergőtűzben kiálltak Magyarországért a január 21-i békemenet során. A politika nem a balett-táncosok világa, de igenis számít, hogy együtt érezzenek és erőt adjanak nekünk az emberek, nem sajnáltatni akarjuk magunkat, nem olcsó szendergésre vágyunk – fogalmazott.
Napra pontosan egy éve találkoztunk ugyanitt és ugyanebből a célból, kevesen gondolták akkor, mi minden vár ránk 2011-ben. Az tisztán látszott, hogy a kommunizmus bukása után a legnehezebb év elé nézünk – mondta a miniszterelnök. Felidézte, tavaly az EU-ban 13 kormány bukott meg, és szomszédjaink közül négyben – Szlovéniában, Szlovákiában, Horvátországban és Romániában – is – fejtette ki Orbán Viktor.
Korábban stabilnak látszó országokban alakultak ki zavargások, bénították meg egész országrészek működését – fogalmazott, példaként említve Hollandiát. Meglátása szerint olyan veszélyek tűntek fel a horizonton, mint a fizetésképtelenség, és már nem tartoznak a sci-fi kategóriájába az eurózóna széteséséről szóló találgatások. A 2012-es évre szóló gazdasági előrejelzéseket naponta kiigazítják, és mindig lefelé. – A 2011-es év megrendítő volt Európa számára, a jövőbe vetett remények megingására gondolok. Európa lassan olyan lesz, mint az alkohol, nagy célok elérésére ösztönöz de megakadályozza, hogy elérjük azokat – tette hozzá a miniszterelnök.
Félni csak a félelemtől kell
– Annál különösebb, de igaz, hogy az Európát megrázó válság közepette két kis magyar település megmutatta, van kiút a mélységből – hangsúlyozta a miniszterelnök. Kiemelte: Devecser és Kolontár újjászületése megmutatta, nincs olyan mélypont, melyből ne lehetne újjáépíteni. – Nekik mindenüket elsodorta a vörösiszap-áradat. Jártam ott, emlékszem az ottaniak arcára – ecsetelte Orbán Viktor. Hangsúlyozta, van olyan, hogy megrepednek a biztos alapok, ez is egy ilyen helyzet volt.
– Magyarország most olyan helyzetben van, mint korábban Kolontár és Devecser. Sokan felteszik most a kérdést, mi van, ha elsüllyedünk a bajban, ha mi, a mostani kormány sem tudja megoldani a gondokat. Mi viszont most azt válaszoljuk, félni csak a félelemtől kell. Köszönjük Devecser, köszönjük Kolontár! – mondott hálát a kormányfő.
2010-ben egy hatalmas közös vállalkozásba kezdtünk, hogy megépítsük az erős Magyarországot, ahol jobb lehet az életünk, mondta Orbán, hozzátéve: tudtuk, hogy ez nem lesz sétagalopp, de legyőztük a kishitűségünket. Az előző kormányok nyolc éve alatt felhalmozott hibák és az elmúlt húsz év mulasztásai kapcsán az országot az elsüllyedt Costa Concordiához hasonlította, amelyet elhagyott a kapitánya. A „zátonyra futtatott Magyarország” három legnagyobb problémájának az adósságcsapdát, a munka becsületének elveszítését és a tartalékok tartalékok hiányát nevezte. Orbán emlékeztetett: 1998 és 2002 között már sikerült kiverekedni magunkat az adósságcsapdából, ám a szocialisták az önkormányzatok mellett eladósították az államot is.
„E nélkül most annyi pénzünk lenne, hogy mi adnánk kölcsön az IMF-nek, és azon vitatkoznánk, mennyi légitársaságunk legyen, vagy mennyit emeljünk a nyugdíjakon.” Elmondta Orbán azt is, hogy az is nyomasztó volt, hogy nem érte meg dolgozni, bátorság kellett ahhoz, hogy valaki erre vállalkozzon. Viszont munka nélkül nem lesz növekedés – mondta a miniszterelnök.
Az adórendszert úgy jellemezte: minden volt, csak progresszív nem, csak az járt jól, aki kijátszotta és büntette a teljesítményt. Ez vezetett oda, hogy 2010-ben kétmillió adófizető tartotta fenn a tízmilliós Magyarországot.
Az eladósodás magával hozta a hónapról hónapra élést, a családi tartalékok hiányát, ami azt jelentette, hogy baj esetén nincs hová nyúlni – hangsúlyozta a miniszterelnök. Orbán szerint szinte mindenki rosszul járt a 2010-ben lezárult korszakban, de jó páran sokak kárára meggazdagodtak. A politikus példaként hozta föl a magánnyugdíj-pénztárakat, ahol a válság alatt fizették a legnagyobb jutalmakat. Kiemelte azt is, hogy a legutóbbi napokban a 4-es metró felkerült a legkárosabb beruházások listájára.
Orbán Viktor úgy látja, mindennek az lett a vége, hogy egy kifizetetlen horribilis számla maradt hátra. Erre a számlára a baloldal azt mondta, fizessék ki az emberek – tette hozzá. Ezzel szemben az emberek 2010-ben egy kétharmados nemet mondtak erre a politikára – hangsúlyozta Orbán Viktor.
A miniszterelnök szólt arról is, hogy bár nem volt az ínyére, kivetették a bankadót, a válságadót, és bevezették a végtörlesztést, de nem volt vesztegetni való idő, az ország érdekében meg kellett ezt tenni. Sokan azt mondják, térjünk vissza azokhoz a módszerekhez, amellyel eladósították az országot – tette hozzá. „Mindenkivel együttműködök, akik segíti az erős Magyarország megteremtését, de harcolok azokkal szemben, akik a régi módszereket szeretnék viszontlátni.”
Új szelek fújnak Európában
– Ma már Európában is új szelek fújnak; ami tegnap elképzelhetetlen volt, mára bevett gyakorlat. A mi vágyainkban nincsen semmi rendkívüli, egy erős, független, szabad országot akarunk, ami biztonságot nyújt mindannyiunk számára – mondta a kormányfő, hozzátéve, az a tétje a kormány küzdelmének, hogy a középosztályi életet hogyan tudja megőrizni azoknak, akik már elérték, illetve hogyan segítheti a szegényebbeket, hogy elérjék.
Magyarország új alapokon áll, visszavonhatatlan tény, ezeket az alapokat senki sem szedheti fel a magyarok talpa alól. Akinek kétsége van, idézze fel a békemenetben részt vevők derűs elszántságát – figyelmeztetett Orbán.
Szerinte senkitől sem lehet elvárni, hogy tisztességgel dolgozzon, ha tudja, nincs értelme a munkájának. „Ezért fordultunk szembe az adósrabszolgasággal.” Azt nem gondolja senki, hogy a korábban felvett hiteleket csak úgy el lehet törölni – hiába esne jól -, de azt egész egyszerűen nem fogadhatjuk el, hogy az emberek lakásuk helyett a devizahitelüket hagyják a gyermekeikre – fogalmazott. Kiemelte: a végtörlesztéssel 160 ezer család kiszabadulhatott a nyomosztó devizateher alól. Ez nem csak az ő számukra jelent megkönnyebbülést, hanem ez azt is jelenti, hogy az ország küldő devizaadósságából 766 milliárdot sikerült átváltani.
Már van értelme többet, jobban dolgozni
Sikeresen és jelentősen csökkentettük az adósságot is, emelte ki a kormányfő. Elmondta, ha nem fékeztük volna meg az adósság növekedését, akkor most ott tartanánk, mint Görögország. A hitelezőink uralkodnának felettünk, tette hozzá. Most azonban még nem érezhetjük biztonságban függetlenségünket. A Széll Kálmán-terv végrehajtása 83 százalékon áll, van még feladat, hangsúlyozta Orbán Viktor.
Tudom, hogy sokan nem szeretik az új adórendszert, érvelt a miniszterelnök, de nincs olyan szisztéma, amit mindenki szeretne. „A gazdagok mindig megtalálják a módját, hogy kivonják jövedelmüket az adózás alól, ezért van szükség az arányos adórendszerre” – tette hozzá. A társadalmi igazságot nem az adórendszeren kell számon kérni, hanem a szociális rendszeren. Orbán Viktor elmondta, most már van értelme többet, jobban dolgozni, mert arányosan dolgozhatunk. „Az új adórendszerre 2013. január 1-től tudunk átállni, és biztosra veszem, ha a beüzemeltük azt, működni fog.”
Orbán Viktor azonban hozzátette: a mi politikánk túlnyúlik a középosztály képviseletén. A miniszterelnök úgy fogalmazott: érdekegyeztetésre van szükség a leszakadók és a középréteg között, hiszen utóbbi érdeke is, hogy kevesen éljenek segélyből.
Forrás: MTi/mno.hu
Tizennegyedik országértékelő beszédét tartotta Orbán Viktor miniszterelnök 2012. február 7-én, a Millenárison. A kormányfő úgy fogalmazott: Magyarország új alapokon áll, és ezeket az alapokat senki sem szedheti fel.
Hosszú lesz, itt-ott meredek, csatolják be az öveket – kezdte Orbán Viktor miniszterelnök keddi évértékelő beszédét a Millenárison. A miniszterelnök idézte Abraham Lincoln volt amerikai elnök mondását miszerint az emberektől kapott felhatalmazással, az emberek érdekében kell cselekedni, amely a demokratikus kormányzás lényegét jelenti. Nagy kár, hogy ez az észjárás kifelé megy a divatból és populizmusnak minősül – tette hozzá.
