A Magyar Polgári Együttműködés Egyesület „Honnan jött a hajónk és merre tart?” címmel október 16-án, szombaton tartotta meg XXV. Polgári Gondola hajóútját. A jubileumi eseményen Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos előadását hallhattuk bolygónk állapotáról, annak jelenéről és jövőjéről. Martonyi János, az MPEE tiszteletbeli elnöke az egyesület elmúlt huszonöt évéről beszélt.
Az emberiség évezredek óta figyeli a világűrt, azonban a jelenlegi globális kihívások miatt ma már az űrkutatás véglegesen megkerülhetetlen tényezővé vált. Hol tart ma az űrkutatás Magyarországon, milyen szerepe van a mindennapi életünkben, hogyan kötődik az űrkutatás a klímaváltozás kezeléséhez? Többek között ezekre a kérdésekre adott választ Ferencz Orsolya, az ELTE Űrkutató Csoportjának tudományos főmunkatársa, űrkutatásért felelős miniszteri biztos előadása.
Ferencz Orsolya előadásában a nagy elődökről, a magyar űrkutatás kezdetéről is beszélt. Mint mondta, a magyar űrkutatás kezdetét 1945-46-ra keltezzük, amikor Bay Zoltán és Simonyi Károly fizikusok radarral megmérték a Föld és a Hold távolságát. Másodikak voltak a világon, akiknek ez sikerült, az Egyesült Államok csak néhány héttel előzött meg minket. Az űrkutatásért felelős miniszteri biztos beszélt a fontos missziókról, arról, hogy Farkas Bertalan 1980-ban a Szojuz–36 űrhajó fedélzetén az első magyarként indult a világűrbe, ahol feladatait sikeresen teljesítette.
Magyarország ezt követően is számos nemzetközi küldetésben vett részt. Fontos dátumnak tekinthető 2015, amikor teljes jogú tagjává váltunk a párizsi székhelyű Európai Űrügynökségnek, amely nem azonos az EU űrprogramját koordináló ügynökséggel, hanem az uniótól független, kormányközi szervezet. Az előadásban hallhattunk űrbe telepített eszközökről, amelyek nagyban segítik földi életünket, de szó esett az űrszemétről, más néven kozmikus hulladékról, amelyek a világűrben keringenek, és már nem hasznosíthatók és nem hozhatók működőképes állapotba.
Megtudtuk azt is, hogy a tervek szerint 2024–2025-ben kerülhet sor a következő magyar űrhajós tudományos küldetésére a Nemzetközi Űrállomáson.
Martonyi János, az MPEE tiszteletbeli elnöke felidézte az egyesület megalakulását megelőző első tanácskozást, a hajóutat a Dunán 1995. szeptember 23-án, amikormintegy 80 részvevővel, köztük számos egyesület képviselőjével nyilatkozatot írtak alá, amelyben kezdeményezték a polgári értékeket valló szerveződések országos összefogását.Az alapítók december 9-én a Pilvax Kávéházban munkamegbeszélésen vettek részt és felvázolták a megalakítandó országos egyesület programját, megvitatták az alapszabály és alapító nyilatkozat tervezetét. 1996. február 25-én kilenc egyesület és 131 magánszemély akaratából megalakult a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület Mádl Ferenc akadémikus elnökletével.
Martonyi János köszönetet mondott a tagságnak az elmúlt huszonöt évben végzett közös tevékenységért, megemlékezett Nemeskürty Istvánról, Granasztói Györgyről, és köszönetét fejezte ki áldozatos munkájukért az alapítók közül Weszelovszky Zoltán főtitkár alelnöknek, Laczay István titkárnak és Mészáros László főtitkár-alelnöknek.
A továbbiakban Tordáné Petneházy Judit egyesületi alelnök osztotta meg gondolatait a tagsággal. Őt követte az alapító Szőnyi István és Szalay Péter, az Angyalföld-Újlipótvárosi Polgári Együttműködés Egyesület alapító elnöke.
Az előadásokat és a felszólalásokat a tagság hozzászólásai követték.
MPEE
A Magyar Polgári Együttműködés Egyesület „Honnan jött a hajónk és merre tart?” címmel október 16-án, szombaton tartotta meg XXV. Polgári Gondola hajóútját. A jubileumi eseményen Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos előadását hallhattuk bolygónk állapotáról, annak jelenéről és jövőjéről. Martonyi János, az MPEE tiszteletbeli elnöke az egyesület elmúlt huszonöt évéről beszélt.
Az emberiség évezredek óta figyeli a világűrt, azonban a jelenlegi globális kihívások miatt ma már az űrkutatás véglegesen megkerülhetetlen tényezővé vált. Hol tart ma az űrkutatás Magyarországon, milyen szerepe van a mindennapi életünkben, hogyan kötődik az űrkutatás a klímaváltozás kezeléséhez? Többek között ezekre a kérdésekre adott választ Ferencz Orsolya, az ELTE Űrkutató Csoportjának tudományos főmunkatársa, űrkutatásért felelős miniszteri biztos előadása.
Ferencz Orsolya előadásában a nagy elődökről, a magyar űrkutatás kezdetéről is beszélt. Mint mondta, a magyar űrkutatás kezdetét 1945-46-ra keltezzük, amikor Bay Zoltán és Simonyi Károly fizikusok radarral megmérték a Föld és a Hold távolságát. Másodikak voltak a világon, akiknek ez sikerült, az Egyesült Államok csak néhány héttel előzött meg minket. Az űrkutatásért felelős miniszteri biztos beszélt a fontos missziókról, arról, hogy Farkas Bertalan 1980-ban a Szojuz–36 űrhajó fedélzetén az első magyarként indult a világűrbe, ahol feladatait sikeresen teljesítette.
