A Polgárok Házában mutattuk be november 11-én korábbi elnökségi tagunk, Juhász Imre alkotmánybíró, „Fiume – egy közép-európai város és kikötő a hatalmi érdekek metszéspontjában” című könyvét. Az eseményen részt vett Horváth Attila alkotmánybíró, jogtörténész.
Juhász Imre alkotmánybíró, egyesületünk tagja a könyvbemutatón elmondta, hogy több ok miatt fogott a félezer oldalas könyv megírásába. Egyrészt meglehetősen régi, 1990 előtt megjelent útikönyveink vannak, ezeket pedig erős forráskritikával kell kezelni. Másrészt Fiume mostohagyermeknek számít mind a mai napig, ugyanis kevesebb szó esik a kikötővárosról, mint más elcsatolt területekről. Pedig a városban az 1870-es éveket követően óriási beruházásokat hajtott végre a magyar állam, komoly összeget áldozva Fiume iparának, közlekedésének és városának fejlesztésére.
Az alkotmánybíró végül idézte a trianoni békediktátum V. címét, amely lényegében arról szól, hogy a magyar fél lemond minden jogáról.
– Ennél jobban megalázni és porba tiporni egy nemzetet nem lehet – vélekedett Juhász Imre, majd arról beszélt: az utódállamok is foglyai Trianonnak.
– A horvátok éppúgy megbánták Trianont, mint mi, rájöttek ugyanis arra, hogy jobb volt nekik a magyar koronához tartozni, mint Jugoszláviához – mondta Horváth Attila alkotmánybíró, a könyv lektora. Az alkotmánybíró jogtörténész arra emlékeztetett, hogy egy időben az idilli béke, a biztonság területe volt a Szent Koronához tartozó Fiume, ezt mutatja a város közjogi berendezkedése is.
– Könyvében Juhász Imre összeszedte az összes jogszabályt, amely Fiume helyzetét, a magyar–horvát kapcsolatot rendezte, emellett részletesen bemutatta a gazdasági, az ipari, a kereskedelmi és a társadalmi viszonyokat is – hívta fel a hallgatóság figyelmét Horváth Attila.
A jogtörténész végül a jelenre utalva arról beszélt: a horvát–magyar viszony mára sokat javult.
A Polgárok Házában mutattuk be november 11-én korábbi elnökségi tagunk, Juhász Imre alkotmánybíró, „Fiume – egy közép-európai város és kikötő a hatalmi érdekek metszéspontjában” című könyvét. Az eseményen részt vett Horváth Attila alkotmánybíró, jogtörténész.
Juhász Imre alkotmánybíró, egyesületünk tagja a könyvbemutatón elmondta, hogy több ok miatt fogott a félezer oldalas könyv megírásába. Egyrészt meglehetősen régi, 1990 előtt megjelent útikönyveink vannak, ezeket pedig erős forráskritikával kell kezelni. Másrészt Fiume mostohagyermeknek számít mind a mai napig, ugyanis kevesebb szó esik a kikötővárosról, mint más elcsatolt területekről. Pedig a városban az 1870-es éveket követően óriási beruházásokat hajtott végre a magyar állam, komoly összeget áldozva Fiume iparának, közlekedésének és városának fejlesztésére.
Az alkotmánybíró végül idézte a trianoni békediktátum V. címét, amely lényegében arról szól, hogy a magyar fél lemond minden jogáról.
– Ennél jobban megalázni és porba tiporni egy nemzetet nem lehet – vélekedett Juhász Imre, majd arról beszélt: az utódállamok is foglyai Trianonnak.
– A horvátok éppúgy megbánták Trianont, mint mi, rájöttek ugyanis arra, hogy jobb volt nekik a magyar koronához tartozni, mint Jugoszláviához – mondta Horváth Attila alkotmánybíró, a könyv lektora. Az alkotmánybíró jogtörténész arra emlékeztetett, hogy egy időben az idilli béke, a biztonság területe volt a Szent Koronához tartozó Fiume, ezt mutatja a város közjogi berendezkedése is.
