Kultúra Budapesten

Kultúra Budapesten

Budapest kulturális életét, a főváros fesztiváljainak és az előadó-művészeti terület fejlesztésének lehetőségeit tekintették át a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület (MPEE) által az idén Kultúra Budapesten címmel megszervezett 19. Polgári Gondola előadói 2013. október 10-én, szombaton, Budapesten.

Utoljára módosítva: 2017. July 19.
A polgári, a jobbközép oldalnak ambivalens viszonya van saját fővárosához, sokan akarnak mesterséges ellentétet kovácsolni a vidék és a főváros között. "Ha nem tudunk azonban úgy tekinteni Budapestre, mint a nemzet fővárosára, soha nem fogjuk itt otthon érezni magunkat" - hangsúlyozta az MPEE elnöke.

A kultúráért felelős tárcát is irányító Balog Zoltán hangsúlyozta: noha vannak a fővárosban jól működő fesztiválok, Budapestnek még fel kell kerülnie a kulturális fesztiválok nemzetközi térképére. Vidnyánszky Attila "egy izgalmas kísérlet letéteményese" a Nemzeti Színház vezetőjeként - jegyezte meg a miniszter, hozzátéve: az igazgatóváltást kísérő, méltatlan és ostoba küzdelemről nem érdemes beszélni, hiszen "nem a kultúrharcban, hanem a kultúrában vagyunk érdekeltek". "Ha néhány dologban van elmaradásunk, az a kormányzatunk kulturális karakterének megjelenítése" - értékelt Balog Zoltán, aki szerint fontos dolgokat - így a Magyar Művészeti Akadémia megerősítését - sikerült véghez vinni, „de történhetett volna több is".

Káel Csaba, a Művészetek Palotája (Müpa) vezérigazgatója hangsúlyozta: "elsősorban nem gazdasági, hanem identitásválságban szenvedünk, a politikai ütközetek közben mégis elfelejtünk a saját identitásunkról beszélni", a tévében, mozikban pedig csak Amerikáról szóló filmek, sorozatok mennek. Budapest nemcsak épített örökségben gazdag, hanem az előadó-művészeti területre tekintve is: nemrég felépült a Budapest Music Center, október 22-én adják át a felújított Liszt Ferenc Zeneakadémiát, majd rövidesen az Erkel Színház és a Pesti Vigadó is megújul - emlékeztetett. A magyar főváros előadó-művészeti infrastruktúrája a felújítások után a bécsivel kerül egy szintre, a szomszédvárnak mégis huszonötször nagyobb bevétele van a kulturális turizmusból. Ezért érdemes tanulni tőlük, például abban, ahogy tematikus fesztiválokban gondolkodnak - figyelmeztetett. A Müpa vezetőjének elmondása szerint Budapest fesztiválélete elsősorban a nyolcvanas években indult Budapesti Tavaszi Fesztiválról (BTF) volt ismert, mára ezt a szerepet átvette a Sziget, pedig a könnyűzenétől eltérően a komoly-, világ- és népzenében, a dzsesszben, a táncban nincsenek nyelvi nehézségek.
 
Káel Csaba bejelentette: megbízást kapott a kormánytól, hogy egy kulturális intézményvezetőkből, szakemberekből létrehozandó bizottsággal együtt dolgozzák ki Budapest nemzetközi fesztivál fővárossá fejlesztésének négyéves stratégiáját. Mint felidézte, a Müpa stratégiai partnereivel együtt már két éve elkezdett olyan kulturális csomagokat összeállítani, amelyekkel külföldieket lehet Budapestre csábítani, és ennek immár érzékelhetők az eredményei. Jövőre rendezik meg első alkalommal a Nemzeti Színházak Találkozóját Budapesten a BTF keretében, de a tervek szerint a fesztivál más műfajok, például a film felé is nyit. Káel Csaba fontosnak nevezte a Café Budapest kortárs fesztivál ismertebbé tételét, szerinte ebben segíthet, ha a rendezvénysorozat nemcsak a kultúra, hanem például a gasztronómia terén is kínálna programokat.

Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója hangsúlyozta: a kulturális kormányzat nagy dolgot vitt végbe azzal, hogy módosította az előadó-művészeti törvényt, megvédve a kőszínházi struktúrát, "azt a fantasztikus kincset, amely ellen az előző törvény gátlástalan támadást indított". Mint kiemelte, a szakma egy szűk részét érintő - sokszor valós - problémák miatt bel- és külföldről egyaránt hangos támadások érkeznek, pedig "a szakma úgynevezett alternatív és független része sokkal jobban finanszírozott itt, mint bárhol a környező országokban". Vidnyánszky úgy vélte, Budapest és a vidék szembeállítása nagyrészt mesterséges, de annak vannak komoly okai is: 2008-ban például a pályázati pénzekből 21 százalék jutott vidéki, 8 százalék határon túli és 72 százalék fővárosi színházaknak, ez mára megváltozott.

Tenni kell még azonban a színészek egzisztenciális kiszolgáltatottsága ellen, ki kellene találni nekik valamiféle életpályamodellt - vetette fel az igazgató, hozzáfűzve: újra kell gondolni az oktatást is, mert "a színházi szakemberképzést átlengi a káosz". Megemlítette, hogy a Károli Gáspár Református Egyetemmel színházkritikus-képzés indítását tervezik. Hangsúlyozta: fontos a jegybevétel, de közben egy széles réteg az anyagiak miatt nem tud eljutni színházba, ezért "minél szélesebbre kell tárni a kapukat". Közben a Nemzeti Színház teltházakkal játszik, és már külföldön is megmutatta magát: Kijev és Szatmárnémeti után az évad során Ungvárra, Munkácsra, Komáromba, Debrecenbe is ellátogat. A Nemzeti Színházak Találkozójáról az igazgató elmondta, orosz, szerb, lengyel, szlovén, litván, moldáv, román társulatoktól érkeztek pozitív visszajelzések.

Kérdésre válaszolva Balog Zoltán kifejtette, számos kritika érte a köznevelés rendszerének átalakítását, de így egy fenntartója lett az összes iskolának, és immár meg lehet szervezni, hogy minden magyar iskolás évente legalább egyszer eljusson színházba, hangversenyre, nyolc év alatt pedig egy határon túli magyar településre is. "A nagy harc majd csak most következik, amikor olyan tankönyveket akarunk, amelyek megfelelnek a Nemzeti Alaptantervnek" - jegyezte meg.

Forrás: MTI