Magyarország ezt követően is számos nemzetközi küldetésben vett részt. Fontos dátumnak tekinthető 2015, amikor teljes jogú tagjává váltunk a párizsi székhelyű Európai Űrügynökségnek, amely nem azonos az EU űrprogramját koordináló ügynökséggel, hanem az uniótól független, kormányközi szervezet. Az előadásban hallhattunk űrbe telepített eszközökről, amelyek nagyban segítik földi életünket, de szó esett az űrszemétről, más néven kozmikus hulladékról, amelyek a világűrben keringenek, és már nem hasznosíthatók és nem hozhatók működőképes állapotba.
Megtudtuk azt is, hogy a tervek szerint 2024–2025-ben kerülhet sor a következő magyar űrhajós tudományos küldetésére a Nemzetközi Űrállomáson.
Martonyi János, az MPEE tiszteletbeli elnöke felidézte az egyesület megalakulását megelőző első tanácskozást, a hajóutat a Dunán 1995. szeptember 23-án, amikormintegy 80 részvevővel, köztük számos egyesület képviselőjével nyilatkozatot írtak alá, amelyben kezdeményezték a polgári értékeket valló szerveződések országos összefogását.Az alapítók december 9-én a Pilvax Kávéházban munkamegbeszélésen vettek részt és felvázolták a megalakítandó országos egyesület programját, megvitatták az alapszabály és alapító nyilatkozat tervezetét. 1996. február 25-én kilenc egyesület és 131 magánszemély akaratából megalakult a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület Mádl Ferenc akadémikus elnökletével.
Martonyi János köszönetet mondott a tagságnak az elmúlt huszonöt évben végzett közös tevékenységért, megemlékezett Nemeskürty Istvánról, Granasztói Györgyről, és köszönetét fejezte ki áldozatos munkájukért az alapítók közül Weszelovszky Zoltán főtitkár alelnöknek, Laczay István titkárnak és Mészáros László főtitkár-alelnöknek.
A továbbiakban Tordáné Petneházy Judit egyesületi alelnök osztotta meg gondolatait a tagsággal. Őt követte az alapító Szőnyi István és Szalay Péter, az Angyalföld-Újlipótvárosi Polgári Együttműködés Egyesület alapító elnöke.
Az előadásokat és a felszólalásokat a tagság hozzászólásai követték.
MPEE
A Magyar Polgári Együttműködés Egyesület „Honnan jött a hajónk és merre tart?” címmel október 16-án, szombaton tartotta meg XXV. Polgári Gondola hajóútját. A jubileumi eseményen Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos előadását hallhattuk bolygónk állapotáról, annak jelenéről és jövőjéről. Martonyi János, az MPEE tiszteletbeli elnöke az egyesület elmúlt huszonöt évéről beszélt.
Az emberiség évezredek óta figyeli a világűrt, azonban a jelenlegi globális kihívások miatt ma már az űrkutatás véglegesen megkerülhetetlen tényezővé vált. Hol tart ma az űrkutatás Magyarországon, milyen szerepe van a mindennapi életünkben, hogyan kötődik az űrkutatás a klímaváltozás kezeléséhez? Többek között ezekre a kérdésekre adott választ Ferencz Orsolya, az ELTE Űrkutató Csoportjának tudományos főmunkatársa, űrkutatásért felelős miniszteri biztos előadása.
Ferencz Orsolya előadásában a nagy elődökről, a magyar űrkutatás kezdetéről is beszélt. Mint mondta, a magyar űrkutatás kezdetét 1945-46-ra keltezzük, amikor Bay Zoltán és Simonyi Károly fizikusok radarral megmérték a Föld és a Hold távolságát. Másodikak voltak a világon, akiknek ez sikerült, az Egyesült Államok csak néhány héttel előzött meg minket. Az űrkutatásért felelős miniszteri biztos beszélt a fontos missziókról, arról, hogy Farkas Bertalan 1980-ban a Szojuz–36 űrhajó fedélzetén az első magyarként indult a világűrbe, ahol feladatait sikeresen teljesítette.
Magyarország ezt követően is számos nemzetközi küldetésben vett részt. Fontos dátumnak tekinthető 2015, amikor teljes jogú tagjává váltunk a párizsi székhelyű Európai Űrügynökségnek, amely nem azonos az EU űrprogramját koordináló ügynökséggel, hanem az uniótól független, kormányközi szervezet. Az előadásban hallhattunk űrbe telepített eszközökről, amelyek nagyban segítik földi életünket, de szó esett az űrszemétről, más néven kozmikus hulladékról, amelyek a világűrben keringenek, és már nem hasznosíthatók és nem hozhatók működőképes állapotba.
Megtudtuk azt is, hogy a tervek szerint 2024–2025-ben kerülhet sor a következő magyar űrhajós tudományos küldetésére a Nemzetközi Űrállomáson.
Martonyi János, az MPEE tiszteletbeli elnöke felidézte az egyesület megalakulását megelőző első tanácskozást, a hajóutat a Dunán 1995. szeptember 23-án, amikormintegy 80 részvevővel, köztük számos egyesület képviselőjével nyilatkozatot írtak alá, amelyben kezdeményezték a polgári értékeket valló szerveződések országos összefogását.Az alapítók december 9-én a Pilvax Kávéházban munkamegbeszélésen vettek részt és felvázolták a megalakítandó országos egyesület programját, megvitatták az alapszabály és alapító nyilatkozat tervezetét. 1996. február 25-én kilenc egyesület és 131 magánszemély akaratából megalakult a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület Mádl Ferenc akadémikus elnökletével.
Martonyi János köszönetet mondott a tagságnak az elmúlt huszonöt évben végzett közös tevékenységért, megemlékezett Nemeskürty Istvánról, Granasztói Györgyről, és köszönetét fejezte ki áldozatos munkájukért az alapítók közül Weszelovszky Zoltán főtitkár alelnöknek, Laczay István titkárnak és Mészáros László főtitkár-alelnöknek.
A továbbiakban Tordáné Petneházy Judit egyesületi alelnök osztotta meg gondolatait a tagsággal. Őt követte az alapító Szőnyi István és Szalay Péter, az Angyalföld-Újlipótvárosi Polgári Együttműködés Egyesület alapító elnöke.
Az előadásokat és a felszólalásokat a tagság hozzászólásai követték.