Orbán köszönetet mondott azoknak, akik a hazánkra zúdított pergőtűzben kiálltak Magyarországért a január 21-i békemenet során. A politika nem a balett-táncosok világa, de igenis számít, hogy együtt érezzenek és erőt adjanak nekünk az emberek, nem sajnáltatni akarjuk magunkat, nem olcsó szendergésre vágyunk – fogalmazott.
Napra pontosan egy éve találkoztunk ugyanitt és ugyanebből a célból, kevesen gondolták akkor, mi minden vár ránk 2011-ben. Az tisztán látszott, hogy a kommunizmus bukása után a legnehezebb év elé nézünk – mondta a miniszterelnök. Felidézte, tavaly az EU-ban 13 kormány bukott meg, és szomszédjaink közül négyben – Szlovéniában, Szlovákiában, Horvátországban és Romániában – is – fejtette ki Orbán Viktor.
Korábban stabilnak látszó országokban alakultak ki zavargások, bénították meg egész országrészek működését – fogalmazott, példaként említve Hollandiát. Meglátása szerint olyan veszélyek tűntek fel a horizonton, mint a fizetésképtelenség, és már nem tartoznak a sci-fi kategóriájába az eurózóna széteséséről szóló találgatások. A 2012-es évre szóló gazdasági előrejelzéseket naponta kiigazítják, és mindig lefelé. – A 2011-es év megrendítő volt Európa számára, a jövőbe vetett remények megingására gondolok. Európa lassan olyan lesz, mint az alkohol, nagy célok elérésére ösztönöz de megakadályozza, hogy elérjük azokat – tette hozzá a miniszterelnök.
Félni csak a félelemtől kell
– Annál különösebb, de igaz, hogy az Európát megrázó válság közepette két kis magyar település megmutatta, van kiút a mélységből – hangsúlyozta a miniszterelnök. Kiemelte: Devecser és Kolontár újjászületése megmutatta, nincs olyan mélypont, melyből ne lehetne újjáépíteni. – Nekik mindenüket elsodorta a vörösiszap-áradat. Jártam ott, emlékszem az ottaniak arcára – ecsetelte Orbán Viktor. Hangsúlyozta, van olyan, hogy megrepednek a biztos alapok, ez is egy ilyen helyzet volt.
– Magyarország most olyan helyzetben van, mint korábban Kolontár és Devecser. Sokan felteszik most a kérdést, mi van, ha elsüllyedünk a bajban, ha mi, a mostani kormány sem tudja megoldani a gondokat. Mi viszont most azt válaszoljuk, félni csak a félelemtől kell. Köszönjük Devecser, köszönjük Kolontár! – mondott hálát a kormányfő.
2010-ben egy hatalmas közös vállalkozásba kezdtünk, hogy megépítsük az erős Magyarországot, ahol jobb lehet az életünk, mondta Orbán, hozzátéve: tudtuk, hogy ez nem lesz sétagalopp, de legyőztük a kishitűségünket. Az előző kormányok nyolc éve alatt felhalmozott hibák és az elmúlt húsz év mulasztásai kapcsán az országot az elsüllyedt Costa Concordiához hasonlította, amelyet elhagyott a kapitánya. A „zátonyra futtatott Magyarország” három legnagyobb problémájának az adósságcsapdát, a munka becsületének elveszítését és a tartalékok tartalékok hiányát nevezte. Orbán emlékeztetett: 1998 és 2002 között már sikerült kiverekedni magunkat az adósságcsapdából, ám a szocialisták az önkormányzatok mellett eladósították az államot is.
„E nélkül most annyi pénzünk lenne, hogy mi adnánk kölcsön az IMF-nek, és azon vitatkoznánk, mennyi légitársaságunk legyen, vagy mennyit emeljünk a nyugdíjakon.” Elmondta Orbán azt is, hogy az is nyomasztó volt, hogy nem érte meg dolgozni, bátorság kellett ahhoz, hogy valaki erre vállalkozzon. Viszont munka nélkül nem lesz növekedés – mondta a miniszterelnök.
Az adórendszert úgy jellemezte: minden volt, csak progresszív nem, csak az járt jól, aki kijátszotta és büntette a teljesítményt. Ez vezetett oda, hogy 2010-ben kétmillió adófizető tartotta fenn a tízmilliós Magyarországot.
Az eladósodás magával hozta a hónapról hónapra élést, a családi tartalékok hiányát, ami azt jelentette, hogy baj esetén nincs hová nyúlni – hangsúlyozta a miniszterelnök. Orbán szerint szinte mindenki rosszul járt a 2010-ben lezárult korszakban, de jó páran sokak kárára meggazdagodtak. A politikus példaként hozta föl a magánnyugdíj-pénztárakat, ahol a válság alatt fizették a legnagyobb jutalmakat. Kiemelte azt is, hogy a legutóbbi napokban a 4-es metró felkerült a legkárosabb beruházások listájára.
Orbán Viktor úgy látja, mindennek az lett a vége, hogy egy kifizetetlen horribilis számla maradt hátra. Erre a számlára a baloldal azt mondta, fizessék ki az emberek – tette hozzá. Ezzel szemben az emberek 2010-ben egy kétharmados nemet mondtak erre a politikára – hangsúlyozta Orbán Viktor.
A miniszterelnök szólt arról is, hogy bár nem volt az ínyére, kivetették a bankadót, a válságadót, és bevezették a végtörlesztést, de nem volt vesztegetni való idő, az ország érdekében meg kellett ezt tenni. Sokan azt mondják, térjünk vissza azokhoz a módszerekhez, amellyel eladósították az országot – tette hozzá. „Mindenkivel együttműködök, akik segíti az erős Magyarország megteremtését, de harcolok azokkal szemben, akik a régi módszereket szeretnék viszontlátni.”
Új szelek fújnak Európában
– Ma már Európában is új szelek fújnak; ami tegnap elképzelhetetlen volt, mára bevett gyakorlat. A mi vágyainkban nincsen semmi rendkívüli, egy erős, független, szabad országot akarunk, ami biztonságot nyújt mindannyiunk számára – mondta a kormányfő, hozzátéve, az a tétje a kormány küzdelmének, hogy a középosztályi életet hogyan tudja megőrizni azoknak, akik már elérték, illetve hogyan segítheti a szegényebbeket, hogy elérjék.
Magyarország új alapokon áll, visszavonhatatlan tény, ezeket az alapokat senki sem szedheti fel a magyarok talpa alól. Akinek kétsége van, idézze fel a békemenetben részt vevők derűs elszántságát – figyelmeztetett Orbán.
Szerinte senkitől sem lehet elvárni, hogy tisztességgel dolgozzon, ha tudja, nincs értelme a munkájának. „Ezért fordultunk szembe az adósrabszolgasággal.” Azt nem gondolja senki, hogy a korábban felvett hiteleket csak úgy el lehet törölni – hiába esne jól -, de azt egész egyszerűen nem fogadhatjuk el, hogy az emberek lakásuk helyett a devizahitelüket hagyják a gyermekeikre – fogalmazott. Kiemelte: a végtörlesztéssel 160 ezer család kiszabadulhatott a nyomosztó devizateher alól. Ez nem csak az ő számukra jelent megkönnyebbülést, hanem ez azt is jelenti, hogy az ország küldő devizaadósságából 766 milliárdot sikerült átváltani.
Már van értelme többet, jobban dolgozni
Sikeresen és jelentősen csökkentettük az adósságot is, emelte ki a kormányfő. Elmondta, ha nem fékeztük volna meg az adósság növekedését, akkor most ott tartanánk, mint Görögország. A hitelezőink uralkodnának felettünk, tette hozzá. Most azonban még nem érezhetjük biztonságban függetlenségünket. A Széll Kálmán-terv végrehajtása 83 százalékon áll, van még feladat, hangsúlyozta Orbán Viktor.
Tudom, hogy sokan nem szeretik az új adórendszert, érvelt a miniszterelnök, de nincs olyan szisztéma, amit mindenki szeretne. „A gazdagok mindig megtalálják a módját, hogy kivonják jövedelmüket az adózás alól, ezért van szükség az arányos adórendszerre” – tette hozzá. A társadalmi igazságot nem az adórendszeren kell számon kérni, hanem a szociális rendszeren. Orbán Viktor elmondta, most már van értelme többet, jobban dolgozni, mert arányosan dolgozhatunk. „Az új adórendszerre 2013. január 1-től tudunk átállni, és biztosra veszem, ha a beüzemeltük azt, működni fog.”
Orbán Viktor azonban hozzátette: a mi politikánk túlnyúlik a középosztály képviseletén. A miniszterelnök úgy fogalmazott: érdekegyeztetésre van szükség a leszakadók és a középréteg között, hiszen utóbbi érdeke is, hogy kevesen éljenek segélyből.
Forrás: MTi/mno.hu
Tizennegyedik országértékelő beszédét tartotta Orbán Viktor miniszterelnök 2012. február 7-én, a Millenárison. A kormányfő úgy fogalmazott: Magyarország új alapokon áll, és ezeket az alapokat senki sem szedheti fel.
Hosszú lesz, itt-ott meredek, csatolják be az öveket – kezdte Orbán Viktor miniszterelnök keddi évértékelő beszédét a Millenárison. A miniszterelnök idézte Abraham Lincoln volt amerikai elnök mondását miszerint az emberektől kapott felhatalmazással, az emberek érdekében kell cselekedni, amely a demokratikus kormányzás lényegét jelenti. Nagy kár, hogy ez az észjárás kifelé megy a divatból és populizmusnak minősül – tette hozzá.
