Korunk kihívásairól Áder Jánossal

Korunk kihívásairól Áder Jánossal

A klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak legalább 80 százalékát a vizek állapotán keresztül érzi meg az emberiség - mondta Áder János köztársasági elnök pénteken Budapesten, a Pesti Megyeháza dísztermében a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület Korunk kihívásai című konferenciasorozatának rendezvényén. A megjelenteket Vízkelety Mariann, a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület elnöke köszöntötte.

Utoljára módosítva: 2019. November 08.
A polgári gondolat lényegéhez tartozik az egyéni és kollektív öngondoskodás, mondta beszédében Vízkelety Mariann.

- Ennek jegyében talán kijelenthetem, hogy tőlünk távol áll az "öko-világvége" hangulat, ellenkezőleg, az a meggyőződésünk, hogy családi, közösségi és nemzeti szinten is bőven van tennivaló, amivel hazánk környezeti feltételeit megfelelő irányba tudjuk befolyásolni, saját magunk, gyermekeink és unokáink javára, hívta fel a hallgatóság figyelmét az egyesület elnöke.

A továbbiakban Vízkelety Mariann felkérte Áder Jánost, hogy tartsa meg előadását.

Az államfő a "Klímaváltozás, fenntartható fejlődési fordulat, versenyképesség" című előadásában ezúttal is hangsúlyozta, hogy a klímaváltozás tényével mindenki szembesülhet a mindennapokban, a tudományos álláspont szerint pedig ennek hátterében az emberi tevékenység következtében növekvő üvegházhatású gázkibocsátás áll.

Áder János ismét felhívta a figyelmet arra, hogy az emberiség vízfogyasztása kétszer, energiafelhasználása pedig háromszor gyorsabban emelkedik, mint amilyen ütemben nő a Föld lakossága. Mindennek következményeként a földfelszíni hőmérséklet legalább tizenötször gyorsabban emelkedik, mint bármely korábbi földtörténeti korban - mondta.

A köztársasági elnök kiemelte, ez az éghajlati változás nagyrészt a „víz három drámáján” keresztül mutatkozik, vagyis azokon a helyzeteken, amikor a víz hiánya, áradása, illetve szennyezettsége jelent problémát.

A gondokra példaként említette egyebek mellett, hogy a világ ruhaiparának vízfogyasztása a Nílus éves vízhozamának feleltethető meg, miközben energiafelhasználása több, mint a légi- és vízi közlekedésé együttvéve.

Áder János felidézte, a történelemben többször is előfordult, hogy a vízhiány vetett véget különböző civilizációknak. Szerinte azonban az emberiség ma sem óvja megfelelően a hozzáférhető vízkészletét, amit az is mutat, hogy a fejlődő országokban a szennyvíz 90 százalék tisztítatlanul kerül az élővizekbe.

Kiemelte, becslések szerint 2050-re már 4 milliárd ember élhet vízhiányos területeken, 36 ország pedig már most is az úgynevezett vízszegénységi küszöb alatt van.

Az államfő arra is kitért, hogy az emberiségnek már 2030-ra a jelenleginél 50 százalékkal több élelmiszerre és 30 százalékkal több vízre lesz szüksége, ugyanakkor a jelenlegi tendencia alapján évente 2 százalékkal csökken a globális élelmiszertermelés.

Áder János szerint a helyzet megoldásához közgazdasági szemléletváltozásra van szükség, például a körforgásos gazdaság felé történő elmozdulással, amely a hulladékot nem szemétként, hanem nyersanyagként kezeli.
Szükség van változásra, azt azonban nem szabad egy országtól elvárni, hanem nemzetközi összefogásra van szükség - jelentette ki.

Az államfő ismét kitért arra, sokak fejében élnek téves sztereotípiák arról, Magyarország mennyit tesz a klímaváltozás ellen, miközben más országokat, például Dániát úgy könyvelik el „klímabajnoknak”, hogy Magyarországnál nem csökkentette jobban a károsanyag-kibocsátását.

Hangsúlyozta, Magyarország egyike a világ azon 21 országának, amely úgy tudta növelni gazdasági teljesítményét, hogy közben energiafelhasználását 7 százalékkal, szén-dioxid-kibocsátást pedig 32 százalékkal csökkentette. Áder János közölte továbbá, a németországi egy főre eső üvegházhatású gázkibocsátás a magyarországi kétszerese, míg az amerikai három és félszerese.

Forrás: MTI, Fotó: Illyés Tibor