Európa Tükörben -  Kerekasztal-beszélgetés Nagykovácsiban

Európa Tükörben - Kerekasztal-beszélgetés Nagykovácsiban

A Magyar Polgári Együttműködés Egyesület „Európa Tükörben” címmel tartott kerekasztal-beszélgetést április 30-án Nagykovácsiban. A megjelenteket Vízkelety Mariann, az egyesület elnöke, a rendezvény háziasszonya köszöntötte. A meghívott előadók: Kecsmár Krisztián, az Európai Tükör főszerkesztője korábbi államtitkár, Rada Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Nemzetközi és Európai Karának dékán-helyettese és Csenger-Zalán Zsolt országgyűlési képviselő, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának alelnöke több aspektusból közelítették meg az est témáját.

Utoljára módosítva: 2019. June 17.


Vízkelety Mariann a köszöntőt követően a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület megalakulásának előzményeit idézte fel és osztotta meg a hallgatósággal. Mint mondta, az 1994-es országgyűlési választás elvesztését követően jeles értelmiségiek és a jobboldali pártok politikusai jöttek össze havonta Nagykovácsiban, hogy a közös értékek mentén megszervezzék a polgári oldalt. Ezt az önszerveződést Nemeskürty István tanár úr fogta össze, neki és egy-két önfeláldozó vezető értelmiséginek köszönhetően, akik az élére álltak ennek a mozgalomnak, szerveződött és alakult meg 1995 ősszén az egyesület. A Magyar Polgári Együttműködés Egyesületet 1996 elején bejegyezte a bíróság, első elnöke Mádl Ferenc akadémikus, volt köztársasági elnök. Őt követte Granasztói György történészprofesszor, majd 2002 júliusától Martonyi János volt külügyminiszter hét éven keresztül. Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere 2009-től ez év januárig látta el az egyesületben az elnöki teendőket. Vízkelety Mariann hozzátette: az a megtiszteltetés érte, hogy január 22-én az egyesület elnökévé választották, mint mondta, elődjeihez híven hasonló szellemben és hasonló elhivatottsággal szeretné végezni munkáját az egyesületben.

A Magyar Polgári Együttműködés Egyesület változatlanul és erőteljesen a nemzeti érdekeket szeretné képviselni. Azontúl hogy Magyarország európai uniós csatlakozásának15 évfordulójára emlékezünk az „Európa Tükörben” kerekasztal-beszélgetés aktualitását az is adja, hogy május 26-án lesznek az európai parlamenti választások, hívta fel a hallgatóság figyelmét Vízkelety Mariann.

Hogyan látják a világpolitika alakulását, illetve az Európai Unió helyzetét, ezen belül hazánk mozgásterét a nemzeti érdekek megfelelő képviselete szempontjából?, intézte a kérdést a meghívott vendégekhez az est háziasszonya.
Kecsmár Krisztián, az Európai Tükör főszerkesztője bevezetőjében elmondta, hogy uniós joggal foglalkozik több mint húsz éve. Egyetemi tanulmányait Franciaországban végezte, majd tíz éven keresztül az Európai Bizottságnál dolgozott. Trócsányi László igazságügyi miniszter kabinetjében ugyancsak uniós joggal foglalkozott, 2018-ban az Igazságügyi Minisztérium európai uniós és nemzetközi igazságügyi együttműködéséért felelős államtitkára lett. A tisztségről családi okok miatt mondott le. Jelenleg a régi nevén, de új külsővel, koncepcióval és tartalommal újjászülető Európai Tükör tudományos folyóirat főszerkesztője.


A szakfolyóirat legutóbbi számában „Egy kis számmisztika” címmel megjelent köszöntő éppen az európai integrációhoz szorosan kapcsolódó 2019 évi évfordulókra hívja fel a figyelmet, jegyezte meg Kecsmár Krisztián. Az előadó a „számmisztikát” a következő évszámokra fűzte: az első EP-választásokat kereken negyven éve 1979-ben tartották, az 1989-es év nemcsak Kelet-Közép-Európában, de az egész unió történelmében is kiemelt jelentőséggel bír, akárcsak a húsz évvel ezelőtti NATO-csatlakozásunk. Tizenöt éve, hogy Magyarország – kilenc másik tagállammal egyetemben – az unió teljes jogú tagja lett, valamint az unió mindennapjait meghatározó lisszaboni szerződés tíz évvel ezelőtt december 1-jén lépett hatályba, míg az amszterdami szerződés húsz éve.

