Orbán Viktor: Brüsszeltől nem várhatjuk a menekültválság megoldását

Orbán Viktor: Brüsszeltől nem várhatjuk a menekültválság megoldását

Európát elárulták, és ha nem állunk ki érte, akkor ezt az Európát el fogják tőlünk venni - mondta a bevándorlási válságról szólva Orbán Viktor miniszterelnök október 30-án, pénteken az Olasz Kultúrintézetben, Az idők jelei című vitaanyagot bemutató konferencián.

Utoljára módosítva: 2017. June 26.

A kormányfő szerint nem véletlen műve a migránsáradat   Ha nem állunk ki Európáért, a kontinens többé nem az itt élő polgárok Európája lesz, hanem néhány nagy pénzt mozgató, a nemzetállamok keretein túlgondolkodó, aktivista, senki által meg nem választott vezető hagymázas álmát teljesíti majd be a következő időszakban. „Ha most a Soros Alapítványra gondolnak, az nem indokolatlan" - fogalmazott hallgatósága előtt a kormányfő a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége, a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület és a Professzorok Batthyány Köre által szervezett rendezvényen.

Orbán Viktor álláspontja szerint nem véletlen, hogy naponta több ezer embert szállítanak be Európába: "nem egyszerűen teszetoszaságról" van szó, hanem egy tudatos, baloldalinak mondható szellemi konstrukciót akarnak megvalósítani, ami a nemzetállamokat Európában zárójelbe akarja tenni, és ha már a hagyományos politikai küzdelemben nem sikerült megbirkózniuk a kereszténységgel és a nemzetállami identitással, akkor megkísérlik etnikai alapon.

„Ezzel az összeesküvéssel, ezzel az árulással szemben nekünk a demokráciához kell fordulnunk, a néphez kell fordulnunk", hogy igent vagy nemet mondhassanak a jelenlegi történésekre - szorgalmazta a kormányfő, aki ezért először egy európai vita indítását javasolta. E vita célját pedig abban látja, hogy egy erős és keresztény Európa kerekedjen ki belőle.

Szólt Ausztria határvédelméről is, amelyről - idézte - Ausztria „választott vezetője azt mondja, nem kerítést építünk, hanem kaput, aminek hosszú szárnyai vannak". A Werner Faymann osztrák kancellárra utaló szavai nagy derültséget keltettek a teremben, és Orbán Viktor is azt mondta, hogy ez első hallásra vicces dolog, valójában azonban szánalmas. Szerinte ugyanis azt mutatja, hogy Európa, amely a szólásszabadság világa volt, ma olyan szellemi állapotban van, hogy bizonyos szavakat, például a kerítést, nem lehet kimondani.

A miniszterelnök beszédében hosszan felidézte a magyarországi polgári oldal rendszerváltás utáni történetét is, felelevenítve például 1994-et - amikor „visszajöttek a kommunisták", bár parlamenti választásokon, és "nem tankokon", ami "minőségi változás" -, abban az évben ugyanis már megtörtént az első kísérlet a polgári szövetség felépítésére, ám ez akkor nem sikerült.

Kitért a Fidesz és a KDNP kapcsolatára is, amelyet úgy jellemzett: e szövetségben a Kereszténydemokrata Néppárt dolga, hogy hajóhorgonyként szolgáljon. Nem véletlen az sem - folytatta -, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) mai összetétele is - ami szerinte legalább olyan fontos, mint a parlamenté - alapvetően konzervatív, kereszténydemokrata többségű. Az Ab döntéseivel igyekszik érvényt szerezni azoknak az alkotmányos alapoknak, amelyeket a Fidesz és a KDNP közösen alkotott meg - mondta. 

A történeti áttekintésben hangsúlyozta továbbá azt, hogy az előző ciklusban megalkotott alaptörvény a magyar nemzet első demokratikus írott alkotmánya.

Orbán Viktor mintegy 40 perces előadásában reagált az előtte felszólalókra is, így például az egyház stratégiáját hiányoló Osztie Zoltánnak, a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége elnökének szavaira. A kormányfő úgy fogalmazott: most, hogy Veres Andrást megválasztották a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnökévé, lesz stratégia, de nem biztos benne, hogy abban lesz-e köszönet a kormánynak.

Az idők jelei című vitaanyagról a miniszterelnök azt mondta, a dokumentum joggal aspirálhat arra, hogy a következő tíz év - reményei szerint jobboldali - kormányainak iránytűje legyen.

Az Olasz Kultúrintézetben, az Országgyűlés Képviselőházának 1865-1902 között otthont adót épületben bemutatott, Az idők jelei című vitaanyagban - mint azt a rendezvényen kiosztott sajtóanyagban írták - keresztény értelmiségiek értékelik "a magyar valóságot", "utat mutatnak a társadalomnak", számba veszik az eredményeket, de kritikát is gyakorolnak, és javaslatokat tesznek.

Balog Zoltán: A mindenkori írástudók feladata tükröt tartani a kormánynak

A mindenkori írástudók feladata, hogy tükröt tartsanak a kormánynak, a kormány dolga pedig az, hogy belenézzen ebbe a tükörbe - mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület (MPEE) elnökeként.

A konferenciát lezáró beszédében Balog kiemelte: az írástudó ember egyfajta szeizmográf, amely előre jelzi a rengéseket, fölfedi a bajt, és nem hallgat róla.

Hozzátette: az idők jeleinek felismerése mindig prófétai feladat, de ehhez nem kell a jövőbe látni, hanem azt kell "megérteni, értelmezni és üzenetté formálni, ami körülöttünk történik".

A kereszténység nem fél védeni az értékelvűséget

Tőkéczki László, a vitaanyag szerkesztője azt mondta: a most megjelentetett kiadvány jelzi, hogy a magyar kereszténység nem fél védeni az értékelvűséget. Ez pedig fontos - hangsúlyozta -, mert a mai világ igazi baja az értékelvűség megrendülése és az, hogy mindent az individualizmus alapján rendez. Ezt példázva beszélt a menekültkérdésről, rámutatva, hogy több százezer ember „felmondja a saját közösségével szembeni kötelezettségét", hiszen nem véletlenül születtünk oda, ahová születtünk. Ma Magyarországról is egyre nagyobb számban vándorol ki "az állítólagos elit" - mondta -, orvosok hagyják itt betegeiket, tanárok a diákjaikat.

Osztie Zoltán római katolikus pap, a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének elnöke a kiadványt előkészítő munkáról elmondta: először szélesebb konzultációt folytattak; a megkérdezettek 661 olyan problémát jelöltek meg, amelyekbe nap mint nap beleütköznek. Ezt követte a szakértők munkája.
Hozzátette, hogy a dokumentumnak utóéletet is szántak: lesz egy konferencia, hamarosan háttér-tanulmánykötet jelenik meg, és országjáró körútra is indulnak majd a szerzőkkel.

Az egyházi életben tapasztalható problémákról szólva kiemelte: lelki megújulásra van szükség a papság, a szerzetesek és világi munkatársaik kiválasztásában és képzésében. "Rendkívül sok baj van a papokkal" - mondta, hangsúlyozva, egészen újfajta módon kell kidolgozni a képzésüket, "egészen újfajta módon kell útjukra bocsátani őket, hogy valóban alkalmasak legyenek a mai körülmények között az evangélium hirdetésére".
Osztie Zoltán kitért arra is, hogy az egyháznak is stratégiát kell készítenie, az egyházi közösségek, az egyházmegyék szintjein és országos szinten is. Lassan nem fönntartható a plébániai rendszer, és nemcsak azért, mert kevés a pap, hanem azért sem, mert nincs átgondolt stratégia - tette hozzá.

Problémaként említette továbbá, hogy a papság és a felső papság nem hajlandó megnyilvánulni közéleti kérdésekben, és ennek az a következménye, hogy az átlagember magától távolinak érzi a történelmi egyházakat. Az emberek úgy érzik, hogy az egyházak nem vesznek részt mindennapi küzdelmeikben - mondta.

Úgy fogalmazott: igaz, sokszor mondják, hogy a papság ne politizáljon, "de én arra kérem a papságot és a felső papságot: politizáljunk".

A politika és az egyház viszonyáról szólva fontos eredményként beszélt arról, hogy a kereszténység visszanyerte méltó társadalmi helyét, és sok politikus megvallja keresztény hitét, igazodási pontot nyújtva ezzel a társadalomnak.

Ugyanakkor kritikaként fogalmazta meg, hogy sokszor tapasztalják, a civil szféra, az egyesületek akkor fontosak, ha a politikusok számára hasznosak.

Martonyi: Fontosabb, mint valaha a nemzeti identitás megőrzése

Martonyi János, a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület korábbi elnöke előadásában többi között a nemzeti identitás megőrzésének fontosságáról beszélt, amely szerinte ma fontosabb, mint valaha. Hozzátette: a nemzeti identitásról beszélni mindig magában hordozza annak kockázatát, hogy azt egyesek akaratlanul vagy szándékosan félremagyarázzák. Pedig közösségi identitás nélkül nincs egészséges ember, valójában nincs egyéni identitás sem - mutatott rá.

Martonyi János kitért az európai identitásról szóló vitákra is, és arra a kérdésre, hogy létezik-e közép-európai identitás. Különös helyzet - tette hozzá -, hogy míg az elmúlt két-három évtizedben gyakran mondták, a közép-európai országok haszonelvűen tekintenek Európára, addig most éppen a közép-európai országok védik. "Mintha Európa nekünk fontosabb lenne, mint a nyugati társadalmaknak" - mondta -, olyannyira, hogy még "kockázatot is vállalunk érte".

Náray-Szabó Gábor, a Professzorok Batthyány Körének elnöke szólt arról, hogy majdnem húsz éve, 1996-ban jelentette meg a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia az Igazságosabb és testvériesebb világot! című körlevelét, és tíz éve jelent meg a Szent István-terv. Mindkét dokumentum irányt kívánt mutatni a magyar társadalomnak, és ki akarta jelölni a legfontosabb feladatokat. Most jött el ismét az ideje, hogy a magyar keresztény értelmiség hallassa a hangját, és a korábbi munkák szellemében adjon értékelést a magyar valóságról.
„Érdemes ilyen célt kitűzni magunk elé, mert a keresztény értelmiség üzenetei eljutnak a politikához" - hangsúlyozta Náray-Szabó Gábor.

Forrás: MTI/Magyar Hírlap

 

Kapcsolódó anyagok Orbán Viktor beszéde az „Idők jelei” vitairat bemutatásakor (pdf)