Mi kell a felsőoktatás megújításához?

Mi kell a felsőoktatás megújításához?

Hazánk számára létkérdés volna, hogy nemrég még nagyhírű felsőoktatásunk fejlődjék, mégis egyre hanyatlik. A hallgatói tudás egyre gyérebb, aminek közvetlen oka – a közoktatás hanyatlása mellett – az eltömegesedés, amellyel sem az oktatói létszám sem a tehetséges hallgatók megfelelő képzése nem tart lépést.

Utoljára módosítva: 2017. July 19.
Az intézmények, egységeik és szakjaik szaporodnak, az oktatók mennek előre a ranglétrán, de mindez nagyrészt csak inflálódás. A hanyatlás gyökere abban van, hogy a felsőoktatást piaci modellben szabályozták, és ez értékválságra, az igénytelenség versenyére és a különböző képességű hallgatók oktatásának téves uniformizálódására vezetett. Ez összemosta az egyetem és a főiskola szerepét. Részben a sokhelyütt kétes legitimitású hallgatói képviselet nyomására a tanulmányi rend fellazult. E tünetek miatt sem a jó diák, sem a jó tanár nem érzi jól magát a rendszerben.

A minisztérium új törvénytervezete a gyökerénél ragadja meg a problémát, de az ellenérdekelt felek támadják, puhítják az elképzelést. Az aláírók kinyilvánítják, hogy a törvénytervezet szellemével egyetértenek, és az alábbi pontok teljesülését elengedhetetlennek tartják a megújulási folyamat sikeréhez:

1. A felsőoktatás nem szolgáltatás, hanem közszolgálat, és a törvénynek ezt kell tükröznie.
2. Meg kell különböztetni egymástól a főiskolát, amelynek célja gyakorlati képzés, és az egyetemet, ahol a kutatás és a magas szintű alkalmazás elsajátíttatása a cél.
3. A felvételi követelmények és a tanulmányi rend szigorításával hozzá kell járulni a felsőoktatás színvonalának emeléséhez.
4.  Alsó határt kell szabni a karok méretének, és felül kell vizsgálni a szakok számát.
5.  A vezető testületekben a szavazati jogokat a kompetencia alapján kell meghatározni, a hallgatók aránya legfeljebb 15% legyen.
6.  Szigorítani kell az egyetemi tanári kinevezés feltételeit, intézménytől független, országos habilitációs testületet kell létrehozni.
7.  A finanszírozásban csökkenteni kell a képzési normatíva (a hallgatók száma szerinti ,,fejkvóta'') arányát.
8.  Felül kell vizsgálni a bolognai rendszert, és a tanárképzésben vissza kell állítani az osztatlan képzést.
9.  A kiváló egyetemek kutatási eredményeik alapján részesüljenek kiemelt támogatásban.

A felsőoktatási törvény fontos próbája lesz annak, hogy a politikai osztály valóban azon értékeket karolja-e fel, amelyek alapján az ország versenyképessé tehető, vagy kisszerű érdekek most is szétmossák az előrelépés útját.

Baross Gábor Nemzeti Gazdaságpártoló Társaság
Civil Összefogás Fórum
Eötvös Loránd Fizikai Társulat
Keresztény Értelmiségiek Szövetsége
Magyar Polgári Együttműködés Egyesület
Professzorok Batthyány Köre
Rákóczi Szövetség

Amennyiben csatlakozna a fenti felhívásunkhoz, megteheti a mpee@mpee.hu emailcímen.
Támogatását előre is köszönjük!

Ez idáig csatlakoztak:
Mádl Ferenc (2000. augusztus 4. és 2005. augusztus 5. között a Magyar Köztársaság elnöke), Gajdos Erzsébet, Tordáné Petneházy Judit, Müller Ferenc, Molnár Adrienn, Országos Nyugdíjas Polgári Egyesület Bp. XI. ker. Szervezete, a Szent Adalbert Misszió Alapítvány, Sümegh László főiskolai adjunktus(ny. gimn. igazgató), Szórád Róbert (képviselő JNSZ megye és Újszász város), Sipos Imréné (Esztergom), Pákozdi Imre közíró, „Asszonyok a nemzeti egységért” mozgalom, Miháltz Pál (egyetemi tanár), Gyöngyösiné dr. Papp Zsuzsanna (tudományos főmunkatárs), Dr. Boda Domokos (professor emeritus, Széchenyi- díjas egyetemi tanár), Dr. Kovács Lajos Péter (történész, egyetemi tanár), Prof. Dr. Pethő Sándor, Prof. Dr. Bársony István, Kelemenné Farkas Márta (lektorátusvezető, KRE), Dr. Sándor Irén, Dr. Radnai Márta (Szeged), Lelkes Andrásné, Hernádi Lászlóné (közoktatási szakértő, Győr), Hernádi László (Győr), dr. Szűk Gyula (c. docens), Szük Gyuláné (okl. építészmérnök), Sinkovits-Vitay András, Lengyel Klára (habilitált egyetemi docens), Bogárdi Zoltán (kertészmérnök), Kalmár Pál (festő és üvegművész,a Magyar Ház alapítvány kurátora, a Nemzeti Szalon szerkesztő műsorvezetője), Dr Gyürk István CS (c. professor emeritus), Vékes Bertalan, Dr. Horkay Irén (emeritus professzor), Kiss József, Dr. Izsák János (PBK), Fázsy Anikó, Stefanovits Péter (főiskolai docens Ny-magyarországi Egyetem, Savaria egyetemi központ Művészeti Intézet, Rajzi Tanszék Szombathely), Beregszászi Olga, Dr. Kendrey Gábor (patológus, a Semmelweis Egyetem professor emeritusa), Gógl Árpád dr. (ph.dr.sci.hon.), Dr. Hankó Zoltán (Kistarcsa), Dr. Balogh Ádám (sebész prof. emeritusa), Bán Teodóra, Csapody Miklós László, Dr. Lengyel Alfonz (RPA), Szeghalmi Polgári Egyesület, Jeszenszky Géza (egyetemi magántanár, tört.tud. kandidátusa), Magyar-Osztrák-Bajor Társaság, Balázs Fecó, M. Csizmadia Béla (egyetemi tanár, SZIE, Gödöllő), Tóth Sándor (Ph.D. okl. villamosmérnök, ny. egyetemi docens), Kovács Etelka (a kémiai tudomány doktora), Hajdúnánási Polgári Kör, Prof. Dr. Mahunka Sándor (akadémikus), Kondor Katalin (újságíró), Magyar Polgári Nőfórum Egyesület, Dr. Tringer László (prof. Emeritus), Kalász Márton (író,a Károli Gáspár Református Egyetem oktatója), Benyhe István, Sik Zoltán Nándor, Kanyár Erika (középiskolai tanár, felnőttképzési szakértő), Vass Tamás, Földváryné dr.Orosz Julianna (villamosmérnök), Dr.Faller József (Professzor emeritus), Szomor Iván (okl.gépészmérnök), Deák Ferenc Polgári Internetes Levelező Kör, Kovács Endre, Bíró Zoltán, Goró Oszkár, Simayné Bóbis Ildikó, Ferencz Csaba (villamosmernök, egyetemi magántanár, ELTE TTK), Értékmegörzők Szentimrevárosi Közhasznú Egyesület, Csokonai Színház, Magyar Teátrumi Társaság.

2010. november 28.