A Magyar Polgári Együttműködés Egyesület, a Marek József Alapítvány és a Szegedi Tudományegyetem szeptember 26-án, kedden konferenciát szervezett Kiszámíthatóság és normativitás címmel a felsőoktatási modellváltás múltjáról, jelenéről és jövőjéről a Szegedi Tudományegyetem József Attila Tanulmányi és Információs Központjában.
A Magyar Polgári Együttműködés Egyesület 2021. szeptember 29-én Pécsett rendezett konferenciáján az egyetemi modellváltás legfontosabb kérdéseit és kihívásait tűzte programjára azzal a céllal, hogy építő vitát kezdeményezzen az érintett szereplők képviselői között, meghatározza a modellváltás hosszú távú célját, kijelölje eszközeit, azonosítsa a kihívásokat és válaszokat adjon rájuk, a már rövid távon várt eredményekkel együtt.
A mostani tanácskozás célkitűzése az volt, hogy számot vessen az egyetemi modellváltás induló éveivel, levonja a tanulságokat, valamint, hogy felkészítse a résztvevőket a jövőre, az előttünk álló kihívásokra, a lehetőségek kiaknázására, az élesedő nemzetközi versenyre. Mindezt az érintett felek közös gondolkodásra történő meghívásával, a tapasztalatok megosztásával, és a hazai felsőoktatásra vonatkozó jövőkép felvázolásával kívánja elérni.
A tanácskozást Náray-Szabó Gábor, a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület elnökségi tagja, a Marek József Alapítvány kuratóriumi elnöke nyitotta meg, majd Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetemért alapítvány kuratóriumi elnöke köszöntötte a megjelenteket.
A nyitó plenáris előadások első felszólalójaként Freund Tamást, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnökét hallgathatták meg a jelenlévők, aki szerint a krízissel és káosszal fenyegető Európa idejét éljük. Az MTA elnöke szerint továbbra is megvan a lehetőség arra, hogy Európa alkotója, alakítója legyen a kultúrájának, de a legrosszabb énje felülkerekedésének esélye sem zérus.
– Biztosan nem a kultúra Európája alakította ki azt a helyzetet, amelyben ma vergődik a hazai egyetemek döntő része. Egy politikai vita fajult el, amit sajátosan értelmeztek és ültettek át a gyakorlatba az Európai Unió hivatalos szervei. A kialakult helyzet kiszolgáltatottá tette a magyar felsőoktatást, kutatást – fogalmazott Freund Tamás. Hozzátette: ezt a helyzetet haladéktalanul meg kell változtatni.
Gulyás Balázs, a Magyar Kutatási Hálózat elnöke A harmadik világból az elsőbe: oktatás – kutatás – innováció a tigris országokban című előadásában rámutatott, hogy negyven évvel ezelőtt az egy főre eső magyar tudományos teljesítmény kiemelkedő volt, a 14-15. helyen álltunk a világranglistán, mára a 34. helyre csúsztunk le. Ez az állapot megfordulóban van, a cél az, hogy tudományos teljesítményben 2030-ra Magyarország az EU első tíz országa között legyen. Érdemes átgondolni, hogy milyen pozitív példákat tudunk átvenni az úgynevezett kistigris országoktól, amelyek az elmúlt két-három évtizedben feljöttek a világranglista élére.
Eszterhai Marcell, a HÖOK elnöke Egyetemistának lenni menő! című előadásában többek között elhangzott, hogy az egyetemi években fontos, hogy a hallgatók személyes fejlődésre és a karrierlehetőségek megalapozása lehetőség nyíljon. Az egyetemi kollégiumok közösségi élményt és személyes fejlődést is kínálnak, és nem pusztán szálláshelyek.
Az elmúlt időszak eredményei bizonyítják, hogy a felsőoktatási modellváltás olyan struktúrát biztosít, amely a versenyképesség erősítését a mindennapok részévé teszi – mondta előadásában Hankó Balázs, a felsőoktatásért és innovációért felelős államtitkár.
– Az értékvédő, értékőrző, jövőt formáló nemzet megpróbálja elhagyni azt, amit az elmúlt 50 évben rá sújtottak. A kommunizmus évtizedeinek hatása sokszor a mai napig itt van velünk – fogalmazott az államtitkár. Ezekben az időkben olyanoknak kellett elhagyni a nemzetét, akik tehetségükkel, értékükkel a nemzet szolgálatában álltak. Hankó kiemelte, hogy akkor leszünk és maradunk erősek, ha tudásgazdagságunk vagy tudásgazdaságunk lesz. Ennek az alappillérei a diplomás emberfők, akik a gazdaságunk érdekében együttműködve teszik feladatukat, formálják a jövőt.
