Magyar Polgári Együttműködés Egyesület

A Magyarországra költöző állampolgárok kétharmadát a visszaköltözők adják

A Magyar Polgári Együttműködés Egyesület és a Scruton Közösségi Tér július 5-én pódiumbeszélgetést szervezett „Polgári jövő: munka alapú társadalom, a családok életkörülményei és a gyermekvállalás címmel.


A témában Ferencz Orsolya parlamenti képviselő, miniszteri biztos és Szalai Piroska munkaerőpiaci szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar Gazdaság és Versenyképesség Kutató Intézetének munkatársa tájékoztatta a megjelenteket a Scruton V.P.-ben.


Az MPEE 2021 óta évente elvégzett Polgári Értékrend kutatásából is tudjuk, hogy a munka és a család, valamint az anyagi gyarapodás hangsúlyos komponensei a polgári értékeknek. Hol tartunk a munka alapú társadalom megvalósításában? Hogyan alakultak a családok életkörülményei? Hogyan hatnak az anyagiak a gyermekvállalási döntésekre? Miért lehet veszélyes az ellenzéki álhírterjesztés, riogatás? Mit mutatnak a tények, a legfrissebb adatok alapján hol állunk Európában? Ilyen és hasonló kérdésekre keresték a válaszokat a pódiumbeszélgetés részvevői. A beszélgetést Bencsik Gábor, a Magyar Demokrata újságírója moderálta.


A polgári jövő kapcsán szervezett kerekasztal beszélgetésen többek között felmerült a kérdés, hogy tényleg megszűnik-e a CSOK? Szó sincs a CSOK eltörléséről, csupán a kormány átalakítja a családtámogatási rendszert úgy, hogy hatékonyabb legyen, mondta Ferencz Orsolya. Hozzátette, hogy a népesség kérdése az Európai Unióban is aktuális, a legfontosabb, hogy ezekről a kérdésekről élő és értelmes vita folyhasson.


A parlamenti képviselő megjegyezte, hogy egy ország kormányzásának csak az lehet a célja, hogy jó legyen ott élni. „Fontos a GDP, nagyon sok minden gazdaságilag mérhető, de talán a legfontosabb, hogy jó legyen ott élni”, ennek kapcsán pedig elmondta, hogy gyakran elhangzik ellenzéki térfélről az, hogy „el kell innen menni”.

Arra a kérdésre pedig, hogy mitől jó egy országban élni, más és más válaszokat adnak az emberek, mégpedig azért, mert „az értékrendek, a filozófiák, a történelmi hagyományok, a szociális és szociológiai kérdések más hangsúlyokat kapnak”.


Az elvándorlás kapcsán Szalai Piroska elmondta: 2016 óta több a Magyarországra költöző magyar állampolgárok száma, mint a Magyarországról kiköltözőkké. A szakértő szerint a Magyarországra költöző állampolgárok kétharmadát a visszaköltözők adják, azaz olyanok, akik már éltek itthon. A másik egyharmada olyan állampolgár, aki nem Magyarországon született. Ferencz Orsolya az elhangzottakra utalva elmondta, acél, hogy Magyarország vonzó legyen a külföldi szakembereknek is, ehhez pedig a magas hozzáadott értéket termelő iparágakat kell fejleszteni.


A legutolsó KSH adat szerint 2022-ben majdnem 100.000-en költöztek Magyarországra, míg összesen 55.000-en költöztek ki, hívta fel a figyelmet Szalai Piroska.

Hozzátette azt is, hogy a baloldal által gyakran ismételt 700.000-es szám valóban létezik: „az ENSZ statisztikái szerint 2020-ban 714 ezer olyan ember élt a Földön nem Magyarországon, akik Magyarországon születtek”, viszont ennek kapcsán rámutatott, hogy köztük van az is, akit háromévesen kivittek Amerikába ötvenhat után és még él”.

A beszélgetés végén Ferencz Orsolya megjegyezte azt is: a pedagógustörvény kapcsán értékrendek közötti vita zajlik, hiszen „ha nincs gyerek, nincs jövő!”.


mpee.hu


Kapcsolódó anyag:

A Magyar Polgári Együttműködés Egyesület és a Scruton Közösségi Tér július 5-i „Polgári jövő: munka alapú társadalom, a családok életkörülményei és a gyermekvállaláscímű pódiumbeszélgetése az alábbiakban tekinthető meg:

A Magyar Polgári Együttműködés Egyesület és a Scruton Közösségi Tér július 5-én pódiumbeszélgetést szervezett „Polgári jövő: munka alapú társadalom, a családok életkörülményei és a gyermekvállalás címmel.


A témában Ferencz Orsolya parlamenti képviselő, miniszteri biztos és Szalai Piroska munkaerőpiaci szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar Gazdaság és Versenyképesség Kutató Intézetének munkatársa tájékoztatta a megjelenteket a Scruton V.P.-ben.


Az MPEE 2021 óta évente elvégzett Polgári Értékrend kutatásából is tudjuk, hogy a munka és a család, valamint az anyagi gyarapodás hangsúlyos komponensei a polgári értékeknek. Hol tartunk a munka alapú társadalom megvalósításában? Hogyan alakultak a családok életkörülményei? Hogyan hatnak az anyagiak a gyermekvállalási döntésekre? Miért lehet veszélyes az ellenzéki álhírterjesztés, riogatás? Mit mutatnak a tények, a legfrissebb adatok alapján hol állunk Európában? Ilyen és hasonló kérdésekre keresték a válaszokat a pódiumbeszélgetés részvevői. A beszélgetést Bencsik Gábor, a Magyar Demokrata újságírója moderálta.


A polgári jövő kapcsán szervezett kerekasztal beszélgetésen többek között felmerült a kérdés, hogy tényleg megszűnik-e a CSOK? Szó sincs a CSOK eltörléséről, csupán a kormány átalakítja a családtámogatási rendszert úgy, hogy hatékonyabb legyen, mondta Ferencz Orsolya. Hozzátette, hogy a népesség kérdése az Európai Unióban is aktuális, a legfontosabb, hogy ezekről a kérdésekről élő és értelmes vita folyhasson.


A parlamenti képviselő megjegyezte, hogy egy ország kormányzásának csak az lehet a célja, hogy jó legyen ott élni. „Fontos a GDP, nagyon sok minden gazdaságilag mérhető, de talán a legfontosabb, hogy jó legyen ott élni”, ennek kapcsán pedig elmondta, hogy gyakran elhangzik ellenzéki térfélről az, hogy „el kell innen menni”.

Arra a kérdésre pedig, hogy mitől jó egy országban élni, más és más válaszokat adnak az emberek, mégpedig azért, mert „az értékrendek, a filozófiák, a történelmi hagyományok, a szociális és szociológiai kérdések más hangsúlyokat kapnak”.


Az elvándorlás kapcsán Szalai Piroska elmondta: 2016 óta több a Magyarországra költöző magyar állampolgárok száma, mint a Magyarországról kiköltözőkké. A szakértő szerint a Magyarországra költöző állampolgárok kétharmadát a visszaköltözők adják, azaz olyanok, akik már éltek itthon. A másik egyharmada olyan állampolgár, aki nem Magyarországon született. Ferencz Orsolya az elhangzottakra utalva elmondta, acél, hogy Magyarország vonzó legyen a külföldi szakembereknek is, ehhez pedig a magas hozzáadott értéket termelő iparágakat kell fejleszteni.


A legutolsó KSH adat szerint 2022-ben majdnem 100.000-en költöztek Magyarországra, míg összesen 55.000-en költöztek ki, hívta fel a figyelmet Szalai Piroska.

Hozzátette azt is, hogy a baloldal által gyakran ismételt 700.000-es szám valóban létezik: „az ENSZ statisztikái szerint 2020-ban 714 ezer olyan ember élt a Földön nem Magyarországon, akik Magyarországon születtek”, viszont ennek kapcsán rámutatott, hogy köztük van az is, akit háromévesen kivittek Amerikába ötvenhat után és még él”.

A beszélgetés végén Ferencz Orsolya megjegyezte azt is: a pedagógustörvény kapcsán értékrendek közötti vita zajlik, hiszen „ha nincs gyerek, nincs jövő!”.


mpee.hu


Kapcsolódó anyag:

A Magyar Polgári Együttműködés Egyesület és a Scruton Közösségi Tér július 5-i „Polgári jövő: munka alapú társadalom, a családok életkörülményei és a gyermekvállaláscímű pódiumbeszélgetése az alábbiakban tekinthető meg:

A Magyar Polgári Együttműködés Egyesület és a Scruton Közösségi Tér július 5-én pódiumbeszélgetést szervezett „Polgári jövő: munka alapú társadalom, a családok életkörülményei és a gyermekvállalás címmel.


A témában Ferencz Orsolya parlamenti képviselő, miniszteri biztos és Szalai Piroska munkaerőpiaci szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar Gazdaság és Versenyképesség Kutató Intézetének munkatársa tájékoztatta a megjelenteket a Scruton V.P.-ben.


Az MPEE 2021 óta évente elvégzett Polgári Értékrend kutatásából is tudjuk, hogy a munka és a család, valamint az anyagi gyarapodás hangsúlyos komponensei a polgári értékeknek. Hol tartunk a munka alapú társadalom megvalósításában? Hogyan alakultak a családok életkörülményei? Hogyan hatnak az anyagiak a gyermekvállalási döntésekre? Miért lehet veszélyes az ellenzéki álhírterjesztés, riogatás? Mit mutatnak a tények, a legfrissebb adatok alapján hol állunk Európában? Ilyen és hasonló kérdésekre keresték a válaszokat a pódiumbeszélgetés részvevői. A beszélgetést Bencsik Gábor, a Magyar Demokrata újságírója moderálta.


A polgári jövő kapcsán szervezett kerekasztal beszélgetésen többek között felmerült a kérdés, hogy tényleg megszűnik-e a CSOK? Szó sincs a CSOK eltörléséről, csupán a kormány átalakítja a családtámogatási rendszert úgy, hogy hatékonyabb legyen, mondta Ferencz Orsolya. Hozzátette, hogy a népesség kérdése az Európai Unióban is aktuális, a legfontosabb, hogy ezekről a kérdésekről élő és értelmes vita folyhasson.


A parlamenti képviselő megjegyezte, hogy egy ország kormányzásának csak az lehet a célja, hogy jó legyen ott élni. „Fontos a GDP, nagyon sok minden gazdaságilag mérhető, de talán a legfontosabb, hogy jó legyen ott élni”, ennek kapcsán pedig elmondta, hogy gyakran elhangzik ellenzéki térfélről az, hogy „el kell innen menni”.

Arra a kérdésre pedig, hogy mitől jó egy országban élni, más és más válaszokat adnak az emberek, mégpedig azért, mert „az értékrendek, a filozófiák, a történelmi hagyományok, a szociális és szociológiai kérdések más hangsúlyokat kapnak”.


Az elvándorlás kapcsán Szalai Piroska elmondta: 2016 óta több a Magyarországra költöző magyar állampolgárok száma, mint a Magyarországról kiköltözőkké. A szakértő szerint a Magyarországra költöző állampolgárok kétharmadát a visszaköltözők adják, azaz olyanok, akik már éltek itthon. A másik egyharmada olyan állampolgár, aki nem Magyarországon született. Ferencz Orsolya az elhangzottakra utalva elmondta, acél, hogy Magyarország vonzó legyen a külföldi szakembereknek is, ehhez pedig a magas hozzáadott értéket termelő iparágakat kell fejleszteni.


A legutolsó KSH adat szerint 2022-ben majdnem 100.000-en költöztek Magyarországra, míg összesen 55.000-en költöztek ki, hívta fel a figyelmet Szalai Piroska.

Hozzátette azt is, hogy a baloldal által gyakran ismételt 700.000-es szám valóban létezik: „az ENSZ statisztikái szerint 2020-ban 714 ezer olyan ember élt a Földön nem Magyarországon, akik Magyarországon születtek”, viszont ennek kapcsán rámutatott, hogy köztük van az is, akit háromévesen kivittek Amerikába ötvenhat után és még él”.

A beszélgetés végén Ferencz Orsolya megjegyezte azt is: a pedagógustörvény kapcsán értékrendek közötti vita zajlik, hiszen „ha nincs gyerek, nincs jövő!”.


mpee.hu


Kapcsolódó anyag:

A Magyar Polgári Együttműködés Egyesület és a Scruton Közösségi Tér július 5-i „Polgári jövő: munka alapú társadalom, a családok életkörülményei és a gyermekvállaláscímű pódiumbeszélgetése az alábbiakban tekinthető meg:

A Magyar Polgári Együttműködés Egyesület és a Scruton Közösségi Tér július 5-én pódiumbeszélgetést szervezett „Polgári jövő: munka alapú társadalom, a családok életkörülményei és a gyermekvállalás címmel.


A témában Ferencz Orsolya parlamenti képviselő, miniszteri biztos és Szalai Piroska munkaerőpiaci szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar Gazdaság és Versenyképesség Kutató Intézetének munkatársa tájékoztatta a megjelenteket a Scruton V.P.-ben.


Az MPEE 2021 óta évente elvégzett Polgári Értékrend kutatásából is tudjuk, hogy a munka és a család, valamint az anyagi gyarapodás hangsúlyos komponensei a polgári értékeknek. Hol tartunk a munka alapú társadalom megvalósításában? Hogyan alakultak a családok életkörülményei? Hogyan hatnak az anyagiak a gyermekvállalási döntésekre? Miért lehet veszélyes az ellenzéki álhírterjesztés, riogatás? Mit mutatnak a tények, a legfrissebb adatok alapján hol állunk Európában? Ilyen és hasonló kérdésekre keresték a válaszokat a pódiumbeszélgetés részvevői. A beszélgetést Bencsik Gábor, a Magyar Demokrata újságírója moderálta.