– Könyvében Juhász Imre összeszedte az összes jogszabályt, amely Fiume helyzetét, a magyar–horvát kapcsolatot rendezte, emellett részletesen bemutatta a gazdasági, az ipari, a kereskedelmi és a társadalmi viszonyokat is – hívta fel a hallgatóság figyelmét Horváth Attila.
A jogtörténész végül a jelenre utalva arról beszélt: a horvát–magyar viszony mára sokat javult.
A Polgárok Házában mutattuk be november 11-én korábbi elnökségi tagunk, Juhász Imre alkotmánybíró, „Fiume – egy közép-európai város és kikötő a hatalmi érdekek metszéspontjában” című könyvét. Az eseményen részt vett Horváth Attila alkotmánybíró, jogtörténész.
Juhász Imre alkotmánybíró, egyesületünk tagja a könyvbemutatón elmondta, hogy több ok miatt fogott a félezer oldalas könyv megírásába. Egyrészt meglehetősen régi, 1990 előtt megjelent útikönyveink vannak, ezeket pedig erős forráskritikával kell kezelni. Másrészt Fiume mostohagyermeknek számít mind a mai napig, ugyanis kevesebb szó esik a kikötővárosról, mint más elcsatolt területekről. Pedig a városban az 1870-es éveket követően óriási beruházásokat hajtott végre a magyar állam, komoly összeget áldozva Fiume iparának, közlekedésének és városának fejlesztésére.
Az alkotmánybíró végül idézte a trianoni békediktátum V. címét, amely lényegében arról szól, hogy a magyar fél lemond minden jogáról.
– Ennél jobban megalázni és porba tiporni egy nemzetet nem lehet – vélekedett Juhász Imre, majd arról beszélt: az utódállamok is foglyai Trianonnak.
– A horvátok éppúgy megbánták Trianont, mint mi, rájöttek ugyanis arra, hogy jobb volt nekik a magyar koronához tartozni, mint Jugoszláviához – mondta Horváth Attila alkotmánybíró, a könyv lektora. Az alkotmánybíró jogtörténész arra emlékeztetett, hogy egy időben az idilli béke, a biztonság területe volt a Szent Koronához tartozó Fiume, ezt mutatja a város közjogi berendezkedése is.
– Könyvében Juhász Imre összeszedte az összes jogszabályt, amely Fiume helyzetét, a magyar–horvát kapcsolatot rendezte, emellett részletesen bemutatta a gazdasági, az ipari, a kereskedelmi és a társadalmi viszonyokat is – hívta fel a hallgatóság figyelmét Horváth Attila.
A jogtörténész végül a jelenre utalva arról beszélt: a horvát–magyar viszony mára sokat javult.
A Polgárok Házában mutattuk be november 11-én korábbi elnökségi tagunk, Juhász Imre alkotmánybíró, „Fiume – egy közép-európai város és kikötő a hatalmi érdekek metszéspontjában” című könyvét. Az eseményen részt vett Horváth Attila alkotmánybíró, jogtörténész.
Juhász Imre alkotmánybíró, egyesületünk tagja a könyvbemutatón elmondta, hogy több ok miatt fogott a félezer oldalas könyv megírásába. Egyrészt meglehetősen régi, 1990 előtt megjelent útikönyveink vannak, ezeket pedig erős forráskritikával kell kezelni. Másrészt Fiume mostohagyermeknek számít mind a mai napig, ugyanis kevesebb szó esik a kikötővárosról, mint más elcsatolt területekről. Pedig a városban az 1870-es éveket követően óriási beruházásokat hajtott végre a magyar állam, komoly összeget áldozva Fiume iparának, közlekedésének és városának fejlesztésére.
Az alkotmánybíró végül idézte a trianoni békediktátum V. címét, amely lényegében arról szól, hogy a magyar fél lemond minden jogáról.
– Ennél jobban megalázni és porba tiporni egy nemzetet nem lehet – vélekedett Juhász Imre, majd arról beszélt: az utódállamok is foglyai Trianonnak.
