Az '56-ot követő megtorlások feltárására indul vizsgálat

Az '56-ot követő megtorlások feltárására indul vizsgálat

Az 1956-os forradalmat követő kommunista megtorlás további részleteire derülhet fény, miután a Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB) a kegyetlenkedések több kiemelt pontját is tervezi megvizsgálni, és országos perkatasztert készítenek az időszakról – tájékoztatta a Magyar Nemzetet Máthé Áron, a bizottság elnökhelyettese. Hozzátette, hogy a Nemzeti Levéltárral közösen az egész országra kiterjedően nekikezdtek egy 1956-os perkataszter kialakításának.

Utoljára módosítva: 2019. June 17.

A Magyar Nemzet hétfői számában Máthé Áron kifejtette: még harminc évvel a diktatúra bukása után sem látni, hogy tulajdonképpen hány olyan per volt, amelyeket az 1956-os cselekmények miatt indítottak. Sok esetben ugyanis nem politikai okokkal fogtak perbe embereket, hanem különböző köztörvényes bűncselekményekkel, egyebek mellett fegyveres rablással vagy gyilkossággal vádolták őket.

Hozzátette, hogy a Nemzeti Levéltárral közösen az egész országra kiterjedően nekikezdtek egy 1956-os perkataszter kialakításának.

A NEB elnökhelyettese a lapnak elmondta: az eddigi ismeretek alapján az 1956-os forradalmat és szabadságharcot követő megtorlásban több mint kétszáz embert kivégeztek, tízezreket fogtak perbe, ítéltek el és kínoztak meg.

Szavai szerint emellett jelentős volt a jogon kívüli megtorlás is, különösen vidéken voltak jellemzőek a pufajkások által elkövetett kegyeSzavai szerint emellett jelentős volt a jogon kívüli megtorlás is, különösen vidéken voltak jellemzőek a pufajkások által elkövetett kegyetlenkedések. A történész a Viharsarkot, Miskolcot, a tatabányai szénmedence környékét, valamint a balatonkenesei „halálüdülőt” említette borzalmas események helyszíneként, hozzátéve, hogy a karhatalmisták nagyrészt büntetlenül megúszták.

Forrás: Magyar Nemzet