Orbán köszönetet mondott azoknak, akik a hazánkra zúdított pergőtűzben kiálltak Magyarországért a január 21-i békemenet során. A politika nem a balett-táncosok világa, de igenis számít, hogy együtt érezzenek és erőt adjanak nekünk az emberek, nem sajnáltatni akarjuk magunkat, nem olcsó szendergésre vágyunk – fogalmazott.
Napra pontosan egy éve találkoztunk ugyanitt és ugyanebből a célból, kevesen gondolták akkor, mi minden vár ránk 2011-ben. Az tisztán látszott, hogy a kommunizmus bukása után a legnehezebb év elé nézünk – mondta a miniszterelnök. Felidézte, tavaly az EU-ban 13 kormány bukott meg, és szomszédjaink közül négyben – Szlovéniában, Szlovákiában, Horvátországban és Romániában – is – fejtette ki Orbán Viktor.
Korábban stabilnak látszó országokban alakultak ki zavargások, bénították meg egész országrészek működését – fogalmazott, példaként említve Hollandiát. Meglátása szerint olyan veszélyek tűntek fel a horizonton, mint a fizetésképtelenség, és már nem tartoznak a sci-fi kategóriájába az eurózóna széteséséről szóló találgatások. A 2012-es évre szóló gazdasági előrejelzéseket naponta kiigazítják, és mindig lefelé. – A 2011-es év megrendítő volt Európa számára, a jövőbe vetett remények megingására gondolok. Európa lassan olyan lesz, mint az alkohol, nagy célok elérésére ösztönöz de megakadályozza, hogy elérjük azokat – tette hozzá a miniszterelnök.
Félni csak a félelemtől kell
– Annál különösebb, de igaz, hogy az Európát megrázó válság közepette két kis magyar település megmutatta, van kiút a mélységből – hangsúlyozta a miniszterelnök. Kiemelte: Devecser és Kolontár újjászületése megmutatta, nincs olyan mélypont, melyből ne lehetne újjáépíteni. – Nekik mindenüket elsodorta a vörösiszap-áradat. Jártam ott, emlékszem az ottaniak arcára – ecsetelte Orbán Viktor. Hangsúlyozta, van olyan, hogy megrepednek a biztos alapok, ez is egy ilyen helyzet volt.
– Magyarország most olyan helyzetben van, mint korábban Kolontár és Devecser. Sokan felteszik most a kérdést, mi van, ha elsüllyedünk a bajban, ha mi, a mostani kormány sem tudja megoldani a gondokat. Mi viszont most azt válaszoljuk, félni csak a félelemtől kell. Köszönjük Devecser, köszönjük Kolontár! – mondott hálát a kormányfő.
2010-ben egy hatalmas közös vállalkozásba kezdtünk, hogy megépítsük az erős Magyarországot, ahol jobb lehet az életünk, mondta Orbán, hozzátéve: tudtuk, hogy ez nem lesz sétagalopp, de legyőztük a kishitűségünket. Az előző kormányok nyolc éve alatt felhalmozott hibák és az elmúlt húsz év mulasztásai kapcsán az országot az elsüllyedt Costa Concordiához hasonlította, amelyet elhagyott a kapitánya. A „zátonyra futtatott Magyarország” három legnagyobb problémájának az adósságcsapdát, a munka becsületének elveszítését és a tartalékok tartalékok hiányát nevezte. Orbán emlékeztetett: 1998 és 2002 között már sikerült kiverekedni magunkat az adósságcsapdából, ám a szocialisták az önkormányzatok mellett eladósították az államot is.
„E nélkül most annyi pénzünk lenne, hogy mi adnánk kölcsön az IMF-nek, és azon vitatkoznánk, mennyi légitársaságunk legyen, vagy mennyit emeljünk a nyugdíjakon.” Elmondta Orbán azt is, hogy az is nyomasztó volt, hogy nem érte meg dolgozni, bátorság kellett ahhoz, hogy valaki erre vállalkozzon. Viszont munka nélkül nem lesz növekedés – mondta a miniszterelnök.
Az adórendszert úgy jellemezte: minden volt, csak progresszív nem, csak az járt jól, aki kijátszotta és büntette a teljesítményt. Ez vezetett oda, hogy 2010-ben kétmillió adófizető tartotta fenn a tízmilliós Magyarországot.
Az eladósodás magával hozta a hónapról hónapra élést, a családi tartalékok hiányát, ami azt jelentette, hogy baj esetén nincs hová nyúlni – hangsúlyozta a miniszterelnök. Orbán szerint szinte mindenki rosszul járt a 2010-ben lezárult korszakban, de jó páran sokak kárára meggazdagodtak. A politikus példaként hozta föl a magánnyugdíj-pénztárakat, ahol a válság alatt fizették a legnagyobb jutalmakat. Kiemelte azt is, hogy a legutóbbi napokban a 4-es metró felkerült a legkárosabb beruházások listájára.
Orbán Viktor úgy látja, mindennek az lett a vége, hogy egy kifizetetlen horribilis számla maradt hátra. Erre a számlára a baloldal azt mondta, fizessék ki az emberek – tette hozzá. Ezzel szemben az emberek 2010-ben egy kétharmados nemet mondtak erre a politikára – hangsúlyozta Orbán Viktor.
A miniszterelnök szólt arról is, hogy bár nem volt az ínyére, kivetették a bankadót, a válságadót, és bevezették a végtörlesztést, de nem volt vesztegetni való idő, az ország érdekében meg kellett ezt tenni. Sokan azt mondják, térjünk vissza azokhoz a módszerekhez, amellyel eladósították az országot – tette hozzá. „Mindenkivel együttműködök, akik segíti az erős Magyarország megteremtését, de harcolok azokkal szemben, akik a régi módszereket szeretnék viszontlátni.”
Új szelek fújnak Európában
– Ma már Európában is új szelek fújnak; ami tegnap elképzelhetetlen volt, mára bevett gyakorlat. A mi vágyainkban nincsen semmi rendkívüli, egy erős, független, szabad országot akarunk, ami biztonságot nyújt mindannyiunk számára – mondta a kormányfő, hozzátéve, az a tétje a kormány küzdelmének, hogy a középosztályi életet hogyan tudja megőrizni azoknak, akik már elérték, illetve hogyan segítheti a szegényebbeket, hogy elérjék.
Magyarország új alapokon áll, visszavonhatatlan tény, ezeket az alapokat senki sem szedheti fel a magyarok talpa alól. Akinek kétsége van, idézze fel a békemenetben részt vevők derűs elszántságát – figyelmeztetett Orbán.
Szerinte senkitől sem lehet elvárni, hogy tisztességgel dolgozzon, ha tudja, nincs értelme a munkájának. „Ezért fordultunk szembe az adósrabszolgasággal.” Azt nem gondolja senki, hogy a korábban felvett hiteleket csak úgy el lehet törölni – hiába esne jól -, de azt egész egyszerűen nem fogadhatjuk el, hogy az emberek lakásuk helyett a devizahitelüket hagyják a gyermekeikre – fogalmazott. Kiemelte: a végtörlesztéssel 160 ezer család kiszabadulhatott a nyomosztó devizateher alól. Ez nem csak az ő számukra jelent megkönnyebbülést, hanem ez azt is jelenti, hogy az ország küldő devizaadósságából 766 milliárdot sikerült átváltani.
Már van értelme többet, jobban dolgozni
Sikeresen és jelentősen csökkentettük az adósságot is, emelte ki a kormányfő. Elmondta, ha nem fékeztük volna meg az adósság növekedését, akkor most ott tartanánk, mint Görögország. A hitelezőink uralkodnának felettünk, tette hozzá. Most azonban még nem érezhetjük biztonságban függetlenségünket. A Széll Kálmán-terv végrehajtása 83 százalékon áll, van még feladat, hangsúlyozta Orbán Viktor.
Tudom, hogy sokan nem szeretik az új adórendszert, érvelt a miniszterelnök, de nincs olyan szisztéma, amit mindenki szeretne. „A gazdagok mindig megtalálják a módját, hogy kivonják jövedelmüket az adózás alól, ezért van szükség az arányos adórendszerre” – tette hozzá. A társadalmi igazságot nem az adórendszeren kell számon kérni, hanem a szociális rendszeren. Orbán Viktor elmondta, most már van értelme többet, jobban dolgozni, mert arányosan dolgozhatunk. „Az új adórendszerre 2013. január 1-től tudunk átállni, és biztosra veszem, ha a beüzemeltük azt, működni fog.”
Orbán Viktor azonban hozzátette: a mi politikánk túlnyúlik a középosztály képviseletén. A miniszterelnök úgy fogalmazott: érdekegyeztetésre van szükség a leszakadók és a középréteg között, hiszen utóbbi érdeke is, hogy kevesen éljenek segélyből.
Forrás: MTi/mno.hu
Tizennegyedik országértékelő beszédét tartotta Orbán Viktor miniszterelnök 2012. február 7-én, a Millenárison. A kormányfő úgy fogalmazott: Magyarország új alapokon áll, és ezeket az alapokat senki sem szedheti fel.
Hosszú lesz, itt-ott meredek, csatolják be az öveket – kezdte Orbán Viktor miniszterelnök keddi évértékelő beszédét a Millenárison. A miniszterelnök idézte Abraham Lincoln volt amerikai elnök mondását miszerint az emberektől kapott felhatalmazással, az emberek érdekében kell cselekedni, amely a demokratikus kormányzás lényegét jelenti. Nagy kár, hogy ez az észjárás kifelé megy a divatból és populizmusnak minősül – tette hozzá.
