A népvándorlást meg lehet fékezni

A népvándorlást meg lehet fékezni

Orbán Viktor miniszterelnök szerint Európa fejlettsége elegendő ahhoz, hogy megfékezze a kontinensre irányuló népvándorlást, azonban Brüsszelből a védelem szándéka is hiányzik. A kormányfő 2016. február 28-án, vasárnap a Várkert Bazárban tartott tizennyolcadik, több mint egyórás évértékelő beszédében a kvótareferendum mellett érvelve kijelentette, Magyarország nem hagyja, hogy mások ráerőltessék elhibázott bevándorláspolitikájuk keserű gyümölcseit. "Nem akarunk és nem fogunk bűnözést, terrorizmust, homofóbiát és antiszemitizmust importálni Magyarországra" - mondta, aláhúzva azt is, Magyarországon nem lesznek törvényen kívüli városnegyedek, zavargások, és "nem fognak bandák vadászni feleségeinkre és leányainkra".

Utoljára módosítva: 2017. August 22.

Veszélybe került a biztató jövő lehetősége is

A miniszterelnök szerint az újkori népvándorlás miatt nemcsak az elért eredmények, hanem a biztató jövő lehetősége is veszélybe került. Veszély fenyegeti a pénzügyi stabilitást, a gazdasági felzárkózást, a nemzeti külpolitikát, a helyreállított közrendet és a nemzeti kultúrát - sorolta, hozzátéve: veszélybe kerültek gyermekeink éppen kibontakozó európai életlehetőségei is.

Szerinte a 2015-ös év véget vetett azoknak az időknek, amelyekben Európa védettségét és biztonságát készpénznek lehetett venni.

Európa jövőjét azonban - folytatta - első helyen nem azok veszélyeztetik, akik ide akarnak jönni, hanem azok a politikai, gazdasági és szellemi vezetők, akik a kontinenst az európai emberekkel szemben megpróbálják átalakítani. Úgy fogalmazott, Brüsszelben és néhány európai fővárosban a politikai és a szellemi elit világpolgár, szemben az emberek nemzeti érzelmű többségével. Így jött létre - mondta - "a világtörténelem legbizarrabb koalíciója az embercsempészek, a jogvédő civil aktivisták és az európai csúcspolitikusok között arra, hogy tervezetten ideszállítsanak sok millió migránst".

Hangsúlyozta ugyanakkor: még nem késő, hogy Brüsszelben is megértsék, szembe kell nézni a valósággal, el kell engedni a "délibábos álmokat". A valóság pedig az, hogy sok európai országban már régóta épül a párhuzamos társadalmak világa, amely visszaszorítja a "mi világunkat", az ideérkezőknek ugyanis "eszük ágában sincs átvenni a mi életformánkat, mert a sajátjukat életrevalóbbnak tartják" - fejtette ki a miniszterelnök.

Abszurd, amit az Európai Unió csinál

A kormányfő abszurdnak nevezte azt, amit az Európai Unió csinál, és ahhoz hasonlította, mintha egy ütközés előtt álló hajó kapitánya nem elkerülni akarná a katasztrófát, hanem elkezdené kijelölni a nemdohányzó csónakokat.

Érthetetlennek minősítette azt is, hogyan épülhetett le az EU-ban az önvédelem természetes ösztöne, hiszen lenne mit megvédeni: Európa keresztény, szabad és független nemzetek együttélése.

A védendő értékek közé sorolta a férfi és nő egyenjogúságát, a szabadságot és felelősséget, a fair versenyt és szolidaritást, a büszkeséget és alázatot, az igazságot és irgalmat. "Ezek vagyunk mi, ez Európa. Európa Hellász és nem Perzsia, Róma és nem Karthágó, kereszténység és nem kalifátus" - mondta, majd hozzátette, ebben nincs semmilyen rangsor, csak különbség.

A valósággal szemben nem létezhet szabadság, egyéni és közösségi boldogulás, csak politikai kokainmámor, kudarcok, cinizmus és önpusztítás. "Talán ezért bolyong oly sok jobb sorsra érdemes, emelkedett szellemű és boldogtalan liberális politikus Brüsszel utcáin" - fogalmazott.

Meg kell erősíteni védvonalainkat!

Orbán Viktor beszédében sürgette a magyar határvédelmi vonalak megerősítését, egyúttal arról tájékoztatott, hogy a védekezés eddig 85 milliárd forintba került, és csak "a saját bugyellárisunkra számíthatunk".