Hogy milyen mozgástere van Magyarországnak a nemzeti érdekek érvénesítésére kérdés megválaszolásában alapvetően arra kell gondolni, hogy milyen uniós intézmények vannak és ott milyen tagállami érdekek tudnak érvényesülni, mondta Kecsmár Krisztián. Az előadó a továbbiakban az Európai Unió intézményi struktúrájáról beszélt, kiemelve az Európai Parlamentet, amelynek közvetlenül megválasztott képviselői az európai állampolgárokat képviselik, az Európai Tanácsot, amelynek keretében a tagállamok és az EU vezetői meghatározzák az átfogó uniós prioritásokat, az EU érdekeit képviselő Európai Bizottságot és a tagállami kormányok érdekképviseleti intézményét, az Európai Unió Tanácsát.

Az esten szó esett a V4-ek tömörülés érdekérvényesítési, döntéshozatali befolyásáról is az Európai Parlamentben és a Tanácsban. A Visegrádi Együttműködés, elfogadott az EU-ban, a Tanácsban egyértelműen erősíti Magyarország jelenlétét és érdekérvényesítő képességét.


Rada Pétertől, az est másik meghívott vendégétől megtudtuk, hogy egyetemi oktatóként tevékenykedik, 2017-től a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Nemzetközi és Európai Karának tudományos és nemzetközi dékán-helyettese. Ezt megelőzően kongresszusi összekötő diplomataként Magyarország Washingtoni Nagykövetségén teljesített szolgálatot. Dolgozott a Külgazdasági és Külügyminisztériumban, kutatási területe az Amerikai Egyesült Államok bel-és külpolitikája, EU közös kül- és biztonságpolitikája. Oktatott a Corvinus, az ELTE és a Budapesti Metropolitan Egyetemen és egy évet töltött a washingtoni Johns Hopkins University és a New York-i Columbia University vendégkutatójaként.

Rada Péter a világpolitika elmúlt három évtizedében bekövetkező fordulópontjairól beszélt. Kiemelte azt is, hogy Magyarország az1989-es rendszerváltással visszakapta a lehetőséget, arra hogy ismét a Nyugathoz tartozzon. Szerte a világban a kommunizmus bukását, a szovjet birodalom szétesését világpolitikai eseményként értékelték. A kelet-európai országokban lezajlott rendszerváltás alapjaiban alakította át a nemzetközi politikai viszonyokat.


2001. szeptember 11-én csak a gondolkodás változott meg, a világ nem, mégis új világrendről kezdtek beszélni, mondta az előadó. Hozzátette: a nemzetközi demográfiai problémák, a szegénység mind jelen voltak a kilencvenes években, csak nem szívesen beszéltek róla. 2001. megváltoztatta az amerikai hozzáállást, ami hatott a transzatlanti és az európai gondolkodásra. Ez látszik a nemzetbiztonsági stratégiákból is, amelyek leírták, hogy a terrorizmus a legnagyobb veszély a világon. Az eseten szó eset többek között az „arab tavaszról”, az Iszlám Államról, valamint a 2008-as és 2016-os amerikai elnökválasztás tanulságairól.


Csenger-Zalán Zsolt országgyűlési képviselő, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának alelnöke az elhangzottakra referált. Vízkelety Mariann kérdésére reagálva elmondta, hogy a 2010-es években elindult nagy népvándorlás várhatóan demográfiai robbanást fog előidézni a következő néhány évtizedben, erről többek között az ENSZ is készített elemzéseket.


A politikus szerint Európa legnagyobb problémája a migráció és a muszlimok térhódítása. Nagyon fontos a május 26-i parlamenti választás, hiszen Európában mielőbbi változás szükséges. Nem mindegy, hogy, mi lesz a választás kimenetele, amibe a Brexit is belejátszik, hívta fel a hallgatóság figyelmét az Országgyűlés Külügyi Bizottságának alelnöke.

A kerekasztal-beszélgetést a jelenlévők kérdéseinek megválaszolása zárta.

Gajdos Erzsébet
MPEE Sajtó