Utat mutat a keresztény értelmiség

Utat mutat a keresztény értelmiség

Baján a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének helyi csoportja május 27-én látta vendégül az országjárókat, a témák közül az egyházi élet és a nemzetpolitika-nemzettudat ismertetését igényelték. Szép számú érdeklődő gyűlt össze a Turisztikai Központban, több vidéki KÉSZ-szervezet is elküldte a maga delegációját. Az egybegyűlteket Tarján Levente, a KÉSZ bajai szervezetének elnöke köszöntötte, kiemelve, hogy a konferencia a szervezet fennállásának 25., jubileumi éve zárórendezvénye.

Utoljára módosítva: 2017. September 27.

Zsigó Róbert államtitkár, Baja és a térség országgyűlési képviselője köszöntőjében felidézte: csaknem húsz évvel a Magyar Katolikus Püspöki Kar körlevele (Igazságosabb és testvériesebb világot!) és tíz évvel a Szent István-Terv megjelenése után ismét eljött az ideje, hogy a felelősen gondolkodó keresztény értelmiség hallassa a hangját, e vitaanyag szellemében értékelést adjon a magyar valóságról, utat mutasson a társadalomnak. Hozzátette: látható, tapasztalható, hogy Európa és a világ felbolydult, emberek millió kerekednek fel új hazát keresve, viharos, veszélyes időket élünk, ezért különösen fontos, hogy tisztában legyünk értékeinkkel, amelyek irányt mutatnak a legválságosabb időkben is.

A konferencia moderátori tisztségét Náray-Szabó Gábor kémikus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, Az idők jele kiadvány szerkesztőbizottságának tagja vállalta magára. Az előadások sorát dr. Osztie Zoltán plébános, a KÉSZ országos elnöke nyitotta, ismertetve a vitairatnak az egyházi életre vonatkozó részeit. Nem festett túlzottan lelkesítő képet: mint mondta, Magyarországon az egyházak társadalmi tekintélye és hatása csekély, egyre távolabb kerülnek az emberektől. Nem kielégítő a papi személyek lelki, mentális, erkölcsi és fizikai felkészültsége. A fiatal papnövendékek többségénél hiányzik az otthoni fészekmeleg, szüleik gyakran ellendrukkerei hivatásuknak, ráadásul szellemileg sem elég felkészültek. Erkölcsi problémák is felmerülnek velük szemben: stílusuk, az emberekhez való viszonyulásuk sem megfelelő, gyakran nem tudnak engedni a fensőbbséges magatartásból.

Mindennek megoldását az állandó és színvonalas képzésben és továbbképzésben látják. Az összeomlóban lévő plébániai rendszert is felül kell vizsgálni. Sok helyütt egy-egy falunak, közösségnek nincs saját papja, ilyen esetekben a hitélet vészesen csorbul. Az egyházi ingatlanok állaga is folyamatos an romlik, a templomok kiürülnek, hatékony működési stratégia kidolgozása vált szükségessé. A plébános arra is felhívta a figyelmet: az egyházi személyeknek közéleti szerepet is kell vállalniuk, bár nem pártpolitikai szinten, hanem Jézus üzenetét közvetítve.

A KÉSZ országos elnöke azt is kiemelte: Az idők jele című vitairat feladata a jószándékú, konstruktív kritika hangjának ébren tartása, a tennivalók felsorolása.
 
A nemzettudat meghatározására vállalkozott előadásában Kulin Ferenc irodalomtörténész, politikus, a Magyar Művészet főszerkesztője. Mint elmondta: a világpolitikai folyamatok újfajta aktualitást adnak a nemzeti kérdésnek, maga a nemzet fogalma is gyorsan változó, sokféle értelmezésben jelenik meg. Az 1700-as évek végefelé három különböző értelemben használták. Egyrészt a nemesség tagjai tekintették magukat a nemzet képviselőinek, másrészt az állam határozta meg a nemzetet, harmadrészt pedig a nyelvi nemzetközösséget tekintették mérvadónak. Magyar az, aki szívében-lelkében hordozza, és bármely közösségben megvallja nemzettudatát – összegezte az előadó.


A tizenkét évvel ezelőtti, valamint a 80-as évekbeli állapotokat idézte fel előadásában Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár. Kiemelte: országos szinten alig-alig működött néhány egyházi iskola, nem voltak szociális intézmények, kihaltak a templomok, plébániák, parókiák, a lelki élet is inkább csak földalatti mozgalmakban létezett. Bár időnként történtek próbálkozások a nemzettudat erősítésére, az elszakított nemzetrészekkel való törődésre, még nem mutatkozott hozzá elég gadzasági és politikai erő, hogy ezek a törekvések átjussanak a határokon.

Mára ez a helyzet jelentős változást mutat, nem lehet már eltekinteni a Kárpát-medencei magyarság problémáitól, de országhatáron belül is bíztató a helyzet: egyházi iskolák százai működnek, zarándokpontok létesültek és újultak meg, amelyekben pezseg az élet. Az iskolák és az azokat működtető egyházi személyek felelőssége, hogy elhivatott, közösségükért tenni akaró emberek kerüljenek ki a padokból – emelte ki az államtitkár.

Az előadásokat hozzászólások követték. Dr. Bábel Balázs kalocsai érsek a falvak sajnálatos elnéptelenedésére hívta fel figyelmet. Kiemelte: az évtizedekig ugyanabban a faluban szolgáló papok tanúi voltak a fogyatkozásnak, elöregedésnek. Zsigó Róbert államtitkár pedig arra figyelmeztett: bármilyen jól kidolgozott működési stratégia csak akkor hozhat eredményt, ha mindenki a maga helyén végzi a jobbító munkát, mindennapi erőfeszítéssel.

Forrás: Sándor Boglárka, baja.hu