A vajdasági Magyar Nemzeti Tanács és a szabadkai magyar főkonzulátus szervezésében Jogállami kerekasztal elnevezéssel rendhagyó szakmai tanácskozást tartott a Magyar Polgári Együttműködés Egyesülete 2017. november 30-án a közelmúltban átadott Vajdasági Magyar Képző-, Kutató- és Kulturális Központ tanácstermében.
A beszélgetés házigazdája és moderátora dr. Babity János, Magyarország Szabadkai Főkonzulátusának főkonzulja volt.
Bevezető előadást Tordáné dr. Petneházy Judit, a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület alelnöke és dr. Juhász Imre alkotmánybíró tartott. A beszélgetés középpontjában a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület létrehozásának oka állt, a szervezet központi célkitűzései és tevékenységi köre, valamint az új magyar Alaptörvény, az annak köszönhetően beállt irányváltás, illetve Magyarország alkotmányossági történelme.
A rendezvény Császár Angela Jászai Mari-díjas színművész, érdemes művész előadásával kezdődött. A művésznő, mielőtt felolvasta volna az Alaptörvény preambulumát, a Nemzeti Hitvallást, Weöres Sándor A magyar tanulság című versét szavalta el.
A Magyar Polgári Együttműködés Egyesület 1995-ben alakult, a polgári, nemzeti és keresztény közéleti erők összefogása, a polgári értékek, erények megóvása és azok országos kiterjesztése céljával – emelte ki bevezetőjében Tordáné dr. Petneházy Judit alelnök. Mint hozzátette, 1995 igen nehéz év volt a magyarországi polgárság számára, hiszen számtalan apró részre szakadt, más-más csoportosulásokba tömörülve, megtörve az egységet. Rendezvényein az egyesület a jog és a jogállamiság témája mellett a társadalom számára meghatározó témák széles skálájával foglalkozik, így például az oktatással is – derült ki a folytatásban.
A magyarországi választói törvénnyel kapcsolatban megejtett kezdeményezések vonatkozásában Tordáné dr. Petneházy Judit megjegyezte: jónak tartja a szóban forgó jogszabályt, de jogászként azt vallja, hogy nincsen tökéletes törvény. Minden választói törvényben lehet hibákat találni – tette hozzá, mondván: ha szakemberként kérdezik, azt válaszolja, hogy nem változtatna a szóban forgó törvényen.
A rendszerváltozás után hozott alkotmány átmeneti jelleggel született, és leginkább toldozott-foltozott jogi aktushoz lehet hasonlítani, ezért az államiság és a jog szempontjából is hatalmas lépés volt az új Alaptörvény meghozatala – hangzott el az előadás során, és az is, hogy az új Alaptörvény szövege a korábbihoz képest szinte 80 százalékban változatlan maradt, ugyanakkor az újdonságok meghatározóak, elsősorban az alapjogok vonatkozásában.
Az Európa Tanács véleményező és tanácsadó szerve, a Velencei Bizottság, tartalmi értelemben semmi kivetnivalót nem talált az Alaptörvényben, egyedül azzal kapcsolatban fogalmazott meg kritikát, hogy lehetett volna szélesebb az Alaptörvény elfogadását megelőző társadalmi közvita – emelte ki Juhász Imre, hozzátéve, hogy elsősorban a civil és a politikai szféra marasztalta el az alkotmányozó hatalmat.
– A határon túli magyarság szempontjából a Nemzeti Hitvallás az egyik legfontosabb eleme az Alaptörvénynek. Az alkotmányok preambulumával kapcsolatban továbbra is megoszlik az alkotmányjogászok véleménye. Egyesek szerint a preambulum kötelező jellegű, mások szerint viszont nem. Mindennek ellenére vitathatatlan az „Ígérjük, hogy megőrizzük az elmúlt évszázad viharaiban részekre szakadt nemzetünk szellemi és lelki egységét” szakasz jelentősége. Az alaptörvény D-cikkelye viszont már konkrét és mindenkire kötelező kitételeket tartalmaz, méghozzá az állami szervek vonatkozásában: „Magyarország az egységes magyar nemzet összetartozását szem előtt tartva felelősséget visel a határain kívül élő magyarok sorsáért, elősegíti közösségeik fennmaradását és fejlődését, támogatja magyarságuk megőrzésére irányuló törekvéseiket, egyéni és közösségi jogaik érvényesítését, közösségi önkormányzataik létrehozását, a szülőföldön való boldogulásukat, valamint előmozdítja együttműködésüket egymással és Magyarországgal” – fogalmazott Juhász Imre.
A Magyar Szó kérdésére, hogy miként értékeli a magyar politikum bizonyos képviselőinek hadjáratát a magyarországi lakcímmel nem rendelkező magyar állampolgárok szavazati jogának tekintetében, Juhász Imre megjegyezte: mivel nemcsak jogász, hanem alkotmánybíró is, és ezek a kérdések az Alkotmánybíróság előtt is szerepeltek, nem tartja etikusnak magánjellegű véleményének kifejtését. Mint hozzátette, annyit aláhúzhat, hogy a törvény szempontjából nem áll fenn alkotmányos probléma.
Forrás: Magyar Szó