A polgári jövő kapcsán szervezett kerekasztal beszélgetésen többek között felmerült a kérdés, hogy tényleg megszűnik-e a CSOK? Szó sincs a CSOK eltörléséről, csupán a kormány átalakítja a családtámogatási rendszert úgy, hogy hatékonyabb legyen, mondta Ferencz Orsolya. Hozzátette, hogy a népesség kérdése az Európai Unióban is aktuális, a legfontosabb, hogy ezekről a kérdésekről élő és értelmes vita folyhasson.


A parlamenti képviselő megjegyezte, hogy egy ország kormányzásának csak az lehet a célja, hogy jó legyen ott élni. „Fontos a GDP, nagyon sok minden gazdaságilag mérhető, de talán a legfontosabb, hogy jó legyen ott élni”, ennek kapcsán pedig elmondta, hogy gyakran elhangzik ellenzéki térfélről az, hogy „el kell innen menni”.

Arra a kérdésre pedig, hogy mitől jó egy országban élni, más és más válaszokat adnak az emberek, mégpedig azért, mert „az értékrendek, a filozófiák, a történelmi hagyományok, a szociális és szociológiai kérdések más hangsúlyokat kapnak”.


Az elvándorlás kapcsán Szalai Piroska elmondta: 2016 óta több a Magyarországra költöző magyar állampolgárok száma, mint a Magyarországról kiköltözőkké. A szakértő szerint a Magyarországra költöző állampolgárok kétharmadát a visszaköltözők adják, azaz olyanok, akik már éltek itthon. A másik egyharmada olyan állampolgár, aki nem Magyarországon született. Ferencz Orsolya az elhangzottakra utalva elmondta, acél, hogy Magyarország vonzó legyen a külföldi szakembereknek is, ehhez pedig a magas hozzáadott értéket termelő iparágakat kell fejleszteni.


A legutolsó KSH adat szerint 2022-ben majdnem 100.000-en költöztek Magyarországra, míg összesen 55.000-en költöztek ki, hívta fel a figyelmet Szalai Piroska.

Hozzátette azt is, hogy a baloldal által gyakran ismételt 700.000-es szám valóban létezik: „az ENSZ statisztikái szerint 2020-ban 714 ezer olyan ember élt a Földön nem Magyarországon, akik Magyarországon születtek”, viszont ennek kapcsán rámutatott, hogy köztük van az is, akit háromévesen kivittek Amerikába ötvenhat után és még él”.

A beszélgetés végén Ferencz Orsolya megjegyezte azt is: a pedagógustörvény kapcsán értékrendek közötti vita zajlik, hiszen „ha nincs gyerek, nincs jövő!”.


mpee.hu


Kapcsolódó anyag:

A Magyar Polgári Együttműködés Egyesület és a Scruton Közösségi Tér július 5-i „Polgári jövő: munka alapú társadalom, a családok életkörülményei és a gyermekvállaláscímű pódiumbeszélgetése az alábbiakban tekinthető meg:

A Magyar Polgári Együttműködés Egyesület és a Scruton Közösségi Tér július 5-én pódiumbeszélgetést szervezett „Polgári jövő: munka alapú társadalom, a családok életkörülményei és a gyermekvállalás címmel.


A témában Ferencz Orsolya parlamenti képviselő, miniszteri biztos és Szalai Piroska munkaerőpiaci szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar Gazdaság és Versenyképesség Kutató Intézetének munkatársa tájékoztatta a megjelenteket a Scruton V.P.-ben.


Az MPEE 2021 óta évente elvégzett Polgári Értékrend kutatásából is tudjuk, hogy a munka és a család, valamint az anyagi gyarapodás hangsúlyos komponensei a polgári értékeknek. Hol tartunk a munka alapú társadalom megvalósításában? Hogyan alakultak a családok életkörülményei? Hogyan hatnak az anyagiak a gyermekvállalási döntésekre? Miért lehet veszélyes az ellenzéki álhírterjesztés, riogatás? Mit mutatnak a tények, a legfrissebb adatok alapján hol állunk Európában? Ilyen és hasonló kérdésekre keresték a válaszokat a pódiumbeszélgetés részvevői. A beszélgetést Bencsik Gábor, a Magyar Demokrata újságírója moderálta.


A polgári jövő kapcsán szervezett kerekasztal beszélgetésen többek között felmerült a kérdés, hogy tényleg megszűnik-e a CSOK? Szó sincs a CSOK eltörléséről, csupán a kormány átalakítja a családtámogatási rendszert úgy, hogy hatékonyabb legyen, mondta Ferencz Orsolya. Hozzátette, hogy a népesség kérdése az Európai Unióban is aktuális, a legfontosabb, hogy ezekről a kérdésekről élő és értelmes vita folyhasson.


A parlamenti képviselő megjegyezte, hogy egy ország kormányzásának csak az lehet a célja, hogy jó legyen ott élni. „Fontos a GDP, nagyon sok minden gazdaságilag mérhető, de talán a legfontosabb, hogy jó legyen ott élni”, ennek kapcsán pedig elmondta, hogy gyakran elhangzik ellenzéki térfélről az, hogy „el kell innen menni”.

Arra a kérdésre pedig, hogy mitől jó egy országban élni, más és más válaszokat adnak az emberek, mégpedig azért, mert „az értékrendek, a filozófiák, a történelmi hagyományok, a szociális és szociológiai kérdések más hangsúlyokat kapnak”.


Az elvándorlás kapcsán Szalai Piroska elmondta: 2016 óta több a Magyarországra költöző magyar állampolgárok száma, mint a Magyarországról kiköltözőkké. A szakértő szerint a Magyarországra költöző állampolgárok kétharmadát a visszaköltözők adják, azaz olyanok, akik már éltek itthon. A másik egyharmada olyan állampolgár, aki nem Magyarországon született. Ferencz Orsolya az elhangzottakra utalva elmondta, acél, hogy Magyarország vonzó legyen a külföldi szakembereknek is, ehhez pedig a magas hozzáadott értéket termelő iparágakat kell fejleszteni.


A legutolsó KSH adat szerint 2022-ben majdnem 100.000-en költöztek Magyarországra, míg összesen 55.000-en költöztek ki, hívta fel a figyelmet Szalai Piroska.

Hozzátette azt is, hogy a baloldal által gyakran ismételt 700.000-es szám valóban létezik: „az ENSZ statisztikái szerint 2020-ban 714 ezer olyan ember élt a Földön nem Magyarországon, akik Magyarországon születtek”, viszont ennek kapcsán rámutatott, hogy köztük van az is, akit háromévesen kivittek Amerikába ötvenhat után és még él”.

A beszélgetés végén Ferencz Orsolya megjegyezte azt is: a pedagógustörvény kapcsán értékrendek közötti vita zajlik, hiszen „ha nincs gyerek, nincs jövő!”.


mpee.hu


Kapcsolódó anyag:

A Magyar Polgári Együttműködés Egyesület és a Scruton Közösségi Tér július 5-i „Polgári jövő: munka alapú társadalom, a családok életkörülményei és a gyermekvállaláscímű pódiumbeszélgetése az alábbiakban tekinthető meg:

A Magyar Polgári Együttműködés Egyesület és a Scruton Közösségi Tér július 5-én pódiumbeszélgetést szervezett „Polgári jövő: munka alapú társadalom, a családok életkörülményei és a gyermekvállalás címmel.


A témában Ferencz Orsolya parlamenti képviselő, miniszteri biztos és Szalai Piroska munkaerőpiaci szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar Gazdaság és Versenyképesség Kutató Intézetének munkatársa tájékoztatta a megjelenteket a Scruton V.P.-ben.


Az MPEE 2021 óta évente elvégzett Polgári Értékrend kutatásából is tudjuk, hogy a munka és a család, valamint az anyagi gyarapodás hangsúlyos komponensei a polgári értékeknek. Hol tartunk a munka alapú társadalom megvalósításában? Hogyan alakultak a családok életkörülményei? Hogyan hatnak az anyagiak a gyermekvállalási döntésekre? Miért lehet veszélyes az ellenzéki álhírterjesztés, riogatás? Mit mutatnak a tények, a legfrissebb adatok alapján hol állunk Európában? Ilyen és hasonló kérdésekre keresték a válaszokat a pódiumbeszélgetés részvevői. A beszélgetést Bencsik Gábor, a Magyar Demokrata újságírója moderálta.


A polgári jövő kapcsán szervezett kerekasztal beszélgetésen többek között felmerült a kérdés, hogy tényleg megszűnik-e a CSOK? Szó sincs a CSOK eltörléséről, csupán a kormány átalakítja a családtámogatási rendszert úgy, hogy hatékonyabb legyen, mondta Ferencz Orsolya. Hozzátette, hogy a népesség kérdése az Európai Unióban is aktuális, a legfontosabb, hogy ezekről a kérdésekről élő és értelmes vita folyhasson.


A parlamenti képviselő megjegyezte, hogy egy ország kormányzásának csak az lehet a célja, hogy jó legyen ott élni. „Fontos a GDP, nagyon sok minden gazdaságilag mérhető, de talán a legfontosabb, hogy jó legyen ott élni”, ennek kapcsán pedig elmondta, hogy gyakran elhangzik ellenzéki térfélről az, hogy „el kell innen menni”.

Arra a kérdésre pedig, hogy mitől jó egy országban élni, más és más válaszokat adnak az emberek, mégpedig azért, mert „az értékrendek, a filozófiák, a történelmi hagyományok, a szociális és szociológiai kérdések más hangsúlyokat kapnak”.


Az elvándorlás kapcsán Szalai Piroska elmondta: 2016 óta több a Magyarországra költöző magyar állampolgárok száma, mint a Magyarországról kiköltözőkké. A szakértő szerint a Magyarországra költöző állampolgárok kétharmadát a visszaköltözők adják, azaz olyanok, akik már éltek itthon. A másik egyharmada olyan állampolgár, aki nem Magyarországon született. Ferencz Orsolya az elhangzottakra utalva elmondta, acél, hogy Magyarország vonzó legyen a külföldi szakembereknek is, ehhez pedig a magas hozzáadott értéket termelő iparágakat kell fejleszteni.


A legutolsó KSH adat szerint 2022-ben majdnem 100.000-en költöztek Magyarországra, míg összesen 55.000-en költöztek ki, hívta fel a figyelmet Szalai Piroska.

Hozzátette azt is, hogy a baloldal által gyakran ismételt 700.000-es szám valóban létezik: „az ENSZ statisztikái szerint 2020-ban 714 ezer olyan ember élt a Földön nem Magyarországon, akik Magyarországon születtek”, viszont ennek kapcsán rámutatott, hogy köztük van az is, akit háromévesen kivittek Amerikába ötvenhat után és még él”.

A beszélgetés végén Ferencz Orsolya megjegyezte azt is: a pedagógustörvény kapcsán értékrendek közötti vita zajlik, hiszen „ha nincs gyerek, nincs jövő!”.


mpee.hu


Kapcsolódó anyag:

A Magyar Polgári Együttműködés Egyesület és a Scruton Közösségi Tér július 5-i „Polgári jövő: munka alapú társadalom, a családok életkörülményei és a gyermekvállaláscímű pódiumbeszélgetése az alábbiakban tekinthető meg:

A Magyar Polgári Együttműködés Egyesület és a Scruton Közösségi Tér július 5-én pódiumbeszélgetést szervezett „Polgári jövő: munka alapú társadalom, a családok életkörülményei és a gyermekvállalás címmel.


A témában Ferencz Orsolya parlamenti képviselő, miniszteri biztos és Szalai Piroska munkaerőpiaci szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar Gazdaság és Versenyképesség Kutató Intézetének munkatársa tájékoztatta a megjelenteket a Scruton V.P.-ben.


Az MPEE 2021 óta évente elvégzett Polgári Értékrend kutatásából is tudjuk, hogy a munka és a család, valamint az anyagi gyarapodás hangsúlyos komponensei a polgári értékeknek. Hol tartunk a munka alapú társadalom megvalósításában? Hogyan alakultak a családok életkörülményei? Hogyan hatnak az anyagiak a gyermekvállalási döntésekre? Miért lehet veszélyes az ellenzéki álhírterjesztés, riogatás? Mit mutatnak a tények, a legfrissebb adatok alapján hol állunk Európában? Ilyen és hasonló kérdésekre keresték a válaszokat a pódiumbeszélgetés részvevői. A beszélgetést Bencsik Gábor, a Magyar Demokrata újságírója moderálta.


A polgári jövő kapcsán szervezett kerekasztal beszélgetésen többek között felmerült a kérdés, hogy tényleg megszűnik-e a CSOK? Szó sincs a CSOK eltörléséről, csupán a kormány átalakítja a családtámogatási rendszert úgy, hogy hatékonyabb legyen, mondta Ferencz Orsolya. Hozzátette, hogy a népesség kérdése az Európai Unióban is aktuális, a legfontosabb, hogy ezekről a kérdésekről élő és értelmes vita folyhasson.


A parlamenti képviselő megjegyezte, hogy egy ország kormányzásának csak az lehet a célja, hogy jó legyen ott élni. „Fontos a GDP, nagyon sok minden gazdaságilag mérhető, de talán a legfontosabb, hogy jó legyen ott élni”, ennek kapcsán pedig elmondta, hogy gyakran elhangzik ellenzéki térfélről az, hogy „el kell innen menni”.

Arra a kérdésre pedig, hogy mitől jó egy országban élni, más és más válaszokat adnak az emberek, mégpedig azért, mert „az értékrendek, a filozófiák, a történelmi hagyományok, a szociális és szociológiai kérdések más hangsúlyokat kapnak”.


Az elvándorlás kapcsán Szalai Piroska elmondta: 2016 óta több a Magyarországra költöző magyar állampolgárok száma, mint a Magyarországról kiköltözőkké. A szakértő szerint a Magyarországra költöző állampolgárok kétharmadát a visszaköltözők adják, azaz olyanok, akik már éltek itthon. A másik egyharmada olyan állampolgár, aki nem Magyarországon született. Ferencz Orsolya az elhangzottakra utalva elmondta, acél, hogy Magyarország vonzó legyen a külföldi szakembereknek is, ehhez pedig a magas hozzáadott értéket termelő iparágakat kell fejleszteni.


A legutolsó KSH adat szerint 2022-ben majdnem 100.000-en költöztek Magyarországra, míg összesen 55.000-en költöztek ki, hívta fel a figyelmet Szalai Piroska.

Hozzátette azt is, hogy a baloldal által gyakran ismételt 700.000-es szám valóban létezik: „az ENSZ statisztikái szerint 2020-ban 714 ezer olyan ember élt a Földön nem Magyarországon, akik Magyarországon születtek”, viszont ennek kapcsán rámutatott, hogy köztük van az is, akit háromévesen kivittek Amerikába ötvenhat után és még él”.

A beszélgetés végén Ferencz Orsolya megjegyezte azt is: a pedagógustörvény kapcsán értékrendek közötti vita zajlik, hiszen „ha nincs gyerek, nincs jövő!”.


mpee.hu


Kapcsolódó anyag:

A Magyar Polgári Együttműködés Egyesület és a Scruton Közösségi Tér július 5-i „Polgári jövő: munka alapú társadalom, a családok életkörülményei és a gyermekvállaláscímű pódiumbeszélgetése az alábbiakban tekinthető meg:

A Magyar Polgári Együttműködés Egyesület és a Scruton Közösségi Tér július 5-én pódiumbeszélgetést szervezett „Polgári jövő: munka alapú társadalom, a családok életkörülményei és a gyermekvállalás címmel.


A témában Ferencz Orsolya parlamenti képviselő, miniszteri biztos és Szalai Piroska munkaerőpiaci szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar Gazdaság és Versenyképesség Kutató Intézetének munkatársa tájékoztatta a megjelenteket a Scruton V.P.-ben.


Az MPEE 2021 óta évente elvégzett Polgári Értékrend kutatásából is tudjuk, hogy a munka és a család, valamint az anyagi gyarapodás hangsúlyos komponensei a polgári értékeknek. Hol tartunk a munka alapú társadalom megvalósításában? Hogyan alakultak a családok életkörülményei? Hogyan hatnak az anyagiak a gyermekvállalási döntésekre? Miért lehet veszélyes az ellenzéki álhírterjesztés, riogatás? Mit mutatnak a tények, a legfrissebb adatok alapján hol állunk Európában? Ilyen és hasonló kérdésekre keresték a válaszokat a pódiumbeszélgetés részvevői. A beszélgetést Bencsik Gábor, a Magyar Demokrata újságírója moderálta.


A polgári jövő kapcsán szervezett kerekasztal beszélgetésen többek között felmerült a kérdés, hogy tényleg megszűnik-e a CSOK? Szó sincs a CSOK eltörléséről, csupán a kormány átalakítja a családtámogatási rendszert úgy, hogy hatékonyabb legyen, mondta Ferencz Orsolya. Hozzátette, hogy a népesség kérdése az Európai Unióban is aktuális, a legfontosabb, hogy ezekről a kérdésekről élő és értelmes vita folyhasson.


A parlamenti képviselő megjegyezte, hogy egy ország kormányzásának csak az lehet a célja, hogy jó legyen ott élni. „Fontos a GDP, nagyon sok minden gazdaságilag mérhető, de talán a legfontosabb, hogy jó legyen ott élni”, ennek kapcsán pedig elmondta, hogy gyakran elhangzik ellenzéki térfélről az, hogy „el kell innen menni”.

Arra a kérdésre pedig, hogy mitől jó egy országban élni, más és más válaszokat adnak az emberek, mégpedig azért, mert „az értékrendek, a filozófiák, a történelmi hagyományok, a szociális és szociológiai kérdések más hangsúlyokat kapnak”.


Az elvándorlás kapcsán Szalai Piroska elmondta: 2016 óta több a Magyarországra költöző magyar állampolgárok száma, mint a Magyarországról kiköltözőkké. A szakértő szerint a Magyarországra költöző állampolgárok kétharmadát a visszaköltözők adják, azaz olyanok, akik már éltek itthon. A másik egyharmada olyan állampolgár, aki nem Magyarországon született. Ferencz Orsolya az elhangzottakra utalva elmondta, acél, hogy Magyarország vonzó legyen a külföldi szakembereknek is, ehhez pedig a magas hozzáadott értéket termelő iparágakat kell fejleszteni.


A legutolsó KSH adat szerint 2022-ben majdnem 100.000-en költöztek Magyarországra, míg összesen 55.000-en költöztek ki, hívta fel a figyelmet Szalai Piroska.

Hozzátette azt is, hogy a baloldal által gyakran ismételt 700.000-es szám valóban létezik: „az ENSZ statisztikái szerint 2020-ban 714 ezer olyan ember élt a Földön nem Magyarországon, akik Magyarországon születtek”, viszont ennek kapcsán rámutatott, hogy köztük van az is, akit háromévesen kivittek Amerikába ötvenhat után és még él”.

A beszélgetés végén Ferencz Orsolya megjegyezte azt is: a pedagógustörvény kapcsán értékrendek közötti vita zajlik, hiszen „ha nincs gyerek, nincs jövő!”.


mpee.hu


Kapcsolódó anyag:

A Magyar Polgári Együttműködés Egyesület és a Scruton Közösségi Tér július 5-i „Polgári jövő: munka alapú társadalom, a családok életkörülményei és a gyermekvállaláscímű pódiumbeszélgetése az alábbiakban tekinthető meg:

A Magyar Polgári Együttműködés Egyesület és a Scruton Közösségi Tér július 5-én pódiumbeszélgetést szervezett „Polgári jövő: munka alapú társadalom, a családok életkörülményei és a gyermekvállalás címmel.


A témában Ferencz Orsolya parlamenti képviselő, miniszteri biztos és Szalai Piroska munkaerőpiaci szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar Gazdaság és Versenyképesség Kutató Intézetének munkatársa tájékoztatta a megjelenteket a Scruton V.P.-ben.


Az MPEE 2021 óta évente elvégzett Polgári Értékrend kutatásából is tudjuk, hogy a munka és a család, valamint az anyagi gyarapodás hangsúlyos komponensei a polgári értékeknek. Hol tartunk a munka alapú társadalom megvalósításában? Hogyan alakultak a családok életkörülményei? Hogyan hatnak az anyagiak a gyermekvállalási döntésekre? Miért lehet veszélyes az ellenzéki álhírterjesztés, riogatás? Mit mutatnak a tények, a legfrissebb adatok alapján hol állunk Európában? Ilyen és hasonló kérdésekre keresték a válaszokat a pódiumbeszélgetés részvevői. A beszélgetést Bencsik Gábor, a Magyar Demokrata újságírója moderálta.


A polgári jövő kapcsán szervezett kerekasztal beszélgetésen többek között felmerült a kérdés, hogy tényleg megszűnik-e a CSOK? Szó sincs a CSOK eltörléséről, csupán a kormány átalakítja a családtámogatási rendszert úgy, hogy hatékonyabb legyen, mondta Ferencz Orsolya. Hozzátette, hogy a népesség kérdése az Európai Unióban is aktuális, a legfontosabb, hogy ezekről a kérdésekről élő és értelmes vita folyhasson.


A parlamenti képviselő megjegyezte, hogy egy ország kormányzásának csak az lehet a célja, hogy jó legyen ott élni. „Fontos a GDP, nagyon sok minden gazdaságilag mérhető, de talán a legfontosabb, hogy jó legyen ott élni”, ennek kapcsán pedig elmondta, hogy gyakran elhangzik ellenzéki térfélről az, hogy „el kell innen menni”.

Arra a kérdésre pedig, hogy mitől jó egy országban élni, más és más válaszokat adnak az emberek, mégpedig azért, mert „az értékrendek, a filozófiák, a történelmi hagyományok, a szociális és szociológiai kérdések más hangsúlyokat kapnak”.


Az elvándorlás kapcsán Szalai Piroska elmondta: 2016 óta több a Magyarországra költöző magyar állampolgárok száma, mint a Magyarországról kiköltözőkké. A szakértő szerint a Magyarországra költöző állampolgárok kétharmadát a visszaköltözők adják, azaz olyanok, akik már éltek itthon. A másik egyharmada olyan állampolgár, aki nem Magyarországon született. Ferencz Orsolya az elhangzottakra utalva elmondta, acél, hogy Magyarország vonzó legyen a külföldi szakembereknek is, ehhez pedig a magas hozzáadott értéket termelő iparágakat kell fejleszteni.


A legutolsó KSH adat szerint 2022-ben majdnem 100.000-en költöztek Magyarországra, míg összesen 55.000-en költöztek ki, hívta fel a figyelmet Szalai Piroska.

Hozzátette azt is, hogy a baloldal által gyakran ismételt 700.000-es szám valóban létezik: „az ENSZ statisztikái szerint 2020-ban 714 ezer olyan ember élt a Földön nem Magyarországon, akik Magyarországon születtek”, viszont ennek kapcsán rámutatott, hogy köztük van az is, akit háromévesen kivittek Amerikába ötvenhat után és még él”.

A beszélgetés végén Ferencz Orsolya megjegyezte azt is: a pedagógustörvény kapcsán értékrendek közötti vita zajlik, hiszen „ha nincs gyerek, nincs jövő!”.


mpee.hu


Kapcsolódó anyag:

A Magyar Polgári Együttműködés Egyesület és a Scruton Közösségi Tér július 5-i „Polgári jövő: munka alapú társadalom, a családok életkörülményei és a gyermekvállaláscímű pódiumbeszélgetése az alábbiakban tekinthető meg:

A Magyar Polgári Együttműködés Egyesület és a Scruton Közösségi Tér július 5-én pódiumbeszélgetést szervezett „Polgári jövő: munka alapú társadalom, a családok életkörülményei és a gyermekvállalás címmel.


A témában Ferencz Orsolya parlamenti képviselő, miniszteri biztos és Szalai Piroska munkaerőpiaci szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar Gazdaság és Versenyképesség Kutató Intézetének munkatársa tájékoztatta a megjelenteket a Scruton V.P.-ben.


Az MPEE 2021 óta évente elvégzett Polgári Értékrend kutatásából is tudjuk, hogy a munka és a család, valamint az anyagi gyarapodás hangsúlyos komponensei a polgári értékeknek. Hol tartunk a munka alapú társadalom megvalósításában? Hogyan alakultak a családok életkörülményei? Hogyan hatnak az anyagiak a gyermekvállalási döntésekre? Miért lehet veszélyes az ellenzéki álhírterjesztés, riogatás? Mit mutatnak a tények, a legfrissebb adatok alapján hol állunk Európában? Ilyen és hasonló kérdésekre keresték a válaszokat a pódiumbeszélgetés részvevői. A beszélgetést Bencsik Gábor, a Magyar Demokrata újságírója moderálta.


A polgári jövő kapcsán szervezett kerekasztal beszélgetésen többek között felmerült a kérdés, hogy tényleg megszűnik-e a CSOK? Szó sincs a CSOK eltörléséről, csupán a kormány átalakítja a családtámogatási rendszert úgy, hogy hatékonyabb legyen, mondta Ferencz Orsolya. Hozzátette, hogy a népesség kérdése az Európai Unióban is aktuális, a legfontosabb, hogy ezekről a kérdésekről élő és értelmes vita folyhasson.


A parlamenti képviselő megjegyezte, hogy egy ország kormányzásának csak az lehet a célja, hogy jó legyen ott élni. „Fontos a GDP, nagyon sok minden gazdaságilag mérhető, de talán a legfontosabb, hogy jó legyen ott élni”, ennek kapcsán pedig elmondta, hogy gyakran elhangzik ellenzéki térfélről az, hogy „el kell innen menni”.

Arra a kérdésre pedig, hogy mitől jó egy országban élni, más és más válaszokat adnak az emberek, mégpedig azért, mert „az értékrendek, a filozófiák, a történelmi hagyományok, a szociális és szociológiai kérdések más hangsúlyokat kapnak”.


Az elvándorlás kapcsán Szalai Piroska elmondta: 2016 óta több a Magyarországra költöző magyar állampolgárok száma, mint a Magyarországról kiköltözőkké. A szakértő szerint a Magyarországra költöző állampolgárok kétharmadát a visszaköltözők adják, azaz olyanok, akik már éltek itthon. A másik egyharmada olyan állampolgár, aki nem Magyarországon született. Ferencz Orsolya az elhangzottakra utalva elmondta, acél, hogy Magyarország vonzó legyen a külföldi szakembereknek is, ehhez pedig a magas hozzáadott értéket termelő iparágakat kell fejleszteni.


A legutolsó KSH adat szerint 2022-ben majdnem 100.000-en költöztek Magyarországra, míg összesen 55.000-en költöztek ki, hívta fel a figyelmet Szalai Piroska.

Hozzátette azt is, hogy a baloldal által gyakran ismételt 700.000-es szám valóban létezik: „az ENSZ statisztikái szerint 2020-ban 714 ezer olyan ember élt a Földön nem Magyarországon, akik Magyarországon születtek”, viszont ennek kapcsán rámutatott, hogy köztük van az is, akit háromévesen kivittek Amerikába ötvenhat után és még él”.

A beszélgetés végén Ferencz Orsolya megjegyezte azt is: a pedagógustörvény kapcsán értékrendek közötti vita zajlik, hiszen „ha nincs gyerek, nincs jövő!”.


mpee.hu


Kapcsolódó anyag:

A Magyar Polgári Együttműködés Egyesület és a Scruton Közösségi Tér július 5-i „Polgári jövő: munka alapú társadalom, a családok életkörülményei és a gyermekvállaláscímű pódiumbeszélgetése az alábbiakban tekinthető meg:

A Magyar Polgári Együttműködés Egyesület és a Scruton Közösségi Tér július 5-én pódiumbeszélgetést szervezett „Polgári jövő: munka alapú társadalom, a családok életkörülményei és a gyermekvállalás címmel.


A témában Ferencz Orsolya parlamenti képviselő, miniszteri biztos és Szalai Piroska munkaerőpiaci szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar Gazdaság és Versenyképesség Kutató Intézetének munkatársa tájékoztatta a megjelenteket a Scruton V.P.-ben.


Az MPEE 2021 óta évente elvégzett Polgári Értékrend kutatásából is tudjuk, hogy a munka és a család, valamint az anyagi gyarapodás hangsúlyos komponensei a polgári értékeknek. Hol tartunk a munka alapú társadalom megvalósításában? Hogyan alakultak a családok életkörülményei? Hogyan hatnak az anyagiak a gyermekvállalási döntésekre? Miért lehet veszélyes az ellenzéki álhírterjesztés, riogatás? Mit mutatnak a tények, a legfrissebb adatok alapján hol állunk Európában? Ilyen és hasonló kérdésekre keresték a válaszokat a pódiumbeszélgetés részvevői. A beszélgetést Bencsik Gábor, a Magyar Demokrata újságírója moderálta.


A polgári jövő kapcsán szervezett kerekasztal beszélgetésen többek között felmerült a kérdés, hogy tényleg megszűnik-e a CSOK? Szó sincs a CSOK eltörléséről, csupán a kormány átalakítja a családtámogatási rendszert úgy, hogy hatékonyabb legyen, mondta Ferencz Orsolya. Hozzátette, hogy a népesség kérdése az Európai Unióban is aktuális, a legfontosabb, hogy ezekről a kérdésekről élő és értelmes vita folyhasson.


A parlamenti képviselő megjegyezte, hogy egy ország kormányzásának csak az lehet a célja, hogy jó legyen ott élni. „Fontos a GDP, nagyon sok minden gazdaságilag mérhető, de talán a legfontosabb, hogy jó legyen ott élni”, ennek kapcsán pedig elmondta, hogy gyakran elhangzik ellenzéki térfélről az, hogy „el kell innen menni”.

Arra a kérdésre pedig, hogy mitől jó egy országban élni, más és más válaszokat adnak az emberek, mégpedig azért, mert „az értékrendek, a filozófiák, a történelmi hagyományok, a szociális és szociológiai kérdések más hangsúlyokat kapnak”.


Az elvándorlás kapcsán Szalai Piroska elmondta: 2016 óta több a Magyarországra költöző magyar állampolgárok száma, mint a Magyarországról kiköltözőkké. A szakértő szerint a Magyarországra költöző állampolgárok kétharmadát a visszaköltözők adják, azaz olyanok, akik már éltek itthon. A másik egyharmada olyan állampolgár, aki nem Magyarországon született. Ferencz Orsolya az elhangzottakra utalva elmondta, acél, hogy Magyarország vonzó legyen a külföldi szakembereknek is, ehhez pedig a magas hozzáadott értéket termelő iparágakat kell fejleszteni.


A legutolsó KSH adat szerint 2022-ben majdnem 100.000-en költöztek Magyarországra, míg összesen 55.000-en költöztek ki, hívta fel a figyelmet Szalai Piroska.

Hozzátette azt is, hogy a baloldal által gyakran ismételt 700.000-es szám valóban létezik: „az ENSZ statisztikái szerint 2020-ban 714 ezer olyan ember élt a Földön nem Magyarországon, akik Magyarországon születtek”, viszont ennek kapcsán rámutatott, hogy köztük van az is, akit háromévesen kivittek Amerikába ötvenhat után és még él”.

A beszélgetés végén Ferencz Orsolya megjegyezte azt is: a pedagógustörvény kapcsán értékrendek közötti vita zajlik, hiszen „ha nincs gyerek, nincs jövő!”.


mpee.hu


Kapcsolódó anyag:

A Magyar Polgári Együttműködés Egyesület és a Scruton Közösségi Tér július 5-i „Polgári jövő: munka alapú társadalom, a családok életkörülményei és a gyermekvállaláscímű pódiumbeszélgetése az alábbiakban tekinthető meg:

A Magyar Polgári Együttműködés Egyesület és a Scruton Közösségi Tér július 5-én pódiumbeszélgetést szervezett „Polgári jövő: munka alapú társadalom, a családok életkörülményei és a gyermekvállalás címmel.


A témában Ferencz Orsolya parlamenti képviselő, miniszteri biztos és Szalai Piroska munkaerőpiaci szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar Gazdaság és Versenyképesség Kutató Intézetének munkatársa tájékoztatta a megjelenteket a Scruton V.P.-ben.


Az MPEE 2021 óta évente elvégzett Polgári Értékrend kutatásából is tudjuk, hogy a munka és a család, valamint az anyagi gyarapodás hangsúlyos komponensei a polgári értékeknek. Hol tartunk a munka alapú társadalom megvalósításában? Hogyan alakultak a családok életkörülményei? Hogyan hatnak az anyagiak a gyermekvállalási döntésekre? Miért lehet veszélyes az ellenzéki álhírterjesztés, riogatás? Mit mutatnak a tények, a legfrissebb adatok alapján hol állunk Európában? Ilyen és hasonló kérdésekre keresték a válaszokat a pódiumbeszélgetés részvevői. A beszélgetést Bencsik Gábor, a Magyar Demokrata újságírója moderálta.


A polgári jövő kapcsán szervezett kerekasztal beszélgetésen többek között felmerült a kérdés, hogy tényleg megszűnik-e a CSOK? Szó sincs a CSOK eltörléséről, csupán a kormány átalakítja a családtámogatási rendszert úgy, hogy hatékonyabb legyen, mondta Ferencz Orsolya. Hozzátette, hogy a népesség kérdése az Európai Unióban is aktuális, a legfontosabb, hogy ezekről a kérdésekről élő és értelmes vita folyhasson.


A parlamenti képviselő megjegyezte, hogy egy ország kormányzásának csak az lehet a célja, hogy jó legyen ott élni. „Fontos a GDP, nagyon sok minden gazdaságilag mérhető, de talán a legfontosabb, hogy jó legyen ott élni”, ennek kapcsán pedig elmondta, hogy gyakran elhangzik ellenzéki térfélről az, hogy „el kell innen menni”.

Arra a kérdésre pedig, hogy mitől jó egy országban élni, más és más válaszokat adnak az emberek, mégpedig azért, mert „az értékrendek, a filozófiák, a történelmi hagyományok, a szociális és szociológiai kérdések más hangsúlyokat kapnak”.


Az elvándorlás kapcsán Szalai Piroska elmondta: 2016 óta több a Magyarországra költöző magyar állampolgárok száma, mint a Magyarországról kiköltözőkké. A szakértő szerint a Magyarországra költöző állampolgárok kétharmadát a visszaköltözők adják, azaz olyanok, akik már éltek itthon. A másik egyharmada olyan állampolgár, aki nem Magyarországon született. Ferencz Orsolya az elhangzottakra utalva elmondta, acél, hogy Magyarország vonzó legyen a külföldi szakembereknek is, ehhez pedig a magas hozzáadott értéket termelő iparágakat kell fejleszteni.


A legutolsó KSH adat szerint 2022-ben majdnem 100.000-en költöztek Magyarországra, míg összesen 55.000-en költöztek ki, hívta fel a figyelmet Szalai Piroska.

Hozzátette azt is, hogy a baloldal által gyakran ismételt 700.000-es szám valóban létezik: „az ENSZ statisztikái szerint 2020-ban 714 ezer olyan ember élt a Földön nem Magyarországon, akik Magyarországon születtek”, viszont ennek kapcsán rámutatott, hogy köztük van az is, akit háromévesen kivittek Amerikába ötvenhat után és még él”.

A beszélgetés végén Ferencz Orsolya megjegyezte azt is: a pedagógustörvény kapcsán értékrendek közötti vita zajlik, hiszen „ha nincs gyerek, nincs jövő!”.


mpee.hu


Kapcsolódó anyag:

A Magyar Polgári Együttműködés Egyesület és a Scruton Közösségi Tér július 5-i „Polgári jövő: munka alapú társadalom, a családok életkörülményei és a gyermekvállaláscímű pódiumbeszélgetése az alábbiakban tekinthető meg:

A Magyar Polgári Együttműködés Egyesület és a Scruton Közösségi Tér július 5-én pódiumbeszélgetést szervezett „Polgári jövő: munka alapú társadalom, a családok életkörülményei és a gyermekvállalás címmel.


A témában Ferencz Orsolya parlamenti képviselő, miniszteri biztos és Szalai Piroska munkaerőpiaci szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar Gazdaság és Versenyképesség Kutató Intézetének munkatársa tájékoztatta a megjelenteket a Scruton V.P.-ben.


Az MPEE 2021 óta évente elvégzett Polgári Értékrend kutatásából is tudjuk, hogy a munka és a család, valamint az anyagi gyarapodás hangsúlyos komponensei a polgári értékeknek. Hol tartunk a munka alapú társadalom megvalósításában? Hogyan alakultak a családok életkörülményei? Hogyan hatnak az anyagiak a gyermekvállalási döntésekre? Miért lehet veszélyes az ellenzéki álhírterjesztés, riogatás? Mit mutatnak a tények, a legfrissebb adatok alapján hol állunk Európában? Ilyen és hasonló kérdésekre keresték a válaszokat a pódiumbeszélgetés részvevői. A beszélgetést Bencsik Gábor, a Magyar Demokrata újságírója moderálta.


A polgári jövő kapcsán szervezett kerekasztal beszélgetésen többek között felmerült a kérdés, hogy tényleg megszűnik-e a CSOK? Szó sincs a CSOK eltörléséről, csupán a kormány átalakítja a családtámogatási rendszert úgy, hogy hatékonyabb legyen, mondta Ferencz Orsolya. Hozzátette, hogy a népesség kérdése az Európai Unióban is aktuális, a legfontosabb, hogy ezekről a kérdésekről élő és értelmes vita folyhasson.


A parlamenti képviselő megjegyezte, hogy egy ország kormányzásának csak az lehet a célja, hogy jó legyen ott élni. „Fontos a GDP, nagyon sok minden gazdaságilag mérhető, de talán a legfontosabb, hogy jó legyen ott élni”, ennek kapcsán pedig elmondta, hogy gyakran elhangzik ellenzéki térfélről az, hogy „el kell innen menni”.

Arra a kérdésre pedig, hogy mitől jó egy országban élni, más és más válaszokat adnak az emberek, mégpedig azért, mert „az értékrendek, a filozófiák, a történelmi hagyományok, a szociális és szociológiai kérdések más hangsúlyokat kapnak”.


Az elvándorlás kapcsán Szalai Piroska elmondta: 2016 óta több a Magyarországra költöző magyar állampolgárok száma, mint a Magyarországról kiköltözőkké. A szakértő szerint a Magyarországra költöző állampolgárok kétharmadát a visszaköltözők adják, azaz olyanok, akik már éltek itthon. A másik egyharmada olyan állampolgár, aki nem Magyarországon született. Ferencz Orsolya az elhangzottakra utalva elmondta, acél, hogy Magyarország vonzó legyen a külföldi szakembereknek is, ehhez pedig a magas hozzáadott értéket termelő iparágakat kell fejleszteni.


A legutolsó KSH adat szerint 2022-ben majdnem 100.000-en költöztek Magyarországra, míg összesen 55.000-en költöztek ki, hívta fel a figyelmet Szalai Piroska.

Hozzátette azt is, hogy a baloldal által gyakran ismételt 700.000-es szám valóban létezik: „az ENSZ statisztikái szerint 2020-ban 714 ezer olyan ember élt a Földön nem Magyarországon, akik Magyarországon születtek”, viszont ennek kapcsán rámutatott, hogy köztük van az is, akit háromévesen kivittek Amerikába ötvenhat után és még él”.

A beszélgetés végén Ferencz Orsolya megjegyezte azt is: a pedagógustörvény kapcsán értékrendek közötti vita zajlik, hiszen „ha nincs gyerek, nincs jövő!”.


mpee.hu


Kapcsolódó anyag:

A Magyar Polgári Együttműködés Egyesület és a Scruton Közösségi Tér július 5-i „Polgári jövő: munka alapú társadalom, a családok életkörülményei és a gyermekvállaláscímű pódiumbeszélgetése az alábbiakban tekinthető meg:

A Magyar Polgári Együttműködés Egyesület és a Scruton Közösségi Tér július 5-én pódiumbeszélgetést szervezett „Polgári jövő: munka alapú társadalom, a családok életkörülményei és a gyermekvállalás címmel.


A témában Ferencz Orsolya parlamenti képviselő, miniszteri biztos és Szalai Piroska munkaerőpiaci szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar Gazdaság és Versenyképesség Kutató Intézetének munkatársa tájékoztatta a megjelenteket a Scruton V.P.-ben.


Az MPEE 2021 óta évente elvégzett Polgári Értékrend kutatásából is tudjuk, hogy a munka és a család, valamint az anyagi gyarapodás hangsúlyos komponensei a polgári értékeknek. Hol tartunk a munka alapú társadalom megvalósításában? Hogyan alakultak a családok életkörülményei? Hogyan hatnak az anyagiak a gyermekvállalási döntésekre? Miért lehet veszélyes az ellenzéki álhírterjesztés, riogatás? Mit mutatnak a tények, a legfrissebb adatok alapján hol állunk Európában? Ilyen és hasonló kérdésekre keresték a válaszokat a pódiumbeszélgetés részvevői. A beszélgetést Bencsik Gábor, a Magyar Demokrata újságírója moderálta.


A polgári jövő kapcsán szervezett kerekasztal beszélgetésen többek között felmerült a kérdés, hogy tényleg megszűnik-e a CSOK? Szó sincs a CSOK eltörléséről, csupán a kormány átalakítja a családtámogatási rendszert úgy, hogy hatékonyabb legyen, mondta Ferencz Orsolya. Hozzátette, hogy a népesség kérdése az Európai Unióban is aktuális, a legfontosabb, hogy ezekről a kérdésekről élő és értelmes vita folyhasson.


A parlamenti képviselő megjegyezte, hogy egy ország kormányzásának csak az lehet a célja, hogy jó legyen ott élni. „Fontos a GDP, nagyon sok minden gazdaságilag mérhető, de talán a legfontosabb, hogy jó legyen ott élni”, ennek kapcsán pedig elmondta, hogy gyakran elhangzik ellenzéki térfélről az, hogy „el kell innen menni”.

Arra a kérdésre pedig, hogy mitől jó egy országban élni, más és más válaszokat adnak az emberek, mégpedig azért, mert „az értékrendek, a filozófiák, a történelmi hagyományok, a szociális és szociológiai kérdések más hangsúlyokat kapnak”.


Az elvándorlás kapcsán Szalai Piroska elmondta: 2016 óta több a Magyarországra költöző magyar állampolgárok száma, mint a Magyarországról kiköltözőkké. A szakértő szerint a Magyarországra költöző állampolgárok kétharmadát a visszaköltözők adják, azaz olyanok, akik már éltek itthon. A másik egyharmada olyan állampolgár, aki nem Magyarországon született. Ferencz Orsolya az elhangzottakra utalva elmondta, acél, hogy Magyarország vonzó legyen a külföldi szakembereknek is, ehhez pedig a magas hozzáadott értéket termelő iparágakat kell fejleszteni.


A legutolsó KSH adat szerint 2022-ben majdnem 100.000-en költöztek Magyarországra, míg összesen 55.000-en költöztek ki, hívta fel a figyelmet Szalai Piroska.

Hozzátette azt is, hogy a baloldal által gyakran ismételt 700.000-es szám valóban létezik: „az ENSZ statisztikái szerint 2020-ban 714 ezer olyan ember élt a Földön nem Magyarországon, akik Magyarországon születtek”, viszont ennek kapcsán rámutatott, hogy köztük van az is, akit háromévesen kivittek Amerikába ötvenhat után és még él”.

A beszélgetés végén Ferencz Orsolya megjegyezte azt is: a pedagógustörvény kapcsán értékrendek közötti vita zajlik, hiszen „ha nincs gyerek, nincs jövő!”.


mpee.hu


Kapcsolódó anyag:

A Magyar Polgári Együttműködés Egyesület és a Scruton Közösségi Tér július 5-i „Polgári jövő: munka alapú társadalom, a családok életkörülményei és a gyermekvállaláscímű pódiumbeszélgetése az alábbiakban tekinthető meg:

A Magyar Polgári Együttműködés Egyesület és a Scruton Közösségi Tér július 5-én pódiumbeszélgetést szervezett „Polgári jövő: munka alapú társadalom, a családok életkörülményei és a gyermekvállalás címmel.


A témában Ferencz Orsolya parlamenti képviselő, miniszteri biztos és Szalai Piroska munkaerőpiaci szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar Gazdaság és Versenyképesség Kutató Intézetének munkatársa tájékoztatta a megjelenteket a Scruton V.P.-ben.


Az MPEE 2021 óta évente elvégzett Polgári Értékrend kutatásából is tudjuk, hogy a munka és a család, valamint az anyagi gyarapodás hangsúlyos komponensei a polgári értékeknek. Hol tartunk a munka alapú társadalom megvalósításában? Hogyan alakultak a családok életkörülményei? Hogyan hatnak az anyagiak a gyermekvállalási döntésekre? Miért lehet veszélyes az ellenzéki álhírterjesztés, riogatás? Mit mutatnak a tények, a legfrissebb adatok alapján hol állunk Európában? Ilyen és hasonló kérdésekre keresték a válaszokat a pódiumbeszélgetés részvevői. A beszélgetést Bencsik Gábor, a Magyar Demokrata újságírója moderálta.


A polgári jövő kapcsán szervezett kerekasztal beszélgetésen többek között felmerült a kérdés, hogy tényleg megszűnik-e a CSOK? Szó sincs a CSOK eltörléséről, csupán a kormány átalakítja a családtámogatási rendszert úgy, hogy hatékonyabb legyen, mondta Ferencz Orsolya. Hozzátette, hogy a népesség kérdése az Európai Unióban is aktuális, a legfontosabb, hogy ezekről a kérdésekről élő és értelmes vita folyhasson.


A parlamenti képviselő megjegyezte, hogy egy ország kormányzásának csak az lehet a célja, hogy jó legyen ott élni. „Fontos a GDP, nagyon sok minden gazdaságilag mérhető, de talán a legfontosabb, hogy jó legyen ott élni”, ennek kapcsán pedig elmondta, hogy gyakran elhangzik ellenzéki térfélről az, hogy „el kell innen menni”.

Arra a kérdésre pedig, hogy mitől jó egy országban élni, más és más válaszokat adnak az emberek, mégpedig azért, mert „az értékrendek, a filozófiák, a történelmi hagyományok, a szociális és szociológiai kérdések más hangsúlyokat kapnak”.


Az elvándorlás kapcsán Szalai Piroska elmondta: 2016 óta több a Magyarországra költöző magyar állampolgárok száma, mint a Magyarországról kiköltözőkké. A szakértő szerint a Magyarországra költöző állampolgárok kétharmadát a visszaköltözők adják, azaz olyanok, akik már éltek itthon. A másik egyharmada olyan állampolgár, aki nem Magyarországon született. Ferencz Orsolya az elhangzottakra utalva elmondta, acél, hogy Magyarország vonzó legyen a külföldi szakembereknek is, ehhez pedig a magas hozzáadott értéket termelő iparágakat kell fejleszteni.


A legutolsó KSH adat szerint 2022-ben majdnem 100.000-en költöztek Magyarországra, míg összesen 55.000-en költöztek ki, hívta fel a figyelmet Szalai Piroska.

Hozzátette azt is, hogy a baloldal által gyakran ismételt 700.000-es szám valóban létezik: „az ENSZ statisztikái szerint 2020-ban 714 ezer olyan ember élt a Földön nem Magyarországon, akik Magyarországon születtek”, viszont ennek kapcsán rámutatott, hogy köztük van az is, akit háromévesen kivittek Amerikába ötvenhat után és még él”.

A beszélgetés végén Ferencz Orsolya megjegyezte azt is: a pedagógustörvény kapcsán értékrendek közötti vita zajlik, hiszen „ha nincs gyerek, nincs jövő!”.


mpee.hu


Kapcsolódó anyag:

A Magyar Polgári Együttműködés Egyesület és a Scruton Közösségi Tér július 5-i „Polgári jövő: munka alapú társadalom, a családok életkörülményei és a gyermekvállaláscímű pódiumbeszélgetése az alábbiakban tekinthető meg:

A Magyar Polgári Együttműködés Egyesület és a Scruton Közösségi Tér július 5-én pódiumbeszélgetést szervezett „Polgári jövő: munka alapú társadalom, a családok életkörülményei és a gyermekvállalás címmel.


A témában Ferencz Orsolya parlamenti képviselő, miniszteri biztos és Szalai Piroska munkaerőpiaci szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar Gazdaság és Versenyképesség Kutató Intézetének munkatársa tájékoztatta a megjelenteket a Scruton V.P.-ben.


Az MPEE 2021 óta évente elvégzett Polgári Értékrend kutatásából is tudjuk, hogy a munka és a család, valamint az anyagi gyarapodás hangsúlyos komponensei a polgári értékeknek. Hol tartunk a munka alapú társadalom megvalósításában? Hogyan alakultak a családok életkörülményei? Hogyan hatnak az anyagiak a gyermekvállalási döntésekre? Miért lehet veszélyes az ellenzéki álhírterjesztés, riogatás? Mit mutatnak a tények, a legfrissebb adatok alapján hol állunk Európában? Ilyen és hasonló kérdésekre keresték a válaszokat a pódiumbeszélgetés részvevői. A beszélgetést Bencsik Gábor, a Magyar Demokrata újságírója moderálta.


A polgári jövő kapcsán szervezett kerekasztal beszélgetésen többek között felmerült a kérdés, hogy tényleg megszűnik-e a CSOK? Szó sincs a CSOK eltörléséről, csupán a kormány átalakítja a családtámogatási rendszert úgy, hogy hatékonyabb legyen, mondta Ferencz Orsolya. Hozzátette, hogy a népesség kérdése az Európai Unióban is aktuális, a legfontosabb, hogy ezekről a kérdésekről élő és értelmes vita folyhasson.


A parlamenti képviselő megjegyezte, hogy egy ország kormányzásának csak az lehet a célja, hogy jó legyen ott élni. „Fontos a GDP, nagyon sok minden gazdaságilag mérhető, de talán a legfontosabb, hogy jó legyen ott élni”, ennek kapcsán pedig elmondta, hogy gyakran elhangzik ellenzéki térfélről az, hogy „el kell innen menni”.

Arra a kérdésre pedig, hogy mitől jó egy országban élni, más és más válaszokat adnak az emberek, mégpedig azért, mert „az értékrendek, a filozófiák, a történelmi hagyományok, a szociális és szociológiai kérdések más hangsúlyokat kapnak”.


Az elvándorlás kapcsán Szalai Piroska elmondta: 2016 óta több a Magyarországra költöző magyar állampolgárok száma, mint a Magyarországról kiköltözőkké. A szakértő szerint a Magyarországra költöző állampolgárok kétharmadát a visszaköltözők adják, azaz olyanok, akik már éltek itthon. A másik egyharmada olyan állampolgár, aki nem Magyarországon született. Ferencz Orsolya az elhangzottakra utalva elmondta, acél, hogy Magyarország vonzó legyen a külföldi szakembereknek is, ehhez pedig a magas hozzáadott értéket termelő iparágakat kell fejleszteni.


A legutolsó KSH adat szerint 2022-ben majdnem 100.000-en költöztek Magyarországra, míg összesen 55.000-en költöztek ki, hívta fel a figyelmet Szalai Piroska.

Hozzátette azt is, hogy a baloldal által gyakran ismételt 700.000-es szám valóban létezik: „az ENSZ statisztikái szerint 2020-ban 714 ezer olyan ember élt a Földön nem Magyarországon, akik Magyarországon születtek”, viszont ennek kapcsán rámutatott, hogy köztük van az is, akit háromévesen kivittek Amerikába ötvenhat után és még él”.

A beszélgetés végén Ferencz Orsolya megjegyezte azt is: a pedagógustörvény kapcsán értékrendek közötti vita zajlik, hiszen „ha nincs gyerek, nincs jövő!”.


mpee.hu


Kapcsolódó anyag:

A Magyar Polgári Együttműködés Egyesület és a Scruton Közösségi Tér július 5-i „Polgári jövő: munka alapú társadalom, a családok életkörülményei és a gyermekvállaláscímű pódiumbeszélgetése az alábbiakban tekinthető meg:

A Magyar Polgári Együttműködés Egyesület és a Scruton Közösségi Tér július 5-én pódiumbeszélgetést szervezett „Polgári jövő: munka alapú társadalom, a családok életkörülményei és a gyermekvállalás címmel.


A témában Ferencz Orsolya parlamenti képviselő, miniszteri biztos és Szalai Piroska munkaerőpiaci szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar Gazdaság és Versenyképesség Kutató Intézetének munkatársa tájékoztatta a megjelenteket a Scruton V.P.-ben.


Az MPEE 2021 óta évente elvégzett Polgári Értékrend kutatásából is tudjuk, hogy a munka és a család, valamint az anyagi gyarapodás hangsúlyos komponensei a polgári értékeknek. Hol tartunk a munka alapú társadalom megvalósításában? Hogyan alakultak a családok életkörülményei? Hogyan hatnak az anyagiak a gyermekvállalási döntésekre? Miért lehet veszélyes az ellenzéki álhírterjesztés, riogatás? Mit mutatnak a tények, a legfrissebb adatok alapján hol állunk Európában? Ilyen és hasonló kérdésekre keresték a válaszokat a pódiumbeszélgetés részvevői. A beszélgetést Bencsik Gábor, a Magyar Demokrata újságírója moderálta.


A polgári jövő kapcsán szervezett kerekasztal beszélgetésen többek között felmerült a kérdés, hogy tényleg megszűnik-e a CSOK? Szó sincs a CSOK eltörléséről, csupán a kormány átalakítja a családtámogatási rendszert úgy, hogy hatékonyabb legyen, mondta Ferencz Orsolya. Hozzátette, hogy a népesség kérdése az Európai Unióban is aktuális, a legfontosabb, hogy ezekről a kérdésekről élő és értelmes vita folyhasson.


A parlamenti képviselő megjegyezte, hogy egy ország kormányzásának csak az lehet a célja, hogy jó legyen ott élni. „Fontos a GDP, nagyon sok minden gazdaságilag mérhető, de talán a legfontosabb, hogy jó legyen ott élni”, ennek kapcsán pedig elmondta, hogy gyakran elhangzik ellenzéki térfélről az, hogy „el kell innen menni”.

Arra a kérdésre pedig, hogy mitől jó egy országban élni, más és más válaszokat adnak az emberek, mégpedig azért, mert „az értékrendek, a filozófiák, a történelmi hagyományok, a szociális és szociológiai kérdések más hangsúlyokat kapnak”.


Az elvándorlás kapcsán Szalai Piroska elmondta: 2016 óta több a Magyarországra költöző magyar állampolgárok száma, mint a Magyarországról kiköltözőkké. A szakértő szerint a Magyarországra költöző állampolgárok kétharmadát a visszaköltözők adják, azaz olyanok, akik már éltek itthon. A másik egyharmada olyan állampolgár, aki nem Magyarországon született. Ferencz Orsolya az elhangzottakra utalva elmondta, acél, hogy Magyarország vonzó legyen a külföldi szakembereknek is, ehhez pedig a magas hozzáadott értéket termelő iparágakat kell fejleszteni.


A legutolsó KSH adat szerint 2022-ben majdnem 100.000-en költöztek Magyarországra, míg összesen 55.000-en költöztek ki, hívta fel a figyelmet Szalai Piroska.

Hozzátette azt is, hogy a baloldal által gyakran ismételt 700.000-es szám valóban létezik: „az ENSZ statisztikái szerint 2020-ban 714 ezer olyan ember élt a Földön nem Magyarországon, akik Magyarországon születtek”, viszont ennek kapcsán rámutatott, hogy köztük van az is, akit háromévesen kivittek Amerikába ötvenhat után és még él”.

A beszélgetés végén Ferencz Orsolya megjegyezte azt is: a pedagógustörvény kapcsán értékrendek közötti vita zajlik, hiszen „ha nincs gyerek, nincs jövő!”.


mpee.hu


Kapcsolódó anyag:

A Magyar Polgári Együttműködés Egyesület és a Scruton Közösségi Tér július 5-i „Polgári jövő: munka alapú társadalom, a családok életkörülményei és a gyermekvállaláscímű pódiumbeszélgetése az alábbiakban tekinthető meg:

A Magyar Polgári Együttműködés Egyesület és a Scruton Közösségi Tér július 5-én pódiumbeszélgetést szervezett „Polgári jövő: munka alapú társadalom, a családok életkörülményei és a gyermekvállalás címmel.


A témában Ferencz Orsolya parlamenti képviselő, miniszteri biztos és Szalai Piroska munkaerőpiaci szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar Gazdaság és Versenyképesség Kutató Intézetének munkatársa tájékoztatta a megjelenteket a Scruton V.P.-ben.


Az MPEE 2021 óta évente elvégzett Polgári Értékrend kutatásából is tudjuk, hogy a munka és a család, valamint az anyagi gyarapodás hangsúlyos komponensei a polgári értékeknek. Hol tartunk a munka alapú társadalom megvalósításában? Hogyan alakultak a családok életkörülményei? Hogyan hatnak az anyagiak a gyermekvállalási döntésekre? Miért lehet veszélyes az ellenzéki álhírterjesztés, riogatás? Mit mutatnak a tények, a legfrissebb adatok alapján hol állunk Európában? Ilyen és hasonló kérdésekre keresték a válaszokat a pódiumbeszélgetés részvevői. A beszélgetést Bencsik Gábor, a Magyar Demokrata újságírója moderálta.


A polgári jövő kapcsán szervezett kerekasztal beszélgetésen többek között felmerült a kérdés, hogy tényleg megszűnik-e a CSOK? Szó sincs a CSOK eltörléséről, csupán a kormány átalakítja a családtámogatási rendszert úgy, hogy hatékonyabb legyen, mondta Ferencz Orsolya. Hozzátette, hogy a népesség kérdése az Európai Unióban is aktuális, a legfontosabb, hogy ezekről a kérdésekről élő és értelmes vita folyhasson.


A parlamenti képviselő megjegyezte, hogy egy ország kormányzásának csak az lehet a célja, hogy jó legyen ott élni. „Fontos a GDP, nagyon sok minden gazdaságilag mérhető, de talán a legfontosabb, hogy jó legyen ott élni”, ennek kapcsán pedig elmondta, hogy gyakran elhangzik ellenzéki térfélről az, hogy „el kell innen menni”.

Arra a kérdésre pedig, hogy mitől jó egy országban élni, más és más válaszokat adnak az emberek, mégpedig azért, mert „az értékrendek, a filozófiák, a történelmi hagyományok, a szociális és szociológiai kérdések más hangsúlyokat kapnak”.


Az elvándorlás kapcsán Szalai Piroska elmondta: 2016 óta több a Magyarországra költöző magyar állampolgárok száma, mint a Magyarországról kiköltözőkké. A szakértő szerint a Magyarországra költöző állampolgárok kétharmadát a visszaköltözők adják, azaz olyanok, akik már éltek itthon. A másik egyharmada olyan állampolgár, aki nem Magyarországon született. Ferencz Orsolya az elhangzottakra utalva elmondta, acél, hogy Magyarország vonzó legyen a külföldi szakembereknek is, ehhez pedig a magas hozzáadott értéket termelő iparágakat kell fejleszteni.


A legutolsó KSH adat szerint 2022-ben majdnem 100.000-en költöztek Magyarországra, míg összesen 55.000-en költöztek ki, hívta fel a figyelmet Szalai Piroska.

Hozzátette azt is, hogy a baloldal által gyakran ismételt 700.000-es szám valóban létezik: „az ENSZ statisztikái szerint 2020-ban 714 ezer olyan ember élt a Földön nem Magyarországon, akik Magyarországon születtek”, viszont ennek kapcsán rámutatott, hogy köztük van az is, akit háromévesen kivittek Amerikába ötvenhat után és még él”.

A beszélgetés végén Ferencz Orsolya megjegyezte azt is: a pedagógustörvény kapcsán értékrendek közötti vita zajlik, hiszen „ha nincs gyerek, nincs jövő!”.


mpee.hu


Kapcsolódó anyag:

A Magyar Polgári Együttműködés Egyesület és a Scruton Közösségi Tér július 5-i „Polgári jövő: munka alapú társadalom, a családok életkörülményei és a gyermekvállaláscímű pódiumbeszélgetése az alábbiakban tekinthető meg:

A Magyar Polgári Együttműködés Egyesület és a Scruton Közösségi Tér július 5-én pódiumbeszélgetést szervezett „Polgári jövő: munka alapú társadalom, a családok életkörülményei és a gyermekvállalás címmel.


A témában Ferencz Orsolya parlamenti képviselő, miniszteri biztos és Szalai Piroska munkaerőpiaci szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar Gazdaság és Versenyképesség Kutató Intézetének munkatársa tájékoztatta a megjelenteket a Scruton V.P.-ben.


Az MPEE 2021 óta évente elvégzett Polgári Értékrend kutatásából is tudjuk, hogy a munka és a család, valamint az anyagi gyarapodás hangsúlyos komponensei a polgári értékeknek. Hol tartunk a munka alapú társadalom megvalósításában? Hogyan alakultak a családok életkörülményei? Hogyan hatnak az anyagiak a gyermekvállalási döntésekre? Miért lehet veszélyes az ellenzéki álhírterjesztés, riogatás? Mit mutatnak a tények, a legfrissebb adatok alapján hol állunk Európában? Ilyen és hasonló kérdésekre keresték a válaszokat a pódiumbeszélgetés részvevői. A beszélgetést Bencsik Gábor, a Magyar Demokrata újságírója moderálta.


A polgári jövő kapcsán szervezett kerekasztal beszélgetésen többek között felmerült a kérdés, hogy tényleg megszűnik-e a CSOK? Szó sincs a CSOK eltörléséről, csupán a kormány átalakítja a családtámogatási rendszert úgy, hogy hatékonyabb legyen, mondta Ferencz Orsolya. Hozzátette, hogy a népesség kérdése az Európai Unióban is aktuális, a legfontosabb, hogy ezekről a kérdésekről élő és értelmes vita folyhasson.


A parlamenti képviselő megjegyezte, hogy egy ország kormányzásának csak az lehet a célja, hogy jó legyen ott élni. „Fontos a GDP, nagyon sok minden gazdaságilag mérhető, de talán a legfontosabb, hogy jó legyen ott élni”, ennek kapcsán pedig elmondta, hogy gyakran elhangzik ellenzéki térfélről az, hogy „el kell innen menni”.

Arra a kérdésre pedig, hogy mitől jó egy országban élni, más és más válaszokat adnak az emberek, mégpedig azért, mert „az értékrendek, a filozófiák, a történelmi hagyományok, a szociális és szociológiai kérdések más hangsúlyokat kapnak”.


Az elvándorlás kapcsán Szalai Piroska elmondta: 2016 óta több a Magyarországra költöző magyar állampolgárok száma, mint a Magyarországról kiköltözőkké. A szakértő szerint a Magyarországra költöző állampolgárok kétharmadát a visszaköltözők adják, azaz olyanok, akik már éltek itthon. A másik egyharmada olyan állampolgár, aki nem Magyarországon született. Ferencz Orsolya az elhangzottakra utalva elmondta, acél, hogy Magyarország vonzó legyen a külföldi szakembereknek is, ehhez pedig a magas hozzáadott értéket termelő iparágakat kell fejleszteni.


A legutolsó KSH adat szerint 2022-ben majdnem 100.000-en költöztek Magyarországra, míg összesen 55.000-en költöztek ki, hívta fel a figyelmet Szalai Piroska.

Hozzátette azt is, hogy a baloldal által gyakran ismételt 700.000-es szám valóban létezik: „az ENSZ statisztikái szerint 2020-ban 714 ezer olyan ember élt a Földön nem Magyarországon, akik Magyarországon születtek”, viszont ennek kapcsán rámutatott, hogy köztük van az is, akit háromévesen kivittek Amerikába ötvenhat után és még él”.

A beszélgetés végén Ferencz Orsolya megjegyezte azt is: a pedagógustörvény kapcsán értékrendek közötti vita zajlik, hiszen „ha nincs gyerek, nincs jövő!”.


mpee.hu


Kapcsolódó anyag:

A Magyar Polgári Együttműködés Egyesület és a Scruton Közösségi Tér július 5-i „Polgári jövő: munka alapú társadalom, a családok életkörülményei és a gyermekvállaláscímű pódiumbeszélgetése az alábbiakban tekinthető meg:

A Magyar Polgári Együttműködés Egyesület és a Scruton Közösségi Tér július 5-én pódiumbeszélgetést szervezett „Polgári jövő: munka alapú társadalom, a családok életkörülményei és a gyermekvállalás címmel.


A témában Ferencz Orsolya parlamenti képviselő, miniszteri biztos és Szalai Piroska munkaerőpiaci szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar Gazdaság és Versenyképesség Kutató Intézetének munkatársa tájékoztatta a megjelenteket a Scruton V.P.-ben.


Az MPEE 2021 óta évente elvégzett Polgári Értékrend kutatásából is tudjuk, hogy a munka és a család, valamint az anyagi gyarapodás hangsúlyos komponensei a polgári értékeknek. Hol tartunk a munka alapú társadalom megvalósításában? Hogyan alakultak a családok életkörülményei? Hogyan hatnak az anyagiak a gyermekvállalási döntésekre? Miért lehet veszélyes az ellenzéki álhírterjesztés, riogatás? Mit mutatnak a tények, a legfrissebb adatok alapján hol állunk Európában? Ilyen és hasonló kérdésekre keresték a válaszokat a pódiumbeszélgetés részvevői. A beszélgetést Bencsik Gábor, a Magyar Demokrata újságírója moderálta.


A polgári jövő kapcsán szervezett kerekasztal beszélgetésen többek között felmerült a kérdés, hogy tényleg megszűnik-e a CSOK? Szó sincs a CSOK eltörléséről, csupán a kormány átalakítja a családtámogatási rendszert úgy, hogy hatékonyabb legyen, mondta Ferencz Orsolya. Hozzátette, hogy a népesség kérdése az Európai Unióban is aktuális, a legfontosabb, hogy ezekről a kérdésekről élő és értelmes vita folyhasson.


A parlamenti képviselő megjegyezte, hogy egy ország kormányzásának csak az lehet a célja, hogy jó legyen ott élni. „Fontos a GDP, nagyon sok minden gazdaságilag mérhető, de talán a legfontosabb, hogy jó legyen ott élni”, ennek kapcsán pedig elmondta, hogy gyakran elhangzik ellenzéki térfélről az, hogy „el kell innen menni”.

Arra a kérdésre pedig, hogy mitől jó egy országban élni, más és más válaszokat adnak az emberek, mégpedig azért, mert „az értékrendek, a filozófiák, a történelmi hagyományok, a szociális és szociológiai kérdések más hangsúlyokat kapnak”.


Az elvándorlás kapcsán Szalai Piroska elmondta: 2016 óta több a Magyarországra költöző magyar állampolgárok száma, mint a Magyarországról kiköltözőkké. A szakértő szerint a Magyarországra költöző állampolgárok kétharmadát a visszaköltözők adják, azaz olyanok, akik már éltek itthon. A másik egyharmada olyan állampolgár, aki nem Magyarországon született. Ferencz Orsolya az elhangzottakra utalva elmondta, acél, hogy Magyarország vonzó legyen a külföldi szakembereknek is, ehhez pedig a magas hozzáadott értéket termelő iparágakat kell fejleszteni.


A legutolsó KSH adat szerint 2022-ben majdnem 100.000-en költöztek Magyarországra, míg összesen 55.000-en költöztek ki, hívta fel a figyelmet Szalai Piroska.

Hozzátette azt is, hogy a baloldal által gyakran ismételt 700.000-es szám valóban létezik: „az ENSZ statisztikái szerint 2020-ban 714 ezer olyan ember élt a Földön nem Magyarországon, akik Magyarországon születtek”, viszont ennek kapcsán rámutatott, hogy köztük van az is, akit háromévesen kivittek Amerikába ötvenhat után és még él”.

A beszélgetés végén Ferencz Orsolya megjegyezte azt is: a pedagógustörvény kapcsán értékrendek közötti vita zajlik, hiszen „ha nincs gyerek, nincs jövő!”.


mpee.hu


Kapcsolódó anyag:

A Magyar Polgári Együttműködés Egyesület és a Scruton Közösségi Tér július 5-i „Polgári jövő: munka alapú társadalom, a családok életkörülményei és a gyermekvállaláscímű pódiumbeszélgetése az alábbiakban tekinthető meg:

A Magyar Polgári Együttműködés Egyesület és a Scruton Közösségi Tér július 5-én pódiumbeszélgetést szervezett „Polgári jövő: munka alapú társadalom, a családok életkörülményei és a gyermekvállalás címmel.


A témában Ferencz Orsolya parlamenti képviselő, miniszteri biztos és Szalai Piroska munkaerőpiaci szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar Gazdaság és Versenyképesség Kutató Intézetének munkatársa tájékoztatta a megjelenteket a Scruton V.P.-ben.


Az MPEE 2021 óta évente elvégzett Polgári Értékrend kutatásából is tudjuk, hogy a munka és a család, valamint az anyagi gyarapodás hangsúlyos komponensei a polgári értékeknek. Hol tartunk a munka alapú társadalom megvalósításában? Hogyan alakultak a családok életkörülményei? Hogyan hatnak az anyagiak a gyermekvállalási döntésekre? Miért lehet veszélyes az ellenzéki álhírterjesztés, riogatás? Mit mutatnak a tények, a legfrissebb adatok alapján hol állunk Európában? Ilyen és hasonló kérdésekre keresték a válaszokat a pódiumbeszélgetés részvevői. A beszélgetést Bencsik Gábor, a Magyar Demokrata újságírója moderálta.


A polgári jövő kapcsán szervezett kerekasztal beszélgetésen többek között felmerült a kérdés, hogy tényleg megszűnik-e a CSOK? Szó sincs a CSOK eltörléséről, csupán a kormány átalakítja a családtámogatási rendszert úgy, hogy hatékonyabb legyen, mondta Ferencz Orsolya. Hozzátette, hogy a népesség kérdése az Európai Unióban is aktuális, a legfontosabb, hogy ezekről a kérdésekről élő és értelmes vita folyhasson.


A parlamenti képviselő megjegyezte, hogy egy ország kormányzásának csak az lehet a célja, hogy jó legyen ott élni. „Fontos a GDP, nagyon sok minden gazdaságilag mérhető, de talán a legfontosabb, hogy jó legyen ott élni”, ennek kapcsán pedig elmondta, hogy gyakran elhangzik ellenzéki térfélről az, hogy „el kell innen menni”.

Arra a kérdésre pedig, hogy mitől jó egy országban élni, más és más válaszokat adnak az emberek, mégpedig azért, mert „az értékrendek, a filozófiák, a történelmi hagyományok, a szociális és szociológiai kérdések más hangsúlyokat kapnak”.


Az elvándorlás kapcsán Szalai Piroska elmondta: 2016 óta több a Magyarországra költöző magyar állampolgárok száma, mint a Magyarországról kiköltözőkké. A szakértő szerint a Magyarországra költöző állampolgárok kétharmadát a visszaköltözők adják, azaz olyanok, akik már éltek itthon. A másik egyharmada olyan állampolgár, aki nem Magyarországon született. Ferencz Orsolya az elhangzottakra utalva elmondta, acél, hogy Magyarország vonzó legyen a külföldi szakembereknek is, ehhez pedig a magas hozzáadott értéket termelő iparágakat kell fejleszteni.


A legutolsó KSH adat szerint 2022-ben majdnem 100.000-en költöztek Magyarországra, míg összesen 55.000-en költöztek ki, hívta fel a figyelmet Szalai Piroska.

Hozzátette azt is, hogy a baloldal által gyakran ismételt 700.000-es szám valóban létezik: „az ENSZ statisztikái szerint 2020-ban 714 ezer olyan ember élt a Földön nem Magyarországon, akik Magyarországon születtek”, viszont ennek kapcsán rámutatott, hogy köztük van az is, akit háromévesen kivittek Amerikába ötvenhat után és még él”.

A beszélgetés végén Ferencz Orsolya megjegyezte azt is: a pedagógustörvény kapcsán értékrendek közötti vita zajlik, hiszen „ha nincs gyerek, nincs jövő!”.


mpee.hu


Kapcsolódó anyag:

A Magyar Polgári Együttműködés Egyesület és a Scruton Közösségi Tér július 5-i „Polgári jövő: munka alapú társadalom, a családok életkörülményei és a gyermekvállaláscímű pódiumbeszélgetése az alábbiakban tekinthető meg:

A Magyar Polgári Együttműködés Egyesület és a Scruton Közösségi Tér július 5-én pódiumbeszélgetést szervezett „Polgári jövő: munka alapú társadalom, a családok életkörülményei és a gyermekvállalás címmel.


A témában Ferencz Orsolya parlamenti képviselő, miniszteri biztos és Szalai Piroska munkaerőpiaci szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar Gazdaság és Versenyképesség Kutató Intézetének munkatársa tájékoztatta a megjelenteket a Scruton V.P.-ben.


Az MPEE 2021 óta évente elvégzett Polgári Értékrend kutatásából is tudjuk, hogy a munka és a család, valamint az anyagi gyarapodás hangsúlyos komponensei a polgári értékeknek. Hol tartunk a munka alapú társadalom megvalósításában? Hogyan alakultak a családok életkörülményei? Hogyan hatnak az anyagiak a gyermekvállalási döntésekre? Miért lehet veszélyes az ellenzéki álhírterjesztés, riogatás? Mit mutatnak a tények, a legfrissebb adatok alapján hol állunk Európában? Ilyen és hasonló kérdésekre keresték a válaszokat a pódiumbeszélgetés részvevői. A beszélgetést Bencsik Gábor, a Magyar Demokrata újságírója moderálta.


A polgári jövő kapcsán szervezett kerekasztal beszélgetésen többek között felmerült a kérdés, hogy tényleg megszűnik-e a CSOK? Szó sincs a CSOK eltörléséről, csupán a kormány átalakítja a családtámogatási rendszert úgy, hogy hatékonyabb legyen, mondta Ferencz Orsolya. Hozzátette, hogy a népesség kérdése az Európai Unióban is aktuális, a legfontosabb, hogy ezekről a kérdésekről élő és értelmes vita folyhasson.


A parlamenti képviselő megjegyezte, hogy egy ország kormányzásának csak az lehet a célja, hogy jó legyen ott élni. „Fontos a GDP, nagyon sok minden gazdaságilag mérhető, de talán a legfontosabb, hogy jó legyen ott élni”, ennek kapcsán pedig elmondta, hogy gyakran elhangzik ellenzéki térfélről az, hogy „el kell innen menni”.

Arra a kérdésre pedig, hogy mitől jó egy országban élni, más és más válaszokat adnak az emberek, mégpedig azért, mert „az értékrendek, a filozófiák, a történelmi hagyományok, a szociális és szociológiai kérdések más hangsúlyokat kapnak”.


Az elvándorlás kapcsán Szalai Piroska elmondta: 2016 óta több a Magyarországra költöző magyar állampolgárok száma, mint a Magyarországról kiköltözőkké. A szakértő szerint a Magyarországra költöző állampolgárok kétharmadát a visszaköltözők adják, azaz olyanok, akik már éltek itthon. A másik egyharmada olyan állampolgár, aki nem Magyarországon született. Ferencz Orsolya az elhangzottakra utalva elmondta, acél, hogy Magyarország vonzó legyen a külföldi szakembereknek is, ehhez pedig a magas hozzáadott értéket termelő iparágakat kell fejleszteni.


A legutolsó KSH adat szerint 2022-ben majdnem 100.000-en költöztek Magyarországra, míg összesen 55.000-en költöztek ki, hívta fel a figyelmet Szalai Piroska.

Hozzátette azt is, hogy a baloldal által gyakran ismételt 700.000-es szám valóban létezik: „az ENSZ statisztikái szerint 2020-ban 714 ezer olyan ember élt a Földön nem Magyarországon, akik Magyarországon születtek”, viszont ennek kapcsán rámutatott, hogy köztük van az is, akit háromévesen kivittek Amerikába ötvenhat után és még él”.

A beszélgetés végén Ferencz Orsolya megjegyezte azt is: a pedagógustörvény kapcsán értékrendek közötti vita zajlik, hiszen „ha nincs gyerek, nincs jövő!”.


mpee.hu


Kapcsolódó anyag:

A Magyar Polgári Együttműködés Egyesület és a Scruton Közösségi Tér július 5-i „Polgári jövő: munka alapú társadalom, a családok életkörülményei és a gyermekvállaláscímű pódiumbeszélgetése az alábbiakban tekinthető meg:

A Magyar Polgári Együttműködés Egyesület és a Scruton Közösségi Tér július 5-én pódiumbeszélgetést szervezett „Polgári jövő: munka alapú társadalom, a családok életkörülményei és a gyermekvállalás címmel.


A témában Ferencz Orsolya parlamenti képviselő, miniszteri biztos és Szalai Piroska munkaerőpiaci szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar Gazdaság és Versenyképesség Kutató Intézetének munkatársa tájékoztatta a megjelenteket a Scruton V.P.-ben.


Az MPEE 2021 óta évente elvégzett Polgári Értékrend kutatásából is tudjuk, hogy a munka és a család, valamint az anyagi gyarapodás hangsúlyos komponensei a polgári értékeknek. Hol tartunk a munka alapú társadalom megvalósításában? Hogyan alakultak a családok életkörülményei? Hogyan hatnak az anyagiak a gyermekvállalási döntésekre? Miért lehet veszélyes az ellenzéki álhírterjesztés, riogatás? Mit mutatnak a tények, a legfrissebb adatok alapján hol állunk Európában? Ilyen és hasonló kérdésekre keresték a válaszokat a pódiumbeszélgetés részvevői. A beszélgetést Bencsik Gábor, a Magyar Demokrata újságírója moderálta.


A polgári jövő kapcsán szervezett kerekasztal beszélgetésen többek között felmerült a kérdés, hogy tényleg megszűnik-e a CSOK? Szó sincs a CSOK eltörléséről, csupán a kormány átalakítja a családtámogatási rendszert úgy, hogy hatékonyabb legyen, mondta Ferencz Orsolya. Hozzátette, hogy a népesség kérdése az Európai Unióban is aktuális, a legfontosabb, hogy ezekről a kérdésekről élő és értelmes vita folyhasson.


A parlamenti képviselő megjegyezte, hogy egy ország kormányzásának csak az lehet a célja, hogy jó legyen ott élni. „Fontos a GDP, nagyon sok minden gazdaságilag mérhető, de talán a legfontosabb, hogy jó legyen ott élni”, ennek kapcsán pedig elmondta, hogy gyakran elhangzik ellenzéki térfélről az, hogy „el kell innen menni”.

Arra a kérdésre pedig, hogy mitől jó egy országban élni, más és más válaszokat adnak az emberek, mégpedig azért, mert „az értékrendek, a filozófiák, a történelmi hagyományok, a szociális és szociológiai kérdések más hangsúlyokat kapnak”.


Az elvándorlás kapcsán Szalai Piroska elmondta: 2016 óta több a Magyarországra költöző magyar állampolgárok száma, mint a Magyarországról kiköltözőkké. A szakértő szerint a Magyarországra költöző állampolgárok kétharmadát a visszaköltözők adják, azaz olyanok, akik már éltek itthon. A másik egyharmada olyan állampolgár, aki nem Magyarországon született. Ferencz Orsolya az elhangzottakra utalva elmondta, acél, hogy Magyarország vonzó legyen a külföldi szakembereknek is, ehhez pedig a magas hozzáadott értéket termelő iparágakat kell fejleszteni.


A legutolsó KSH adat szerint 2022-ben majdnem 100.000-en költöztek Magyarországra, míg összesen 55.000-en költöztek ki, hívta fel a figyelmet Szalai Piroska.

Hozzátette azt is, hogy a baloldal által gyakran ismételt 700.000-es szám valóban létezik: „az ENSZ statisztikái szerint 2020-ban 714 ezer olyan ember élt a Földön nem Magyarországon, akik Magyarországon születtek”, viszont ennek kapcsán rámutatott, hogy köztük van az is, akit háromévesen kivittek Amerikába ötvenhat után és még él”.

A beszélgetés végén Ferencz Orsolya megjegyezte azt is: a pedagógustörvény kapcsán értékrendek közötti vita zajlik, hiszen „ha nincs gyerek, nincs jövő!”.


mpee.hu


Kapcsolódó anyag:

A Magyar Polgári Együttműködés Egyesület és a Scruton Közösségi Tér július 5-i „Polgári jövő: munka alapú társadalom, a családok életkörülményei és a gyermekvállaláscímű pódiumbeszélgetése az alábbiakban tekinthető meg:

A Magyar Polgári Együttműködés Egyesület és a Scruton Közösségi Tér július 5-én pódiumbeszélgetést szervezett „Polgári jövő: munka alapú társadalom, a családok életkörülményei és a gyermekvállalás címmel.


A témában Ferencz Orsolya parlamenti képviselő, miniszteri biztos és Szalai Piroska munkaerőpiaci szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar Gazdaság és Versenyképesség Kutató Intézetének munkatársa tájékoztatta a megjelenteket a Scruton V.P.-ben.


Az MPEE 2021 óta évente elvégzett Polgári Értékrend kutatásából is tudjuk, hogy a munka és a család, valamint az anyagi gyarapodás hangsúlyos komponensei a polgári értékeknek. Hol tartunk a munka alapú társadalom megvalósításában? Hogyan alakultak a családok életkörülményei? Hogyan hatnak az anyagiak a gyermekvállalási döntésekre? Miért lehet veszélyes az ellenzéki álhírterjesztés, riogatás? Mit mutatnak a tények, a legfrissebb adatok alapján hol állunk Európában? Ilyen és hasonló kérdésekre keresték a válaszokat a pódiumbeszélgetés részvevői. A beszélgetést Bencsik Gábor, a Magyar Demokrata újságírója moderálta.


A polgári jövő kapcsán szervezett kerekasztal beszélgetésen többek között felmerült a kérdés, hogy tényleg megszűnik-e a CSOK? Szó sincs a CSOK eltörléséről, csupán a kormány átalakítja a családtámogatási rendszert úgy, hogy hatékonyabb legyen, mondta Ferencz Orsolya. Hozzátette, hogy a népesség kérdése az Európai Unióban is aktuális, a legfontosabb, hogy ezekről a kérdésekről élő és értelmes vita folyhasson.


A parlamenti képviselő megjegyezte, hogy egy ország kormányzásának csak az lehet a célja, hogy jó legyen ott élni. „Fontos a GDP, nagyon sok minden gazdaságilag mérhető, de talán a legfontosabb, hogy jó legyen ott élni”, ennek kapcsán pedig elmondta, hogy gyakran elhangzik ellenzéki térfélről az, hogy „el kell innen menni”.

Arra a kérdésre pedig, hogy mitől jó egy országban élni, más és más válaszokat adnak az emberek, mégpedig azért, mert „az értékrendek, a filozófiák, a történelmi hagyományok, a szociális és szociológiai kérdések más hangsúlyokat kapnak”.


Az elvándorlás kapcsán Szalai Piroska elmondta: 2016 óta több a Magyarországra költöző magyar állampolgárok száma, mint a Magyarországról kiköltözőkké. A szakértő szerint a Magyarországra költöző állampolgárok kétharmadát a visszaköltözők adják, azaz olyanok, akik már éltek itthon. A másik egyharmada olyan állampolgár, aki nem Magyarországon született. Ferencz Orsolya az elhangzottakra utalva elmondta, acél, hogy Magyarország vonzó legyen a külföldi szakembereknek is, ehhez pedig a magas hozzáadott értéket termelő iparágakat kell fejleszteni.


A legutolsó KSH adat szerint 2022-ben majdnem 100.000-en költöztek Magyarországra, míg összesen 55.000-en költöztek ki, hívta fel a figyelmet Szalai Piroska.

Hozzátette azt is, hogy a baloldal által gyakran ismételt 700.000-es szám valóban létezik: „az ENSZ statisztikái szerint 2020-ban 714 ezer olyan ember élt a Földön nem Magyarországon, akik Magyarországon születtek”, viszont ennek kapcsán rámutatott, hogy köztük van az is, akit háromévesen kivittek Amerikába ötvenhat után és még él”.

A beszélgetés végén Ferencz Orsolya megjegyezte azt is: a pedagógustörvény kapcsán értékrendek közötti vita zajlik, hiszen „ha nincs gyerek, nincs jövő!”.


mpee.hu


Kapcsolódó anyag:

A Magyar Polgári Együttműködés Egyesület és a Scruton Közösségi Tér július 5-i „Polgári jövő: munka alapú társadalom, a családok életkörülményei és a gyermekvállaláscímű pódiumbeszélgetése az alábbiakban tekinthető meg:

A Magyar Polgári Együttműködés Egyesület és a Scruton Közösségi Tér július 5-én pódiumbeszélgetést szervezett „Polgári jövő: munka alapú társadalom, a családok életkörülményei és a gyermekvállalás címmel.


A témában Ferencz Orsolya parlamenti képviselő, miniszteri biztos és Szalai Piroska munkaerőpiaci szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar Gazdaság és Versenyképesség Kutató Intézetének munkatársa tájékoztatta a megjelenteket a Scruton V.P.-ben.


Az MPEE 2021 óta évente elvégzett Polgári Értékrend kutatásából is tudjuk, hogy a munka és a család, valamint az anyagi gyarapodás hangsúlyos komponensei a polgári értékeknek. Hol tartunk a munka alapú társadalom megvalósításában? Hogyan alakultak a családok életkörülményei? Hogyan hatnak az anyagiak a gyermekvállalási döntésekre? Miért lehet veszélyes az ellenzéki álhírterjesztés, riogatás? Mit mutatnak a tények, a legfrissebb adatok alapján hol állunk Európában? Ilyen és hasonló kérdésekre keresték a válaszokat a pódiumbeszélgetés részvevői. A beszélgetést Bencsik Gábor, a Magyar Demokrata újságírója moderálta.


A polgári jövő kapcsán szervezett kerekasztal beszélgetésen többek között felmerült a kérdés, hogy tényleg megszűnik-e a CSOK? Szó sincs a CSOK eltörléséről, csupán a kormány átalakítja a családtámogatási rendszert úgy, hogy hatékonyabb legyen, mondta Ferencz Orsolya. Hozzátette, hogy a népesség kérdése az Európai Unióban is aktuális, a legfontosabb, hogy ezekről a kérdésekről élő és értelmes vita folyhasson.


A parlamenti képviselő megjegyezte, hogy egy ország kormányzásának csak az lehet a célja, hogy jó legyen ott élni. „Fontos a GDP, nagyon sok minden gazdaságilag mérhető, de talán a legfontosabb, hogy jó legyen ott élni”, ennek kapcsán pedig elmondta, hogy gyakran elhangzik ellenzéki térfélről az, hogy „el kell innen menni”.

Arra a kérdésre pedig, hogy mitől jó egy országban élni, más és más válaszokat adnak az emberek, mégpedig azért, mert „az értékrendek, a filozófiák, a történelmi hagyományok, a szociális és szociológiai kérdések más hangsúlyokat kapnak”.


Az elvándorlás kapcsán Szalai Piroska elmondta: 2016 óta több a Magyarországra költöző magyar állampolgárok száma, mint a Magyarországról kiköltözőkké. A szakértő szerint a Magyarországra költöző állampolgárok kétharmadát a visszaköltözők adják, azaz olyanok, akik már éltek itthon. A másik egyharmada olyan állampolgár, aki nem Magyarországon született. Ferencz Orsolya az elhangzottakra utalva elmondta, acél, hogy Magyarország vonzó legyen a külföldi szakembereknek is, ehhez pedig a magas hozzáadott értéket termelő iparágakat kell fejleszteni.


A legutolsó KSH adat szerint 2022-ben majdnem 100.000-en költöztek Magyarországra, míg összesen 55.000-en költöztek ki, hívta fel a figyelmet Szalai Piroska.

Hozzátette azt is, hogy a baloldal által gyakran ismételt 700.000-es szám valóban létezik: „az ENSZ statisztikái szerint 2020-ban 714 ezer olyan ember élt a Földön nem Magyarországon, akik Magyarországon születtek”, viszont ennek kapcsán rámutatott, hogy köztük van az is, akit háromévesen kivittek Amerikába ötvenhat után és még él”.

A beszélgetés végén Ferencz Orsolya megjegyezte azt is: a pedagógustörvény kapcsán értékrendek közötti vita zajlik, hiszen „ha nincs gyerek, nincs jövő!”.


mpee.hu


Kapcsolódó anyag:

A Magyar Polgári Együttműködés Egyesület és a Scruton Közösségi Tér július 5-i „Polgári jövő: munka alapú társadalom, a családok életkörülményei és a gyermekvállaláscímű pódiumbeszélgetése az alábbiakban tekinthető meg:

A Magyar Polgári Együttműködés Egyesület és a Scruton Közösségi Tér július 5-én pódiumbeszélgetést szervezett „Polgári jövő: munka alapú társadalom, a családok életkörülményei és a gyermekvállalás címmel.


A témában Ferencz Orsolya parlamenti képviselő, miniszteri biztos és Szalai Piroska munkaerőpiaci szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar Gazdaság és Versenyképesség Kutató Intézetének munkatársa tájékoztatta a megjelenteket a Scruton V.P.-ben.


Az MPEE 2021 óta évente elvégzett Polgári Értékrend kutatásából is tudjuk, hogy a munka és a család, valamint az anyagi gyarapodás hangsúlyos komponensei a polgári értékeknek. Hol tartunk a munka alapú társadalom megvalósításában? Hogyan alakultak a családok életkörülményei? Hogyan hatnak az anyagiak a gyermekvállalási döntésekre? Miért lehet veszélyes az ellenzéki álhírterjesztés, riogatás? Mit mutatnak a tények, a legfrissebb adatok alapján hol állunk Európában? Ilyen és hasonló kérdésekre keresték a válaszokat a pódiumbeszélgetés részvevői. A beszélgetést Bencsik Gábor, a Magyar Demokrata újságírója moderálta.


A polgári jövő kapcsán szervezett kerekasztal beszélgetésen többek között felmerült a kérdés, hogy tényleg megszűnik-e a CSOK? Szó sincs a CSOK eltörléséről, csupán a kormány átalakítja a családtámogatási rendszert úgy, hogy hatékonyabb legyen, mondta Ferencz Orsolya. Hozzátette, hogy a népesség kérdése az Európai Unióban is aktuális, a legfontosabb, hogy ezekről a kérdésekről élő és értelmes vita folyhasson.


A parlamenti képviselő megjegyezte, hogy egy ország kormányzásának csak az lehet a célja, hogy jó legyen ott élni. „Fontos a GDP, nagyon sok minden gazdaságilag mérhető, de talán a legfontosabb, hogy jó legyen ott élni”, ennek kapcsán pedig elmondta, hogy gyakran elhangzik ellenzéki térfélről az, hogy „el kell innen menni”.

Arra a kérdésre pedig, hogy mitől jó egy országban élni, más és más válaszokat adnak az emberek, mégpedig azért, mert „az értékrendek, a filozófiák, a történelmi hagyományok, a szociális és szociológiai kérdések más hangsúlyokat kapnak”.


Az elvándorlás kapcsán Szalai Piroska elmondta: 2016 óta több a Magyarországra költöző magyar állampolgárok száma, mint a Magyarországról kiköltözőkké. A szakértő szerint a Magyarországra költöző állampolgárok kétharmadát a visszaköltözők adják, azaz olyanok, akik már éltek itthon. A másik egyharmada olyan állampolgár, aki nem Magyarországon született. Ferencz Orsolya az elhangzottakra utalva elmondta, acél, hogy Magyarország vonzó legyen a külföldi szakembereknek is, ehhez pedig a magas hozzáadott értéket termelő iparágakat kell fejleszteni.


A legutolsó KSH adat szerint 2022-ben majdnem 100.000-en költöztek Magyarországra, míg összesen 55.000-en költöztek ki, hívta fel a figyelmet Szalai Piroska.

Hozzátette azt is, hogy a baloldal által gyakran ismételt 700.000-es szám valóban létezik: „az ENSZ statisztikái szerint 2020-ban 714 ezer olyan ember élt a Földön nem Magyarországon, akik Magyarországon születtek”, viszont ennek kapcsán rámutatott, hogy köztük van az is, akit háromévesen kivittek Amerikába ötvenhat után és még él”.

A beszélgetés végén Ferencz Orsolya megjegyezte azt is: a pedagógustörvény kapcsán értékrendek közötti vita zajlik, hiszen „ha nincs gyerek, nincs jövő!”.


mpee.hu


Kapcsolódó anyag:

A Magyar Polgári Együttműködés Egyesület és a Scruton Közösségi Tér július 5-i „Polgári jövő: munka alapú társadalom, a családok életkörülményei és a gyermekvállaláscímű pódiumbeszélgetése az alábbiakban tekinthető meg:

A Magyar Polgári Együttműködés Egyesület és a Scruton Közösségi Tér július 5-én pódiumbeszélgetést szervezett „Polgári jövő: munka alapú társadalom, a családok életkörülményei és a gyermekvállalás címmel.


A témában Ferencz Orsolya parlamenti képviselő, miniszteri biztos és Szalai Piroska munkaerőpiaci szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar Gazdaság és Versenyképesség Kutató Intézetének munkatársa tájékoztatta a megjelenteket a Scruton V.P.-ben.


Az MPEE 2021 óta évente elvégzett Polgári Értékrend kutatásából is tudjuk, hogy a munka és a család, valamint az anyagi gyarapodás hangsúlyos komponensei a polgári értékeknek. Hol tartunk a munka alapú társadalom megvalósításában? Hogyan alakultak a családok életkörülményei? Hogyan hatnak az anyagiak a gyermekvállalási döntésekre? Miért lehet veszélyes az ellenzéki álhírterjesztés, riogatás? Mit mutatnak a tények, a legfrissebb adatok alapján hol állunk Európában? Ilyen és hasonló kérdésekre keresték a válaszokat a pódiumbeszélgetés részvevői. A beszélgetést Bencsik Gábor, a Magyar Demokrata újságírója moderálta.


A polgári jövő kapcsán szervezett kerekasztal beszélgetésen többek között felmerült a kérdés, hogy tényleg megszűnik-e a CSOK? Szó sincs a CSOK eltörléséről, csupán a kormány átalakítja a családtámogatási rendszert úgy, hogy hatékonyabb legyen, mondta Ferencz Orsolya. Hozzátette, hogy a népesség kérdése az Európai Unióban is aktuális, a legfontosabb, hogy ezekről a kérdésekről élő és értelmes vita folyhasson.


A parlamenti képviselő megjegyezte, hogy egy ország kormányzásának csak az lehet a célja, hogy jó legyen ott élni. „Fontos a GDP, nagyon sok minden gazdaságilag mérhető, de talán a legfontosabb, hogy jó legyen ott élni”, ennek kapcsán pedig elmondta, hogy gyakran elhangzik ellenzéki térfélről az, hogy „el kell innen menni”.

Arra a kérdésre pedig, hogy mitől jó egy országban élni, más és más válaszokat adnak az emberek, mégpedig azért, mert „az értékrendek, a filozófiák, a történelmi hagyományok, a szociális és szociológiai kérdések más hangsúlyokat kapnak”.


Az elvándorlás kapcsán Szalai Piroska elmondta: 2016 óta több a Magyarországra költöző magyar állampolgárok száma, mint a Magyarországról kiköltözőkké. A szakértő szerint a Magyarországra költöző állampolgárok kétharmadát a visszaköltözők adják, azaz olyanok, akik már éltek itthon. A másik egyharmada olyan állampolgár, aki nem Magyarországon született. Ferencz Orsolya az elhangzottakra utalva elmondta, acél, hogy Magyarország vonzó legyen a külföldi szakembereknek is, ehhez pedig a magas hozzáadott értéket termelő iparágakat kell fejleszteni.


A legutolsó KSH adat szerint 2022-ben majdnem 100.000-en költöztek Magyarországra, míg összesen 55.000-en költöztek ki, hívta fel a figyelmet Szalai Piroska.

Hozzátette azt is, hogy a baloldal által gyakran ismételt 700.000-es szám valóban létezik: „az ENSZ statisztikái szerint 2020-ban 714 ezer olyan ember élt a Földön nem Magyarországon, akik Magyarországon születtek”, viszont ennek kapcsán rámutatott, hogy köztük van az is, akit háromévesen kivittek Amerikába ötvenhat után és még él”.

A beszélgetés végén Ferencz Orsolya megjegyezte azt is: a pedagógustörvény kapcsán értékrendek közötti vita zajlik, hiszen „ha nincs gyerek, nincs jövő!”.


mpee.hu


Kapcsolódó anyag:

A Magyar Polgári Együttműködés Egyesület és a Scruton Közösségi Tér július 5-i „Polgári jövő: munka alapú társadalom, a családok életkörülményei és a gyermekvállaláscímű pódiumbeszélgetése az alábbiakban tekinthető meg: