Jogállami kerekasztal Szabadkán

Jogállami kerekasztal Szabadkán

A vajdasági Magyar Nemzeti Tanács és a szabadkai magyar főkonzulátus szervezésében Jogállami kerekasztal elnevezéssel rendhagyó szakmai tanácskozást tartott a Magyar Polgári Együttműködés Egyesülete 2017. november 30-án a közelmúltban átadott Vajdasági Magyar Képző-, Kutató- és Kulturális Központ tanácstermében.

Utoljára módosítva: 2017. December 04.
A beszélgetés házigazdája és moderátora dr. Babity János, Magyarország Szabadkai Főkonzulátusának főkonzulja volt.

Bevezető előadást Tordáné dr. Petneházy Judit, a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület alelnöke és dr. Juhász Imre alkotmánybíró tartott. A beszélgetés középpontjában a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület létrehozásának oka állt, a szervezet központi célkitűzései és tevékenységi köre, valamint az új magyar Alaptörvény, az annak köszönhetően beállt irányváltás, illetve Magyarország alkotmányossági történelme.
 
A rendezvény Császár Angela Jászai Mari-díjas színművész, érdemes művész előadásával kezdődött. A művésznő, mielőtt felolvasta volna az Alaptörvény preambulumát, a Nemzeti Hitvallást, Weöres Sándor A magyar tanulság című versét szavalta el.

Ezt követően Babity János rámutatott, szerinte fontos megismerni az értékeket, amelyeket a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület képvisel. Az egyesület több mint két évtizede alatt a tagok és a vezetőség között a magyar közélet, politikum és jogásztársadalom jeles tagjai jelentek meg, hogy a polgári értékek mentén folytassanak párbeszédet és mozdítsák előre a magyar közéletet – emelte ki köszöntőjében Babity János, majd az új Alaptörvény tekintetében a preambulum meghatározó jellegét hangsúlyozta a magyar nemzet egysége megteremtésének szempontjából.

A Magyar Polgári Együttműködés Egyesület 1995-ben alakult, a polgári, nemzeti és keresztény közéleti erők összefogása, a polgári értékek, erények megóvása és azok országos kiterjesztése céljával – emelte ki bevezetőjében Tordáné dr. Petneházy Judit alelnök. Mint hozzátette, 1995 igen nehéz év volt a magyarországi polgárság számára, hiszen számtalan apró részre szakadt, más-más csoportosulásokba tömörülve, megtörve az egységet. Rendezvényein az egyesület a jog és a jogállamiság témája mellett a társadalom számára meghatározó témák széles skálájával foglalkozik, így például az oktatással is – derült ki a folytatásban.

Az egyesület alelnöke a sajtónak nyilatkozva elmondta, hogy a Jogállamiság kerekasztal egy vándor jellegű tanácskozás, amely 2013-ban indult magyarországi, majd Kárpát-medencei körútra. Az elképzelés azért született meg, mert az egyesület rájött, az új Alaptörvényt még Magyarországon sem ismeri a társadalom olyan mértékben, mint kellene. A sorozat keretében az első határon túli rendezvényt 2015-ben tartották meg Csíkszeredán. Az előadásokon mindig jelen van egy művész is, hogy közreműködésével „emészthetőbbé” váljék a joghoz kapcsolódó téma – jegyezte meg Tordáné dr. Petneházy Judit, majd válaszolva lapunk kérdésére, hogy a magyar–magyar kapcsolatok tekintetében mit hozott a magyar Alaptörvény, a következőket emelte ki: „Több fontos dolgot. Nemcsak megemlíti a határon túli magyarságot, hanem rendelkezik is róluk. Ez fontos a határon túli magyarok számára, hiszen az alkotmány ugyanúgy foglalkozik velük, mint a magyarországi magyarokkal.”
 
A magyarországi választói törvénnyel kapcsolatban megejtett kezdeményezések vonatkozásában Tordáné dr. Petneházy Judit megjegyezte: jónak tartja a szóban forgó jogszabályt, de jogászként azt vallja, hogy nincsen tökéletes törvény. Minden választói törvényben lehet hibákat találni – tette hozzá, mondván: ha szakemberként kérdezik, azt válaszolja, hogy nem változtatna a szóban forgó törvényen.

