„Ha nincs covid, se háború, olyan aranykort élnénk meg, mint a dualizmus idején” – a családtámogatásokról, a szegénységről

Tényleg megszünteti a családtámogatásokat a kormány? Tömegesen elvándorolnak a magyarok? Beszámolónk a Scruton V.P. szerdai rendezvényéről!

Tényleg megszünteti a családtámogatásokat a kormány? Tömegesen elvándorolnak a magyarok? Ezekre a kérdésekre (is) kereste a választ Ferencz Orsolya parlamenti képviselő, valamint Szalai Piroska, munkaerőpiaci szakértő, az NKE munkatársa, Bencsik Gábor újságíró moderálásában a Scruton V.P.-ben, az MPEE társszervezésében szerdán.

A polgári jövő kapcsán szervezett kerekasztal beszélgetésen korán felmerült: polikrízises világban élünk.

Bencsik Gábor leszögezte, hogy ha nincsen covid, se orosz-ukrán háború, „akkor most arról beszélgetnénk, hogy olyan aranykort élünk meg, amilyen talán a dualizmus végé felé volt itt Magyarországon”.

Szerinte az ellenzéki politikusok megpróbálják elfogadtatni nagyközönség előtt azt, hogy milyen nagy bajok vannak Magyarországon. „Önmagában ezzel semmi baj nincs, az ellenzéki képviselők, politikusok azért kapják a fizetésüket, hogy kritikusok legyenek, de azért talán mégse kapja a fizetését, hogy a tényeket eltorzítsák”.

A tények ferdítéséről

Bencsik leszögezte, hogy nagyon gyakori vád a baloldalról, hogy „jó, jó, vannak gazdasági eredmények, de ebből csak a gazdagok profitálnak”. Szalai Piroska ennek kapcsán kifejtette: hazánkban a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatával élők aránya a tizedik Európában, az uniós átlag alatti, s az utolsó 2-3-ban voltunk a 2010-es évek előtt, egészen addig, amíg a devizahitelek sújtották a magyar társadalmat. „Több, mint felével csökkent azoknak a száma, akik ebbe a kategóriába esnek” – szögezte le a szakértő.

A szakértő rámutatott: a szegénységi küszöb alatt hazánkban 12,1 százalék él, az Európai Unióban egyetlen egy ország van, ahol kisebb ez az arány, mégpedig Csehország.

Mint fogalmazott: ez Eurostat adat, minden ország egyformán méri, egyformán számolja, „ez nem Józsi bácsi mérése, vagy a haverom, vagy az unokatesóm kutatóintézetének a mérése”.

Tényleg megszűnik a CSOK?

Ferencz Orsolya hozzátette, egy dolog fontosabb a kormányprogramnál, még pedig az, hogy mi az a filozófia, amire épül. „Többféle filozófia vitatkozik jelenleg a világ színpadán” – jelentette ki. Mint fogalmazott: nem lehet megmondani előre, hogy melyik jó, vagy rossz, visszatekinteni az időben pedig könnyű, elvégre valószínűleg az itt ülők közül senki sem javasolná Ferenc Józsefnek, hogy lépjen már be, legyen kedves az első világháborúba”. „Most is egy nagyon sorsfordító szakaszában van a világ”– szögezte le, s elmondta, hogy a különféle összes globális krízisre válasszal kell szolgálnia egy kormányzati stratégiára – ahogy a népességfogyásra is, „és adott esetben folyamatosan finomhangolásra szorulnak ezek a modellek, hiszen senkinek sincs a bölcsek köve a zsebében”. Ennek kapcsán kifejtette, hogy szó sincs a CSOK eltörléséről, csupán arról van szó, hogy a kormány átalakítja a családtámogatási rendszert úgy, hogy hatékonyabb legyen.

Ferencz kifejtette azt is, hogy a népesség kérdése az Európai Unió asztalán is ott fekszik, s a legfontosabb, hogy ezekről a kérdésekről élő és értelmes vita folyhasson, viszont az unióban „bizonyos érveket egészen egyszerűen exkatedra söpörnek le az asztalról, nem lehet végig mondani azt sem, hogy miért gondolja egy ország adott esetben, hogy a kihívásokra adott válaszában több, más szempontot szeretne figyelembe venni”.