– A horvátok éppúgy megbánták Trianont, mint mi, rájöttek ugyanis arra, hogy jobb volt nekik a magyar koronához tartozni, mint Jugoszláviához – mondta Horváth Attila alkotmánybíró, a könyv lektora. Az alkotmánybíró jogtörténész arra emlékeztetett, hogy egy időben az idilli béke, a biztonság területe volt a Szent Koronához tartozó Fiume, ezt mutatja a város közjogi berendezkedése is.
– Könyvében Juhász Imre összeszedte az összes jogszabályt, amely Fiume helyzetét, a magyar–horvát kapcsolatot rendezte, emellett részletesen bemutatta a gazdasági, az ipari, a kereskedelmi és a társadalmi viszonyokat is – hívta fel a hallgatóság figyelmét Horváth Attila.
A jogtörténész végül a jelenre utalva arról beszélt: a horvát–magyar viszony mára sokat javult.
A Polgárok Házában mutattuk be november 11-én korábbi elnökségi tagunk, Juhász Imre alkotmánybíró, „Fiume – egy közép-európai város és kikötő a hatalmi érdekek metszéspontjában” című könyvét. Az eseményen részt vett Horváth Attila alkotmánybíró, jogtörténész.
Juhász Imre alkotmánybíró, egyesületünk tagja a könyvbemutatón elmondta, hogy több ok miatt fogott a félezer oldalas könyv megírásába. Egyrészt meglehetősen régi, 1990 előtt megjelent útikönyveink vannak, ezeket pedig erős forráskritikával kell kezelni. Másrészt Fiume mostohagyermeknek számít mind a mai napig, ugyanis kevesebb szó esik a kikötővárosról, mint más elcsatolt területekről. Pedig a városban az 1870-es éveket követően óriási beruházásokat hajtott végre a magyar állam, komoly összeget áldozva Fiume iparának, közlekedésének és városának fejlesztésére.
Az alkotmánybíró végül idézte a trianoni békediktátum V. címét, amely lényegében arról szól, hogy a magyar fél lemond minden jogáról.
– Ennél jobban megalázni és porba tiporni egy nemzetet nem lehet – vélekedett Juhász Imre, majd arról beszélt: az utódállamok is foglyai Trianonnak.
– A horvátok éppúgy megbánták Trianont, mint mi, rájöttek ugyanis arra, hogy jobb volt nekik a magyar koronához tartozni, mint Jugoszláviához – mondta Horváth Attila alkotmánybíró, a könyv lektora. Az alkotmánybíró jogtörténész arra emlékeztetett, hogy egy időben az idilli béke, a biztonság területe volt a Szent Koronához tartozó Fiume, ezt mutatja a város közjogi berendezkedése is.
– Könyvében Juhász Imre összeszedte az összes jogszabályt, amely Fiume helyzetét, a magyar–horvát kapcsolatot rendezte, emellett részletesen bemutatta a gazdasági, az ipari, a kereskedelmi és a társadalmi viszonyokat is – hívta fel a hallgatóság figyelmét Horváth Attila.
A jogtörténész végül a jelenre utalva arról beszélt: a horvát–magyar viszony mára sokat javult.
A Polgárok Házában mutattuk be november 11-én korábbi elnökségi tagunk, Juhász Imre alkotmánybíró, „Fiume – egy közép-európai város és kikötő a hatalmi érdekek metszéspontjában” című könyvét. Az eseményen részt vett Horváth Attila alkotmánybíró, jogtörténész.
Juhász Imre alkotmánybíró, egyesületünk tagja a könyvbemutatón elmondta, hogy több ok miatt fogott a félezer oldalas könyv megírásába. Egyrészt meglehetősen régi, 1990 előtt megjelent útikönyveink vannak, ezeket pedig erős forráskritikával kell kezelni. Másrészt Fiume mostohagyermeknek számít mind a mai napig, ugyanis kevesebb szó esik a kikötővárosról, mint más elcsatolt területekről. Pedig a városban az 1870-es éveket követően óriási beruházásokat hajtott végre a magyar állam, komoly összeget áldozva Fiume iparának, közlekedésének és városának fejlesztésére.
Az alkotmánybíró végül idézte a trianoni békediktátum V. címét, amely lényegében arról szól, hogy a magyar fél lemond minden jogáról.
– Ennél jobban megalázni és porba tiporni egy nemzetet nem lehet – vélekedett Juhász Imre, majd arról beszélt: az utódállamok is foglyai Trianonnak.
– A horvátok éppúgy megbánták Trianont, mint mi, rájöttek ugyanis arra, hogy jobb volt nekik a magyar koronához tartozni, mint Jugoszláviához – mondta Horváth Attila alkotmánybíró, a könyv lektora. Az alkotmánybíró jogtörténész arra emlékeztetett, hogy egy időben az idilli béke, a biztonság területe volt a Szent Koronához tartozó Fiume, ezt mutatja a város közjogi berendezkedése is.
– Könyvében Juhász Imre összeszedte az összes jogszabályt, amely Fiume helyzetét, a magyar–horvát kapcsolatot rendezte, emellett részletesen bemutatta a gazdasági, az ipari, a kereskedelmi és a társadalmi viszonyokat is – hívta fel a hallgatóság figyelmét Horváth Attila.
A jogtörténész végül a jelenre utalva arról beszélt: a horvát–magyar viszony mára sokat javult.
A Polgárok Házában mutattuk be november 11-én korábbi elnökségi tagunk, Juhász Imre alkotmánybíró, „Fiume – egy közép-európai város és kikötő a hatalmi érdekek metszéspontjában” című könyvét. Az eseményen részt vett Horváth Attila alkotmánybíró, jogtörténész.
Juhász Imre alkotmánybíró, egyesületünk tagja a könyvbemutatón elmondta, hogy több ok miatt fogott a félezer oldalas könyv megírásába. Egyrészt meglehetősen régi, 1990 előtt megjelent útikönyveink vannak, ezeket pedig erős forráskritikával kell kezelni. Másrészt Fiume mostohagyermeknek számít mind a mai napig, ugyanis kevesebb szó esik a kikötővárosról, mint más elcsatolt területekről. Pedig a városban az 1870-es éveket követően óriási beruházásokat hajtott végre a magyar állam, komoly összeget áldozva Fiume iparának, közlekedésének és városának fejlesztésére.
Az alkotmánybíró végül idézte a trianoni békediktátum V. címét, amely lényegében arról szól, hogy a magyar fél lemond minden jogáról.
– Ennél jobban megalázni és porba tiporni egy nemzetet nem lehet – vélekedett Juhász Imre, majd arról beszélt: az utódállamok is foglyai Trianonnak.
– A horvátok éppúgy megbánták Trianont, mint mi, rájöttek ugyanis arra, hogy jobb volt nekik a magyar koronához tartozni, mint Jugoszláviához – mondta Horváth Attila alkotmánybíró, a könyv lektora. Az alkotmánybíró jogtörténész arra emlékeztetett, hogy egy időben az idilli béke, a biztonság területe volt a Szent Koronához tartozó Fiume, ezt mutatja a város közjogi berendezkedése is.
– Könyvében Juhász Imre összeszedte az összes jogszabályt, amely Fiume helyzetét, a magyar–horvát kapcsolatot rendezte, emellett részletesen bemutatta a gazdasági, az ipari, a kereskedelmi és a társadalmi viszonyokat is – hívta fel a hallgatóság figyelmét Horváth Attila.
A jogtörténész végül a jelenre utalva arról beszélt: a horvát–magyar viszony mára sokat javult.
A Polgárok Házában mutattuk be november 11-én korábbi elnökségi tagunk, Juhász Imre alkotmánybíró, „Fiume – egy közép-európai város és kikötő a hatalmi érdekek metszéspontjában” című könyvét. Az eseményen részt vett Horváth Attila alkotmánybíró, jogtörténész.
Juhász Imre alkotmánybíró, egyesületünk tagja a könyvbemutatón elmondta, hogy több ok miatt fogott a félezer oldalas könyv megírásába. Egyrészt meglehetősen régi, 1990 előtt megjelent útikönyveink vannak, ezeket pedig erős forráskritikával kell kezelni. Másrészt Fiume mostohagyermeknek számít mind a mai napig, ugyanis kevesebb szó esik a kikötővárosról, mint más elcsatolt területekről. Pedig a városban az 1870-es éveket követően óriási beruházásokat hajtott végre a magyar állam, komoly összeget áldozva Fiume iparának, közlekedésének és városának fejlesztésére.
Az alkotmánybíró végül idézte a trianoni békediktátum V. címét, amely lényegében arról szól, hogy a magyar fél lemond minden jogáról.
– Ennél jobban megalázni és porba tiporni egy nemzetet nem lehet – vélekedett Juhász Imre, majd arról beszélt: az utódállamok is foglyai Trianonnak.
– A horvátok éppúgy megbánták Trianont, mint mi, rájöttek ugyanis arra, hogy jobb volt nekik a magyar koronához tartozni, mint Jugoszláviához – mondta Horváth Attila alkotmánybíró, a könyv lektora. Az alkotmánybíró jogtörténész arra emlékeztetett, hogy egy időben az idilli béke, a biztonság területe volt a Szent Koronához tartozó Fiume, ezt mutatja a város közjogi berendezkedése is.
– Könyvében Juhász Imre összeszedte az összes jogszabályt, amely Fiume helyzetét, a magyar–horvát kapcsolatot rendezte, emellett részletesen bemutatta a gazdasági, az ipari, a kereskedelmi és a társadalmi viszonyokat is – hívta fel a hallgatóság figyelmét Horváth Attila.
A jogtörténész végül a jelenre utalva arról beszélt: a horvát–magyar viszony mára sokat javult.
A Polgárok Házában mutattuk be november 11-én korábbi elnökségi tagunk, Juhász Imre alkotmánybíró, „Fiume – egy közép-európai város és kikötő a hatalmi érdekek metszéspontjában” című könyvét. Az eseményen részt vett Horváth Attila alkotmánybíró, jogtörténész.
Juhász Imre alkotmánybíró, egyesületünk tagja a könyvbemutatón elmondta, hogy több ok miatt fogott a félezer oldalas könyv megírásába. Egyrészt meglehetősen régi, 1990 előtt megjelent útikönyveink vannak, ezeket pedig erős forráskritikával kell kezelni. Másrészt Fiume mostohagyermeknek számít mind a mai napig, ugyanis kevesebb szó esik a kikötővárosról, mint más elcsatolt területekről. Pedig a városban az 1870-es éveket követően óriási beruházásokat hajtott végre a magyar állam, komoly összeget áldozva Fiume iparának, közlekedésének és városának fejlesztésére.
Az alkotmánybíró végül idézte a trianoni békediktátum V. címét, amely lényegében arról szól, hogy a magyar fél lemond minden jogáról.
– Ennél jobban megalázni és porba tiporni egy nemzetet nem lehet – vélekedett Juhász Imre, majd arról beszélt: az utódállamok is foglyai Trianonnak.
– A horvátok éppúgy megbánták Trianont, mint mi, rájöttek ugyanis arra, hogy jobb volt nekik a magyar koronához tartozni, mint Jugoszláviához – mondta Horváth Attila alkotmánybíró, a könyv lektora. Az alkotmánybíró jogtörténész arra emlékeztetett, hogy egy időben az idilli béke, a biztonság területe volt a Szent Koronához tartozó Fiume, ezt mutatja a város közjogi berendezkedése is.
– Könyvében Juhász Imre összeszedte az összes jogszabályt, amely Fiume helyzetét, a magyar–horvát kapcsolatot rendezte, emellett részletesen bemutatta a gazdasági, az ipari, a kereskedelmi és a társadalmi viszonyokat is – hívta fel a hallgatóság figyelmét Horváth Attila.
A jogtörténész végül a jelenre utalva arról beszélt: a horvát–magyar viszony mára sokat javult.
A Polgárok Házában mutattuk be november 11-én korábbi elnökségi tagunk, Juhász Imre alkotmánybíró, „Fiume – egy közép-európai város és kikötő a hatalmi érdekek metszéspontjában” című könyvét. Az eseményen részt vett Horváth Attila alkotmánybíró, jogtörténész.
