Elkészült a Budapest Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templom teljes körű felújítása, két év után megnyíltak a templom kapui a hitélet és a turista forgalom számára. A főváros legrégebbi temploma közel 200 négyzetméterrel bővült az épület régészeti feltárása, az altemplom felújítása, valamint a felső templom rekonstrukcióját követően. Az újonnan kialakított részeket dr. Osztie Zoltán plébános 2016. december 14-én, szerdán, mutatta be a az Magyar Polgári Együttműködés Egyesület és a Professzorok Batthyány Köre tagjainak..
A régészeti ásatások, amelyek a Budapest Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templomon belül a román kori templom feltárására irányultak 2014 nyarán kezdődtek, majd az altemplom kialakításának szerkezeti megerősítése történt meg két ütemben. Ezt követte a felső templom rekonstrukciója, ahol egy járható üveglap alatt helyezték el az ásatások során előkerült római kori emlékeket.
A Budapest Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templom kétezer év magyar történelmének kőbe vésett dokumentuma. Az ásatások során keltakori edény fülét találták meg a régészek, a feltárt leletek azt is alátámasztják, hogy a templom alapja a római helyőrségi tábor egykori parancsnoki épülete.
A templom egyik kegyoltára őrzi az 1046-ban a Duna túlsó oldalán vértanúhalált halt, 1083-ban szentté avatott Szent Gellért ereklyét. A vértanú püspököt az egykori előtemplomban temették el. Az ásatások alkalmával sikerült feltárni az 1200-as években készült román kori háromhajós nagy bazilikának a maradványait is, amely jelentősége a lébényi Szent Jakab templomhoz, a jáki templomhoz, illetve a budavári Mátyás-templomhoz mérhető.
Kortörténeti dokumentumokként szolgálnak a Szent László király és Árpád-házi Szent Erzsébet ereklyék, akárcsak a 14-ik században gótikus stílusban átépített templomból származó Nagy Lajos király kori Trónoló Madonna freskó. A kortárs művészek közül említést érdemel Józsa Judit Magyar család című életnagyságú kompozíciója, melyet a művész a Család éve alkalmából adományozott a templomnak.
Két reneszánsz kori pasztofórium, a török időkből származó mihráb és az ország visszafoglalása utáni barokk kori bővítés külsőleg és belsőleg is nyomot hagyva formálták a templomépületet.
A Nagyboldogasszony Főplébánia-templom számos történelmi pillanat tanúja: Mátyás koronázásának előestéjén az úgynevezett Mátyás-oratóriumban vett részt a szentmisén, itt történt Kossuth Lajos házasságkötése és a templom lett Széchenyi István, a legnagyobb magyar pesti ravatalának helyszíne. Liszt Ferenc, minden idők egyik legnagyobb zongoraművészének orgonakoncertjei is gazdagították a templom történetét.
Mindezek csak kiragadott példák a kortörténeti dokumentumokból, melyeken keresztül valóban bemutathatók a Nagyboldogasszony Főplébánia-templomnak a magyar történelem büszkeségre okot adó évszázadai.
A belvárosi plébániatemplom kapui megnyílnak a nagyközönség, az érdeklődő budapestiek előtt is, hogy minél többen megismerhessék a legrégebbi pesti építészeti emlékeket rejtő egyik legjelentősebb műemléket.
Tárlatvezetés, koncertek és természetesen hitéleti események számára varázslatos helyszín a templom. Terveik szerint esti gyertyafényes misét tartanak a románkori bazilika alapfalai között és idegennyelvű liturgiát végeznek a hazánkban tartózkodó idegen nemzetiségűek számára, mondta Osztie Zoltán plébános.
www.mpee.hu
Elkészült a Budapest Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templom teljes körű felújítása, két év után megnyíltak a templom kapui a hitélet és a turista forgalom számára. A főváros legrégebbi temploma közel 200 négyzetméterrel bővült az épület régészeti feltárása, az altemplom felújítása, valamint a felső templom rekonstrukcióját követően. Az újonnan kialakított részeket dr. Osztie Zoltán plébános 2016. december 14-én, szerdán, mutatta be a az Magyar Polgári Együttműködés Egyesület és a Professzorok Batthyány Köre tagjainak..
A régészeti ásatások, amelyek a Budapest Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templomon belül a román kori templom feltárására irányultak 2014 nyarán kezdődtek, majd az altemplom kialakításának szerkezeti megerősítése történt meg két ütemben. Ezt követte a felső templom rekonstrukciója, ahol egy járható üveglap alatt helyezték el az ásatások során előkerült római kori emlékeket.
A Budapest Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templom kétezer év magyar történelmének kőbe vésett dokumentuma. Az ásatások során keltakori edény fülét találták meg a régészek, a feltárt leletek azt is alátámasztják, hogy a templom alapja a római helyőrségi tábor egykori parancsnoki épülete.
A templom egyik kegyoltára őrzi az 1046-ban a Duna túlsó oldalán vértanúhalált halt, 1083-ban szentté avatott Szent Gellért ereklyét. A vértanú püspököt az egykori előtemplomban temették el. Az ásatások alkalmával sikerült feltárni az 1200-as években készült román kori háromhajós nagy bazilikának a maradványait is, amely jelentősége a lébényi Szent Jakab templomhoz, a jáki templomhoz, illetve a budavári Mátyás-templomhoz mérhető.
Kortörténeti dokumentumokként szolgálnak a Szent László király és Árpád-házi Szent Erzsébet ereklyék, akárcsak a 14-ik században gótikus stílusban átépített templomból származó Nagy Lajos király kori Trónoló Madonna freskó. A kortárs művészek közül említést érdemel Józsa Judit Magyar család című életnagyságú kompozíciója, melyet a művész a Család éve alkalmából adományozott a templomnak.
Két reneszánsz kori pasztofórium, a török időkből származó mihráb és az ország visszafoglalása utáni barokk kori bővítés külsőleg és belsőleg is nyomot hagyva formálták a templomépületet.
A Nagyboldogasszony Főplébánia-templom számos történelmi pillanat tanúja: Mátyás koronázásának előestéjén az úgynevezett Mátyás-oratóriumban vett részt a szentmisén, itt történt Kossuth Lajos házasságkötése és a templom lett Széchenyi István, a legnagyobb magyar pesti ravatalának helyszíne. Liszt Ferenc, minden idők egyik legnagyobb zongoraművészének orgonakoncertjei is gazdagították a templom történetét.
Mindezek csak kiragadott példák a kortörténeti dokumentumokból, melyeken keresztül valóban bemutathatók a Nagyboldogasszony Főplébánia-templomnak a magyar történelem büszkeségre okot adó évszázadai.
A belvárosi plébániatemplom kapui megnyílnak a nagyközönség, az érdeklődő budapestiek előtt is, hogy minél többen megismerhessék a legrégebbi pesti építészeti emlékeket rejtő egyik legjelentősebb műemléket.
Tárlatvezetés, koncertek és természetesen hitéleti események számára varázslatos helyszín a templom. Terveik szerint esti gyertyafényes misét tartanak a románkori bazilika alapfalai között és idegennyelvű liturgiát végeznek a hazánkban tartózkodó idegen nemzetiségűek számára, mondta Osztie Zoltán plébános.
www.mpee.hu
Elkészült a Budapest Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templom teljes körű felújítása, két év után megnyíltak a templom kapui a hitélet és a turista forgalom számára. A főváros legrégebbi temploma közel 200 négyzetméterrel bővült az épület régészeti feltárása, az altemplom felújítása, valamint a felső templom rekonstrukcióját követően. Az újonnan kialakított részeket dr. Osztie Zoltán plébános 2016. december 14-én, szerdán, mutatta be a az Magyar Polgári Együttműködés Egyesület és a Professzorok Batthyány Köre tagjainak..
A régészeti ásatások, amelyek a Budapest Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templomon belül a román kori templom feltárására irányultak 2014 nyarán kezdődtek, majd az altemplom kialakításának szerkezeti megerősítése történt meg két ütemben. Ezt követte a felső templom rekonstrukciója, ahol egy járható üveglap alatt helyezték el az ásatások során előkerült római kori emlékeket.
A Budapest Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templom kétezer év magyar történelmének kőbe vésett dokumentuma. Az ásatások során keltakori edény fülét találták meg a régészek, a feltárt leletek azt is alátámasztják, hogy a templom alapja a római helyőrségi tábor egykori parancsnoki épülete.
A templom egyik kegyoltára őrzi az 1046-ban a Duna túlsó oldalán vértanúhalált halt, 1083-ban szentté avatott Szent Gellért ereklyét. A vértanú püspököt az egykori előtemplomban temették el. Az ásatások alkalmával sikerült feltárni az 1200-as években készült román kori háromhajós nagy bazilikának a maradványait is, amely jelentősége a lébényi Szent Jakab templomhoz, a jáki templomhoz, illetve a budavári Mátyás-templomhoz mérhető.
Kortörténeti dokumentumokként szolgálnak a Szent László király és Árpád-házi Szent Erzsébet ereklyék, akárcsak a 14-ik században gótikus stílusban átépített templomból származó Nagy Lajos király kori Trónoló Madonna freskó. A kortárs művészek közül említést érdemel Józsa Judit Magyar család című életnagyságú kompozíciója, melyet a művész a Család éve alkalmából adományozott a templomnak.
Két reneszánsz kori pasztofórium, a török időkből származó mihráb és az ország visszafoglalása utáni barokk kori bővítés külsőleg és belsőleg is nyomot hagyva formálták a templomépületet.
A Nagyboldogasszony Főplébánia-templom számos történelmi pillanat tanúja: Mátyás koronázásának előestéjén az úgynevezett Mátyás-oratóriumban vett részt a szentmisén, itt történt Kossuth Lajos házasságkötése és a templom lett Széchenyi István, a legnagyobb magyar pesti ravatalának helyszíne. Liszt Ferenc, minden idők egyik legnagyobb zongoraművészének orgonakoncertjei is gazdagították a templom történetét.
Mindezek csak kiragadott példák a kortörténeti dokumentumokból, melyeken keresztül valóban bemutathatók a Nagyboldogasszony Főplébánia-templomnak a magyar történelem büszkeségre okot adó évszázadai.
A belvárosi plébániatemplom kapui megnyílnak a nagyközönség, az érdeklődő budapestiek előtt is, hogy minél többen megismerhessék a legrégebbi pesti építészeti emlékeket rejtő egyik legjelentősebb műemléket.
Tárlatvezetés, koncertek és természetesen hitéleti események számára varázslatos helyszín a templom. Terveik szerint esti gyertyafényes misét tartanak a románkori bazilika alapfalai között és idegennyelvű liturgiát végeznek a hazánkban tartózkodó idegen nemzetiségűek számára, mondta Osztie Zoltán plébános.
www.mpee.hu
Elkészült a Budapest Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templom teljes körű felújítása, két év után megnyíltak a templom kapui a hitélet és a turista forgalom számára. A főváros legrégebbi temploma közel 200 négyzetméterrel bővült az épület régészeti feltárása, az altemplom felújítása, valamint a felső templom rekonstrukcióját követően. Az újonnan kialakított részeket dr. Osztie Zoltán plébános 2016. december 14-én, szerdán, mutatta be a az Magyar Polgári Együttműködés Egyesület és a Professzorok Batthyány Köre tagjainak..
A régészeti ásatások, amelyek a Budapest Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templomon belül a román kori templom feltárására irányultak 2014 nyarán kezdődtek, majd az altemplom kialakításának szerkezeti megerősítése történt meg két ütemben. Ezt követte a felső templom rekonstrukciója, ahol egy járható üveglap alatt helyezték el az ásatások során előkerült római kori emlékeket.
A Budapest Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templom kétezer év magyar történelmének kőbe vésett dokumentuma. Az ásatások során keltakori edény fülét találták meg a régészek, a feltárt leletek azt is alátámasztják, hogy a templom alapja a római helyőrségi tábor egykori parancsnoki épülete.
A templom egyik kegyoltára őrzi az 1046-ban a Duna túlsó oldalán vértanúhalált halt, 1083-ban szentté avatott Szent Gellért ereklyét. A vértanú püspököt az egykori előtemplomban temették el. Az ásatások alkalmával sikerült feltárni az 1200-as években készült román kori háromhajós nagy bazilikának a maradványait is, amely jelentősége a lébényi Szent Jakab templomhoz, a jáki templomhoz, illetve a budavári Mátyás-templomhoz mérhető.
Kortörténeti dokumentumokként szolgálnak a Szent László király és Árpád-házi Szent Erzsébet ereklyék, akárcsak a 14-ik században gótikus stílusban átépített templomból származó Nagy Lajos király kori Trónoló Madonna freskó. A kortárs művészek közül említést érdemel Józsa Judit Magyar család című életnagyságú kompozíciója, melyet a művész a Család éve alkalmából adományozott a templomnak.
Két reneszánsz kori pasztofórium, a török időkből származó mihráb és az ország visszafoglalása utáni barokk kori bővítés külsőleg és belsőleg is nyomot hagyva formálták a templomépületet.
A Nagyboldogasszony Főplébánia-templom számos történelmi pillanat tanúja: Mátyás koronázásának előestéjén az úgynevezett Mátyás-oratóriumban vett részt a szentmisén, itt történt Kossuth Lajos házasságkötése és a templom lett Széchenyi István, a legnagyobb magyar pesti ravatalának helyszíne. Liszt Ferenc, minden idők egyik legnagyobb zongoraművészének orgonakoncertjei is gazdagították a templom történetét.
Mindezek csak kiragadott példák a kortörténeti dokumentumokból, melyeken keresztül valóban bemutathatók a Nagyboldogasszony Főplébánia-templomnak a magyar történelem büszkeségre okot adó évszázadai.
A belvárosi plébániatemplom kapui megnyílnak a nagyközönség, az érdeklődő budapestiek előtt is, hogy minél többen megismerhessék a legrégebbi pesti építészeti emlékeket rejtő egyik legjelentősebb műemléket.
Tárlatvezetés, koncertek és természetesen hitéleti események számára varázslatos helyszín a templom. Terveik szerint esti gyertyafényes misét tartanak a románkori bazilika alapfalai között és idegennyelvű liturgiát végeznek a hazánkban tartózkodó idegen nemzetiségűek számára, mondta Osztie Zoltán plébános.
www.mpee.hu
Elkészült a Budapest Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templom teljes körű felújítása, két év után megnyíltak a templom kapui a hitélet és a turista forgalom számára. A főváros legrégebbi temploma közel 200 négyzetméterrel bővült az épület régészeti feltárása, az altemplom felújítása, valamint a felső templom rekonstrukcióját követően. Az újonnan kialakított részeket dr. Osztie Zoltán plébános 2016. december 14-én, szerdán, mutatta be a az Magyar Polgári Együttműködés Egyesület és a Professzorok Batthyány Köre tagjainak..
A régészeti ásatások, amelyek a Budapest Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templomon belül a román kori templom feltárására irányultak 2014 nyarán kezdődtek, majd az altemplom kialakításának szerkezeti megerősítése történt meg két ütemben. Ezt követte a felső templom rekonstrukciója, ahol egy járható üveglap alatt helyezték el az ásatások során előkerült római kori emlékeket.
A Budapest Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templom kétezer év magyar történelmének kőbe vésett dokumentuma. Az ásatások során keltakori edény fülét találták meg a régészek, a feltárt leletek azt is alátámasztják, hogy a templom alapja a római helyőrségi tábor egykori parancsnoki épülete.
A templom egyik kegyoltára őrzi az 1046-ban a Duna túlsó oldalán vértanúhalált halt, 1083-ban szentté avatott Szent Gellért ereklyét. A vértanú püspököt az egykori előtemplomban temették el. Az ásatások alkalmával sikerült feltárni az 1200-as években készült román kori háromhajós nagy bazilikának a maradványait is, amely jelentősége a lébényi Szent Jakab templomhoz, a jáki templomhoz, illetve a budavári Mátyás-templomhoz mérhető.
Kortörténeti dokumentumokként szolgálnak a Szent László király és Árpád-házi Szent Erzsébet ereklyék, akárcsak a 14-ik században gótikus stílusban átépített templomból származó Nagy Lajos király kori Trónoló Madonna freskó. A kortárs művészek közül említést érdemel Józsa Judit Magyar család című életnagyságú kompozíciója, melyet a művész a Család éve alkalmából adományozott a templomnak.
Két reneszánsz kori pasztofórium, a török időkből származó mihráb és az ország visszafoglalása utáni barokk kori bővítés külsőleg és belsőleg is nyomot hagyva formálták a templomépületet.
A Nagyboldogasszony Főplébánia-templom számos történelmi pillanat tanúja: Mátyás koronázásának előestéjén az úgynevezett Mátyás-oratóriumban vett részt a szentmisén, itt történt Kossuth Lajos házasságkötése és a templom lett Széchenyi István, a legnagyobb magyar pesti ravatalának helyszíne. Liszt Ferenc, minden idők egyik legnagyobb zongoraművészének orgonakoncertjei is gazdagították a templom történetét.
Mindezek csak kiragadott példák a kortörténeti dokumentumokból, melyeken keresztül valóban bemutathatók a Nagyboldogasszony Főplébánia-templomnak a magyar történelem büszkeségre okot adó évszázadai.
A belvárosi plébániatemplom kapui megnyílnak a nagyközönség, az érdeklődő budapestiek előtt is, hogy minél többen megismerhessék a legrégebbi pesti építészeti emlékeket rejtő egyik legjelentősebb műemléket.
Tárlatvezetés, koncertek és természetesen hitéleti események számára varázslatos helyszín a templom. Terveik szerint esti gyertyafényes misét tartanak a románkori bazilika alapfalai között és idegennyelvű liturgiát végeznek a hazánkban tartózkodó idegen nemzetiségűek számára, mondta Osztie Zoltán plébános.
www.mpee.hu
Elkészült a Budapest Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templom teljes körű felújítása, két év után megnyíltak a templom kapui a hitélet és a turista forgalom számára. A főváros legrégebbi temploma közel 200 négyzetméterrel bővült az épület régészeti feltárása, az altemplom felújítása, valamint a felső templom rekonstrukcióját követően. Az újonnan kialakított részeket dr. Osztie Zoltán plébános 2016. december 14-én, szerdán, mutatta be a az Magyar Polgári Együttműködés Egyesület és a Professzorok Batthyány Köre tagjainak..
A régészeti ásatások, amelyek a Budapest Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templomon belül a román kori templom feltárására irányultak 2014 nyarán kezdődtek, majd az altemplom kialakításának szerkezeti megerősítése történt meg két ütemben. Ezt követte a felső templom rekonstrukciója, ahol egy járható üveglap alatt helyezték el az ásatások során előkerült római kori emlékeket.
A Budapest Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templom kétezer év magyar történelmének kőbe vésett dokumentuma. Az ásatások során keltakori edény fülét találták meg a régészek, a feltárt leletek azt is alátámasztják, hogy a templom alapja a római helyőrségi tábor egykori parancsnoki épülete.
A templom egyik kegyoltára őrzi az 1046-ban a Duna túlsó oldalán vértanúhalált halt, 1083-ban szentté avatott Szent Gellért ereklyét. A vértanú püspököt az egykori előtemplomban temették el. Az ásatások alkalmával sikerült feltárni az 1200-as években készült román kori háromhajós nagy bazilikának a maradványait is, amely jelentősége a lébényi Szent Jakab templomhoz, a jáki templomhoz, illetve a budavári Mátyás-templomhoz mérhető.
Kortörténeti dokumentumokként szolgálnak a Szent László király és Árpád-házi Szent Erzsébet ereklyék, akárcsak a 14-ik században gótikus stílusban átépített templomból származó Nagy Lajos király kori Trónoló Madonna freskó. A kortárs művészek közül említést érdemel Józsa Judit Magyar család című életnagyságú kompozíciója, melyet a művész a Család éve alkalmából adományozott a templomnak.
Két reneszánsz kori pasztofórium, a török időkből származó mihráb és az ország visszafoglalása utáni barokk kori bővítés külsőleg és belsőleg is nyomot hagyva formálták a templomépületet.
A Nagyboldogasszony Főplébánia-templom számos történelmi pillanat tanúja: Mátyás koronázásának előestéjén az úgynevezett Mátyás-oratóriumban vett részt a szentmisén, itt történt Kossuth Lajos házasságkötése és a templom lett Széchenyi István, a legnagyobb magyar pesti ravatalának helyszíne. Liszt Ferenc, minden idők egyik legnagyobb zongoraművészének orgonakoncertjei is gazdagították a templom történetét.
Mindezek csak kiragadott példák a kortörténeti dokumentumokból, melyeken keresztül valóban bemutathatók a Nagyboldogasszony Főplébánia-templomnak a magyar történelem büszkeségre okot adó évszázadai.
A belvárosi plébániatemplom kapui megnyílnak a nagyközönség, az érdeklődő budapestiek előtt is, hogy minél többen megismerhessék a legrégebbi pesti építészeti emlékeket rejtő egyik legjelentősebb műemléket.
Tárlatvezetés, koncertek és természetesen hitéleti események számára varázslatos helyszín a templom. Terveik szerint esti gyertyafényes misét tartanak a románkori bazilika alapfalai között és idegennyelvű liturgiát végeznek a hazánkban tartózkodó idegen nemzetiségűek számára, mondta Osztie Zoltán plébános.
www.mpee.hu
Elkészült a Budapest Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templom teljes körű felújítása, két év után megnyíltak a templom kapui a hitélet és a turista forgalom számára. A főváros legrégebbi temploma közel 200 négyzetméterrel bővült az épület régészeti feltárása, az altemplom felújítása, valamint a felső templom rekonstrukcióját követően. Az újonnan kialakított részeket dr. Osztie Zoltán plébános 2016. december 14-én, szerdán, mutatta be a az Magyar Polgári Együttműködés Egyesület és a Professzorok Batthyány Köre tagjainak..
A régészeti ásatások, amelyek a Budapest Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templomon belül a román kori templom feltárására irányultak 2014 nyarán kezdődtek, majd az altemplom kialakításának szerkezeti megerősítése történt meg két ütemben. Ezt követte a felső templom rekonstrukciója, ahol egy járható üveglap alatt helyezték el az ásatások során előkerült római kori emlékeket.
A Budapest Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templom kétezer év magyar történelmének kőbe vésett dokumentuma. Az ásatások során keltakori edény fülét találták meg a régészek, a feltárt leletek azt is alátámasztják, hogy a templom alapja a római helyőrségi tábor egykori parancsnoki épülete.
A templom egyik kegyoltára őrzi az 1046-ban a Duna túlsó oldalán vértanúhalált halt, 1083-ban szentté avatott Szent Gellért ereklyét. A vértanú püspököt az egykori előtemplomban temették el. Az ásatások alkalmával sikerült feltárni az 1200-as években készült román kori háromhajós nagy bazilikának a maradványait is, amely jelentősége a lébényi Szent Jakab templomhoz, a jáki templomhoz, illetve a budavári Mátyás-templomhoz mérhető.
Kortörténeti dokumentumokként szolgálnak a Szent László király és Árpád-házi Szent Erzsébet ereklyék, akárcsak a 14-ik században gótikus stílusban átépített templomból származó Nagy Lajos király kori Trónoló Madonna freskó. A kortárs művészek közül említést érdemel Józsa Judit Magyar család című életnagyságú kompozíciója, melyet a művész a Család éve alkalmából adományozott a templomnak.
Két reneszánsz kori pasztofórium, a török időkből származó mihráb és az ország visszafoglalása utáni barokk kori bővítés külsőleg és belsőleg is nyomot hagyva formálták a templomépületet.
A Nagyboldogasszony Főplébánia-templom számos történelmi pillanat tanúja: Mátyás koronázásának előestéjén az úgynevezett Mátyás-oratóriumban vett részt a szentmisén, itt történt Kossuth Lajos házasságkötése és a templom lett Széchenyi István, a legnagyobb magyar pesti ravatalának helyszíne. Liszt Ferenc, minden idők egyik legnagyobb zongoraművészének orgonakoncertjei is gazdagították a templom történetét.
Mindezek csak kiragadott példák a kortörténeti dokumentumokból, melyeken keresztül valóban bemutathatók a Nagyboldogasszony Főplébánia-templomnak a magyar történelem büszkeségre okot adó évszázadai.
A belvárosi plébániatemplom kapui megnyílnak a nagyközönség, az érdeklődő budapestiek előtt is, hogy minél többen megismerhessék a legrégebbi pesti építészeti emlékeket rejtő egyik legjelentősebb műemléket.
Tárlatvezetés, koncertek és természetesen hitéleti események számára varázslatos helyszín a templom. Terveik szerint esti gyertyafényes misét tartanak a románkori bazilika alapfalai között és idegennyelvű liturgiát végeznek a hazánkban tartózkodó idegen nemzetiségűek számára, mondta Osztie Zoltán plébános.
www.mpee.hu
Elkészült a Budapest Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templom teljes körű felújítása, két év után megnyíltak a templom kapui a hitélet és a turista forgalom számára. A főváros legrégebbi temploma közel 200 négyzetméterrel bővült az épület régészeti feltárása, az altemplom felújítása, valamint a felső templom rekonstrukcióját követően. Az újonnan kialakított részeket dr. Osztie Zoltán plébános 2016. december 14-én, szerdán, mutatta be a az Magyar Polgári Együttműködés Egyesület és a Professzorok Batthyány Köre tagjainak..
A régészeti ásatások, amelyek a Budapest Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templomon belül a román kori templom feltárására irányultak 2014 nyarán kezdődtek, majd az altemplom kialakításának szerkezeti megerősítése történt meg két ütemben. Ezt követte a felső templom rekonstrukciója, ahol egy járható üveglap alatt helyezték el az ásatások során előkerült római kori emlékeket.
A Budapest Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templom kétezer év magyar történelmének kőbe vésett dokumentuma. Az ásatások során keltakori edény fülét találták meg a régészek, a feltárt leletek azt is alátámasztják, hogy a templom alapja a római helyőrségi tábor egykori parancsnoki épülete.
A templom egyik kegyoltára őrzi az 1046-ban a Duna túlsó oldalán vértanúhalált halt, 1083-ban szentté avatott Szent Gellért ereklyét. A vértanú püspököt az egykori előtemplomban temették el. Az ásatások alkalmával sikerült feltárni az 1200-as években készült román kori háromhajós nagy bazilikának a maradványait is, amely jelentősége a lébényi Szent Jakab templomhoz, a jáki templomhoz, illetve a budavári Mátyás-templomhoz mérhető.
Kortörténeti dokumentumokként szolgálnak a Szent László király és Árpád-házi Szent Erzsébet ereklyék, akárcsak a 14-ik században gótikus stílusban átépített templomból származó Nagy Lajos király kori Trónoló Madonna freskó. A kortárs művészek közül említést érdemel Józsa Judit Magyar család című életnagyságú kompozíciója, melyet a művész a Család éve alkalmából adományozott a templomnak.
Két reneszánsz kori pasztofórium, a török időkből származó mihráb és az ország visszafoglalása utáni barokk kori bővítés külsőleg és belsőleg is nyomot hagyva formálták a templomépületet.
A Nagyboldogasszony Főplébánia-templom számos történelmi pillanat tanúja: Mátyás koronázásának előestéjén az úgynevezett Mátyás-oratóriumban vett részt a szentmisén, itt történt Kossuth Lajos házasságkötése és a templom lett Széchenyi István, a legnagyobb magyar pesti ravatalának helyszíne. Liszt Ferenc, minden idők egyik legnagyobb zongoraművészének orgonakoncertjei is gazdagították a templom történetét.
Mindezek csak kiragadott példák a kortörténeti dokumentumokból, melyeken keresztül valóban bemutathatók a Nagyboldogasszony Főplébánia-templomnak a magyar történelem büszkeségre okot adó évszázadai.
A belvárosi plébániatemplom kapui megnyílnak a nagyközönség, az érdeklődő budapestiek előtt is, hogy minél többen megismerhessék a legrégebbi pesti építészeti emlékeket rejtő egyik legjelentősebb műemléket.
Tárlatvezetés, koncertek és természetesen hitéleti események számára varázslatos helyszín a templom. Terveik szerint esti gyertyafényes misét tartanak a románkori bazilika alapfalai között és idegennyelvű liturgiát végeznek a hazánkban tartózkodó idegen nemzetiségűek számára, mondta Osztie Zoltán plébános.
www.mpee.hu
Elkészült a Budapest Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templom teljes körű felújítása, két év után megnyíltak a templom kapui a hitélet és a turista forgalom számára. A főváros legrégebbi temploma közel 200 négyzetméterrel bővült az épület régészeti feltárása, az altemplom felújítása, valamint a felső templom rekonstrukcióját követően. Az újonnan kialakított részeket dr. Osztie Zoltán plébános 2016. december 14-én, szerdán, mutatta be a az Magyar Polgári Együttműködés Egyesület és a Professzorok Batthyány Köre tagjainak..
A régészeti ásatások, amelyek a Budapest Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templomon belül a román kori templom feltárására irányultak 2014 nyarán kezdődtek, majd az altemplom kialakításának szerkezeti megerősítése történt meg két ütemben. Ezt követte a felső templom rekonstrukciója, ahol egy járható üveglap alatt helyezték el az ásatások során előkerült római kori emlékeket.
A Budapest Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templom kétezer év magyar történelmének kőbe vésett dokumentuma. Az ásatások során keltakori edény fülét találták meg a régészek, a feltárt leletek azt is alátámasztják, hogy a templom alapja a római helyőrségi tábor egykori parancsnoki épülete.
A templom egyik kegyoltára őrzi az 1046-ban a Duna túlsó oldalán vértanúhalált halt, 1083-ban szentté avatott Szent Gellért ereklyét. A vértanú püspököt az egykori előtemplomban temették el. Az ásatások alkalmával sikerült feltárni az 1200-as években készült román kori háromhajós nagy bazilikának a maradványait is, amely jelentősége a lébényi Szent Jakab templomhoz, a jáki templomhoz, illetve a budavári Mátyás-templomhoz mérhető.
Kortörténeti dokumentumokként szolgálnak a Szent László király és Árpád-házi Szent Erzsébet ereklyék, akárcsak a 14-ik században gótikus stílusban átépített templomból származó Nagy Lajos király kori Trónoló Madonna freskó. A kortárs művészek közül említést érdemel Józsa Judit Magyar család című életnagyságú kompozíciója, melyet a művész a Család éve alkalmából adományozott a templomnak.
Két reneszánsz kori pasztofórium, a török időkből származó mihráb és az ország visszafoglalása utáni barokk kori bővítés külsőleg és belsőleg is nyomot hagyva formálták a templomépületet.
A Nagyboldogasszony Főplébánia-templom számos történelmi pillanat tanúja: Mátyás koronázásának előestéjén az úgynevezett Mátyás-oratóriumban vett részt a szentmisén, itt történt Kossuth Lajos házasságkötése és a templom lett Széchenyi István, a legnagyobb magyar pesti ravatalának helyszíne. Liszt Ferenc, minden idők egyik legnagyobb zongoraművészének orgonakoncertjei is gazdagították a templom történetét.
Mindezek csak kiragadott példák a kortörténeti dokumentumokból, melyeken keresztül valóban bemutathatók a Nagyboldogasszony Főplébánia-templomnak a magyar történelem büszkeségre okot adó évszázadai.
A belvárosi plébániatemplom kapui megnyílnak a nagyközönség, az érdeklődő budapestiek előtt is, hogy minél többen megismerhessék a legrégebbi pesti építészeti emlékeket rejtő egyik legjelentősebb műemléket.
Tárlatvezetés, koncertek és természetesen hitéleti események számára varázslatos helyszín a templom. Terveik szerint esti gyertyafényes misét tartanak a románkori bazilika alapfalai között és idegennyelvű liturgiát végeznek a hazánkban tartózkodó idegen nemzetiségűek számára, mondta Osztie Zoltán plébános.
www.mpee.hu
Elkészült a Budapest Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templom teljes körű felújítása, két év után megnyíltak a templom kapui a hitélet és a turista forgalom számára. A főváros legrégebbi temploma közel 200 négyzetméterrel bővült az épület régészeti feltárása, az altemplom felújítása, valamint a felső templom rekonstrukcióját követően. Az újonnan kialakított részeket dr. Osztie Zoltán plébános 2016. december 14-én, szerdán, mutatta be a az Magyar Polgári Együttműködés Egyesület és a Professzorok Batthyány Köre tagjainak..
A régészeti ásatások, amelyek a Budapest Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templomon belül a román kori templom feltárására irányultak 2014 nyarán kezdődtek, majd az altemplom kialakításának szerkezeti megerősítése történt meg két ütemben. Ezt követte a felső templom rekonstrukciója, ahol egy járható üveglap alatt helyezték el az ásatások során előkerült római kori emlékeket.
A Budapest Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templom kétezer év magyar történelmének kőbe vésett dokumentuma. Az ásatások során keltakori edény fülét találták meg a régészek, a feltárt leletek azt is alátámasztják, hogy a templom alapja a római helyőrségi tábor egykori parancsnoki épülete.
A templom egyik kegyoltára őrzi az 1046-ban a Duna túlsó oldalán vértanúhalált halt, 1083-ban szentté avatott Szent Gellért ereklyét. A vértanú püspököt az egykori előtemplomban temették el. Az ásatások alkalmával sikerült feltárni az 1200-as években készült román kori háromhajós nagy bazilikának a maradványait is, amely jelentősége a lébényi Szent Jakab templomhoz, a jáki templomhoz, illetve a budavári Mátyás-templomhoz mérhető.
Kortörténeti dokumentumokként szolgálnak a Szent László király és Árpád-házi Szent Erzsébet ereklyék, akárcsak a 14-ik században gótikus stílusban átépített templomból származó Nagy Lajos király kori Trónoló Madonna freskó. A kortárs művészek közül említést érdemel Józsa Judit Magyar család című életnagyságú kompozíciója, melyet a művész a Család éve alkalmából adományozott a templomnak.
Két reneszánsz kori pasztofórium, a török időkből származó mihráb és az ország visszafoglalása utáni barokk kori bővítés külsőleg és belsőleg is nyomot hagyva formálták a templomépületet.
A Nagyboldogasszony Főplébánia-templom számos történelmi pillanat tanúja: Mátyás koronázásának előestéjén az úgynevezett Mátyás-oratóriumban vett részt a szentmisén, itt történt Kossuth Lajos házasságkötése és a templom lett Széchenyi István, a legnagyobb magyar pesti ravatalának helyszíne. Liszt Ferenc, minden idők egyik legnagyobb zongoraművészének orgonakoncertjei is gazdagították a templom történetét.
Mindezek csak kiragadott példák a kortörténeti dokumentumokból, melyeken keresztül valóban bemutathatók a Nagyboldogasszony Főplébánia-templomnak a magyar történelem büszkeségre okot adó évszázadai.
A belvárosi plébániatemplom kapui megnyílnak a nagyközönség, az érdeklődő budapestiek előtt is, hogy minél többen megismerhessék a legrégebbi pesti építészeti emlékeket rejtő egyik legjelentősebb műemléket.
Tárlatvezetés, koncertek és természetesen hitéleti események számára varázslatos helyszín a templom. Terveik szerint esti gyertyafényes misét tartanak a románkori bazilika alapfalai között és idegennyelvű liturgiát végeznek a hazánkban tartózkodó idegen nemzetiségűek számára, mondta Osztie Zoltán plébános.
www.mpee.hu
Elkészült a Budapest Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templom teljes körű felújítása, két év után megnyíltak a templom kapui a hitélet és a turista forgalom számára. A főváros legrégebbi temploma közel 200 négyzetméterrel bővült az épület régészeti feltárása, az altemplom felújítása, valamint a felső templom rekonstrukcióját követően. Az újonnan kialakított részeket dr. Osztie Zoltán plébános 2016. december 14-én, szerdán, mutatta be a az Magyar Polgári Együttműködés Egyesület és a Professzorok Batthyány Köre tagjainak..
A régészeti ásatások, amelyek a Budapest Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templomon belül a román kori templom feltárására irányultak 2014 nyarán kezdődtek, majd az altemplom kialakításának szerkezeti megerősítése történt meg két ütemben. Ezt követte a felső templom rekonstrukciója, ahol egy járható üveglap alatt helyezték el az ásatások során előkerült római kori emlékeket.
A Budapest Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templom kétezer év magyar történelmének kőbe vésett dokumentuma. Az ásatások során keltakori edény fülét találták meg a régészek, a feltárt leletek azt is alátámasztják, hogy a templom alapja a római helyőrségi tábor egykori parancsnoki épülete.
A templom egyik kegyoltára őrzi az 1046-ban a Duna túlsó oldalán vértanúhalált halt, 1083-ban szentté avatott Szent Gellért ereklyét. A vértanú püspököt az egykori előtemplomban temették el. Az ásatások alkalmával sikerült feltárni az 1200-as években készült román kori háromhajós nagy bazilikának a maradványait is, amely jelentősége a lébényi Szent Jakab templomhoz, a jáki templomhoz, illetve a budavári Mátyás-templomhoz mérhető.
Kortörténeti dokumentumokként szolgálnak a Szent László király és Árpád-házi Szent Erzsébet ereklyék, akárcsak a 14-ik században gótikus stílusban átépített templomból származó Nagy Lajos király kori Trónoló Madonna freskó. A kortárs művészek közül említést érdemel Józsa Judit Magyar család című életnagyságú kompozíciója, melyet a művész a Család éve alkalmából adományozott a templomnak.
Két reneszánsz kori pasztofórium, a török időkből származó mihráb és az ország visszafoglalása utáni barokk kori bővítés külsőleg és belsőleg is nyomot hagyva formálták a templomépületet.
A Nagyboldogasszony Főplébánia-templom számos történelmi pillanat tanúja: Mátyás koronázásának előestéjén az úgynevezett Mátyás-oratóriumban vett részt a szentmisén, itt történt Kossuth Lajos házasságkötése és a templom lett Széchenyi István, a legnagyobb magyar pesti ravatalának helyszíne. Liszt Ferenc, minden idők egyik legnagyobb zongoraművészének orgonakoncertjei is gazdagították a templom történetét.
Mindezek csak kiragadott példák a kortörténeti dokumentumokból, melyeken keresztül valóban bemutathatók a Nagyboldogasszony Főplébánia-templomnak a magyar történelem büszkeségre okot adó évszázadai.
A belvárosi plébániatemplom kapui megnyílnak a nagyközönség, az érdeklődő budapestiek előtt is, hogy minél többen megismerhessék a legrégebbi pesti építészeti emlékeket rejtő egyik legjelentősebb műemléket.
Tárlatvezetés, koncertek és természetesen hitéleti események számára varázslatos helyszín a templom. Terveik szerint esti gyertyafényes misét tartanak a románkori bazilika alapfalai között és idegennyelvű liturgiát végeznek a hazánkban tartózkodó idegen nemzetiségűek számára, mondta Osztie Zoltán plébános.
www.mpee.hu
Elkészült a Budapest Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templom teljes körű felújítása, két év után megnyíltak a templom kapui a hitélet és a turista forgalom számára. A főváros legrégebbi temploma közel 200 négyzetméterrel bővült az épület régészeti feltárása, az altemplom felújítása, valamint a felső templom rekonstrukcióját követően. Az újonnan kialakított részeket dr. Osztie Zoltán plébános 2016. december 14-én, szerdán, mutatta be a az Magyar Polgári Együttműködés Egyesület és a Professzorok Batthyány Köre tagjainak..
A régészeti ásatások, amelyek a Budapest Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templomon belül a román kori templom feltárására irányultak 2014 nyarán kezdődtek, majd az altemplom kialakításának szerkezeti megerősítése történt meg két ütemben. Ezt követte a felső templom rekonstrukciója, ahol egy járható üveglap alatt helyezték el az ásatások során előkerült római kori emlékeket.
A Budapest Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templom kétezer év magyar történelmének kőbe vésett dokumentuma. Az ásatások során keltakori edény fülét találták meg a régészek, a feltárt leletek azt is alátámasztják, hogy a templom alapja a római helyőrségi tábor egykori parancsnoki épülete.
A templom egyik kegyoltára őrzi az 1046-ban a Duna túlsó oldalán vértanúhalált halt, 1083-ban szentté avatott Szent Gellért ereklyét. A vértanú püspököt az egykori előtemplomban temették el. Az ásatások alkalmával sikerült feltárni az 1200-as években készült román kori háromhajós nagy bazilikának a maradványait is, amely jelentősége a lébényi Szent Jakab templomhoz, a jáki templomhoz, illetve a budavári Mátyás-templomhoz mérhető.
Kortörténeti dokumentumokként szolgálnak a Szent László király és Árpád-házi Szent Erzsébet ereklyék, akárcsak a 14-ik században gótikus stílusban átépített templomból származó Nagy Lajos király kori Trónoló Madonna freskó. A kortárs művészek közül említést érdemel Józsa Judit Magyar család című életnagyságú kompozíciója, melyet a művész a Család éve alkalmából adományozott a templomnak.
Két reneszánsz kori pasztofórium, a török időkből származó mihráb és az ország visszafoglalása utáni barokk kori bővítés külsőleg és belsőleg is nyomot hagyva formálták a templomépületet.
A Nagyboldogasszony Főplébánia-templom számos történelmi pillanat tanúja: Mátyás koronázásának előestéjén az úgynevezett Mátyás-oratóriumban vett részt a szentmisén, itt történt Kossuth Lajos házasságkötése és a templom lett Széchenyi István, a legnagyobb magyar pesti ravatalának helyszíne. Liszt Ferenc, minden idők egyik legnagyobb zongoraművészének orgonakoncertjei is gazdagították a templom történetét.
Mindezek csak kiragadott példák a kortörténeti dokumentumokból, melyeken keresztül valóban bemutathatók a Nagyboldogasszony Főplébánia-templomnak a magyar történelem büszkeségre okot adó évszázadai.
A belvárosi plébániatemplom kapui megnyílnak a nagyközönség, az érdeklődő budapestiek előtt is, hogy minél többen megismerhessék a legrégebbi pesti építészeti emlékeket rejtő egyik legjelentősebb műemléket.
Tárlatvezetés, koncertek és természetesen hitéleti események számára varázslatos helyszín a templom. Terveik szerint esti gyertyafényes misét tartanak a románkori bazilika alapfalai között és idegennyelvű liturgiát végeznek a hazánkban tartózkodó idegen nemzetiségűek számára, mondta Osztie Zoltán plébános.
www.mpee.hu
Elkészült a Budapest Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templom teljes körű felújítása, két év után megnyíltak a templom kapui a hitélet és a turista forgalom számára. A főváros legrégebbi temploma közel 200 négyzetméterrel bővült az épület régészeti feltárása, az altemplom felújítása, valamint a felső templom rekonstrukcióját követően. Az újonnan kialakított részeket dr. Osztie Zoltán plébános 2016. december 14-én, szerdán, mutatta be a az Magyar Polgári Együttműködés Egyesület és a Professzorok Batthyány Köre tagjainak..
A régészeti ásatások, amelyek a Budapest Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templomon belül a román kori templom feltárására irányultak 2014 nyarán kezdődtek, majd az altemplom kialakításának szerkezeti megerősítése történt meg két ütemben. Ezt követte a felső templom rekonstrukciója, ahol egy járható üveglap alatt helyezték el az ásatások során előkerült római kori emlékeket.
A Budapest Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templom kétezer év magyar történelmének kőbe vésett dokumentuma. Az ásatások során keltakori edény fülét találták meg a régészek, a feltárt leletek azt is alátámasztják, hogy a templom alapja a római helyőrségi tábor egykori parancsnoki épülete.
A templom egyik kegyoltára őrzi az 1046-ban a Duna túlsó oldalán vértanúhalált halt, 1083-ban szentté avatott Szent Gellért ereklyét. A vértanú püspököt az egykori előtemplomban temették el. Az ásatások alkalmával sikerült feltárni az 1200-as években készült román kori háromhajós nagy bazilikának a maradványait is, amely jelentősége a lébényi Szent Jakab templomhoz, a jáki templomhoz, illetve a budavári Mátyás-templomhoz mérhető.
Kortörténeti dokumentumokként szolgálnak a Szent László király és Árpád-házi Szent Erzsébet ereklyék, akárcsak a 14-ik században gótikus stílusban átépített templomból származó Nagy Lajos király kori Trónoló Madonna freskó. A kortárs művészek közül említést érdemel Józsa Judit Magyar család című életnagyságú kompozíciója, melyet a művész a Család éve alkalmából adományozott a templomnak.
Két reneszánsz kori pasztofórium, a török időkből származó mihráb és az ország visszafoglalása utáni barokk kori bővítés külsőleg és belsőleg is nyomot hagyva formálták a templomépületet.
A Nagyboldogasszony Főplébánia-templom számos történelmi pillanat tanúja: Mátyás koronázásának előestéjén az úgynevezett Mátyás-oratóriumban vett részt a szentmisén, itt történt Kossuth Lajos házasságkötése és a templom lett Széchenyi István, a legnagyobb magyar pesti ravatalának helyszíne. Liszt Ferenc, minden idők egyik legnagyobb zongoraművészének orgonakoncertjei is gazdagították a templom történetét.
Mindezek csak kiragadott példák a kortörténeti dokumentumokból, melyeken keresztül valóban bemutathatók a Nagyboldogasszony Főplébánia-templomnak a magyar történelem büszkeségre okot adó évszázadai.
A belvárosi plébániatemplom kapui megnyílnak a nagyközönség, az érdeklődő budapestiek előtt is, hogy minél többen megismerhessék a legrégebbi pesti építészeti emlékeket rejtő egyik legjelentősebb műemléket.
Tárlatvezetés, koncertek és természetesen hitéleti események számára varázslatos helyszín a templom. Terveik szerint esti gyertyafényes misét tartanak a románkori bazilika alapfalai között és idegennyelvű liturgiát végeznek a hazánkban tartózkodó idegen nemzetiségűek számára, mondta Osztie Zoltán plébános.
www.mpee.hu