Orbán köszönetet mondott azoknak, akik a hazánkra zúdított pergőtűzben kiálltak Magyarországért a január 21-i békemenet során. A politika nem a balett-táncosok világa, de igenis számít, hogy együtt érezzenek és erőt adjanak nekünk az emberek, nem sajnáltatni akarjuk magunkat, nem olcsó szendergésre vágyunk – fogalmazott.
Napra pontosan egy éve találkoztunk ugyanitt és ugyanebből a célból, kevesen gondolták akkor, mi minden vár ránk 2011-ben. Az tisztán látszott, hogy a kommunizmus bukása után a legnehezebb év elé nézünk – mondta a miniszterelnök. Felidézte, tavaly az EU-ban 13 kormány bukott meg, és szomszédjaink közül négyben – Szlovéniában, Szlovákiában, Horvátországban és Romániában – is – fejtette ki Orbán Viktor.
Korábban stabilnak látszó országokban alakultak ki zavargások, bénították meg egész országrészek működését – fogalmazott, példaként említve Hollandiát. Meglátása szerint olyan veszélyek tűntek fel a horizonton, mint a fizetésképtelenség, és már nem tartoznak a sci-fi kategóriájába az eurózóna széteséséről szóló találgatások. A 2012-es évre szóló gazdasági előrejelzéseket naponta kiigazítják, és mindig lefelé. – A 2011-es év megrendítő volt Európa számára, a jövőbe vetett remények megingására gondolok. Európa lassan olyan lesz, mint az alkohol, nagy célok elérésére ösztönöz de megakadályozza, hogy elérjük azokat – tette hozzá a miniszterelnök.
Félni csak a félelemtől kell
– Annál különösebb, de igaz, hogy az Európát megrázó válság közepette két kis magyar település megmutatta, van kiút a mélységből – hangsúlyozta a miniszterelnök. Kiemelte: Devecser és Kolontár újjászületése megmutatta, nincs olyan mélypont, melyből ne lehetne újjáépíteni. – Nekik mindenüket elsodorta a vörösiszap-áradat. Jártam ott, emlékszem az ottaniak arcára – ecsetelte Orbán Viktor. Hangsúlyozta, van olyan, hogy megrepednek a biztos alapok, ez is egy ilyen helyzet volt.
– Magyarország most olyan helyzetben van, mint korábban Kolontár és Devecser. Sokan felteszik most a kérdést, mi van, ha elsüllyedünk a bajban, ha mi, a mostani kormány sem tudja megoldani a gondokat. Mi viszont most azt válaszoljuk, félni csak a félelemtől kell. Köszönjük Devecser, köszönjük Kolontár! – mondott hálát a kormányfő.
2010-ben egy hatalmas közös vállalkozásba kezdtünk, hogy megépítsük az erős Magyarországot, ahol jobb lehet az életünk, mondta Orbán, hozzátéve: tudtuk, hogy ez nem lesz sétagalopp, de legyőztük a kishitűségünket. Az előző kormányok nyolc éve alatt felhalmozott hibák és az elmúlt húsz év mulasztásai kapcsán az országot az elsüllyedt Costa Concordiához hasonlította, amelyet elhagyott a kapitánya. A „zátonyra futtatott Magyarország” három legnagyobb problémájának az adósságcsapdát, a munka becsületének elveszítését és a tartalékok tartalékok hiányát nevezte. Orbán emlékeztetett: 1998 és 2002 között már sikerült kiverekedni magunkat az adósságcsapdából, ám a szocialisták az önkormányzatok mellett eladósították az államot is.
„E nélkül most annyi pénzünk lenne, hogy mi adnánk kölcsön az IMF-nek, és azon vitatkoznánk, mennyi légitársaságunk legyen, vagy mennyit emeljünk a nyugdíjakon.” Elmondta Orbán azt is, hogy az is nyomasztó volt, hogy nem érte meg dolgozni, bátorság kellett ahhoz, hogy valaki erre vállalkozzon. Viszont munka nélkül nem lesz növekedés – mondta a miniszterelnök.
Az adórendszert úgy jellemezte: minden volt, csak progresszív nem, csak az járt jól, aki kijátszotta és büntette a teljesítményt. Ez vezetett oda, hogy 2010-ben kétmillió adófizető tartotta fenn a tízmilliós Magyarországot.
Az eladósodás magával hozta a hónapról hónapra élést, a családi tartalékok hiányát, ami azt jelentette, hogy baj esetén nincs hová nyúlni – hangsúlyozta a miniszterelnök. Orbán szerint szinte mindenki rosszul járt a 2010-ben lezárult korszakban, de jó páran sokak kárára meggazdagodtak. A politikus példaként hozta föl a magánnyugdíj-pénztárakat, ahol a válság alatt fizették a legnagyobb jutalmakat. Kiemelte azt is, hogy a legutóbbi napokban a 4-es metró felkerült a legkárosabb beruházások listájára.
Orbán Viktor úgy látja, mindennek az lett a vége, hogy egy kifizetetlen horribilis számla maradt hátra. Erre a számlára a baloldal azt mondta, fizessék ki az emberek – tette hozzá. Ezzel szemben az emberek 2010-ben egy kétharmados nemet mondtak erre a politikára – hangsúlyozta Orbán Viktor.
A miniszterelnök szólt arról is, hogy bár nem volt az ínyére, kivetették a bankadót, a válságadót, és bevezették a végtörlesztést, de nem volt vesztegetni való idő, az ország érdekében meg kellett ezt tenni. Sokan azt mondják, térjünk vissza azokhoz a módszerekhez, amellyel eladósították az országot – tette hozzá. „Mindenkivel együttműködök, akik segíti az erős Magyarország megteremtését, de harcolok azokkal szemben, akik a régi módszereket szeretnék viszontlátni.”
Új szelek fújnak Európában
– Ma már Európában is új szelek fújnak; ami tegnap elképzelhetetlen volt, mára bevett gyakorlat. A mi vágyainkban nincsen semmi rendkívüli, egy erős, független, szabad országot akarunk, ami biztonságot nyújt mindannyiunk számára – mondta a kormányfő, hozzátéve, az a tétje a kormány küzdelmének, hogy a középosztályi életet hogyan tudja megőrizni azoknak, akik már elérték, illetve hogyan segítheti a szegényebbeket, hogy elérjék.
Magyarország új alapokon áll, visszavonhatatlan tény, ezeket az alapokat senki sem szedheti fel a magyarok talpa alól. Akinek kétsége van, idézze fel a békemenetben részt vevők derűs elszántságát – figyelmeztetett Orbán.
Szerinte senkitől sem lehet elvárni, hogy tisztességgel dolgozzon, ha tudja, nincs értelme a munkájának. „Ezért fordultunk szembe az adósrabszolgasággal.” Azt nem gondolja senki, hogy a korábban felvett hiteleket csak úgy el lehet törölni – hiába esne jól -, de azt egész egyszerűen nem fogadhatjuk el, hogy az emberek lakásuk helyett a devizahitelüket hagyják a gyermekeikre – fogalmazott. Kiemelte: a végtörlesztéssel 160 ezer család kiszabadulhatott a nyomosztó devizateher alól. Ez nem csak az ő számukra jelent megkönnyebbülést, hanem ez azt is jelenti, hogy az ország küldő devizaadósságából 766 milliárdot sikerült átváltani.
Már van értelme többet, jobban dolgozni
Sikeresen és jelentősen csökkentettük az adósságot is, emelte ki a kormányfő. Elmondta, ha nem fékeztük volna meg az adósság növekedését, akkor most ott tartanánk, mint Görögország. A hitelezőink uralkodnának felettünk, tette hozzá. Most azonban még nem érezhetjük biztonságban függetlenségünket. A Széll Kálmán-terv végrehajtása 83 százalékon áll, van még feladat, hangsúlyozta Orbán Viktor.
Tudom, hogy sokan nem szeretik az új adórendszert, érvelt a miniszterelnök, de nincs olyan szisztéma, amit mindenki szeretne. „A gazdagok mindig megtalálják a módját, hogy kivonják jövedelmüket az adózás alól, ezért van szükség az arányos adórendszerre” – tette hozzá. A társadalmi igazságot nem az adórendszeren kell számon kérni, hanem a szociális rendszeren. Orbán Viktor elmondta, most már van értelme többet, jobban dolgozni, mert arányosan dolgozhatunk. „Az új adórendszerre 2013. január 1-től tudunk átállni, és biztosra veszem, ha a beüzemeltük azt, működni fog.”
Orbán Viktor azonban hozzátette: a mi politikánk túlnyúlik a középosztály képviseletén. A miniszterelnök úgy fogalmazott: érdekegyeztetésre van szükség a leszakadók és a középréteg között, hiszen utóbbi érdeke is, hogy kevesen éljenek segélyből.
Forrás: MTi/mno.hu
Tizennegyedik országértékelő beszédét tartotta Orbán Viktor miniszterelnök 2012. február 7-én, a Millenárison. A kormányfő úgy fogalmazott: Magyarország új alapokon áll, és ezeket az alapokat senki sem szedheti fel.
Hosszú lesz, itt-ott meredek, csatolják be az öveket – kezdte Orbán Viktor miniszterelnök keddi évértékelő beszédét a Millenárison. A miniszterelnök idézte Abraham Lincoln volt amerikai elnök mondását miszerint az emberektől kapott felhatalmazással, az emberek érdekében kell cselekedni, amely a demokratikus kormányzás lényegét jelenti. Nagy kár, hogy ez az észjárás kifelé megy a divatból és populizmusnak minősül – tette hozzá.
Orbán köszönetet mondott azoknak, akik a hazánkra zúdított pergőtűzben kiálltak Magyarországért a január 21-i békemenet során. A politika nem a balett-táncosok világa, de igenis számít, hogy együtt érezzenek és erőt adjanak nekünk az emberek, nem sajnáltatni akarjuk magunkat, nem olcsó szendergésre vágyunk – fogalmazott.
Napra pontosan egy éve találkoztunk ugyanitt és ugyanebből a célból, kevesen gondolták akkor, mi minden vár ránk 2011-ben. Az tisztán látszott, hogy a kommunizmus bukása után a legnehezebb év elé nézünk – mondta a miniszterelnök. Felidézte, tavaly az EU-ban 13 kormány bukott meg, és szomszédjaink közül négyben – Szlovéniában, Szlovákiában, Horvátországban és Romániában – is – fejtette ki Orbán Viktor.
Korábban stabilnak látszó országokban alakultak ki zavargások, bénították meg egész országrészek működését – fogalmazott, példaként említve Hollandiát. Meglátása szerint olyan veszélyek tűntek fel a horizonton, mint a fizetésképtelenség, és már nem tartoznak a sci-fi kategóriájába az eurózóna széteséséről szóló találgatások. A 2012-es évre szóló gazdasági előrejelzéseket naponta kiigazítják, és mindig lefelé. – A 2011-es év megrendítő volt Európa számára, a jövőbe vetett remények megingására gondolok. Európa lassan olyan lesz, mint az alkohol, nagy célok elérésére ösztönöz de megakadályozza, hogy elérjük azokat – tette hozzá a miniszterelnök.
Félni csak a félelemtől kell
– Annál különösebb, de igaz, hogy az Európát megrázó válság közepette két kis magyar település megmutatta, van kiút a mélységből – hangsúlyozta a miniszterelnök. Kiemelte: Devecser és Kolontár újjászületése megmutatta, nincs olyan mélypont, melyből ne lehetne újjáépíteni. – Nekik mindenüket elsodorta a vörösiszap-áradat. Jártam ott, emlékszem az ottaniak arcára – ecsetelte Orbán Viktor. Hangsúlyozta, van olyan, hogy megrepednek a biztos alapok, ez is egy ilyen helyzet volt.
– Magyarország most olyan helyzetben van, mint korábban Kolontár és Devecser. Sokan felteszik most a kérdést, mi van, ha elsüllyedünk a bajban, ha mi, a mostani kormány sem tudja megoldani a gondokat. Mi viszont most azt válaszoljuk, félni csak a félelemtől kell. Köszönjük Devecser, köszönjük Kolontár! – mondott hálát a kormányfő.
2010-ben egy hatalmas közös vállalkozásba kezdtünk, hogy megépítsük az erős Magyarországot, ahol jobb lehet az életünk, mondta Orbán, hozzátéve: tudtuk, hogy ez nem lesz sétagalopp, de legyőztük a kishitűségünket. Az előző kormányok nyolc éve alatt felhalmozott hibák és az elmúlt húsz év mulasztásai kapcsán az országot az elsüllyedt Costa Concordiához hasonlította, amelyet elhagyott a kapitánya. A „zátonyra futtatott Magyarország” három legnagyobb problémájának az adósságcsapdát, a munka becsületének elveszítését és a tartalékok tartalékok hiányát nevezte. Orbán emlékeztetett: 1998 és 2002 között már sikerült kiverekedni magunkat az adósságcsapdából, ám a szocialisták az önkormányzatok mellett eladósították az államot is.
„E nélkül most annyi pénzünk lenne, hogy mi adnánk kölcsön az IMF-nek, és azon vitatkoznánk, mennyi légitársaságunk legyen, vagy mennyit emeljünk a nyugdíjakon.” Elmondta Orbán azt is, hogy az is nyomasztó volt, hogy nem érte meg dolgozni, bátorság kellett ahhoz, hogy valaki erre vállalkozzon. Viszont munka nélkül nem lesz növekedés – mondta a miniszterelnök.
Az adórendszert úgy jellemezte: minden volt, csak progresszív nem, csak az járt jól, aki kijátszotta és büntette a teljesítményt. Ez vezetett oda, hogy 2010-ben kétmillió adófizető tartotta fenn a tízmilliós Magyarországot.
Az eladósodás magával hozta a hónapról hónapra élést, a családi tartalékok hiányát, ami azt jelentette, hogy baj esetén nincs hová nyúlni – hangsúlyozta a miniszterelnök. Orbán szerint szinte mindenki rosszul járt a 2010-ben lezárult korszakban, de jó páran sokak kárára meggazdagodtak. A politikus példaként hozta föl a magánnyugdíj-pénztárakat, ahol a válság alatt fizették a legnagyobb jutalmakat. Kiemelte azt is, hogy a legutóbbi napokban a 4-es metró felkerült a legkárosabb beruházások listájára.
Orbán Viktor úgy látja, mindennek az lett a vége, hogy egy kifizetetlen horribilis számla maradt hátra. Erre a számlára a baloldal azt mondta, fizessék ki az emberek – tette hozzá. Ezzel szemben az emberek 2010-ben egy kétharmados nemet mondtak erre a politikára – hangsúlyozta Orbán Viktor.
A miniszterelnök szólt arról is, hogy bár nem volt az ínyére, kivetették a bankadót, a válságadót, és bevezették a végtörlesztést, de nem volt vesztegetni való idő, az ország érdekében meg kellett ezt tenni. Sokan azt mondják, térjünk vissza azokhoz a módszerekhez, amellyel eladósították az országot – tette hozzá. „Mindenkivel együttműködök, akik segíti az erős Magyarország megteremtését, de harcolok azokkal szemben, akik a régi módszereket szeretnék viszontlátni.”
Új szelek fújnak Európában
– Ma már Európában is új szelek fújnak; ami tegnap elképzelhetetlen volt, mára bevett gyakorlat. A mi vágyainkban nincsen semmi rendkívüli, egy erős, független, szabad országot akarunk, ami biztonságot nyújt mindannyiunk számára – mondta a kormányfő, hozzátéve, az a tétje a kormány küzdelmének, hogy a középosztályi életet hogyan tudja megőrizni azoknak, akik már elérték, illetve hogyan segítheti a szegényebbeket, hogy elérjék.
Magyarország új alapokon áll, visszavonhatatlan tény, ezeket az alapokat senki sem szedheti fel a magyarok talpa alól. Akinek kétsége van, idézze fel a békemenetben részt vevők derűs elszántságát – figyelmeztetett Orbán.
Szerinte senkitől sem lehet elvárni, hogy tisztességgel dolgozzon, ha tudja, nincs értelme a munkájának. „Ezért fordultunk szembe az adósrabszolgasággal.” Azt nem gondolja senki, hogy a korábban felvett hiteleket csak úgy el lehet törölni – hiába esne jól -, de azt egész egyszerűen nem fogadhatjuk el, hogy az emberek lakásuk helyett a devizahitelüket hagyják a gyermekeikre – fogalmazott. Kiemelte: a végtörlesztéssel 160 ezer család kiszabadulhatott a nyomosztó devizateher alól. Ez nem csak az ő számukra jelent megkönnyebbülést, hanem ez azt is jelenti, hogy az ország küldő devizaadósságából 766 milliárdot sikerült átváltani.
Már van értelme többet, jobban dolgozni
Sikeresen és jelentősen csökkentettük az adósságot is, emelte ki a kormányfő. Elmondta, ha nem fékeztük volna meg az adósság növekedését, akkor most ott tartanánk, mint Görögország. A hitelezőink uralkodnának felettünk, tette hozzá. Most azonban még nem érezhetjük biztonságban függetlenségünket. A Széll Kálmán-terv végrehajtása 83 százalékon áll, van még feladat, hangsúlyozta Orbán Viktor.
Tudom, hogy sokan nem szeretik az új adórendszert, érvelt a miniszterelnök, de nincs olyan szisztéma, amit mindenki szeretne. „A gazdagok mindig megtalálják a módját, hogy kivonják jövedelmüket az adózás alól, ezért van szükség az arányos adórendszerre” – tette hozzá. A társadalmi igazságot nem az adórendszeren kell számon kérni, hanem a szociális rendszeren. Orbán Viktor elmondta, most már van értelme többet, jobban dolgozni, mert arányosan dolgozhatunk. „Az új adórendszerre 2013. január 1-től tudunk átállni, és biztosra veszem, ha a beüzemeltük azt, működni fog.”
Orbán Viktor azonban hozzátette: a mi politikánk túlnyúlik a középosztály képviseletén. A miniszterelnök úgy fogalmazott: érdekegyeztetésre van szükség a leszakadók és a középréteg között, hiszen utóbbi érdeke is, hogy kevesen éljenek segélyből.
Forrás: MTi/mno.hu
Tizennegyedik országértékelő beszédét tartotta Orbán Viktor miniszterelnök 2012. február 7-én, a Millenárison. A kormányfő úgy fogalmazott: Magyarország új alapokon áll, és ezeket az alapokat senki sem szedheti fel.
Hosszú lesz, itt-ott meredek, csatolják be az öveket – kezdte Orbán Viktor miniszterelnök keddi évértékelő beszédét a Millenárison. A miniszterelnök idézte Abraham Lincoln volt amerikai elnök mondását miszerint az emberektől kapott felhatalmazással, az emberek érdekében kell cselekedni, amely a demokratikus kormányzás lényegét jelenti. Nagy kár, hogy ez az észjárás kifelé megy a divatból és populizmusnak minősül – tette hozzá.
Orbán köszönetet mondott azoknak, akik a hazánkra zúdított pergőtűzben kiálltak Magyarországért a január 21-i békemenet során. A politika nem a balett-táncosok világa, de igenis számít, hogy együtt érezzenek és erőt adjanak nekünk az emberek, nem sajnáltatni akarjuk magunkat, nem olcsó szendergésre vágyunk – fogalmazott.
Napra pontosan egy éve találkoztunk ugyanitt és ugyanebből a célból, kevesen gondolták akkor, mi minden vár ránk 2011-ben. Az tisztán látszott, hogy a kommunizmus bukása után a legnehezebb év elé nézünk – mondta a miniszterelnök. Felidézte, tavaly az EU-ban 13 kormány bukott meg, és szomszédjaink közül négyben – Szlovéniában, Szlovákiában, Horvátországban és Romániában – is – fejtette ki Orbán Viktor.
Korábban stabilnak látszó országokban alakultak ki zavargások, bénították meg egész országrészek működését – fogalmazott, példaként említve Hollandiát. Meglátása szerint olyan veszélyek tűntek fel a horizonton, mint a fizetésképtelenség, és már nem tartoznak a sci-fi kategóriájába az eurózóna széteséséről szóló találgatások. A 2012-es évre szóló gazdasági előrejelzéseket naponta kiigazítják, és mindig lefelé. – A 2011-es év megrendítő volt Európa számára, a jövőbe vetett remények megingására gondolok. Európa lassan olyan lesz, mint az alkohol, nagy célok elérésére ösztönöz de megakadályozza, hogy elérjük azokat – tette hozzá a miniszterelnök.
Félni csak a félelemtől kell
– Annál különösebb, de igaz, hogy az Európát megrázó válság közepette két kis magyar település megmutatta, van kiút a mélységből – hangsúlyozta a miniszterelnök. Kiemelte: Devecser és Kolontár újjászületése megmutatta, nincs olyan mélypont, melyből ne lehetne újjáépíteni. – Nekik mindenüket elsodorta a vörösiszap-áradat. Jártam ott, emlékszem az ottaniak arcára – ecsetelte Orbán Viktor. Hangsúlyozta, van olyan, hogy megrepednek a biztos alapok, ez is egy ilyen helyzet volt.
– Magyarország most olyan helyzetben van, mint korábban Kolontár és Devecser. Sokan felteszik most a kérdést, mi van, ha elsüllyedünk a bajban, ha mi, a mostani kormány sem tudja megoldani a gondokat. Mi viszont most azt válaszoljuk, félni csak a félelemtől kell. Köszönjük Devecser, köszönjük Kolontár! – mondott hálát a kormányfő.
2010-ben egy hatalmas közös vállalkozásba kezdtünk, hogy megépítsük az erős Magyarországot, ahol jobb lehet az életünk, mondta Orbán, hozzátéve: tudtuk, hogy ez nem lesz sétagalopp, de legyőztük a kishitűségünket. Az előző kormányok nyolc éve alatt felhalmozott hibák és az elmúlt húsz év mulasztásai kapcsán az országot az elsüllyedt Costa Concordiához hasonlította, amelyet elhagyott a kapitánya. A „zátonyra futtatott Magyarország” három legnagyobb problémájának az adósságcsapdát, a munka becsületének elveszítését és a tartalékok tartalékok hiányát nevezte. Orbán emlékeztetett: 1998 és 2002 között már sikerült kiverekedni magunkat az adósságcsapdából, ám a szocialisták az önkormányzatok mellett eladósították az államot is.
„E nélkül most annyi pénzünk lenne, hogy mi adnánk kölcsön az IMF-nek, és azon vitatkoznánk, mennyi légitársaságunk legyen, vagy mennyit emeljünk a nyugdíjakon.” Elmondta Orbán azt is, hogy az is nyomasztó volt, hogy nem érte meg dolgozni, bátorság kellett ahhoz, hogy valaki erre vállalkozzon. Viszont munka nélkül nem lesz növekedés – mondta a miniszterelnök.
Az adórendszert úgy jellemezte: minden volt, csak progresszív nem, csak az járt jól, aki kijátszotta és büntette a teljesítményt. Ez vezetett oda, hogy 2010-ben kétmillió adófizető tartotta fenn a tízmilliós Magyarországot.
Az eladósodás magával hozta a hónapról hónapra élést, a családi tartalékok hiányát, ami azt jelentette, hogy baj esetén nincs hová nyúlni – hangsúlyozta a miniszterelnök. Orbán szerint szinte mindenki rosszul járt a 2010-ben lezárult korszakban, de jó páran sokak kárára meggazdagodtak. A politikus példaként hozta föl a magánnyugdíj-pénztárakat, ahol a válság alatt fizették a legnagyobb jutalmakat. Kiemelte azt is, hogy a legutóbbi napokban a 4-es metró felkerült a legkárosabb beruházások listájára.
Orbán Viktor úgy látja, mindennek az lett a vége, hogy egy kifizetetlen horribilis számla maradt hátra. Erre a számlára a baloldal azt mondta, fizessék ki az emberek – tette hozzá. Ezzel szemben az emberek 2010-ben egy kétharmados nemet mondtak erre a politikára – hangsúlyozta Orbán Viktor.
A miniszterelnök szólt arról is, hogy bár nem volt az ínyére, kivetették a bankadót, a válságadót, és bevezették a végtörlesztést, de nem volt vesztegetni való idő, az ország érdekében meg kellett ezt tenni. Sokan azt mondják, térjünk vissza azokhoz a módszerekhez, amellyel eladósították az országot – tette hozzá. „Mindenkivel együttműködök, akik segíti az erős Magyarország megteremtését, de harcolok azokkal szemben, akik a régi módszereket szeretnék viszontlátni.”
Új szelek fújnak Európában
– Ma már Európában is új szelek fújnak; ami tegnap elképzelhetetlen volt, mára bevett gyakorlat. A mi vágyainkban nincsen semmi rendkívüli, egy erős, független, szabad országot akarunk, ami biztonságot nyújt mindannyiunk számára – mondta a kormányfő, hozzátéve, az a tétje a kormány küzdelmének, hogy a középosztályi életet hogyan tudja megőrizni azoknak, akik már elérték, illetve hogyan segítheti a szegényebbeket, hogy elérjék.
Magyarország új alapokon áll, visszavonhatatlan tény, ezeket az alapokat senki sem szedheti fel a magyarok talpa alól. Akinek kétsége van, idézze fel a békemenetben részt vevők derűs elszántságát – figyelmeztetett Orbán.
Szerinte senkitől sem lehet elvárni, hogy tisztességgel dolgozzon, ha tudja, nincs értelme a munkájának. „Ezért fordultunk szembe az adósrabszolgasággal.” Azt nem gondolja senki, hogy a korábban felvett hiteleket csak úgy el lehet törölni – hiába esne jól -, de azt egész egyszerűen nem fogadhatjuk el, hogy az emberek lakásuk helyett a devizahitelüket hagyják a gyermekeikre – fogalmazott. Kiemelte: a végtörlesztéssel 160 ezer család kiszabadulhatott a nyomosztó devizateher alól. Ez nem csak az ő számukra jelent megkönnyebbülést, hanem ez azt is jelenti, hogy az ország küldő devizaadósságából 766 milliárdot sikerült átváltani.
Már van értelme többet, jobban dolgozni
Sikeresen és jelentősen csökkentettük az adósságot is, emelte ki a kormányfő. Elmondta, ha nem fékeztük volna meg az adósság növekedését, akkor most ott tartanánk, mint Görögország. A hitelezőink uralkodnának felettünk, tette hozzá. Most azonban még nem érezhetjük biztonságban függetlenségünket. A Széll Kálmán-terv végrehajtása 83 százalékon áll, van még feladat, hangsúlyozta Orbán Viktor.
Tudom, hogy sokan nem szeretik az új adórendszert, érvelt a miniszterelnök, de nincs olyan szisztéma, amit mindenki szeretne. „A gazdagok mindig megtalálják a módját, hogy kivonják jövedelmüket az adózás alól, ezért van szükség az arányos adórendszerre” – tette hozzá. A társadalmi igazságot nem az adórendszeren kell számon kérni, hanem a szociális rendszeren. Orbán Viktor elmondta, most már van értelme többet, jobban dolgozni, mert arányosan dolgozhatunk. „Az új adórendszerre 2013. január 1-től tudunk átállni, és biztosra veszem, ha a beüzemeltük azt, működni fog.”
Orbán Viktor azonban hozzátette: a mi politikánk túlnyúlik a középosztály képviseletén. A miniszterelnök úgy fogalmazott: érdekegyeztetésre van szükség a leszakadók és a középréteg között, hiszen utóbbi érdeke is, hogy kevesen éljenek segélyből.
Forrás: MTi/mno.hu
Tizennegyedik országértékelő beszédét tartotta Orbán Viktor miniszterelnök 2012. február 7-én, a Millenárison. A kormányfő úgy fogalmazott: Magyarország új alapokon áll, és ezeket az alapokat senki sem szedheti fel.
