Jogállami kerekasztal Nagykaposon

Jogállami kerekasztal Nagykaposon

Egyesületünk több mint két évtizedéről és a magyar alkotmányról, annak legfontosabb passzusairól, az Alaptörvény megújulásához vezető történelmi útról szóltak azok az előadások, amelyet a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület (MPEE) tagjai tartottak június 12-én, szerdán a Nagykaposi Magyar Közösségi Házban.

Utoljára módosítva: 2019. June 26.

Az est az Erdélyi János Vegyeskar kíséretében énekelt magyar Himnusszal kezdődött, majd Gabri Rudolf, a Nagykaposi Magyar Közösségi Ház igazgatója köszöntötte az eseményen megjelenteket, többek között az MPEE küldöttségét, Petrikán Péter polgármestert, Boczán Ferenc alpolgármestert és a közönséget.

A közösségi ház vezetője örömét fejezte ki egyesületünk látogatásával kapcsolatban, mint mondta: egymást is erősítjük azzal, hogy egy estét együtt töltünk.

Az est első előadója, Tordáné Petneházy Judit, a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület alakulásáról, céljairól beszélt. Az egyesület nagy szervezetnek számít, hiszen több mint 800 tagja van, ebből 126 jogi személy, hívta fel a figyelmet az alelnök.

A szervezet 1996. február 25-én jött létre, megalakulását egyéves előkészítő munka előzte meg. 1995 igen nehéz év volt a magyarországi polgárság számára, hiszen részekre szakadt és más-más csoportosulásokba tömörülve, megtörve az egységet. Az év szeptemberében az első Polgári Gondola dunai hajóút alkalmával az egyesület megálmodói többórás tanácskozásukat követően nyilatkozatot írtak alá, amelyben kezdeményezték a polgári értékek nemzeti összefogását, valamint felvázolták a megalakítandó országos egyesület programját. Az MPEE létrejöttével sokan, köztük a közélet, a tudomány és a művészetek kiemelkedő személyiségei, mint Mádl Ferenc, Martonyi János, Kodolányi Gyula, Kövér László, Kulin Ferenc, Szabad György vállalták fel a polgári gondolkodás kultúrájának az ápolását, a közös cselekvést a kitűzött célok érdekében.

Az egyesület céljául tűzte ki a polgári, nemzeti és keresztény közéleti erők összefogását, a polgári értékek, eszmények és erények megóvását, ennek tudatosítását és országos kiterjesztését, mondta Tordáné Petneházy Judit, aki hozzátette azt is, hogy Orbán Viktor miniszterelnök minden évben az MPEE felkérésére tartja évértékelő beszédét.



A továbbiakban az Alaptörvény megújulásához vezető történelmi útról, annak a határokon túl élő magyarságra való kihatásairól Juhász Imre alkotmánybíró beszélt. Az Aranybullától kezdve vezette le a magyar jogállamiság fejlődését. Mint mondta, az első magyar alkotmány az Aranybulla 1222-ben jelent meg és többek között a nemesség és a király viszonyát szabályozta. A 1514-ben keletkezett Hármaskönyv bizonyos rendelkezései a második világháború végéig megmaradtak. A kommunista alkotmányból a határon túliakat kizárták, azonban 2013-ban minőségi változás történt, életbe lépett a az új Alaptörvény, amely kimondja, hogy Magyarország felelősséget visel a határon kívül élő magyarok sorsáért.

„Magyarország az egységes magyar nemzet összetartozását szem előtt tartva felelősséget visel a határain kívül élő magyarok sorsáért, elősegíti közösségeik fennmaradását és fejlődését, támogatja magyarságuk megőrzésére irányuló törekvéseiket, egyéni és közösségi jogaik érvényesítését, közösségi önkormányzataik létrehozását, a szülőföldön való boldogulásukat, valamint előmozdítja együttműködésüket egymással és Magyarországgal” - hívta fel a hallgatóság figyelmét Juhász Imre.

A határon túli magyarság szempontjából a Nemzeti Hitvallás az egyik legfontosabb eleme az Alaptörvénynek, tette hozzá az alkotmánybíró és felkérte Posta Victor színművészt, hogy olvasson fel az Alaptörvény Nemzeti Hitvallásából.

Az estet Posta Victor előadása zárta, aki részletet adott elő az Én, József Attila musicalből.

www.mpee.hu