A magyar nemzetnek megvannak azok a képességei, amelyekkel független tud maradni

A magyar nemzetnek megvannak azok a képességei, amelyekkel független tud maradni

Orbán Viktor szerint az illiberális politika értelme nem más, mint a keresztény szabadság. A miniszterelnök a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor keretében szervezett szombati fórumon kijelentette: a keresztény szabadságért dolgozó politika arra törekszik, hogy megvédjen mindent, amit a liberálisok elhanyagolnak, elfelejtenek és megvetnek.

Utoljára módosítva: 2019. July 30.
A kormányfő kijelentette: az előttünk álló tizenöt évet azzal fogjuk eltölteni, az lesz a nemzedéki küldetésünk, hogy szembeforduljunk a liberális korszellemmel, és a liberális internacionalizmussal. Megjegyezte: a pálya ugyan feléjük lejt, de a mi oldalunkon van az, amit szépnek, szabadnak és igazságosnak lehet mondani, és keresztény szabadságként foglalhatunk össze.
A miniszterelnök értékelése szerint generációja történelmi helyzetbe került a rendszerváltozáskor, amelyet kihasználtak, kormánya pedig olyan útra tudta terelni Magyarországot, hogy hazánk vissza tudta szerezni függetlenségét, egyúttal hangsúlyozta: korosztálya legfontosabb küldetése, hogy szembeszálltak a neoliberális pusztítással.

Megtiszteltetésnek nevezte Orbán Viktor, hogy az alapítók egyikeként három évtizede részt vehet a Bálványosi Szabadegyetemen, a miniszterelnök gratulált az EP-választásokon mandátumot szerzett politikai erőknek, így az RMDSZ-nek is. Az utóbbi harminc évről a kormányfő kijelentette: az a jó, hogy ez az időszak mögöttünk, és nem előttünk van. Orbán Viktor felidézte a rendszerváltozástól eltelt időszak stációit, a az úgynevezett liberális rendszerváltást, Antall Józsefék szerepét, Horn Gyuláék visszatérését a hatalomba, majd az első polgári kormány megalakulását. A kormányfő a második Orbán-kormány megalakulását úgy értékelte, hogy el kellett kezdeni a második rendszerváltást, amihez szükség volt a kilenc éve elért kétharmados győzelemre.
Magyarország visszaszerezte függetlenségét

Orbán Viktor kérdésként tette fel, hogy lenne-e neki és szövetségeseinek ereje ma ahhoz, hogy végigcsináljanak egy, az eddig megtett úthoz hasonló harminc évet, majd felidézte, hogy harmincadik házassági évfordulójukon megkérdezte a feleségét, hogy újra hozzá menne-e, mire Lévai Anikó azt válaszolta: ne kockáztass!. A kormányfő értékelése szerint generációja történelmi helyzetbe került a rendszerváltozáskor, amelyet kihasználtak, kormánya pedig olyan útra tudta terelni Magyarországot, hogy hazánk vissza tudta szerezni függetlenségét.

Soros György embereit a legtöbb helyről elzavartuk, és a Európai Bizottság élére egy konzervatív, hétgyermekes családanyát választottunk – összegezte a májusi EP-választások eredményeit a miniszterelnök, aki szerint ezzel megnyílt a lehetősége annak, hogy olyan elit irányítsa Európát, amely nem a tagállamok ellen van. Kijelentette: bonyolult manőverek eredményeképpen sikerült megakadályozni, hogy Soros embere kerüljön az Európai Bizottság élére, és azt, hogy ideológiai gerillákat helyezzenek fontos európai tisztségekbe. A miniszterelnök szerint az Európai Bizottságnak ezután a szerződések őreként kell viselkednie. Abba kell hagynia a politikai aktivizmust. Nem politikai testület, nem dolga, hogy programja legyen, és nem dolga, hogy politikai támadásokat intézzen a tagállamokkal szemben. A kormányfő szerint ugyanakkor még sok harc megvívása áll Magyarország, a magyar kormány előtt. Ilyenek azok a szervezeti átalakítások, amelyek hatékonyabb fellépést tesznek lehetővé az illegális bevándorlás megakadályozására. Orbán Viktor az Unió gazdaságpolitikájáról szólva azt mondta, elég a szocialista jellegű tervgazdálkodásból, Magyarország számára pedig ugyancsak új utakat kell keresni, hogy például a Németországban megfigyelhető hanyatlás ne, vagy minél kisebb mértékben szivároghasson be hozzánk. Nemcsak nehéz, hanem nagyon nehéz lesz a következő időszak – jelentette ki a kormányfő.

Komoly viták várhatók az Európai Unió vezetésével

Orbán Viktor komoly jogi csatározásokra számít az EU vezetésével a következő időszakban, egyúttal megnyugtatónak nevezte ebből a szempontból, hogy egy olyan, az uniós ügyekben rendkívül rutinos miniszter vezeti most az igazságügyi minisztériumot, mint Varga Judit. A miniszterelnök kormányai egyik legfontosabb eredményének nevezte, hogy ma több mint egymillióval többen dolgoznak Magyarországon, mint a baloldali vezetés idején, és ma már mindenki fizet adót. A tőkés piacgazdaság kereteit, a demokratikus jogi és politikai intézményeket fenn kell tartani, de a társadalmi szerveződés módját meg kell változtatni, vagyis demokrácia igen, liberalizmus nem – emlékeztetett Orbán Viktor arra, hogy az illiberális államról szóló elképzelés ugyan megtartja a kedvező gazdasági kereteket, de a nemzeti gondolatot helyezi előtérbe annak érdekében, hogy a társadalom megerősödhessen attól, hogy tagjai képesek önmagukról gondoskodni.

A miniszterelnök a Gyalog galopp lovagjaihoz hasonlította a liberális gondolkodásmódot, amely nem mer kimondani amúgy magától értetődő, mindenki által ismert dolgokat. A kormányfő szerint a liberalizmus hasznára volt a nyugati társadalmaknak, ugyanakkor csak addig volt ez igaz, ameddig a liberalizmus nem veszítette el keresztény gyökereit, amelyek az emberek közötti egyenlőségről, egymás kölcsönös, feltétlen tiszteletéről szólnak. Mivel ezek a keresztény gyökerek kivesztek a liberalizmus világszemléletéből, maradt helyettük a korlátlan, a nemzeti erőket illető a gyűlölet. A liberálisok ugyanakkor vallási tézist faragtak szemléletükből, ennek eredménye az, hogy országoknak, közösségeknek és az egyénnek is ők akarják megmondani, hogy miképp éljen, miről, mit gondoljon. Ennek a logikának a következménye az illegális bevándorlás feltétlen támogatása részükről, és az erre a romboló hatású nézetre válasz az illiberális világkép gondolata. Az illiberális demokrácia-felfogás szerint az egyén érdeke nem írhatja felül a közösségét. Magyarországon létrejött egy illiberális állam, egy valódi állam – és politikaelméleti modell, egy sajátos kereszténydemokrata állam – jelentette ki a kormányfő, aki rámutatott: az a tétel, hogy minden demokrácia szükségszerűen liberális és a kereszténydemokráciának liberálisnak kell lennie, egész egyszerűen nem igaz.

Két újabb gazdaságvédelmi akcióterv is várható jövőre

Ha jövő év tavaszán beigazolódik az európai gazdaság kilátásaira tett helyzetértékelésünk, 2020 tavaszán egy második gazdaságvédelmi akciótervre lesz szükség, ősszel pedig egy harmadikra is – jelentette be a kormányfő, hozzátéve, hogy az akcióterveknek a versenyképességet kell javítaniuk. A miniszterelnök a közeljövőről szólva kitért rá: Magyarországnak lesznek csatái jogállamisági kérdésekben is, de jó idegek kellenek azért, hogy ne nevessük el magunkat, és ezzel ne sértsük meg partnereinket. További fontos kérdésnek nevezte, hogy mi történik a Fidesz és a KDNP tagságával az Európai Néppártban (EPP). Ehhez egyelőre várni kell, hogy az EPP-ben tisztuljon a helyzet, a néppárt eldöntse, milyen jövőt szán magának, és erre az EPP őszi kongresszusán kerülhet sor.

Az illiberális gondolat üzenete a keresztény szabadság védelme – jelentette ki a kormányfő, emlékeztetve, hogy az ezen értékek mentén politizáló erők nyerték a legtöbb szavazatot az EP-választás. Most kell a vitézség az előttünk álló tizenöt esztendőre, ezért legyen egy a tábor, legyen egy a zászló, hajrá Magyarország, hajrá magyarok – zárta gondolatait Magyarország miniszterelnöke.

Forrás: PS/MTI

Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd