A Magyar Polgári Együttműködés Egyesület (MPEE) „Értékrend és társadalom” címmel tartott konferenciát július 5-én a Budahegyvidéki Evangélikus Egyházközség tanácstermében. Az eseményen megjelenteket Gellén Márton, az egyesület főtitkár-alelnöke köszöntötte.

Gellén Márton köszöntőjében elmondta, hogy az egyesület tavaly kezdte el értékrend feltáró kutatássorozatát, amelynek eredményeibe betekintést kapnak a konferencia részvevői. A főtitkár alelnök röviden bemutatta az MPEE tevékenységét megjegyezve, hogy a szervezet polgári-keresztény-nemzeti értékközösséget képvisel. Mint mondta az egyesület számos rendezvényén szó esett a polgári, nemzeti értékrendről, eljött az idő, hogy a keresztény értékekről is beszéljünk. Hozzátette: ebben segít a mai konferencia előadója Győri Tamás János, a Budapesti Kortárs Keresztény Intézet igazgatója.

A konferencia első előadásában Gellén Márton tartott beszámolót a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület Polgári értékrend kutatásról, amely ezer fő megkérdezésével arra kereste a választ, hogy van-e értékrendi összefüggése a pártpreferenciáknak. A kutatásban Budapest lakóit kérdezték meg, tekintettel arra, hogy az MPEE tagsága túlnyomó részben a fővárosban lakik, valamint az egyesületi rendezvények és egyéb tevékenységek nagyrészt a fővárosban zajlanak és zajlottak az egyesület 1996-os alapítása óta. A vizsgált időszak pedig 2021. május 28. és június 12. közé esett. A kutatásban 24 értékváltozó elemzéséből készítettek egy faktorszkórt (adott adatpontnak megfelelő transzformált változó érték), hogy leegyszerűsítsék a mérés kiértékelését.

A kutatásba olyan értékváltozókat vontak be, mint a biztonság, a munka, az anyagi gyarapodás, a műveltség, a család, a helyi közösség, a megbecsülés, a segíteni másokon, a jogi értelemben vett jogok, a hit a mások iránti tiszteletben, illetve az az érzés, hogy valóban kapcsolódom-e azokhoz a közösségekhez, amelyekhez tartozom.

A fenti értékeket tartalmazó faktor-pontszámok elemzése alapján a kutatás kimutatta, hogy a polgári értékrenddel kapcsolatban a nők azok, akik leginkább polgári gondolkozásúak. Továbbá, hogy a pesti kerületek válaszadói inkább támogatók, a budai kerületek válaszadói pedig inkább elutasítók. Az egyedül élők inkább támogatók, a párkapcsolatban és családban élők inkább távolságtartók.

A kutatásból az is kiderült, hogy minél idősebb és iskolázottabb valaki, annál inkább polgári értékrendet képvisel.

Területi megoszlás szerint a polgári értékrend a fővárosban és a községekben alacsony szinten jeleníthető meg, amíg az egyéb nagyvárosokban nagyon magas a faktorszkór, hívta fel a hallgatóság figyelmét Gellén Márton.
Arra a kérdésre, hogy magyarnak érzi-e magát valaki, a válaszadók közül az alábbi eredmények születtek: elsősorban magyarnak és másodsorban európainak 43%, csak magyarnak 32%, elsősorban európainak és másodsorban magyarnak 17%, egyiknek sem pedig 1% volt.

A polgári értékrend a legnagyobb azok között, akik magyaroknak és európaiaknak vallják magukat.

Győri Tamás János, a Budapesti Kortárs Keresztény Intézet igazgatója előadásának bevezetőjében röviden bemutatta az intézményt, amelyet vezet. A Budapesti Kortárs Keresztény Intézet a The London Institute for Contemporary Christianity mintájára, de a magyarországi körülményeket figyelembe véve szerveződik, hasonló célokkal és azonos teológiai alapon. Ez az intézet az életet átható és átfogó tanítványság képviselője, katalizátora és támogatója. Azt kutatják, hogy hogyan tudják felkészíteni a keresztényeket arra, hogy élethosszig tartó Jézus követők legyenek.

Győri Tamás János előadásában arra kereste a választ, hogy mennyiben nevezhető hitvallásos kereszténynek a mai magyar társadalom, valamint mennyire kell annak lennie.

Mint mondta, negyven év diktatúra után is jelen van a magyar közgondolkodásban a kereszténység, a vallásosság. A keresztény értékek nem vesztek ki Európából sem, hiszen nem az európai emberek értékrendje változik, hanem a migrációs helyzet okoz változásokat.

A vallás mindig az értékrendet hagyományozza a generációkra, amennyiben a generációkat tudatosan szeparáljuk egymástól, akkor az értékrend átadása nem tud működni, hívta fel a hallgatóság figyelmét az előadó.
Az istentelen vallásos ember korszaka jött el, fogalmazott Győri Tamás János. Hozzátette: ha megnézzük, hogy a homo religiosusnak szüksége van arra, hogy valamiben higgyen, kapaszkodjon, akkor azt látjuk, hogy a mai világban éppen a progresszív liberális oldalon nagyon erőteljes vallás alakul ki. Az értékrend kutatás azt mutatja, hogy vannak vallásos nyomok, de a magyar társadalom egyre kevésbé nevezhető vallásosnak, másrészről az emberek egyre vallásosabbak csak nem keresztény értelemben.

Azt látjuk, hogy a szeretet helyett önszeretet lett, a másokért való áldozat helyett önzés, tisztelet helyett minden tisztelet megkérdőjelezése.

A hitvallásos kereszténységgel kapcsolatban elmondta, hogy nem csak szavakban valljuk meg a hitünket, hanem tetteinkben is. Istennel való személyes kapcsolat, azt jelenti, hogy az Úr helyet kap a mindennapi életünkben. A hitvallásos kereszténység találkozásból születik, aki Istennel időt tölt, annak élete gyümölcsözőbb. Kutatások szerint a hitvallásos kereszténység haszna abban is megnyilvánul, hogy az, aki Istennel időt tölt el boldogabb, reménykedőbb. A kutatás kimutatta azt is, hogy a traumákat átélők stressz szintje csökkent és megnőtt a reménységük a jövő felé.

Győri Tamás János, a Budapesti Kortárs Keresztény Intézet igazgatója előadásának második részében a készülő Magyarázatos Károli-Bibliáról mutatta be. Elmondta, hogy a világ legnépszerűbb. legátfogóbb magyarázatos Bibliája fog megjelenni magyar nyelven. A 3000 oldalas kiadvány 9 millió karakter magyarázatot, 20 ezer jegyzetet, több mint 50 cikket, 200 táblázatot, ugyanennyi színes térképet és illusztrációt és 80 ezer kereszthivatkozást tartalmaz majd. Ez egy nagy erőfeszítés, hogy Isten igéje minél többekhez eljusson, minél többen kézbe vegyék, mondta zárszavában az előadó.

Mindhárom előadásról videófelvétel készült, ezek az alábbi linkekre kattintva megnézhetők.
mpee.hu