A kormányfő közölte: új katonai egységeket küldött a határra, készenléti szolgálatot rendeltetett el Bács-Kiskun és Csongrád megyében, és utasította a honvédelmi, valamint a belügyminisztert, hogy készítsék elő védvonalak építését a magyar-román határon. Ha kell, Szlovéniától Ukrajnáig teljes hosszúságban védekezünk - nyomatékosította.

"Brüsszelnek, az embercsempészeknek és a migránsoknak is meg fogjuk tanítani": Magyarország szuverén ország, ide csak úgy lehet belépni, ha betartják a törvényeket, és engedelmeskednek az egyenruhásoknak - mondta.

A népszavazás a márciusban napirendre kerülő európai bevándorlási rendszer kötelező betelepítési kvótáról szól

A miniszterelnök kifejtette, a kormány népszavazási kezdeményezése nem a már eldöntött és Magyarország által a bíróságon megtámadott kvótáról szól, hanem az új, márciusban napirendre kerülő európai bevándorlási rendszer kötelező betelepítési kvótája ellen hívja csatába Magyarország polgárait. Úgy fogalmazott, Brüsszelt meg kell állítani, mert "holdkóros bevándorláspolitikájával" szembe megy a nemzeti szuverenitással, az emberek akaratával.

Orbán Viktor a mai kor szimbólumának nevezte a kötelező betelepítési kvótát, ami magába sűríti mindazt, ami szétfeszíti az európai népek szövetségét. A kvótákat ugyanis az unionisták, vagyis az EU-t az "európai egyesült államokként" elképzelők támogatják, míg a szabad nemzetek Európáját akarók hallani sem akarnak arról.

Hangsúlyozta, Magyarországnak össze kell szednie a bátorságát, mert Brüsszel pénzügyi megtorlással is fenyeget, amiért az "európai demokrácia ősforrásához", a népszavazáshoz nyúlt annak meghatározására, kivel akar együtt élni. "Kvittek vagyunk, nincs mit egymás szemére hányni" - üzent a miniszterelnök az uniónak, hozzátéve, Magyarország egyetlen fityinggel sem tartozik azután, hogy 45 évnyi kommunizmus után legyengülve megnyitotta kapuit a nyugati vállalatok előtt, akik összességében annyi pénzt vittek ki az országból, amennyit az unió beküldött.

Brüsszel nem fordulhat szembe az európai néppel

A népszavazás mellett érvelve kiemelte, hogy Brüsszel nem fordulhat szembe az európai néppel. "Az Európai Unió nem lehet afféle Szovjetunió újratöltve" - fogalmazott, majd hangsúlyozta, Európát minden gyengesége ellenére sem fogják megtagadni, ugyanakkor azt sem akarják, hogy Európa, ezeréves értékeit feladva térdet hajtson a vízönszerű emberáradat előtt.

Orbán Viktor beszélt kormánya külpolitikai alapvetéseiről is, ezek közé sorolva első helyen a békét, az együttműködést, a kereskedést, a kölcsönös befektetéseket, a kedvező regionális egyensúlyt és a nemzeti érdekek melletti kiállást. Szerinte a magyar külpolitika három tájolási pontja Berlin, Moszkva és Ankara. Ezért - mondta - nem szabad engedni belerángatni magunkat sem német-, sem orosz-, sem törökellenes nemzetközi akciókba, a Nyugaton gyakran közkedvelt, "erkölcsi felsőbbrendűségre alapozott politika" nem magyar érdek.

Ez a külpolitika nehezebb, mint "láthatatlanul meglapulni egy gazdaállat puha, meleg és szőrös hátán, de biztosabb méltóbb 1100 éves Kárpát-medencei történelmünkhöz".

Most épül a polgári Magyarország

A kormányfő beszédében hosszan értekezett arról is, szerinte hol tart ma Magyarország. Mint mondta, sok idő telt el a rendszerváltás óta, ő már mintegy 30 éve "gályázik" a politikában. "Sok víz lefolyt a Dunán, itt állunk őszülő rendszerváltók megfürödve", így nem lehet csodálkozni azon, ha találgatások röppennek fel a nemzedékváltásról. Ám "mielőtt az utánunk következő nemzedéknek átadnánk a zászlót, még tartjuk egy kicsit" - fogalmazott, Takler Ferenc borászt idézve.

Szerinte most lehet cselekedni, alkotni, most van értelme bátornak lenni, "kitartóan szedni a lábunkat", menni előre céltudatosan, önbizalommal. Most épül, épülhet ugyanis az, amit polgári Magyarországnak, polgári berendezkedésnek, nemzeti-keresztény korszaknak, "magyar országnak" gondolunk - mondta. Megjegyezte, a polgári oldal a harmadik kormányzati ciklus felénél tart, azt azonban nem tudni, ez a tíz év a polgári korszak mekkora hányada. "Kolumbusz sem tudta, amikor az Atlanti-óceán közepén hajózott, hogy akkor járt felúton" - fogalmazott.