Hosszú lesz, itt-ott meredek, csatolják be az öveket – kezdte Orbán Viktor miniszterelnök keddi évértékelő beszédét a Millenárison. A miniszterelnök idézte Abraham Lincoln volt amerikai elnök mondását miszerint az emberektől kapott felhatalmazással, az emberek érdekében kell cselekedni, amely a demokratikus kormányzás lényegét jelenti. Nagy kár, hogy ez az észjárás kifelé megy a divatból és populizmusnak minősül – tette hozzá.
Orbán köszönetet mondott azoknak, akik a hazánkra zúdított pergőtűzben kiálltak Magyarországért a január 21-i békemenet során. A politika nem a balett-táncosok világa, de igenis számít, hogy együtt érezzenek és erőt adjanak nekünk az emberek, nem sajnáltatni akarjuk magunkat, nem olcsó szendergésre vágyunk – fogalmazott.
Napra pontosan egy éve találkoztunk ugyanitt és ugyanebből a célból, kevesen gondolták akkor, mi minden vár ránk 2011-ben. Az tisztán látszott, hogy a kommunizmus bukása után a legnehezebb év elé nézünk – mondta a miniszterelnök. Felidézte, tavaly az EU-ban 13 kormány bukott meg, és szomszédjaink közül négyben – Szlovéniában, Szlovákiában, Horvátországban és Romániában – is – fejtette ki Orbán Viktor.
Korábban stabilnak látszó országokban alakultak ki zavargások, bénították meg egész országrészek működését – fogalmazott, példaként említve Hollandiát. Meglátása szerint olyan veszélyek tűntek fel a horizonton, mint a fizetésképtelenség, és már nem tartoznak a sci-fi kategóriájába az eurózóna széteséséről szóló találgatások. A 2012-es évre szóló gazdasági előrejelzéseket naponta kiigazítják, és mindig lefelé. – A 2011-es év megrendítő volt Európa számára, a jövőbe vetett remények megingására gondolok. Európa lassan olyan lesz, mint az alkohol, nagy célok elérésére ösztönöz de megakadályozza, hogy elérjük azokat – tette hozzá a miniszterelnök.
Félni csak a félelemtől kell
– Annál különösebb, de igaz, hogy az Európát megrázó válság közepette két kis magyar település megmutatta, van kiút a mélységből – hangsúlyozta a miniszterelnök. Kiemelte: Devecser és Kolontár újjászületése megmutatta, nincs olyan mélypont, melyből ne lehetne újjáépíteni. – Nekik mindenüket elsodorta a vörösiszap-áradat. Jártam ott, emlékszem az ottaniak arcára – ecsetelte Orbán Viktor. Hangsúlyozta, van olyan, hogy megrepednek a biztos alapok, ez is egy ilyen helyzet volt.
– Magyarország most olyan helyzetben van, mint korábban Kolontár és Devecser. Sokan felteszik most a kérdést, mi van, ha elsüllyedünk a bajban, ha mi, a mostani kormány sem tudja megoldani a gondokat. Mi viszont most azt válaszoljuk, félni csak a félelemtől kell. Köszönjük Devecser, köszönjük Kolontár! – mondott hálát a kormányfő.
2010-ben egy hatalmas közös vállalkozásba kezdtünk, hogy megépítsük az erős Magyarországot, ahol jobb lehet az életünk, mondta Orbán, hozzátéve: tudtuk, hogy ez nem lesz sétagalopp, de legyőztük a kishitűségünket. Az előző kormányok nyolc éve alatt felhalmozott hibák és az elmúlt húsz év mulasztásai kapcsán az országot az elsüllyedt Costa Concordiához hasonlította, amelyet elhagyott a kapitánya. A „zátonyra futtatott Magyarország” három legnagyobb problémájának az adósságcsapdát, a munka becsületének elveszítését és a tartalékok tartalékok hiányát nevezte. Orbán emlékeztetett: 1998 és 2002 között már sikerült kiverekedni magunkat az adósságcsapdából, ám a szocialisták az önkormányzatok mellett eladósították az államot is.
„E nélkül most annyi pénzünk lenne, hogy mi adnánk kölcsön az IMF-nek, és azon vitatkoznánk, mennyi légitársaságunk legyen, vagy mennyit emeljünk a nyugdíjakon.” Elmondta Orbán azt is, hogy az is nyomasztó volt, hogy nem érte meg dolgozni, bátorság kellett ahhoz, hogy valaki erre vállalkozzon. Viszont munka nélkül nem lesz növekedés – mondta a miniszterelnök.
Az adórendszert úgy jellemezte: minden volt, csak progresszív nem, csak az járt jól, aki kijátszotta és büntette a teljesítményt. Ez vezetett oda, hogy 2010-ben kétmillió adófizető tartotta fenn a tízmilliós Magyarországot.
Az eladósodás magával hozta a hónapról hónapra élést, a családi tartalékok hiányát, ami azt jelentette, hogy baj esetén nincs hová nyúlni – hangsúlyozta a miniszterelnök. Orbán szerint szinte mindenki rosszul járt a 2010-ben lezárult korszakban, de jó páran sokak kárára meggazdagodtak. A politikus példaként hozta föl a magánnyugdíj-pénztárakat, ahol a válság alatt fizették a legnagyobb jutalmakat. Kiemelte azt is, hogy a legutóbbi napokban a 4-es metró felkerült a legkárosabb beruházások listájára.
Orbán Viktor úgy látja, mindennek az lett a vége, hogy egy kifizetetlen horribilis számla maradt hátra. Erre a számlára a baloldal azt mondta, fizessék ki az emberek – tette hozzá. Ezzel szemben az emberek 2010-ben egy kétharmados nemet mondtak erre a politikára – hangsúlyozta Orbán Viktor.
A miniszterelnök szólt arról is, hogy bár nem volt az ínyére, kivetették a bankadót, a válságadót, és bevezették a végtörlesztést, de nem volt vesztegetni való idő, az ország érdekében meg kellett ezt tenni. Sokan azt mondják, térjünk vissza azokhoz a módszerekhez, amellyel eladósították az országot – tette hozzá. „Mindenkivel együttműködök, akik segíti az erős Magyarország megteremtését, de harcolok azokkal szemben, akik a régi módszereket szeretnék viszontlátni.”
Új szelek fújnak Európában
– Ma már Európában is új szelek fújnak; ami tegnap elképzelhetetlen volt, mára bevett gyakorlat. A mi vágyainkban nincsen semmi rendkívüli, egy erős, független, szabad országot akarunk, ami biztonságot nyújt mindannyiunk számára – mondta a kormányfő, hozzátéve, az a tétje a kormány küzdelmének, hogy a középosztályi életet hogyan tudja megőrizni azoknak, akik már elérték, illetve hogyan segítheti a szegényebbeket, hogy elérjék.
Magyarország új alapokon áll, visszavonhatatlan tény, ezeket az alapokat senki sem szedheti fel a magyarok talpa alól. Akinek kétsége van, idézze fel a békemenetben részt vevők derűs elszántságát – figyelmeztetett Orbán.
Szerinte senkitől sem lehet elvárni, hogy tisztességgel dolgozzon, ha tudja, nincs értelme a munkájának. „Ezért fordultunk szembe az adósrabszolgasággal.” Azt nem gondolja senki, hogy a korábban felvett hiteleket csak úgy el lehet törölni – hiába esne jól -, de azt egész egyszerűen nem fogadhatjuk el, hogy az emberek lakásuk helyett a devizahitelüket hagyják a gyermekeikre – fogalmazott. Kiemelte: a végtörlesztéssel 160 ezer család kiszabadulhatott a nyomosztó devizateher alól. Ez nem csak az ő számukra jelent megkönnyebbülést, hanem ez azt is jelenti, hogy az ország küldő devizaadósságából 766 milliárdot sikerült átváltani.
Már van értelme többet, jobban dolgozni
Sikeresen és jelentősen csökkentettük az adósságot is, emelte ki a kormányfő. Elmondta, ha nem fékeztük volna meg az adósság növekedését, akkor most ott tartanánk, mint Görögország. A hitelezőink uralkodnának felettünk, tette hozzá. Most azonban még nem érezhetjük biztonságban függetlenségünket. A Széll Kálmán-terv végrehajtása 83 százalékon áll, van még feladat, hangsúlyozta Orbán Viktor.
Tudom, hogy sokan nem szeretik az új adórendszert, érvelt a miniszterelnök, de nincs olyan szisztéma, amit mindenki szeretne. „A gazdagok mindig megtalálják a módját, hogy kivonják jövedelmüket az adózás alól, ezért van szükség az arányos adórendszerre” – tette hozzá. A társadalmi igazságot nem az adórendszeren kell számon kérni, hanem a szociális rendszeren. Orbán Viktor elmondta, most már van értelme többet, jobban dolgozni, mert arányosan dolgozhatunk. „Az új adórendszerre 2013. január 1-től tudunk átállni, és biztosra veszem, ha a beüzemeltük azt, működni fog.”
Orbán Viktor azonban hozzátette: a mi politikánk túlnyúlik a középosztály képviseletén. A miniszterelnök úgy fogalmazott: érdekegyeztetésre van szükség a leszakadók és a középréteg között, hiszen utóbbi érdeke is, hogy kevesen éljenek segélyből.
Forrás: MTi/mno.hu
Tizennegyedik országértékelő beszédét tartotta Orbán Viktor miniszterelnök 2012. február 7-én, a Millenárison. A kormányfő úgy fogalmazott: Magyarország új alapokon áll, és ezeket az alapokat senki sem szedheti fel.
Hosszú lesz, itt-ott meredek, csatolják be az öveket – kezdte Orbán Viktor miniszterelnök keddi évértékelő beszédét a Millenárison. A miniszterelnök idézte Abraham Lincoln volt amerikai elnök mondását miszerint az emberektől kapott felhatalmazással, az emberek érdekében kell cselekedni, amely a demokratikus kormányzás lényegét jelenti. Nagy kár, hogy ez az észjárás kifelé megy a divatból és populizmusnak minősül – tette hozzá.
Orbán köszönetet mondott azoknak, akik a hazánkra zúdított pergőtűzben kiálltak Magyarországért a január 21-i békemenet során. A politika nem a balett-táncosok világa, de igenis számít, hogy együtt érezzenek és erőt adjanak nekünk az emberek, nem sajnáltatni akarjuk magunkat, nem olcsó szendergésre vágyunk – fogalmazott.
Napra pontosan egy éve találkoztunk ugyanitt és ugyanebből a célból, kevesen gondolták akkor, mi minden vár ránk 2011-ben. Az tisztán látszott, hogy a kommunizmus bukása után a legnehezebb év elé nézünk – mondta a miniszterelnök. Felidézte, tavaly az EU-ban 13 kormány bukott meg, és szomszédjaink közül négyben – Szlovéniában, Szlovákiában, Horvátországban és Romániában – is – fejtette ki Orbán Viktor.
Korábban stabilnak látszó országokban alakultak ki zavargások, bénították meg egész országrészek működését – fogalmazott, példaként említve Hollandiát. Meglátása szerint olyan veszélyek tűntek fel a horizonton, mint a fizetésképtelenség, és már nem tartoznak a sci-fi kategóriájába az eurózóna széteséséről szóló találgatások. A 2012-es évre szóló gazdasági előrejelzéseket naponta kiigazítják, és mindig lefelé. – A 2011-es év megrendítő volt Európa számára, a jövőbe vetett remények megingására gondolok. Európa lassan olyan lesz, mint az alkohol, nagy célok elérésére ösztönöz de megakadályozza, hogy elérjük azokat – tette hozzá a miniszterelnök.
Félni csak a félelemtől kell
– Annál különösebb, de igaz, hogy az Európát megrázó válság közepette két kis magyar település megmutatta, van kiút a mélységből – hangsúlyozta a miniszterelnök. Kiemelte: Devecser és Kolontár újjászületése megmutatta, nincs olyan mélypont, melyből ne lehetne újjáépíteni. – Nekik mindenüket elsodorta a vörösiszap-áradat. Jártam ott, emlékszem az ottaniak arcára – ecsetelte Orbán Viktor. Hangsúlyozta, van olyan, hogy megrepednek a biztos alapok, ez is egy ilyen helyzet volt.
– Magyarország most olyan helyzetben van, mint korábban Kolontár és Devecser. Sokan felteszik most a kérdést, mi van, ha elsüllyedünk a bajban, ha mi, a mostani kormány sem tudja megoldani a gondokat. Mi viszont most azt válaszoljuk, félni csak a félelemtől kell. Köszönjük Devecser, köszönjük Kolontár! – mondott hálát a kormányfő.
2010-ben egy hatalmas közös vállalkozásba kezdtünk, hogy megépítsük az erős Magyarországot, ahol jobb lehet az életünk, mondta Orbán, hozzátéve: tudtuk, hogy ez nem lesz sétagalopp, de legyőztük a kishitűségünket. Az előző kormányok nyolc éve alatt felhalmozott hibák és az elmúlt húsz év mulasztásai kapcsán az országot az elsüllyedt Costa Concordiához hasonlította, amelyet elhagyott a kapitánya. A „zátonyra futtatott Magyarország” három legnagyobb problémájának az adósságcsapdát, a munka becsületének elveszítését és a tartalékok tartalékok hiányát nevezte. Orbán emlékeztetett: 1998 és 2002 között már sikerült kiverekedni magunkat az adósságcsapdából, ám a szocialisták az önkormányzatok mellett eladósították az államot is.
„E nélkül most annyi pénzünk lenne, hogy mi adnánk kölcsön az IMF-nek, és azon vitatkoznánk, mennyi légitársaságunk legyen, vagy mennyit emeljünk a nyugdíjakon.” Elmondta Orbán azt is, hogy az is nyomasztó volt, hogy nem érte meg dolgozni, bátorság kellett ahhoz, hogy valaki erre vállalkozzon. Viszont munka nélkül nem lesz növekedés – mondta a miniszterelnök.
Az adórendszert úgy jellemezte: minden volt, csak progresszív nem, csak az járt jól, aki kijátszotta és büntette a teljesítményt. Ez vezetett oda, hogy 2010-ben kétmillió adófizető tartotta fenn a tízmilliós Magyarországot.
Az eladósodás magával hozta a hónapról hónapra élést, a családi tartalékok hiányát, ami azt jelentette, hogy baj esetén nincs hová nyúlni – hangsúlyozta a miniszterelnök. Orbán szerint szinte mindenki rosszul járt a 2010-ben lezárult korszakban, de jó páran sokak kárára meggazdagodtak. A politikus példaként hozta föl a magánnyugdíj-pénztárakat, ahol a válság alatt fizették a legnagyobb jutalmakat. Kiemelte azt is, hogy a legutóbbi napokban a 4-es metró felkerült a legkárosabb beruházások listájára.
Orbán Viktor úgy látja, mindennek az lett a vége, hogy egy kifizetetlen horribilis számla maradt hátra. Erre a számlára a baloldal azt mondta, fizessék ki az emberek – tette hozzá. Ezzel szemben az emberek 2010-ben egy kétharmados nemet mondtak erre a politikára – hangsúlyozta Orbán Viktor.
A miniszterelnök szólt arról is, hogy bár nem volt az ínyére, kivetették a bankadót, a válságadót, és bevezették a végtörlesztést, de nem volt vesztegetni való idő, az ország érdekében meg kellett ezt tenni. Sokan azt mondják, térjünk vissza azokhoz a módszerekhez, amellyel eladósították az országot – tette hozzá. „Mindenkivel együttműködök, akik segíti az erős Magyarország megteremtését, de harcolok azokkal szemben, akik a régi módszereket szeretnék viszontlátni.”
Új szelek fújnak Európában
– Ma már Európában is új szelek fújnak; ami tegnap elképzelhetetlen volt, mára bevett gyakorlat. A mi vágyainkban nincsen semmi rendkívüli, egy erős, független, szabad országot akarunk, ami biztonságot nyújt mindannyiunk számára – mondta a kormányfő, hozzátéve, az a tétje a kormány küzdelmének, hogy a középosztályi életet hogyan tudja megőrizni azoknak, akik már elérték, illetve hogyan segítheti a szegényebbeket, hogy elérjék.
Magyarország új alapokon áll, visszavonhatatlan tény, ezeket az alapokat senki sem szedheti fel a magyarok talpa alól. Akinek kétsége van, idézze fel a békemenetben részt vevők derűs elszántságát – figyelmeztetett Orbán.
Szerinte senkitől sem lehet elvárni, hogy tisztességgel dolgozzon, ha tudja, nincs értelme a munkájának. „Ezért fordultunk szembe az adósrabszolgasággal.” Azt nem gondolja senki, hogy a korábban felvett hiteleket csak úgy el lehet törölni – hiába esne jól -, de azt egész egyszerűen nem fogadhatjuk el, hogy az emberek lakásuk helyett a devizahitelüket hagyják a gyermekeikre – fogalmazott. Kiemelte: a végtörlesztéssel 160 ezer család kiszabadulhatott a nyomosztó devizateher alól. Ez nem csak az ő számukra jelent megkönnyebbülést, hanem ez azt is jelenti, hogy az ország küldő devizaadósságából 766 milliárdot sikerült átváltani.
Már van értelme többet, jobban dolgozni
Sikeresen és jelentősen csökkentettük az adósságot is, emelte ki a kormányfő. Elmondta, ha nem fékeztük volna meg az adósság növekedését, akkor most ott tartanánk, mint Görögország. A hitelezőink uralkodnának felettünk, tette hozzá. Most azonban még nem érezhetjük biztonságban függetlenségünket. A Széll Kálmán-terv végrehajtása 83 százalékon áll, van még feladat, hangsúlyozta Orbán Viktor.
Tudom, hogy sokan nem szeretik az új adórendszert, érvelt a miniszterelnök, de nincs olyan szisztéma, amit mindenki szeretne. „A gazdagok mindig megtalálják a módját, hogy kivonják jövedelmüket az adózás alól, ezért van szükség az arányos adórendszerre” – tette hozzá. A társadalmi igazságot nem az adórendszeren kell számon kérni, hanem a szociális rendszeren. Orbán Viktor elmondta, most már van értelme többet, jobban dolgozni, mert arányosan dolgozhatunk. „Az új adórendszerre 2013. január 1-től tudunk átállni, és biztosra veszem, ha a beüzemeltük azt, működni fog.”
Orbán Viktor azonban hozzátette: a mi politikánk túlnyúlik a középosztály képviseletén. A miniszterelnök úgy fogalmazott: érdekegyeztetésre van szükség a leszakadók és a középréteg között, hiszen utóbbi érdeke is, hogy kevesen éljenek segélyből.
Forrás: MTi/mno.hu