A magyar egyetemek tudományos teljesítménye erősödik, a kormány megduplázta a felsőoktatási intézmények finanszírozását, és ehhez olyan teljesítményszempontokat kapcsolt, amelyek az állam megrendelői szerepét úgy tudják biztosítani, hogy Magyarország versenyképessége, gazdasági előnye biztosított legyen. Az új modell lehetővé teszi a műszaki, természettudományos, mérnöki és informatikai terület erősítését, a gazdaság és az egyetemek jobb összekapcsolását, valamint a magyar kiválóság megjelenítését a nemzetközi erőtérben – fejtette ki az államtitkár.
Fendler Judit, az SZTE kancellárja a tanácskozást követő sajtótájékoztatón elmondta: a modellváltás egyik jelmondata a normativitás és a kiszámíthatóság. Az SZTE az indikátorait 96 százalékban teljesítette tavaly, és reméli, hogy idén is hasonlóan jó teljesítmény várható. Fendler Judit szerint az új struktúra teljesen új szemléletet kíván, mert a vagyonnal gazdálkodni óriási felelősség. A szegedi egyetem elsősorban az egészségügy és az oktatás területén már piaci bevételekkel is büszkélkedhet, amelyeknek minden egyes forintját visszaforgatják – húzta alá a kancellár.
mpee.hu
A tanácskozás célja:
A Magyar Polgári Együttműködés Egyesület (MPEE) célja a polgári értékek, eszmények és erények megóvása, ennek tudatosítása és kárpát-medencei kiterjesztése. Az egyesület ezen céljait főként társadalmi és szakmai egyeztetések, konferenciák, vitafórumok, találkozók szervezésével valósítja meg. Ennek jegyében az elmúlt évtizedek során számos fontos és időszerű témakörben jött létre társadalmi és szakmai egyeztetés, amelyeken több ezren vettek részt, a média élénk érdeklődése mellett.
Ezen események sorába illeszkedett az MPEE 2021. szeptember 29-én megrendezett konferenciája, amely az egyetemi modellváltás legfontosabb kérdéseit és kihívásait tűzte programjára azzal a céllal, hogy építő vitát kezdeményezzen az érintett szereplők képviselői között, és hogy meghatározza a modellváltás hosszú távú célját, kijelölje eszközeit, azonosítsa a kihívásokat és megfogalmazzon rájuk válaszokat, a már rövid távon várt eredményekkel együtt.
A két évvel később, 2023 szeptemberében megrendezendő tanácskozás célja, hogy számot vessen az egyetemi modellváltás induló éveivel, levonja a tanulságokat és hogy felkészítse a résztvevőket a jövőre, az előttünk álló kihívásokra, valamint lehetőségek kiaknázására, az élesedő nemzetközi versenyre. Mindezt az érintett felek közös gondolkodásra történő meghívásával, a tapasztalatok megosztásával, és a hazai felsőoktatásra vonatkozó jövőkép felvázolásával kívánja elérni.
Köszöntő: Szabó Gábor (kuratóriumi elnök, Szegedi Tudományegyetemért Alapítvány)
Prezentáció: Minőség, felelősség, kiszámíthatóság – Akadálymentesítés a minőséghitelesítésben (Dr. Csépe Valéria)
Prezentáció: MOME 2043 – Mit teszünk az egyetemért: (Böszörményi-Nagy Gergely)
Prezentáció: Egyetemi transzformáció a gyakorlatban (Dr. Anthony Radev)
Előadás és kerekasztal-beszélgetés „Tudomány és innováció – hogyan házasítsuk össze az impakt faktort és a profitot egy intézményben?” címmel
Felvezető előadás:
Prezentáció: Tudomány és innováció – Hogyan házasítsuk össze az impakt faktort és a profitot egy intézményben? (Orbán Gábor)
Kerekasztal-beszélgetés:
- Dobi Kitti(vezérigazgató-helyettes, Magyar Bankholding Zrt.)
- Horváth Zita (rektor, Miskolci Egyetem)
- Kiss Ádám (elnök, Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal)
- Szászi István (a Bosch csoport vezetője Magyarországon és az Adria régióban)
- Bodrogi Richárd (főigazgató, Tempus Közalapítvány)
Moderátor:
- Kristóf Péter (Magyar Polgári Együttműködés Egyesület)