MPEE
A Magyar Polgári Együttműködés Egyesület „Honnan jött a hajónk és merre tart?” címmel október 16-án, szombaton tartotta meg XXV. Polgári Gondola hajóútját. A jubileumi eseményen Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos előadását hallhattuk bolygónk állapotáról, annak jelenéről és jövőjéről. Martonyi János, az MPEE tiszteletbeli elnöke az egyesület elmúlt huszonöt évéről beszélt.
Az emberiség évezredek óta figyeli a világűrt, azonban a jelenlegi globális kihívások miatt ma már az űrkutatás véglegesen megkerülhetetlen tényezővé vált. Hol tart ma az űrkutatás Magyarországon, milyen szerepe van a mindennapi életünkben, hogyan kötődik az űrkutatás a klímaváltozás kezeléséhez? Többek között ezekre a kérdésekre adott választ Ferencz Orsolya, az ELTE Űrkutató Csoportjának tudományos főmunkatársa, űrkutatásért felelős miniszteri biztos előadása.
Ferencz Orsolya előadásában a nagy elődökről, a magyar űrkutatás kezdetéről is beszélt. Mint mondta, a magyar űrkutatás kezdetét 1945-46-ra keltezzük, amikor Bay Zoltán és Simonyi Károly fizikusok radarral megmérték a Föld és a Hold távolságát. Másodikak voltak a világon, akiknek ez sikerült, az Egyesült Államok csak néhány héttel előzött meg minket. Az űrkutatásért felelős miniszteri biztos beszélt a fontos missziókról, arról, hogy Farkas Bertalan 1980-ban a Szojuz–36 űrhajó fedélzetén az első magyarként indult a világűrbe, ahol feladatait sikeresen teljesítette.
Magyarország ezt követően is számos nemzetközi küldetésben vett részt. Fontos dátumnak tekinthető 2015, amikor teljes jogú tagjává váltunk a párizsi székhelyű Európai Űrügynökségnek, amely nem azonos az EU űrprogramját koordináló ügynökséggel, hanem az uniótól független, kormányközi szervezet. Az előadásban hallhattunk űrbe telepített eszközökről, amelyek nagyban segítik földi életünket, de szó esett az űrszemétről, más néven kozmikus hulladékról, amelyek a világűrben keringenek, és már nem hasznosíthatók és nem hozhatók működőképes állapotba.
Megtudtuk azt is, hogy a tervek szerint 2024–2025-ben kerülhet sor a következő magyar űrhajós tudományos küldetésére a Nemzetközi Űrállomáson.
Martonyi János, az MPEE tiszteletbeli elnöke felidézte az egyesület megalakulását megelőző első tanácskozást, a hajóutat a Dunán 1995. szeptember 23-án, amikormintegy 80 részvevővel, köztük számos egyesület képviselőjével nyilatkozatot írtak alá, amelyben kezdeményezték a polgári értékeket valló szerveződések országos összefogását.Az alapítók december 9-én a Pilvax Kávéházban munkamegbeszélésen vettek részt és felvázolták a megalakítandó országos egyesület programját, megvitatták az alapszabály és alapító nyilatkozat tervezetét. 1996. február 25-én kilenc egyesület és 131 magánszemély akaratából megalakult a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület Mádl Ferenc akadémikus elnökletével.
Martonyi János köszönetet mondott a tagságnak az elmúlt huszonöt évben végzett közös tevékenységért, megemlékezett Nemeskürty Istvánról, Granasztói Györgyről, és köszönetét fejezte ki áldozatos munkájukért az alapítók közül Weszelovszky Zoltán főtitkár alelnöknek, Laczay István titkárnak és Mészáros László főtitkár-alelnöknek.
A továbbiakban Tordáné Petneházy Judit egyesületi alelnök osztotta meg gondolatait a tagsággal. Őt követte az alapító Szőnyi István és Szalay Péter, az Angyalföld-Újlipótvárosi Polgári Együttműködés Egyesület alapító elnöke.
Az előadásokat és a felszólalásokat a tagság hozzászólásai követték.
MPEE
A Magyar Polgári Együttműködés Egyesület „Honnan jött a hajónk és merre tart?” címmel október 16-án, szombaton tartotta meg XXV. Polgári Gondola hajóútját. A jubileumi eseményen Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos előadását hallhattuk bolygónk állapotáról, annak jelenéről és jövőjéről. Martonyi János, az MPEE tiszteletbeli elnöke az egyesület elmúlt huszonöt évéről beszélt.
Az emberiség évezredek óta figyeli a világűrt, azonban a jelenlegi globális kihívások miatt ma már az űrkutatás véglegesen megkerülhetetlen tényezővé vált. Hol tart ma az űrkutatás Magyarországon, milyen szerepe van a mindennapi életünkben, hogyan kötődik az űrkutatás a klímaváltozás kezeléséhez? Többek között ezekre a kérdésekre adott választ Ferencz Orsolya, az ELTE Űrkutató Csoportjának tudományos főmunkatársa, űrkutatásért felelős miniszteri biztos előadása.
Ferencz Orsolya előadásában a nagy elődökről, a magyar űrkutatás kezdetéről is beszélt. Mint mondta, a magyar űrkutatás kezdetét 1945-46-ra keltezzük, amikor Bay Zoltán és Simonyi Károly fizikusok radarral megmérték a Föld és a Hold távolságát. Másodikak voltak a világon, akiknek ez sikerült, az Egyesült Államok csak néhány héttel előzött meg minket. Az űrkutatásért felelős miniszteri biztos beszélt a fontos missziókról, arról, hogy Farkas Bertalan 1980-ban a Szojuz–36 űrhajó fedélzetén az első magyarként indult a világűrbe, ahol feladatait sikeresen teljesítette.
Magyarország ezt követően is számos nemzetközi küldetésben vett részt. Fontos dátumnak tekinthető 2015, amikor teljes jogú tagjává váltunk a párizsi székhelyű Európai Űrügynökségnek, amely nem azonos az EU űrprogramját koordináló ügynökséggel, hanem az uniótól független, kormányközi szervezet. Az előadásban hallhattunk űrbe telepített eszközökről, amelyek nagyban segítik földi életünket, de szó esett az űrszemétről, más néven kozmikus hulladékról, amelyek a világűrben keringenek, és már nem hasznosíthatók és nem hozhatók működőképes állapotba.
Megtudtuk azt is, hogy a tervek szerint 2024–2025-ben kerülhet sor a következő magyar űrhajós tudományos küldetésére a Nemzetközi Űrállomáson.
Martonyi János, az MPEE tiszteletbeli elnöke felidézte az egyesület megalakulását megelőző első tanácskozást, a hajóutat a Dunán 1995. szeptember 23-án, amikormintegy 80 részvevővel, köztük számos egyesület képviselőjével nyilatkozatot írtak alá, amelyben kezdeményezték a polgári értékeket valló szerveződések országos összefogását.Az alapítók december 9-én a Pilvax Kávéházban munkamegbeszélésen vettek részt és felvázolták a megalakítandó országos egyesület programját, megvitatták az alapszabály és alapító nyilatkozat tervezetét. 1996. február 25-én kilenc egyesület és 131 magánszemély akaratából megalakult a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület Mádl Ferenc akadémikus elnökletével.
Martonyi János köszönetet mondott a tagságnak az elmúlt huszonöt évben végzett közös tevékenységért, megemlékezett Nemeskürty Istvánról, Granasztói Györgyről, és köszönetét fejezte ki áldozatos munkájukért az alapítók közül Weszelovszky Zoltán főtitkár alelnöknek, Laczay István titkárnak és Mészáros László főtitkár-alelnöknek.
A továbbiakban Tordáné Petneházy Judit egyesületi alelnök osztotta meg gondolatait a tagsággal. Őt követte az alapító Szőnyi István és Szalay Péter, az Angyalföld-Újlipótvárosi Polgári Együttműködés Egyesület alapító elnöke.
Az előadásokat és a felszólalásokat a tagság hozzászólásai követték.
MPEE
A Magyar Polgári Együttműködés Egyesület „Honnan jött a hajónk és merre tart?” címmel október 16-án, szombaton tartotta meg XXV. Polgári Gondola hajóútját. A jubileumi eseményen Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos előadását hallhattuk bolygónk állapotáról, annak jelenéről és jövőjéről. Martonyi János, az MPEE tiszteletbeli elnöke az egyesület elmúlt huszonöt évéről beszélt.
Az emberiség évezredek óta figyeli a világűrt, azonban a jelenlegi globális kihívások miatt ma már az űrkutatás véglegesen megkerülhetetlen tényezővé vált. Hol tart ma az űrkutatás Magyarországon, milyen szerepe van a mindennapi életünkben, hogyan kötődik az űrkutatás a klímaváltozás kezeléséhez? Többek között ezekre a kérdésekre adott választ Ferencz Orsolya, az ELTE Űrkutató Csoportjának tudományos főmunkatársa, űrkutatásért felelős miniszteri biztos előadása.
Ferencz Orsolya előadásában a nagy elődökről, a magyar űrkutatás kezdetéről is beszélt. Mint mondta, a magyar űrkutatás kezdetét 1945-46-ra keltezzük, amikor Bay Zoltán és Simonyi Károly fizikusok radarral megmérték a Föld és a Hold távolságát. Másodikak voltak a világon, akiknek ez sikerült, az Egyesült Államok csak néhány héttel előzött meg minket. Az űrkutatásért felelős miniszteri biztos beszélt a fontos missziókról, arról, hogy Farkas Bertalan 1980-ban a Szojuz–36 űrhajó fedélzetén az első magyarként indult a világűrbe, ahol feladatait sikeresen teljesítette.
Magyarország ezt követően is számos nemzetközi küldetésben vett részt. Fontos dátumnak tekinthető 2015, amikor teljes jogú tagjává váltunk a párizsi székhelyű Európai Űrügynökségnek, amely nem azonos az EU űrprogramját koordináló ügynökséggel, hanem az uniótól független, kormányközi szervezet. Az előadásban hallhattunk űrbe telepített eszközökről, amelyek nagyban segítik földi életünket, de szó esett az űrszemétről, más néven kozmikus hulladékról, amelyek a világűrben keringenek, és már nem hasznosíthatók és nem hozhatók működőképes állapotba.
Megtudtuk azt is, hogy a tervek szerint 2024–2025-ben kerülhet sor a következő magyar űrhajós tudományos küldetésére a Nemzetközi Űrállomáson.
Martonyi János, az MPEE tiszteletbeli elnöke felidézte az egyesület megalakulását megelőző első tanácskozást, a hajóutat a Dunán 1995. szeptember 23-án, amikormintegy 80 részvevővel, köztük számos egyesület képviselőjével nyilatkozatot írtak alá, amelyben kezdeményezték a polgári értékeket valló szerveződések országos összefogását.Az alapítók december 9-én a Pilvax Kávéházban munkamegbeszélésen vettek részt és felvázolták a megalakítandó országos egyesület programját, megvitatták az alapszabály és alapító nyilatkozat tervezetét. 1996. február 25-én kilenc egyesület és 131 magánszemély akaratából megalakult a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület Mádl Ferenc akadémikus elnökletével.
Martonyi János köszönetet mondott a tagságnak az elmúlt huszonöt évben végzett közös tevékenységért, megemlékezett Nemeskürty Istvánról, Granasztói Györgyről, és köszönetét fejezte ki áldozatos munkájukért az alapítók közül Weszelovszky Zoltán főtitkár alelnöknek, Laczay István titkárnak és Mészáros László főtitkár-alelnöknek.
A továbbiakban Tordáné Petneházy Judit egyesületi alelnök osztotta meg gondolatait a tagsággal. Őt követte az alapító Szőnyi István és Szalay Péter, az Angyalföld-Újlipótvárosi Polgári Együttműködés Egyesület alapító elnöke.
Az előadásokat és a felszólalásokat a tagság hozzászólásai követték.