Visszatekintve a kiegyezés idejére a kormányfő arról beszélt: Magyarország 50 év alatt a sikeres európai országok közé jutott, és "ha a bécsi udvar (...) nem ránt magával bennünket is a háborúba, ki tudja, még mire lettünk volna képesek". Ezzel összevetve a mai magyar világot azt mondhatni, hogy itt még nem tartunk, mert még csak 26 év állt rendelkezésre a rendszerváltás óta - fejtette ki.

A Horthy-rendszer "mérőszalagjával" is meghatározhatnánk mai helyzetünket - folytatta -, "ez azonban veszélyes ingovány, vizenyős, lápos, lidérces vidék". Annyit mondhatni - jegyezte meg -, 21 "békeév" kevés volt akkor ahhoz, hogy kiadjuk magunkból a teljesítményt.

A második világháborút követő kommunista rendszerről szólva annyit mondott: a jelenlegi életünk legfontosabb "találós kérdése" az, "ha 45 évig megyünk befelé az erdőbe, hány évig tart, hogy kijussunk belőle".

Visszaszereztük az esélyt egy újabb történelmi felzárkózáshoz

Közölte: az ország 2014-ben - miután a kormány konszolidálta a költségvetést és "hazaküldte" az IMF-et - lezárta a stabilizáció korszakát, új szakaszt nyitott, "repülőrajtot" vett, és megindította a gazdasági felzárkózást. Jelezte, a kabinet az idén a felvett kölcsönből "az utolsó huncut garast is" visszafizeti az EU-nak.

"Összességében ott tartunk, hogy visszaszereztük az esélyt egy újabb történelmi felzárkózáshoz". A kormány 5 év alatt 35-ről 15 százalékra csökkentette a személyi jövedelemadót, 1300 milliárd forintot hagyott a családok zsebében, 25 százalékkal mérsékelte a rezsit, és másfélszeresére nőtt a legalacsonyabb bér - sorolta.

Szólt arról is, hogy az állami és a magánszektorban is csak olyan béremelés támogatható, amelynek megvan a gazdasági fedezete, ami a gazdaság növekvő teljesítményéből származik.

A következő évek egyik legfontosabb feladatának a gazdasági versenyképesség javítását nevezte, mert szerinte annak üteme nem elégséges és tartóssága sem biztosított. A szükséges intézkedésekre példaként említette az adó- és bürokráciacsökkentést, az életszerűbb szakképzést, a gyorsabb ítélkezést, valamint a technológia fejlesztést.

Orbán Viktor emellett megköszönte és elismerte a tanárok és egészségügyi dolgozók munkáját, majd megjegyezte, noha a béremelések folyamatosak és jelentősek, nem elégségesek. "Sovány vigasz, hogy ez ma Magyarországon szinte minden szakmával így van" - fogalmazott, majd kiemelte, Magyarország ma azt tudja vállalni, hogy minden évben mindenki léphet egyet előre, a lépések hosszát, vagyis a béremelések mértékét és ütemét a gazdaság teljesítménye szorítja keretek közé.

A miniszterelnök szólt arról is, "akik ma világvégét kiáltanak a Klik néhány milliárdos adóssága miatt, azoknak nem kell aggódniuk: ha elbírtunk az IMF-fel, ha megbirkóztunk több mint 1200 milliárd forintnyi önkormányzati adóssággal, akkor egy Klik sem foghat ki rajtunk".

A kormányfő beszélt arról is, hogy 2010-hez képest 40 százalékkal több pénz jut az egészségügyi alapellátásra, emellett több mint 500 milliárd forintot fordítottak kórházak fejlesztésére, aminek köszönhetően a vidéki intézmények többségében 21. századi körülmények uralkodnak. Megerősítette ugyanakkor, hogy a fővárosban szükség van egy új nagy kórházra.

Beszédét a "Hajrá Európa, hajrá magyarok!" felkiáltással zárta.


MTI, fotó: Árvai Károly/Miniszterelnöki Kabinetiroda

Kapcsolódó anyagok Balog Zoltán MPEE elnök köszöntő beszéde a tizennyolcadik miniszterelnöki évértékelőn (pdf)Orbán Viktor miniszterelnök tizennyolcadik évértékelő beszéde (pdf)