Juhász Imre alkotmánybíró, egyesületünk tagja a könyvbemutatón elmondta, hogy több ok miatt fogott a félezer oldalas könyv megírásába. Egyrészt meglehetősen régi, 1990 előtt megjelent útikönyveink vannak, ezeket pedig erős forráskritikával kell kezelni. Másrészt Fiume mostohagyermeknek számít mind a mai napig, ugyanis kevesebb szó esik a kikötővárosról, mint más elcsatolt területekről. Pedig a városban az 1870-es éveket követően óriási beruházásokat hajtott végre a magyar állam, komoly összeget áldozva Fiume iparának, közlekedésének és városának fejlesztésére.
Az alkotmánybíró végül idézte a trianoni békediktátum V. címét, amely lényegében arról szól, hogy a magyar fél lemond minden jogáról.
– Ennél jobban megalázni és porba tiporni egy nemzetet nem lehet – vélekedett Juhász Imre, majd arról beszélt: az utódállamok is foglyai Trianonnak.
– A horvátok éppúgy megbánták Trianont, mint mi, rájöttek ugyanis arra, hogy jobb volt nekik a magyar koronához tartozni, mint Jugoszláviához – mondta Horváth Attila alkotmánybíró, a könyv lektora. Az alkotmánybíró jogtörténész arra emlékeztetett, hogy egy időben az idilli béke, a biztonság területe volt a Szent Koronához tartozó Fiume, ezt mutatja a város közjogi berendezkedése is.
– Könyvében Juhász Imre összeszedte az összes jogszabályt, amely Fiume helyzetét, a magyar–horvát kapcsolatot rendezte, emellett részletesen bemutatta a gazdasági, az ipari, a kereskedelmi és a társadalmi viszonyokat is – hívta fel a hallgatóság figyelmét Horváth Attila.
A jogtörténész végül a jelenre utalva arról beszélt: a horvát–magyar viszony mára sokat javult.
A Polgárok Házában mutattuk be november 11-én korábbi elnökségi tagunk, Juhász Imre alkotmánybíró, „Fiume – egy közép-európai város és kikötő a hatalmi érdekek metszéspontjában” című könyvét. Az eseményen részt vett Horváth Attila alkotmánybíró, jogtörténész.
Juhász Imre alkotmánybíró, egyesületünk tagja a könyvbemutatón elmondta, hogy több ok miatt fogott a félezer oldalas könyv megírásába. Egyrészt meglehetősen régi, 1990 előtt megjelent útikönyveink vannak, ezeket pedig erős forráskritikával kell kezelni. Másrészt Fiume mostohagyermeknek számít mind a mai napig, ugyanis kevesebb szó esik a kikötővárosról, mint más elcsatolt területekről. Pedig a városban az 1870-es éveket követően óriási beruházásokat hajtott végre a magyar állam, komoly összeget áldozva Fiume iparának, közlekedésének és városának fejlesztésére.
Az alkotmánybíró végül idézte a trianoni békediktátum V. címét, amely lényegében arról szól, hogy a magyar fél lemond minden jogáról.
– Ennél jobban megalázni és porba tiporni egy nemzetet nem lehet – vélekedett Juhász Imre, majd arról beszélt: az utódállamok is foglyai Trianonnak.
– A horvátok éppúgy megbánták Trianont, mint mi, rájöttek ugyanis arra, hogy jobb volt nekik a magyar koronához tartozni, mint Jugoszláviához – mondta Horváth Attila alkotmánybíró, a könyv lektora. Az alkotmánybíró jogtörténész arra emlékeztetett, hogy egy időben az idilli béke, a biztonság területe volt a Szent Koronához tartozó Fiume, ezt mutatja a város közjogi berendezkedése is.
– Könyvében Juhász Imre összeszedte az összes jogszabályt, amely Fiume helyzetét, a magyar–horvát kapcsolatot rendezte, emellett részletesen bemutatta a gazdasági, az ipari, a kereskedelmi és a társadalmi viszonyokat is – hívta fel a hallgatóság figyelmét Horváth Attila.
A jogtörténész végül a jelenre utalva arról beszélt: a horvát–magyar viszony mára sokat javult.