MPEE
A Magyar Polgári Együttműködés Egyesület „Honnan jött a hajónk és merre tart?” címmel október 16-án, szombaton tartotta meg XXV. Polgári Gondola hajóútját. A jubileumi eseményen Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos előadását hallhattuk bolygónk állapotáról, annak jelenéről és jövőjéről. Martonyi János, az MPEE tiszteletbeli elnöke az egyesület elmúlt huszonöt évéről beszélt.
Az emberiség évezredek óta figyeli a világűrt, azonban a jelenlegi globális kihívások miatt ma már az űrkutatás véglegesen megkerülhetetlen tényezővé vált. Hol tart ma az űrkutatás Magyarországon, milyen szerepe van a mindennapi életünkben, hogyan kötődik az űrkutatás a klímaváltozás kezeléséhez? Többek között ezekre a kérdésekre adott választ Ferencz Orsolya, az ELTE Űrkutató Csoportjának tudományos főmunkatársa, űrkutatásért felelős miniszteri biztos előadása.
Ferencz Orsolya előadásában a nagy elődökről, a magyar űrkutatás kezdetéről is beszélt. Mint mondta, a magyar űrkutatás kezdetét 1945-46-ra keltezzük, amikor Bay Zoltán és Simonyi Károly fizikusok radarral megmérték a Föld és a Hold távolságát. Másodikak voltak a világon, akiknek ez sikerült, az Egyesült Államok csak néhány héttel előzött meg minket. Az űrkutatásért felelős miniszteri biztos beszélt a fontos missziókról, arról, hogy Farkas Bertalan 1980-ban a Szojuz–36 űrhajó fedélzetén az első magyarként indult a világűrbe, ahol feladatait sikeresen teljesítette.
Magyarország ezt követően is számos nemzetközi küldetésben vett részt. Fontos dátumnak tekinthető 2015, amikor teljes jogú tagjává váltunk a párizsi székhelyű Európai Űrügynökségnek, amely nem azonos az EU űrprogramját koordináló ügynökséggel, hanem az uniótól független, kormányközi szervezet. Az előadásban hallhattunk űrbe telepített eszközökről, amelyek nagyban segítik földi életünket, de szó esett az űrszemétről, más néven kozmikus hulladékról, amelyek a világűrben keringenek, és már nem hasznosíthatók és nem hozhatók működőképes állapotba.
Megtudtuk azt is, hogy a tervek szerint 2024–2025-ben kerülhet sor a következő magyar űrhajós tudományos küldetésére a Nemzetközi Űrállomáson.
Martonyi János, az MPEE tiszteletbeli elnöke felidézte az egyesület megalakulását megelőző első tanácskozást, a hajóutat a Dunán 1995. szeptember 23-án, amikormintegy 80 részvevővel, köztük számos egyesület képviselőjével nyilatkozatot írtak alá, amelyben kezdeményezték a polgári értékeket valló szerveződések országos összefogását.Az alapítók december 9-én a Pilvax Kávéházban munkamegbeszélésen vettek részt és felvázolták a megalakítandó országos egyesület programját, megvitatták az alapszabály és alapító nyilatkozat tervezetét. 1996. február 25-én kilenc egyesület és 131 magánszemély akaratából megalakult a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület Mádl Ferenc akadémikus elnökletével.
Martonyi János köszönetet mondott a tagságnak az elmúlt huszonöt évben végzett közös tevékenységért, megemlékezett Nemeskürty Istvánról, Granasztói Györgyről, és köszönetét fejezte ki áldozatos munkájukért az alapítók közül Weszelovszky Zoltán főtitkár alelnöknek, Laczay István titkárnak és Mészáros László főtitkár-alelnöknek.
A továbbiakban Tordáné Petneházy Judit egyesületi alelnök osztotta meg gondolatait a tagsággal. Őt követte az alapító Szőnyi István és Szalay Péter, az Angyalföld-Újlipótvárosi Polgári Együttműködés Egyesület alapító elnöke.
Az előadásokat és a felszólalásokat a tagság hozzászólásai követték.
MPEE
A Magyar Polgári Együttműködés Egyesület „Honnan jött a hajónk és merre tart?” címmel október 16-án, szombaton tartotta meg XXV. Polgári Gondola hajóútját. A jubileumi eseményen Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos előadását hallhattuk bolygónk állapotáról, annak jelenéről és jövőjéről. Martonyi János, az MPEE tiszteletbeli elnöke az egyesület elmúlt huszonöt évéről beszélt.
Az emberiség évezredek óta figyeli a világűrt, azonban a jelenlegi globális kihívások miatt ma már az űrkutatás véglegesen megkerülhetetlen tényezővé vált. Hol tart ma az űrkutatás Magyarországon, milyen szerepe van a mindennapi életünkben, hogyan kötődik az űrkutatás a klímaváltozás kezeléséhez? Többek között ezekre a kérdésekre adott választ Ferencz Orsolya, az ELTE Űrkutató Csoportjának tudományos főmunkatársa, űrkutatásért felelős miniszteri biztos előadása.
Ferencz Orsolya előadásában a nagy elődökről, a magyar űrkutatás kezdetéről is beszélt. Mint mondta, a magyar űrkutatás kezdetét 1945-46-ra keltezzük, amikor Bay Zoltán és Simonyi Károly fizikusok radarral megmérték a Föld és a Hold távolságát. Másodikak voltak a világon, akiknek ez sikerült, az Egyesült Államok csak néhány héttel előzött meg minket. Az űrkutatásért felelős miniszteri biztos beszélt a fontos missziókról, arról, hogy Farkas Bertalan 1980-ban a Szojuz–36 űrhajó fedélzetén az első magyarként indult a világűrbe, ahol feladatait sikeresen teljesítette.