Dr. Juhász Imre, aki felszólalásának bevezetőjében felidézte Magyarország államiságának és alkotmányosságának fontosabb történelmi állomásait, a jelennel kapcsolatban kifejtette: meglepte a támadáshullám, amely az új Alaptörvény elfogadását követően indult el Magyarországon és külföldön egyaránt, ezért határozták el magukat az egyesületben arra, hogy Kárpát-medencei körúton fejtik ki véleményüket az alkotmányról. Az új Alaptörvény kapocs a múlt, a jelen és a jövő között – véli az alkotmánybíró.

A rendszerváltozás után hozott alkotmány átmeneti jelleggel született, és leginkább toldozott-foltozott jogi aktushoz lehet hasonlítani, ezért az államiság és a jog szempontjából is hatalmas lépés volt az új Alaptörvény meghozatala – hangzott el az előadás során, és az is, hogy az új Alaptörvény szövege a korábbihoz képest szinte 80 százalékban változatlan maradt, ugyanakkor az újdonságok meghatározóak, elsősorban az alapjogok vonatkozásában.

Az Európa Tanács véleményező és tanácsadó szerve, a Velencei Bizottság, tartalmi értelemben semmi kivetnivalót nem talált az Alaptörvényben, egyedül azzal kapcsolatban fogalmazott meg kritikát, hogy lehetett volna szélesebb az Alaptörvény elfogadását megelőző társadalmi közvita – emelte ki Juhász Imre, hozzátéve, hogy elsősorban a civil és a politikai szféra marasztalta el az alkotmányozó hatalmat.

– A határon túli magyarság szempontjából a Nemzeti Hitvallás az egyik legfontosabb eleme az Alaptörvénynek. Az alkotmányok preambulumával kapcsolatban továbbra is megoszlik az alkotmányjogászok véleménye. Egyesek szerint a preambulum kötelező jellegű, mások szerint viszont nem. Mindennek ellenére vitathatatlan az „Ígérjük, hogy megőrizzük az elmúlt évszázad viharaiban részekre szakadt nemzetünk szellemi és lelki egységét” szakasz jelentősége. Az alaptörvény D-cikkelye viszont már konkrét és mindenkire kötelező kitételeket tartalmaz, méghozzá az állami szervek vonatkozásában: „Magyarország az egységes magyar nemzet összetartozását szem előtt tartva felelősséget visel a határain kívül élő magyarok sorsáért, elősegíti közösségeik fennmaradását és fejlődését, támogatja magyarságuk megőrzésére irányuló törekvéseiket, egyéni és közösségi jogaik érvényesítését, közösségi önkormányzataik létrehozását, a szülőföldön való boldogulásukat, valamint előmozdítja együttműködésüket egymással és Magyarországgal” – fogalmazott Juhász Imre.

A Magyar Szó kérdésére, hogy miként értékeli a magyar politikum bizonyos képviselőinek hadjáratát a magyarországi lakcímmel nem rendelkező magyar állampolgárok szavazati jogának tekintetében, Juhász Imre megjegyezte: mivel nemcsak jogász, hanem alkotmánybíró is, és ezek a kérdések az Alkotmánybíróság előtt is szerepeltek, nem tartja etikusnak magánjellegű véleményének kifejtését. Mint hozzátette, annyit aláhúzhat, hogy a törvény szempontjából nem áll fenn alkotmányos probléma.

A rendezvényt Pirityiné Szabó Judit, a Nemzetpolitikai Államtitkárság kapcsolattartási főosztályvezetője, mgr. Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke, Nyilas Mihály, a Tartományi Oktatási, Jogalkotási, Közigazgatási és Nemzeti Kisebbségi – Nemzeti Közösségi Titkárság titkára, valamint az MNT képviselői, közéleti szereplők és jogászok tisztelték meg jelenlétükkel.

Forrás: Magyar Szó