Az MPEE kerekasztalbeszélgetést szervezett a 32. Tusványoson a polgári jövőről, ezen belül is arról, hogy a munkalapú társadalom hogyan változtatta meg a családok életkörülményeit.

Kezdésnek Szalai Piroska, az NKE kutatója leszögezte, az EU és Magyarország is – ahogy Erdély is – egyértelmű foglalkoztatásbővülést produkált az elmúlt 10 évben, Magyarország a vállalt célkitűzést még túl is teljesítette. Megjegyezte a szakértő, hogy „foglalkoztatás tekintetében csökkentek a különbségek az uniós tagállamok között”.

Erre reflektálva Fülöp Attila, a gondoskodáspolitikáért felelős államtitkár elmondta, hogy van egy mélyebb ok, hogy miért is fontos a munkaerőpiac kérdése: a kommunizmus rendszerében a szociális gondoskodás kérdése nem létezett, ezt váltotta fel a ma az unió környezetében látható liberális gondolkodás, az ingyen pénz, a segély. Hol húzódik meg az öngondoskodás és a közösségi gondoskodás határa? – az államtitkár szerint ezt a kérdést tette fel a Fidesz 2010-ben, s tartja a válaszát azóta is.

Csép Éva Andrea, az RMDSZ nőszervezetének ügyvezető elnöke ide kapcsolódóan leszögezte, „vannak olyan helyzetek amikor irigykedve nézünk Magyarországra”. Elmondta, hogy a munkaerőpiacról kirekesztődött közösségek kapcsán nem volt teljesmértékű a román megoldás, a magyartól kellett ezért példát venni, hogy csökkenni tudjon a szociális segélyezettek száma, viszont a munkerőpiacra visszakerültek száma nőni tudjon.

Három nagy törésvonal van az Európai Unión belül

Kósa Ádám, európai parlamenti képviselő leszögezte, hogy három nagy törésvonal van az Európai Unión belül: 1. Nyugat Európában fenntartották a segélyezés alapú társadalmat. 2. Az utánpótlás kérdését migrációval akarják megoldani. 3. Nem egységesen próbálják megoldani a munkaerő kérdését.

Ehhez képest Magyarország a munkaalapú társadalomban hisz, a családok megerősítésével akarja biztosítani a munkaerőpiaci erőt és egységesen kezeli az egész munkaerőpiacot.

A Magyarország által elért egymillió új munkahely pedig egyedülálló teljesítmény – jegyezte meg.

Magyarország nem összeszerelő ország!

A moderátor, M. Dobos Marianne megjegyezte, hogy a baloldal szerint Magyarország összeszerelő ország, aminek kapcsán kifejtette Szalai, hogy hazánkban a csúcstechnológiai iparban dolgozók aránya uniós szinten dobogós, „senki se mondja, hogy ezt összeszerelő üzemekben lehet produkálni”.

Kósa ennek kapcsán megjegyezte, „ha megnézzük a magyar autóipart, hogy milyen luxusmárkákat gyártanak, ez is jól mutatja, hogy ez a baloldali mantra nem helyénvaló!”.

A baloldali szociális politikáról

Fülöp leszögezte, hogy a baloldalról nem túlzó állítás, hogy „se elve se íve nem volt a szociális politikájának, a segély nevű látszatintézkedések mellett sose tette fel azt a kérdést a baloldal, hogy hogyan tudunk segíteni”.

Szalai hozzátette, hogy Magyarországon a gondolkozás változott meg, most már nem csak a profiton gondolkoznak a vállalatok, hanem azon hogy jobb, minőségibb termékeket adjanak el. Megjegyezte, emiatt a gondolkozásváltás miatt sikerült az egymillió új munkahelyet elérni.

Az Unió feltalálta újra az alapjövedelmet

Kósa ennek kapcsán elmondta, hogy Nyugat-Európa nagyrészén az SZJA 30 százalék feletti, míg itthon egységesen 15 százalékos. Szerinte ez az emberek motivációját nagyon megemeli, ugyanis több marad a zsebükben. Az EP-képviselő megjegyezte, az Európai Parlamentben elősegíti a jobb és baloldal közötti törést az, hogy a baloldal újra feltalálta az alapjövedelmet, amit most úgy hívnak, hogy minimáljövedelem,

amivel csak azt érhetjük el, hogy kevesebben akarnak majd dolgozni.

Csökkent volna a reálbér itthon?

A moderátor felvetette a hazai reálbér-csökkenés kérdését. Gyorsan Szalai le is szögezte, hogy „először az ellenzéki média fújta fel az OECD riportját”, majd kifejtette, hogy a riportban az is szerepelt, hogy a bruttó reálkeresetek Magyarországon nőttek a legjobban, valamint 2019-2022 között mi produkáltuk a második legnagyobb bruttó reálkereset növekedést. Leszögezte, egész évre vonatkozóan 2 százaléknál nagyobb reálkereset-csökkenés Magyarországon lehetetlen, de azon se lepődne meg, ha nőne a reálkereset.

Kósa ennek kapcsán megjegyezte, hogy Nyugat-Európában akármennyire is emelkedik az átlagbér, a progresszív SZJA elveszi a nagyrészét.

Csép megjegyezte, hogy 2020-ban amikor előretervezett az ember, akkor nem tervezett senki sem háborúval. Amikor pedig eljött az újratervezés időszaka, akkor a legfontosabb az volt, hogy hogyan tudja az RMDSZ megadni a biztonságot a magyar embereknek, ezért adtak kompenzációt az elszabadult energiaárakra. A gondoskodáspolitikai államtitkár megjegyezte, hogy az infláció bődületes kiadásokat okozott az államnak is, „bődületes összegeket kellett gyakorlatilag kidobni az ablakon az energiaárak megnövekedése miatt”.

Zárszóként a beszélgetők leszögezték, hogy arra lehetünk a legbüszkébbek, hogy még a háború és koronavírus sújtotta időszakban is megmaradt az egymillió új munkahely, de abban is egyetértettek, hogy a háború mielőbbi befejezése nagyban befolyásolja a munkaerőpiaci folyamatokat, a béke pedig Európának elemi érdeke.

Varga Mátyás Zsolt, Mandiner