Magyarország ezt követően is számos nemzetközi küldetésben vett részt. Fontos dátumnak tekinthető 2015, amikor teljes jogú tagjává váltunk a párizsi székhelyű Európai Űrügynökségnek, amely nem azonos az EU űrprogramját koordináló ügynökséggel, hanem az uniótól független, kormányközi szervezet. Az előadásban hallhattunk űrbe telepített eszközökről, amelyek nagyban segítik földi életünket, de szó esett az űrszemétről, más néven kozmikus hulladékról, amelyek a világűrben keringenek, és már nem hasznosíthatók és nem hozhatók működőképes állapotba.
Megtudtuk azt is, hogy a tervek szerint 2024–2025-ben kerülhet sor a következő magyar űrhajós tudományos küldetésére a Nemzetközi Űrállomáson.
Martonyi János, az MPEE tiszteletbeli elnöke felidézte az egyesület megalakulását megelőző első tanácskozást, a hajóutat a Dunán 1995. szeptember 23-án, amikormintegy 80 részvevővel, köztük számos egyesület képviselőjével nyilatkozatot írtak alá, amelyben kezdeményezték a polgári értékeket valló szerveződések országos összefogását.Az alapítók december 9-én a Pilvax Kávéházban munkamegbeszélésen vettek részt és felvázolták a megalakítandó országos egyesület programját, megvitatták az alapszabály és alapító nyilatkozat tervezetét. 1996. február 25-én kilenc egyesület és 131 magánszemély akaratából megalakult a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület Mádl Ferenc akadémikus elnökletével.
Martonyi János köszönetet mondott a tagságnak az elmúlt huszonöt évben végzett közös tevékenységért, megemlékezett Nemeskürty Istvánról, Granasztói Györgyről, és köszönetét fejezte ki áldozatos munkájukért az alapítók közül Weszelovszky Zoltán főtitkár alelnöknek, Laczay István titkárnak és Mészáros László főtitkár-alelnöknek.
A továbbiakban Tordáné Petneházy Judit egyesületi alelnök osztotta meg gondolatait a tagsággal. Őt követte az alapító Szőnyi István és Szalay Péter, az Angyalföld-Újlipótvárosi Polgári Együttműködés Egyesület alapító elnöke.
Az előadásokat és a felszólalásokat a tagság hozzászólásai követték.
MPEE
A Magyar Polgári Együttműködés Egyesület „Honnan jött a hajónk és merre tart?” címmel október 16-án, szombaton tartotta meg XXV. Polgári Gondola hajóútját. A jubileumi eseményen Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos előadását hallhattuk bolygónk állapotáról, annak jelenéről és jövőjéről. Martonyi János, az MPEE tiszteletbeli elnöke az egyesület elmúlt huszonöt évéről beszélt.
Az emberiség évezredek óta figyeli a világűrt, azonban a jelenlegi globális kihívások miatt ma már az űrkutatás véglegesen megkerülhetetlen tényezővé vált. Hol tart ma az űrkutatás Magyarországon, milyen szerepe van a mindennapi életünkben, hogyan kötődik az űrkutatás a klímaváltozás kezeléséhez? Többek között ezekre a kérdésekre adott választ Ferencz Orsolya, az ELTE Űrkutató Csoportjának tudományos főmunkatársa, űrkutatásért felelős miniszteri biztos előadása.
Ferencz Orsolya előadásában a nagy elődökről, a magyar űrkutatás kezdetéről is beszélt. Mint mondta, a magyar űrkutatás kezdetét 1945-46-ra keltezzük, amikor Bay Zoltán és Simonyi Károly fizikusok radarral megmérték a Föld és a Hold távolságát. Másodikak voltak a világon, akiknek ez sikerült, az Egyesült Államok csak néhány héttel előzött meg minket. Az űrkutatásért felelős miniszteri biztos beszélt a fontos missziókról, arról, hogy Farkas Bertalan 1980-ban a Szojuz–36 űrhajó fedélzetén az első magyarként indult a világűrbe, ahol feladatait sikeresen teljesítette.
Magyarország ezt követően is számos nemzetközi küldetésben vett részt. Fontos dátumnak tekinthető 2015, amikor teljes jogú tagjává váltunk a párizsi székhelyű Európai Űrügynökségnek, amely nem azonos az EU űrprogramját koordináló ügynökséggel, hanem az uniótól független, kormányközi szervezet. Az előadásban hallhattunk űrbe telepített eszközökről, amelyek nagyban segítik földi életünket, de szó esett az űrszemétről, más néven kozmikus hulladékról, amelyek a világűrben keringenek, és már nem hasznosíthatók és nem hozhatók működőképes állapotba.
Megtudtuk azt is, hogy a tervek szerint 2024–2025-ben kerülhet sor a következő magyar űrhajós tudományos küldetésére a Nemzetközi Űrállomáson.
Martonyi János, az MPEE tiszteletbeli elnöke felidézte az egyesület megalakulását megelőző első tanácskozást, a hajóutat a Dunán 1995. szeptember 23-án, amikormintegy 80 részvevővel, köztük számos egyesület képviselőjével nyilatkozatot írtak alá, amelyben kezdeményezték a polgári értékeket valló szerveződések országos összefogását.Az alapítók december 9-én a Pilvax Kávéházban munkamegbeszélésen vettek részt és felvázolták a megalakítandó országos egyesület programját, megvitatták az alapszabály és alapító nyilatkozat tervezetét. 1996. február 25-én kilenc egyesület és 131 magánszemély akaratából megalakult a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület Mádl Ferenc akadémikus elnökletével.
Martonyi János köszönetet mondott a tagságnak az elmúlt huszonöt évben végzett közös tevékenységért, megemlékezett Nemeskürty Istvánról, Granasztói Györgyről, és köszönetét fejezte ki áldozatos munkájukért az alapítók közül Weszelovszky Zoltán főtitkár alelnöknek, Laczay István titkárnak és Mészáros László főtitkár-alelnöknek.
A továbbiakban Tordáné Petneházy Judit egyesületi alelnök osztotta meg gondolatait a tagsággal. Őt követte az alapító Szőnyi István és Szalay Péter, az Angyalföld-Újlipótvárosi Polgári Együttműködés Egyesület alapító elnöke.
Az előadásokat és a felszólalásokat a tagság hozzászólásai követték.
MPEE
A Magyar Polgári Együttműködés Egyesület „Honnan jött a hajónk és merre tart?” címmel október 16-án, szombaton tartotta meg XXV. Polgári Gondola hajóútját. A jubileumi eseményen Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos előadását hallhattuk bolygónk állapotáról, annak jelenéről és jövőjéről. Martonyi János, az MPEE tiszteletbeli elnöke az egyesület elmúlt huszonöt évéről beszélt.
Az emberiség évezredek óta figyeli a világűrt, azonban a jelenlegi globális kihívások miatt ma már az űrkutatás véglegesen megkerülhetetlen tényezővé vált. Hol tart ma az űrkutatás Magyarországon, milyen szerepe van a mindennapi életünkben, hogyan kötődik az űrkutatás a klímaváltozás kezeléséhez? Többek között ezekre a kérdésekre adott választ Ferencz Orsolya, az ELTE Űrkutató Csoportjának tudományos főmunkatársa, űrkutatásért felelős miniszteri biztos előadása.
Ferencz Orsolya előadásában a nagy elődökről, a magyar űrkutatás kezdetéről is beszélt. Mint mondta, a magyar űrkutatás kezdetét 1945-46-ra keltezzük, amikor Bay Zoltán és Simonyi Károly fizikusok radarral megmérték a Föld és a Hold távolságát. Másodikak voltak a világon, akiknek ez sikerült, az Egyesült Államok csak néhány héttel előzött meg minket. Az űrkutatásért felelős miniszteri biztos beszélt a fontos missziókról, arról, hogy Farkas Bertalan 1980-ban a Szojuz–36 űrhajó fedélzetén az első magyarként indult a világűrbe, ahol feladatait sikeresen teljesítette.
Magyarország ezt követően is számos nemzetközi küldetésben vett részt. Fontos dátumnak tekinthető 2015, amikor teljes jogú tagjává váltunk a párizsi székhelyű Európai Űrügynökségnek, amely nem azonos az EU űrprogramját koordináló ügynökséggel, hanem az uniótól független, kormányközi szervezet. Az előadásban hallhattunk űrbe telepített eszközökről, amelyek nagyban segítik földi életünket, de szó esett az űrszemétről, más néven kozmikus hulladékról, amelyek a világűrben keringenek, és már nem hasznosíthatók és nem hozhatók működőképes állapotba.
Megtudtuk azt is, hogy a tervek szerint 2024–2025-ben kerülhet sor a következő magyar űrhajós tudományos küldetésére a Nemzetközi Űrállomáson.
Martonyi János, az MPEE tiszteletbeli elnöke felidézte az egyesület megalakulását megelőző első tanácskozást, a hajóutat a Dunán 1995. szeptember 23-án, amikormintegy 80 részvevővel, köztük számos egyesület képviselőjével nyilatkozatot írtak alá, amelyben kezdeményezték a polgári értékeket valló szerveződések országos összefogását.Az alapítók december 9-én a Pilvax Kávéházban munkamegbeszélésen vettek részt és felvázolták a megalakítandó országos egyesület programját, megvitatták az alapszabály és alapító nyilatkozat tervezetét. 1996. február 25-én kilenc egyesület és 131 magánszemély akaratából megalakult a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület Mádl Ferenc akadémikus elnökletével.
Martonyi János köszönetet mondott a tagságnak az elmúlt huszonöt évben végzett közös tevékenységért, megemlékezett Nemeskürty Istvánról, Granasztói Györgyről, és köszönetét fejezte ki áldozatos munkájukért az alapítók közül Weszelovszky Zoltán főtitkár alelnöknek, Laczay István titkárnak és Mészáros László főtitkár-alelnöknek.
A továbbiakban Tordáné Petneházy Judit egyesületi alelnök osztotta meg gondolatait a tagsággal. Őt követte az alapító Szőnyi István és Szalay Péter, az Angyalföld-Újlipótvárosi Polgári Együttműködés Egyesület alapító elnöke.
Az előadásokat és a felszólalásokat a tagság hozzászólásai követték.
MPEE
A Magyar Polgári Együttműködés Egyesület „Honnan jött a hajónk és merre tart?” címmel október 16-án, szombaton tartotta meg XXV. Polgári Gondola hajóútját. A jubileumi eseményen Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos előadását hallhattuk bolygónk állapotáról, annak jelenéről és jövőjéről. Martonyi János, az MPEE tiszteletbeli elnöke az egyesület elmúlt huszonöt évéről beszélt.
Az emberiség évezredek óta figyeli a világűrt, azonban a jelenlegi globális kihívások miatt ma már az űrkutatás véglegesen megkerülhetetlen tényezővé vált. Hol tart ma az űrkutatás Magyarországon, milyen szerepe van a mindennapi életünkben, hogyan kötődik az űrkutatás a klímaváltozás kezeléséhez? Többek között ezekre a kérdésekre adott választ Ferencz Orsolya, az ELTE Űrkutató Csoportjának tudományos főmunkatársa, űrkutatásért felelős miniszteri biztos előadása.
Ferencz Orsolya előadásában a nagy elődökről, a magyar űrkutatás kezdetéről is beszélt. Mint mondta, a magyar űrkutatás kezdetét 1945-46-ra keltezzük, amikor Bay Zoltán és Simonyi Károly fizikusok radarral megmérték a Föld és a Hold távolságát. Másodikak voltak a világon, akiknek ez sikerült, az Egyesült Államok csak néhány héttel előzött meg minket. Az űrkutatásért felelős miniszteri biztos beszélt a fontos missziókról, arról, hogy Farkas Bertalan 1980-ban a Szojuz–36 űrhajó fedélzetén az első magyarként indult a világűrbe, ahol feladatait sikeresen teljesítette.
Magyarország ezt követően is számos nemzetközi küldetésben vett részt. Fontos dátumnak tekinthető 2015, amikor teljes jogú tagjává váltunk a párizsi székhelyű Európai Űrügynökségnek, amely nem azonos az EU űrprogramját koordináló ügynökséggel, hanem az uniótól független, kormányközi szervezet. Az előadásban hallhattunk űrbe telepített eszközökről, amelyek nagyban segítik földi életünket, de szó esett az űrszemétről, más néven kozmikus hulladékról, amelyek a világűrben keringenek, és már nem hasznosíthatók és nem hozhatók működőképes állapotba.
Megtudtuk azt is, hogy a tervek szerint 2024–2025-ben kerülhet sor a következő magyar űrhajós tudományos küldetésére a Nemzetközi Űrállomáson.
Martonyi János, az MPEE tiszteletbeli elnöke felidézte az egyesület megalakulását megelőző első tanácskozást, a hajóutat a Dunán 1995. szeptember 23-án, amikormintegy 80 részvevővel, köztük számos egyesület képviselőjével nyilatkozatot írtak alá, amelyben kezdeményezték a polgári értékeket valló szerveződések országos összefogását.Az alapítók december 9-én a Pilvax Kávéházban munkamegbeszélésen vettek részt és felvázolták a megalakítandó országos egyesület programját, megvitatták az alapszabály és alapító nyilatkozat tervezetét. 1996. február 25-én kilenc egyesület és 131 magánszemély akaratából megalakult a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület Mádl Ferenc akadémikus elnökletével.
Martonyi János köszönetet mondott a tagságnak az elmúlt huszonöt évben végzett közös tevékenységért, megemlékezett Nemeskürty Istvánról, Granasztói Györgyről, és köszönetét fejezte ki áldozatos munkájukért az alapítók közül Weszelovszky Zoltán főtitkár alelnöknek, Laczay István titkárnak és Mészáros László főtitkár-alelnöknek.
A továbbiakban Tordáné Petneházy Judit egyesületi alelnök osztotta meg gondolatait a tagsággal. Őt követte az alapító Szőnyi István és Szalay Péter, az Angyalföld-Újlipótvárosi Polgári Együttműködés Egyesület alapító elnöke.
Az előadásokat és a felszólalásokat a tagság hozzászólásai követték.
MPEE
A Magyar Polgári Együttműködés Egyesület „Honnan jött a hajónk és merre tart?” címmel október 16-án, szombaton tartotta meg XXV. Polgári Gondola hajóútját. A jubileumi eseményen Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos előadását hallhattuk bolygónk állapotáról, annak jelenéről és jövőjéről. Martonyi János, az MPEE tiszteletbeli elnöke az egyesület elmúlt huszonöt évéről beszélt.
Az emberiség évezredek óta figyeli a világűrt, azonban a jelenlegi globális kihívások miatt ma már az űrkutatás véglegesen megkerülhetetlen tényezővé vált. Hol tart ma az űrkutatás Magyarországon, milyen szerepe van a mindennapi életünkben, hogyan kötődik az űrkutatás a klímaváltozás kezeléséhez? Többek között ezekre a kérdésekre adott választ Ferencz Orsolya, az ELTE Űrkutató Csoportjának tudományos főmunkatársa, űrkutatásért felelős miniszteri biztos előadása.
Ferencz Orsolya előadásában a nagy elődökről, a magyar űrkutatás kezdetéről is beszélt. Mint mondta, a magyar űrkutatás kezdetét 1945-46-ra keltezzük, amikor Bay Zoltán és Simonyi Károly fizikusok radarral megmérték a Föld és a Hold távolságát. Másodikak voltak a világon, akiknek ez sikerült, az Egyesült Államok csak néhány héttel előzött meg minket. Az űrkutatásért felelős miniszteri biztos beszélt a fontos missziókról, arról, hogy Farkas Bertalan 1980-ban a Szojuz–36 űrhajó fedélzetén az első magyarként indult a világűrbe, ahol feladatait sikeresen teljesítette.
Magyarország ezt követően is számos nemzetközi küldetésben vett részt. Fontos dátumnak tekinthető 2015, amikor teljes jogú tagjává váltunk a párizsi székhelyű Európai Űrügynökségnek, amely nem azonos az EU űrprogramját koordináló ügynökséggel, hanem az uniótól független, kormányközi szervezet. Az előadásban hallhattunk űrbe telepített eszközökről, amelyek nagyban segítik földi életünket, de szó esett az űrszemétről, más néven kozmikus hulladékról, amelyek a világűrben keringenek, és már nem hasznosíthatók és nem hozhatók működőképes állapotba.
Megtudtuk azt is, hogy a tervek szerint 2024–2025-ben kerülhet sor a következő magyar űrhajós tudományos küldetésére a Nemzetközi Űrállomáson.
Martonyi János, az MPEE tiszteletbeli elnöke felidézte az egyesület megalakulását megelőző első tanácskozást, a hajóutat a Dunán 1995. szeptember 23-án, amikormintegy 80 részvevővel, köztük számos egyesület képviselőjével nyilatkozatot írtak alá, amelyben kezdeményezték a polgári értékeket valló szerveződések országos összefogását.Az alapítók december 9-én a Pilvax Kávéházban munkamegbeszélésen vettek részt és felvázolták a megalakítandó országos egyesület programját, megvitatták az alapszabály és alapító nyilatkozat tervezetét. 1996. február 25-én kilenc egyesület és 131 magánszemély akaratából megalakult a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület Mádl Ferenc akadémikus elnökletével.
Martonyi János köszönetet mondott a tagságnak az elmúlt huszonöt évben végzett közös tevékenységért, megemlékezett Nemeskürty Istvánról, Granasztói Györgyről, és köszönetét fejezte ki áldozatos munkájukért az alapítók közül Weszelovszky Zoltán főtitkár alelnöknek, Laczay István titkárnak és Mészáros László főtitkár-alelnöknek.
A továbbiakban Tordáné Petneházy Judit egyesületi alelnök osztotta meg gondolatait a tagsággal. Őt követte az alapító Szőnyi István és Szalay Péter, az Angyalföld-Újlipótvárosi Polgári Együttműködés Egyesület alapító elnöke.
Az előadásokat és a felszólalásokat a tagság hozzászólásai követték.
MPEE