A kormánypárti parlamenti képviselő megjegyezte, hogy egy ország kormányzásának csak az lehet a célja, hogy jó legyen ott élni. „Fontos a GDP, nagyon sok minden gazdaságilag mérhető, de talán a legfontosabb, hogy jó legyen ott élni”, ennek kapcsán pedig elmondta, hogy gyakran elhangzik ellenzéki térfélről az, hogy „el kell innen menni”.

Arra a kérdésre pedig, hogy mitől jó egy országban élni, más és más válaszokat adnak az emberek, mégpedig azért, mert „az értékrendek, a filozófiák, a történelmi hagyományok, a szociális és szociológiai kérdések más hangsúlyokat kapnak”.

Elmennek? Visszajönnek? Hogy néz ki a mérlegünk?

Az elvándorlás kapcsán Szalai Piroska elmondta: 2016 óta több a Magyarországra költöző magyar állampolgárok száma, mint a Magyarországról kiköltözők száma. A szakértő szerint a Magyarországra költöző állampolgárok kétharmadát a visszaköltözők adják, azaz olyanok, akik már éltek itthon. A másik egyharmada olyan állampolgár, aki nem Magyarországon született.

A legutolsó KSH adat szerint 2022-ben majdnem 100.000-en költöztek Magyarországra, míg összesen 55.000-en költöztek ki – szögezte le Szalai.

Ferencz itt rámutatott: az a baloldal sérelmezi, hogy állítólag mindenki is elköltözött, amelyik baloldal 2004-ben, az EU csatlakozás kapcsán azzal a kérdéssel kampányoltak, hogy „nyithatok cukrászdát Bécsben?”.

Szalai Piroska pedig hozzátette azt is: a baloldal által gyakran ismételt 700.000-es szám valóban létezik: „az ENSZ statisztikái szerint 2020-ban 714 ezer olyan ember élt a Földön nem Magyarországon, akik Magyarországon születtek”, viszont ennek kapcsán rámutatott, hogy köztük van az is, akit háromévesen kivittek Amerikába ötvenhat után és még él”.

Viszont van a mérlegnek egy másik serpenyője is: Szalai elmondta, hogy ott van az az oldal is, hogy hány olyan lakosa van Magyarországnak, aki nem a magyar állam területén született. „Ebben a serpenyőben 584 ezer ember van”. A 130 ezres különbözet kapcsán pedig leszögezte, hogy az EU 27 országa közül csak négy olyan van – velünk együtt –, ahol a teljes népesség másfél százalékánál kisebb a különbözet.

Lerombolja a kormány a családtámogatási rendszert?

A családtámogatási rendszer kapcsán Ferencz Orsolya leszögezte, hogy muszáj szétszálazni, mivel vannak a tényszerű dolgok és a politikai üzenetek. Elmondta, hogy a költségvetésben bizonyos tételeknek az átnézése azért fontos, mert meg kell nézni, hogy mi mennyire hatékony. A kormány szerinte nem akarja senkinek se a nyakába varrni azt, hogy ha nem akar családot, akkor is családja kell, hogy legyen.

A kormány szerinte nem akarja senkinek se a nyakába varrni azt, hogy ha nem akar családot, akkor is családja kell, hogy legyen. Csak azt akarja, hogy „aki szeretne, annak ne anyagi okból kelljen lemondania” a családalapításról.

„Ideje elővenni a modelleket, hogy mi mennyire volt hatékony eszköz, s mi mennyire volt nem annyira hatékony” – szögezte le. Mint tájékoztatott: a kormány azt látta, hogy bizonyos családtámogatási formáknál nem biztos, hogy a családhoz el is jut el végül a támogatás, gyakran előfordult, hogy az valahol az építőipar kereskedelmi láncában csapódott le. S ennek kapcsán meg kell nézni, hogy hogyan lehet ezt a forrásmennyiséget ténylegesen úgy felhasználni, hogy a kívánt hatást érje el.

A beszélgetés végén Ferencz Orsolya megjegyezte azt is: a pedagógustörvény kapcsán értékrendek közötti vita zajlik, hiszen „ha nincs gyerek, nincs jövő!”.

Varga Mátyás Zsolt, Mandiner

Kapcsolódó anyag:

A Magyar Polgári Együttműködés Egyesület és a Scruton Közösségi Tér július 5-i „Polgári jövő: munka alapú társadalom, a családok életkörülményei és a gyermekvállaláscímű pódiumbeszélgetése az alábbiakban tekinthető meg: